A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt évről szóló Kockázatkezelési jelentése

Átírás

1 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt évről szóló Kockázatkezelési jelentése Nyilvánosságra hozatali kötelezettségének teljesítése a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletnek megfelelően Készült: Budapest, május 12. 1

2 A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. (Cg , Székhely: 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.) az 575/2013/EU rendelet nyilvánosságrahozatali követelményeit tartalmazó cikkeinek megfelelően a jogszabályban meghatározott, alábbi információkat teszi közzé. A Rendelet értelmében a nyilvánosságra hozatali követelményeknek való megfelelés érdekében átfogó képet nyújt a Társaság kockázati profiljairól. Nem lényeges, védett és bizalmas információt a Társaság nem határoz meg. Egy információ a nyilvánosságrahozatal szempontjából akkor minősül lényegesnek, ha annak elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információra gazdasági döntéshozatal céljából támaszkodó felhasználó személy által kialakított értékelését vagy döntését. Egy információ akkor minősül a Társaság szempontjából védettnek, ha annak nyilvánosságra hozatala gyengítené a Társaság versenypozícióját, bizalmasnak pedig akkor ha az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek vagy egyéb, partnerekkel fennálló kapcsolatok titoktartásra kötelezik a Társaságot. A Reálszisztéma Zrt. nyilvánosságra hozatali kötelezettségeinek évente egy alkalommal kíván eleget tenni, az éves auditált beszámoló nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg, mely legkésőbb adott év május 31-ig. A nyilvánosságra hozandó információkat a Társaság a saját honalpján, és az MNB hivatalos honlapján, is közzéteszi. A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. kiemelt figyelmet fordít a társaság különböző területein felmerülő kockázatok megfelelő kezelésére. Mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Társaság biztonságos működését. A Társaság tevékenysége átlátható, szabályozott. Társaságunk rendelkezik mindazon szabályzatokkal, melyeket számára a jogszabályok előírnak. 1. Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok Szervezeti felépítés Társaságunk szervezeti felépítésében a belső ellenőrzés és compliance, illetve a kockázatkezelés tevékenysége elkülönül egymástól. A belső ellenőr szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság végzi. A belső ellenőr tevékenységét önállóan, az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően a vonatkozó szabályzatok alapján látja el. A Társaság tevékenységének kockázatait a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az Ügyvezetést és folyamatosan beszámol a Felügyelő Bizottságnak. 2

3 A compliance tevékenységet önálló tevékenységként megfelelési vezető látja el. A Compliance vezető: - biztosítja, hogy Társaságunk mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak, - folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseket, - jelentést készít az első ügyvezető részére. A kockázatok alapos figyelését, elemzését az operatív igazgató végzi, de a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek is részt vesznek. A folyamatba épített ellenőrzés mellett jelentős szerepet képvisel az ügyvezetés személyes ellenőrzési tevékenysége. Különálló kockázatkezelési bizottságot Társaságunk nem hozott létre. A kockázatkezelés feladatai közé tartozik: - az ügyfelekkel szemben vállalt kockázat folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése, - az ügyletek fedezetének napi vizsgálata, szükség esetén pótfedezet bevonása, - a kockázatok szavatoló tőkéhez való arányának, mértékének vizsgálata, különös tekintettel a nagykockázat-vállalásra, - a Társaság likviditási helyzetének napi vizsgálata, - a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékének megállapítása napi szinten. Kockázatkezelés A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a kockázatokkal történő összevetése. Rendszeresen elvégezzük a kereskedési könyvi kockázatok felmérését, a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. Társaságunk a kockázatmérséklésre azáltal is törekszik, hogy a határidős ügyletek óvadékait naponta értékeli, javaslatot tesz óvadék fedezetbe vonására, illetve felszabadítására. Emellett havonta minősítjük a befektetési szolgáltatásból adódóan fennálló ügyféltartozások/követelések összegét, és a minősítési kategóriák valamelyikébe besoroljuk. A kockázatvállalás mértékét úgy határozzuk meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadjuk. A befektetési szolgáltatási tevékenység keretében végzett értékpapír-kereskedelem megköveteli, hogy a papírok kockázati kitettségét értékeljük. A pontozásban az 1 a legkevésbé, míg az 5 a legkockázatosabb terméket jelöli. Az állampapírok és a Reálszisztéma 3

