Édes. Anyanyelvünk A NYELVEK VILÁGÁBÓL ÁRA: 250 FT. Mit jelent számunkra a magyar nyelv? 8 oldalas különszámmal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Édes. Anyanyelvünk A NYELVEK VILÁGÁBÓL WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU ÁRA: 250 FT. Mit jelent számunkra a magyar nyelv? 8 oldalas különszámmal"

Átírás

1 A NYELVEK VILÁGÁBÓL ÁRA: 250 FT Édes Mit jelent számunkra a magyar nyelv? 8 oldalas különszámmal Anyanyelvünk FEBRUÁR XXXV. ÉVF. 1. SZÁM A TARTALOMBÓL: Horváth László: Intézetis Bencédy József: A nyelvi normáról H. Varga Márta: Kérlek, ne bántsatok! Vasné Tóth Kornélia: Dóra Zoltán: Kelevény Grétsy László: Bencze Imre Gróh Gáspár: Megnyitó beszéd Orlai Petrics Soma: Petõfi Pesten 1848-ban É A Balázs Géza: Cselédszótár és heccszótár És: cikkek, hírek, események, nyelvi játékok oldalon

2 Az Anyanyelvápolók Szövetsége (ASZ) 10. közgyûlésén, december 15-én a hagyományos beszámolók mellett sok biztató fölvetést is hallhattunk. Közismert az ifjúsági szervezet (ASZISZ) aktivitása, ám a közgyûléseken, elnökségi üléseken sokan hiányolják a felnõttek anyanyelvi programjait ben részben ezért született meg az anyanyelvi juniálisnak nevezett, hangsúlyozottan családi program. Most arról is hallhattunk, hogy szükség lenne további szakosztályok alapítására. Ilyen lehetne a tudományos-ismeretterjesztõ, a tanári szakosztály, de talán a Magyar Nyelvtudományi Társaság törekvéseihez hasonlóan érdemes lenne regionális szakosztályokat is alapítani. Hiszen kisebb-nagyobb központok már most is, spontán módon kialakultak, például Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Gyõrben. A szakosztályok létrehozása azonban csak akkor lehetséges, ha az azt szorgalmazó emberek, közösségek összefognak, s vállalják az ezzel kapcsolatos társadalmi munkát. A közgyûlés vitájában a legtöbben a médianyelvvel kapcsolatban tettek észrevételeket. Ennek nyomán az ügyvezetõ elnök már közvetlenül a közgyûlés után megkereste az MTVA (Mûsorszolgálatástámogató és Vagyonkezelõ Alap) elnökségét. Az elnökség támogatja a évi magyar nyelv hete Médianyelv 2013 programját. A részletekrõl a honlapon és az ÉA áprilisi számában adunk tájékoztatást. ASZ-évnyitó A szerk. Orlai Petrics Soma (Orlai Petrich Soma) (Mezõberény, október 22. Budapest, június 5.) festõmûvész, a történeti festészet jeles alakja. Középiskoláit Mezõberényben, Szarvason és Sopronban végezte, Pápán pedig jogi végzettséget szerzett tól Bécsben, késõbb Münchenben folytatott festészeti tanulmányokat. Szabadságharci élményeit litográfiasorozatban rögzítette. Petõfinek, akirõl több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt. A költõ Bolond Istók c. elbeszélõ költeményéhez és a János vitézhez is készített illusztrációkat. Számos portrét, életképet és történeti kompozíciót alkotott tõl az Országos Magyar Képzõmûvészeti Társulat igazgató választmányi tagja. TARTALOM ASZ-évnyitó... 2 Horváth László: Intézetis... 3 Balog Lajos: Félrevezetõ nevek... 4 Balázs Géza: Miért érdekes? Páratlan párosok.. 5 Dóra Zoltán: Kelevény... 6 Holczer József: Melléknév... 6 Kemény Gábor: Új szavakat tanulok. Saga, sagázik 7 Bencédy József: A nyelvi normáról H. Varga Márta: Kérlek, ne bántsatok!... 9 Minya Károly: Magyarérettségi az Újszínházban, avagy Hogyan írjuk a Kukó-termék-gazdát?...10 B. G.: Egy jogot elvesztettünk... Beszélgetés Várady Tibor jogászprofesszorral. 11 Kovács József: Szótévesztés és semmitmondás Láng Miklós: Anno Dr. Makra Zsigmond: Hej slováci, slováci Oszkó Beatrix Sipos Mária: Uralonet: magyar szavak egy etimológiai adatbázisban...14 Vasné Tóth Kornélia: Grétsy László: Bencze Imre...16 Bencze Imre válaszai Balázs Géza kérdéseire...16 Lõrincze Lajos-díj, Grétsy László: Dr. Fekete László, Maróti István: Kerekes Barnabás Gróh Gáspár: Megnyitó beszéd...18 Balázs Géza: Cselédszótár és heccszótár...19 Hírek tudósítások...20 Új szavak, kifejezések (73.)...21 Pontozó...22 Szójátékos csattanó...23 Zábó Gyula: Kecskerímek...23 Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek Különszám: Mit jelent számunkra a magyar nyelv?....i VIII. ÉDES ANYANYELVÜNK AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA Megjelenik évente ötször februárban, áprilisban, júniusban, októberben és decemberben a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak a támogatásával. Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége Felelõs szerkesztõ és kiadó: Grétsy László A szerkesztõség tagjai: Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István A szerkesztõség címe: 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. Honlap: (vagy: Villámposta: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.). Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél. Fax: Információ, reklamáció: További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt. és Könyvtárellátó Kht. Ára: 250 Ft. Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai a lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják. Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasoknak: 1500 Ft/év. Belépési nyilatkozat kérhetõ: Anyanyelvápolók Szövetsége, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. Tel.: , /208 Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága: Balázs Géza, Bencédy József (a szerkesztõbizottság elnöke), Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet, Juhász Judit, Kemény Gábor, Maróti István Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula Lapunk kiadását a Nemzeti Erõforrás Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, a Consequit Csoport, a Magyar Fejlesztési Bank segíti. ISSN (nyomtatott) ISSN (online) Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt. Nyomás: mondat Kft.

3 Intézetis Nehéz volna megmondani, mikor bukkant fel ez a furcsa felépítésû szó. Úgy emlékszem, hogy az 1990-es évek második felében találkoztam vele elõször. Bevallom, egy ideig nyelvbotlásra, illetõleg sajtóhibára gyanakodtam, de az egyre szaporodó adatok hamar ráébresztettek tévedésemre. Az utóbbi években pedig már ezrével, sõt tízezrével jelentkeznek az újabb és újabb példák az interneten. Ráadásul nem csupán a világháló használatához kötõdõ divatjelenséggel van dolgunk: az intézetis gyakran hallható a mindennapi beszélt nyelvben, a rádióban és a tévében, sõt olvasható is az újságokban. Melléknévként és fõnevesülve (az utóbbi esetben fõleg többes számban: az intézetisek) egyaránt lépten-nyomon elénk kerül. Az értelmezõ szótáraknak nincs intézetis címszavuk, még a Magyar értelmezõ kéziszótár megújított változatának (2003) sincs. A szót nem tárgyalja a Nyelvmûvelõ kézikönyv (1980), a Nyelvmûvelõ kéziszótár régebbi (1996-os) és újabb (2005-ös) kiadása sem. Ennek ellenére úgy gondoltam, hogy ez a meglepõ képzõdmény régebbi lehet annál, mint amióta én ismerem, ezért szótörténeti nyomozásba kezdtem az MTA Nyelvtudományi Intézetében készülõ Nagyszótár forrásainak segítségével. A nagyszótári cédulaanyagban egyetlen adatot sem találtam. A szótárkészítéshez összeállított, vegyes mûfaji összetételû elektronikus szövegtárban (http://www.nytud.hu/hhc/) is csak két adatra bukkantam; mindkettõ Csalog Zsoltnak a Fel a kezekkel! címû, 1989-ben megjelent szociográfiai riportkötetébõl való: Háthogyha mégis belátja, hogy ha rendes életet akarunk élni, akkor meg kell neki változni! Ezt számtalanszor elmagyaráztam neki de falra hányt borsó volt a szavam. Mer hiába volt õ intézetis, ha egyszer az életét arra tette fel, hogy csak a kocsma, a kocsma, a kocsma! Mer azon túl õt semmi nem érdekelte, Hát, hosszú nóta ez Úgy kezdõdik, hogy meséljem? Úgy kezdõdik, hogy intézetis gyerek voltam. A szótáríráshoz kiegészítésül felhasznált CD-k közül a Magyar Hírlapén és a Magyar Rádió Krónikájának archívumáén akadnak példák. A sajtónyelvi adatok többségében az intézetis szó mindenféle kiegészítés, kommentár nélkül jelenik meg, vagyis úgy, mintha mindenki számára ismerõs, általánosan elfogadott, köznyelvi vagy ahhoz közel álló elem volna. Megfigyelhetjük azonban azt is, hogy néha mégiscsak idézõjelben szerepel. Például: A családias nevelés különösen fontos a kamaszkorban lévõ»intézetisek«számára, akik nagy részének többek között alapvetõ szexuális ismeretei sincsenek (Magyar Hírlap január 3.). Néhány újságíró tehát legalábbis akkor, az 1990-es évek végén fontosnak tartotta, hogy az idézõjellel távolságtartást jelezzen, hogy világossá tegye: ez a képzett alak nem a saját szókincsébõl való, hanem az írás szereplõiébõl, a riportalanyokéból. Miért neveztem az intézetis szót furcsa felépítésû, meglepõ képzõdménynek? Természetesen az -s képzõ miatt. Õszintén megvallva ezt a képzõt itt bosszantóan funkciótlannak tartom. Az intézetis ugyanis egyszerûen annyit jelent: intézeti. Nem többet és nem mást. Az -i eleven, világos funkciójú képzõ; szó sincs arról, hogy elhomályosulóban volna, s ezért egy vele lényegében azonos szerepû képzõtársának csatlakozásával megerõsítésre szorulna. A Nyelvmûvelõ kéziszótár újabb kiadása (a régebbihez nagyjából hasonlóan) többek között ezt írja az -s képzõ használatáról: termékenységét különösen jól mutatja, hogy olyan szavakba, szókapcsolatokba is benyomul, amelyek azelõtt e nélkül is jól kifejeztek egy bizonyos fogalmat: rádiós, televíziós mûsor (korábban csak rádiómûsor, televíziómûsor, v. rövidebben tévémûsor), repülõsök (= repülõk), mentõsök (= mentõk), sõt a sajtónyelvben nyilván a mentõsök analógiájára fel-felbukkan az egészségügyisek (= egészségügyiek, ti. ilyen dolgozók) kifejezés is. [ ] Ha [ ] az -s képzõ parazitaként, pusztán az analógia kényszerítõ ereje által tapadt hozzá valamely szóhoz, ne siettessük ennek az új alakulatnak az elterjedését, hanem váltogassuk, sõt helyettesítsük a korábbi, -s nélküli változattal. Egyetértek a szótárral abban, hogy a rádiómûsor helyett felesleges a rádiós mûsor szerkezet használata, de hozzáteszem, hogy a rádiós és a televíziós melléknév képzése legalább szabályos, míg az intézetis-rõl ez sem mondható el. Nem tudom, hogy a katonák számára szakszerûen hangzik-e a repülõs, de civilként (az autós, a hajós és társaik mintájára gondolva) nem találok benne kivetnivalót. Ami pedig a mentõs-t illeti: attól fogva, hogy a mentõ jelentéstapadással (mentõautó > mentõ) felvette a mentõautó jelentést, várható volt, hogy a mentõszolgálat tagjait elõbb-utóbb a rájuk annyira jellemzõ jármû megnevezésébõl képzett fõnévvel is jelölik majd: mentõsök. Nem tudom, a mentõs mintája elég erõs lehetett-e az egészségügyis egészségügyi dolgozó megalkotásához. Mindenesetre az utóbbinak az -s képzõje ugyanannyira felesleges, mint az intézetis-é, hiszen az egészségügyi-hez képest nem ad többletet. Arra gyanakszom, hogy az egészségügyis inkább szóvegyülés eredménye lehet: egészségügyes egészségügyi > egészségügyis. Ugyanígy keresztezõdhetett egymással a gyámügyes és a gyámügyi is, és így születhetett a Magyar Hírlap CD-jén több adattal is képviselt gyámügyis. Az utóbbi példát azért is említettem, mert a gyámügy fontos szerepet kaphat az intézetis gyerek voltam intézetben felnövõk életében. Ezzel vissza is kanyarodtunk a fõszereplõnkhöz. Feltételezem, hogy az intézetis is szóvegyülés terméke: intézetes intézeti > intézetis. Igaz, az intézetes nincs meg sem az értelmezõ szótárakban, sem a nagyszótári cédulaanyagban, sem pedig a szótárkészítéshez összeállított elektronikus szövegtárban. Adatolható viszont a Magyar Rádió Krónikájának archívumából: Legutóbb Gyõrújbaráton voltak [az Orczy úti iskola tanárai és diákjai], ahova például egy Pethõ Intézetes gyereket is elvittek (2001. augusztus 29., az intézetes szót itt egyébként kisbetûvel kellene kezdeni). Természetesen ez az egyetlen adat önmagában keveset számítana, de az interneten található sok-sok társával együtt már figyelmet érdemel. Valószínûnek tartom, hogy az intézetis formát eredményezõ vegyülés maguknak az intézeti gyerekeknek, fiataloknak a nyelvhasználatában mehetett végbe, és ott válhatott alkalmiból állandó használatúvá, talán az 1980-as években. Késõbb részint az intézetiekkel kapcsolatban állók révén, részint a sajtó, a rádió, a televízió, majd az internet közvetítésével széles rétegek számára ismertté, sõt sokak által használatossá vált. Olyannyira, hogy az uralkodó nevelõintézeti (növendék) jelentésen kívül kutatóintézeti dolgozókra vonatkoztatva is hallottam. Ma már szélmalomharcba kezdene az, aki az intézetis formát megpróbálná kiszorítani a nevelõintézetiek nyelvhasználatából. Számukra ennek a szónak a hozzá tapadt kellemetlen vagy akár tragikus képzettársításokon túl valamiféle otthonossága, összetartó ereje is van. Abban viszont kételkedem, hogy a média jól teszi, ha rosszul értelmezett szolidaritástól vezérelve vagy bennfenteskedve népszerûsíti ezt a szabálytalan felépítésû képzõdményt az intézeti rovására. Horváth László TAGDÍJ, ÉA-elõfizetés, 1% Tisztelt Olvasóink! Az Anyanyelvápolók Szövetségének egyéni és magyarországi tagjai a tagdíjfizetést követõ második hónaptól a megjelenés napján a levélszekrényükbe kapják a 24 oldalas Édes Anyanyelvünket. A tagdíjat banki átutalással lehet befizetni a ös számlaszámra. A tagdíj évi 2000 forint, tanulóknak, nyugdíjasoknak 1500 forint/év. Továbbá a lap valamennyi postahivatalban külön is elõfizethetõ. A lap példányonként 250 forintba kerül. Személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával Szövetségünket segíthetik. Adószámunk: A évi felajánlásokból forintot utalt át Szövetségünknek a NAV. Köszönjük a támogatást és elõfizetõink bizalmát! Az ASZ elnöksége 3

4 Félrevezetõ nevek Nagy a tömegkommunikációs eszközök felelõssége: közlendõjük sokakhoz eljut, s az általuk közölt információkat közönségük általában készpénznek veszi, még ha azok valójában dezinformációk is. Mert bizony gyakran félrevezetõ az olvasott, hallott közlés, amint azt az utóbbi évekbõl származó válogatásom is bizonyítja. Közkeletû tulajdonnevek közkeletû tévedések A legveszélyesebb, amikor ismeretterjesztés ürügyén terjeszt a média tévhiteket. Miként van Karácsony-szigetek, akként Húsvét-szigetek is létezik olvashattuk 2009 húsvétján, pedig dehogy: csak Húsvét-sziget van, hiszen ez csak egy sziget. De más példám is van arra, hogy már százszor eloszlatott közkeletû tévedés tér vissza újra és újra. (Újra és újra, hisz már 2008 húsvétján is ezt írta egy lap: A Húsvét-szigeteken alapos munkát végeztek a misszionáriusok. ) Az RTL Klub kommentátora 2009-ben Siva istennõ karjairól beszélt, miközben szó sincs róla, hogy ez az istenség nõ lenne. A Duna Tv egyik mûsorának (A leleplezett Michelangelo) ajánlójában pedig ez szerepel:... a sixtusi kápolna csodás freskóinak megalkotója valójában egy eretnek csoporttal állt kapcsolatban. A 2011-es év ebbõl a szempontból biztatóan kezdõdött: a január 10-i Petõfi Népében ez a hír állt:...xvi. Benedek pápa újszülötteket keresztelt meg vasárnap a Sixtus-kápolnában. És ez a helyes, hiszen a névadó Sixtus nem földrajzi név, hanem személynév, méghozzá egy pápáé. S még egy név, amely zavart szokott okozni : a Lõrinc. Ahogy minden húsvétkor elõkerül a téves Húsvét-szigetek alak, minden dinnyeszezonban megírják augusztus 10-én az újságok: A néphagyomány szerint Lõrinc-naptól a görögdinnye már elveszti jó ízét (Petõfi Népe). Csakhogy e név viselõi két, egymáshoz közeli napon is ünnepelhetnek. A Bács megyei napilap pár nappal késõbbi, augusztus 14-i számában helyesbíti is önmagát: Lõrinc szeptember 5-én»pisil«a dinnyébe, azaz a hiedelem a második Lõrinc-napra vonatkozik. (De addigra hány vevõt tartott már vissza a vásárlástól a dezinformáció!) Fûben-fában botorság van De nemcsak a tulajdonnevek, a köznevek is lehetnek zavarforrások. Nézzük elõször a növényeket! Egy februári újságcikk ilyen címmel számol be a fák nyesésérõl: Dolgoznak a lombfûrészek. Pedig a lombfûrésszel csak vékony deszkalapot, farost lemezt lehet vágni, nem ágat. Ahhoz ágfûrész kell ban a Petõfi Népe a megyebeli települések bemutatására vállalkozott. Február 6-án például Kecel szõlõtermesztésérõl ez áll a lapban: A 19. század végén az országos peronoszpórajárvány a homoki szõlõket megkímélte: ekkor indultak jelentõs növekedésnek a keceli szõlõterületek. Készséggel elhiszem, egy csöppet sem jelentéktelen részlettõl eltekintve: az a gyászos emlékû járvány a filoxéra volt! Elõbbi gombabetegség, ez utóbbi viszont rovarkártevõ (szõlõgyökértetû). Május 5-én Kisszállás került sorra, s ezt írták a falu természeti értékeirõl: A Kápolnai-tó közelében fehér tippancs, tarka sáfrány, tavaszi kérics, kései szegfû, árvalányhaj és homoki nõszirom is fellelhetõ. Bámulatos a fajgazdagság, de a felsoroltak közt van két kakukktojás vagy lévén növényekrõl szó kakukkfû. A két elnevezés helyesen tippan és hérics. Ne nézzenek madárnak! A növények után jöjjenek az állatok, közülük is kezdjük a madarakkal: körülöttük is van némi zavar februárjában egy tévévetélkedõben ez a kérdés szerepelt: Melyik nem rigóféle: fülemüle, rozsdafarkú, fácán,...? A játékvezetõ segít : Gondoljon a sárgarigóra: mit csinál az? Fütyül! Viszont ezenkívül semmi köze a rigókhoz: a neve ellenére nem rigóféle. (Betehették volna kakukktojásnak a fácán helyett: jó beugrató lett volna.) S ha már emlegettem a fülemülét, lássunk egy újabb ornitológiai baklövést a szép hangú madárral kapcsolatban, június 9-érõl. Egy anyanyelvi rádiómûsorban (Esti beszélgetés) a nyelvész nyelvújítási szavakról beszél: A bájdalár az csalogány, a dalabáj zenér pedig a fülemüle. A csalogány pedig fülemüle, tenném hozzá... És akkor megint húsvét: április 4-én ezt a tudósítást láthattuk az m1 híradójában: Idén is Hollóházán volt a legtöbb látogató húsvétkor. A képernyõn azonban világörökségünket, a hollókõi ófalut látjuk, a megszokott népviseletes locsolólegényekkel és meglocsolt lányokkal. (Na persze, a másik Holló elõtagú település is híres, csak az a porcelánjáról.) Húsvét után jöhet a karácsony. A Duett karácsony CD Téli álomséta (eredetileg Winter Wonderland) címû számának magyar szövege így hangzik: Délre húz a fecske, cinke, Mégis szól egy picinke... Nem csoda, hogy szól a cinke, hiszen nem húz délre, ugyanis nem költözõ madár, ahogy azt, ha máshonnan nem, Móra Ferenctõl (A cinege cipõje) tudhatjuk. (Az eredetiben egyébként bluebird szerepel, ami amerikai barázdabillegetõt jelent. Érthetõ, hogy ezt nem illesztette a dalba a szövegíró, de az már nem, hogy miért nem keresett egy vándormadarat.) És most térjünk át a vadmadarakról a háziszárnyasokra! Nagy botrányt kavartak 2009-ben külföldi állatvédõk, amikor magyar libatartókat jelentettek föl a tolltépés miatt. A médiában ezt a tevékenységet többször tollfosztásnak emlegették akkoriban (sõt, azóta is hallottam így), s e szóhasználat hibás voltára biológia szakos kolléganõm hívta föl a figyelmemet. A tollfosztás más: a toll letépése a száráról amely, ugye, ágynemûbe nem jó, hisz szúr. Ezt én is tudtam, de elaludt az éberségem. Pedig gyanút foghattam volna, hiszen a tollfosztást a közös népi éneklések, mesélgetések alkalmaként emlegetik a néprajzosok (a fonó és a kukoricafosztás [ tengerihántás ] mellett) s a libák kopasztása nem ilyen békés, idilli tevékenység. Egy másik problémás baromfival találkozhatunk a Csodacsibe címû filmben. A címszereplõ kiscsibének ugyanis a Kotlik Csöpi nevet adták, pedig egy növendék tyúk mert a csibe, ugye, ez még nem kotlik: nem hiába nevezik a kotlóst tyúkanyónak is. Ide kapcsolódik egy 2010-ben közölt vicc is: Egy autós laposra vasal egy kakast az országúton. Felveszi az állatot, és beviszi a közeli házba: Asszonyom, nagyon sajnálom, de elgázoltam a kakasát. Mindent megteszek, hogy pótoljam a veszteséget. Rendben van, menjen hátra az udvarba, a csirkék már nagyon türelmetlenek. Én itt is inkább tyúkokat írtam volna, hisz a csirke hasonlóan a csibéhez még nem ivarérett példány. (Lehet, hogy a hiba forrása az angol nyelv, ahol a chicken tyúk jelentésben is használatos.) Balog Lajos 4

