CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER"

Átírás

1 CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett helyet foglal el benne, gravitációs hatása és sugárzása uralja a rendszert. A Naprendszerhez tartozó objektumokat a Nap, hatalmas tömegéből származó erős gravitációs terével tartja maga körül záródó pályán. A Naprendszer égitesteinek nagyrésze egy sík közelében, ugyanabban az irányban kering. (Ez a Föld északi pólusa felől nézve az óramutató járásával ellentétes irány, amelyet direkt iránynak neveznek, az ezzel ellenkezőt pedig retrográdnak.) A Naprendszer határát ugyanúgy nehéz meghúzni, mint pl. a Föld légkörének határát. Általában a Naprendszerhez tartozó égitestnek szoktuk tekinteni azt az objektumot, amely a Naptól mért két fényéves távolságon belül helyezkedik el. Kialakulása: - Nap+bolygók egyidejűleg - ~ 5 milliárd éve - valószínűleg egy kvazárrobbanás miatt keletkezett egy nagy anyagfelhő, ebben a nehéz elemek is benne voltak - a felhő sűrűsödött perdülete van (forog) anyagcsomók leválnak bolygóvá válnak Tagjai: - Nap (a N. tömege 750-szer nagyobb, mint a többi bolygóé összesen) - 9 bolygó - kb kisbolygó - üstökösök, meteorok - csillagközi anyag Föld típusú bolygók (belső bolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars: Közel vannak a Naphoz, kisebbek, sűrűbbek, szilárd felszínnel rendelkeznek, csak a nehéz elemek maradtak bennük, magas olvadáspontú anyagokból állnak (ionos, kovalens kötések) Jupiter típusú bolygók (külső bolygók): Jupiter, Szaturnusz: Óriásbolygók, nagy tömeggel, H és He keverékéből állnak, kevés C, N, O, egyéb, nincs szilárd felszínük (gáz+folyadék keverékek) Uránusz, Neptunusz: Az előző kettőnél kicsit kisebb a tömegük, ezért a hidrogént és héliumot nem tudták megtartani (hőmozgás!) CH 4, NH 3, H 2 O, de főleg fagyott állapotban Habár a Plútó külső bolygó, de igazán mégsem sorolható egyik csoportba sem. Anyaga és mérete szerint Föld típusú, de biztosan nem azokkal együtt alakult ki. Jellemzésénél kitérünk erre a problémára is. A Naprendszer bolygói a Naptól való távolság sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó A NAP Működése Önszabályozó magfúzió: 1 s alatt 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá, miközben 4 millió tonnával kisebb lesz a tömege, mivel energiaként (hő, fény) szétsugárzódik a világűrbe az E=mc 2 értelmében. A XX. századig nem tudták elképzelni, hogy mi fűti a Napot!! Forog a saját tengelye körül (25 földi nap), differenciális rotáció Szerkezete Belseje: Mag: 15 millió kelvin fokos hőmérséklet Felszín: 6000 kelvin körüli hőmérséklet innen jut a fény a szemünkbe.

2 A BOLYGÓK JELLEMZÉSE Merkúr - a Holdéhoz hasonló kráteres felszín - kis tömege és napközelsége miatt alig van légköre (a kevés He cserélődik) - 1 nap = 59 földi nap, 1 év = 88 földi nap - lassú tengelyforgása miatt nagy a hőmérsékletkülönbség az éjszakai és a nappali oldala között: A +440 C és 170 C közötti ingadozás rekord a Naprendszerben - holdja nincs Vénusz - Esthajnalcsillag! - 1 nap = 243 földi nap, 1 év = 225 földi nap! (egy nap hosszabb, mint egy év ) - magas légköri nyomás (a földi 90-szerese), egyenletesen magas hőmérséklet (490 C körül), erős szelek, porviharok (akár 300 km/h körüli sebességű) - légköre 96 % CO 2, 3,4 % N 2, a felhők kénsav és sósav tartalmúak: az üvegházhatás jelentős! - felszíni formák alig vannak: a maximális szintkülönbség 100 m körüli - holdja nincs Föld - az egyetlen bolygó a Naprendszerben, ahol élet fejlődött ki (szerencsés távolságban vagyunk a Naptól!) - egy holdja van (de van egy porholdja is!) - tengelydőlése miatt évszakok vannak Mars - kicsi tömege (1/10 Föld) miatt ritka a légkör a ritka légkör miatt viszont kicsi légnyomás (a földi 0,7 %-a) erős az UV-sugárzás,a felszíntől emelkedve gyorsan csökken a hőmérséklet - a légkör összetétele: CO 2 95 %, N 2 2,7 %, Ar 1,6 % - jellegzetes felszíni alakzatok: pajzsvulkánok (pl. Olympos Mons: 22 km magas, 600 km átmérőjű, a Naprendszer legnagyobb vulkánja! Kiszáradt folyóvölgyek, kiszáradt tengeralapzatok, az egykori élet feltételeit biztosíthatták kráterek (vulkáni és meteor), portengerek (FeO tartalmú, ez adja a Mars jellegzetes vörös színét) - holdjai: Phobos és Deimos Uránusz március 3.. Herschel fedezte fel - szinte fekszik. A keringési síkjával 8 -ot zár be a forgástengelye - vékony gyűrűje van - 82 éves keringési periódus - 5 nagy holdja: Ariel, Umbriel, Titánia, Oberon (Shakespeare!) + kicsik Jupiter - nincs szilárd felszíne: gázok és folyadékok alkotják (90 % H, 10 % He, + egyéb egyszerűbb vegyületek) - kicsi a sűrűsége csíkos, párhuzamos szerkezetű felhőzet, örvények (pl. Nagy Vörös Folt) - 1,7-szer több energiát sugároz, mint amennyit elnyel: saját energiatermelése van! (emiatt nincsenek évszakok sem, pedig 30 -os tengelydőlése van) - gyűrűje van (vékonyabb, halványabb, mint a Szaturnusznak) földtömegű - 16 holdját ismerjük, a négy legnagyobb a Galilei féle holdak. Io, Europa, Ganymedes, Callisto Szaturnusz - 95 földtömegű - jellegzetes gyűrűrendszere van: általában koncentrikusak, milliméterestől a méteres nagyságrendig terjedő kavicsok alkotják, nagyon vékony (kb. 15 km) - gyors tengely körüli forgás (10 óra 14 perc lapultság) - 11 holdja van, a legnagyobb: Titán Neptunusz szept. 23. Galle - gyűrűje van - 2 nagy holdja: Triton, Nereid + kicsik Plútó febr. 18.: Clyde Tombough (Parsival Lowell!) - a Föld tömegének 5 százaléka (nagyon kicsi) év keringési idő : a Neptunusz a legkülső bolygó! - holdja. Charon KISBOLYGÓK A kisbolygó elnevezéssel azokat az égitesteket szokták illetni, amelyek a Föld-típusú bolygókhoz hasonló összetétellel rendelkeznek, de mégsem tartoznak ebbe az osztályba. Méretük a deciméteres, méteres nagyságtól a néhány száz km-es átmérőig terjed. Legnagyobb képviselőik alakja közel gömbszimmetrikus, a kisebbeké szabálytalan. Többségük a Mars és a Jupiter pályája közötti térségben található, ezt nevezik kisbolygó- vagy aszteroidaövnek. Pályájuk általában elnyúltabb és nagyobb pályahajlású, mint a nagybolygóké, de azért az ekliptika síkjában mutatnak koncentrációt. Tengelyforgási idejük többnyire 4-20 óra közötti. Kis tömegük miatt légkörrel nem rendelkeznek, felszínüket kráterek borítják. Az eddig legalább egy alkalommal észlelt kisbolygók száma tízezer körüli, teljes számuk milliós nagyságrendű. Kb db (néhány méterestől a pár száz kmig); összeütközéskor mindenképpen aprózódnak! Sok magyar felfedezésű és magyar nevű van (emberekről nevezik el őket) Az egyértelműen azonosított kisbolygók először általában kódszámot kapnak (pl. B-612) ÜSTÖKÖSÖK Az üstökösök a Naprendszer egyik leglátványosabb égitesttípusát alkotják. Annak ellenére, hogy időnként rendkívül feltűnőek, valójában kisméretű, nehezen megfigyelhető, sötét objektumok. Csak a Nap közelében tündökölnek látványosan, központi csillagunktól távol az észrevétlenség homályába burkolóznak. Az üstökös lelke az üstökösmag. Ez egy km-es, néhány tíz-száz méteres objektum, szén, szilikát és egyéb szilárd szemcsékből áll, melyeket nagy mennyiségben jelenlévő fagyott gázok ragasztanak össze (főleg vízjég, ammónia, metán, széndioxid, szénmonoxid). Több szempontból is a kisbolygókra hasonlítanak,

3 azoktól csak naptávolságban és összetételben különböznek. (A kisbolygók tulajdonképpen a Naprendszer belső területén kialakult "száraz üstökösmagoknak" tekinthetők. A Nap körül keringenek ellipszis pályán Hosszú periódusúak: akár 1 millió éves visszatérésű is lehet (kb. 600-at ismerünk) Rövid periódusúak: 200 éven belül visszatérnek (2120-at ismerünk, ők is hosszúper-ként kezdték ) Az óriásbolygók befolyásolhatják a pályáikat. Felépítés: piszkos hógolyó : napközelben felolvad, párolog Mag: néhány km-es, szilárd Kóma: gázfelhő, az olvadás-párolgás eredménye Halley-üstökös: 76 évenként, (1986) Hale-Bopp: 3200 évenként (1997) METEOROK Kialakulás: Az üstökösök magjából a fagyott anyag elpárolog, csak a por és kőzetek maradnak A kavicsok széthúzódnak az egykori üstökös pályáján: meteorraj Általában néhány köbcentisek, ritkán nagyobbak km/s sebességűek Csóva: a napszél és a fénynyomás lefújja a kómát (por és ion csóva) több tíz millió km-es is lehet, de nagyon ritka a Nappal ellentétes irányú: tolhatja a csóvát Hullócsillag : a Föld keresztezi a meteorraj pályáját: akkor a légkörben súrlódás, fékeződés, felizzás fény, hő, ionizálás (az 1 milligrammos már nyomot hagy az égen) Bolygóközi anyag A bolygóközi (interplanetáris) anyag kifejezés alatt azt a ritka anyagot értjük, amely a Naprendszerben a bolygók közötti térségben található. Két fő összetevőre bontható: bolygóközi gázra és porra. Bolygóközi gáz: főleg ionizált hidrogénből és héliumból, azaz protonok, elektronok és alfa részek elegyéből áll. Ennek fő forrása a Nap, ahonnan nagysebességgel áramlanak kifelé. A gáz nagy része ionizált állapotban van, ezt szokták napszélnek nevezni, amelynek intenzitása a Nap aktivitásának megfelelően változó. A plazma elektromos vezetőképessége révén mágneses teret is visz magával, ez hozza létre az interplanetáris mágneses teret. Bolygóközi por: nagy, lapult ellipszoid alakban veszi körül a Napot, szimmetriasíkja az ekliptika. Tulajdonképpen a kisbolygók, üstökösök és a kis porszemek között folyamatos az átmenet, a méretskála minden részén találunk szilárd testeket, ez a porfelhő főleg 0,1-0,001 mm-es szemcsékből áll. A porszemcséken szóródó napfényt szabad szemmel is meg lehet figyelni, mint halvány derengést az ekliptika síkjában, ezt nevezik állatövi fénynek. A Tejútrendszer A csillagok nem egyenletesen elszórva találhatók a Világegyetemben, hanem hatalmas formációkba csoportosulnak, amelyeket relatíve üres térségek választanak el egymástól. Az ilyen csillagcsoportosulásokat nevezzük galaxisoknak, ezek tagjai nemcsak térben, hanem származásukat tekintve is egységet alkotnak. A galaxisokat tagjaik egymásra kifejtett gravitációs vonzóereje tartja össze. Minden egyes csillag önálló pályán kering a galaxis középpontja körül. (A csillagok mozgásának kiszámítása nem könnyű feladat, mivel nemcsak a galaxis centrumának gravitációs ereje hat rájuk, hanem a környezetükben lévő többi csillag és egyéb objektumok is.) Azt a galaxist, amelynek a mi Napunk is tagja, Tejútrendszernek nevezzük. Ez típusát tekintve spirális galaxis, kora nagyságrendileg milliárd év. (Egyelőre nem tudjuk megállapítani, hogy horgas vagy normális spirális galaxis-e.) Érdemes megjegyezni, hogy kölcsönható galaxis, erről bővebben a "Lokális Halmaz" című fejezetben olvashatunk. Tejútrendszerünkben a látható anyag tömege nagyságrendileg naptömeg, míg a láthatatlan anyag mennyisége ennek kb. 10- szerese milliárd csillagot tartalmaz, melyek eloszlása nem egyenletes. AZ UNIVERZUM KIALAKULÁSA A Világegyetem kb. 15 milliárd évvel ezelőtt egy ősrobbanásból született meg. A hirtelen tágulással a hőmérséklet csökkent, a mérete nőtt. A gravitáció miatt az ősi gázokból álló felhők galaxisokká csomósodtak. Egy ilyen galaxis a Tejútrendszer, mely több milliárd csillagot (1011 ) tartalmaz. A tejútrendszer oldalról nézve egy diszkoszhoz hasonlít, felülről nézve spirálkarok láthatók. Átmérője kb. 100 ezer fényév. Egy ilyen spirálkarban van a Naprendszer. A Naprendszer kb. 5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki az örvénylő nehezebb elemekkel szennyezett gázból és porból a gravitációs összehúzódás hatására. A nehezebb elemek egy korábbi szupernóva robbanásból származtak. A Naprendszer az a tartomány, ahol a Nap gravitációs hatása erősebb, mint a többi csillagé. Sugara 2 fényév. -A Naprendszer tömegének 99,8%-a a Napban összpontosul. A Naprendszer központi égiteste a

4 Nap. Egy közepes méretű csillagnak számít. Saját fénnyel rendelkezik. Nagy része hidrogén, mely fúzióval héliummá alakul, miközben energia szabadul fel. A Napban találhatók még a héliumon kívül kis százalékban nehezebb elemek is. Életének a felénél tart, vagyis életének milliárd évéből kb. 4-5 milliárd év van még hátra. Anyaga plazma. -A Nap is forog saját tengelye körül, de középen ez a forgás gyorsabb, mint a sarkoknál. -A Napnak is van mágneses tere. Az elektromágneses sugárzás minden fajtáját kibocsátja. -A Napot elhagyó, többnyire protonokból, elektronokból és héliumatommagokból álló részecskeáram a napszél. -A Napból egy fénysugár kb. 8 perc alatt ér el a Földre. Amíg csak a hagyományos távcsővel lehetett megfigyelni a Napot, addig közvetlenül nem lehetett tanulmányozni, hiszen akár rövid időn át történő Napba nézés is súlyos szemkárosodást, esetenként vakságot is okozhat. Ezért a korábbi megfigyeléseket úgy végezték, hogy a távcsővel előállított képet fehér ernyőre vetítették, és azt tanulmányozták. Ma már a távcső optikájába épített szűrők segítségével közvetlen megfigyelések is végezhetők. A Nap sugárzása az élet szempontjából elsődleges fontosságú. Korábban úgy gondolták, hogy a Nap által kisugárzott óriási energia a saját gravitációs mezője hatására történő összehúzódásból származik. Csak a XX. Század fizikája tudott válaszolni pontosan a Nap energiájának termelődésére. A Nap energiája a fúziós reakcióktól származik. A Nap külső alacsonyabb hőmérsékletű részeiben a hidrogén héliummá alakulása biztosítja az energiát. A Napban másodpercenként mintegy 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Az átalakulást a 2 E= m c egyenlet alapján kísérő tömegdefektus kb. 4 millió tonna. A Nap mélyebb, magasabb hőmérsékletű részeiben, a szén-nitrogén ciklusban végbemenő fúzió a számottevő. Ebben a folyamatban a szénatom magjába egymást követő lépésekben beépül 4 proton. Az így elkészült héliummag kisugárzódik, mint a fúzió végterméke. Ebben a folyamatban a szén katalizátorként jelenik meg, a folyamat végén teljes egészében visszakapjuk. A hidrogén csökkenésével és a hélium növekedésével nagyobb rendszámú elemek is képesek keletkezni. A vizsgálatok azt mutatják, hogy külső rétegei 73% hidrogénből és 25% héliumból állnak. A maradék 2%-ban találhatók a nehezebb elemek, mint a szén, titán, magnézium, kalcium, alumínium. A Nap belsejében 10 -szer nagyobb a nyomás, mint a normál légköri nyomás. Ez az óriási nyomás arra törekszik, hogy a Nap anyagát szétszórja a gyakorlatilag nulla nyomású világűrbe. Ezt a szétszóró hatást erősíti a fénynyomás is. Ez ellen a szétszóró hatás ellen működik a gravitáció. A fogyatkozások kialakulása Holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. Ha a Hold az árnyékkúp tengelyén halad át, mindig teljes holdfogyatkozás lép föl. Ha a Hold holdtöltekor csak részben kerül a Föld árnyékkúpjába, részleges holdfogyatkozás jön létre. A holdfogyatkozás a napfogyatkozással ellentétben bárhonnan megfigyelhető. Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül és a Hold árnyékkúpjának egy - legfeljebb 264 km átmérőjű - foltja a Föld felszínére vetődik. 10 Amikor a Hold földközelben, a Föld pedig naptávolban jár (nyár), a Hold látszólagos átmérője nagyobb a Napénál. Ekkor jöhet létre teljes napfogyatkozás. A jelenség maximális időtartama 7.5 perc lehet. A teljes fogyatkozás zónáján kívül részleges fogyatkozás figyelhető meg. Amikor a Hold földtávolban, a Föld napközelben van (tél), a Nap látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál, így a Hold nem tudja az egész napkorongot eltakarni, és gyűrűs napfogyatkozás jön létre. Maximális időtartama 12.5 perc. Napfogyatkozáskor megfigyelhetővé válnak a protuberanciák, a napkorona.

5 A csillagok nagy tömegű, saját fénnyel rendelkező égitestek. A legközelebbi ezek közül a Nap. Nem egyenletesen oszlanak el a térben, hanem galaxisokba tömörülnek. A világegyetemben mindenütt megtalálható hidrogénfelhők gravitációs összehúzódásából jönnek létre.életük legnagyobb részében ezt a hidrogént fogyasztják a magban lejátszódó és energiát felszabadító fúziós reakciók során. Ezt az energiát elsősorban a fotonok szállítják a csillag felszíne felé. A csillag belseje azonban annyira sűrű, hogy a fotonok gyakran összeütköznek egy-egy atommaggal. Emiatt a fotonok kifelé nyomják a csillag anyagát (sugárnyomás). A csillagok fejlődését az összetömörült hidrogén tömege határozza meg. A csillagok tömege 0,1 és 30 Naptömeg között van. Ha a csillag kezdeti tömege 0,1 Naptömegnél kisebb, akkor a gravitációs összehúzódás okozta felmelegedés nem elegendő ahhoz, hogy a hidrogénfúzió elinduljon. Az ilyen csillag a BARNA TÖRPE. Csak halványan izzik, majd kihűl, és FEKETE TÖRPÉVÉ válik. Ha a csillag kezdeti tömege 0,1 és 0,8 Naptömeg között van, akkor a gravitációs összehúzódás okozta felmelegedés hatására, megindul a hidrogén hélium fúzió. Ha a hidrogént elhasználja, akkor a gravitáció Föld méretűre összeroppantja a csillagot, az felizzik, a csillagból FEHÉR TÖRPE lesz, és lassan kihűl. Ha a csillag kezdeti tömege 0,8 és 1,4 Naptömeg között van, akkor a gravitációs összehúzódás okozta felmelegedés hatására a megindul a hidrogén hélium fúzió. Ha a belsejében elfogy a hidrogén, akkor az összehúzódáskor keletkező hő felmelegíti a csillag külső részeit, ahol elegendő hidrogén van a hidrogén hélium fúzióhoz. A csillag külső része felfúvódik, nagy felületen sok energiát sugároz ki, a felszíne lehűl és VÖRÖS ÓRIÁS lesz.(a Nap ebbe az állapotba 5 milliárd év múlva jut) Eközben a csillag belsejében az összehúzódás miatt 100 millió fokra is megnő a hőmérséklet, újabb fúziós folyamatok indulnak be, kialakulnak a közepes rendszámú elemek. Végül, amikor minden energiája elfogy FEHÉR TÖRPÉVÉ, zsugorodik össze. Ha a csillag kezdeti tömege 1,4 és 10 Naptömeg között van, akkor a VÖRÖS ÓRIÁS állapotot követően a gravitációs összehúzódás miatt olyan magas hőmérséklet alakul ki, hogy a fúziós folyamatokban nehezebb elemek atommagjai is kialakulnak, amíg a csillag magja teljen egészében vassá nem alakul. Ekkor a vörös óriás belseje összeomlik, felmelegszik a csillag belső része, a vasnál nagyobb rendszámú atommagok is kialakulnak, de ez már energiaelnyeléssel jár. A csillag, anyagának jelentős részét kilöki a csillagközi térbe. Ez a jelenség a SZUPERNOVA-ROBBANÁS. A kidobódott magasabb rendszámú elemek bejuthatnak egy hidrogénfelhőbe, melyből később újabb csillagok képződhetnek. (Ilyen szennyezett hidrogénfelhőből jött létre a Naprendszer is.) A csillagból visszamaradt központi részben az elektronok és a protonok neutronná egyesülnek. Az összehúzódás addig folytatódik, amíg a csillag sűrűsége el nem éri az atommag sűrűségét. A végén egy kb km átmérőjű NEUTRONCSILLAG lesz. Ha a csillag kezdeti tömege 10 Naptömegnél nagyobb, akkor a SZUPERNOVA-ROBBANÁS után a NEUTRONCSILLAG összehúzódása nem áll le. A csillag olyan kicsivé húzódik össze, hogy a környezetéből a fény már nem tud távozni, FEKETE LYUK keletkezik. A gravitáció mindenek felett A gravitáció a legfontosabb kölcsönhatás a Világegyetem nagyléptékű szerkezetének vizsgálatakor, így érthető, hogy a csillagászati tananyagban is kiemelt szerephez jut. A gravitáció következtében léteznek égitestek, ez az ami a különböző objektumok anyagát összetartja. A gravitációs erő hatására kering a Hold a Föld körül, a bolygók a Nap körül, a csillagok a galaxisok középpontja körül, a galaxisok egymás körül, stb. A gravitációs erő hatására nehezednek a csillagok külső rétegei olyan nagy nyomással belsejükre, hogy ott akkora hőmérséklet és sűrűség uralkodjon, ami kedvez a termonukleáris fúziós reakciók lezajlásának. A Nap és az összes csillag energiatermelő folyamatai bizonyos értelemben a gravitáción alapulnak. A gravitáció határozza meg a Világegyetem jelenét és jövőjét.

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését. CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

Csillagászat. (Vázlat)

Csillagászat. (Vázlat) Csillagászat (Vázlat) 1. A csillagászat rövid története 2. Naprendszer a) Nap b) Nagybolygók és holdjaik c) Kisbolygók d) Üstökösök és meteorok e) Interplanetáris anyag 3. Tejútrendszer, Galaktika 4. Extragalaxisok

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Hidrogéntől az aranyig

Hidrogéntől az aranyig Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és

Részletesebben

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/)

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/) OTDK 2008 Az Univerzum születése Rédecsi Mónika [www.space-time.info] Orosháza Város Általános Iskolája Vörösmarty Mihály Tagintézmény 5900 Orosháza, Vörösmarty u.4. Tartalomjegyzék OTDK...1 2008...1 Az

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók

38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók EMLÉKEZTETŐ A Naprendszer a Nap nevű csillag bolygórendszere, közel egy síkban keringő bolygókkal,

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

Észlelési ajánlat 2009 december havára

Észlelési ajánlat 2009 december havára Észlelési ajánlat 2009 december havára Bolygók Merkúr: A hónap első felében helyzetének köszönhetően észlelésre nem alkalmas. Dec. 18- án kerül legnagyobb keleti elongációjába azaz 20 fokra a Naptól. Ekkor

Részletesebben

A Hold távolsága: 30 Föld-átmérő. Megteszi a fény 1,28 sec alatt. A Nap mérete: 100 Föld-átmérő. (Bőven beleférne a Holdnak a pályája!

A Hold távolsága: 30 Föld-átmérő. Megteszi a fény 1,28 sec alatt. A Nap mérete: 100 Föld-átmérő. (Bőven beleférne a Holdnak a pályája! A Kék Bolygó és útitársa - csillagászati alapok mindenkinek Szerző: E. Kovács Zoltán Cikkünkben néhány csillagászati alapfogalmat elevenítünk fel, különös tekintettel a Föld és Hold kapcsolatára. Egyúttal

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

A Mars A vörös bolygó

A Mars A vörös bolygó A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Helyünk a világban, beszélgetés a végtelenről a térben

Helyünk a világban, beszélgetés a végtelenről a térben P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n Távol és közel Helyünk a világban, beszélgetés a végtelenről a térben Készítette: Bányai László SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK_209_13

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

2011 Fizikai Nobel-díj

2011 Fizikai Nobel-díj 2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Hidrogénfúziós reakciók csillagokban

Hidrogénfúziós reakciók csillagokban Hidrogénfúziós reakciók csillagokban Gyürky György MTA Atommagkutató Intézet 4026 Debrecen, Bem tér 18/c, 52/509-246 Napunk és a hozzá hasonló fősorozatbeli csillagok magfúziós reakciók révén termelik

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője:

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser tükrös teleszkópok Rend. sz.: 86 06 08 Általános információk

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)

Részletesebben

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők

Részletesebben

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában

Részletesebben

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1. Két darab, nyugalomban lévő, 2 kg tömegű tégla fekszik egymáson. Mekkora erővel nyomja az alsó tégla a felsőt?

ELSŐ RÉSZ 1. Két darab, nyugalomban lévő, 2 kg tömegű tégla fekszik egymáson. Mekkora erővel nyomja az alsó tégla a felsőt? ELSŐ ÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszok közül minden esetben pontosan egy jó. Írd be a helyesnek tartott válasz betűjelét karikázd be! Ha szükségesnek tartod, kisebb számításokat, rajzokat készíthetsz

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁMOP 3.1.3 Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI Szaktanári segédlet Műveltségterület: Földünk és környezetünk összeállította: Buncsák

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Földön kívüli területek térképezése. Burián Gábor

Földön kívüli területek térképezése. Burián Gábor Földön kívüli területek térképezése Burián Gábor 1 2 Földön kívüli területek térképezése Diplomamunka Burián Gábor Belső konzulens: Dr. Márton Mátyás Külső konzulens: Hargitai Henrik ELTE Térképtudományi

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

CSILLAGÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

CSILLAGÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés CSILLAGÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése CSILLAGÁSZ Feladatok és tevékenységek A természet

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Előadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok

Előadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok Előadás menete Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele Fúziós kutatási ágazatok Hőmérséklet és sűrűségmérés egyik módszere plazmafizikában a Thomson szórás Fúziós kutatás célja A nap

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA HOLD- RALI Az agymanók bemutatják A VILÁGŰR LEGSZUPEREBB INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA Illusztrálta: Lisa Swerling és Ralph Lazar Írta: Carole Stott CÉL London, New York, Melbourne, Munich, and Delhi A Dorling

Részletesebben

Mindennapok tudománya

Mindennapok tudománya A borítón látható képek: Abráziós kapuk az Atlanti-partvidéken (Algarve, Portugália); Csillagászati óra, Orloj részlete (Prága, Csehország); Matterhorn (Pennini-Alpok Svájc és Olaszország határán); Nagy-Korallzátony

Részletesebben

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a világról szerzett ismereteinket gyökeresen más nézőpontból kell megközelíteni, és ennek következtében újra is kell értelmezni azokat.

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tematika. FDB 1305 Csillagászati földrajz I.

Tematika. FDB 1305 Csillagászati földrajz I. Tematika FDB 1305 Csillagászati földrajz I. I. A szférikus csillagászat alapjai 1. hét: Tájékozódás a Földön és az égbolton 2. hét: Csillagászati gömbi koordináta-rendszerek: horizontális, ekvatoriális

Részletesebben

Természettudományi Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék. Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak

Természettudományi Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék. Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak S ZAKDOLGOZAT A csillagászat, mint új középiskolai tantárgy és érettségi

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben