A PARLAGFŰ ÉS A TÁRSADALOM. A parlagfű elleni védekezés a törvényhozás, az önkormányzati és civil tevékenység tükrében

Átírás

1 A PARLAGFŰ ÉS A TÁRSADALOM A parlagfű elleni védekezés a törvényhozás, az önkormányzati és civil tevékenység tükrében Készült a KÖRLÁNC Egyesület oktatási mintaprogramja keretében Kapolcs, szeptember Írta: dr. Vásárhelyi Judit Bevezető A parlagfű ez a behurcolt, nálunk nem őshonos, a kialakult növényökológiai együttélési rendszerek egyensúlyába illeszkedni nem tudó gyomnövény - nagymértékű elterjedése Magyarországon egyre nagyobb problémát okoz mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Egyes vélemények szerint a parlagfű még az első világháború idején került öreg kontinensünkre. Magyarországon először Somogy megyében bukkant fel 1992-ben. Az amerikai csapatok hozták magukkal az akkor Európában még egyáltalán nem honos gyomot. Néhány évtized alatt elterjedt az egész ország területén. Felbukkan bárhol, ahol más növény nem él meg, nevét is innen kapta, bármilyen parlagon hagyott területen találkozunk vele: ipartelepeken, utak mentén, lakótelepek, nagyberuházások megbolygatott talaján, parlagon hagyott földterületeken. Elképesztő méretekben szaporodik, egy tő 3-4 ezer magot termel, de minél rosszabb körülmények között él, annál többet. A parlagfű az agresszív gyomnövények valamennyi fegyverével rendelkezik: tág ökológiai toleranciával, gyors regenerációs és megtelepedési képességgel, amely által a bolygatott területek egyik leggyakoribb növényévé válhatott. Minden egyes szál 8 milliárd virágporszemet termel, így évente több ezer tonna pollen kerül a levegőbe. Az alábbiakban példákkal alátámasztott áttekintést adunk arról, az utóbbi években milyen típusú védekezés folyt a parlagfű ellen Magyarországon. A parlagfűvel kapcsolatos gazdasági kérdéseket csupán felvázoljuk, itt azok elemzésére nem kerülhet sor. A parlagfű egészségügyi (élettani-patológiai) vonatkozásait külön tanulmány említi a kötetünkben. Jelen tanulmány röviden áttekinti a kérdésre vonatkozó módosított törvényt, országos, megyei és települési akciókat sorol fel, kitér a problémával foglalkozó civil tevékenységre is, végül pedig ezek alapján - a parlagfű elleni védekezés, az önvédelem állampolgári oktatásával és nevelésével kapcsolatos kiindulási pontjaira tesz ajánlások formájában javaslatokat. I. A parlagfű a gazdaságban Hazánkban már 5 millió 100 ezer hektáron fordul elő a parlagfű, ebből 720 ezer hektáron már gazdasági károkat is okoz. Gondolhatunk itt közvetlen gazdasági károkra a termény csökkenő hozama az intenzív gyomnövénynek köszönhetően -, avagy a gazdálkodónak az irtással kapcsolatos saját költségeire, netán a közérdekű védekezés behajtott összegére. (A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a földhasználót. A költségek nem fizetését adók módjára is behajthatják a települési 1

2 önkormányzat és a minisztérium javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) gondoskodik. Amennyiben a kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel). Mivel ahogy neve is mutatja -, a szóban forgó gyom a művelés alá nem vont területeket sújtja, olyan gazdasági számítás is elképzelhető, amely a veszélyeztetett területek parlagon hevertetésének kieső gazdasági hasznát próbálja becsülni. Mivel ez a kérdés a rendszerváltoztatás utáni, a kárpótlással járó földreformból adódó tulajdonosi kérdéseket is felveti, érthető, hogy az agrártárca a megfelelő intézkedések között kezdte meg 1999-ben a telekkönyvi hátralék felszámolását, a határszemlék felújítását, a kezeletlen területek felderítését, a tulajdonosok felszólítását, kötelezését. Komplex kérdéseket vet fel az a tény is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország legfertőzöttebb területe (az ország leginkább hátrányos helyzetű területe, a helyi GDP alacsony, a munkanélküliség magas, a humán erőforrások erőteljes fejlesztésre szorulnak, mégsem fordulnak ott sem jobban a földek megművelése felé). A Földhivatalok a földtörvény alapján ellenőrzik, hogy a tulajdonosok bevetik-e a mezőgazdasági területeket. Legszigorúbb szankciót a növényvédelmi törvény alapján lehet kiróni, ez akár egymillió forint is lehet. Ha ez is eredménytelen, "kényszerkaszálást" rendelhetnek el a tulajdonos költségére, melyet adóként be lehet hajtani, vagy ráterhelhetik azt az ingatlanra. Erre még nem került sor, mivel noha a törvényben szerepel - a költségvetés nem biztosított olyan forrást, a miből a hatóságok a behajtásig megelőlegezhetnék a közérdekű védekezés költségeit. Igaz, néhány, szórványos esetben történt kényszerkaszálás és ezeket önkormányzati forrásból gazdálkodták ki (a Fővárosban is volt ilyen). Felmerül a kérdés, hogy mire fordítják a zöld kommandó behajtott büntetéseit. Budapest és Pest megye külterületein 2005-ben két és fél ezer esetben összesen 54 millió forintnyi büntetést szabtak ki, a megbírságoltak között volt önkormányzat is. Az egészségügyi gazdasági számításokkal lehetne megbecsülni és a fenti költségekhez adni azokat a közvetett gazdasági és társadalmi költségeket, amelyeket az allergiás és asztmás megbetegedések megelőzésére és kezelésére, valamint a megbetegedettek elmaradt munkavégzésére kell fordítani. Országosan pedig köztudottan 2 millióra tehető az allergiások száma, egyesületük is ilyen magasra becsüli számukat. Az allergiás hajlam megjelenése egyes felmérések szerint a gyermekek 51%-ában kimutatható. Becslések szerint a betegek gyógyítására évente több milliárdot fordít a társadalombiztosítás, és ugyanennyit a betegek. A gyógyszeres kezelés igen költséges. A virágzás három hónapja alatt az adott szükséges gyógyszerek költsége több tízezer Ft-os értéket érhet el betegenként. Ekkor még nem számoltuk a táppénz, a kórházi kezelések, a rokkantjárulékok anyagi kihatásait. Ezzel pedig eljutottunk azokhoz a költségekhez, amelyeket az egyénnek, a családnak kell viselnie az immunrendszer és a mentálhigiénés szint társadalmi, tömeges hanyatlásával együtt járó nem kis anyagi megterhelés formájában. Az allergiás megbetegedések száma fokozatosan növekszik hazánkban, ez pedig megköveteli, hogy nemcsak jó szándékú, tűzoltás-szerű kampányok keretében, hanem rendszerbe foglalva foglalkozzon jövőképünk a parlagfű és más hasonló, komplex ártalmak visszaszorításával. 2

3 A mentesítés elmulasztása a támogatások elvesztésével járhat Így a sajtó 2005-ben A parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén, a 20 ezertől 2 millió forintig terjedő növényvédelmi bírságon kívül a gazdálkodók a támogatásoktól is eleshetnek - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM). Az FVM felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a kalászos gabonák betakarítását követően - a bőséges csapadék nyomán - várható a parlagfű tömeges megjelenése a tarlókon. A tarlókezelésre elegendő a mechanikai tarlóápolás, amely egyéb károsítók fertőzési szintjét is csökkenti és a talaj víztartó képességét is kedvezően befolyásolja. A közlemény szerint a terület megfelelő kultúrállapotban való tartása az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igénylésének elengedhetetlen feltétele. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra pályázók esetében egy lefolytatott hatósági védekezés nyomán a pontlevonások miatt szintén csökkenhet a megkapható támogatás összege. Az a földhasználó, akinek területén hatósági kényszervédekezést rendelt el a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, elesik az uniós forrásból finanszírozott egységes területalapú támogatástól, valamint az ehhez kapcsolódó, nemzeti hatáskörben adható kiegészítő támogatástól is. A minisztérium közleménye figyelmeztet arra, hogy a bírság és a támogatásoktól való elesés együttesen már komoly anyagi veszteséget jelent, amely megelőzhető a megfelelő tarlóápolással, valamint a területek gyommentesen tartásával. (Népszava) II. A parlagfű az egészségügyben E gyomnövény egészségkárosító hatása miatt világszerte növekszik az allergiások és asztmások száma. Magyarországon köztudottan több mint 2 millió allergiás és kb asztmás megbetegedésben szenvedőt tartanak nyilván, ezért a betegségek kialakulásában elsődleges szerepet játszó allergén növény, a parlagfű allergia megelőzésében, a növény hatékony irtásában széles körű társadalmi összefogásra van szükség. Az allergén pollen levegőben előforduló mennyisége időjárásfüggő. A szennyezés fő oka a lakókörnyezet elhanyagolása, ápolatlansága, illetve a mezőgazdasági művelésre szánt földek parlagon hagyása, valamint a nem megfelelő mértékű gyommentesítés. III. A parlagfű a törvényhozásban A évi XXXVIII. Törvény - A növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény módosításaként rendelkezik a parlagfű szennyezéssel kapcsolatos felelősségekről és teendőkről is. A rövid áttekintésben igyekeztünk elkülöníteni a parlagfű szennyezés elleni védekezés összetett ügyének különféle szereplőit, hogy ezzel is helyeseljük a Tárcaközi Bizottság felállításának fontosságát. Anélkül, hogy a korábbi törvény és a módosítások paragrafusait idéznénk az eredeti teljes részletességgel olvasható az FVM honlapján -, a törvény fontosabb elemeit alább soroljuk föl: A földhasználó és a termelő köteles a károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes Szolgálatnak bejelenteni, köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. 3

4 Ha a földhasználó vagy a termelő erre nem képes, akkor a parlagfű szennyezéssel szemben közérdekű védekezés jogosult. Ennek során a kormány köteles a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit biztosítani, a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtása költségeinek megelőlegezését a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból biztosítani. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza a közérdekű védekezésre, reklámozási feltételeire, nyilvántartására, stb. ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat. A kötelezettség elmulasztása esetén rendelheti el külterületen az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat), belterületen pedig az önkormányzat jegyzője a parlagfű elleni közérdekű védekezést. A továbbiakban a közérdekű védekezést elrendelő hatóság - külterületen a Szolgálat, belterületen az önkormányzat jegyzője illetékes. A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a földhasználót, illetve a termelőt, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. Ha a földhasználó, illetve a termelő nem fizet, a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, illetve a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az APEH gondoskodik. A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a vállalkozó szerződés alapján megfizetett díját, valamint az eljárás során felmerült valamennyi költséget, így a közérdekű védekezést elrendelő hatóság költségeit, továbbá a körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) eljárásával kapcsolatban felmerült költségeket is. A parlagfűvel veszélyeztetett külterületeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet megfigyelő rendszerben azonosítja és az adatokat megküldi az illetékes földhivatalnak, továbbá tájékoztató jelleggel elektronikus formában közzé teszi. Veszélyeztetettnek azon területek minősülnek, amelyeken távérzékelés útján a korábbi vagy a tárgyévi fertőzöttség kimutatható. Helyszíni ellenőrzést a földhivatal hivatalból a veszélyeztetett területeken, bejelentés alapján más területeken is végez. A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. Az ellenőrzéshez - lehetőség szerint - hatósági tanút kell alkalmazni. A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A határozatot közszemlére tétel útján kell közölni, amelynek során a határozatot az ingatlan fekvése szerinti település polgármesteri hivatalánál is közzé kell tenni. A helyszíni ellenőrzés, valamint a közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést, illetve a közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti. 4

