KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS

Átírás

1 MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS Nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítése 164/2008 (VI.27.) kormányrendelet alapján. Közzététel: augusztus 6. OLDAL: 1 / 10

2 I. Általános bevezető A Magyar Posta Befektetési Zrt. (a továbbiakban: Társaság) a 164/2008. (VI.27.) Kormányrendeletnek megfelelően az alábbi információkat teszi közzé. A Társaság működése és szabályozottsága megfelel az alábbi jogszabályoknak: 251/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (Bkr.) évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.) 301/2008. (XII.17.) Kormányrendelet a befektetési vállalkozások hitelkockázatáról (Bhkr.) 169/2008(XI.28) Kormányrendelet a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 244/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (KKr.) évi C. törvény a számvitelről (Szmt.) évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 6/2013. (III. 11.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 6/2010. számú módszertani útmutatója a likviditási kockázat méréséről és kezeléséről A Kockázatkezelés szervezeti háttere a következő: Igazgatóság Kockázatkezelő Jóváhagyja a Kockázatkezelési Politikát és a kapcsolódó belső szabályozásokat. Negyedévente legalább egyszer beszámolót kap a Társaság kockázati kitettségéről a Kockázatkezelőtől. A Társaság a jogi szabályozásnak megfelelően nem köteles elkülönített kockázatkezelési szervezeti egység működtetésére, a kockázatok kezelésének elsődleges felelőse a Kockázatkezelő, aki munkaviszonyban áll a Társasággal. A Kockázatkezelő tevékenysége szervesen elkülönül az üzleti szervezeti egységektől, javadalmazása a Társaság eredményétől független, felügyeletét a Társaság Vezérigazgatója (első számú vezetője), szakmai felügyeletét az összevont felügyelet okán az FHB Bankcsoport Kockázatelemzési és Ellenőrzési Főosztálya látja el. A Kockázatkezelő feladatai a következők: felel a Kockázatkezelési Politika, valamint a Kockázatkezelési Szabályzat kialakításáért és végrehajtásáért, rendszeresen ellenőrzi a Kockázatkezelési Szabályzatban foglaltak betartását, értékeli a Kockázatkezelési Szabályzatban foglaltak összhangját a Társaság működésével és tevékenységével, ellenőrzi és értékeli az előző pontokban foglalt kötelezettségek teljesítésében tapasztalt hiányosságok feltárását, és a Kockázatkezelési Szabályzat szerinti működés helyreállításának módját és eljárását, évente beszámol a Társaság ügyvezetésének, valamint Igazgatóságának a tevékenységéről, OLDAL: 2 / 10

3 az összefont alapú felügyelet okán együttműködik az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatelemzési és Ellenőrzési Főosztályával, elkészíti az FHB Jelzálogbank Kockázatelemzési és Ellenőrzési Főosztály számára az összevont felügyelet okán szükséges kockázati riportokat, gondoskodik a vonatkozó bankcsoporti szabályoknak és limiteknek való megfelelésről. Back Office A Back Office feladata a pozíciók és a limitkitettségek figyelése és jelentése a Kockázatkezelőnek és az Ügyvezetésnek. Vezérigazgató (első számú vezető) A Vezérigazgató (első számú vezető) felelős a kereskedési üzletkötési és likviditásmenedzselési tevékenységért valamint a Kereskedési Üzletkötési Szabályzat legalább évenkénti vagy szükség esetén annál rövidebb időközönként történő felülvizsgálatáért. Compliance Officer A Compliance Officer felel a Társaság jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek történő megfeleléséért, a szabályzatokban foglaltak jogszabályi rendelkezésekkel való, valamint, a belső szabályzatok egymással történő összhangjáért. A Társaság jelenlegi tevékenysége során nem jelenik meg a határidős piacon, devizapozíciói nincsenek, befektetési hitel nyújtásával nem foglalkozik, értékesítési tevékenységet közvetítője útján végez, nincs ország kockázati kitettsége, nincs kereskedési könyvi kitettsége, nem teljesít fedezetlen ügyfél megbízásokat. II. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Magyar Posta Befektetési Zrt. kockázatkezelési elvei a következők: A Kockázatkezelés célja a kockázatok olyan kezelése, amely lehetővé teszi, hogy a kockázatok azokon a határokon belül maradjanak, amelyek szükségesek a Társaság üzleti céljainak eléréséhez. A Társaság kockázatkezelésének középpontjában tehát a kockázatok és a lehetőségek közötti helyes egyensúly megtalálása áll. Továbbá a tulajdonosok és az ügyfelek a Társasággal összefüggő gazdasági érdekeinek védelme, a Társaság zavartalan és eredményes működése, a kockázati kitettséget is figyelembe vevő hozamszint és az optimális tőkeszerkezet biztosítása valamint fenntartása. A Társaság azokat a módszereket használja a kockázati kitettségek mérésére, amelyek megfelelnek a Társaság üzleti sajátosságainak. A Kockázatkezelés részt vesz a Társaság üzleti és stratégiai döntési folyamataiban. Új termék, új szolgáltatás bevezetése csak a kockázati kitettség teljes feltérképezésével történhet. OLDAL: 3 / 10

