HATÁROZAT. bírságot szabok ki.

Átírás

1 Szám: /2014/HAT Tárgy: A VWR International Kft. (4034 Debrecen, Simon László utca 4.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: / HATÁROZAT A VWR International Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4034 Debrecen, Simon László utca 4., adószám: , cégjegyzékszám: ) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanhét forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU , SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365- ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett ,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb ,-Ft jelen esetben forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. 1

2 INDOKOLÁS A VWR International Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 4034 Debrecen, Simon László utca 4., adószám: , cégjegyzékszám: ), mint ügyfelet ,- Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanhét forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 20. (11) bekezdésében kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte április 02-án a 8402-es út 12. km szelvényében (Bakonypölöske), és az ellenőrök kontroll alá vonták a magyar honosságú MOX-993 forgalmi rendszámú CITROEN gyártmányú Y JUMPER típusú veszélyes árukat szállító járművet. Az ellenőrzés alá vont MOX-993 forgalmi rendszámú belföldi szállítást végrehajtó jármű (szállító: Central Cargo Belföldi és Nemzetközi Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság, székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Fülemüle utca 19., adószám: , cégjegyzékszám: ; feladó/csomagoló: VWR International Korlátolt Felelősségű Társaság, székhely: 4034 Debrecen, Simon László u. 4., adószám: , cégjegyzékszám: ) vizsgálata során megállapításra került, hogy a szállítás nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) foglaltaknak. Az eljárás során a 19.3/221-2/2014/Pápa Ált (sorszám: VE ) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.3/221-4/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett számú szállítólevelet, a sorszámú forgalmi engedélyt, okmányazonosítóval ellátott személyazonosító igazolványt, számú lakcímet igazoló hatósági igazolványt, sorszámú vezetői engedélyt, a 181-6/2014/HAT és 181-7/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatokat, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC_0040 DSC_0058) megvizsgálva megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk csomagolója és feladója a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a VWR International Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4034 Debrecen, Simon László utca 4., adószám: , cégjegyzékszám: ; a továbbiakban: Ügyfél) volt. Továbbá megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk szállítója (egyben berakója) és a járművezető munkáltatója a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor a Central Cargo Belföldi és Nemzetközi Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Fülemüle utca 19., adószám: , cégjegyzékszám: ), valamint címzettje a MEZŐLABOR Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 8500 Pápa, Jókai u. 32., adószám: , cégjegyzékszám: ) volt. Továbbá megállapítottam, hogy a veszélyes árukat a feladótól Győr településig az Innight Hungary Kft. (székhely: 2046 Törökbálint, Hosszúrét, hrsz.: 062.) szállította a JUJ-649 forgalmi rendszámú járművével. A veszélyes áruk járművébe történő berakását követően a Central Cargo Belföldi és Nemzetközi Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság, mint szállító, az árukat a győri átvételi ponttól a címzetthez szállította. 2

3 Az ADR szakaszában foglaltak értelmében csomagoló az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba, vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz. Az ADR szakaszában foglaltak értelmében szállító az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül. Az ADR szakaszában foglaltak értelmében feladó az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerint feladót jelenti. Az ADR szakaszában foglaltak értelmében berakó az a vállalkozás, amelyik: a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműre, a járműbe vagy konténerbe berakja; vagy b) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműre rakja. Az ADR szakaszában foglaltak értelmében a címzett (átvevő) a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekinthető címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi. A hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművével az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolt 1 liter (1,42 kg) mennyiségű veszélyes árut (UN 2031 SALÉTROMSAV, a vörösen füstölgő salétromsav kivételével, legalább 65 %, de legfeljebb 70 % savtartalommal, 8 (5.1), II., (E)) szállított 1 darab küldeménydarabban (papírlemez ládában), mint kombinált csomagolásban. Továbbá megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművével az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolt 6 liter (6,6 kg) mennyiségű veszélyes árut (UN 2014 HIDROGÉN-PEROXID VIZES OLDAT legalább 20 %, de legfeljebb 60 % hidrogénperoxid tartalommal (szükség szerint stabilizálva) 5.1 (8), II., (E)) szállított 1 darab küldeménydarabban (papírlemez ládában), mint kombinált csomagolásban. A számú szállítólevél alapján megállapításra került, hogy a feladó által feladott és csomagolt kettő darab nevezett veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarab összegzett súlya 9,935 kg volt. A 19.3/221-4/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságról mindösszesen 19 darab digitális fényképfelvételt (azonosító számok: DSC_0040 DSC_0058) készítettek. Az Ügyfelet április 09-én postára adott 181-3/2014/HAT számú végzéssel (melyet az Ügyfél április 11-én kézhez vett) kiértesítettem az eljárás megindításáról, határidejéről, illetve a betekintési lehetőségekről. Továbbá az Ügyfelet a 181-5/2014/HAT számú április 09-én kiadott végzéssel nyilatkozattételre szólítottam fel, amelynek eleget tett. Határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény által biztosított lehetőségeivel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 71. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésemre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet. A vizsgálat alapján az Ügyfelet a veszélyes áruk szállítása során az ADR 1.4 ( ; c; b) fejezete, valamint a szakasza szerinti kötelezettségek terhelték. 3

4 A hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a szállító a fent nevezett járművel veszélyes árukat (UN 2031; UN 2014) szállított az ADR 3.4 fejezetének megfelelő, korlátozott mennyiségben csomagolva úgy, hogy a 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabon (mint kombinált csomagolás külső csomagolóeszközén) nem volt elhelyezve az ADR szakasza szerinti jelölés. A 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab (mint kombinált csomagolás külső csomagolóeszköz) az ADR szakasza szerinti jelölés helyett a 8-as osztály (maró anyagok) veszélyére utaló az ADR pontja szerinti 8. számú bárcával volt megjelölve. A veszélyes áruk szállítása ezzel megsértette: az ADR bekezdésében foglaltakat, mely szerint Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. az ADR c pontjában foglaltakat, mely szerint A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra az szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel. az ADR b pontjában foglaltakat, mely szerint A csomagolóra az szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. az ADR szakaszában foglaltakat, mely szerint A korlátozott mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat (kivéve, ha légi úton szállítják) a következő jelöléssel kell ellátni: A jelölésnek jól láthatónak és olvashatónak kell lennie, felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. Az alsó és a felső rész, valamint a keretező vonalak feketék. A középső rész fehér vagy lehet a kellően elütő színű háttér. A mérete legalább 100 x 100 mm, a csúcsára állított négyzetet keretező vonalak vastagsága legalább 2 mm. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a jelölés mérete 50 x 50 mm-ig csökkenthető, feltéve, hogy jól látható marad. A fentiek alapján a rendelkezés megsértője a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) 5. (1) bekezdés és a 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. pontja, valamint a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 6. -hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 2. táblázat 10. pontja szerint ,- Ft, azaz négyszázezer forint bírságot köteles fizetni. 4

5 Az eljárás alkalmával az ellenőrzéskor készült 19.3/221-2/2014/Pápa Ált (sorszám: VE ) számú ellenőrzési jegyzéket, a 19.3/221-4/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett számú szállítólevelet, forgalmi engedélyt, okmányazonosítóval ellátott személyazonosító igazolványt, számú lakcímet igazoló hatósági igazolványt, vezetői engedélyt, a 181-6/2014/HAT és 181-7/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatokat, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (azonosító számok: DSC_0040 DSC_0058) vettem figyelembe bizonyítékként. Az eljárás során mellőzött bizonyíték nem volt. A 19.3/221-4/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyv, a 19.3/221-2/2014/Pápa Ált (sorszám: VE ) számú ellenőrzési jegyzék, a számú szállítólevél, valamint a 181-6/2014/HAT és 181-7/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatok alapján megállapítást nyert, hogy a szállító a veszélyes áruk szállítását az ADR 3.4 fejezete korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szerint szállította. Egyúttal megállapítottam, hogy az ADR 3.4 fejezetét kielégítő, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk nem tartoznak az ADR más előírásainak hatálya alá, kivéve: a) az 1. Rész 1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.5, 1.6, 1.8, 1.9 fejezete; b) a 2. Rész; c) a 3. Rész 3.1, 3.2, 3.3 fejezete (kivéve a 61, 178, 181, 220, 274, 625, 633 és 650 e) különleges előírást); d) a 4. Rész , , bekezdése; e) az 5. Rész a) i) és b) pontja, az , , bekezdése és az szakasza; f) a 6. Rész szakasz gyártási előírásai, a és bekezdés; g) a 7. Rész 7.1 fejezete és a 7.2.1, 7.2.2, (kivéve a bekezdést), bekezdése, 7.5.7, és szakasza; és h) a 8. Rész bekezdése és a szakasz vonatkozó előírásait. Az előzőek figyelembevételével megállapítottam, hogy a fent nevezett korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállításakor az ADR 1.4 fejezetben és a szakaszban foglalt előírásokat a szállítónak, valamint a csomagolónak és a feladónak egyaránt be kellett volna tartania. A részletes hatósági vizsgálat során megállapításra került, hogy fent nevezett járművel úgy történt a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk csomagolást és feladást követően szállítása belföldön, hogy a 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabon (mint kombinált csomagolóeszköz külső csomagolóeszközén) nem volt elhelyezve az ADR szakasza szerinti jelölés. Továbbá hatóságom megállapította, hogy a 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab a 8-as osztály veszélyére (maró anyagok) utaló az ADR pontja szerinti 8. számú bárcával volt megjelölve, az ADR szakasza szerinti jelölés helyett. A fentiek alapján, a hiányzó ADR szakasza szerinti jelölés tekintetében feltárt szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. pontja, valamint a R hoz kapcsolódó 5. számú mellékletében lévő 2. táblázat 10. pontjában szereplő helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya mulasztás közé került besorolásra. A 181-6/2014/HAT és 181-7/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatok alapján megállapítást nyert, hogy a fent nevezett veszélyes árukat a feladótól Győr településig az Innight Hungary Kft. szállította. A fent nevezett veszélyes áruk Győr településen átpakolásra kerültek az Innight Hungary Kft. JUJ-649 forgalmi rendszámú járművéből a szállító MOX- 993 forgalmi rendszámú járművébe. 5

6 A nyilatkozatok, a veszélyes áruk mennyisége, és a számú szállítólevél vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a fenti szállítás az ADR 3.4 fejezete szerint került végrehajtásra, mert az egyik küldeménydarabon átlátszó fólia alapanyagú tartóban elhelyezett szállítólevélen a veszélyes áruk összes bruttó tömege (9,935 kg) közlésre került, kielégítve az ADR szakaszában foglaltakat: A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru feladása előtt a feladónak igazolható formában közölnie kell a szállítóval a továbbítandó ilyen áru összegzett bruttó tömegét. Mindaz, hogy a feladó a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk feladása előtt közölte a veszélyes áruk összegzett bruttó tömegét a szállítólevélen, az a szállító nyilatkozatából is kiderült. A fentiek alapján megállapítottam, hogy nem helytálló az ellenőrző állomány azon megállapítása, hogy a szállító a járművel veszélyes árut UN 2031 Salétromsav, 8 (5.1) II. (E) veszélyes anyagot 1 litert szállított az ADR szerinti mentességgel Az ellenőrzés alkalmával az ellenőrző állomány által megállapításra került, hogy a gépjárművezető az ellenőrök felszólítására tűzoltó készüléket nem tudott bemutatni Az UN 2031-es veszélyes anyag kombinált csomagolásban volt elhelyezve, melynek a külső csomagolása papírlemez láda volt. A külső csomagolóeszköz nem rendelkezett az ADR szerint előírt minősítéssel, valamint hiányzott róla az 5.1. bárca Hatóságom az ADR szakaszának vizsgálata alkalmával megállapította, hogy az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállításakor a szállítónak nem volt szükséges a járművön tűzoltó készüléket tartani, valamint a csomagolóeszköznek nem muszáj minősítéssel és veszélyességi bárcával rendelkeznie. Mindezért az ellenőrzést végrehajtó állomány tűzoltó készülékkel, a csomagolóeszköz minősítésével és a bárcával kapcsolatos megállapítása mellőzhetővé vált. Továbbá ellenőrzés alkalmával az ellenőrző állomány által megállapításra került, hogy a gépjárművezető nem rendelkezett a 61/2013 NFM rendelet által előírt az ADR 1.3. fejezete szerinti képzéssel. A hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a járművezető részesült ADR 1.3 fejezete szerinti képzésben, illetve oktatásban, melyet biztonsági tanácsadó tartott. Egyúttal megállapításra került, hogy a járművezető munkáltatója az oktatásban részt vevő részére nem állított ki igazolást az oktatásról, valamint ilyen igazolást a járművezető, mint a jármű személyzete a szállítás ideje alatt nem tartott magánál, és a hatóságnak az ellenőrzéskor bemutatni nem tudott. A részletes hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy e szabálytalanságért a veszélyes áruk szállítója tehető felelőssé. Hatóságom vizsgálta a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet 1. melléklet 9. pontjában foglaltakat, mely alapján megállapítottam, hogy a szállításban részvevő felek nyilatkozatukban nem jelezték, hogy a fenti szállítás, a nevezett szállítás utolsó szakaszában történt. Megállapítottam, hogy a nevezett szállítás utolsó szakaszban is be kellett volna tartani az ADR Szabályzat 3.4 fejezetének kombinált csomagolásra vonatkozó előírásait, mert az áru eredetileg az ADR Szabályzat 3.4 fejezete szerinti korlátozott mennyiségben történő szállításához nem volt megfelelően becsomagolva, mivel a csomagolóeszközről, mint küldeménydarabról hiányzott az ADR szakasza szerinti jelölés. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 20. (4) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki. 6

7 A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 20. (4) és (5) bekezdése alapján a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. A feltárt hiányossággal kapcsolatban a csomagoló, a feladó, a szállító és a járművezető, felelőssége került vizsgálatra. A felelősségi köröket az ADR 1.4 fejezetében foglaltak alapján állapítottam meg. A résztvevői felelősségi körök hatósági vizsgálata során megállapítottam, hogy a szállító (egyben berakó) és a járművezető (mint járműszemélyzet) munkáltatója a Central Cargo Belföldi és Nemzetközi Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság, a csomagoló és feladó az Ügyfél, valamint a járművezető volt. A járművezető felelősségének vizsgálata során azt a megállapítást tettem, hogy mivel az ADR és szakasza nem nevesíti a járművezetőt bármely tevékenységi körben felelősként, csak akkor lehet felelősségre vonni bizonyos előírások megszegéséért, ha az ADR vonatkozó pontja külön is megemlíti. Az ADR szakasza nem nevesíti a járművezetőt a feltárt mulasztás(ok) tekintetében, valamint az ADR 8.3 fejezete mely a jármű személyzetére vonatkozó követelményeket tartalmazza sem teszi felelőssé a járművezetőt a feltárt hiányosság(ok)ért. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a járművezetőt felelősség nem terheli, miután a járművezető a szállító alkalmazottja, és mint ilyen a szállító nevében hajtotta végre a szállítási feladatot. Ebből következik, hogy a járművezető által a szállítási tevékenység végzése során elvégzett, illetve elvégezni elmulasztott tevékenységért egyaránt a szállítót terheli a felelősség. Alapvetően a szállító felelősségi körébe tartozik az, hogy a vállalkozásnál olyan eljárásrendet alakítson ki, vagy munkautasítást adjon ki, mely biztosítja, hogy a veszélyes áru szállítása során az ADR előírásai maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az ADR 1.3 fejezetében foglaltak szerint a munkáltató kötelessége az alkalmazottai részére a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános és a szállított veszélyes áru kezelésére, veszélyeire vonatkozó előírásokról, oktatásról gondoskodni. Mivel a szállító a munkáltató, így a saját felelőssége lett volna az alkalmazottja, illetve munkavállalója (járművezető) megfelelő szintű oktatásról gondoskodni. Az ADR c pontjában foglaltak szerint a szállítónak a rakomány szemrevételezéssel a meg kell győződnie arról, hogy a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága. Továbbá az ADR c pontjában foglaltak szerint a feladónak csak olyan csomagolóeszközöket szabad használnia, amelyek el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel. Továbbá az ADR b pontjában foglaltak szerint a csomagoló, amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére vonatkozó előírást. A szállító, a feladó, és a csomagoló e kötelességének nem tett eleget, mert a 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó külső csomagolóeszköz, mint küldeménydarab nem volt az ADR szakaszában előírt jelöléssel ellátva. Ha a szállító szemrevételezéssel ellenőrizte volna fuvarokmányt és a csomagolóeszközöket, mint rakományát, akkor észlelnie kellett volna az ADR szakaszában előírt jelölés hiányát, illetve a küldeménydarab jelölésének helytelenségét. Ha a csomagoló a 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó külső csomagolóeszközt, mint küldeménydarabot a szállításra történő előkészítésekor megvizsgálta volna, akkor már a szállításra történő előkészítéskor kiderült volna, hogy a küldeménydarab a maró anyagok veszélyére utaló (8. számú) bárcával van ellátva, valamint nem rendelkezik az ADR szakaszában előírt jelöléssel. 7

8 Ha a 2031-es UN számmal rendelkező veszélyes árut tartalmazó külső csomagolóeszközt, mint küldeménydarabot a feladó a feladás előtt megvizsgálja, akkor számára kiderült volna, hogy a küldeménydarab nincs ellátva az ADR szakaszában előírt jelöléssel. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a hiányzó, illetve helytelen jelölés tekintetében az ADR , az és az bekezdésében foglaltak alapján a felelősség 1/3-ad részben (33,33%) a csomagolót, 1/3-ad részben (33,33%) a feladót, és 1/3-ad részben (33,33%) a szállítót terheli. A részletes vizsgálat során megállapításra került, hogy a járművezető, a szállított veszélyes áruk szállítója és a járművezető (mint járműszemélyzet) munkáltatója a Central Cargo Belföldi és Nemzetközi Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a csomagolója és feladója az Ügyfél volt. A fentieknek megfelelően a szállításban résztvevők felelőssége egyaránt vizsgálatra került. A fentiek alapján az Ügyfél a felelősségi körének megfelelően a R1.-ben, a R2. foglaltak alapján feltárt hiányosság(ok) miatt mindösszesen ,- Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanhét forint megfizetésére kötelezem az Ügyfelet. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által belföldön végzett veszélyes áruk szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzését követően felvett 19.3/221-2/2014/Pápa Ált (sorszám: VE ) számú ellenőrzési jegyzék, a 19.3/221-4/2014/PÁPA ÁLT számú ellenőrzési jegyzőkönyv, az ellenőrzés helyszínén lefényképezett számú szállítólevél, sorszámú forgalmi engedély, okmányazonosítóval ellátott személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, a 181-6/2014/HAT és 181-7/2014/HAT számra iktatott nyilatkozatok, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételek (azonosító számok: DSC_0040 DSC_0058) alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a VWR International Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4034 Debrecen, Simon László utca 4., adószám: , cégjegyzékszám: ) Ügyfél, mint a veszélyes áruk csomagolója és feladója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. Hatóságom a Ket. 33. (1) és (7) bekezdése alapján megállapított egyszer huszonegy nappal meghosszabbított ügyintézési határidőt nem lépte túl. Az ügyfajtára vonatkozó ügyintézési határidő április 25-én járt volna le, de az Ügyfél nyilatkozatra és adatszolgáltatásra való felszólításából adódóan, illetve a tényállás tisztázása miatt ez a határidő 13 nappal meghosszabbodott. Az Ügyfél részére a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívást a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 10-én adta postára. Az Ügyfél által postai úton megküldött nyilatkozatot igazgatóságunk április 23-én kézhez vette. 8

9 Az ügy összetettségére tekintettel hatóságom az Ügyfél részére április 29-én határidő hosszabbítást tartalmazó végzést adott ki a 181-9/2014/HAT számon, melyet az küldeményazonosító számmal rendelkező tértivevény tanúsága szerint az Ügyfél május 05-én kézhez vett. A fentieknek megfelelően az ügyintézési határidő május 29-én jár le, így hatóságom a döntésre nyitva álló határidőt nem lépte túl. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. (2) bekezdése szerint: a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontja alapján állapítottam meg. Hatóságom megvizsgálta a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásának lehetőségét és megállapította, hogy az jogszabályilag kizárt, a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjában és a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Az Ügyfelet a Ket. 94. (3) bekezdése alapján hatósági nyilvántartásba vettem. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20. (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1. 3. (1) bekezdésében, a R2.-ben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés b) pontjában, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 1. melléklet a) pont 19. alpontjában rögzítetteken alapul. Veszprém, május 21. P.h. Kiadmányozó 9