5 Végül pedig a személyiségi és az ingatlannal kapcsolatos jogok szabályozásán túl a közérdekű védekezés logikája kiterjed annak gazdasági ésszerűségére is. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben lehet elrendelni, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. A törvénymódosítást "Az Európai Unió jogának való megfelelés c. fejezettel is ellátták, hogy az európai közösséggel való jogharmonizálást elvégezzék. IV. Országos akciók Az Országos Parlagfű Mentesítési Hét Akcióprogram A 8 Minisztérium által képviselt Országos, valamint a Megyei Parlagfűellenes Koordinációs Bizottság, 2005 június ig hirdette meg az akcióhetet. Természetesen a Bizottság a parlagfű mentesítési programok folyamatos meghirdetését szorgalmazza. A akcióhét jelszava:,, A rendezett környezet parlagfűmentes. Az Országos Parlagfűellenes Koordinációs Program főbb célkitűzései: - a parlagfű által fertőzött területek csökkenése parlagfű gyűjtési akciók (versenyek) meghirdetése és lebonyolítása által, - felhívás a lakosság részére magánterületek gyomtalanítása céljából, és annak tudatosítása, hogy a parlagfű elleni védekezés állampolgári feladat, - parlagfű irtása közterületeken közhasznú munkások közreműködésével valamint - figyelemfelhívás a lakosság részére, ismeretterjesztés. Lejárt a türelmi határidő - büntet a zöldkommandó! Így fogalmazott a sajtó 2005-ben Miután lejárt az egyhónapos türelmi idő, már szigorúan büntet a parlagfűmentesítés ellenőrzésére hivatott úgynevezett zöldkommandó. A törvény által a telektulajdonosok számára kötelezően elrendelt parlagfűirtás ellenőrző csoportok járják az országot és szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ha a kommandósok úgy tapasztalják, hogy egy telektulajdonos nem tett eleget az előírásoknak és kertjében, földjén burjánzik a súlyos allergiás tünetekért felelős parlagfű, feljelentést tehetnek ellene. Szükség esetén - előzetes értesítés nélkül - elrendelhetnek kényszerkaszálást, ennek költségét viszont a telek tulajdonosára terhelik, ami a büntetéssel együtt akár kétmillió forint is lehet. V. Parlagfű elleni védekezés megyei szintű meghirdetése Immáron 9. alkalommal a Somogy Megyei Önkormányzat, az ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete, az Asztmások Somogy Megyei Egyesülete és a SOMOGYÉRT Egyesület és tól a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal csatlakozik az országos parlagfű-mentesítő rendezvényhez. Az akció fővédnökei a megyei közgyűlés elnöke, a megyei tisztifőorvos és a megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. 5

6 VI. A parlagfű elleni önkormányzati védekezés különféle településtípusokban: példák a közelmúltból A/ Parlagfű a fővárosban Budapesten 400 ezer ember szenved az allergén gyomnövényektől. A Fővárosi Önkormányzat, noha hatósági jogköre nincsen - mint a város egyik földtulajdonosa, - rendben tartja saját területeit. Már 12 éve folytatja a parlagfű fővárosi elterjedésének visszaszorítására indított programját. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy míg néhány éve sokan még fel sem ismerték a parlagfüvet, ma már - a főváros tudatosítási kampányának eredményeként - mindenki hallott arról, hogy milyen veszélyei vannak a parlagfű nagymérvű elszaporodásának, és mi a főváros álláspontja a megelőzéssel és visszaszorítással kapcsolatban. A Fővárosi Önkormányzat saját kezelésében, fenntartásában lévő területein rendszeresen és célzottan végzi a kaszálásokat. A kerületi önkormányzatokkal, a közmű társaságokkal, számos civil szervezettel sikerült folyamatos együttműködést létrehozni. Ennek eredménye az, hogy az elmúlt év gyomfelmérései a fővárosban - az országban egyedülállóan - csökkenést mutattak a parlagfű terjedésében. Miért nem javultak mégsem a pollenszennyezettségi mutatók a fővárosban? A parlagfű pollenje nem ismer közigazgatási határokat. A főváros külterületein és környékén országosan a legtöbb a műveletlen telektulajdon. Itt a legnagyobb a földhivatalok telekkönyvi hátraléka is. Mivel a hatóságok a növényvédelmi kötelezettség elmulasztásával szemben nem járnak el kellő hatékonysággal, a főváros külterületein és környékén nem javult a helyzet. A főváros felismerte, hogy kizárólag országos szintű intézkedéssorozat hozhat eredményt, annak koordinálásához feltétlenül szükséges egy olyan tárcaközi együttműködés, amelyben a népjóléti, a környezetvédelmi, a közlekedési és vízügyi, valamint a belügyi tárca is részt vállal. Azonban javaslatai terén túlnyomóan megmaradt az egyoldalú, a gyomirtásként felfogott tevékenységnél. A főváros saját hatáskörében a következő típusú védekező lépéseket szorgalmazza (példák az utóbbi évek intézkedéseire): 1. Figyelemfelhívó kampány: - Kora tavasszal a főváros illetékes ügyosztályai, a közüzemi társaságok, a fővárosi irányítású intézmények, valamint a kerületi önkormányzatok és a fővárosban nagy területtel rendelkező társaságok számára a szükséges teendőkről a parlagfű virágzása előtt, továbbá a szakhatóság előrejelzéseiről és védekezési felhívásairól. Programnyitó és záró Szakmai Napok tartása. - Szakmai Nap, szórólapok és iskolai ismertető anyagok az iskolák részére május elején. - Cikkek, interjúk, riportok megjelentetése az írott és elektronikus sajtóban, ismertető film sugároztatása a közszolgálati és kereskedelmi csatornákon, valamint a helyi kábel televíziók adásaiban től megemlítik, hogy az esetleges bőrallergiás tünetek elkerülése érdekében ajánlatos kesztyűt viselni. 6

7 Felhívás a fővárosiakhoz, 2002-ben -részletek FELHÍVÁS a fővárosi kerületi önkormányzatokhoz, iskolákhoz, egészségügyi intézményekhez, gazdasági társaságokhoz, civil szervezetekhez és Budapest minden polgárához! A felhívás a budapestiek egyre fokozódó szenvedéseinek leírásával, a pollenallergia formáinak felsorolásával kezdődik (pollen okozta asztma; szezonális allergiás nátha vagy kötőhártya-gyulladás). (A betegség megelőzésének leírásakor csupán az allergiát kiváltó tényező megszüntetését említik, a saját immunrendszerünk erősítését, az ökológiailag nem helyénvaló, nem őshonos, invázív növények kérdéséről említés sincsen. ) Az IRTSUK A PARLAGFÜVET! felszólítás egyedül megújuló ártalomként őrzi meg a parlagfüvet, és minden, az összefüggéseiből és rendszeréből kiszakított jelenséget. Az irtáshoz természetesen a növény felismerésének leírása, az irtás módozatai következnek. E gyomnövény júliustól október végéig virágzik. Irtása leghatásosabb tavaszi megjelenésétől kezdve, korai gyomlálással (gyökérrel együtt történő kihúzással), illetve tömegesebb előfordulása esetén a virágzás előtt végzett rendszeres kaszálással. KINEK KELL IRTANI A PARLAGFÜVET? A felelősséget belterületen a 48/1994. (VIII.1.) sz. önkormányzati rendelet az ingatlan tulajdonosára (kezelőjére, használójára), a növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény pedig a termelőre és földhasználóra ruházza, amelynek elmulasztása Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A Főpolgármesteri Hivatal széles társadalmi összefogásra hív fel a parlagfű visszaszorítására, amelyben részt vesznek a hatósági jogkörrel és finanszírozási forrással rendelkező önkormányzatok, a kellő szakmai ismeretekkel bíró egészségügyi és oktatási intézmények, valamint a lakosságot megmozgatni képes civil szervezetek - és maguk a polgárok. A Fővárosi Önkormányzat segítséget nyújt a közös küzdelemhez. Az Önök eredményes munkája százezrek életét könnyíti meg, teszi jobbá. Közös gondjainkon csak közösen lehetünk úrrá! Fáradozásukat köszönjük. 2. Motoros fűkasza kölcsönzése -Az Asztmás Gyerekek Budapesti Egyesülete a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásából vásárolt 2 db motoros kaszát ingyenesen kölcsönözte a parlagfű szezon folyamán 1999-ben. Az igényeknek nem mindig tudtak eleget tenni e tekintetben. 3. Forródrót működtetése - A Telefonszámot azért tartják fenn, hogy a panaszosok bejelentései minél előbb eljussanak az intézkedésre jogosult hatóságokhoz ben az év első felében közel 1000 bejelentés érkezett, s ez várhatóan megduplázódik. A munkatársak minden egyes bejelentés nyomán elkezdik a felelős keresését. A kerületek tapasztalata szerint a kampány hatására a kiküldött 7

8 felszólításaik eredményesek, a tulajdonosok általában nem várják meg a büntetést, inkább kaszálnak. Sok bejelentés érkezett a külső kerületekből, amelyek a környező települések határának gyomosságát panaszolják. 4.A kerületek versenyeztetése - A XVI. kerületben az Árpádföldi Polgárok szervezete (ÁPÉK) 2002-ben is megrendezte a "Parlagfűmentes kertek" versenyét: még vásárlási utalványt is lehet nyerni! A kölcsönvehető motoros fűkaszáért a Timur utcai húsboltban lehet jelentkezni. - Óbudán az Aquincum-Mocsáros Egyesület szintén motoros fűkaszát vásárolt. - A II. kerület a Föld Napjára készülve hirdetett kerülettakarítást 2005-ben is: magánszemélyek, cégek, társadalmi szervezetek és intézmények jelentkezését várva. A kerülettisztasági program a parlagfű mentesítést is magában foglalta. - A X. kerületben, 2005-ben a Szociális Foglalkoztató a közterületeken közhasznú, közcélú és önkormányzati támogatással foglalkoztatott munkanélküliekkel mintegy fővel - végezte a parlagfű irtást. Az idei évben már felhívással fordult a kőbányai lakosokhoz: Mindannyiunk közös érdekében felhívással fordulok Önökhöz a parlagfű és más, allergiát okozó gyomnövény terjedésének visszaszorítása céljából. A mechanikai úton történő védekezésre kis területen gyomlálást - gyökérrel együtt történő kihúzást -, nagyobb területen rendszeres kaszálást ajánl. Az elhanyagolt, gondozatlan, gyomos ingatlant észlelők bejelentésükhöz ingyenes telefonszámot használhatnak. - A XIX. Kerületben is kaszálással küzdenek a parlagfű ellen 2003-ban. Az irodavezető szerint a kispestiek is sokat tehetnek a védekezésért: ha csak néhány szálat találnak, maguk is kihúzhatják, ha viszont a növény tömeges előfordulását észlelik, jelezzék. - Eredményes parlagfű mentesítési akciót rendezett a XV. kerületi Önkormányzat, de itt az egész szezonban folyamatos a gyűjtés, a gyűjtött parlagfüvet le lehet adni a Polgármesteri Hivatalban. - Kerületük egyharmadát rendbe tették a XX. kerületiek, akik a "Szebb Gyermekévekért" Alapítvány szervezésében parlagfű mentesítettek 2002-ben. Végigmentek az utcákon, benéztek a kertekbe-udvarokba is, s ahol gazt láttak, gyomirtásra felszólító szórólapot dobtak a postaládába. - Eredményes parlagfű mentesítési akciót rendezett a XV. kerületi Önkormányzat is, de itt az egész szezonban folyamatos a gyűjtés, a gyűjtött parlagfüvet le lehet adni a Polgármesteri Hivatalban. - A XVIII. kerületi önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján a helyi környezetvédelmi program keretében kiemelten foglalkozik a parlagfű elleni védelemmel. Az önkormányzati tulajdonban lévő területeken a Városüzemeltető Kht. végzi a parlagfűirtást. A közterületeken a közterület-felügyelők ellenőrzést folytatnak. Az építési hatósági csoport az ingatlan tulajdonost felszólítja a belterületi kaszálásra. A kerületi cégeknek az önkormányzat minden évben emlékeztető felszólítást küld, hogy a növényvédelmi törvények alapján a virágzás előtt végezzék el a gyom kaszálását. A szemléletformálás családi program keretében biztosít lehetőséget a parlagfű veszélyeinek széles körű megismertetésére, a település képének rendezettebbé tételére, az egészséges életmódra való nevelésre már kisgyermek korban. És végül az egyetlen kerületi példa az allergia humán megelőzésére irányuló szándékra: - A XVII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat szervezésében egészségnevelő szakemberek életmóddal, táplálkozással kapcsolatos tanácsadást adnak a TESCO áruházban! - 8

9 4. Az allergizáló gyomnövények elterjedésének monitorozása, a parlagfű azévi virágzásának előrejelzése: 5. A parlagfű elleni védekezés végrehajtása: - A kerületi önkormányzatoknál parlagfű programfelelős dolgozik. - A parlagfű elleni védekezés a normatívából gazdálkodó fővárosi fenntartású intézményekben, a normatívában meghatározott feladatok függvényében teljesíthető. Az úthálózat, a közműterületek, a temetők és a lakáshasznosítású és beépítetlen ingatlanok tekintetében a védekezés a működtetéssel kapcsolatos műszaki feladatokhoz szükséges kaszálások függvényében végezhető el. A parlagfű mentesítéssel összefüggésbe hozható fenntartási költségek több százmillió Ft-ra rúgnak. - A parlagfű elleni védekezés a vegetációs periódus miatt időhöz kötött. Az időzített kaszálást feltétlenül a virágzás előtt kell elvégezni. A terület ápolását biztosító kaszálás csak ritkán esik egybe ezzel az időzített kaszálási szükséglettel. - Kísérlet a nagy összefüggő hasznosítatlan területek juhokkal történő folyamatos legeltetésére. Az eddigi eredmények biztatóak, ez az eljárás környezetbarát és költségkímélő olyan területen, amelyen az állattartás feltételeit biztosítani lehet. A legeltetés bevezetését nehezíti, hogy a fejlesztésre váró területek gyakran, egyben az illegális hulladéklerakás színterei is, és hogy a hatóságok és szakhatóságok inkább elutasítóan, mint támogatóan kezelik az engedélyek kiadását. - A kerületi önkormányzatok az ún. településtisztasági rendelkezés alapján,, ha a tulajdonos nem tesz eleget kaszálási kötelezettségének, úgy százezer forintra is bírságolhatják, és ez a bírság többször is kiróható. 6. A parlagfű elleni védekezés végrehajtásának ellenőrzése: - A kerületi önkormányzatok kérdőívre adott válaszaiból az derül ki, hogy többezer felszólítást adtak ki, kb. feleannyi határozatot hoztak, a határozatok egy tizedében indítottak szabálysértési eljárást és csupán néhány esetben került sor bírságolásra. 7. A program kiszélesítése: - -Országos szintű együttműködést látnak jónak. - Fedezetre van szükség a Fővárosi Önkormányzat normatívából gazdálkodó intézményeinél a program lebonyolításához. - További önkormányzati együttműködésre, céltevékenységekre van szükség. - Tovább kell folytatni a tudatosítási kampányt a széles társadalmi összefogás érdekében. 8. Végül: Fővárosi Koordinációs Bizottság Az eredményes parlagfű irtás érdekében zéró toleranciát hirdetett a közigazgatási hivatal: az eddiginél hatékonyabb és eredményesebb hatósági fellépést, a kényszerkaszáltatások elrendelését, a bírságok könyörtelen kiszabását ígérik. Erről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), az önkormányzatok, a földhivatalok, valamint a talajvédelmi hatóság által alkotott fővárosi parlagfű-mentesítési koordinációs bizottság kíván gondoskodni. A testület vezetését a fővárosi közigazgatási hivatal titkárságvezetője látja el. A program a magánszemélyekkel és minden közületi földhasználóval, például a MÁV-val, a közútfenntartókkal és a közműszolgáltatókkal szemben is szigorúan fellép, az irtásra fittyet hányó önkormányzatokat pedig a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat sújtja szankciókkal, immár a belterületek szennyezettségéért is. A bírság területnagyságtól függően 20 ezertől kétmillió forintig terjedhet. A legnagyobb bírság egyébként eddig 1,5 millió forint volt. 9

10 B/ Parlagfű elleni védekezés városokban Gödöllő város parlagfű elleni védekezését a polgárok jogkövető magatartására építi. Idézi a kérdés évi újraszabályozását, kiírja a szankciómentes önkéntes jogkövetés határidejét, a közérdekű hatósági védekezést, a halasztó hatállyal nem rendelkező fellebbezési lehetőséget, a bírságok összegét és az ésszerű gondolkodásban bízva nem könyörög a lakosságnak. C/ Parlagfű elleni védekezés faluközösségben A példát kétszáz lelkes település gyakorlatából vettük, a Balaton-felvidékről. A polgármesterrel készült interjú ideális mozzanatokat is mutat, mindenekelőtt a megelőzés gyakorlatát, a közösségek teljes izolálódása előttről az összefogás némi hamvát E községben az önkormányzati képviselők úgy vélik, nem várhatják meg, amíg a körjegyzőt elérik, míg az intézkedik, míg a parlagfű felnő. Folyamatosan gondozzák, kaszálják a köztereket (az utcákat, árkokat, a temetőt, a közkerteket). E helyeken parlagfüvet nem találni, és a közmunka is elkel a munkanélküliek közt. A külterületen már található a parlagfű szemszögéből néhány elhanyagolt épület, telek, ezek tulajdonosait felszólítják a kaszálásra. Volt rá példa, hogy itt is az önkormányzat kaszáltatott, nem pedig a törvény által említett vállalkozás ( pörösködjünk a költségekért? Az egészség többet ér! ). Az önkormányzatnál még azok nevét is tudják, akik érzékenyek a parlagfű pollenjére! A külterületen a Földhivatal vizsgálja a szennyezés meglétét, vállalkozó a kaszálásra nem akad, a környéken a Csopaki Növényvédelmi Állomás kaszál, ha kell. Név szerint tudni, melyik az a milliomos birtokos, akihez ajtó és lakat mellőzésével, a törvény felhatalmazásával be kellett menni kaszálni. - A bírság területnagyságtól függően 20 ezer Ft-tal kezdődik. Az utolsó két évben 4-4 belterületi telek és ház akadt, ahol az önkormányzat védekezett a parlagfű-szennyezés ellen. A község fejlesztendő részén akadnak még beépítetlen házhelyek. Itt a tulajdonosok kérik és fizetik meg a kaszálást. VII. Civilek a parlagfű ellen Látszólag igen jól el vagyunk látva olyan civil szervezetekkel és programokkal, amelyek a parlagfű visszaszorítására törekszenek. Ha az interneten keresgélünk, egy másodperc alatt szaporán, akár a parlagfű több mint említés jelenik meg. Rengeteg jó szándék és sok elvégzett munka halmozódik föl a parlagfű irtás mókuskerekén belül (a Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület, a CSEMETE, a weborvos ( az Egri Civil Kapu: a törvény ellenére még soha ennyi parlagfű nem burjánzott, Győr város: pályázat kiírása civil akcióra, stb., stb. Ha azonban a civilektől gyakran várható alternatív, innovatív, megelőző, rendszerszemléletű, a gazdasági rövid távú és közvetlen fizikai okságon túlmutató megoldások után kutatunk, rögvest szegényebb a felhozatal. Éppen ezért, lássunk néhány ilyen példát. 10

11 A/ A Magyar Tudományos Akadémia megközelítése.. Figyelemre méltó az MTA álláspontjában a művelésre, mint megelőzésre fektetett döntő hangsúly, valamint a parlagfű csírázásának megakadályozását szorgalmazó stratégiai terv. A parlagfű ellen több mint 15 éve kibontakozó, társadalmi méretűvé vált küzdelemben számos próbálkozás ellenére sem születtek olyan eredmények, amelyektől a veszélyes gyomnövény visszaszorulását remélhetnénk, állapította meg egy tudományos intézet. Az egyre égetőbb probléma mielőbbi megoldása érdekében az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének igazgatója februárjában megbeszélést hívott össze. Ezen akadémiai és egyetemi kutatók mellett részt vettek a közigazgatás és civil szervezetek képviselői is, és új védekezési program kidolgozásáról hoztak döntést. Az új program a fő pollenkibocsátó (elsősorban mezőgazdasági) területekre összpontosít és olyan módszereket ad közre, amelyekkel a gyomnövény visszaszorítása az évjárathatások bizonytalanságai ellenére is megoldható. Elsődleges cél a gyom csírázásának megakadályozása és fiatalkori alakjainak megsemmisítése kapás kultúrákban és a gabonatarlón: ezek területe körülbelül 3,5 millió hektár. A programnak fontos eleme az eddiginél hatékonyabb információáramlás megteremtése: elsősorban a gazdák ismereteit kívánják bővíteni, a nem mezőgazdasági területeken pedig a civil szervezetek munkájának hatékonyságát növelnék új módszerek átadásával. A program lehetőséget teremt arra is, hogy a ma már szinte kezelhetetlen méretű hazai általános gyomossági helyzet és ezzel a környezet ápoltságának színvonala számottevően javuljon. Az új program résztvevői elhatározták, hogy március közepéig részletes stratégiai tervet dolgoznak ki, és azt a döntéshozókhoz eljuttatják. B/ A Levegő Munkacsoport Hírlevelében már 1995-ben közölt írást a parlagfű-allergia megelőzéséről. Itt nem soroljuk fel a már ismert adatokat, csupán a számunkra kitűnő, ajánlható gondolatokat. Az allergiás beteg sokat szenved. A tüneteket gyógyszerekkel ugyan lehet befolyásolni, de a teljes gyógyulás ritka. Különösen a városi emberek szenvednek sokat, mivel a pollen buzogány alakú, és erre a levegőszennyeződés alkotórészei könnyen rátapadnak, további irritációt okozva az allergiás betegnek. Tehát elsősorban a légszennyeződést kellene csökkenteni. Erre reményünk sem lehet addig, amíg a környezetkímélő közlekedési módok nem kapják meg azt a helyet, amely őket megilleti. Ritkán említik, hogy vannak, akik tagadják az irtás szükségességét: azt mondják, hogy már a parlagfű is jobb, mintha semmilyen növény sincs. Ez igaz, de ez a gyom éppen őshonos növényzetünket szorítja vissza azzal, hogy egyre nagyobb életteret igényel. A mindenáron a mechanikus irtást szorgalmazók legtöbbször meg sem említik, hogy a virágzás alatt végzett gyomlálással azonban az az ember is allergiássá válhat, aki korábban még nem volt beteg. A kaszálás, sarlózás is jó, de ez az évelő gyomok és apró termetű gyomok elszaporodásának kedvez. Ebből a szempontból a gyomlálás a legjobb. A vegyszeres gyomirtást kerülni kell. C/ Az "Együtt a parlagfű ellen" Alapítvány oktatási segédanyagok három kötetét jelentette meg az év folyamán Pakson. A bőven illusztrált munkafüzetekből jelen program is meríthet. 11

12 D/ A Pestszentimrei Nagycsaládosok Egyesülete immáron tizedik alkalommal rendezte meg a kerület megtisztítását célzó akcióját idén. A gyűjtés a gyomnövény virágzását megelőző időszakban egy hónapig tartott, és a Patika téri játszótéren tombolahúzással egybekötött szabadtéri programmal zárult. A Pestszentimrei Nagycsaládosok Egyesületének kezdeményezése nyomán csökken a gyommal borított területek nagysága. A parlagfű gyűjtésében kb. 50 család vett részt, ez főt jelent. A gyűjtéshez, korábbi évekhez hasonlóan idén is maszkot és kesztyűt lehetett igényelni, a gyűjtés során minden egyes leadott parlagfű csomagért tombola jegy járt. A záró programon számos értékes ajándék túrazsák, hálózsák, sátor, játék került kisorsolásra, a fődíj egy mountain bike volt, a legtöbb parlagfüvet gyűjtők külön nyereményben részesültek. A szabadtéri játékok mellett hastánc is szerepelt a programban, de ez utóbbi nem elegendő civil innováció E/ A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták kispesti szervezete Parlagfű szedési akciót indított a kispesti Önkormányzat segítségével az egészségesebb és allergén tünetmentes kispesti polgárok érdekében. Noha ők is gyűjtésbe fognak, az okok között végre humán tényezőket neveznek meg! Ennek a népbetegségnek a fő oka az immunrendszer ellenálló képességének gyengülésére vezethető vissza. Ez azért van így, mert táplálkozási szokásunk, mozgáskultúránk elhanyagolt, környezetünk szennyezett. Így összességében mi magunk is hozzájárulunk az immunrendszerünk ellenálló képességének csökkentéséhez, ajtót nyitva az allergiás tüneteknek, a polleneknek, hogy megkeserítsék napjainkat, hónapjainkat. A hadüzenetet követő első csata július 10-én órakor a Hattyústrand előtt és a Nagykőrösi út-hunyadi utca kereszteződésénél, az ún. "öregtemető" mögötti szakaszon indult, és még a növény virágzása előtt, július 21-én fejeződött be. Legközelebb kiváló logikájuknak megfelelően remélhetőleg táplálkozási és mozgási, lelki egészséget gyarapító foglalkozásokat is tartanak, és ilyen tanácsokat is adnak. F/ A Somogy Megyei Közgyűlés felhívása annyiban sajátságos, hogy a civil társadalomnak, a polgároknak vannak önkormányzatai, hanem éppen fordítva Kérjük, hogy azon önkormányzatok, melyek a törvény által előírt kötelező parlagfű-mentesítésen felül, az akcióban CIVIL SZERVEZETEIKKEL ÖSSZEFOGÁSBAN részt kívánnak venni, postafordultával jelezzék részvételi szándékukat a megyei ÁNTSZ-nél A Nemzeti Egészségfejlesztő Program keretén belül elismerésben részesülnek azon önkormányzatok és civil szervezeteik, amelyek részvételi szándékukat időben visszajelzik és illetékességi területükön eredményesen megszervezik a parlagfűmentesítést. A beszámolók beküldésének határideje szeptember 1. Ha ezekkel megismerkedünk, nemcsak a leghatékonyabb önkormányzattal és annak civil szervezetével fogunk megismerkedni, hanem végre megtudjuk, mi kell az eredményes mentesítéshez! G/ az Asztmások és Allergiások Országos Szövetségének elnöke a mostaninál drasztikusabb szabályozásban látja a megoldást. Csak ezáltal lehet a gyommal borított területek nagyságát végre csökkenteni, ehhez többféle jogszabály módosítására lenne szükség, köztük a kétharmados önkormányzati törvényére, illetve több, a 12

13 környezetvédelmi, valamint a közlekedési és vízügyi tárca által kiadott rendeletre. A gyomnövény visszaszorítását szerinte például azzal is el lehetne érni, ha a hatóságok az építési engedély kiadásnak feltételéül szabnák a terület folyamatos gyommentesen tartását. Ennek elmulasztása esetén pedig a hatóság azonnal felfüggesztené az engedélyt, az építtető és a kivitelező költségére elrendelnék a kényszerkaszálást. Az ügy milliókat érintő volta miatt a szervezet vezetője, a nemdohányzók védelméről szóló törvényhez hasonlóan, egy külön jogszabály megalkotását tartaná a legmegfelelőbbnek. H/ A Biokultúra Egyesület ajánlása: keressük az egyensúlyt Egy előadáson jegyzeteltem e néhány gondolatot. E gondolatok köré kellene egész tevékenységünket, proaktív gazdálkodásunkat szerveznünk. A biokulturális gondolatmenet szerint éjjel-nappal egyensúlyozunk. A táplálkozás is az egyensúly borulása. Aki éhes, és hirtelen jóllakik, az támadásként jelenik meg a szervezetben. Ha valami erőszakkal, vagy rendszertelenséggel betör a szervezetbe, az ki is tör: izzadás, hányás formájában A parlagfű: az utolsó csepp az egyensúlytalanságban. Azelőtt egyensúlyozottabb természeti környezetben, rendszerben éltek: a kelet-európai táj részei az erdő a cserjeszegéllyel, a rét és a legelő, és a felszántott részek, a szántó. A parlagfű elleni egyetlen védekezés, ha a gazdaságból újra organizmus lesz, a gazda, az ember, összefüggő életáramlással fogja össze azt. Hol van parlagfű? Dél felől árasztotta el az országot, a parlagon hagyott területeket. Ahol ökológiailag beáll egy rét, vagy ápolják, művelik a területet, ott nem található. A parlagfű ellen a földek megművelése a legjobb. Más, jobb védekezés még a magok égetése. A kaszálás ugyanis csak szaporítja a növényt, azt követően 1 helyett 15 ágon fejleszt porzót G/ Végül: néhány szervezet a szorgalmas civil gyűjtők sorából - Az előző évek tapasztalatait figyelembe véve ebben az évben a parlagfű lakossági gyűjtéseit a főváros nem központilag szervezte. A II. kerületben Pesthidegkúton a BORAGO együttes, a IV. kerületben az iskolák és az egészségügyi intézmények, a XII. kerületben az Arany János Általános Iskola és Gimnázium és helyi civil szervezetek, a XIV. kerületben az önkormányzat támogatásával a Zuglói Örmény Kisebbségi Önkormányzat és az Örs Vezér Téri Fák Egyesület, a XV. kerületben az önkormányzat, a XIX. kerületben a Wekerlei Társaskör szervezett gyűjtést és a XXIII. kerületben a Török Flóris Általános Iskola végzett parlagfű irtást. Az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége (fűkaszát kölcsönöznek, vásárlási utalványt sorsolnak a legbuzgóbbak között), az Asztmás és Allergiás Gyerekek Budapesti Egyesülete, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, a Levegő Munkacsoport, a Tisztább Parkokért Mozgalom, a REGE, a Csokikör, a Nők a Balatonért és a paksi Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány is támogatta a kampányt. VIII. A kaszáláson innen, a gyűjtésen túl avagy ajánlás proaktivitásra az iskolafenntartók és a parlagfű ellenes oktatás és nevelés számára 1. A jozefinisták, vagyis a mindent felvilágosítással, tanulással, tanítással megoldani kívánók számára természetes, hogy parlagfű ügyben is a legfontosabb, a kiindulópont az ismeretek közlése és elsajátítása. Ezzel igen jól állunk: kiadványok, kampányok, szórólapok, oktatási csomagok, határozó lapok léteznek. (Azért két megjegyzés: volt olyan civil szervezet, 13

14 amely azért nem vett részt egy bizonyos évben a fővárosi kampányban, mivel a drága, merített papírra nyomott plakáton hibás volt a parlagfű ábrázolása, a plakátok tán még most is ott porosodnak. És volt olyan kulturális fesztivál, ahol jó szándékból egy zsák GYÖKERESTŐL kihúzott parlagfűért koncertjegyet lehetett kapni. Itt láttunk anyát két gyermekével a forróságban DISZNÓPARÉJJAL félig megtelt zsákot húzva maguk után ). A főváros is -elbizonytalanodva az iskolásoknak a gyűjtésben való részvételét illetően-, mint új eszközhöz folyamodott az iskolás korosztály bevonásához. Minden fővárosi általános és középiskola részére májusban megküldték a parlagfűről szóló oktatási segédanyagokat, majd iskolai vetélkedőt szerveztek a tudnivalókból. A vetélkedőn 18 iskola csapatai mérték össze tudásukat. 2. Komplex megközelítés javasolt az iskolában is. Mivel gazdasági, egészségügyi, lelki, ökológiai kérdések keverednek ügyünkben, nem kívánhatunk nemzetgazdasági üzleti tervet a mentesítéssel kapcsolatos oktatócsomagban. Az iskolai környezeti nevelés a gondolkodás rendszerszerűségét és sokoldalú (ökológia, közgazdaság, társadalomismeret, jog, stb.) közelítését igényli, de az állampolgári nevelés keretében a megtérülő társadalmi és gazdasági kiadások fogalmát is meg lehet említeni. A kérdést bonyolítja az időbeniség: a hatékonyság naptárhoz, időjáráshoz van kötve. Mégis, a parlagfű allergia elleni védekezés remek iskolapéldája a megelőzés fogalma bevezetésének. Nem lehet elégszer a prevencióra hivatkozni, mert ügyünkben megérthető, átélhető, megszenvedhető, mit jelent a parlagfű mentesítés terén a csővégi, az utánkövető megoldás: a kaszálással szaporítás! 3. A vélemények máig sem egységesek és egyértelműek az iskoláskorúak parlagfű-gyűjtő akcióban való részvételét illetően. A gyűjtésben való részvétel ugyanis allergizál. A gyermekorvosok és allergológusok álláspontja egyértelmű, - de ezeket rendre felülírják az éves projekteket végrehajtó hivatalnokok. A felnőtt társadalom nem varrhatja gyermekei nyakába sem a szemétgyűjtést (SZÜRETET!?), sem a parlagfű mentesítést. Van olyan vélemény, hogy ugyanakkor az iskoláskorúak bekapcsolódása a parlagfű visszaszorítási programba a környezettudatos életvitel kialakítása miatt rendkívül fontos. Nos, erre számos jobb ötletünk is lenne Közvetlenül a mentálhigiénés fejlesztés, az immunrendszer edzése, ápolása, közvetetten pedig a városi levegőszennyezés csökkentése is a lehetséges védekezés körébe tartozik. 4. A tanulók számára ajánlott akciók korlátosak. A komplex védekezési formákon a tanulóifjúság - gondolkodjon. Vitatkozzék, mérlegeljen, tárja fel a helyzet ellentmondásait, a várható előnyök és hátrányok tényezőit. Értse meg a jelenség összetett voltát, gyakorolja a kis és nagyrendszerek összefüggéseinek megértését, az azokban megtehető lépések kölcsönös következményeit. A parlagfű kérdés dramatizálása, szimulálása rengeteg állampolgári ismerethez és készséghez juttathatja a fiatalokat. Erre több hatékony példát találni a tanulmánykötet oktatási program moduljaiban. A mechanikus védekezési formák közül a tanulóknak a saját hely (iskolakert, saját kert, a ház előtti gyepsáv, stb.) iránti felelősség ajánlható. Viseljenek példás gondot akkora területre, amely reálisan gondozható. Eső után, amikor a talaj laza, a lehető leghamarabb, aprócska gyom formájában gyomlálják ki a parlagfüvet gyökerestül, óvatosan, hogy a növény gyökere bele ne szakadjon. Ne vegyenek részt a parlagfű irtás terén, túlbuzgalomból megszervezett mennyiségi versenyeken. Az egyén felkészítése a pollenek támadásával szemben nagyon kívánatos. Az egészségnevelés keretében kellene mindazt nyújtani az egyéneknek, a tanulóknak, ami 14