4 kötvények, befektetési jegyek 1-es kockázati súllyal, míg a határidős termékek és az on-line devizapárok 5-ös kockázati súllyal rendelkeznek. A kockázat mérésére használt eszköz: hozamgörbe. A hozamgörbe elkészítése az Államadósság Kezelő Központ által közzétett referenciahozamok alapján naponta történik. Az így meghatározott referencia árfolyamon értékeljük az állampapírokat és az MNB kötvényeket. A hozamgörbét használjuk minden egyéb befektetési eszköz kamatkockázatának meghatározásához is. A Társaság az egyes kockázati típusokat elkülönítetten méri és kezeli. A kockázati kitettségek mérésekor nem alkalmaz belső modelt, a kockázatok számszerűsítésekor elsősorban a felügyeleti standard eljárásokra támaszkodik. Kockázataink: - Egyedi és általános kockázat: A pozíciókockázat megállapításánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozícióit vesszük figyelembe, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is. - Partnerkockázat: Az ügyfélkockázatot számunkra elsősorban a halasztott pénzügyi teljesítésből származó követelések, az ügyfél által teljesítendő értékpapír-szállítási kötelezettség, az ügyfelekkel kötött bizományosi szerződésekből származó egyéb ügyfélkövetelések és az ügyfél által elhelyezendő letéti követelmény jelenti. A nyitva szállításokból, elhelyezett letétekből, díj- és jutalékkövetelésekből, késedelmes teljesítésből származó kockázatokat vesszük figyelembe. - Nagy kockázat: Ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke meghaladja Társaságunk szavatoló tőkéjének 10 %-át, azt nagykockázat vállalásnak tekintjük. A nagykockázat túllépését az informatikai igazgató azonnal jelenti a Felügyeletnek. - Kamatlábkockázat: Társaságunknál nem alkalmazzuk a rés-elemzést és a stressz-tesztet. A saját portfolió naponta átértékelésre kerül, melyet a vezetőség figyelemmel kísér. Kamatláb kockázati kitettségünk alacsonynak ítélhető. - Deviza árfolyamkockázat: Társaságunk devizában denominált értékpapírokkal is rendelkezik - esetünkben ugyan minimális nagyságban -, de így számolni kell az ebből adódó árfolyamkockázattal is. 4

5 - Likviditási kockázat: Havonta készítünk likviditási tervet. Az első ügyvezető folyamatosan figyelemmel kíséri a Társaság likviditási helyzetét. A back-office napi kimutatást készít az ügyfelek pénzfedezettségéről. - Működési kockázat: Társaságunk a működési kockázatát a 169/2008. (VI.28) Korm. rendeletben fogalaltaknak megfelelően állapítja meg, melynek irányadó mutatója a kamat és nem kamat bevétel jellegű összegek nettó hároméves átlaga. Az értékét az auditált éves beszámolók alapján állapítjuk meg. Számítástechnikai eszközeink alkalmasak a megfelelő informatikai védelem biztosítására és lehetőséget nyújtanak az esetleges hibák utólagos kimutatására és ellenőrzésére. - Jogi kockázat: A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség. 2. Alkalmazási kör A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. amelyre a rendelet követelményei vonatkoznak tulajdonosai: - Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft. 99,95%-ban, - Kruchióné Marsi Piroska 0,05%-ban A Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft. közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik Társaság felett. A Reálszisztéma Csoport összevont (konszolidált) éves beszámolóját a Reálszisztéma Kft. állítja össze, amelybe a Társaságot, mint leányvállalatát bevonja. 3. Szavatoló tőke A Rendelenek megfelelően közzétett szavatoló tőke számítás: 5

6 SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁS KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN Nagyságrend: Forint ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKE POZITÍV ÖSSZETEVŐI ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke a) Cégbíróságon bejegyzett tőke ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része 0 Általános tartalék 0 Eredménytartalék a1) Számviteli eredménytartalék, ha pozitív Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege 0 ALAPVETŐ TŐKE NEGATÍV ÖSSZETEVŐI Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha negatív (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL (-) Immateriális javak JÁRULÉKOS TŐKE 0 JÁRULÉKOS TŐKE POZITÍV ÖSSZETEVŐI Értékelési tartalékok 0 a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka 0 JÁRULÉKOS TŐKE NEGATÍV ÖSSZETEVŐI (-) JÁRULÉKOS TŐKE LIMIT FELETTI RÉSZE 0 0 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZAVATOLÓ TŐKE SZAVATOLÓ TŐKE TÖBBLET/HIÁNY Tőkemegfelelési index 425,38 Tőkemegfelelési mutató 34,03 6

7 4. Tőkekövetelmények A belső tőkekövetelmény számítás egy olyan eljárás, amely biztosítja, hogy mind az irányítási, mind a felügyelői funkciót ellátó vezető testületek megfelelően tudják azonosítani, mérni, összesíteni a Társaság kockázatait. Biztosítja továbbá, hogy az intézmény a kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A számításnál a Társaságunknak két tőkeszükségletet kell meghatároznia, melyek közül a nagyobbat kell irányadónak tekintenie. Társaságunk elvégezte a december 31-i időpontra vonatkozó ICAAP belső tőkekövetelmény számítását, mely alapján ,- Ft tőkeszükségletet határozott meg. Ebből ,- Ft a hitelezési kockázat, ,- Ft a piaci kockázat, míg ,- Ft a működési kockázat tőkekövetelménye. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. számú törvény 13. -a alapján előírt minimális tőkeszükséglete EUR, mely az MNB rendelkező levele értelmében, a forint euró árfolyam továbbra is magas volatilitásának a negatív hatását ellensúlyozandóan a megfigyelés időpontját megelőző egy naptári évben - a évben MNB által közzétett legmagasabb devizaárfolyam ( i 316,61) 95%-án (300,78%) forintosítva Ft tőkeszükségletet ad. Megállapítható, hogy Társaság tőkeszükségletét többszörösen meghaladja a rendelkezésre álló tőke, a minimális tőkeszükségletnek is eleget tesz. 5. Hitelkockázati kiigazítások Hitelezési kockázat: Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (az egyes mérlegtételekhez rendelt kockázati súlyok összege). Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye Nagyságrend: forint SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 0 Közszektorbeli intézmények 0 Multilaterális fejlesztési bankok 0 Nemzetközi szervezetek 0 Intézmények Vállalkozások Lakosság 0 Ingatlannal fedezett követelések 0 Késedelmes tételek Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek 0 Fedezett kötvények 0 Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések 0 Kollektív befektetési értékpapírok 0 Egyéb tételek

8 Céltartalék képzésre Társaságunknál évben nem került sor. A kereskedelmi tevékenység bevételein belül az értékpapírok év végi piaci értékeléséből adódóan értékpapír típusonként az alábbi felértékelési nyereséget számoltuk el: Értékpapírok Piaci értékelésből adódó árfolyamnyereség árfolyamveszteség (Ft) (Ft) Tőzsdei részvények - - Diszkontkincstárjegyek Államkötvények Egyéb értékpapírok Összesen Mindösszesen: Értékvesztést 2014-ben a BTEL 2014/B Vállalati kötvényeink után képeztünk ,- Ft értékben. Az értékvesztés elszámolásához az értékpapírokat a mérleg fordulónapon vagy az ezt megelőző utolsó forgalmi napon közzétett, a 251/2000. sz. Korm. rendeletben meghatározott árfolyamok alapján értékeljük. Értékvesztés január 01-i nyitó állomány évi állományváltozás december 31-i záró állomány Tőzsdei határidős megbízást Társaságunk a tőzsdei kereskedési rendnek megfelelő határidős napokra fogad el. A megadott határidő nem haladhatja meg a megbízás adását követő első határidős naptól számított tizenkét hónapot. A határidős adásvételi megbízás esetében értékpapír vagy pénzletét formájában alapletétet és készpénz formájában változó letétet követelünk meg. A letét mértéke a megbízási szerződés külön pontjában kerül meghatározásra. A szerződés addig nem lép hatályba, amíg az alapletétet az ügyfél a befektetési szolgáltatónál el nem helyezi. A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. tőzsdei opciós megbízást a tőzsdei kereskedési rendnek megfelelő időpontokra, illetve időpontokig fogad el. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. Tőzsdei opciós jog vételére megbízás elfogadásának feltétele, hogy az ügyfél a prémium összegét és az erre számított bizományosi jutalékot, illetve pénzkezelési díjat Társaságunknál letétbe helyezze, illetve befizesse. 8

