Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Save this PDF as:
Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Múltunk és jövőnk a Naprendszerben"

Átírás

1 Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: Az emberiség a Naprendszerben született, s talán itt is tűnik majd el ha nem vigyázunk, a kelleténél hamarabb. A Földre, a földi életre leselkedő veszélyek közül a legfenyegetőbbek valószínűleg emberi eredetűek környezetszennyezés, háború ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a legalapvetőbb feltételek, korlátok természeti eredetűek. Ezek közül is az elsődlegesek ha nem is a legfontosabbak csillagászatiak. Hogyan keletkezett a Föld, hogy jött létre az a csillagászati környezet, ami az élet lehetőségét biztosította, és mennyi ideig marad változatlan? Milyen csillagászati hatások alakították bolygónkat, milyen veszélyek fenyegetnek bennünket? A Föld múltjának és jövőjének megismerését a Naprendszer kialakulásánál kezdjük. Mint egyes alumínium izotópok előfordulási gyakoriságából tudjuk, a Naprendszer kialakulását rövid időn belül (néhány millió év) szupernóvarobbanás előzte meg. Ez a szupernóva nemcsak a szoláris köd nehéz elemekkel való dúsításához járulhatott hozzá, de szerepe lehetett az összehúzódás elindításában is. Az összehúzódó ősködben középen kialakult a Nap, hozzá közel, a melegebb régióban a kőzetbolygók, távolabb a gázóriások. A bolygók Naptól való távolságát égi mechanikai hatások a már összeállt nagyobb ősbolygók és az apróbb bolygócsírák keringési rezonanciái, illetve az apró égitestek kiszórása a nagyok által határozták meg. Rengeteg ütközés is történhetett puha ütközésekkel növekedhettek a bolygók, később pedig a már nagyobb kőzetbolygók ütközései is előfordultak: az Ősföld és egy Mars méretű égitest ütközéséből alakulhatott ki a Föld Hold rendszer, és a Merkúr jelenleg megfigyelhető szerkezete is egy ilyen nagy ütközés során alakulhatott ki. Nézzük meg, milyen nagyobb események befolyásolhatták a múltban a Földet (és az időközben rajta kialakult életet), és mi történhet bolygónkkal a jövőben? *

2 Nagyobb égitest becsapódása A Hold medencéinek korát vizsgálva azt láthatjuk, hogy nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt rengeteg becsapódás történt, utána pedig ezek száma jelentősen lecsökkent. Kráterekkel borított a Merkúr, a Jupiter Ganümédész holdja, és minden olyan égitest, ahol a kráterek hosszú ideig megmaradhatnak. A becsapódások krátereinek nyomai megtalálhatók a Földön is. A feltevések szerint 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását is egy becsapódás okozhatta. Ismerünk viszonylag fiatal krátereket, mint az arizonai Barringer kráter, közismert a Tunguz meteor esete és évről évre megfigyelik apró, néhány kilogrammos meteoritok hullását. Néhányszor tíz méteres égitest becsapódása már nagy pusztítást végezhet az adott helyen, egy több kilométeres égitesttel való ütközés pedig globális katasztrófát okozhat. A veszélyesség bemutatására dolgozták ki a Torinói skálát. Az úgynevezett Földsúroló kisbolygók közel kerülhetnek hozzánk. A NASA NEO programjának nyilvántartása szerint jelenleg közel 1100 veszélyes égitestet ismerünk ben fedezték fel az Apophis kisbolygót (99942, 2004 MN 4 ). Egy ideig a Földdel való ütközés veszélye a Torinói skálán a 2 es értéket érte el, 2029 es ütközéstől tartottak később ez 0 ra csökkent ban újabb találkozás történik, mely során kis eséllyel úgy módosulhat a pályája, hogy egy következő találkozáskor összeütközhet velünk. A veszélyes égitestek felderíthetők már eddig is sok program foglalkozott a felfedezésükkel (pl. Catilina Sky Survey), és a jövőben még ambiciózusabb programok várhatók (Pan STARRS és a Large Synoptic Survey Telescope). Vajon ha felfedezünk egy ütközési pályán lévő égitestet, tudunk tenni valamit? A kérdés az, mennyivel az ütközés előtt fedezzük fel. A pálya pontos meghatározásával, és hosszú idő alatt csekély ráhatással az ütközés megelőzhető. Pályastabilitás A Naprendszerben a bolygók nem mindig ott keringtek, mint ma: az óriásbolygók vándoroltak keletkezésük után, ezt már tudjuk. Az Uránusz és a Neptunusz jelentősen közelebb keletkezett a Naphoz, mint ahol jelenleg keringenek. A vándorlás legvalószínűbb oka az apró égitestekkel való kölcsönhatás, a nagyobb égitest egy közeli találkozás során kilövi a kisebbet, miközben saját pályája is módosul csekély mértékben. Sok ilyen esemény már jelentős pályamódosulást okozhat persze ehhez az kell, hogy sok apró égitest keringjen a bolygó közelében. A mai helyzetben ez nem áll fenn. A számítások szerint a Naprendszer a következő egy két milliárd évre stabil. A becsapódások ritkasága az elmúlt néhány milliárd évben szintén erről tanúskodik. Periodikus pályaelem változások