4 A Társaság a Kockázatkezelés vonatkozásában az alábbi belső szabályzatokat alkalmazza: Kockázatkezelési szabályzat Kereskedési Üzletkötési szabályzat Likviditási szabályzat Eszközminősítési, értékvesztés elszámolási és céltartalék képzési szabályzat Fedezetértékelési szabályzat Az FHB Bankcsoport Kereskedési könyveinek vezetésére vonatkozó szabályzat Az FHB Bankcsoport Partner- és Ügyfélminősítési szabályzata Az FHB Bankcsoport működési kockázatkezelési szabályzata II.1. A kockázatok azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a Társaság jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A Társaság likviditási kockázata alacsony: forrásait rövid lejáratú banki betétekben illetve likvid állami értékpapírokban tartja, tervezi tartani, ezáltal biztosítva van a megfelelő szintű likviditási puffer, továbbá a Társaság halasztott pénzügyi teljesítést nem engedélyez, befektetési hitelt nem nyújt. A likviditási kockázati kitettség kezelése aktív likviditáskezelési folyamatokkal történik. Hitelezési kockázat A Társaság rögzíti, hogy befektetési hitelt nem nyújt, értékpapír kölcsön nyújtásával sem foglalkozik, így ezen tevékenységek kockázatai tevékenysége keretében nem merülnek fel. A Társaság működését figyelembe véve az alábbi formában azonosítja a partnerkockázatokat: Partnerkockázat (counterparty risk): a professzionális pénz- és tőkepiaci szereplőkkel szembeni hitelkockázat (pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosító társaságok, befektetési alapkezelők, más alapkezelők). A Társaság széleskörű kapcsolatot tart fenn magyarországi partnerekkel, mely partnerekkel többségében az FHB Bankcsoport is kapcsolatban áll. Ezt figyelembe véve többlépcsős limitstruktúra kerül kialakításra. Bizományosi kockázat: annak a kockázata, hogy a megbízásos ügyletet megkötötték és a partner felé teljesíteni kell, de a megbízó nem teljesít. A Társaság nem tervez teljesíteni fedezetlen ügyfél megbízásokat. Fedezetlen teljesítéséhez az Értékesítési és Termékfejlesztési Igazgató előterjesztése alapján a Kockázatkezelő jóváhagyásával, a Vezérigazgató (első számú vezető) döntése szükséges. Nagymértékű kockázatvállalás, koncentrációs kockázat Az ügyféllel illetve partnerrel (a továbbiakban: ügyfél) szembeni kockázatvállalás mértéke úgy kerül meghatározásra, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértéke, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatai összeadódnak. Nagykockázat vállalásnak minősül a befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladó összértékű kockázatvállalásainak együttes összege. Társaság a kockázatvállalás mértékére vonatkozó, a Társaság szavatoló tőkéjére vetített 10 százalékos korlátot csak abban az esetben lépheti át, ha ez az átlépés a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye. OLDAL: 4 / 10