15 megelőzheti az allergiát (az immunrendszer edzése, egészséges, fenntartható életmód, stresszkezelés, konfliktuskezelés, stb., (ld. a tanulmánykötetben a vonatkozó tanulmányt). Egyénileg azonban nem egyszerű javítani egy közösség, a közösségek láncolata lelki egészségén, mentálhigiéniás légkörén, állapotán. Naivság volna vajon azt képzelni, hogy a közösségfejlesztés minden szinten hozzájárul még a parlagfű szennyezés csökkenéséhez is? Illúzió lenne, hogy az egyén képzése, képességeinek fejlesztése mindazon területeken, ahol egyénileg képes a közösség állapotán javítani, a motivációk megtalálása, alakítása az egészséges, kiegyensúlyozott, örömteli egyéni munka és társas élet érdekében hozzájárul lelki egészségünk gyarapodásához, immunrendszerünk erősödéséhez? Éppenséggel úgy véljük, hogy ez a tevékenységi kör is hozzájárulhat a parlagfű allergia megelőzéséhez, csökkentéséhez!! Kaszáláson innen, gyűjtésen túl szimulációs játék a parlagfű lefülelésére Oktatási cél: A parlagfű szennyezés, mint komplex jelenség megismerése: gazdasági, egészségügyi, lelki, (történeti) ökológiai kérdések elemzése, megvitatása, tanulmányozása, a parlagfű helyi környezet- helyi gazdálkodás- helyi egészség rendszer(ek) határainak feltérképezése. Nevelési cél: Kompetenciafejlesztés: komplex, összefüggő rendszerekben tájékozódás gyakorlása, megkedveltetése, az egyéni, állampolgári felelősség és autonómia érzésének fejlesztése. Módszer: szimulációs játék, drámajáték, szerepjáték, rendszertérkép készítése Tevékenység: A parlagfűvel kapcsolatos ismeretek frontális ismertetése, szóforgóval nyert elemekkel kiegészítése. Szerepkártyák kiosztása. Időt adunk az adott szerep és a parlagfű előretörése vagy visszaszorítása összefüggéseinek elgondolására, tömör megfogalmazására. Körbe állunk, a szerepkártyákat felmutatva. Ki mit tud tenni a parlagfű visszaszorításáért? játék kislabda gurításával. Az egyes szereplők röviden megfogalmazzák álláspontjukat. A felelősök maradnak csak a körben, összefogódznak. A játék bonyolultabb változata: minden szerepet ketten képviselnek: az egyik tartja a körben a szerepkártyát, a másik színes gyapjúfonalat köt társa derekára, majd elindul a körben szembenálló szereplőhöz. Ha úgy vélik, a két szereplő közösen tud valamit tenni a parlagfű visszaszorítására, az allergia megelőzésére, ennek az új szereplőnek is derekára köti a fonalat, majd halad tovább. Hamarosan csak négykézláb tudnak közlekedni a szereplők, mivel derékmagasságban többszínű pókháló feszül majd Az álláspontok közös megbeszélése után még a pókháló foglyaiként - végül feltehetjük a kérdést: tehetetlenné tesznek bennünket a sűrű összefüggések, vagy elmozdulhatunk? A válasz: igen, ha mindnyájan, megegyezés alapján egy irányba mozdulunk. A játék végével gondosan fel kell gombolyítani a színes szálakat További lépés: a jegyző, térképész csomagolópapírra, plakátra rajzolja a feltároló összefüggéseket. További ismeretek és vélemények gyűjtéséhez és kiindulásához is szolgálhat az ilyen térkép, továbbá tájékozódhatunk rajta időben, a feltáruló intézményi terek között és a vállalható felelősség tekintetében Kellékek: kislabda, színes gyapjúfonalak, csomagolópapír, színes kréták. Szerepkártyák (pld.): parlagfű (magja, levele, gyökere!), időjárás, gyomláló polgár, kaszáló tulajdonos, motoros kaszával dolgozó fizetett vállalkozó, más kontinensről érkező katona, polgármester, allergológus orvos, patikus, APEH, tájfutó edző, földműves, gyerek, jegyző, hatósági tanú, 15

16 mezőgazdasági miniszter, komposztdomb, jóbarát, civil szervezet, konferenciaszervező, és így tovább, ahogy tetszik. Korosztály: évesek Időigény: 2 tanóra Ajánlott szaktárgy: osztályfőnöki óra, állampolgári ismeretek, esetleg biológia vagy történelemóra 16