Szám: 495-4/2014/HAT. H A T Á R O Z A T

Átírás

1 Szám: 495-4/2014/HAT. Tárgy: Ügyintéző: Telefon: A SZUBI-SPED Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt H A T Á R O Z A T A SZUBI-SPED Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (székhelye: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi u. 53., adószám: , cégjegyzékszám: , a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU , SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: JNSZ MKI, ADR bírság, 495-4/2014/HAT. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett ,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb ,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a ,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabására történő bemutatását az eredeti iraton hitelt érdemlően igazolja az állami adóhatóság. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben kérelemre részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. 1

2 I N D O K O L Á S A SZUBI-SPED Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (székhelye: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi u. 53., adószám: , cégjegyzékszám: ) ügyfelet ,- Ft, azaz kettőszázezer forint összegű bírsággal sújtottam a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Karcagi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte július 24. napján a 4-es számú főközlekedési útvonal 161. kilométer-szelvényű parkolójában. A közúti ellenőrzés során a.. forgalmi rendszámú, elején és hátulján narancssárga táblával jelölt tehergépjármű teljes ADR ellenőrzése került végrehajtásra. Az ellenőrzött szállítóegységen a gépjárművezető és egy fő kísérő személy utazott. A tehergépjármű fuvarokmányainak és rakományának ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a szállítóegységen az alábbi veszélyes anyagok kerültek elhelyezésre: - az számú szállítólevél alapján UN 1017 KLÓR, 2.3 (5.1+8), környezetre veszélyes megnevezésű anyag, palackokban összesen 270 kilogramm; - az.. számú szállítólevél alapján UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N., 8, III megnevezésű anyag, egy darab műanyag IBC-ben összesen 1400 kilogramm; - az.. számú szállítólevél alapján UN 1791 HIPOKLORIT OLDAT (150 g/l-es hypo), 8, II megnevezésű anyag, egy darab műanyag IBC-ben és három darab műanyag kannában összesen 732 kilogramm mennyiségben volt jelen. Az, és számú szállítólevélben foglaltak, illetve a szállított veszélyes anyagok mennyisége alapján a küldeménydarabos szállítás az ADR hatálya alá tartozott. A szállítóegység nyitott rakterén elhelyezett üres tisztítatlan és töltött, klórgázt tartalmazó palackokat, valamint UN 3264 és a UN 1791 számú veszélyes anyaggal töltött 2 darab IBC-ket hevederekkel rögzítették elmozdulás ellen a tehergépjármű rakterének padlózatához. Az ellenőrzési jegyzékben és a jegyzőkönyvben foglaltak alapján, a raktéren elhelyezett 3 darab, egyenként 30 literes űrtartalmú műanyag, UN 1791 számú veszélyes anyagot tartalmazó kannák rögzítése nem történt meg. Az írásbeli utasítás tartalmilag és formailag maradéktalanul megfelelt a hatályos jogszabályban előírttal. Az ellenőrzés során az írásbeli utasításban előírt egyéb felszerelések és személyes védőfelszerelések a szállítóegységen rendelkezésre álltak, de a szem védelmére alkalmas eszközből egy darabot tudtak bemutatni az ellenőrök részére. Az ADR-ben előírt darabszámú, működőképes tűzoltó készülékek rendelkezésre álltak. A gépjárművezető és a kísérő személy személyes okmányai rendben voltak. A fuvarokmány kitöltése (helyes szállítási megnevezés) nem felelt meg az ADR előírásainak, tekintve, hogy a szállítás során használt.. számú szállítólevélben az UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG M.N.N. helyes megnevezés helyett az UN 3264 MARÓ, SAVAS SZERVETLEN ANYAG M.N.N. megnevezés, valamint az.. számú szállítólevélben az UN 1791 HIPOKLORIT OLDAT helyes megnevezés helyett UN 1791 HYPO megnevezés került feltüntetésre. Továbbá az ellenőrzés során bemutatott (,. és.) szállítólevelekben nem került 2

3 feltüntetésre a veszélyes áruk címzetteinek pontos címe, illetve a küldeménydarabok száma és fajtája. Az ellenőrök a jármű általános műszaki állapotában hiányosságot nem tapasztaltak Kényszervárakoztatásra az ellenőrzés során nem került sor. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a veszélyes anyagok (UN 1017, UN 1791 és UN 3264) feladását, berakását és a szállítását a SZUBI-SPED Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. végezte. 1.) A tehergépjárművön nem állt rendelkezésre a járműszemélyzet minden tagja részére a szem védelmére alkalmas védőeszköz. Az ADR bekezdésében Minden veszélyes árut szállító szállítóegységet el kell látni a bekezdés szerinti, általános felszerelésekkel és személyes védőfelszereléssel. A felszerelés tételeit a berakott áru veszélyességi bárca száma szerint kell megválasztani. A bárcák száma a fuvarokmányból állapítható meg., valamint az ADR bekezdésében foglaltak alapján a következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: - ( ); a jármű személyzet minden tagja részére - ( ); - a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget). Az ADR szakaszában foglaltak figyelembevételével - feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti ; - berakó: az a vállalkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsira/járműre, ill. a kocsiba/járműbe vagy a konténerbe rakja ; - szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül az ADR 1.4 fejezetében foglalt kötelezettségek terhelik a veszélyes áru szállításban résztvevőket. Az ADR g) pontja alapján a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR szakaszában és az ADR g) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 4. sorszámában (A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés) foglalt előírásba tartozik. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 4. sorszámában (A járművön nincs meg az ADRben, illetve írásbeli utasításban előírt felszerelés) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 4. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve ,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 2.) A tehergépjárművön rendelkezésre álló fuvarokmányok nem, illetve nem megfelelően tartalmazták az ADR-ben előírt kötelezően megadandó információkat. Az ADR bekezdés alapján Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: 3

4 a) mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az szakasz szerinti fuvarokmánynak, és ha szükséges, az szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak, valamint az ADR pontja szerint a fuvarokmánynak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia: a) a veszélyes anyag UN számát; b) helyes szállítási megnevezést, a veszélyes anyagra vonatkozó bárca számot; c) a veszélyes anyagra vonatkozó csomagolási csoportot; d) küldeménydarabok szállítása esetén küldeménydarabok számát és fajtáját; e) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz; f) a feladó nevét és címét; g) a címzettek nevét és címét, továbbá az ADR pontja szerint a fuvarokmányban az előírt információknak jól olvashatónak kell lenniük. Az ADR b) pontja alapján a feladó kötelezettsége el kell látnia a fuvarozót/szállítót visszakövethető formában információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.) különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben lévő táblázat előírásaira;. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR bekezdésében és az ADR b) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság nem tartozik a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 16. sorszámában nevesített szabálytalanság alá, tekintve, hogy a rendelkezésre álló információk alapján meg lehetett határozni, hogy I. kockázati kategóriába tartozó mulasztás fenn áll-e. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. sorszámában (Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ)) foglalt előírásba tartozik. A R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 2. sorszámában (Az okmányokban valamely információ hiányzik) foglaltak alapján a feladó tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 2. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó felelősségének súlyát figyelembe véve ,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 3.) A tehergépjárművön elhelyezett küldeménydarabok rögzítése nem történt meg. A szállított veszélyes árut az ADR bekezdése alapján A kocsit/járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülést okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. 2) Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. kell rögzíteni. Az ellenőrzés során készült... számú jegyzőkönyv mellékletét képző fényképfelvételek alapján megállapítható, hogy a raktéren elhelyezett UN 1017 anyagot tartalmazó palackokat, valamint az UN 1791 és UN 3264 veszélyes anyagokat tartalmazó IBC-ket, az azokra vonatkozó árukezelési és halmozási szabályok figyelembevételével helyezték el és hevederrel rögzítették a raktér padlózatához. 4

5 A fényképfelvételekből megállapítható, hogy a raktéren elhelyezett három darab, UN 1791 veszélyes anyagot tartalmazó, egyenként 30 liter űrtartalmú kannák hevederrel történő rögzítése a szállítás során nem történt meg. Az ADR bekezdésében foglaltak alapján a rögzítés nem csak hevederekkel oldható meg, hanem kitámasztással vagy az előzőekben hivatkozott szabvány előírásai szerint is. Tekintettel arra, hogy a kannákat három oldalról kitámasztották (elölről: heveder pánt vagy kanna, oldalról: UN 1791 anyagot tartalmazó IBC és a raktér manuálisan nyitható oldal fala), így a kannák a fékezés vagy oldalirányú irányváltoztatás során fellépő erőhatások általi elmozdulás ellen védve voltak, ezért a szabálytalanság ténye nem áll fenn. Az egyes bírságtételek egyesített összegét a R (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítottam meg. A szabálytalanság elkövetőjét a rendelkező részben foglaltak szerint ,- Ft (azaz kettőszázezer forint) összegű bírsággal sújtottam, amely a tételesen felsorolt egyes bírságtételek összegeként adódott. A jelen határozatomban megnevezett szállítóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett. számú ellenőrzési jegyzék, illetve. számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a SZUBI-SPED Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., mint a veszélyes áru feladója, berakója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. és 99. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3. (1) bekezdésében, R2.-ben, ADR-ben, R.-ben és a Ket ban foglalt rendelkezéseken alapul. Az I. fokú hatósági határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében további irányadó jogszabályi rendelkezések: a) természetes személy esetében: a Ket. 40. (2) bekezdése Ha az Ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. -ban meghatározott módon köteles igazolni, valamint a Ket. 40/A. (1) bekezdése A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. b) jogi személy esetében: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 8. (1)-(4) és 9. (1)-(3/a) bekezdéseiben foglaltak alapján közhiteles aláírási címpéldányt kell csatolni a képviseleti jog igazolásához. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá R3. 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. 5

6 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 3. (3) bekezdésében és az 1. számú mellékletének a) pontjában rögzítetteken alapul. Szolnok, szeptember 01. Jogerőre emelkedés napja: szeptember 18. 6