5 Piaci kockázat A Társaságnak piaci kockázatai a sajátszámlás tevékenységhez kapcsolódnak. A pozíciók főleg értékpapír kereskedés eredményei. A Társaságnak jelenleg nincs kereskedési könyvi pozíciója, azaz nincs értékpapír, határidős és opciós pozíciója. A Társaság nem tart nyilván devizakockázati kitettséget. A Társaság felkészült a kereskedési könyv vezetésére mind IT, mind humán erőforrás szempontból. A Társaságnak piaci kockázata a sajátszámlás tevékenységhez kapcsolódhat, amelyek a jövőben főleg értékpapír kereskedésből származhatnak. A saját számlás ügyletek kezelésére a Társaság döntéshozói (ügyletkötői) és pozíciós limiteket állít fel. A Társaság kereskedési könyvi pozícióival kapcsolatos szabályokat, a Kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tartalmazza. Kamatkockázat A Társaság a Kockázatkezelési Szabályzaton belül szabályozza a kamatlábkockázat kezelésére irányuló tevékenységét, tekintettel arra, hogy a Társaság várható eszköz-forrás összetétele miatti kamatlábkockázati kitettsége nem indokolja elkülönített kamatlábkockázat-kezelési szabályzat kialakítását. A kamatlábkockázat kezelésére pozíciós limit kerül meghatározásra. A kamatlábkockázati kitettség monitoringja a Varitron, illetve az Inforex rendszer segítségével valósul meg. Működési kockázat Működési kockázati kitettség alatt a Társaság a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező jövedelmezőséget és tőkehelyzetet veszélyeztető veszteségeket érti. A működési kockázatok mérése önértékeléssel, kulcs kockázati mutatókhoz szükséges adatok gyűjtésével, mutatók képzésével valamint incidens riportok elemzésével történik A működési kockázat mérséklése részben elkerülés, részben áthárítás módszerével történik, részben üzletkötői limitek meghatározásával. A fentieket meghaladó kockázatot a Társaság elfogadja, kezelésére az 575/2013/EU Rendelet szerinti szavatoló tőkével rendelkezik, melynek folyamatos meglétéért az Ügyvezetés és a Kockázatkezelő is felelősséggel tartozik. A Társaság a Magyar Nemzeti Bank felé benyújtott AMA bevezetési ütemtervnek megfelelően az FHB Bankcsoport működési kockázatkezelési szabályzatában leírtak szerint jár el. Jogi kockázat A Társaság csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség. Amennyiben a jogügyletek megalapozottsága tekintetében kétség merül fel, a Társaság a Compliance Officer és jogi szakértő véleményét minden esetben beszerzi. OLDAL: 5 / 10

6 II.2. Kockázatok kezelése A Társaság a kockázati étvágyát (a maximális kockázati kitettségét) limiteken keresztül definiálja. A limiteket az Igazgatóság hagyja jóvá a Vezérigazgató (első számú vezető) Kockázatkezelővel egyeztetett előterjesztése alapján, azzal, hogy a konkrét limitértékek meghatározásához az FHB Bankcsoport Kockázatelemzési és Ellenőrzési Főosztályvezetőjének engedélyére is szükség van. A limitek legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek, Az Ügyvezetés és a Kockázatkezelő az éves beszámolás alkalmával áttekinti a limiteket, és felülvizsgálja azok összegét, javaslatot készít az Igazgatóság részére a változtatásról. A limitek felülvizsgálatára a piaci körülmények változása esetén is sor kerülhet, vagy ha erre valamely érintett területen igény merül fel. A Társaság limitstruktúrája a következő: A partnerkockázati kitettség maximalizálására a Társaság kétszintű limitstruktúrát határoz meg. Az adott partnerrel szemben vállalható kockázatot az alábbi két korlát minimuma határozza meg: A Társaság által meghatározott egyedi limit, Az FHB Bankcsoport szintű limit azon része, mely az ügyletkötés időpontjában rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a Társaság az FHB Bankcsoport tagként a Bankcsoporti partner limitnek is meg kell feleljen, célszerű a saját struktúráját is ahhoz igazítani. Ennek megfelelően az alkalmazott struktúra a következő. A Társaság az FHB Bankcsoporthoz hasonlóan meghatározza az egyes partnerre vonatkozó globál és a partnerek csoportjára vonatkozó group limiteket. A konkrét limitek meghatározásához az FHB Bankcsoport Kockázatelemzési és Ellenőrzési Főosztály vezetőjének engedélye is szükséges. A partnerlimitet az egyes tranzakciókból eredő kockázatok különböző súlyokkal terhelik, azaz a limitet terhelő mérleg szerinti, vagy mérleg alatti kockázatok meghatározása az ügylet összege és az ügylet típus kockázati súlyának szorzata mértékében történik. A globál és a group limitet terhelő tranzakciók és a hozzájuk rendelt kockázati súlyokat az FHB Bankcsoport partnerlimit kezelési szabályzata tartalmazza. A piaci kockázati kitettség és a kamatláb kockázati kitettség pozíciós limit segítségével kerül korlátozásra. Likviditás kockázati kitettség kezelése aktív likviditáskezelési folyamatokkal történik. Működési kockázat behatárolása üzletkötői limiteken keresztül valósul meg. A szabályzat melléklete tartalmazza termék- és ügylet-bontásban azt az összeget forintban, amelyet az adott személy által kötött ügyletek napi pozíciós összértéke nem haladhat meg. A limitek kumulált szinteket jelölnek. II.3. Kockázatmérési rendszerek, jelentések alkalmazása Az üzleti területek igényeit, az ügyfelekre és a tranzakciókra vonatkozó információk gyűjtését a Back Office munkatársak és az üzletkötők végzik. A Társaság az értékpapírokra vonatkozó saját számlás ügyleteit az Inforex, megbízásos ügyleteit a Clavis értékpapírszámla-vezető rendszerben vezeti. Az informatikai rendszer feladata a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítése, és folyamatos követése. A sajátszámlás ügyleteinek kockázati kitettségét a Varitron rendszer tartja nyilván. A szükséges piaci kockázatokra vonatkozó elemzést a kockázatkezelési terület készíti el. A partner-limit túllépését a pozícióvezető rendszerek és a Back Office is figyeli, és túllépés esetén azonnal értesíti a Vezérigazgatót (első számú vezetőt). A limit betartásának ellenőrzését az érintett terület vezetői, a Back Office és a Kockázatkezelő végzi, ha erről a vonatkozó belső szabályzat másképp nem rendelkezik. A limittúllépés esetén haladéktalanul gondoskodni kell a szükséges korrekciós lépések megtételéről, melynek felelőse a kapcsolódó szakterület. OLDAL: 6 / 10

7 A jelentési rendszer összetevői az alábbiak: az ellenőrzéshez szükséges jelentések, riportok előállítása a Clavis és az Inforex rendszer analitikus nyilvántartásaiból, valamint a Varitron rendszerből történik. Negyedéves adatszolgáltatás a kockázati kitettségről az Igazgatóságnak. A negyedéves jelentések elkésztéséért a Kockázatkezelő felelős. III. A javadalmazási politika célja és alapelvei A Társaság a 164/2008. Kormányrendeletben foglaltak alapján, a Bszt. 4. számú mellékletének 2. pontja alapján, a vezető állású személyekre, a kockázatkezelési, belső ellenőrzési és compliance szervezetetek tekintetében, valamint a felelős vezetőkkel kapcsolatos javadalmazási politikában rögzítettek kapcsán, az alábbiakban nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek tesz eleget. A Bszt. 4. számú mellékletében foglaltak szerint, a nyilvánosságra hozatal az alábbi területekre terjed ki: Vezérigazgató (első számú vezető) Ügyvezető Igazgatók Értékesítési és Termékfejlesztési Igazgató Kockázatkezelési vezető Compliance Officer Belső ellenőr Igazgatóság tagjai Felügyelő Bizottság tagjai A javadalmazási politika a Társaság közép- és hosszú távú szemléletét tükrözi. A javadalmazási politika alapelve a Társaság és a Társaság kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló vezető állású személyek, munkavállalók érdekeinek összehangolása. A javadalmazási politika ezért ezen munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat határozza meg, valamit rögzíti a vezető tisztségviselők díjazását. A Társaság a javadalmazási politika szabályainak kialakítása során a 131/2011. (VII.18.) Kormányrendelet 3. -ában foglaltak figyelembe vételével, az arányosság elvének alkalmazásával jár el, a javadalmazási politika tartalmát a Társaság méretének, belső szervezetének, tevékenységi jellegének, körének, nagyságrendjének, összetettségének sajátosságaival arányosan határozza meg. A hivatkozott Kormányrendelet 4. -ában foglaltaknak megfelelve, a Társaság a teljesítményjavadalmazást pénzben történő megfizetéssel teljesíti. A Bszt. javadalmazási politikára vonatkozó 4. sz. melléklet 6. pontja szerinti javadalmazási bizottság létrehozására a Társaság nem kötelezett, így azt nem hozott létre. A tevékenység összetettségének, jellegének figyelembe vételével a Társaság a teljesítmény-értékelést követően az eldöntött kifizetésekre elhatárolási, halasztási időszakot nem alkalmaz. A Társaság javadalmazási politikájának kialakítása és végrehajtása során a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény előírásainak figyelembe vételével jár el. III.1. Javadalmazási típusok A Társaság a vele munkaviszonyban álló, a javadalmazási szabályozás hatálya alá tartozó személyek részére rögzített és teljesítményjavadalmazást biztosít. OLDAL: 7 / 10