3 Milutin Milankovics szerb mérnök az első világháború kitörésekor Magyarországon rekedt, internálták. Engedélyt kért, és kapott arra, hogy az MTA Könyvtárában dolgozzon. Internálása során dolgozta ki elméletét, mely szerint a Föld pályaelemeinek és forgástengelyének irányának változásai okozzák a jégkorszakokat. A Földre jutó összes napsugárzás nem változik, de annak időbeli és felszíni eloszlása igen. Hosszú, enyhe, de csapadékos telek, hűvös nyarak eljegesedéshez vezethetnek. Milankovics elméletét Bacsák György finomította, javította, magyarázta. Mai ismereteink szerint a 100 ezer éves pályaexcentricitási és a 40 ezer éves tengelyhajlásváltozási ciklusok valóban kimutathatóak (az antarktiszi fúrómagokban), de nem egyedüli okai a klímaváltozásnak, jelentősebb, más eredetű hatások is vannak. Napállandó A Nap sugárzás erősségének változása is nyilvánvalóan befolyásolja a Földi klímát. Hosszú, milliárd éves távlatban a Nap fejlődésével a sugárzás erőssége is változik. A Nap, mint törpecsillag, milliárd éveken keresztül a Fősorozaton tartózkodik, sugárzása csak kis mértékben és nagyon lassan változik. 4 5 milliárd év múlva, amikor vörös óriás lesz belőle, jelentősen felfúvódik majd, és alighanem felperzseli a Földet. Napaktivitás A naptevékenység a felszínen megjelenő foltok, fáklyák, a flérek (napkitörések) befolyásolják az időjárást. A 11 éves napciklust ki lehet mutatni a fák évgyűrűiben. Ez az időjárási hatás az auróra övben a legerősebb, ez az összekapcsolódás helye: a mágneses tér szerkezete miatt itt hatolhatnak be a Napból érkező töltött részecskék. A középkor során tapasztalt elhidegedést (kis jégkorszak, ~ ) összefüggésbe lehet hozni a Maunder minimummal ( ): a Nap felszínén megfigyelhető foltok alacsony számával. (Korábbi minimumok is lehettek a fák évgyűrűinek tanúsága szerint pl. Spörerminimum.) Az európai festészetben megfigyelhető a téli tájképek gyakori ábrázolása ebben az időszakban (mint az idősebb és a fiatalabb Pieter Brueghel által megfestett Téli táj madárcsapdával ). Mágneses pólusváltás A mágneses dipóltér eltűnése, majd fordított polaritású visszatérése geofizikai jelenség. Csillagászati analógiája a 11 éves napciklushoz tartozó pólusváltás. A földön véletlenszerűen, átlagosan negyed millió évenként történik. A pólusváltás maga viszonylag gyorsan, néhány száz, vagy ezer év alatt megy végbe. Hogy veszélyes e? A mágneses tér véd minket a kozmikus sugárzástól és a Napból származó töltött részecskéktől ezért került a kozmikus veszélyforrások közé. De mint az elmúlt pólusváltások geológiai nyomai mutatják, nem jár

4 nagy katasztrófával. Talán valamilyen maradványtér vagy indukált tér akkor is marad, amikor a dipóltér eltűnik. Amióta a mágneses teret mérjük, az intenzitása csökken talán egy néhány ezer éven belül bekövetkező pólusváltás előtt állunk? (Az utolsó pólusváltás már több, mint 700 ezer éve volt...) A Föld forgássebességének változása Ez a hatás rendkívül lassú, és egyáltalán nem veszélyes. Geológiai időskálán játszódik le, évszázadonként 1.7 milliszekundummal rövidül a nap hossza. (A Devon korban nap volt egy évben.) A lassulás oka a Hold által keltett dagálypúp okozta súrlódás. A Nap keringése a Tejútrendszerben A Nap kb. 230 millió évenként tesz meg egy fordulatot a Tejútrendszer középpontja körül, közben spirálkarokon halad át. A spirálkatokban megnövekszik a csillagokkal, óriás molekulafelhőkkel, porfelhőkkel való találkozás gyakorisága, nagyobb az esélye egy közelben robbanó szupernóvának. A közeli találkozások gravitációs hatása megzavarhatja az Oortfelhő üstököseit, melyek a Naprendszer belső terébe jutva megnövelhetik az ütközések valószínűségét. Találkozás egy másik csillaggal Nem az ütközés a veszély ennek nincsen számottevő valószínűsége hanem a már említett perturbáló hatás. Nem csak a spirálkarokon való áthaladáskor történhet meg, akkor csupán valószínűbb. Felmerült az ötlet, hogy a Napnak egy nagyon távoli kísérője erősen elnyújt pályán keringve periodikusan zavarhatná meg az Oort felhőt (ez lett volna a Nemesis), de erre semmilyen komoly bizonyíték nincs. A Gliese 710 jelű csillag jelenleg 63 fényévre van, 1 millió év múlva 0.75 fényév távolságban halad el mellettünk. Szerencsére nagyon gyorsan elszáguld mellettünk, talán kevéssé zavarja meg az Oort felhőt. Közeli szupernóva Egy közeli szupernóva robbanás bizonyára okozhatna jelentős pusztulást a Földön, A számítások szerint galaxisunkban évente történik szupernóvakitörés. Szerencsére egy II. típusú szupernóva csak kb. 10 parszeken belül lenne veszélyes, és ilyen távolságban nem számíthatunk rá. A nagyobb energiafelszabadulással járó, I. típusú kitörés már egy nagyságrenddel messzebbről is veszélyes lehetne. Talán egy gammakitörés? (Szupermasszív csillag összeomlása vagy két neutroncsillag összeolvadása.) Szerencsére a valószínűség kicsi. A Tejútrendszerben talán millió évente lehet számítani egyre, és mivel a sugárzásuk erősen nyalábolt, annak igen kicsi a valószínűsége hogy a Naprendszer felé irányuljon.

5 Galaxisütközés Úgy két milliárd év múlva a Tejútrendszer összeütközik az Androméda köddel. A csillagok nem ütköznek össze, sokkal sokkal kisebb az esélye egy ütközésnek mint golyós puskával találomra madárrajba lőve eltalálni egy madarat. A csillagok eloszlása persze megváltozik, a Nap kikerülhet egy, a galaxisközi térbe kihúzódó csóvába. A galaxismagok fekete lyukainak összeolvadása aktív galaxismagot hoz létre valószínűleg de ez a magoktól várhatóan távolabb maradó Naprendszert nem nagyon érinti majd remélhetőleg. * Bármilyen veszélyeket jelent csillagászati környezetünk, megnyugtathat bennünket a geológiai múlt bizonysága: kihalások, katasztrofális események csak ritkán történtek és szerencsére a Föld, az élővilág egésze akkor sem pusztult el. Nagy kihalási események között évszázmilliók teltek el. Nem csupán veszélyeket jelent a Földre nézve a csillagászati környezet. Lehetőségeket is: a Nap felfúvódásakor talán kiköltözhet az emberiség a Jupiter vagy a Szaturnusz valamelyik holdjára. Addig pedig az űrkutatás számára nyersanyagokat bányászhatunk a kisbolygókon vagy üstökösökön...

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

Az Univerzum szerkezete

Az Univerzum szerkezete Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A változócsillagok. A pulzáló változók.

A változócsillagok. A pulzáló változók. A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

A galaxisok csoportjai.

A galaxisok csoportjai. A galaxisok csoportjai. Hubble ismerte fel és bizonyította, hogy a megfigyelhető ködök jelentős része a Tejútrendszeren kívül található. Mivel több galaxis távolságát határozta meg, ezért úgy gondolta,

Részletesebben

HD ,06 M 5911 K

HD ,06 M 5911 K Bolygó Távolság(AU) Excentricitás Tömeg(Jup.) Tömeg(Nep.) Tömeg(Föld) Sugár(Jup.) Sugár(Nep.) Sugár(Föld) Inklináció( ) Merkúr 0,387 0,206 0,00017 0,0032 0,055 0,0341 0,099 0,382 3,38 Vénusz 0,723 0,007

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését. CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik

Részletesebben

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).

Részletesebben

A Naprendszer általános jellemzése.

A Naprendszer általános jellemzése. A Naprendszer általános jellemzése. Az egyetlen bolygórendszer, amelyet részletesen ismerünk. A Kepler űrtávcső már több ezernyi exobolygót (Naprendszeren kívüli planéták) fedezett fel, valamint a földi

Részletesebben

Naprendszer mozgásai

Naprendszer mozgásai Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer

Részletesebben

Bolygórendszerek. Holl András

Bolygórendszerek. Holl András Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor

Részletesebben

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai

Részletesebben

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G. A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium

Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium 1. A vetélkedő második fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2016-17 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

Részletesebben

Csillagászati földrajz/csillagászati földrajz I. (Elmélet)

Csillagászati földrajz/csillagászati földrajz I. (Elmélet) Kurzus kódja és kreditszáma: Csillagászati földrajz/csillagászati földrajz I. (Elmélet) FDB1305 FDB1305L FDO1103 (2 kredit) (2 kredit) (4 kredit) A tantárgy teljesítésének feltétele: szóbeli kollokvium

Részletesebben

Komplex természettudomány 4.

Komplex természettudomány 4. Komplex természettudomány 4. A Föld mint bolygó A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. A Föld a Naptól számított

Részletesebben

NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET. Alsómocsolád

NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET. Alsómocsolád NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET Alsómocsolád TÁJOLÓ Alsómocsolád a Hét Patak Gyöngye Natúrpark szívében, Baranya megye északi csücskében, erdők és tavak ölelésében fekszik. Három megyeszékhelytől, Pécstől,

Részletesebben

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös

Részletesebben

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big

Részletesebben

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések

Részletesebben

Csillagászati megfigyelések

Csillagászati megfigyelések Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan

Részletesebben

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában

Részletesebben

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők

Részletesebben

2013. márc. 20. a Naprendszerben.

2013. márc. 20. a Naprendszerben. 2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013

Részletesebben

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó

Részletesebben

1. Melyik bolygón van a Naprendszer legmagasabb vulkánja és legmélyebb krátere?

1. Melyik bolygón van a Naprendszer legmagasabb vulkánja és legmélyebb krátere? 1 Nehézségi szint: KÖNNYŰ 1. Melyik olygón vn Nprenszer legmgs vulkánj és legmélye krátere? Mrs Merkúr Vénusz Jupiter 2. Ki vetette fel 1543-n, hogy Föl és töi olygó kering Np körül? Arisztotelész Glileo

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

ismertető a Merkúr bolygóról

ismertető a Merkúr bolygóról ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó

Részletesebben

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1. 2. feladat: havi benzinköltség mc01901 Gábor szeretné megbecsülni, hogy autójának mennyi a havi benzinköltsége. Gábor autóval jár dolgozni, és így átlagosan

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában

Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában Szabó M. Gyula ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, Szombathely, HUNGARY Bevezetés A Big Data módszerek

Részletesebben

Csillagászati eszközök. Űrkutatás

Csillagászati eszközök. Űrkutatás Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.

Részletesebben

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.

Részletesebben

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN KUPOLA (1) A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik (halvány!) Hazánk egén a csillagok egy része

Részletesebben

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.

Részletesebben

Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán

Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Institute for heoretical Physics ötvös University -mail: racz@general.elte.hu Homepage: general.elte.hu/~racz Problémakör:

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

PE Energia Akadémia 121. Napfolttevékenység és klímaváltozás

PE Energia Akadémia 121. Napfolttevékenység és klímaváltozás PE Energia Akadémia 121 Napfolttevékenység és klímaváltozás Az 1. ábra egy un. napfolttérképet mutat, amely 2016. július 13 hoz tartozik. Rendszeresen nap, mint nap készülnek ilyen térképek, amelyeken

Részletesebben

Világegyetem születése Kozmológia

Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb. 10-15mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag csillagászati

Részletesebben

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN PROTOPLANETÁRIS KORONGOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE:! KORONGBA ÁGYAZOTT, SZÜLET! BOLYGÓK! KETT!S CSILLAGOK KÖRÜLI KORONGOK! NAGYSKÁLÁJÚ ÖRVÉNYEK KELETKEZÉSE KORONGOKBAN

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

Csillagok parallaxisa

Csillagok parallaxisa Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra

Részletesebben

A csillag- és bolygórendszerek.

A csillag- és bolygórendszerek. A csillag- és bolygórendszerek. A csillagok tömegének meghatározásánál már szó esett a kettőscsillagoknál. Most részletesebben foglalkozunk velük. Régóta tudjuk, hogy a csillagok jelentős részének van

Részletesebben

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

Kozmikus környezetvédelem

Kozmikus környezetvédelem 1 Gesztesi Albert Kozmikus környezetvédelem A környezetvédelem kérdése a 20. században került előtérbe, amikor az ipar és az urbanizáció mértéke már meghaladt egy kritikus mértéket. - erőforrások, nyersanyagok

Részletesebben

Szövegértés 4. osztály. A Plútó

Szövegértés 4. osztály. A Plútó OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános

21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános 2017. 07. 03. Hétfő 20.00-20.35 Kísérletek héliummal, Hogyan szól a mese, ha héliumot nyelünk a tüdőnkbe, vagy ha kézen állunk? Lufikat is fújunk, de mire jó még a hélium? 20.45-21.20 A művészi Világegyetem

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Kozmikus társkeresés

Kozmikus társkeresés Kozmikus társkeresés I. Földszerű bolygó keresése (bolygót sokat ismerünk, de mind másmilyen) II. Élet keresése (a földi élet sokféle is, de egyetlen eredetre vezethető vissza) III. Intelligencia, civilizáció,

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője:

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki Az Univerzum titkai AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki Georges Lemaître (1894-1966) belga pap, a Leuven-i

Részletesebben

Világegyetem születése Kozmológia

Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb. 10-15mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag keletkezése:

Részletesebben

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25. Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával

Részletesebben

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan

Részletesebben

KOZMIKUS MÁGNESSÉG. Szabados László. Magyar Tudomány 2014/3

KOZMIKUS MÁGNESSÉG. Szabados László. Magyar Tudomány 2014/3 KOZMIKUS MÁGNESSÉG Szabados László az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet szabados@konkoly.hu A mágneses mező az egész univerzumot áthatja. A gravitáció

Részletesebben

VÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?

VÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek

Részletesebben

Melyik földrészen található hazánk?

Melyik földrészen található hazánk? Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola: Csapatnév: 1. Nevezzétek

Részletesebben

Észlelési ajánlat 2009 december havára

Észlelési ajánlat 2009 december havára Észlelési ajánlat 2009 december havára Bolygók Merkúr: A hónap első felében helyzetének köszönhetően észlelésre nem alkalmas. Dec. 18- án kerül legnagyobb keleti elongációjába azaz 20 fokra a Naptól. Ekkor

Részletesebben

Csillagászat. (Vázlat)

Csillagászat. (Vázlat) Csillagászat (Vázlat) 1. A csillagászat rövid története 2. Naprendszer a) Nap b) Nagybolygók és holdjaik c) Kisbolygók d) Üstökösök és meteorok e) Interplanetáris anyag 3. Tejútrendszer, Galaktika 4. Extragalaxisok

Részletesebben

2011 Fizikai Nobel-díj

2011 Fizikai Nobel-díj 2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784

Részletesebben

A FÖLD KOZMIKUS KÖRNYEZETE A FÖLDI TÉR ÁBRÁZOLÁSA

A FÖLD KOZMIKUS KÖRNYEZETE A FÖLDI TÉR ÁBRÁZOLÁSA A FÖLD KOZMIKUS KÖRNYEZETE A FÖLDI TÉR ÁBRÁZOLÁSA A Föld és a Hold A FÖLD KOZMIKUS KÖRNYEZETE A FÖLDI TÉR ÁBRÁZOLÁSA A napistenektől az ufókig A CSILLAGÁSZAT ÉS AZ ŰRKUTATÁS TÖRTÉNETE, JELENTŐSÉGE Az ókori

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek

Részletesebben

A gamma-kitörések vizsgálata. a Fermi mesterséges holddal

A gamma-kitörések vizsgálata. a Fermi mesterséges holddal A gamma-kitörések vizsgálata Szécsi Dorottya Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizika BSc III. Témavezető: Horváth István Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1 Bevezetés és áttekintés

Részletesebben

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József Bolygómozgás Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1 Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Egy Nap körül kering

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13.

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13. 2014. 07. 7. Hétfő Kísérletek héliummal, Időpont:, Hely: Bod László Művelődési Ház, (ea: Dr. Vida József, Zoller Gábor). Történelmi nap-és holdfogyatkozások, A diaképes előadás során, megismerkedhetünk

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Török Tamás

SZAKDOLGOZAT. Török Tamás SZAKDOLGOZAT Török Tamás 2009 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék Fizika kiegészítő levelező szak SZAKDOLGOZAT Kisbolygók és üstökösök jelentősége

Részletesebben

Számítások egy lehetséges betlehemi csillagra

Számítások egy lehetséges betlehemi csillagra Haladvány Kiadvány 2019-01-06 Számítások egy lehetséges betlehemi csillagra Hujter M. hujter.misi@gmail.com Összefoglaló Sok elmélet készült már arra, mi volt a híres betlehemi csillag. Itt most olyan

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben