A parlagfű elleni közérdekű védekezés

Átírás

1 FÖLDVÉDELEM Somogyi Balázs A parlagfű elleni közérdekű védekezés Miért épp a parlagfű? A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Észak-Amerikában őshonos növényfaj, géncentruma a Sziklás-hegység környéke. Európába a XIX. században, hazánkba az I. világháború környékén, az 1920-as években került be, robbanásszerű elterjedése a II. világháború után kezdődött. A Kárpát-medence meleg nyarú, mérsékelten csapadékos, kontinentális éghajlata kedvező a számára, Magyarországon ma már a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény, az egyik legigénytelenebb és legagresszívebb gyomfajunk. A szántóföldi növénytermesztés vonatkozásában tápanyag- és vízfelhasználása révén terméskiesést okoz, pollenje pedig allergiás tüneteket vált ki az arra érzékeny embereknél. Az allergiás reakciók megelőzése illetve kezelése jelentős anyagi terhet ró mind az egyre növekvő számú allergiás betegekre, mind az egészségügyi ellátórendszerre. A parlagfűről röviden Jellemző élőhelyei a megbolygatott talajú területek, elsősorban a parlagterületek, építési területek, szántóföldek, útszélek, árokpartok. Egyéves, kétszikű, magról kelő, szélbeporzású pionír növény. Efemer, azaz a faj egyedei ugyanazon területen egy időben több fejlődési fázisban is megtalálhatóak. A mélyebb talajrétegekbe lekerült, leszántott magvai akár évig is megőrzik csírázóképességüket. Már március végén, április elején elkezdhet csírázni, fővirágzása augusztusban és szeptemberben, elő- és utóvirágzása júliusban és októberben van. Egyedei igen nagy mennyiségű pollent produkálnak, a virágpor szél útján akár 100 km-es távolságra is képes tömegesen eljutni. Egy növényegyed átlagosan db csíraképes magot érlel, de mértek már 60 ezer darabos termésszámot is egyetlen tövön. A parlagfű elleni közérdekű védekezés jogszabályi alapjai Hazánkban a parlagfű elleni védekezésben az állampolgárok és a civil szervezetek mellett a Magyar Állam és az önkormányzatok is részt vesznek. Ez utóbbiak rendelkezésére álló eszközök (pl. tájékoztatás, szemléletformálás a médián keresztül, belterületi ingatlanok parlagfű-mentességét tanúsító matrica alkalmazása stb.) közül a leghatékonyabb a közérdekű védekezés. A parlagfű elleni közérdekű védekezés jogszabályi előírásait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény (Tv.), illetve a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) tartalmazzák. Mindkét

2 58 RES IMMOBILES jogszabály szeptember 1-én lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseiket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A parlagfű elleni védekezés tekintetében a Magyar Állam a évben alkalmazta először a közérdekű védekezés jogi eszközét, azonban az azóta hatályukat vesztett jogszabályok, jogszabályi rendelkezések ismertetése nem tárgya a jelen összefoglalónak. A fentiek mellett az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszerről, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet feltételrendszere is nevesíti a parlagfüvet. E szerint csak csökkentett mértékben részesülhet, illetve nem részesülhet támogatásban az a termelő, aki mezőgazdasági területeit nem tartja gyom-, így parlagfűmentes állapotban. A Tv. vonatkozó rendelkezései A Tv. 2. -ának (1) bekezdése szerint a Tv. hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szereplője. A Tv ának (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A Tv. fogalommeghatározása szerint földhasználó az, aki termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a termőföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható. A június 30-i határnap vonatkozásában a bírói gyakorlat szerint a parlagfűfertőzöttség fennállása már közegészségügyi veszélyt jelent, így e helyzet bekövetkezése függetlenül a virágzástól, vagy a virágbimbó kialakulásától a törvényi rendelkezés megsértését jelenti. Mulasztás állapítható meg tehát, ha a területen június 30-át követően nem észlelhető olyan emberi beavatkozás, amely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágbimbók kialakulását. A parlagfű biológiájából, illetve közegészségügyi veszélyéből adódik, hogy a tényleges virágzás kezdetét nem lehet megvárni a védekezés elkezdésével. A Tv. értelmében június 30-a az a legvégső időpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását. Ezt az állapotot a továbbiakban is fenn kell tartani, amelynek teljesítése csak a parlagfű rendszeres irtásával lehetséges. A Tv a szerint parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a Tv. 17. (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, vala-

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 59 mint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. A későbbiekben ismertetendő Korm. rendelet szerint a felületi borítottságot négyzetméterenként kell számítani. Az agronómiailag indokolt tőszám viszonyítási mértékegysége darab/folyóméter. A parlagfű folt borításának megállapítását 10 hektárt meg nem haladó parlagfűvel fertőzött területen 5 fő töréspont, 10 hektárt meghaladó parlagfűvel fertőzött terület felett 10 fő töréspont környezetében kijelölt 2x2 m-es területen (a továbbiakban: kvadrát) becsléssel, százalékban kifejezve kell elvégezni. A kvadrátokat úgy kell kijelölni, hogy az adatok a fertőzött területet reprezentálják. A parlagfű folt borítottságát a becsült százalékos értékek átlagaként kell rögzíteni. Az agronómiailag indokolt tőszám megállapításához a számlálást a parlagfű folt borítottságának megállapítására kijelölt kvadrátokon belül 5-5 folyóméteren kell elvégezni. A parlagfű folton belül a kultúrnövény tőszámának megállapítása a kapott értékek átlagolásával történik. Sajnos gyakran találkozhatunk olyan, parlagfűvel erősen fertőzött területekkel, ahol a kultúrnövény (jellemzően pl. a kapáskultúrák: kukorica, napraforgó stb.) tőszáma eléri vagy meghaladja az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át. A parlagfű pollenszórása ezen területeken is jelentős, azonban a közérdekű védekezés elrendelése a fentiekből adódóan nem lehetséges. A Tv a kimondja továbbá, hogy a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni a mulasztás elkövetőjét, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerláncfelügyeleti szerv javára. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik. Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel. A Tv a szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a Tv. 17. (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A bírság ismételten is kiszabható. A Tv a szerint a bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

4 60 RES IMMOBILES általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerinti mértékű késedelmi pótlék terheli. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik. Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel. A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása, vagy a bírságfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el. A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele. A befolyt összeget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a miniszter engedélyével kizárólag a növény- és talajvédelmi szolgálat adott szakterülete ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére, szakembereinek képzésére, valamint a Tv. 24. (3) bekezdésében foglalt feladatok (a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához hozzájáruló ismeretek széles körű terjesztése, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosítása) teljesítéséhez használhatja fel. A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabásra kerülő növényvédelmi bírság tételes mértékét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: Fekvés Területnagyság Bírság mértéke Belterületen kevesebb, mint 50 m Ft 50 m 2, vagy nagyobb, de 100 m 2 -nél kevesebb Ft 100 m 2, vagy nagyobb, de 200 m 2 -nél kevesebb Ft 200 m 2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb Ft 1 ha, vagy nagyobb Ft Külterületen kevesebb, mint 1 ha Ft 1 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 5 ha Ft 5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 10 ha Ft 10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 30 ha Ft 30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 50 ha Ft 50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 100 ha Ft 100 ha, vagy nagyobb Ft

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 61 A Korm. rendelet rendelkezései: A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának szabályai A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén külterületen a területileg illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (NTI), belterületen pedig a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el a közérdekű védekezést. Ha belterületi ingatlan esetében a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat az, amely nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, akkor az NTI rendeli el a közérdekű védekezést. A közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év május 31. napjáig kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. A közérdekű védekezést célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget is (munkabér-költség, gépkocsi-üzemeltetési költség, általános költség). A védekezési kötelezettség betartásának helyszíni ellenőrzését hivatalból vagy bejelentés alapján külterületen az ingatlanügyi hatóság (a területileg illetékes körzeti földhivatal), belterületen a jegyző végzi. Az ingatlanügyi hatóságok minden évben a július 1-től október közepéig terjedő időszakban végeznek helyszíni ellenőrzéseket. Amenynyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget a védekezési kötelezettségének, a helyszíni ellenőrzés során a fertőzött területet külterületen a főbb töréspontjainak koordinátái meghatározásával, belterületen pedig a helyrajzi szám alapján be kell azonosítani. A töréspontok koordinátáit az ingatlanügyi hatóság műholdas helymeghatározó eszköz és a hozzá csatlakozó kézi számítógép (PDA-GPS konfiguráció) segítségével határozza meg. Az ingatlanügyi hatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználó adatait és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak az ún. országos parlagfű-szerveren (PIR: Parlagfű Információs Rendszer) keresztül. Amenynyiben az ingatlanügyi hatóság más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról a helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv részeként szintén tájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot. Ha a védekezési kötelezettség megszegését a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli, megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében. A megkeresésben a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság az ingatlanügyi hatóságnak megküldi külterület esetén a parlagfűvel fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátáit, belterület esetén pedig a helyrajzi számot. A parlagfűvel fertőzött területek esetében a helyszíni ellenőrzés során az ingatlanügyi hatóság a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti alábbi jegyzőkönyvet veszi fel:

6 62 RES IMMOBILES... Körzeti Földhivatal... ügyszám JEGYZŐKÖNYV 1. Készült... (dátum)... (település) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény 17. (4) bekezdésében foglalt helyszíni ellenőrzésről. 2. A helyszíni ellenőrzésen jelen vannak: A hatóság részéről: (hatóság megnevezése, név, beosztás) Jelen lévő más személy(ek) (például földhasználó, tulajdonos, bejelentő személy):... (név, jelenléti minőség, lakcím) 3. A helyszíni ellenőrzésre bejelentés alapján/hivatalból került sor. 4. A helyszíni ellenőrzésre lezárt terület felnyitásával került sor: Igen/Nem 5. A jelenlévő földhasználó/tulajdonos/bejelentő a helyszíni ellenőrzés során az alábbi nyilatkozatot tette: A földhivatal a helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy az ellenőrzéssel érintett földterület földhasználója az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény 17. -ának (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett/nem tett eleget, és a földterület parlagfűvel fertőzött. 7. A parlagfű fenológiai állapota: csíranövény; száras-leveles, de még nem virágbimbós növény; újrasarjadó növény; virágbimbós állapot; virágzó növény; terméses növény; érett termésű növény; elszáradt kóró. 8. A parlagfű növény hozzávetőleges átlagos magassága... cm. 9. Más allergén gyomnövény faja: A fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátái vagy a mérési fájl(ok) neve, illetve helyrajzi szám:......

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN Az ellenőrzött terület jellemzőinek leírása: a) nem mezőgazdasági terület (művelés alól kivett)/mezőgazdasági terület b) ha mezőgazdasági terület: művelt/nem művelt (parlag) c) ha művelt mezőgazdasági terület: kultúrnövénnyel fedett/tarló/kaszált/egyéb: A közérdekű védekezés kultúrnövény károsodása nélkül elvégezhető/nem végezhető el. 13. A kultúrnövény faja: A parlagfű felületi borítottságának és a kultúrnövény tőszámának megállapításához felvett egyes főbb töréspontok koordinátái, valamint ezen töréspontok környezetében kijelölt kvadrátok parlagfű borítottságának %-os mértéke, illetve a leszámolt tőszám: Töréspontok koordinátái Kvadrátban becsült borítottság %-a Leszámolt tőszám (db) 15. A parlagfűvel való felületi borítottság:...%. 16. A kultúrnövény tőszámának számított átlaga:... db. 17. A helyszíni ellenőrzésről készült képfelvétel - azonosítója:... A képfelvétel helyének koordinátái vagy a mérési fájl neve, illetve helyrajzi szám: 18. Egyéb: (Aláírások)... hatóság részéről... tulajdonos... földhasználó... bejelentő... más jelenlévő személy A jegyzőkönyvhöz mellékelve: a) Fénykép:... db b)... c)...

8 64 RES IMMOBILES A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatban a főbb töréspontok koordinátáival, valamint a helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed. A határozatot meg kell küldeni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak. Az ingatlanügyi hatóság hivatalból egyrészt az ún. parlagfű-veszélyeztetett területeken, másrészt a tevékenységével összefüggésben szerzett információi alapján parlagfűvel fertőzött területeken végez helyszíni ellenőrzést. Parlagfű-veszélyeztetett területnek (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) azon külterületi fekvésű területek minősülnek, amelyeken az űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése és a korábbi helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján valószínűsíthető a tárgyévi parlagfű-fertőzöttség. A veszélyeztetett területeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) megfigyelő rendszerben azonosítja, és azokról veszélyeztetettségi térképet készít. A FÖMI a korábbi év adatai alapján készített veszélyeztetettségi térképet minden év június 15-ig elektronikus úton megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. A FÖMI minden év június 30-tól a vegetációs időszak végéig a veszélyeztetettségi térképet a tárgyévi helyszíni ellenőrzési adatok és űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése alapján kéthetente frissíti. A FÖMI azon területeket, amelyekre az előző évben közérdekű védekezést hajtottak végre, illetve rendeltek el, térinformatikai rendszerben ábrázolja, és tájékoztató jelleggel, megyei, valamint településhatáros bontásban, elektronikus formában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapjáról elérhető módon közzéteszi. A fentiekben foglaltak teljesítése érdekében az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéssel, illetve az NTI az elvégzett közérdekű védekezéssel érintett területek adatait folyamatosan, de legkésőbb az ellenőrzés lefolytatását, illetve a közérdekű védekezés elvégzését követő 5 napon belül megküldi a FÖMI-nek. A Korm. rendelet rendelkezései: A közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének szabályai A közérdekű védekezés végrehajtásának fedezetét a Minisztériumnak a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatából kell biztosítani. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) végzi a rendelkezésére bocsátott célkerettel kapcsolatos pénzügyi műveletek lebonyolítását, e feladatának ellátásával kapcsolatos költségeit az előirányzat terhére számolja el. Az előirányzatban rendelkezésre álló pénzeszközökről, továbbá azok felhasználásáról az MgSzH Központ rendszeresen, de legalább negyedévente, illetve a lebonyolítással kapcsolatos problémák felmerülése esetén értesíti a Minisztériumot. A FÖMI-nek a fentiekben meghatározott feladatai ellátásával kapcsolatos költségeit a Minisztérium előzetes jóváhagyása alapján az előirányzatból kell biztosítani. A FÖMI az elvégzett feladatokról és felhasznált forrásokról a tárgyév december 31. napjáig szakmai beszámolót és tételes pénzügyi elszámolást nyújt be a Minisztériumnak. A közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségek előlegezését a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a védekezést elrendelő határozat meghozatala után igényelheti az

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 65 MgSzH Központtól. Amennyiben a földhasználó a közérdekű védekezés elrendelését követően tesz eleget védekezési kötelezettségének (amely a gyakorlatban nemegyszer előfordul), az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket lehet érvényesíteni. Az MgSzH Központ a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségeket a hozzá érkezett igény szerint a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére az előirányzat terhére megelőlegezi, az igénylés beérkezését követő 5 napon belül. A közérdekű védekezést elrendelő hatóság az ingatlanügyi hatóság költségeit az általa megküldött költségelszámolás alapján annak beérkezésétől számított 30 napon belül megtéríti. A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a földhasználó által részére befizetett, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által behajtott és részére továbbított összeget annak beérkezésétől számított 8 napon belül az MgSzH Központon keresztül visszatéríti az előirányzatba. A parlagfű irtásának módszerei A parlagfű irtásának egyik leggyakrabban, ha nem a leggyakrabban alkalmazott módszere a kaszálás. Kaszálás hatására azonban a növény oldalhajtásokat fejleszt, ezért a nem kellő minőségben elvégzett, egyszeri kaszálással lényegében elősegítjük a növény fejlődését, szaporodását. Ahol lehet, a védekezés hatékonysága érdekében a fertőzött területeken a vegetációs időszakban többször is kaszálni kell, törekedve arra, hogy a töveket a talajfelszínhez minél közelebb vágjuk el. A szántóföldi talajmunka (főként a szántás, tárcsázás) hátrányos következménye, hogy annak hatására a felszínre, a csírázási zónába kerülnek a mélyebb talajrétegekben elfekvő gyommagok, ezért a helytelen agrotechnikával kezelt szántókon a parlagfű és más gyomfajok is nagy tömegben vannak jelen. A betakarítás után számos előnye mellett e tekintetben is fontos a tarlóhántás és tarlóápolás megfelelő időben és minőségben történő elvégzése. A vegyszeres gyomirtás alkalmazása esetén gondosan kell megválasztani az alkalmazandó gyomirtószert, és figyelni kell arra, hogy a gyomirtószerrel kezelendő növény minél fiatalabb legyen. A védekezést akkor célszerű végezni, amikor a parlagfű még nem haladta meg a 10 cm-es magasságot. Kerülendő a totális gyomirtószerek használata, mert azokkal a parlagfű konkurens növényeit is elpusztítjuk. A fentieken túl a parlagfű elleni védekezésnek számos más módszere, eszköze is van, pl. a kézi gyomlálás, kapálás, gyeptelepítés, belterületen a mulcs réteggel történő talajtakarás, a terület egyszeri, tavaszi szelektív vegyszeres gyomirtásával egybekötött őszi fűmagvetés, zárt növénytakaró kialakítása a hazai pionír növények telepítése révén, az osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek számának, területnagyságának csökkentése, a birtokrendezés, birtok-összevonási célú önkéntes földcsere.

10 66 RES IMMOBILES Összegzés A parlagfű elleni védekezés során, elsősorban a közérdekű védekezés révén fontos szerep hárul a közigazgatás intézményrendszerére. A gyakorlati munkában a települési jegyzők, a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, az ingatlanügyi hatóságok (földhivatalok), a Földmérési és Távérzékelési Intézet, valamint a Parlagfű-mentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság vesznek részt. Azonban a védekezés terén, ezen allergén gyomnövény kártételének mérséklése érdekében jogkövető magatartásuk révén az ingatlantulajdonosok, földhasználók tehetik a legtöbbet, ideértve természetesen az államot és az önkormányzatokat is. A korábbi évekkel ellentétben a évben a költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzatok között már nem szerepel a parlagfű-mentesítés, azonban az adózó magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának civil szervezetek javára történő felajánlásával is támogathatják a parlagfű-mentesítést. * * *