8 Rögzített elemek: A személyi alapbér a munkavállaló garantált, havi átutalással teljesített juttatása, amelyet a munkavállalók hatályos munkaszerződése rögzít. Költségtérítésként gépjármű és mobiltelefon biztosítása a hatályos munkaszerződés és/vagy a mindenkor hatályos belső szabályzatok és/vagy az érvényben lévő munkaszerződésekben rögzítettek alapján, az adójogszabályok figyelembe vételével. Választható béren kívüli juttatási csomag (cafeteria), a mindenkor hatályos, vonatkozó utasítás szerint. Amennyiben a Társaság belső szabályzatai, utasításai arra lehetőséget biztosítanak, egyéb juttatások azzal, hogy ezen juttatásokra vonatkozó feltételek nem lehetnek ellentétesek a javadalmazási politikában foglaltakkal. Teljesítménytől függő elemek: Az éves teljesítménybér mértéke egyénileg kerül megállapításra, a személyi alapbér százalékában, ennek formája a bónusz. Az alapbér és a teljesítményjavadalmazás aránya úgy kerül kialakításra, hogy a munkavállalókat érdekeltté tegye a Társaság hosszú távú céljainak megvalósításában, de ne ösztönözzön túlzott kockázatvállalásra. A teljesítményhez kötött javadalmazási struktúrának elő kell segítenie a prudens működést és a kockázatok megfelelő szintű kezelését, teljes összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a szavatoló tőke szintjét és a megfelelő likviditást, a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. A Társaság az alapbérek kialakításánál olyan rugalmas politika kialakítására törekszik, amelyben lehetősége van arra is, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon. Az ellenőrzési, kontroll funkciót betöltő személyek esetében a Társaság arra törekszik, hogy ezen személyeknél teljes javadalmazásukon belül az alapbér legyen a meghatározó, akár olyan módon is, hogy részükre teljesítményjavadalmazás nem kerül alkalmazásra. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai testületi tagságukra tekintettel kizárólag megállapított mértékű javadalmazást kaphatnak, ezen túl javadalmazásban nem részesülnek. A Társaság első számú vezetője és ügyvezetői részére bónusz összegének, a teljesítmény feladatoknak a meghatározása, az értékelés és a kifizetés engedélyezése az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik. III.2. A javadalmazási politika kialakítása, elfogadása és rendszeres felülvizsgálata A javadalmazási politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül. A politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagja a Felügyelő Bizottság bevonásával készíti el és terjeszti az Igazgatóság elé. A Felügyelő Bizottság felel a javadalmazási politika végrehajtásáért, amelyet legalább évente egyszer a Társaság Belső ellenőre vizsgál felül. A Belső ellenőr a vizsgálatról készített jelentést megküldi az Igazgatóságnak, a Felügyelő Bizottságnak és a Compliance Officernek. Az Igazgatóság feladata a javadalmazási politika folyamatos vizsgálata abból a szempontból, hogy történt-e időközi jogszabályi változás vagy került-e kiadásra kötelezően alkalmazandó előírás, illetve a javadalmazási politika a Társaságnál megfelelően érvényesül-e. A javadalmazási politika felülvizsgálata során nem csak azt kell vizsgálni, hogy az előre kitűzött, a teljesítmény mérésére szolgáló mutatók értékei megfelelően teljesültek-e, hanem azt is, hogy a Társaság kockázatai nem növekedtek-e meg olyan mértékben, ami egy jövőben bekövetkező esemény esetében veszélyeztetheti a Társaság működését. OLDAL: 8 / 10

9 A javadalmazási politika keretei között az Igazgatóság az év végi legutolsó ülésén értékeli a bónuszrendszert és dönt a politika következő évre vonatkozó alkalmazásának általános feltételeiről, amely részletes irányelveit a következő év elején, a Társaság éves tervének előkészítésével egyidejűleg határozza meg. A javadalmazási politika kialakítása a kontroll funkciót ellátó személyek (Belső ellenőrzés, Compliance, Kockázatkezelés) közreműködésével történik. Az éves üzleti terv elfogadásával egyidejűleg, kivételes esetben ennél későbbi időpontban kerül meghatározásra a teljesítményjavadalmazás, amely tartalmazza annak összegét, a teljesítmény feladatokat, célértékeket, azok súlyát a teljesítményértékelésen belül. A teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a tőke költségét és a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. III.3. Összesített információk a javadalmazásról A Társaság a teljesítmény javadalmazás rendszerét úgy alakítja ki, hogy a munkavállalókat érdekeltté tegye a Társaság céljainak és érdekeinek megvalósításában, elősegítse a prudens működést és a kockázatok megfelelő kezelését. A Társaság a teljesítményjavadalmazás maximális arányát az éves teljes jövedelemhez képest akként rögzíti, hogy a politika alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazásának mértéke nem haladhatja meg az éves teljes javadalmazás 40 %-át. A teljesítményjavadalmazás a Társaság hosszú távú teljesítményéhez kötött. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor a Társaság legalább 3 év teljesítménymutatóit veszi figyelembe a következők szerint azzal az átmeneti szabállyal, hogy a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett évben egy év, évben kettő év teljesítménymutatói vehetők figyelembe, az alábbi súlyokkal: a) tárgyév: 60% b) tárgyévet megelőző év: 30% c) tárgyévet megelőző második év: 10% Az átmeneti időszakot tekintve a teljesítmény javadalmazás megállapításánál a Társaság évben kizárólag a év mutatóit veszi figyelembe, évben a tárgyév 70%-os, az azt megelőző év 30%-os súllyal esik számításba. Az értékelés során a mutatókat az egyéni teljesítmény, az adott szakterületi teljesítménye és a Társaság egészének teljesítménye szintjén kell értékelni. a) Az egyéni teljesítmény értékelésének alapja a vezetői képességek, a motiváció, a hozzájárulás a szakterület stratégiai céljainak eléréséhez. Az egyéni kockázati mutatónál a kockázatkezelési előírások betartását, a belső és külső szabályoknak történő megfelelés, a belső, vagy külső auditok, ellenőrzések eredményét kell figyelembe venni. b) A szakterületi teljesítmény értékelésénél az adott szakterület specifikumainak figyelembe vételével kialakított mutatók értékelése történik. c) A Társasági szintű teljesítménynél a következő teljesítménymutatók értékelése történik, az alábbi súlyokkal: a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke: 20% a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása: 10% az elért adózás előtti eredmény: 70%. OLDAL: 9 / 10

10 Az adott munkavállaló értékelésében az egyéni, szakterületi és társasági szintű teljesítmény súlya egyedileg, a munkavállaló szervezetben elfoglalt szerepe, és a szakterületi sajátosságok figyelembe vételével kerül kialakításra. A konkrét teljesítménymutatók kidolgozásának jóváhagyása, az értékelés elvégzése az érintett személy felett munkáltatói jogkörrel rendelkező személyek végzik el (ügyvezetés, tulajdonosok). A feladatok kiértékelése és az elszámolás az üzleti évet lezáró mérleg elfogadásakor történik, amelyről a Felügyelő Bizottság véleményét előzetesen ki kell kérni. Az Igazgatóság jogosult a tárgyév folyamán a bónusz tárgyévi csökkentéséről, illetve elmaradásáról is dönteni, így különösen a Társaságra ható külső politikai, gazdasági, pénzügyi tényezők, a Társaság üzleti eredményét jelentősen befolyásoló események miatt. Nem lehet teljesítményjavadalmazást kifizetni, amennyiben a Befektetési Vállalkozás a tőkére vonatkozó jogszabályoknak már nem felelne meg. A javadalmazási politikára és annak alkalmazására vonatkozó eljárás során a szabályozásban meghatározott előírások megkerülése, illetve az erre alkalmas technikák alkalmazása nem megengedett. A teljesítménymutatók adott évi helyessége független szakértő írásbeli igazolása alapján állapítható meg. A független szakértő a Társaság mindenkori könyvvizsgálója. A javadalmazási politikában foglaltakat be kell építeni a pénzügyi tervezés folyamatába. Egyéb előírások A javadalmazási politika hatálya alá tarozó személyek nem köthetnek olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazásukra vonatkozó előírásokban foglalt kockázatvállalások hatásait kiküszöbölné. Nem köthetnek továbbá olyan szerződéseket vagy megállapodásokat, amely alkalmas a tevékenységük kapcsán felmerülő kockázatok mérséklésére vagy harmadik személyre való áthárítására. Hatálybalépés A Társaság javadalmazási politikája szeptember 30. napján lépett hatályba, és azokra a javadalmazásokra kell először alkalmazni, amelyek a december 31, napját követő időszakra kerülnek kitűzésre, illetve megállapításra. OLDAL: 10 / 10