5 Miért érdekes? Páratlan párosok Állomás, megálló A nyelvekben megõrzõdnek olyan régiségek, amelyeket megszokásból használunk, többnyire föl sem figyelünk rájuk, néha azonban félreértéseket okozhatnak. A vasútállomásokon mindannyian halljuk: A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Holott az állomás és a megállóhely közötti különbség már elmosódott. A menetrendben csak állomások mutatója szerepel. Köztük vannak a megállóhelyek is. No meg a pályaudvarok, feltételes megállóhelyek stb. Bérbõl, fizetésbõl Különösen szakszervezeti vezetõk kedvelik ezt a megfogalmazást: bérbõl és fizetésbõl élõk Pedig ma már elég nehéz különbséget tenni e kettõ között. Történetileg az állami alkalmazottaknak járt a bér, a munkásoknak a fizetés. Ha pedig megpróbáljuk a különbségtevést, akkor mi a helyzet a különféle támogatásból, járadékból, ösztöndíjból stb. élõkkel Ingyen, bérmentve A mindennapi élet kedvelt kifejezése: Ingyen és bérmentve Használjuk így is: Én ingyen és bérmentve adok neked tanácsot. Eredete a postai szolgáltatással kapcsolatos. Postai szempontból lehet különbséget támasztani az ingyenesség és a bérmentesség között, de nekem, a címzettnek csak az lényeg, hogy a levél ingyen jött. Vagy bérmentve. Földszint és emelet Most egy újabb jelenség következik, amely a pesti bérházak titkaiba be nem avatottaknak és fõleg a fájós lábúaknak okoz gondot. A régi bérházaknak is volt pincéje, földszintje, emelete, esetleg padlása (tetõtere). De ha csak ezek lettek volna! Mert hogy Magyarországon és talán még néhány szomszédos országban kicsit elbonyolította a történelem a lakóházak szintjeinek megnevezését. Egy biztos: legalul van a pince. A szótár szerint: az épületnek a föld alatt lévõ helyisége. De utána helyet kaphat, sõt a pince helyén is lehet egy másik szint, az alagsor, vagy más szóval a szuterén: a fölszint alatti helyiségek szintje. Ezután következhet azután maga a földszint: az épületnek a föld színével nagyjából egy vonalban lévõ szintje, tehát az a szint, ahol többnyire megközelítjük a lakóházat. Sok országban ez a földszint az elsõ szint, másutt nulladik szint, nálunk többnyire földszint (rövidítve: fszt.). Azt gondolnánk, hogy a földszinttõl fölfelé indulhat az emelkedõ számozás. De ez többnyire nincs így. Találkozhatunk magasföldszinttel: többszintes épületben rendszerint az alagsor fölé épült, a földszint szokványos magasságát meghaladó szint (rövidítve: mfszt.). De ezután már biztos az emelet következik! Dehogy. A magasföldszint után sok helyen a félemelet jön, amely egyébként semmiben sem tekinthetõ félnek (sõt nagyon sokszor az utcai szint magasabb volta miatt a félemelet két egyéb emeletnek is megfelel). Mi a félemelet a szótár szerint: A földszint és az elsõ emelet közötti szint. A meghatározás világos, de mitõl fél a félemelet? Szerencsétlen esetben már négy szintet megtettünk, azaz beléptünk az alagsorba, majd a fölmentünk a földszintre, majd következett egy magasföldszint, majd egy félemelet és még mindig nem értünk fel az elsõ emeletre (ami más országokban a földszint!). Lift esetén további bonyodalmak adódnak. A liftek nyomógombjai még több variációt ismernek, s ebben mintha nem sikerült volna egységesítést elérni a világban (és Pesten). Igyekszünk a második emeletre, de az nem a második, hanem a negyedik vagy az ötödik gomb. Vissza szeretnénk menni a földszintre, de a kijárat vajon a földszinten, a magasföldszinten, esetleg az alagsorban van? Hányszor jutottam már magam is liftekkel földalatti garázsba, karbantartó mûhelybe, pincébe, raktárba! (Így járt az anekdota szerint Pannonhalmán II. János Pál pápa is, aki a fõapáti rezidencia helyett véletlenül egy szerelõmûhelyben kötött ki.) De miért is alakult ki ez a rettenetesen bonyolult rendszer, amely ráadásul nem is következetes? Nem tudom. Egyszer azt hallottam, hogy a régi adózással függött össze. Az emeletes házakat az emeletek száma szerint adóztatták, s így a leleményes építészek alagsorral, magasföldszinttel és félemelettel váltották ki az emeleteket. Így van, vagy nem így, nem tudom. De érdekes nyelvi tükre a történelemnek. Vakablak, vakszoba Carl Gustav Jung írja le azt a különleges (vele is megtörtént) álmot, amelyben az ember ismert környezetében, lakásában ismeretlen szobákra lel. A pszichológiai magyarázatot most mellõzöm, de nyelvi példákat hozok az ismeretlen helyiségekre. Családi házban nevelkedtem, így számomra a másféle lakástípus és annak külsõ-belsõ környezetének a megnevezése sokáig titok maradt, sõt néha ma is elbizonytalanodom egy-egy szó hallatán. Amikor gyermekként vendégségbe vittek, s rokonaim mondták, hogy a hallban vegyem le a kabátomat, nem tudtam, mi a hall. A hall nekem hal volt. Késõbb ebben a formában is találkoztam vele: vakszoba. A vakablak megvolt, a vakszoba nem. Keresztanyámék lakásához érve pedig nem tudtam, hogy mi a gang. Gondot jelentett a szalon is. Kisgyerekként biztos eltévedtem volna, ha a cselédszobába vagy az illemhelyre küldtek volna. Mivel földszintes házban laktunk, az erkélyt más lakások példáján tanultam meg, de a balkon, lodzsa, terasz, kilépõ különbsége sokáig gondot okozott. Sok idõbe telt, míg megértettem, hogy mit jelent a galéria vagy a gardrób a lakásban. A galériázható lakásról furcsa elképzelésem volt. Amikor viszont egyszer én mondtam valakinek, hogy az étel a spájzban van, csodálkozott, hogy az meg mi. Hát az élés! És az mi? Hát éléskamra! Így ismerjük meg egymás ismeretlen helyiségeit! Ha nem Kõbányán születek, talán értetlenül állnék a kégli, a kéró, a pecó elõtt. Ha nem tanultam volna néprajzot, nem tudnám, hogy mi a pitvar, a tisztaszoba, a tessékszoba (palóc), a másház (Erdély). Mások másként vannak ezzel. Balázs Géza 5

6 Kelevény Az én gyermekkoromban jóval nagyobb volt a gyermekhalandóság a mainál. Gyakran haltak meg, szinte minden elõzmény nélkül, az alig néhány napos csecsemõk. Az Eger melletti Felnémeten a felnõttek azt mondták, hogy (a gyereket) elvitte vagy megfojtotta a kelevény. A szó jelentését azonban nem fejtették ki részletesen. Valószínûleg azért, mert nem is tudták azt pontosan. Csiszár Árpád A halál oka: kelevény címû tanulmányából (megtalálható az interneten) kiderül, hogy nem egyszerûen népi szóhasználatról van szó, hanem tól kezdve, amikor az anyakönyvi rovatok között szerepel a halál oka is, hivatalos bejegyzésként nagyon sokszor fordul elõ a kelevény. A szerzõ arról is ír, hogy a kelevény meghatározása erõsen zavaros, elmosódott. A betegségek említését illetõen irodalmi példákat is felhoz, Kármántól és Gvadányitól idéz. Szól továbbá a gyógyítás módjairól, a babonás népszokásokról. Különbözõ néprajzi tanulmányokra hivatkozik, és idéz néhány adatközlõt is. Gergelyiugornyán például az egyik adatközlõ szerint A kelevénynek semmi köze nincs a keléshez. A kelevényt a halál nemének tartották szögezi le egy másik, ugyancsak Gergelyiugornyáról. A betegséghez általában valamilyen babonás hit társult. Csiszár Árpád úgy véli, hogy Orvosi szempontból a bélhuruttól kezdve az epilepsziáig nagyon sok minden belefér a kelevény elnevezésbe. Nyíregyházáról adatolva a kelemény szóalak fordul elõ, így: A másikat (tudniillik a másik gyermeket D. Z.) a kelemény ölte meg. MELLÉKNÉV Furcsának tûnhet, de szükségünk lesz egy rövidke kitérõre. A háromkerekûrõl a kétkerekûre áttérvén, csakhamar néven neveztem kis jármûvemet. Egyszer valaki fennhangon ezt olvasta, talán épp a Szabad Nép hírei közt: A mozdony elsõ kerékpárja kisiklott. Joggal kérdezte hát a csodálkozó kisgyerek: Jé, a vonatnak is van, nemcsak nekem? Szerencsémre a kedves emlékû szomszédunk, Feri bácsi a MÁV-nál dolgozott. Õ magyarázta meg, hogy ez egy vasúti kifejezés: a mozdonynak egy tengelyen levõ két kerekét jelenti. Késõbb aztán örömmel láttam az értelmezõ szótárban, hogy a kerékpár több jelentésû szó, és persze mindkét említett jelentését megtaláltam a szócikkben. A minap rákényszerültem, hogy utánanézzek egy szakszónknak, amelyet már a kisiskolás is ismer. Mellõztem a könyvpiac kínálta jobbnál jobb tankönyveket; ezúttal rögtön a Magyar értelmezõ kéziszótárhoz fordultam. A kilenc éve forgalomban levõ második kiadás csupán ennyit ír az általam keresett összetett szóról: melléknév Helyzetbõl, állapotból stb. adódó tulajdonságot valakire, valamire vonatkoztatva kifejezõ szó(faj) (pl. szép, jó, igaz). Láthatjuk: e szónak, legalábbis e szótár szerint, mindeddig egyetlen jelentése létezik. Elárulom, erre a szóbúvárkodásra akkor szántam rá magamat, amikor a Világhíres zeneszerzõk sorozat Joseph Haydn-kötetének a végére értem. Szinte kapkodtam a fejemet, annyira rám zúdult a melléknév szónak sorjázó emlegetése. Látni fogjuk, nem akármilyen közegben, azaz szövegösszefügésben. És ami a lényeg: meghökkentõen eltérõ szójelentésben. Bizony, ez a jelentés nem éppen azonos az imént hozott egyetlen, merõben nyelvtani jelentéssel. Jöjjenek hát a mellékneves példák! A párizsi koncertsorozaton csendült fel elõször a 82. C-dúr»L ours«szimfónia, amely a L ours, azaz A medve melléknevet a zárótétel elején hallható brummogó basszusok miatt kapta a párizsiaktól. Hasonlóan ragadt a 83. g-moll szimfóniára a La poule, azaz A tyúk melléknév az elsõ tétel»kotkodácsoló«témája miatt. A 85. B-dúr szimfónia a La reine (A királyné) melléknevet azért kapta, mert Haydn a második tétel fõtémájához Marie Antoinette kedvenc dalát... használta fel.... Az 1789-ben komponált 92. G-dúr»Oxford«szimfónia melléknevét 1791-ben kapta, ugyanis ezt a mûvet játszották Haydn díszdoktorrá avatási ceremóniáján, az Oxfordi Egyetemen. Az Új magyar tájszótárban is megtaláljuk különbözõ alakváltozatokban ezt a szót, melynek négy jelentését olvashatjuk. Íme: 1. csoportosan jelentkezõ nagyobb kelés. 2. ált. gyermekeket megtámadó, gyorsan kifejlõdõ súlyos betegség. 3. epilepszia. 4. szélgörcs. A Zaicz Gábor szerkesztette Etimológiai szótár szerint a szó 1489 körülrõl adatolható, a kelés -sel azonos jelentésû, és a kel felemelkedik, keletkezik; nõ ige -vény névszóképzõvel ellátott alakja. Az értelmezõ kéziszótárban két jelentéssel szerepel. 1. vál Nagyobb (csoportos) gennyes kelés. 2. irod Egészségtelen (társadalmi) jelenség. Amint fentebb láttuk, a kelevény nem kizárólagosan a keléssel van összefüggésben, noha a vele való etimológiai rokonság kétségtelen. Felvetõdhet a kérdés, hogy hogyan vihették át ezt a szót más, egymástól teljesen eltérõ betegségek megnevezésére. Csiszár András tanulmányából kiderül, hogy a kelevényben meghalt gyermekek mindegyike megkékült. Ez azonban nem ad kulcsot a szó jelentésének végsõ forrásához. Feltételezésem szerint a kelevény esetleg a bölcsõhalálra is vonatkozhatott. Mivel az Új magyar tájszótár második jelentése olyan betegségre utal, amely közelebbrõl nem határozható meg, ez a feltételezésem talán nem alaptalan. Ennek kiderítése azonban az orvostudomány területére tartozik. Nyelvi szempontból azonban érdemes lenne felkutatni a kelevény kelés jelentésének bõvülését. Dóra Zoltán E szövegrész közvetlen közelében figyelemre méltó egy végeredményben ugyanilyen tartalmú mondat. Figyeljük meg, mi szerepel a melléknév helyett! A második londoni szimfónia magyarul az Üstdob, angolul azonban a Meglepetés nevet viseli. Néhány sorral lentebb pedig: A darab Németországban az Üstdobütés szimfónia néven vált ismertté, Bécsben pedig Ágyúlövés szimfóniaként emlegetik. Talán ennyi idézésbõl is megvilágosodott már az, hogy ez a melléknév nem az a melléknév. Kétségkívül van mindenütt olyan jellege egy-egy mû névadásának, hogy valóban föltehetem a szokványos kérdést: Melyik szimfónia? Vagy: Milyen szimfónia? És ha már mondatban van jelen mindez, akkor akár még a jelzõt is emlegethetnénk mint reális mondatrészt. Igen ám, de meglehetõsen árulkodó volt a legutolsó idézetekben a név használata: egyenértékûen a melléknévvel. Többrõl és részben másról van szó tehát, mint a grammatika melléknevének esetében! Példáink valamennyije arról tanúskodott, hogy a néven nevezett melléknév a másik helyébe tehetõ. A szakma is, a koncertek közönsége is tudja: e névváltás, a más megnevezés ellenére is egy és ugyanazon opuszról beszélünk. Hozzátesszük: egyáltalán nem új jelenségrõl van szó! A melléknévnek itt vázolt, a nyelvtanitól eltérõ jelentése régóta él nyelvünkben. Hadd hozok bizonyítékképp egyetlen mondatot a mintegy 60 éve megjelent Békés Gellért Dalos Patrik-féle katolikus Újszövetségi Szentírásból! A János evangélium 20. fejezetének 24. versében ez áll: Tamás, melléknevén Didimusz, egy a tizenkettõ közül nem volt velük, mikor eljött Jézus. (Szaktekintély értelmezõje, Farkasfalvy Dénes teológus fontos megjegyzése: A Didimusz itt név, nem névmagyarázat. Másképp hívta az apostolt a görög, megint másképp az arám.) Gál Ferenc és Kosztolányi István új fordításának még a javított kiadásaiban is (tíz éven belüliek ezek!) ugyanezt a szót találjuk: melléknevén. Summázásképp ennyit: a Haydn-kötetkét idegenbõl fordították, de a melléknév szó semmiképp sem fordítási hiba. Az már inkább hiba, de legalábbis kiáltó hiányosság, hogy a föntebb látott értelmében mindeddig nem vettek róla tudomást szótáraink. Mielõbb meg kellene kapnia a melléknévnek a 2. jelentését. A szótárkészítõkre vár, hogy bemutassák: a melléknév a másképp-megnevezhetõséget, a vele egyazon címûséget is jelenti. Ha pedig nem mûcímrõl, hanem emberrõl, személyrõl beszélünk, akkor az ismert latin szót hívjuk segítségül: alias-jelleg. Ez is annyit tesz: másként, másik nevén. Holczer József 6

7 Új szavakat tanulok A saga (ejtsd: szaga v. szága), mint ismeretes, legendás hõsökrõl, illetve történeti eseményekrõl szóló (kora) középkori skandináv népi monda, prózai elbeszélés. Az Idegen szavak szótárának meghatározása szerint a saga a. m. (annyi mint) prózai elbeszélés, az izlandi õsköltészetben a történeti, mondai tárgyú elbeszélések neve. Az utóbbi idõben egyre-másra találkozom a világhálón ilyen címekkel: A védõk napjának indult, de a Sánchezsaga vége mindent vitt (Alexis Sánchez chilei futballista hosszas alkudozás után az FC Barcelona játékosa lett); A zu Guttenberg-saga: végtelen történet? (a német védelmi miniszter plágiumbotránya miatt lemondott doktori címérõl, az ellenzék azt követeli, hogy miniszteri tisztségérõl is mondjon le); A Szent István Gimnázium Saga (az esztergomi gimnázium körül zajló politikai harc krónikája). Külön címtípusnak, kritikusabban szólva címadási közhelynek tekinthetõ az a változat, amelyben a tulajdonnév + saga szerkezethez a folytatódik állítmány csatlakozik: Az Emese saga folytatódik (egy rosszul sikerült reklámfilmrõl); A Fabregas-saga folytatódik (a Barcelona szeretné megszerezni Cesc Fabregas labdarúgót az Arsenaltól); A Winklevoss-saga folytatódik (a Winklevoss fivérek bírósági keresetet nyújtottak be Mark Zuckerberg és a Facebook ellen, ötletlopással vádolva a közösségi portált); Az Old Spice saga folytatódik (egy reklámkampányról). A saga fõnév ilyen értelemben, ha ritkábban is, felbukkan a nyomtatott sajtóban is: A múlt héten megpendített Fradi Újpest lejtmenet [értsd: a két nagy hagyományú egyesület hanyatlása, futballcsapatának folyamatos rossz szereplése] afféle folytatólagos sagához kezd hasonlítani (Csurka Gergely: Nemzeti Sport, szept. 6., 16). Ebben a mondatban a saga szót a publicista tévéfilmsorozat, szappanopera jelentésben alkalmazza. A Fradi meg az Újpest hányattatásai, a történetükben idõrõl idõre bekövetkezõ szokványos fordulatok a folytatólagos sagák mûfaját juttatják eszébe. A közös mozzanat, amelynek alapján a saga szónak ez az átvitt értelme kialakult, alighanem a hosszúság, terjengõsség. A futballsztárok átigazolásának vagy a közéleti botrányoknak hosszúra nyúló, a médiában folytatásonként tálalt története valami olyasmit nyújt napjaink olvasójának, mint a középkori embereknek a királyokról és hõsökrõl szóló, szinte a végtelenbe nyúló elbeszélés. A saga szót ebben az értelemben valószínûleg John Galsworthy angol regényíró alkalmazta elsõ ízben a múlt század elején. Az angol felsõ középosztály világát bemutató négykötetes regényciklusának elsõ két kötete ezt az összefoglaló címet kapta: A Forsyte-saga ( ). A szóhasználat már ekkor is rejtett magában némi iróniát, hiszen a múlt századforduló angol kereskedõi, vállalkozói stb., akármilyen elszántsággal, kíméletlenséggel harcoltak is egymással, csupán gyarló utánérzései a mondabeli hõsöknek, királyoknak. Ez az ironizáló tendencia az újabb sajtónyelvben tovább erõsödött: a tulajdonnév + saga (folytatódik) szerkezetû címek alatt tárgyalt kisszerû események és szereplõk valóságos karikatúrái az egykori sagák cselekményének és hõseinek. (Kérdés persze, hogy ezt az iróniát napjaink internetes újságírói érzik-e még, vagy csupán címsablonként, üres rutinból alkalmazzák a saga szót.) Saga, sagázik Egy rövid bekezdés erejéig hadd térjek ki ezeknek a címeknek a helyesírására. Mint láthattuk, a saga hol kötõjellel, hol anélkül kapcsolódik az elõtte álló tulajdonnévhez (személy- vagy intézménynévhez). Ezt nem tekinteném helyesírási rendezetlenségnek, gondatlanságnak. A kettõsségnek az lehet az oka, hogy a név és a saga fõnév között fennálló kapcsolat felfogható jelöletlen birtokviszonynak vagy vonzatszerû határozói viszonynak (pl. Fabregas sagája vagy Fabregasról szóló saga ), ilyenkor kötõjelet teszünk közéjük. De felfogható úgy is, mint egy olyan szó, amelynek fõnévi jelzõje van, s a kettõ együtt alkotja a címet (pl. A Szent István Gimnázium Saga). Ez utóbbiban a saga nagy kezdõbetûje egyaránt tulajdonítható az elõtte levõ intézménynév analógiájának, az irónia szándékának vagy angol helyesírási hatásnak. A világhálón található adat arra is, hogy az átvitt értelmû saga szónak már létrejött igei származéka is, a sagázik. Ennek jelentése a nepszotar.com szerint hosszan hadovál, hetet-havat összehord. Itt is szerepet játszik tehát a hosszadalmasság mint a képzettársítás alapja. Megemlíti a portál a hasonló jelentésû ragázik igét is: hoszszan, összefüggéstelenül beszél, hadovál, handabandázik. Ez a raga, azaz rögtönzött, hosszú számokat elõadó az Emese saga folytatódik indiai népzene szóból ered. A sagázik és a ragázik csupán a szlengben fordulnak elõ, s ott sem különösebben gyakran, mert szövegbe ágyazódó példáikra egyelõre nem sikerült rábukkannom. Csupán a ragázik igére ad a portál egy (gyaníthatóan költött) példát: Mikor adod vissza a fûnyírómat? Hát, izé, tudod az úgy volt, hogy a harmadunokabátyám mostohafiának húga... Neragázz, hanem a kérdésemre felelj! (Ezek szerint a ragáziknak mellébeszél jelentése is van.) A saga szónak ez az átvitt értelmû alkalmazása és az abból származtatható sagázik ige valószínûleg nem lesz maradandó jelensége nyelvünknek. Nem tartom tehát szótárérett -nek õket (Pusztai Ferenc nevezte így a szótározásra érdemes szavakat a Petõfi Irodalmi Múzeum szótári konferenciáján tartott elõadásában). De az ilyesmiben ajánlatos igen óvatosan állást foglalni. A 2000-es évek elején, a Magyar értelmezõ kéziszótár új kiadásának szerkesztésekor nem javasoltam felvételre a hungarikum (akkor még: hungaricum) címszót, s javaslatomat a fõszerkesztõ (aki egyébként nem más volt, mint az elõbb említett Pusztai tanár úr), sajnos, el is fogadta. Azóta a hungarikum a korszak divatszava, slágerszava lett. Jó lesz tehát vigyázni a saga fõnévvel, pontosabban ennek újabb értelmével is. De nem szeretnék tovább sagázni (sem pedig ragázni) errõl a témáról. Maradjunk abban, hogy az itt leírtak egy sajtónyelvi, elsõsorban címadási divatnak a termékei. Sorsukról a nyelvhasználók fognak dönteni, nem pedig a nyelvészek. Kemény Gábor 7

8 A nyelvi normáról* A képi, illetve a fogalmakban való gondolkodás izgalmas kérdés A versenyre készülve, gyakorlás közben bizonyára fölmerültek a tanulókban, tanáraikban bizonyos nyelvhasználati kérdések: kell-e határozott névelõ a személynevek elõtt? kell-e hangsúly bizonyos mondatrészek elõtt? kövessük-e helyi kiejtésünket egyes magánhangzók képzésében? Mindezek a nyelvi normát érintik. A nyelvhasználat kérdésköre Kazinczy Ferencet is foglalkoztatta (õ még az úzust emlegette), s a funkcióval összhangban vizsgálta. Ez jellemezte azóta is íróink, nyelvtudósaink felfogását, jellemzi ma is. Mindenekelõtt nézzük a köznyelv és a nyelvjárások viszonyát. A nyelv változásával az egységes (egységesülõ) köznyelv egyre jobban terjed; ebben jelentõs szerepe van az iskolának, a rádiónak, a televíziónak, a nyelvjárások pedig visszaszorulóban vannak. Nyelvjárásokkal tipikus nyelvjárási vidékeken is egyre ritkábban találkozunk, még leginkább hangalaki változatokkal, tájszókkal, úgynevezett regionalizmusokkal. Nyelvjárási jelenségekkel kifejezett kéréseink ellenére nem találkozunk, se a rádiókban, televíziókban, se a kiejtési versenyeken. Néha-néha elõfordul egy-egy tájszó, mint szeder, köszméte, eltér (elfér jelentésben), többször a zárt ë hang, még többször a rövid i u ü hang a hosszú helyén (tanitó, szinház, fü). A zárt ë visszaszorulása úgy tûnik megállíthatatlan, elmaradását nem tekintjük hibának. (Nagy örömmel hallottuk határozott meglétét a kézdivásárhelyi tanítóképzõ fõiskolások beszédében.) Más a helyzet az i u ü-vel: a hosszú és a rövid változat megkülönböztetését jelentésmegkülönböztetõ szerepük miatt hivatásos beszélõk esetében (színészek, hivatásos rádióbemondók beszédében) megkívánjuk (pl. ivó ívó). Külön téma a diglosszia, a kettõsnyelvûség, az a jelenség, hogy vidéken, nyelvjárási területen született ember beszédében anyanyelveként használt nyelvjárása mellett fokozatosan a köznyelvet is használja. Ilyenkor az egyik változatot nyilvános beszédhelyzetekben, írásos megnyilatkozásokban, a másikat pedig mindennapi kommunikációs szerepkörökben, helyzetekben, a spontán beszédben használják. (Ez a nyelvjárások további visszaszorulását okozhatja.) A határainkon kívül élõ magyar kisebbségek esetében ez a jelenség egyre gyakoribb, a helyzet egyre nehezebb. Itt a hatóságok az államnyelven tanító iskolák nagyobb értékére hivatkozva ezek választását emelik ki. Péntek János, a kolozsvári egyetem tanára azt írja egyik tanulmányában, hogy az elmúlt egy-másfél évtized azt a hamis tudatot táplálta, az anyanyelvûség akadálya lehet az érvényesülésnek. Már a közömbösség is rendkívül veszélyes, hátha még valaki tehernek, akadálynak érzi anyanyelvét. Ezzel a mentalitással végképp le kell számolni. Két-három évvel ezelõtt írja egy másik cikkében egy háromszéki faluban az oda kihelyezett zenetanárnõ, aki tanítványaival nem tudott érintkezni, e szavakkal kérte magyar kollégáját a tolmács szerepére: Mondd el nékik az õ patagóniai nyelvükön... Szlovákiában pl ben a nemzetiségi gyerekek érvényesülési lehetõségeinek növelésére a nemzetiségi iskolákban a természettudományi tárgyak, továbbá a földrajz, a történelem, az állampolgári ismeretek szlovák nyelven való oktatását akarták bevezetni a minisztériumi illetékesek. Pedig az elmélyült, tartós ismeretek tanulásának fõ feltétele mint kutatók itthon és külföldön megállapították az anyanyelven történõ tanítás és tanulás. * Elhangzott az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos döntõjének díjkiosztó ünnepségén Sátoraljaújhelyen, október 14-én. Még két nyelvhasználati kérdéskört kell említenem. Az egyik a szleng. Nem túl régen, évvel ezelõtt még jassznyelvnek, argónak emlegették. Számos szava mára szinte köznyelvivé vált: az a helyzet, hogy...; ez a tény szinte kicsapta a biztosítékot; ez az elhatározás arról szól; elhúzták, elvágták, kirúgták, lapátra tették; nem semmi, nem jött össze. A nyelvi rétegek közti vándorlásra utal az a tény is, hogy az értelmezõ kéziszótár második, átdolgozott kiadásában bizalmas minõsítéssel láttak el számos szót, melyet a szótár elsõ kiadása még argónak minõsített: elhúzza a csíkot, állítsd magad takarékra, elkapta a gépszíj, rákapcsol, ráver a munkára, falaz valakinek. A másik, viszonylag újabb jelenség egyes tudományterületeken a szaknyelvnek a köznyelvtõl való elemelkedése. E területeken bõven találkozunk olyan nyelvi eszközökkel (névszós stílus, elvont szavak és fogalmazás, idegen szók, idegen és magyar szavak keveredése, terjedelmes mondatok), melyek korábban is megfigyelhetõk voltak, de nem ilyen mennyiségben. Mi a gondunk ezzel az utóbbi jelenséggel, a névszós megoldásokkal, tömörítõ szerkezetekkel? A mi nyelvünk inkább az igés megoldást szereti s ezzel együtt a képi eszközöket. Ezek a jobb agyfélteke eszözei. Ami a helyükbe tolakszik, az elvont fogalmi, névszós megoldás, az a bal agyféltekére tartozik. Az írott ábécével, a betûkbõl összerakott fogalmakkal, tárgyakkal már nem képekben, hanem csak a bal agyféltekénkben gondolkodunk. Ez az áttevõdés a bal féltekére egyben jelentõs veszteséget jelentett. Ennek következményeként az esetek jelentõs részében már nem megfogható fogalmakban, tárgyakban gondolkodnak az euroatlanti népek állapítja meg a neves agykutató, Hámori József, a pécsi orvostudományi egyetem professzora (Az anyanyelv szerepe a magyarság jövõjében az agykutató szemével. Magyar Orvosi Nyelv, 2010, ). Utal kiváló matematikusainkra, természettudománnyal foglalkozó tudósaink nyilatkozataira. A magyar nyelv sajátos vonása idézi az egyiket a konkrét hasonlatokra, képekre építõ kifejezésmód. A konkrétumot nem annyira fõneveink, hanem igéink adják meg, a magyar nyelv hihetetlenül gazdag az igék módosulásában is.... Erre utalt a nemrég elhunyt nagy tudós, Teller Ede is, amikor azt fejtegette egyik írásában, hogy a magyar költészet, kiemelkedõen Ady Endre költészete hogyan termékenyítette meg fizikai kutatómunkáját. A képi, illetve a fogalmakban való gondolkodás nagyon bonyolult, izgalmas kérdés. Most nincs rá mód, hogy elmerüljünk a részleteiben. Azt kellett szóvá tennem, hogy lássuk, a kétségtelen Nyugat-imádat, a névszós és a tömörítõs megoldás nem csupán nyelvi, nyelvtudományi téma, nem egyszerûen a megértést nehezíti, hanem az agykutatással foglalkozó, a magyarság, a magyar nyelv jövõjéért aggódó egyéb tudósainkat is foglalkoztatja. Mind a szleng, mind az elemelkedõ fogalmazás összefügg a rnagatartással. Hiába méltatlankodunk az effajta nyelvhasználat túlzásai miatt, aligha érünk el eredményt, ha ezek a magatartásformák tovább terjednek, netán általánossá válnak. Változik a társadalom és benne mi magunk. Óvakodunk az elhamarkodott véleményektõl, sõt ítéletektõl, de a társadalmat, a mûveltséget féltve szövetségeseket keresünk a társadalom különféle rétegeiben, így ezen versenyek résztvevõiben, a tanár kartársakban, a tanulókban, és törekszünk a nyelvi ismeretek terjesztésére, mert Kazinczyval egyetértve a nyelv és a norma változását elfogadva, a nyelv ismeretérõl nem tudunk és nem is akarunk lemondani. Köszönjük Sátoraljaújhely város polgármesterének, Szamosvölgyi Péternek és munkatársainak a munkáját, áldozatvállalását, a Kossuth Lajos Gimnázium igazgatójának, Tiszolci Józsefnének és tanárainak, a versenyzõ diákoknak és felkészítõ tanáraiknak, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzõ tanulóinak, tanárainak e verseny nagy élményét, és mindnyájukat kérjük, vállalják e nagyszerû munkát a jövõben is. Bencédy József 8

9 Kérlek, ne bántsatok! Egy népszerû tehetségkutató verseny egyik finalistájának szájából hangzott el ez a kérés, amelyet az egyik bulvárlap szalagcímben tett közzé. A mondat kapcsán elsõsorban nyelvi, nyelvhelyességi kérdéseim támadtak, melyeket szeretnék az olvasóval megosztani. Két kérdéssel foglalkozom: egyfelõl a -lak, -lek rag funkcióit igyekszem taglalni, másfelõl arra próbálok választ találni, kötelezõ-e a -lak, -lek ragos igealak után a tárgy kitétele. Mondandómat látszólag messzirõl indítom, amikor azzal kezdem, hogy agglutináló nyelvekben ideális esetben érvényesül az egy morféma = egy jelentés elve, vagyis egy morfológiai kategóriához általában csak egyetlen funkció társul, és a morfémák közötti határ általában világos, áttetszõ, így a toldalékok formailag jól azonosíthatók, pl.: Egyes szám Többes szám Nominativus ház ház-ak Accusativus ház-at ház-ak-at Dativus ház-nak ház-ak-nak Inessivus ház-ban ház-ak-ban Ezzel szemben a flektáló nyelvek toldalékai úgynevezett kumulatív (halmozott) morfémák, amelyek több jelentéssel rendelkeznek. Pl. a latinban: Egyes szám Többes szám Nominativus terr-a terr-ae Accusativus terr-am terr-as Dativus terr-ae terr-is Inessivus terr-a terr-is Az ideális agglutináció leginkább a névszói esetragozásban figyelhetõ meg, az igeragokban ugyanis gyakran többféle jelentésmozzanat összegzõdik, a magyarban például a cselekvõ száma, személye és (tárgyas igék esetén) a tárgyhatározottság, pl. kér-sz egyes szám második személyû cselekvõ + határozatlan tárgy ; kér-ed egyes szám második személyû cselekvõ + határozott tárgy. A magyar igeragozás mai rendszerében azonban nemcsak kétféle, hanem egyes szám elsõ személyben (a múlt idõ kivételével) a tárgy határozottságától és irányultságától függõen három igealak van: Kijelentõ mód Feltételes mód Felszólító mód Második személyû tárgy Harmadik személyû határozatlan tárgy Harmadik személyû határozott tárgy kér-lek kér-ek kér-em kér-né-lek kér-né-k kér-né-m kér-j-elek kér-j-ek kér-j-em A magyarban az igei végzõdések között igencsak különlegesnek számít a bennfoglaló személyragnak nevezett -lak, -lek végzõdés, amely azt fejezi ki, hogy az egyes szám elsõ személyû alany (én) cselekvése a tegezve szólított (második személyû) partnerre vagy partnerekre irányul (téged / titeket, benneteket), pl. lát-lak, szeret-lek. Ezek a példák jól mutatják a magyar nyelv tömörségét, legalábbis az indoeurópai nyelvekhez viszonyítva, amelyekben ugyanezt a jelentést három, de legalább két szóval lehet csak kifejezésre juttatni, pl. angol I see you, I love you; olasz ti vedo, ti amo. A-lak, -lek személyragos igealak az egyes számú téged személyes névmási tárgyat implicite tartalmazza, tehát a téged névmást hacsak nem kap hangsúlyt általában nem tesszük ki a mondatban, pl. Hétkor várlak [= téged], Arra kérlek [= téged], Szeretlek [= téged] (vö. a hangsúlyos Én téged szeretlek mondattal). A titeket, benneteket többes számú személyes névmási tárgy kitétele sem kötelezõ ugyan, de nekem úgy tûnik sokkal ritkábban marad el semleges mondatokból is, mint az egyes számú téged, pl. Hétkor várlak benneteket, Arra kérlek benneteket, Szeretlek titeket. A szeretlek alakot ki nem tett alany és tárgy esetén úgy értjük: én szeretlek téged, nem pedig úgy, hogy én szeretlek titeket. A kiinduló mondatban (Kérlek, ne bántsatok!) csak az alárendelt tagmondatban szereplõ igealak (bántsatok) igazít el arra nézve, hogy a -lek személyragos igealaknak (kérlek) többes számú tárgya van. Ilyen esetben úgy vélem a többes számú tárgy kitétele mindenképpen kívánatos és hasznos lenne (redundancia árán is), mert megkönnyítené a mondatszerkezet áttekintését, elõsegítené a közlemény könnyebb és gyorsabb felfogását: Kérlek titeket, ne bántsatok! H. Varga Márta évi irodalmi naptár Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Petõfi Irodalmi Múzeum évfordulós irodalmi naptárt jelentetett meg a évre. Íróink, költõink, így például Petõfi Sándor, Juhász Gyula, Páskándi Géza, Weöres Sándor, Gárdonyi Géza, Babits Mihály mellett mások is vallanak az anyanyelv szépségérõl, kifejezõ erejérõl. A falinaptár megvásárolható a Petõfi Irodalmi Múzeum könyvesboltjában (Budapest, V., Károlyi Mihály u. 16.) vagy megrendelhetõ az Anyanyelvápolók Szövetségétõl ugyanezen a címen. 9

10 Magyarérettségi az Újszínházban, avagy Hogyan írjuk a Kukó-termék-gazdát? Az egyik lapban olvastam, hogy a 2012/13-as szezon elejére Újszínházzá változott a régi Új Színház. A jelzõ egybeírása a jelzett szóval nyilván az új korszak kezdetét kívánja kifejezni. A továbbiakban nem kívánok foglalkozni ennek hátterével, hiszen ez nem a nyelvész feladata, annak felvezetésére azonban mindenképpen jó, hogy helyesírásunkban az egybe- és különírás okozza a legtöbb gondot. Így például hiába a konkrét és az átvitt jelentés, a hasra ütés különírandó mindkét értelemben. A friss diplomás alapvetõen azt a felsõoktatási intézményben végzett, tehát diplomás egyént jelenti, aki nemrég végzett, s ritkán, de természetesen jelentheti azt is, aki jól kialudta magát, esetleg megivott egy kávét, s ennek köszönheti frissességét. Mindkét értelemben különírandó. férfihasznált-ruha vagy használt férfiruha 2002 nyarán érettségidolgozatok (erre a szóra még visszatérek) újrajavítását végeztem, azt kellett ellenõriznem, hogy milyen típusú helyesírási hibák maradtak kijavítatlanul az írásmûvekben. (Természetesen nem tanárellenõrzõ, divatos szóval érettségikommandó tagja voltam.) A legtöbb javítatlan helyesírási hiba a központozás terén maradt, ezenkívül nagy gondot okozott a kollégák számára a számnév + képzett melléknevek helyesírása: kétritmusos, soknemzetiségû, többkötetes stb., az igenévi elõtagú összetételek, illetve szószerkezetek írása: kezdõ sor, kifejezõeszközök stb., a jelöletlen birtokos jelzõs összetételek helyesírása: búzaeladásból, búzapakolásnál, valamint a szabad vers és a jó hír jelzõs szószerkezet. Az egybe- és különíráskor nagyon fontos figyelembe venni a szófajváltást, így például a már említett érettségi kifejezés esetében. Ez már nem tekinthetõ melléknévnek az esetek többségében, hiába az -i képzõ, mivel fõnevesült a szó, így a két fõnév kapcsolata elsõsorban jelentéssûrítõ összetételt eredményez, például a már említett érettségidolgozat vagy az érettségi-feladatsor esetében. Az iskolai kifejezéseknél maradva egybeírandók a következõ, részben nem szótározott kifejezések: angolérettségi (angol nyelvi érettségi), de angol érettségi (Angliában megszerzett érettségi); angoldolgozat (angol nyelvi dolgozat), de angol dolgozat (angol nyelvû dolgozat); angolverseny (angol nyelvi verseny), de angol verseny (Angliában megrendezett verseny). És így tovább: németérettségi, német érettségi; németdolgozat, német dolgozat; németverseny, német verseny; stb. Természetesen ezeknek a sorába tartozik a magyarérettségi, demagyar érettségi; magyardolgozat, de magyar dolgozat; magyarverseny, demagyar verseny. Nyilvánvaló, hogy a párok egybeírt tagjai jóval gyakoribbak, azonban az egybe-, illetve különírással jelzett jelentéskülönbség itt is, mint más esetben, érvényes. Nézzük tovább! Egybeírandóak a következõk: matematikatanár, matematikaóra, matematikakönyv, matematika-munkafüzet, matematikaverseny, matematikadolgozat, matematikaérettségi, matematikaterem, matematika-szakkör. És minden tantárgy esetében ez a helyes írásmód. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodának is fogós kérdéseket tesznek fel idõnként e problémakörben. Íme egy: Hogy a helyes: Danone termék gazda vagy Danonetermék-gazda? (A Danone termékekkel foglalkozó csapat vezetõjének munkaköri megnevezésére.) Ennek a szónak a helyes írásmódja egyszerre több szabály figyelembevételét követeli. A Danone mint márkanév különírandó, például Danone termék, bár ez összefoglaló elnevezés, nem pedig konkrét, mint a Danone joghurt, s ebben az esetben már elgondolkodtató e szabály alkalmazása. Azonban mindenképpen szükséges az egybeírás, illetve a néma hangzó miatt a kötõjeles írás, ugyanis a mozgószabály miatt a gazda a Danone és a termék kifejezésre egyaránt vonatkozik, tehát így helyes: Danone-termékgazda. Ha különírnánk, Danone termékgazda, akkor természetesen Danone márkájú termékgazdával volna dolgunk, de ilyen nincs. Tehát a mozgószabály miatt kell a második kötõjel (-gazda), az elsõ pedig a néma hangzó miatt (Danone-). Azonban a kérdés-felelet itt még nem ért véget. Köszönöm a termékgazdás válaszát, azonban szeretném egy kissé árnyalni a kérdést. A tulajdonnevek és köznevek jelöletlen összetételnek minõsülõ kapcsolatait kötõjelezzük. A szabályzat példáiból: Béres-cseppek, Petõfi-kultusz (168.). De: mint megtudtam Önöktõl, a magyar helyesírás szabályainak 10. kiadása még nem szabályozta a márkanevek helyesírását. A 11., 1984-es kiadás viszont már két szabálypontban foglalkozik a gyártmányok, termékek, készítmények márkanévként használt elnevezésével. A 194. szabálypont szerint nem használunk kötõjelet akkor, ha a márkanév után a típust, dolgot jelölõ szót is közöljük. Például: Rama margarin, Vénusz étolaj. Ha tehát például a Kukó márkanév (és az esetemben az), akkor például a liszt szót különírjuk tõle: Kukó liszt. Jelöletlen összetétel akkor lenne, ha egy Kukó nevû ember lisztjérõl beszélnénk, ekkor kötõjeleznünk kellene: Kovácsék tejföle finom, de a Kukó-tejföl a legjobb minõségû. Ha a fentieket vesszük figyelembe, akkor hogyan helyes: Kukó termék gazda, vagy Kukó-termékgazda, vagy Kukótermék-gazda, vagy...? (A Kukó márkájú termékekkel foglalkozó csapat vezetõjének munkaköri megnevezésére vagyok kíváncsi.) Kétségtelen, hogy ez már némileg megváltoztatja a helyzetet. A Kukó esetében a szó végén nincs néma hangzó, tehát csak a mozgószabály érvényesül, és a fentiek alapján az egybe-, illetve kötõjeles írás: Kukótermékgazda. Egy másik kérdés ugyancsak a mozgószabály alkalmazására vonatkozott: Helyes-e a következõ: gyermek-, nõi-, férfihasználtruha-üzlet. A helyes írásmódhoz abból kell kiindulnunk, hogy a férfiruha, a nõi ruha és a gyermekruha használt. Tehát nem férfihasznált-ruha, hanem használt férfiruha, valamint használt gyermekruha és használt nõi ruha. Ha ezek kapnak egy közös utótagot, akkor a mozgószabály szerint a következõképpen írandók: használtférfiruha-üzlet, használtnõiruha-üzlet, használtgyermekruha-üzlet. Deahasználtruha-üzlet célszerûbb, mivel ez az elnevezés minden ruhafajtát magában foglal. Zárásul egy kis adalék a napi sajtóból: Dan Quayle arizonai politikus az idõsebb George Bush alelnöke volt 1989 és 1993 között. Sok hibát elkövetett, de minden hibák hibáját akkor, amikor részt vett meghívott vendégként egy általános iskolai helyesírásversenyen, ahol egy 12 éves fiú dolgozatában kijavította a helyes potato szót, és egy e-t írt a végére. A fiú, William Figueroa híres lett az eset után, Quayle-t pedig nem választották újra 1993-ban. Persze nem (csak) ezért. Minya Károly 10

11 Egy jogot elvesztettünk... Beszélgetés Várady Tibor jogászprofesszorral Névjegy: Várady Tibor. Nagybecskereken született. Ott végezte az általános iskolát és gimnáziumot. Jogi tanulmányait a Belgrádi Egyetemen és a Harvardon fejezte be. Több országban volt egyetemi tanár. Most a Közép-európai Egyetemen tanít, és az atlantai Emory Egyetem emeritus professzora. Kb. 300 publikációja van 5 nyelven. Szépirodalmi publikációi is vannak, szerkesztõbizottsági tagja és két évig felelõs szerkesztõje volt az újvidéki Új Symposionnak. Az interjú teljes terjedelmében olvasható az E-nyelv Magazinban. A szerk. Olyan településen nõttél föl, ahol egyszerre sok nyelvet tanultál meg. Hogyan segített ez a késõbbiekben? A nyelvtudást mindig istenáldásként fogtam fel. Nagybecskerek háromnyelvû város volt: magyar, szerb és német. E három nyelv ismerete nem tehetségen vagy szorgalmon múlott ezt kaptuk a környezettõl. A németek és a német nyelv a gyermekkorom alatt tûnt el Nagybecskerekrõl. Ezért az én némettudásom nem éri el a szüleimét vagy nagyszüleimét. A francia külön szerencseként jött. Városunkban lakott egy svájci származású francia néni, aki az apámnak ügyfele volt, és ellenszolgáltatásként franciaórákat adott nekem. Ezek a nyelvórák inkább játékosak voltak; a nyelvtan tudatosításához túl fiatal voltam. Aztán amikor 15 éves lettem, az apám azt mondta, hogy bár az õ korában a német és a francia volt a legfontosabb nyelv, az én koromban, úgy látszik, az angol lesz az. Ettõl kezdve jártam angolórákra. Jugoszlávia utolsó igazságügyminisztere voltál, hogyan is volt? Különös epizód volt az életemben. Politikával akkor kezdtem foglalkozni, amikor Jugoszláviában megszûnt az egypártrendszer. Egy markánsan értelmiségi párt színeiben kerültem be a szerb parlamentbe 1990-ben. A választásokat Milosevics nyerte. A 250 képviselõi mandátumból pártomnak egy jutott. A VMDK képviselõi csoportjához csatlakoztam. Aztán 1992 júliusában történik valami, aminek a magyarázata ma is inkább a találgatás szintjén van. Valamilyen egyezség jött létre Milosevics és a nyugati hatalmak között, mely szerint Milosevics még megtartja a hatalmat Szerbiában, de megengedi egy átmeneti kormány létrehozását jugoszláv szinten (ez akkor Szerbiát és Montenegrót jelentette). Ezután elõrehozott választások következnének minden szinten, melyeken Milosevics nem indul, és tényleges hatalommá válhatna az átmeneti szövetségi kormány. Ez az egyezség részben meg is valósult. Milan Panics amerikai üzletember alakíthatott szövetségi kormányt. Õ kért fel, hogy legyek a kormányában igazságügyminiszter. Egyébként és itt visszakanyarodnék a nyelvi kérdésekhez amikor elõször találkoztam Paniccsal, szerbül kezdtem beszélni, de õ azonnal félbeszakított, és kért, hogy váltsunk át angolra. Kiderült, hogy nagyon gyengén beszél szerbül. Angolul jól tudott, de nem anyanyelvi szinten. A hatalmunk látszathatalom volt. Az igazi hatalom Milosevics kezében maradt. Ha Paniccsal valami fontosabb témáról beszéltünk, ki kellett menni a folyosóra, mert az irodában lehallgattak. (Persze lehet, hogy a folyosón is ez volt a helyzet.) Aztán valóban jöttek elõrehozott választások, de Milosevics nem lépett vissza. Panics jól szerepelt, rá szavazott sok szerb, és gyakorlatilag osztatlanul a vajdasági magyarság. Ha a koszovói albánok elmennek szavazni (akik nyilván nem Milosevicsre szavaztak volna), minden valószínûség szerint Panics nyer, és talán elkerülhetjük a rákövetkezõ évek borzalmait. Nem ez történt december 20-án Milosevics nyert. Gyõzelem és tényleges hatalom helyett fenyegetések következtek. Panics már másnap visszatért Kaliforniába. Én a karácsonyt még otthon töltöttem, de aztán, öt hónap miniszterség után, a családommal együtt Pestre jöttem, innen pedig január elején a Cornellre utaztam tanítani. Foglalkoztál a nyelvi jogok kérdésével. Két területen foglalkoztam nyelvi jogokkal. Az egyik a nemzetközi bíráskodás és választottbíráskodás, errõl könyvet is írtam (angolul). Izgalmas kérdések merülnek fel a fordítással és annak tökéletlenségeivel kapcsolatban. Egy viszonylag új problémát az angol nyelv terjedése hoz. Ha teszem fel, angol nyelvû szerzõdést köt egy magyar és egy dán vállalat, akkor az angol az eredeti, de az angol mögött ott lüktet a két másik anyanyelv, melyek félreérthetõ tükörfordításokat és más hibákat eredményezhetnek. Ha létezne egy írott eredeti, akkor az irányíthatná az értelmezést. Ha nem létezik, akkor igen nehéz kérdés, hogy az értelmezés során mennyire lehet a rejtett eredetire, azaz a nem használt anyanyelvre támaszkodni. Életem során roppant fontosnak tartottam és tartom a kisebbségi nyelvi jogokat is. Az EU-n belül több olyan jogszabály van, mely tisztességes szinten kezeli a nyelvi jogokat, de ezekben sok a túl általános megfogalmazás. Leginkább a szerbiai helyzetet ismerem. Szerbia még nem tagja az EU-nak, de oda igyekszik. Ma sokkal jobb periódusban vagyunk, mint Milosevics idején, vagy a harmincas években. Hivatalos használatban vannak a magyar helységnevek, de ezeknek a kiírása gyakran akadályokba ütközik. Kérhetünk magyar nyelvû személyi igazolványt, de ennek a kiadása sokkal bonyolultabb, mint ha a többség nyelvén adnak ki személyit. Minden tapasztalatom azt mutatja, hogy a kisebbségi nyelv használata további lépéseket követel. De ezeket meg lehet tenni. Szépíróként kevesen ismernek, pedig Az egérszürke szoba titka címû regényed (1976) egy nagyon érdekes nyelvi regény az értekezletek semmitmondó világáról. Jugoszláviában az önigazgatás rendszere és eszméje minden mértéket meghaladóan sok gyûlést, értekezletet eredményezett. Ezeken pedig a közhelyvilág és képletek uralkodtak. Mivel zömmel új és friss képletek voltak, könnyebb volt észrevenni õket. Látható volt az is, hogy hogyan alkalmazkodik a nyelv a frázisvilághoz. Ez a jelenség nem csak a titói Jugoszlávia, és nem csak a szocializmus sajátsága. Most jogásznovellákat írsz. Apám is, nagyapám is jogászok voltak, vagy húszezer iratcsomó maradt az irattárban. Ezekbõl válogatok, ezeket nézegetem... Látom például a nyelvváltásokat. Elõször 1919-ben, a szerb váltja fel a magyart. Bírósági beadványok szerbül kezdenek íródni. Nagybecskereken az emberek tudnak szerbül, de sokan nem ismerik a szerb helyesírást. Így magyar betûkkel íródnak a szerb szavak. Aztán 1941-ben a német lesz a hivatalos nyelv, és a nagybecskereki városházára ki van írva, hogy Ez a föld mindig német volt, és német marad. Nem egészen így alakultak a dolgok. Majd ismét a szerb a hivatalos nyelv, sokadszor változik a város neve. A magyar nyelvbe beszûrõdnek az új rendszerben alakult szerb elnevezések. A két világháború között névelemzés dönti el, hogy kinek van magyar neve és ki járhat magyar iskolába. Majd a II. világháború után az a kérdés, hogy ki a német (és kinek a vagyona kerül emiatt elkobzásra) itt is a nevek a vitatott támpontok. Hogyan ítéled meg a magyar nyelv mai helyzetét, hogy látod jövõjét? Inkább szurkoló, mint szakértõ vagyok. Az Európai Unió alakulása és a globalizáció kapcsán érdemes lenne figyelmet szentelni a kisebbségi stratégiáknak. Magyarországon nem kisebbségi nyelv a magyar nyelv, de amint változik az országhatárok jelentõsége, amint módosul az országok tényleges szuverenitása, olyan helyzetek is kialakulnak, melyekben segíthetnek a kisebbségi helyzetben és közegellenállással szemben csiholt érvek. A másik megjegyzésem az, hogy az évszázadokon át tartó sikeres fennmaradási küzdelmek során egy jogot mégis elvesztettünk. Azt hiszem, arra nincsen többé jogunk, hogy lebecsüljük magunkat. B. G. 11

12 Szótévesztés és semmitmondás Nagy Béla most lenne 200 éves? Sokszor írtunk már lapunkban a helytelen szóhasználatról. Legtöbbször megemlítettük, hogy mi a helytelen, megadtuk a helyes alakot, ezzel elintézettnek véltük a dolgot (a balta nem fejsze, a kantár nem gyeplõ stb.). Hallhatunk és olvashatunk olyan mondatokat, amelyek elsõre jónak látszanak, de ha egy kicsit jobban figyelünk, rájövünk a nyelvi furcsaságra. Az egyik válogatott mérkõzés elõtt azt mondta a kapus, hogy a kelleténél több a sérült. Úgy gondoljuk, hogy sérültbõl egy is sok. A kelleténél több (vagy kevesebb) akkor használható, ha van egy elfogadott mérték, mennyiség, ahhoz képest több vagy kevesebb, amirõl beszélünk: a kelleténél több só van a levesben (vagy kevesebb), mert a só mennyiségét egy szakácsnak megfelelõen kell adagolnia. Rossz dolgokkal kapcsolatban a kelleténél több vagy kevesebb kifejezés nyelvi tévedés. Gondoljunk ilyen mondatokra: az árvízben a kelleténél több ház omlott össze. Egy is sajnálatos. Ha meg a kelleténél kevesebbet tennénk ebbe a mondatba, az beteges, rosszindulatú lelkiséget fejezne ki, hiszen az olyan ember több összeomlott házat szeretne látni november 21-én a Kossuth rádió 23 óra elõtti mûsorában a gyógynövények szakértõje ezt mondta: a galagonyán kívül nem tudok felelõtlenül mást javasolni a szívre. Pedig milyen könnyû felelõtlenül cselekedni! Azt akarta mondani, hogy felelõsséggel nem mer mást javasolni, vagy azt, hogy felelõtlenség volna mást ajánlani. A különbség nagyon nagy. Már szó volt lapunkban és másutt is arról, hogy különbözõ évfordulók alkalmából nagyon könnyedén teszik oda a megemlékezõk, hogy X. Y. most lenne ennyi és ennyi éves. Józanul elfogadható a éves határ. De azt mondani, hogy Nagy Béla most lenne 200 éves, a másik városalapító 300 éves, nemcsak nyelvileg, de fizikailag is elfogadhatatlan. Fõleg akkor, ha a korabeli forrás azt írta valakirõl, hogy nagyon gyenge egészségi állapotban volt már 60 évesen. Hogy nézhetne ki szegény 200 éves korában!? Ismét elkövették a hírszerkesztõk a már régebben bírált hibát november 16-án, amikor a TV2 az esti hírek között azt mondta, hogy ketten álrendõröknek adták ki magukat, úgy követték el a csalást. Ha nekem valaki azt mondja, hogy õ álrendõr, azonnal telefonálok a rendõrségre (nem pedig az álrendõrségre!). Igazi rendõrnek adták ki magukat, mint ahogy igazi fogorvosnak mondta magát az, aki egy másik hírben szerepelt csalóként. Mûszaki képtelenséget fejeznek ki azok a mondatok, amelyeket minden évben hallhatunk az elégedetlen gazdák felvonulásakor: munkagépek vonultak az utakra. Munkagép az eke, a borona, a fûkasza, a vetõgép stb. Ezek akkor vonulnak, ha erõgépek (traktor, vontató) húzzák õket. Van olyan munkagép, amelyik erõgéppel együtt van: a kombájn. A hírekben sokszor nehézatlétának nevezték a diszkoszvetõket és a kalapácsvetõket. Nehézatlétika a birkózás, a súlyemelés, az ökölvívás. Egy 120 kilós súlylökõ is könnyûatléta, egy 45 kilós ifi birkózó is nehézatléta! Nagyon vicces mondat hangzott el augusztus 2-án a Kossuth rádióban: Akik eddig belefulladtak, ezután is bele fognak fulladni. A Dráva veszélyes szakaszáról beszélt egy ottani lakos, utalva a fegyelmezetlen fürdõzõkre. Kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba, kétszer nem is fulladhatunk meg. Szintén 2012 nyarán volt a diónagyságú jégverés is. A II. világháborúval kapcsolatos dokumentumfilmekben találkozunk azzal a furcsa szókapcsolattal, amelyet akkor használnak, amikor a gabonamezõk felégetését mutatják: a szovjet farmerek mindent elpusztítottak a németek bevonulása elõtt. Farmerek a teljes kolhozosítás idején? Kolhozparaszt, földmûves, falusi lakosság jobban hihetõ volna. Argentin bojár sincs, se amerikai muzsik. Szintén a téves szóválasztás ad furcsa értelmezést az egyik gyógyszerreklámnak: Viszlát, gyomorfájás! Az ilyen viszontlátásból nem kérnek a gyógyszerfogyasztók. A téves szóválasztások mellé felsorakoztathatjuk a teljesen felesleges, semmitmondó szavakat is. Szinte minden megszólaló egy-két perces nyilatkozatában többször mondja, hogy igazából, igazándiból. Volt két sportoló, aki minden mondatába beletette a semmitmondó úgymond szót. (Ezt valamelyik nap huszonkétszer hallottam, pedig csak a sporthíreket és az egyik mezõgazdasági mûsort figyeltem.) Az utóbbi egy-két év megszülte a legújabb mindent helyettesítõ, fregoli szavunkat: a történetet. Ez egy kapufás történet, jóváírásos történet, nem tudok mit mondani a történettel kapcsolatban stb. A sportközvetítésektõl a szakértõi véleményekig mindennap hallhatjuk. Jó volna elhagyni... Kovács József Kazinczy-gála Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Kazinczy Alapítvány és a Petõfi Irodalmi Múzeum a korábbi hagyományok szellemében idén is megrendezi az eddig is sikeres Kazinczy-gálát. Az idei eseményen az egykori Kazinczy-érmes versenyzõk, a ma már neves színmûvészek, elõadómûvészek lépnek fel február 23-án, szombaton 16 órai kezdettel a Petõfi Irodalmi Múzeumban, hogy megfogalmazhassák a jelenlévõknek, mit is jelent számukra az anyanyelv ismerete és szépsége. A szervezõk bíznak abban, hogy ez a találkozó is a magyar nyelv méltó ünnepe lesz. 12

13 ANNO... Annó dacumál, gimnazista koromban nemigen kedveltem a latin nyelvet. De úgy 50 évvel ezelõtt, amikor foglalkozni kezdtem anyanyelvünkkel, óhatatlanul fölkeltette a figyelmemet ez az ún. holt nyelv. (Azért az idézõjel, mert az egyházi nyelvben ma is él.) Érdeklõdéssel tanulmányoztam nyelvünk fejlõdését, szókincsünk bõvülését, ami már a Kárpátok ölébe költözésünk elõtt is folyt. De azután is egyre áramlottak be az idegen szavak, amelyek aztán vagy megmaradtak (általában valamilyen magyarosított formában), vagy elhaltak. Jött ránk török megszállás, amely idõ alatt ugyan nem volt török nyelvoktatás, mégis ragadtak itt szavaikból (mint már korábban is). Aztán a latin nyelv uralkodott el, ha nem is irodalmi tisztaságában, de széles körben, igen sok nyomot hagyva maga után. Következett a Habsburg Birodalom, amelynek keretében már próbálták ránk erõltetni a németet, hiszen például a k.u.k. (kaiserlich und königlich császári és királyi) hadseregben ez volt a kötelezõ nyelv. De a középosztályra nem is nagyon kellett erõltetni a németet; aki érvényesülni akart, megtanulta. A felsõbb köreink pedig nem is tudtak volna boldogulni a bécsi Burgban német nyelvtudás nélkül. Volt nálunk szovjet megszállás is, erõltetett de elég sikertelen nyelvoktatással, azért õk is tettek valamit a nyelvünkhöz. Közben szintén a II. világháború után nyomulni kezdett az angol nyelv. Amint a technika fejlõdött, egyre több szó került hozzánk belõle. Ha nyomban nem kapta meg a megfelelõ magyart, akkor eredeti állapotában (pl. ), legfeljebb magyaros átiratban (ritkán: ímél, emil) meg is maradt. De most visszatérek a latinhoz. A téma azért jutott az eszembe, mert egy olyan szóalakot hallottam, amire fölkaptam a fejemet, ti. mintegy 75 évvel ezelõtt hallottam ezt s a hozzá hasonlóan képzett (olykor csak tréfásan használt) más szavakat. Ezt mondta valaki: Az elmélete nagyon jónak tûnt, de Hej slováci, slováci Régebben, amikor még nehézségekkel járt messzebbre utazni, gyakran megfordultam Pozsonyban. Ilyenkor mindig betértem a cukrászdába, csokoládés banánt enni, rendszeresen elmentem a papírüzletbe, ahol kiváló minõségû (és olcsó) keményfedelû füzeteket vásároltam. A szlovák? Nagyon ronda nyelv! hallottam százszor itthon. Számomra nem az. Egy beszélgetés során, amikor kitûnt, hogy nemcsak a várost szeretem, de a lakói is rokonszenvesek számomra, a társaság egyik tagja felcsattant: Én ugyan nem szeretem a szlovákokat! Elszomorított a dolog, de nem tartottam volna illendõnek vendégemet letorkolni, majd úgy éreztem: ezt a kitételt fölösleges minõsítenem (önmagát minõsíti). Hogyan értékeljem viszont azt a fogalmazást, hogy a tótoknál jártam? A tót megnevezés sérti szomszédainkat, ezért csak szlovákot szabad mondani hallottam már sokszor. Nézzük, mi a valóság? A tót kifejezés a középkorban, vagy talán a honfoglalás elõtt honosodott meg nyelvünkben. A latin teuton, az ófelnémet thiot szavakkal is összefügg, de a mai németben is él a Taut mint vezetéknév. Eredetleg szláv értelemben használtuk, késõbb leszûkült a jelentése a szlovénekre. A középkorban Szlavónia neve Tótország volt. Egy idõben a horvátot és a rutént is neveztük tótnak. E szerint tehát csak késõbb nyerte el újkori, északon élõ szomszédainkra vonatkozó nevét. Családneveink sorában a leggyakoribbak között találjuk a Tóthot (Más alakjai: Tooth, Tholt, Thot, Thott.) Szólásmondásainkban többször is elõfordul a tót mint népnév. Mennyire sértõek ezek? praktice nem vált be. Az ilyenformán képzett szavak régen kimentek a divatból, bár ma is érthetõk: praktice = a gyakorlatban. Amit akkoriban hallottam még, a teoretice (elméletileg) szó maradt meg bennem. Ezt a régi szóalakot hallva kezdtem el keresgélni hasonló szavak után, de már inkább csak tréfás formáit sikerült elõtalálnom, mint filozofice, neurologice, politice, pragmatice, pedagogice, matematice, biologice, stilisztice, levélice, alkalmice, grammatice, gyakorlatice, elméletice, lényegice, anyagice. (Az utóbbi szavakat Holczer József tanár úrtól kaptam. Itt is megköszönöm.) Amint láttuk, a latin -icus végzõdésû melléknevekbõl -ice formában képezik a határozószót; íme, egy szólásban: palam et publice (nyilvánosan, mindenki füle hallatára, ill. szeme láttára). A példákból azt is láthattuk, hogy az -ice végzõdés fõleg a latinból átvett szavainkhoz járult, míg a magyar szavakhoz inkább csak tréfásan. Aztán, persze (no, persze ez is latin eredetû szó: per sç intellegitur = magától értetõdik) a naponta használt szervusz, szerbusz köszönés (köszöntés) is latin eredetû. Mibõl is származik? Természetesen a latin servus humillimus, azaz alázatos szolgája köszöntésbõl, amely a XX. század elsõ felében valós köszönési forma volt. (Rövidítve: alá szolgája...) Találtam még érdekességet ehhez a témához. Tudjuk: Aurora a hajnal istennõje a római mitológiában. Nálunk utónév lett belõle, amit Földi János (Csokonai barátja) Hajnalkára magyarosított. Ennek azután lett egy rövidített változata: Hajnal. (Megjegyzem, hogy a hajnalka virágnévként már 1793-ban is létezett. A Hajnal és a Hajnalka egyaránt elfogadott utónév.) Hozzáfûzöm, hogy a latin nyelvtanát akkor kezdtem el igazán megérteni, amikor nekiláttam az eszperantó nyelv tanulásának. Ebbõl nem lévén nyelvész, csak a magam részére azt a következtetést vontam le, hogy célszerû lenne elsõ nyelvként az eszperantó oktatását bevezetni. Hogy nyelvészeink mit szólnak hozzá nem tudom... Láng Miklós Aprózza, mint tót a káposztát. Arra utal, hogy a szegény tótnak még a kevéske káposztáját is be kell osztania. (Alig hiszem, hogy ezt valaki is a szlovákok becsmérlésének vélné.) Engedd be a tótot, kiver a házadból. Ez kétségkívül arra utal, hogy a tótot, legalábbis olykor, erõszakos, tolakodó természetûnek tartották. Tótágast áll. Kézen- vagy fejenállás az értelme. A magyar az ágast úgy szúrja a földbe, hogy a villájára rudat tehet keresztbe, ami megtartja a tûz fölött a bográcsot. A bolond tót még ezt sem tudja: fordítva szúrja le az ágast. Kétségtelen, e két utóbbi mondásnak van némi bántó éle. De ha meggondoljuk, hogy a cigányútra megy, csehül áll, zsidó (fiú) (egy lap fordítva került a kártyacsomagba) mondások is széles körben ismertek és használatosak voltak, akkor megállapíthatjuk, hogy a felsorolt szólások, ha bántóak is, nem nagyobb mértékben, mint a többi, nem-magyarokra alkalmazott szólás. Szlovákiában igazán nem illenék azt mondani, hogy tótágast áll. Használjuk-e itthon? Ezt mindenki maga eldöntheti. Egy biztos: egyik vagy másik szólás lehet ugyan sértõ, de maga a tót név nem. És a magyarok szemlélete? Nyilván sokféle, de talán idézzük Arany Jánost. Tanítványa, Tisza Domokos írt egy költeményt, ennek tárgya egy mulatságos külsejû, égimeszelõ tót fiú volt. Arany elmagyarázta tanítványának, hogy sohasem szabad valakinek a külsején gúnyolódni. Egy hazai tervezésû atomreaktorral baleset történt Szlovákiában. Beszámoltam az esetrõl egy írásban, Tótágast állt Szlovákiában a reaktor címmel. Kaptam utána bírálatot a túloldalról. Rossz néven vették, hogy az általuk titkolni kívánt esetet felfedtem. A tótágast áll kifejezésre azonban nem reagáltak. Dr. Makra Zsigmond 13

14 A Nyelvtudományi Intézet mûhelyeibõl Uralonet: magyar szavak egy etimológiai adatbázisban Minden beszélõt foglalkoztat idõnként az, hogy egy-egy szó milyen eredetû. Ha ilyen információkra vagyunk kíváncsiak, és nem állnak rendelkezésre a szükséges szótárak, ma már természetes, hogy az interneten is körülnézünk. Amint arról a folyóirat elõzõ számában értesülhettek az olvasók, a Nyelvtudományi Intézetben készül az elsõsorban online publikációnak szánt Új magyar etimológiai szótár, amely a magyar szókészlet különféle eredetû elemeirõl ad számot. Az alább bemutatandó internetes adatbázisból nyelvünk legrégebbi, alapnyelvi eredetû szavairól tájékozódhatunk. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mely szavaink vezethetõk vissza több ezer évre, az uráli (U), finnugor (FU) vagy ugor (Ug.) korig, akkor az Uralonet nevet viselõ felülethez fordulhatunk (http://www.uralonet.nytud.hu/ uewww/index.html). Az adatbázis törzsanyagát az 1980-as években megjelent, német nyelvû uráli etimológiai szótár (Uralisches etymologisches Wörterbuch) adta (ennek szerkesztõje és szerzõi szintén az intézet munkatársai voltak). Az intézet Finnugor és Nyelvtörténeti Osztályán a Finnugor kutatócsoport tagjai vállalták, hogy az évtizedekkel ezelõtt kezdõdött munkálatokat befejezve az anyagot az interneten is elérhetõvé teszik. Az adatbázissá alakítás ötlete Csúcs Sándortól származik; 2009-ig õ volt a munkálatok vezetõje. Noha az adatbázis eredeti célja szerint a nyelvészeti kutatásokat kívánja szolgálni, a felület megtervezésekor figyelembe vettük a nagyközönség szempontjait is. Az alábbiakban azokat a keresési lehetõségeket emeljük ki, amelyek a nem nyelvész érdeklõdõk számára hasznosak lehetnek. Az eredeti szótár azon kevés szótörténeti munkák közé tartozik, amelyek nemcsak az egymással rokon szavakat sorolják fel, hanem ezek alapján vállalkoznak az egykori szóalak és jelentés kikövetkeztetésére is. Ilyen például a magyar (m.) víz, a finn vesi, a mordvin ved (ejtsd kb. vegy) és más rokonnyelvi megfelelõk ismeretében rekonstruált U *wete alapalak, melynek víz jelentése megegyezik a folytatókéival. Ezek az úgynevezett rekonstruktumok adják egy szócikk címszavát, s a további részek is megfelelnek a hagyományos szótári felépítésnek. A címszót a leánynyelvi (finn, észt, számi stb.) adatok és jelentések követik. Ezután olvashatók a szöveges kiegészítések, például arról, hogy milyen képzõk járultak a késõbbiekben az egyes nyelvekben a tövekhez, milyen jelentésváltozások történtek, hangutánzó jellegû-e az etimológia... A szócikket a szakirodalmi hivatkozások zárják. E fõ részekhez igazodva a kérdezõfelület is négy, egymástól jól elkülönülõ egységbõl áll. Honnan tudhatja a felhasználó, hogy mely magyar szavakat találja meg az adatbázisban? A második, Keresés az egyes (leány)nyelvi adatok között feliratú részt kiválasztva jutunk ahhoz a részhez, ahol a rokon nyelvek között a magyar is fel van sorolva. Itt a szótártól eltérõen nemcsak a külsõ nép-, illetve nyelvnevek olvashatók, hanem több esetben a belsõ elnevezés is. Ennek oka, hogy ma már a tudományos munkákban is egyre jobban terjed ezeknek a nyelveknek a beszélõik által használt elnevezése, mivel a külsõ nevet az érintettek gyakran pejoratívnak értékelik. Ha az aláhúzott magyar nyelvnévre kattintunk, azokra a böngészhetõ oldalakra jutunk, amelyek felsorolják az adatbázisban található valamennyi magyar alakot. Itt a színeknek is jelentése van: feketével a köznyelvi adatok jelennek meg. A régen más alakban vagy más jelentéssel ismert alakok pirossal szerepelnek, pl. a fajdok fajd jelentésben. Az alakjuk vagy jelentésük alapján nyelvjárásinak minõsülõ formákat pedig kék szín különbözteti meg a többitõl, pl. bogya, bugya, bolyó (vö. köznyelvi bogyó). Ezek a szavak önmagukban is ugrópontok, bármelyikre kattintva elolvashatjuk a hozzá tartozó teljes szócikket. Hasonló oldalak tartoznak minden egyéb nyelvhez is. Mit tudhat meg az érdeklõdõ egy szócikkbõl? A rekonstruált alapalak azt mutatja meg, hogy megközelítõleg hogyan hangozhatott a magyar szó elõzménye. Ez nagyon hasonló is lehet a mai magyar szóhoz, mint pl. az U *mene-, amely a megy, menni szavunk elõzménye, de ez a ritkább eset. Más elemek, például fonémák ugyanis nagyobb változásokon is keresztülmehettek. Meglepõ lehet például, hogy a hab szó az uráli *kumpa folytatása, de további böngészéssel még számos U *k- ~m.h-, illetve U -mp- ~m.-b hangmegfelelést találunk. Ugyancsak a szócikk elején szerepel, hogy milyen jelentést lehet az ismert adatok birtokában feltételezni az U, FU vagy Ug. korra. Ezekbõl tudhatjuk meg például, hogy ara szavunk, amelyet menyasszony jelentésben ismerünk, a többi rokonnyelvi adat alapján egy hajdani anyaági rokon, az anya (fiatalabb) fiútestvére jelentésû szóból vezethetõ le. A szócikkbõl a továbbiakban kiderül, hány nyelvbõl ismertek a magyar szó megfelelõi. Egy uráli etimológia esetében igen hosszú lehet a lista, pl. a hol (nyelvjárási hun stb.) névmás tövének megfelelõit felsorakoztató szócikkben: finn, karjalai, észt, számi (lapp), mordvin, mari (cseremisz), udmurt (votják), komi (zürjén), hanti (osztják), manysi (vogul), nyenyec (jurák), enyec, nganaszan (tavgi), szölkup, kamassz, kojbál, ill. mator. Az adatbázisban 25 uráli nyelv közel 200 nyelvjárása található, a leggazdagabb etimológiák 19 nyelvbõl származó adatok alapján születtek (ezek az öt, a hall,?fül és a kettõ jelentésûek). Az is gyakori, hogy a sok rokon nyelvbõl már csak néhányban van folytatása az U, ill. FU szónak, így pl. a m. kés szó megfelelõit csak a mari (ufai nyelvj.: küzö), a hanti (obdorszki nyelvj. kesi) és manysi (szoszvai nyelvj.: kasaj) nyelvbõl ismerjük. Az ugor etimológiákat pedig legfeljebb három nyelv alkothatja (m., hanti, manysi), de elõfordul, hogy a magyar szón kívül ma vagy csak hanti, vagy csak manysi adat él, pl. a m. fedél szónak csak a manysiból ismerjük a megfelelõjét: pl. felsõ-lozvai nyj.: päntel. A szócikk következõ egysége, a magyarázó rész egyelõre csak a szótár eredeti nyelvén, németül olvasható, de amint e munkálathoz rendelkezésre állnak a megfelelõ források, magyar nyelven is elérhetõvé tesszük. Fogalomkörök az adatbázisban A nyelvrokonságról szóló szövegekben gyakran látunk rövid listát arról, hogy milyen szavak árulkodnak az U vagy FU kor életmódjáról. Az Uralonetben minden kikövetkeztetett jelentést besoroltunk összesen 18 nagy jelentésmezõbe, amelyek mindegyike tovább tagolódik kisebbekre. Így együtt láthatjuk az összes olyan etimológiát, amelyek pl. a 2. Szerves világon belül a 2.1. Növény, 2.2. Állat, 2.3. Vadászat, 2.4. Férfi, 2.5. Nõ, 2.6. Test fogalomkörökbe tartoznak, és az utóbbi további tíz alcsoportra bomlik (a találatok között természetesen olyan etimológiák is lehetnek, amelyeknek nincs magyar tagja). Ha a 17. Vallás kategóriába tekintünk bele, akkor a m. áld, áldoz,?orvos,?hagymáz, lélek,?ördög, táltos,?imád- szavakhoz juthatunk (a kérdõjelek itt is és az adatbázisban is arra utalnak, hogy a szó nem biztos tagja az etimológiának). Az oldalon való eligazodást a Súgó segíti, melyhez a nyitólap mellett a felület több helyén is megtalálható? ikonra kattintva is eljuthatunk. Az oldal készítõi és gondozói nemcsak az érdeklõdõ nagyközönségre számítanak, hanem külön hangsúlyt helyeznek arra, hogy az adatbázisban található anyag az oktatás számára is hasznosítható legyen. Ezt szolgálják majd a felületen hamarosan megjelenõ, tanároknak és diákoknak készített segédletek. Oszkó Beatrix Sipos Mária A szerzõk az intézet Finnugor és Nyelvtörténeti Osztálya Finnugor kutatócsoportjának tud. munkatársai (a szerk.). 14

15 Kérdések és válaszok? Városnézõ busz vagy városnézõbusz? Városnézõ útvonal vagy városnézõ-útvonal?haasétálóutca,avakolókanál vagy a tûzoltóautó egy szó, akkor a fenti két szó is? Ha nem, akkor miért nem?! A magyar helyesírás szabályainak 112. pontja alapján a városnézõ busz alakot javasoljuk, mert a minõségjelzõ két tagból áll, és a hagyomány sem indokolja az egybeírást (ellentétben a tûzoltóautó szóval). A városnézõ útvonal szerkezetben pedig a jelzett szó is összetett, ezért erre még inkább érvényes a fenti állítás.? Mit jelent: forrásozik? Itt olvastam: interju/jezus-felesege-kivar-az-egesz-vilag ! A forrásozik igét nem tartalmazzák az általam ismert szótárak, de a szövegkörnyezetbõl kikövetkeztethetõ jelentése ez: (valamibõl mint forrásból) ered. Az internetes találatok alapján úgy tûnik, elsõsorban az egyházi nyelvhasználatban él ez a ritka ige.? Hogy írjuk helyesen a valós idõben történõ monitorozást: élõ monitorozás vagy élõmonitorozás? A valós idejû képek élõképek vagy élõ képek?! Az Osiris-féle Helyesírásban megtalálható élõ közvetítés szókapcsolat mintájára a kérdezett kifejezések esetében is a különírást javaslom: élõ monitorozás, élõ kép. Megjegyzendõ viszont, hogy létezik élõkép összetétel is, de ennek jelentése a Magyar értelmezõ kéziszótár (2003) szerint: színpadi elõadásban több szereplõbõl beállított, valamit jelképesen ábrázoló mozdulatlan, nem beszélõ csoport.? Azt tudom, hogyan helyes, de nem tudom, miért különbözik a kijjebb és a beljebb helyesírása? Van rá a hagyományon kívül ok?! A kijjebb és a beljebb írásmódja közti különbség az alábbiakkal magyarázható: A kijjebb esetében a fokjel a ki- tõhöz kapcsolódik, és a kiejtésnek megfelelõen írunk hosszú j-t a magánhangzók között (ez úgynevezett hiátustöltõ j). A beljebb szóban viszont a fokjel a bel- tõhöz járul (l. még belsõ, belügy stb.), és itt a szóelemzés elvét alkalmazva csak egy j-t írunk a tulajdonképpeni fokjelet megelõzõ elõ- vagy kötõhangzó elé. A fentiek érvényesek a lejjebb, illetve a feljebb alakokra is.? Hogy írjuk helyesen a fitness-európabajnokot?! A kérdezett alak helyes írásmódja az Osiris-féle Helyesírásban (OH.) olvasható (2004: 734) futball-európa-bajnokság mintájára: fitnesz-európa-bajnok.afitnesz szót ebben a formában tartalmazza szintén az OH.? Hogyan írjuk helyesen a helyi közösségek neveit? (Például: Palics Helyi Közösség vagy Palics helyi közösség?)! A kérdezett alakulat írásmódja attól függ, hogy ez a megnevezés cégszerû intézménynév-e. Ha például egy egyesület bejegyzett neve a Palics Helyi Közösség, akkor indokolt a nagy kezdõbetû, egyéb esetben viszont a kisbetûs formát (Palics helyi közösség vagy palicsi helyi közösség) javaslom (l. A magyar helyesírás szabályai, 188. pont).? Hogyan írjuk helyesen az elsõsegélynyújtási, aláírásgyûjtési szavakat?! Mivel a kérdezett szavak három tagból álló összetételek, és meghaladják a hat szótagot (az -i képzõ beleszámít a szótagszámba), ezért az úgynevezett szótagszámlálási szabály (A magyar helyesírás szabályai, 138. pont) alapján a fõ összetételi határon kötõjelezzük õket: elsõsegély-nyújtási, aláírás-gyûjtési.? A következõ szavak, szerkezetek helyesírására lennék kíváncsi: nyolcosztályos, hatosztályos, nyolc évfolyamos, hat évfolyamos képzés.! A magyar helyesírás szabályainak 119. pontja alapján egy egyszerû tõszámnévnek és egy -i, -ú, -û, -jú, -jû, -s, -nyi képzõs egyszerû melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: hatosztályos, nyolcosztályos stb. Ha azonban akár a számnév, akár a melléknév (vagy mindkettõ) összetett szó, a kapcsolatot különírjuk: hat évfolyamos, nyolc évfolyamos (ugyanígy: tizenkét éves, tizenkét évfolyamos) stb.? Egy helyesírási kérdésben szeretnék állásfoglalást kérni. Az intézeti titkárságvezetõ szókapcsolatról (vagy szóösszetételrõl?) lenne szó, melyet többek véleménye szerint így kell helyesen írni, azonban mások véleménye az, hogy a kívánatos írásmód az intézetititkárság-vezetõ. Kérem szíves segítségét a helyes írásmód eldöntésében, ill. annak magyarázatában, miért egyik vagy másik írásmód a helytálló.! Az intézeti titkárság szerkezet szókapcsolat, ezért különírandó. Ha egy ilyen alakulat egészéhez járul egy újabb utótag, akkor az úgynevezett második mozgószabály (A magyar helyesírás szabályai, 139/b. pont) alapján a következõképpen járunk el: az eredeti szókapcsolatot egybeírjuk, az új utótagot pedig ehhez kötõjellel fûzzük hozzá: intézetititkárság-vezetõ. Ez az alakulat azonban meglehetõsen nehézkesen olvasható. Az Osiris-féle helyesírási tanácsadó (2008: 119) ezért az olyan esetekben, amelyekben a mozgószabályos és a különírt szerkezetek között alig érzékelhetõ jelentéskülönbség, mind a mozgószabályos, mind az annak végrehajtása nélkül kapott alakot elfogadhatónak tartja: érettségikövetelmény-rendszer vagy érettségi követelményrendszer, köztársaságielnök-választás vagy köztársasági elnökválasztás stb. Ezek alapján az intézeti titkárságvezetõ forma is elfogadható, sõt mivel gördülékenyebb, inkább ezt javaslom.? Szófaji kérdésem az alábbi: a valahogy, bármikor, valahol stb. szavakat én magam még határozószónak tanultam, s a Magyar értelmezõ kéziszótár 2., átdolgozott kiadásában is ezt találom, viszont gyermekem gimnáziumi nyelvtankönyve névmásként (határozószói névmásként) sorolja be az ehhez hasonló szóalakokat. Melyik felosztás kanonizált jelenleg, vagy lehetséges, hogy mindkettõ elfogadott, és pusztán szemlélet kérdése, hogy melyiket tekintjük elfogadhatóbbnak?! A Magyar grammatika (Keszler Borbála szerk. 2000: 155) ezt írja a kérdésrõl: A korábbi szófaji rendszerezésekben a határozószókon belül tárgyalták a névmási határozószókat, azokat, amelyek (részben) névmási tõvel rendelkeznek és/vagy indirekt denotatív jelentésük van. Mivel a névmási eredetû és tartalmú határozószók elhatárolása a valódi határozószóktól következetesen nem oldható meg, több szerzõ keresztezõdõnek tartja ezt a szófaji csoportot, vagyis azt állítja, hogy több szófajba is besorolható úgy, hogy a két lexikai szófajiság a konkrét szóelõfordulásban is teljes mértékben képviseltetik: névmási határozószónak nevezi az idetartozó elemeket a határozószókról szólva, és határozószói névmásoknak tartja õket a névmások helyettesítõ rendszerében. A Magyar grammatika tehát ezeket a szavakat (pl. itt, ott, így, úgy, valahol, bárhogy, akármikor, semennyire) határozószói névmásnak tartja, de más felfogás is elképzelhetõ. Az adott tankönyv a jelek szerint az elõbbit követi, míg például az értelmezõ kéziszótár a hagyományos szófaji rendszerezést.? Igaz-e, miszerint a doktoranda a doktorandusz nõi párja?! Ez a megkülönböztetés valóban létezik (a Google is számos találatot ad ki a doktoranda szóra), sõt teológus/teológa szópárról is van adatunk. A szótárak azonban csak a doktorandusz formát közlik (vö. Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Osiris, 2007., illetve Tótfalusi István: Idegenszó-tár. Tinta, 2004.). A megkülönböztetés oka valószínûleg latin nyelvi minta, illetve az eltérõ nemû PhD-hallgatók ily módon való megnevezése. Összeállította: Vasné Tóth Kornélia 15

16 Bencze Imre (1932. március november 22.) November 23-án, egy szürke pénteki délelõttön számítógépem elõtt ülök, egy folyóiratnak írok éppen cikket anyanyelvünk szépségeirõl és érdekességeirõl, amikor megcsörren a mellettem levõ telefon. Már nyúlok is a kagylóhoz, s mondom: Halló, tessék! Válaszul ezt hallom: Itt Bencze Imre. Nem akarok hinni a fülemnek, részben azért, mert egyre romlik a hallásom, részben pedig mert Imre nem telefonon, hanem en szokta elküldeni új nyelvi ötleteit, leleményeit, ezért örömmel, de meglepõdve válaszolok: Imre, Te vagy? De örülök, hogy telefonon is jelentkezel!. Mire a válasz: Ifjabb Bencze Imre. Hirtelen elsötétül elõttem a világ. Ifjabb? Csak nem történt valami Imrével? nyögöm bele a telefonba, abban reménykedve, hogy az apa helyett a fiú hívása nem rosszat jelent, inkább azt, hogy Imre játom találkozásaink, levelezéseink során az õ javaslatára mindig a jó barát jelentésû, tájnyelvi ját szóval illettük, neveztük egymást ezúttal nem csupán egy szellemes új nyelvi játékot eszelt ki, hanem valami olyan érdekes dolgot, amihez fia közvetítõ szerepe is szükséges. Az ifjabb Bencze Imre szikár szavai azonban úgy koppannak, mint az anyaföldben itt-ott megbúvó kisebb kõdarabok, amikor a sírásók munkája nyomán már a sírgödör mélyén nyugvó koporsóra hullanak. Úgy emlékszem, ezt mondja: Édesapám tegnap hajnalban meghalt. Meghalt? Elhunyt? Itt hagyott minket? Éppen õ, aki 81. évében is egészségesen, sportosan élt, rendszeresen úszott és futott, láthatólag remek kondícióban volt? Azután megtudom: halálát hihetetlen balszerencse okozta. Éppen kedvenc uszodája medencéjébõl jött ki, amikor megcsúszott, elesett a lépcsõn, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy testén nyílt seb keletkezett; az elfertõzõdött, s alig pár nap alatt ez okozta halálát. Tudom s magamnak is gyakran elmondom, hogy aki 80. életévét is többé-kevésbé testi-lelki épségben megérte, az már eleve csak hálás lehet ezért a sorsnak, most mégis úgy érzem, neki éppen most nem lett volna szabad meghalnia. Hogy miért nem? Elmondom. Imrének, azon kívül, hogy szép családja volt remek felesége, két szeretõ gyermeke, négy unokája, a földrajztudomány kandidátusaként, öt idegen nyelv birtokában szép kutatói pályát futott be részben az MTA Földrajzkutató Intézetében, részben országos, illetve nemzetközi szervezetek (NEFB, KGST, OKTH) tisztségviselõjeként, volt egy nagy hobbija is: a nyelvi játékokhoz való erõs vonzódás. Bátran kimondom: ahogy a 19. századnak a neves jogász, Sebestyén Gábor volt a legnagyobb nyelvi játékosa, úgy a 20. században ezt a megtisztelõ címet kétségtelenül õ érdemelte ki. A nyelvi játékok majd mindegyikében otthon volt, néhány területen vitathatatlanul a legjobb ben ismertem meg, amikor Vargha Balázs irodalomtörténész kollégámmal a TIT égisze alatt megalapítottuk a Nyelvi Játékok Klubját. Azóta ismertem, s azóta csodáltam utánozhatatlan limerikjeit, palindromcsodáit, elképesztõen szellemes dupla-, sõt triplacsavaros versikéit. Tudta, hogy meg akarom írni nyelvi játékaink nagykönyvét, s hogy már évek óta dolgozom is rajta. Azt is tudta hisz megmondtam neki, hogy a könyvben számos esetben hivatkozom rá, s õszinte kíváncsisággal várta a könyv megjelenését. Nos, a kegyetlen sors ezt nem adta meg neki, s nekem sem adta meg azt az örömet, amellyel átnyújthattam volna neki a kötetet. A könyv Mikulás napján, december 6-án jelent meg, s a Tinta Könyvkiadó által rendezett bemutatásakor mérhetetlen szomorúsággal azt közölhettem a jelenlevõkkel, hogy az a kiváló nyelvi játékos, akirõl már az elõszóban is részletesen szólok, nem érhette meg ezt az általam, mit tagadjam, nagyon várt napot; éppen két héttel korábban váratlanul itt hagyott bennünket. Itt hagyott, de emléke minden bizonnyal sokáig megmarad. Nekem az jelentene igazi megnyugvást, ha ehhez az én könyvem vele, illetve játékleleményeivel foglalkozó lapjai is hozzájárulnának. Grétsy László Népköltészetté vált... Bencze Imre válaszai Balázs Géza kérdéseire Bencze Imre a nyelvi pályázatok állandó szereplõje és sokszor nyertese. Leghíresebb verse, az Édes, ékes apanyelvünk 1982 óta népköltészetté vált, számos változatban terjed többnyire Bencze Imre neve nélkül. Van például zárt e-s változata is. Kíváncsi lettem a vers történetére ben a Tetten ért szavak címû rádiómûsor kérdéseire így válaszolt. Az Édes, ékes apanyelvünk címû opuszt még a 70-es évek végén írtam egy hasonló tárgyú angol versezet nyomán. Ezt a nagylányom beküldte az 1982-es humorfesztiválra, ahol az írószövetség díját nyertem el. A szerkesztõk által megkurtított változatot Sinkovits Imre mondta el 1982 februárjában. A teljes, hiteles szöveg az Édes Anyanyelvünk évi áprilisi számában jelent meg. Mit szólsz ahhoz, hogy versed sok változatban terjed? A késõi közlésbõl adódnak az eltérések. A világhálón az Édes, ékes apanyelvünk hívószavakra kattintva több száz bejegyzés olvasható Stockholmtól Sydney-ig. A legmeglepõbb: Ungvári Tamás is fölvette a honlapjára. Nemrég egy Marci nevezetû kisfiú mondta el a Youtube-on. Azóta a mû több kiadványban is megjelent. Így a kolozsvári Helikonban, az újvidéki Jó Pajtás címû gyermeklapban, a Váci Hírlapban. Elhangzott a kanadai rádió magyar adásában. A többszöri átmásolások miatt a szöveg romlott. A legbántóbb, hogy az általam jó szójátéknak vélt Csók, ha adják, százával jõ, ez benne a jó sor jõ-jó párosáról lekopott az ékezet, és lapos jó-jó lett belõle. Néhol viszont szerencsére javult is a szöveg. Egy helyütt az eredeti szöveg így hangzott: Nemileg vagy némileg, gyakori a gikszer, / Kedves egeszsegedre köszönt a svéd iksz-szer. Itt az önkéntes szerzõtárs az iksz-szer szót mixerre módosította, ezáltal a szöveg erõteljesebb lett. Van-e még hasonló versed? Hasonló verselményem még egy akad, ezt Bessenyei Ferenc mondta el 1982 júniusában a humorfesztivál döntõjében. Ezt többen így Vargha Balázs irodalomtörténész is az elõbbinél jobbnak ítélte. Sajnos a szöveg erõsen kötõdik a 80-as évek sablonjaihoz, így sokat vesztett aktualitásából. A verselmény eddig csupán a zárt körben (!) terjesztett Börtönújságban jelent meg nyomtatásban. Elismerések? Nem tudom megállni, hogy ne kérkedjek sikeremmel (homo dicsekvikus). Az 1982-es humorfesztivál óta sok elismerést kaptam. A Klebelsberg Mûvelõdési Központ amatõr humorista pályázatán (2007) díjazták egy mûvemet. Az Anyanyelvápolók Szövetsége nyelvi pályázatain pedig sokszor voltam dobogós helyen. Névjegy: Bencze Imre: 1932-ben Mohácson született, 2012-ben halt meg. A földrajztudomány kandidátusa volt, öt nyelven beszélt. A Magyar Rádió humorfesztiválján gyõztes Édes, ékes anyanyelvünk címû paródiájáról szinte mindenki ismeri ben született Az Anyád nyelve címû remekmívû poémája, amely két-két sorban, mozaik-technikával idézi fel legjelesebb íróink, költõink nevét. 16

17 LÕRINCZE-DÍJ, Dr. Fekete László Az ismert nyelvész és fõiskolai oktató, dr. Fekete László május 6-án született Ivándán (Romániában). A település korábbi neve Ivánd ban már meg is szerezte tanári diplomáját, s magyar ének szakos általános iskolai tanárként kezdte munkáját, mégpedig Bácsbokodon. Szenvedélyes, megszállott pedagógus volt. Szaktárgyain kívül oroszt, kémiát, történelmet, testnevelést is tanított, s mivel tanítványaiba beleoltotta fanatizmusát is, a fiúkkal hétszer, a lányokkal ötször eljutottak az országos úttörõ röplabdadöntõre is. Ezzel párhuzamosan a felnõttekkel többször nyertek megyei spartakiádot, sõt 1970-ben megnyerték az országos döntõt is. Az ott töltött évek alatt összesen több mint 40 NB II-es, NB I-es, serdülõ válogatott, ifjúsági válogatott, illetve két magyar nemzeti válogatott lett bácsbokodi tanítványaiból ban Bajára került a Bajai Eötvös József Fõiskola Gyakorló Iskolájába, s szaktárgyai tanítása mellett ott is vállalnia kellett a sportoktatást õszétõl egészen nyugdíjazásáig az Eötvös József Fõiskola adjunktusa, majd docense volt. A fõiskolán magyar nyelvészetet, beszédmûvelést, retorikát tanított, de a sporttól itt sem tudott elszakadni: két évre a fõiskolai nõi röplabdacsapat edzõi tisztségét is elvállalta. Mindeközben folyamatosan tovább is képezte magát: : államigazgatási iskola; 1965: Testnevelési Fõiskola, röplabda oktatói; : ELTE középiskolai magyartanári szak; : magánének szak, illetve rendszeres éneklés a Liszt Ferenc kórusban. Néhány adalék tudományos tevékenységérõl! : felkészülés disszertációja megvédéséhez (felkészítõje Benkõ Loránd akadémikus); : bölcsészettudományi doktori szigorlatok; a szükséges nyelvvizsga megszerzése tól egész napjainkig a magyar kiejtés kutatása a legfõbb munkaterülete. Errõl tanúskodik Magyar kiejtési szótár címû mûve (Gondolat, Budapest, 1992), Kiejtési szótár címû könyve (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995), valamint Beszédmûvelési gyakorlatok és irányításuk címû munkája (Móra Ferenc Kiadó). Egyéb tárgyú kisebb munkái is bõven vannak, fõleg cikkek, könyvismertetések a Magyartanításban, a Magyar Nyelvõrben, az Édes Anyanyelvünkben és másutt is. Én történetesen a Tinta Könyvkiadó által Balázs Géza, A. Jászó Anna és Koltói Ádám szerkesztésében megjelentetett Éltetõ anyanyelvünk Írások Grétsy László 70. születésnapjára címû, számomra igen kedves kötetben bukkantam egy olyan cikkére, amely megdobogtatta a nyelvi játékokhoz gyerekkorom óta vonzódó szívemet. A címe ez: Anyanyelvünk játékai, avagy palindrom szavak két tételben (i. m ). Talán mondanom sem kell, hogy e cikk ott szerepel a közelmúltban napvilágot látott, nyelvi játékokkal foglalkozó könyvemnek szakirodalom-jegyzékében. Mindehhez hozzátehetem, hogy jelöltünk közéleti tevékenysége is figyelemre méltó. Tagja az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségének. Bács-Kiskunban kétszer is õ szervezte meg a magyar nyelv hetének országos nyitóünnepét. Emlékszem: az 1994-i rendezvénysorozaton négy nap alatt tizennyolc elõadást tartottam a megyében, úgy, hogy mindenhova õ vitt el kedves Wartburgján. Tevékeny tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, ezenkívül gyakori látogatója a Szarvas Gábor Társaság összejöveteleinek. Fekete László kollégánk az elmúlt évtizedekben több értékes elismerést, dicséretet is kapott mindig gondosan, lelkiismeretesen végzett munkájáért. Meggyõzõdésem, hogy a Lõrincze-díj is méltán kerül be az õ vitrinjébe. Grétsy László Kerekes Barnabás Kedves Tanár Úr, Kedves Barátom! Levelet írok Neked, mert azt gondolom, hogy amit most papírra vetek, az csak kettõnkre tartozik. Ha mégis mások is megismerik e levél tartalmát, nem fogom azt hinni, hogy levéltitok megsértése történt. Amikor e laudáció megírására készültem, megpróbáltam közös emlékeinket felidézni. Mikor is találkoztunk elõször, és mi volt az a szellemi érintettség, amely talán életünk végéig tartó összetartozásra és együttmûködésre szólított? Mindketten nevelõi pályára születtünk. Te Sárospatakon a Rákóczi Gimnáziumban, majd Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskolán ismerted fel, hogy miért is fontos számodra a nyelvmûvelés, a nyelvápolás, magam pedig a fõiskolai és egyetemi tanulmányaim során bizonyosodtam meg arról, hogy a népmûvelés és a közmûvelõdés hasonlóképp azt a közösségépítõ szolgálatot jelentik, amely a pedagógiai célok megvalósítását szolgálja. A Radnai Béla Közgazdasági Szakközépiskolában találkoztunk elõször az 1980-as években. Nagyon jól emlékszem arra, hogy az elsõ pillanatban mindketten felmértük, eszközeink mások, de céljaink azonosak. Ha diákéveimet felidézem, boldog vagyok, hogy voltak olyan tanáraim, akik méltó példaképei voltak a pedagógiai pályának. Ebbe e sorba méltán beletartozol Te is, aki immár 15 esztendeje vagy a Baár-Madas Református Gimnázium tanára. Napközben elérhetetlen vagy, mert minden percedet tanítványaidnak szenteled. Számodra egy munkanap nem 24 óráig tart. Csakis így lehetséges, hogy jut idõd az ifjúsági szervezet képviselõivel éjszakába nyúlóan beszélgetni, a Kazinczy Szép magyar beszéd és az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny döntõjére tanítványaidat felkészíteni, az anyanyelvi táborok megszervezésében meghatározó szerepet vállalni, a Nyelvõrzõ televíziós és a Beszélni nehéz, majd a Szóról szóra rádiós mûsorokat vezetni a Kossuth, illetve késõbb a Katolikus Rádióban. A Beszélni nehéz mozgalom képviselõi sokat mesélhetnek arról, hogy a Péchy Blanka és Deme László által ránk hagyott szellemi örökség õrzése, védelme és további gyarapítása érdekében milyen felbecsülhetetlen munka fûzõdik személyedhez. Ehhez olyan hittel, pedagógiai felkészültséggel megáldott személyiségre van szükség, amilyen Te vagy, aki a tanári katedrára születtél. Tudod, Barna, hogy szinte nincs olyan találkozásunk, amikor elválásunk pillanatában nem mondtam volna Neked, hogy vigyázz magadra, mert nekem mint társadnak és, mondhatom, barátodnak szükségem van rád. A Lõrincze-díj átadása elõtti pillanatban Lõrincze Lajos tanár úr bizonyos vagyok benne jóságosan mosolyogva egyetért ezzel a mai elismeréseddel. És ne felejtsd el azt sem, hogy diákjaid százai még szeretnének veled több évtizedig együtt küzdeni és dolgozni. Isten éltessen, Kerekes Tanár Úr! Maróti István 17

18 Az Édes anyanyelvünk verseny megnyitója Sátoraljaújhely, október 12. (Részletek) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Anyanyelvünk használatának versenyérõl beszélünk, de az itt lévõ fiatalok arcát, vidámságát látva semmit sem veszünk észre a verseny feszültségébõl. Alighanem azért, mert olyan verseny ez, amelynek csak nyertesei, és nem gyõztesei vagy vesztesei lesznek. Nyer mindenki, aki benevezett, aki elindult, még az is, aki nem jutott el a döntõig. Nyertes, mert olyasmivel foglalkozott, ami nélkül élete szegényebb volna. Normális körülmények között a világ legtermészetesebb dolga, ha valaki anyanyelvén beszél, ír, olvas. Olyan természetes, mint ahogy lélegzetet veszünk. De lélegzésbõl senki sem rendez versenyt az anyanyelv használatából igen. Érdemes eltûnõdni ennek az okán. Mint a leghétköznapibb dolgok, ez is rendkívül bonyolult összefüggések és okok eredõje. Emiatt lesz aztán személyiségünk egyik legjellemzõbb kifejezõje nyelvhasználatunk. Talán nem túlzás azt mondanunk, hogy éppen olyan jellemzõ, mint az ujjlenyomatunk. De ahogy az ember nem készen születik, ahogyan képességei, készségei, tudása, egyénisége egy életen át alakul, érik, úgy nyelvhasználata is folyamatosan formálódik, fejlõdik. A kettõ összefügg: joggal mondhatjuk tehát, hogy a nyelvi készségek nem fejleszthetõk a személyiség, a személyiség pedig nem fejleszthetõ a nyelvi készségek fejlesztése nélkül. Ezért kapott évezredek óta az anyanyelvi képzés minden iskolarendszerben kiemelt szerepet. Így lett nálunk is a magyar nyelv és irodalom fontos iskolai tantárgy. Ugyanúgy, mint a matematika, a kémia, a biológia és a többi, melyek óráira készülve a diákok tanulnak, és aztán nem kevés izgalommal várják, hogy milyen osztályzatot kapnak. Hiszen a tantervi követelmények teljesítése mérhetõ, összevethetõ. De anyanyelvünkhöz való viszonyunk mégsem olyan természetû, mint amilyen az egyes tudományokból tananyagként elsajátított ismeretekhez köt minket. Aligha van köztünk, akinek tanárai ne mondták volna több-kevesebb elégedetlenséggel hangjukban, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz. Talán õk sem hitték ezt teljes meggyõzõdéssel, de a diákok végképp nem sokat törõdtek ezzel a figyelmeztetéssel, amibõl annyi biztosan igaz, hogy nincs fölösleges ismeret. Az viszont biztos, hogy a magyar nyelv és irodalom néven ismeretes tantárgyat tekintve a megállapítás messzemenõen igaz. Miért? Azért, mert anyanyelvünket folyamatosan használjuk, sokszor még álmunkban is. Magyarul beszélgetünk egymással, ezen a nyelven közöljük vágyainkat, ezen a nyelven jut tudomásunkra környezetünk megannyi óhaja, híre. Mondhatjuk úgy is: az ember kommunikáló lény, és életében döntõ szerepet kap a nyelv használata. Ha ez a csodálatos eszköz, amely gondolkodásunk alapjaként egész intellektusunkat is meghatározza, nem megfelelõ szinten, minõségben áll rendelkezésünkre, akkor kommunikálni és gondolkodni is csak fogyatékosan tudunk. Azon a szinten tudunk gondolkodni, amilyen szinten ismerjük megszólalásunk nyelvét. De az anyanyelv ennél is több: a nyelven túli, nem tudatosodott tartalmak, érzelmek, emlékképek kötõdnek hozzá. Kifejezései olyan képzettársításokat hívhatnak elõ, amelyek egész gondolkodásunkat megtermékenyítik. Ezért különlegesen fontos, hogy anyanyelvünket, ezt a csodálatos adományt, legszemélyesebb tulajdonunkat ne csak használjuk, ne csak megõrizzük, hanem napról napra megújítva fejlesszük is. Bármennyire és lényünkre szabottan a miénk, anyanyelvünk nem magántulajdonunk. Kazinczy szerint a nyelv nem az enyém, nem a tied, hanem az édes mienk. Vagyis a nyelv, bármennyire is az egyes emberek által válik valósággá, egészében egy közösség teremtménye, mely maga is közösséget teremt. Sokfelé jártam már a Kárpát-medence magyar városaiban. Ott, ahol az utcákon csak magyarul beszéltek, ott is, ahol többféle nyelven szólnak, és ott, ahol csak félve, suttogva hangozhatott a magyar szó. Sátoraljaújhelyen mindig valami különös, nemes emelkedettséget érezhetünk akkor, amikor a magyar nyelvre gondolunk. Erre figyelmeztet minket a fõutca bronz Kazinczyja, jelenlétével is hirdetve: az anyanyelvápolásnak Újhely már két évszázada a fõvárosa. Aki Kazinczy nevét meghallja, hangosan vagy csak magában azonnal rávágja: nyelvújítás. Okkal, hiszen õ volt annak a mozgalomnak a lelke, amely újjáteremtette, máig hatóan használhatóvá tette a maga idején lenézett, parasztinak, alsóbbrendûnek tekintett magyar nyelvet. Kazinczynak olykor ma is felróják, hogy az általa és társai, mozgalma által megújított, modernizált nyelv sokat elvesztett a régi magyarság õsi ízeibõl, színeibõl, árnyalataiból. Van ebben igazság de vajon mi lett volna nyelvünkbõl, ha nem így történik? Lenne-e még egyáltalán élõ és minden fenyegetettség, minden ellenhatás dacára is virágzó magyar nyelv Kazinczy és szellemi fegyvertársai nyelvi forradalma nélkül? Nem vagyok benne biztos. Meglehet, hogy Magyarországon ma valami furcsa német vagy szláv nyelvjárást használnánk, esetleg valamilyen újlatin nyelven beszélnénk, melynek némely elemérõl csak a nyelvészek tudnák, hogy megõrzött valamit az egykori õslakók archaikus nyelvébõl. Nem így történt. És reméljük, hogy a jövõben sem egy rontott angol nyelven beszélnek utódaink, hanem egy megújulni képes, de múltjából építkezõ, magyarul magyar nyelvet használnak majd. A nyelvújítás elõtti és utáni magyar nyelv összehasonlítása többnyire igaztalan, de fölhívhatja a figyelmet egy fontos jelenségre. Többnyire ugyanis az történik, hogy legkiválóbb régi nyelvhasználóink szövegeit vetik össze a kései köznyelvvel. Ahogyan Károli Gáspár, Bornemisza Péter, Balassi vagy Pázmány szólt magyarul, az messze felülmúlta az újabb korok köznapi nyelvhasználatát. De a nyelvújításban újraformált magyarsággal élõ Mikszáth, Ady, Kosztolányi, Móricz vagy éppen Weöres Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc, Esterházy Péter nyelve méltó az egykori nagyokéhoz. Mit jelent ez? Azt, hogy a nyelvet mûvészi fokon használó lángelméknek mindegy, hogy mikor és mivel alkotnak. Õk képesek arra, hogy megteremtsék a maguk nyelvi világát amelyet azonnal köztulajdonba adnak. Ha úgy tetszik, minden írózseni nyelvújító. A nyelv a nemzet vallotta Montesquieu, és így gondolták és gondolják ezt sokan Magyarországon is. Bessenyei György így fogalmazott: Minden nemzet a maga nyelvérõl ismertetik meg leginkább; hogy neveznék az olyan nemzetet, melynek anya nyelve nem volna? Sehogy, micsoda szomorú elvettetett és gyalázatos sorsa lenne az egész nemzetnek anyanyelv nélkül... Kölcsey szerint nemzeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni nem lehet. Kisfaludy Sándor pedig így írt: a nyelv lelke a nemzetnek. Máig érvényes gondolatok ezek. A világ értékéhez hozzátartozik a sokszínûség: a nemzeti nyelvek léte önmagában véve is pótolhatatlan érték. A hódok vagy százötven éve kipusztultak a Kárpát-medencébõl, de mára akadt egy szervezet, amely újratelepítette õket. De ha egy nemzet és a nyelve tûnik el, a veszteség végleges. Egy elpusztult népet és kultúrát nem lehet visszatelepíteni egy elárvult vagy másnak juttatott hazába. Egyetlen esély, egyetlen remény, hogy nem hagyják, nem hagyjuk eltûnni. Az ember nem véletlenül születik valahová, hanem azért, mert éppen ott van feladata. Ránk, akik magyarnak születtünk, a magyar nyelvet, a magyar kultúrát bízta a sorsunk. Gróh Gáspár, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója 18