9 Tőzsdei opciós jog eladása esetén értékpapír vagy pénzletétet követelünk meg, melynek mértéke az opciós szerződés külön pontjában kerül meghatározásra. A szerződés addig nem lép hatályba, amíg az ügyfél a biztonsági letétet a befektetési szolgáltatónál letétbe nem helyezte. A Day-Trade ügyletek fedezetét az ügyfél a megkötött Day-Trade Kiegészítő szerződés szerint az ügylet végleges lezárásáig köteles biztosítani. Az ügyfél vállalja, hogy a megbízásai alapján megnyitott pozícióit a tőzsdezárást megelőző 15 perccel ellentétes irányú megbízás adásával lezárja. A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. saját számlára nem köt és a jövőben nem is szándékozik kötni tőzsdén kívüli határidős ügyleteket, nem szabványosított tőzsdei és tőzsdén kívüli opciós ügyleteket, áruügyleteket. A Társaság december 31-én le nem zárt határidős pozícióval nem rendelkezett. Bektetési hitelnyújtás, jegyzési garanciavállalás, repo ügylet nem volt a Társaságnál. Nyitott értékpapír kölcsön ügylet nem volt. A Társaság év végén 356 fő részére végzett portfoliókezelést. A kezelt vagyon év végi piaci értéken 244,5 M Ft. 6. Piaci kockázat PIACI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE (Sztenderd módszer) Nagyszágrend: forint ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Deviza A kereskedési könyvnek minden saját számlás ügylet része, kivéve ha az ügyvezető igazgató egyértelműen nyilatkozik, hogy az adott befektetési eszköz megvásárlása nem kereskedési céllal - hanem befektetési céllal - történt. Abban az esetben ha Társaságunk az ügyfél részére halasztott pénzügyi teljesítést engedélyezett, az ügylet nem része a kereskedési könyvnek. Ha az ügyfél a halasztott fizetés engedélyezésének letelte után sem teljesített, akkor az adott ügyletet át kell sorolni a kereskedési könyvbe. 9

10 Amennyiben az ügyvezető igazgató olyan saját számlás befektetési eszköz eladásáról dönt, amely eddig nem képezte részét a kereskedési könyvnek, akkor az adott befektetési eszközt haladéktalanul át kell sorolni a kereskedési könyvbe. A kereskedési könyvben nyilvántartott saját számlás befektetési eszközt ki kell vezetni a kereskedési könyvből, ha az ügyvezető igazgató nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban nem kíván vele kereskedni, hanem befektetési céllal kívánja tartani. A kereskedési könyvből ki kell vezetni minden saját számlás értékpapírt, ha az eladásra került; kötvények esetében pedig akkor, ha lejárt a futamidejük. Ki kell vezetni a kereskedési könyvből a kiegyenlített ügyféltartozásokat is. A kereskedési könyvbe történő besorolás, átsorolás és kivezetés végrehajtásáért felelős személy az informatikai igazgató. A kereskedési könyv vezetése napi szinten történik a következő elvek szerint (Általános szabály, hogy a kereskedési könyvi pozíciókat napi, piaci áron értékeljük.): A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat az állampapírok kivételével a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszeréből, az MMTS-ből kinyert adatok alapján, az utolsó záróárfolyamon értékeljük. Ha nincs a tőzsdén bevezetve az értékpapír, vagy nincs még rá kötés, akkor a bekerülési ár lesz az értékelés alapja. A 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező magyar állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon értékeljük. A 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező MNB kötvényeket a lejárathoz legközelebb eső lejáratú két állampapír árfolyamának arányosításával értékeljük. A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező Állampapírok és MNB kötvények árfolyamát a 3 hónapos ÁKK referenciahozam alkalmazásával számoljuk. A tőzsdei határidős ügyleteket a tőzsdei elszámoló áron értékeljük. A szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron értékeljük. x A tőzsdén nem szereplő és piaci árral nem rendelkező értékpapírokat az erről szóló belső szabályzat szerint értékeljük. A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióit az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékeljük. Amennyiben az MNB nem jegyez árat egy adott devizára, akkor az adott devizát kibocsátó ország jegybankja, vagy ennek funkcióját betöltő intézmény által meghatározott devizaárfolyam és az Euró keresztárfolyamából számítjuk. 10

11 A pozíciókockázat tőkekövetelménye A pozíciókockázat megállapításánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozícióit vesszük figyelembe, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is. A pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításához a kötvény, a részvény és ezek származékainak piaci kockázatát általános és egyedi kockázatra osztjuk fel. Repó ügylet során az átruházott értékpapírokat illetve az értékpapír-kölcsönzés során kölcsönbe adott értékpapírokat is számításba vesszük a tőkekövetelmény számítása során. 7. Partnerkockázati kitettség A partnerkockázat tőkekövetelménye A partnerkockázatok között a nyitva szállításokból, valamint az elszámolási kockázatból származó partnerkockázatokat vesszük figyelembe. A nyitva szállításból származó partnerkockázat tőkekövetelménye Ha a kereskedelmi partner részéről szállításra/pénzügyi teljesítésre nem került sor nyitva szállításról beszélünk. Ebben az esetben az intézmény már teljesített, de az ügyletből származó követelésének nincs fedezete. A kockázat az ügyfélhez kötődik és a késedelem időtartamától függően nő. Bizományosi tevékenység esetében: A bizományosi szerződésben meghatározott ügylet piaci értékének és az ügyfél által nyújtott biztosítékok értéke különbségének 100%-a, ha a biztosítékok (ide értendő még az ügyfél által vásárolt, de még át nem adott értékpapír-állomány) értéke kisebb az ügylet piaci értékénél. Ha a biztosítékok értéke meghaladja az ügylet piaci értékét, akkor a tőkekövetelmény 0. Nem bizományosi (sajátszámlás) tevékenység esetén a nyitva szállításból származó partnerkockázat tőkekövetelménye: 1. Az első szerződés szerinti fizetésig, vagy szállítási szakaszig a tőkekövetelmény 0%. 2. Az első szerződés szerinti fizetéstől vagy szállítási szakasztól a második szerződés szerinti kifizetést vagy szállítási szakaszt követő négy napon kitettségként kezeljük. 3. A második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5 munkanaptól az ügylet megszűntéig a szavatoló tőkéből levonjuk az átadott értéket és a jelenlegi pozitív kitettséget. Az elszámolási kockázat tőkekövetelménye Ha a szerződés szerinti esedékességet követő 5 elszámolási napon belül sem az adatszolgáltató intézmény, sem a kereskedelmi partner részéről szállításra/pénzügyi teljesítésre nem került sor elszámolási kockázatról beszélünk, kivétel az értékpapír- és árukölcsönzés valamint a repó és fordított repóügylet. Az intézmény kockázata, a lehetséges veszteség mértéke a szerződésben szereplő elszámolási ár és a piaci érték közötti különbség. Tőkekövetelményt csak akkor határozunk meg, ha ez a különbség 11

12 veszteséget jelent Társaságunk számára. Az alábbi táblázat szerint lehetséges veszteség mértékét az elszámolási időpont óta eltelt idő függvényében a táblázatban szereplő százalékkal megszorozzuk. Esedékesség utáni munkanapok száma Szorzószám 0-4 nap 0, nap 0, nap 0, nap 0, naptól 1,00 Az átvett biztosítékot abban az esetben vesszük figyelembe a tőkekövetelmény csökkentésénél, ha annak formája értékpapír, óvadéki betét, bankgarancia vagy kezesség (az értékpapír kölcsönvevője nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel a bankgarancia vagy a kezesség kibocsátójában), valamint a biztosíték legfeljebb 20%-os kockázati súly alá eshet. 8. Működési kockázat A működési kockázat számszerűsítésére a Rendelet alapján Társaságunk az Alapmutató módszert alkalmazza. A módszer szerint az irányadó mutató a Társaság nettó kamatbevétel és nettó kamatjellegű bevétel összegének hároméves átlaga, melynek 15%-a a működési kockázat tőkekövetelménye. Az átlagot a Társaság számítást megelőző három év könyvvizsgáló által hitelesített eves beszámolója alapján kell kiszámítani. Működési kockázat tőkekövetelménye Nagyságrend: forint ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) Nagykockázat Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke a Társaság szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja. 12

13 Az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértékét az ügyféllel szembeni fizetési és értékpapír-szállítási kötelezettségek, az ügyfélnek nyújtott hitelek és engedett halasztott pénzügyi teljesítések, illetve a befektetési vállalkozás rendelkezése alá került, az ügyfelet illető értékpapírok, és követelések különbözeteként kell megállapítani. Nyomon követjük a nagykockázat mértékét és túllépését az informatikai igazgató azonnal jelenti a Felügyeletnek. A jelentés tartalmazza a túllépés összegét és az érintett ügyfél azonosító adatait december 31-én a nagykockázat tőkekövetelménye 0 Ft volt. A kereskedési könyvi nagykockázat pótlólagos tőkekövetelményének meghatározása Az értékpapír eladásokat nettósítjuk a legmagasabb egyedi kockázati súlyozású értékpapír vételekkel szemben. Ha a fennmaradó értékpapír- vételi ügyletek kitettség időtartama (a nagykockázat vállalási korlát túllépésének első napjától a tárgynapig eltelt naptári napok számának felel meg) 10 nap, vagy annál kevesebb, akkor a tőkekövetelmény a megmaradt értékpapír pozíciók egyedi és partnerkockázatához rendelt tőkekövetelményei összegének 2-szerese. Ha azonban a kitettség mértéke 10 napnál nagyobb, akkor a tőkekövetelmény a megmaradt értékpapír pozíciók egyedi és partnerkockázatához rendelt tőkekövetelményei összegének, valamint az alábbi faktoroknak a szorzata: Szavatoló tőke 25%-át meghaladó kockázatok Kockázati súlyokhoz alkalmazandó tényezők 25-40% 200% 41-60% 300% 61-80% 400% % 500% % 600% 251%- 900% Egy ügyféllel szemben a Társaság által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a szavatoló tőkénk huszonöt százalékát, intézményi befektető ügyfél esetében pedig a kockázati összérték nem haladhatja meg a szavatoló tőkénket. A vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a szavatoló tőkénk nyolcszorosa. 9. Tőkepufferek A Társaság a Rendeletben meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkepuffert nem képez. A Társaság tőkeszükségletét többszörösen meghaladja a rendelkezésre álló tőke, a minimális tőkeszükségletnek is eleget tesz. 13

14 10. Javadalmazási politika A Társaság hatályos javadalmazási politikáját annak hatálybalépésekor nyilvánosságra hozta. A Javadalmazási Politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, a szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására. A 2014-es üzleti évre vonatkozóan az érintett személyek részére teljesítményjavadalmazás megállapítására került sor. A Társaságunk nem végez értékpapírosítást, valamint a portfoliójában sem tart ilyen jellegű értékpapírokat, így ennek kockázatát sem teszi közzé. Jelen nyilvánosságra hozatal során nyilatkozunk arról, hogy információ nyilvánosságra hozatali kötelezettségünknek a fentiekkel teljes körűen eleget tettünk. A közzététel védett- vagy bizalmas információt nem tartalmaz. Budapest, május 12. Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 14