19 Cselédszótár és heccszótár Földszint és emelet Két szótár egymás mellett: cselédszótár és sznobszótár. Földszint és emelet. Mindkettõ páratlan és érthetetlen a maga nemében. Mi az, hogy cselédszótár? Mi az, hogy sznobszótár? A cselédség 1945 után megszûnt. A volt cselédek szégyellték egykori kiszolgáltatott helyzetüket, s nem beszéltek róla. Sznobnak lenni: magatartásforma. Sznobok mindig voltak és vannak, de nem ismerik el. Magát sznobnak aligha tartja valaki. Vagyis két nagyon különbözõ világ, társadalmi helyzet, de egyben hasonló: a hallgatás miatt. Cselédszótár Eperjessy Ernõ cselédszótára azoknak az uradalmi cselédeknek a világát idézi meg, akik közé Illyés Gyula is tartozott, akikrõl a Puszták népe szól. Illyés nyomán ma már talán nem keverik össze az emberek a nagyvárosi és az uradalmi cselédeket. Ez a szótár a zselicségi cselédek nyelvének gyûjteménye, a szerzõ célkitûzése szerint célja, hogy az 1945-ben történelmileg véglegesen lezárult kapitalista nagybirtokrendszerrel együtt eltûnõ uradalmi cselédség magyar szókincsét, bizonyos szempontból archaikus magyar nyelvjárását az utókornak átörökítse. (Sajnos, aligha mondhatjuk ki, hogy véglegesen, de a szerzõ jó szándékát nem kérdõjelezzük meg.) A szerzõ érintett: 15 éves koráig maga is részese volt az uradalmi cselédvilágnak ban megírta a népi irodalom folyományaként a Puszták népe Zselicben címû monográfiáját, az ún. cselédmonográfiát. Ekkor merült föl, hogy az 1960-as években gyûjtött anyagából szótárt is készítsen. Lehetséges-e egyáltalán egy nyelvjárásnak tekinteni a somogyi cselédek nyelvváltozatát? Komoly módszertani probléma, hiszen a cselédeket évente fogadták, bár a szerzõ szerint a szegõdésre kapott napon a cseléd messzire nem juthatott el... Így aztán a migráció egy szûkebb körön belül, a szomszéd uraságnál, vagy két-három pusztával odább... történhetett. A korlátozott migrációból adódott a nyelvjárás viszonylagos állandósága. Ennek ellenére a volt uradalmi cselédek nyelvjárási sajátosságai összetettebbek, változatosabbak, mint egy zárt parasztközösségé. A cselédek nyelve nem egy adott, állandóan egy helyen lakó közösségen belül integrálódott és bizonyos irányban változott egységesen, hanem az évenként megújuló migráció folytán nyelvjárási azonossága egy nagyobb adott esetünkben a Zselic tájegységen belül érvényesült írja a szerzõ. A viszonylagos helyhez kötöttség, a gazdasági-társadalmi körülmények a cselédek nyelvét meglehetõsen archaikus formában tartották, de el is különítették a falvak lakosai által használt nyelvtõl. A szerzõ szerint az 1950-es évekig a somogyi nyelvjáráson belül külön zselici magyar cseléd nyelvjárásról is beszélhetünk. Megfigyelhetõ volt például, hogy a cselédek ö-zõ nyelvjárást használtak, a gazdatisztek viszont már a köznyelvi e-zést. Ha egy cseléd könyér helyett kenyeret mondott, megszólták: Mit afektász? Neköd nem jó, ahogyan mi beszéllünk? Neköd is ott mérnek, ahunn a többinek. Az alapvetõ szakterminológiát minden cseléd használta: cselédkönyv, béres, csirás, hónapszámos, kalapálás, méretés, takarodás. Szinte a máig élnek ilyen szavak, kifejezések, mint: puszta, cselédség, béres, gazda, ökör, szekér, járom, fertály, idõfelmondás, közös konyha. De vannak kimondottan helyi érdekû szavak, kifejezések is. Pl. aggságoskodik (alkalmatlankodik, útban van), baluska (kanászbalta), buger (szlovákul beszélõ ember), csaptig (szintültig tele), heszít (mérgesít), kenyérkeresõ pogácsa (új munkahely keresése idejére sütött pogácsa), kenyérmellévaló (húsétel), rétingesen (csak ingben, kabát nélkül), zsurmol (morzsol) stb. Eperjessy Ernõ saját élethelyzetébõl fakadó gyûjtését állatnevek, szólások-közmondások és szöveges nyelvjárási szemelvények egészítik ki. Ismerve õt, tudhatjuk, hogy ugyanolyan szerénységgel, elkötelezettséggel fordult egy jogfosztott, voltaképpen társadalmilag alig ismert csoport felé, mint Illyés Gyula. (Eperjessy Ernõ: Regionális cselédszótár. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, oldal.) Sznobszótár Ha a cselédszótár meglepõ, akkor a sznobszótár még inkább az. Kik a sznobok? Egy élethelyzet, egy magatartásforma képviselõi. Hogy sajátos nyelvezetük van, arra Benkõ Loránd is felhívta a figyelmet a Sznobság a nyelvhasználatban címû munkájában. A sznob fogalmát, s magát a szót is William Thackeray-nek az Anglia sznobjai és A sznobok könyve címû munkái terjesztették el. Az angol szó eredetileg a mesterlegények (suszterinasok) csoportját jelölte, késõbb a diákokra már pejoratív értelemben mondták. Az angol snob a latin s.nob rövidítésre megy vissza: sine nobilitate (nemesség nélküli); a cambridge-i közrendû hallgatók neve melletti bejegyzés az egyetem régi anyakönyveiben. Az ilyen hallgatók nyilván igyekeztek utánozni elõkelõbb diáktársaikat, s ez a nem mindig sikerült utánzó magatartásforma lett a sznobok jellemzõje. Benkõ Loránd így jellemez: A sznobság fogalmához kezdettõl fogva olyan képzetek kapcsolódnak, mint érdekérvényesítés, presztízsszerzés, többnek látszás keltése céljából valóságos vagy vélt magasabb társadalmi szintek elérésének, utánzásának vágya és gyakorlata, az elõkelõség, sikeresség, tekintély, mûveltség képviselõit elvtelenül, szolgaian, hódolóan követés, és mindezzel együttjáróan divatjelenségek túlzó, magakelletõ felkapása... E meghatározás nyomán rögtön felidézõdik bennünk a sznob nyelvhasználat egyik jellemzõje: az idegen szavak, kifejezések hajtogatása, az idegenmajmolás egyik jelensége. Ebbõl indult ki a sznobszótár szerkesztõje, Cserháthalápy Halápy Gábor sejthetõ, hogy nem valódi név. Ha kételkednénk, akkor olvassuk el az alcímet: Nélkülözhetetlen segédkönyv mindazok számára, akik magyar szavaink helyett beszédjükben, írásukban idegen szókat kívánnak használni. Aki most sem érti az iróniát, az menthetetlen. A sznobszótár ugyanis brahiszótár. Másként: heccszótár. Ahhoz kíván tanácsot adni, hogy hogyan lehet magyar szavakat idegenül mondani. Szakszerûen úgy írhatjuk le, hogy fordított idegen szavak szótára. Az idegen szavak szótára a nehezebben érthetõ idegen szavakat magyarázza. A sznobszótár a jól érthetõ magyar szavak nehezen érthetõ idegen változatait sorolja fel. Lássunk néhány példát! Felvonulás = demonstráció, processzió, lusztráció, játékpénz = zseton, kõkoporsó = szarkofág, mártogat = tunkol, oson = slisszol, pukkaszt = szekál, heccel... Akkor maradjunk is ennél: heccel. Ahogy már írtam: a sznobszótár = heccszótár. Provokálja, hecceli olvasóját. Természetesen nem szabad komolyan venni. Bár a fülszöveg komolynak tetszik, de ki ne értené az iróniát: A kommunikáció során eddig mindenki precizitásra törekedett. De nem célravezetõbb-e, ha üzenetünk homályos és többértelmû? Így késõbb nem kérhetik számon rajtunk korábbi mondanivalónkat, és kibújhatunk a felelõsségre vonás alól is... (A) sznobszótár segítségével mindenki könnyedén helyettesítheti a régi és közismert magyar szavakat fellengzõs idegen kifejezésekkel. Hogy a kiadó és a szerzõ milyen piaci résbe hasított bele, nem tudhatjuk. Aligha hinném, hogy az emberek fellengzõssé, azaz sznobbá kívánnának válni szótár segítségével. De talán szívesen nevetnek magukon és másokon. És ez a fordított, azaz inverz szótár arra is jó lehet, hogy tudatosítsa, lehet másként, nem magyarul is, de ez egy kicsit mulatságos, olykor nevetséges, és... és tökéletesen fölösleges. Ahogy a nyelvvédõk nagyon régóta hangoztatják: mondjuk magyarul (ha lehet). És úgy látszik lehet... Bár a kiadónak drukkolunk, a fikciós szerzõ nevét nem jegyeznénk föl a magyar nyelvtudomány aranykönyvébe! (Cserháthalápy Halápy Gábor: Elsõ magyar sznobszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, oldal.) Balázs Géza 19

20 HÍREK ESEMÉNYEK Hírek 2012-ben közmûvelõdés és oktatás kategóriában Grétsy László nyerte el a Prima Primissima díjat. * A Magyar Nyelvtudományi Társaság évi Kosztolányi-díját Kemény Gábor kapta meg stilisztikai kutatásaiért. A legeredményesebb fiatal kutatónak járó Gombocz Zoltán-díjban Szabó Tamás Péter részesült. * A második magyar nyelv napja központi, állami rendezvényén november 13-án a Petõfi Irodalmi Múzeumban elõadást tartott L. Simon László, Fekete György, Kiss Jenõ, Péntek János, Grétsy László, Balázs Géza, Duray Miklós, Vári Fábián László, Szakonyi Károly. Közremûködött Császár Angela, Lukács Sándor és Pölcz Ádám. * A muzeális intézményekrõl szóló évi törvény módosításának eredményeként (a CLII. 30. alapján) január 1-tõl a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma Budapest települési önkormányzat fenntartásába kerül, muzeális feladatait a Magyar Állam (Petõfi Irodalmi Múzeum) látja el. Ebbõl az alkalomból december 7-én az érintett múzeumok munkatársai megbeszélést tartottak a Petõfi Irodalmi Múzeumban. * Az Ómagyar Mária-siralom felfedezésének 90., valamint a Königsbergi töredék megtalálásának 150. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát rendezett a Magyar Nyelvtudományi Társaság, valamint az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke december 18-án az ELTE bölcsészkarán. * november 16-án rendezték meg az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolán a katolikus középiskolák V. országos helyesírási versenyét, amelyen tíz középiskola 2 2 diákja vett részt. Az I. helyezettnek járó vándorserleget Punk Enikõ (Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika) vehette át, II. helyezett lett Málits Tamás (Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár), míg Juhász Petra (Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika) III. helyezést ért el. (GGy) Tudósítások Tizedik tisztújító közgyûlését tartotta december 15-én az Anyanyelvápolók Szövetsége. A résztvevõk nagy tapssal köszöntötték Grétsy Lászlót Prima Primissima díja alkalmából. Lõrincze-díjat kapott Fekete László nyelvész (Baja-Szeremle), Kerekes Barnabás tanár (Budapest), a Beszélni nehéz! mozgalom mentora. A Magyar Nyelv Múzeumának a Petõfi Irodalmi Múzeumhoz való kapcsolódásáról számolt be Kováts Dániel (Sárospatak-Budapest), a húszéves Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Péntek János mondott köszöntõt. Grétsy László tiszteletbeli elnök lett, Juhász Judit elnök, Balázs Géza ügyvezetõ elnök. A társelnökök: Bencédy József és Kerekes Barnabás, a motor, a fõtitkár: Maróti István, titkárok: Orosz Tamás és Terjéki Tamás. A hozzászólásokból vegyes kép bontakozott ki. Jakab István (Rév-Komárom) a tudományos eredmények tankönyvekbe való leszûrõdését hiányolta. A legtöbben a média nyelvéhez szóltak hozzá. Wacha Imre (Budapest) beszámolt a Montágh Imrérõl elnevezett új tévés-rádiós nyelvi bizottság mûködésérõl, amelynek sikerességét a jelenlévõk egyetlen példával sem tudták megerõsíteni. Kiáltó ellenpéldákat viszont bõven soroltak, sõt akadt, aki magyar nyelvvizsgát követelne a rádiós és tévés szereplõktõl. Juhász Judit nem volt jelen, levélben köszönte meg a megválasztást. (ASZ Manyszi-infó) Portugál divatszavak A portói szótárkiadó 2012-ben negyedszer is meghirdette világhálós pályázatát a tíz legszebb vagy leggyakrabban használt portugál szóról ben a részletesen megmagyaráz nyert, két éve a vuvuzela, 2011-ben a 78 milliárd eurós mentõöv miatt a megszorítások vitte el a pálmát a remény elõtt. A tíz új jelölt túlnyomó többsége is a megszorítások következményeivel kapcsolatos, és csak az együttérzés meg a (Higgs-)bozon lóg ki a sorból. (Sobieski Tamás) Erzsébetvárosban óvodások is ünnepeltek Rendhagyó módon emlékezett meg a magyar nyelvet hivatalossá tevõ törvény, a magyar nyelv és nemzetiségrõl szóló évi II. törvénycikk elfogadásának napjáról november 13-án Budapest VII. kerületének több mint ezer óvodása. A szervezõk fõ célja az volt, hogy a hagyományteremtõ megmozdulás követendõ példaként kerüljön be a köztudatba. Az Erzsébetvárosi Összevont Mûvelõdési Központban Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármesterének köszöntõje után nyolc óvoda tíz-tíz nagycsoportosa és az intézményekben maradt óvodások egyszerre, azonos sorrendben mondtak el öt verset. Az erzsébetvárosi óvodák küldöttei ezután megajándékozták egymást a versekrõl készült rajzaikkal, majd az õket kísérõ óvónõk ajándék mesekönyveket vettek át Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelõs helyettes államtitkártól, Juhász Judittól, a Magyar Mûvészeti Akadémia sajtófõnökétõl, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnökétõl és Mosányi Emõkétõl, a Fõvárosi Beszédjavító Intézet igazgatójától, valamint a kerület vezetõitõl és Rónaszékiné Keresztes Monika országgyûlési képviselõtõl. Minden óvoda minden egyes csoportja kapott ajándékcsomagot. A szervezõk célja az együtt ünnepléssel többek között az volt, hogy a magyar nyelv napjáról szóló 66/2011. (IX. 29.) OGY határozat szellemében minél elõbb hozzászoktassák a gyermekeket a magyar nyelv tiszteletéhez, emellett a részvételrõl dokumentált (fényképes, filmes) emlékeik legyenek. Ezért olyan DVD-ken örökítették meg a közös versmondás pillanatait, amelyeken a központi helyen és az egyes óvodákban elhangzott versek: Tamkó Sirató Károly: Csigabiga; Kiss Dénes: Labdajáték; Bella István: Mondóka; Fecske Csaba: Tündér; Darázs Endre: Csupa sár, egymás után szerepelnek. A magyar nyelv a digitális korszakban A magyar nyelv napjához kapcsolódva a Nyelvtudományi Intézetben november 15-én kerekasztal-beszélgetést szerveztek A magyar nyelv jövõje a digitális korszakban címmel. A fõ témák: Mi a magyar nyelv esélye a digitális túlélésre? Megoldják-e valaha is a globális óriáscégek (Google, IBM, Microsoft) a magyar nyelv ügyét? Milyen technológiai támogatás szükséges a nyelvi akadálymentesítésre? Hol tart a hazai nyelvtechnológia a nemzetközi mezõnyben? A beszélgetés házigazdája Váradi Tamás (Nyelvtudományi Intézet), beszélgetõtársai: Kornai András (SZTAKI, BME), Németh Géza (BME) és Prószéky Gábor (MorphoLogic, BME). A rendezvényen bemutatták A magyar nyelv a digitális korban címû kötetet, mely a Springer Kiadónál jelent meg. Részlet a könyvbõl: Európa országai között nagyrészt megszûntek a határok. A politikai határok felszámolása után egyetlen komoly akadály maradt fenn az államok között: a nyelvi határok. A globalizálódó gazdaságban a nyelvtechnológiának kell lehetõvé tennie az országhatárokon átnyúló tudásmegosztással, üzletkötéssel, társadalmi és politikai vitákban való részvétellel, tanulással kapcsolatos kommunikációt. A nyelvtechnológia egyik központi feladata a nyelvi korlátok lebontásának támogatása, ami egyaránt jelenti a digitális tartalmak létrehozásának segítését (pl. nyelvhelyesség-ellenõrzéssel), valamint a nyelvek közötti közvetítést (pl. gépi fordítás révén). Fontos tudatosítani, hogy a nyelvtechnológiának emellett kulcsszerep jut a nemzeti nyelvek korszerûvé tételében, a digitális társadalomba való beillesztésében is. (Dede Éva) Húszéves az sms Húsz éve, december 3-án küldte az elsõ sms-t Neil Papworth 22 éves brit mérnök. A mobiltelefon fejlesztõi eleinte nem gondolták, hogy ez a mobiltelefonhoz képest primitív technológia ilyen sikert arat. Hamarosan az sms az ifjúsági kultúrában mindent elsöprõ kommunikációs formává vált: nemcsak üzenetküldésre, hanem kapcsolattartásra, hírszolgáltatásra, politikai agitációra, sõt esztétikai információk küldésére, megosztására is alkalmazták. Az sms magyarországi társadalmikulturális-nyelvi vizsgálatát a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport kezdettõl fogva fontosnak tartotta. A fontosabb publikációk: Sms-helyesírás (2002), Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata (2003, 2004), Az internetkorszak kommunikációja (2006), Emotikonok (2006), Sms-nyelv és -folklór (2011). A kutatócsoport sikerrel jósolta meg 2002-ben, hogy az akkori sms-választási hadjárat késõbb aligha ismétlõdhet meg. Legutóbbi kutatásaik után azt jósolják, hogy az sms a következõ években radikálisan visszaszorul, s alighanem meg is szûnik, átadva helyét a különféle (web 2-es) ingyenes szövegküldõ szolgáltatásoknak. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodában még korlátozott számban kapható az Emotikon és az Sms-nyelv és -folklór címû kötet. (Manyszi-infó) 20

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15. NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Mi történt 2006-ban? Az egyesületi évzárón elhangzott elnöki beszámoló

Mi történt 2006-ban? Az egyesületi évzárón elhangzott elnöki beszámoló Mi történt 2006-ban? Az egyesületi évzárón elhangzott elnöki beszámoló A mai nap tiszteletére még mindig gyönyörû idõ van. Kicsit furcsa adventkor ez az idõjárás, de azért nem tiltakozunk, hogy a természet

Részletesebben

Különírás-egybeírás automatikusan

Különírás-egybeírás automatikusan Különírás-egybeírás automatikusan Ludányi Zsófia ludanyi.zsofia@nytud.mta.hu Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Osztály VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,

Részletesebben

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ Szeretettel ajánlom ezt a nyelvkönyvsorozatot kezdő tanulóknak (felnőtteknek gyerekeknek) egyaránt. Ez az olasz nyelvkönyv

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

Országos Lotz János szövegértési és helyesírási verseny

Országos Lotz János szövegértési és helyesírási verseny Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium 7150 Bonyhád, Kossuth Lajos utca 4. Országos Lotz János szövegértési és helyesírási verseny Iskolai forduló 2014.. december 10. 7. osztály tanuló

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Nekünk még volt szabadnapunk

Nekünk még volt szabadnapunk Nekünk még volt szabadnapunk 2013. 09. 11. Szerző: Kalmár András Molnár Piroskával egy nagy irodaház felső szintjén találkoztam, vöröses-lilás paróka volt a fején, zebramintás blúz és műszálas sál egészítették

Részletesebben

11 Mindig van két lehetőség. Vagy nincs. Kacs RETTEGJETEK ÉRETTSÉGIZŐK A cikk szerzője, Kercsó Katalin búcsúbeszéde a ballagási ünnepségen. A ballagók névsorát megtalálod az utolsó oldalon! Most ezzel

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia 1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk!

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam Név: Osztály: Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! 1. Tedd ki a megfelelő ékezeteket a szavakra! futotest, fozokanal, kultura, szulofold, szololevel

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA Merics Attila Országos Meteorológiai Szolgálat, Szegedi Magaslégköri Obszervatórium 6728 Szeged, Bajai út 11. e-mail: merics.a@met.hu Bevezetés A meteorológiai

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM

MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM Kérjük, először olvassa el figyelmesen a feladatokat, csak ezután döntsön saját belátása szerint a kidolgozás sorrendjéről és az időbeosztásról! Válaszaiban

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esik. Ekkor a szentmiséken világszerte

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Angol Nyelv Kezdőknek Tájékoztató

Angol Nyelv Kezdőknek Tájékoztató Angol Nyelv Kezdőknek Tájékoztató HANGOS NYELVTANULÁS OTTHON KINEK AJÁNLJUK? Az angol nyelv kezdőknek csomagot kezdő és újrakezdő tanulóknak ajánljuk. A tanfolyam elvégzésével a tanuló képes erős alapfokú,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Melléklet. 1. táblázat Videós óra annotálása. 9. osztály magyar nyelv nő 22 év aktív tábla, papír A sajtóműfajok 42 2010

Melléklet. 1. táblázat Videós óra annotálása. 9. osztály magyar nyelv nő 22 év aktív tábla, papír A sajtóműfajok 42 2010 Melléklet 1. táblázat Videós óra annotálása 1. óra Osztály Tantárgy A tanár neme A tanár kora Eszközök Az óra fő témája Az óra időtartama A felvétel ideje 9. osztály magyar nyelv nő 22 év aktív tábla,

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

1 NYELVMÛVELÕ KÉZISZÓTÁR 2 A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI IX. Sorozatszerkesztõ: KISS GÁBOR Nem kell bántani drága, árva gyermekbõl királyfivá növekedett magyar nyelvünket. Õt már senki se veheti el tõlünk.

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény

Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

A birtokos szerkezet

A birtokos szerkezet A birtokos szerkezet Ha kérdése van, használja nonstop segélyvonalunkat: www.magyarora.com/grammar/birtokos_tablazat.pdf 1 ) Lássunk munkához Kezdjük megint a novellával Húzza alá a példákban az egyes

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 452-252

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban A nyelvtörténet mindig történik. Ebben a tételben nemcsak az fejeződik ki, hogy bármely élő, használatában eleven nyelv csak megszakíthatatlan

Részletesebben

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV Magyar mint idegen nyelv emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben