Bolygórendszerek. Holl András
|
|
- Brigitta Mészárosné
- 1 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor ismert bolygóinak Naptól való távolságában. Johann Daniel Titius wittenbergi professzor egy általa fordított könyv szövegében írta le először a 4 (Merkúr), 4+3 (Vénusz), 4+6 (Föld), 4+12 (Mars) (Jupiter)... sort, valószínűtlennek tartva, hogy a 4+28 as távolság üresen maradt volna. A szabályt 1768 ban átvette Titiustól Johann Elert Bode berlini csillagász innen a Titius Bode szabály elnevezés. a = * 2n, ha a Föld távolságát egységnyinek vesszük, és n rendre a, 0, 1, 2, 3,... értéket veszi fel a a bolygók Naptól mért távolsága.
2 Bolygó n Merkúr Vénusz Föld Mars (Ceres) Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz (Plútó) T B távolság Valós távolság A szabály fényes diadalát jelentette, hogy amikor William Herschel 1781 ben felfedezte az Uránuszt, az új bolygó távolsága a Naptól egyezett a sorozat szerint következő értékkel. Titius szabálya akkora hatást gyakorolt a kor csillagászaira, hogy Zách János Ferenc magyar származású csillagász 1800 ban a kor neves csillagászaiból megszervezte a Lilienthali Társaságot Himmelspolitzei néven is emlegették a "hiányzó" bolygó felkutatására. A felfedezés nem váratott soká magára: 1801 január 1. én Giuseppe Piazzi palermói csillagász felfedezett egy halvány égitestet, ami a Ceres nevet kapta. Piazzi felfedezése után elvesztették az égitestet itt kerül a történetbe Carl Friedrich Gauss, a zseniális német tudós. Gauss kidolgozott egy eljárást az égitestek pályájának kiszámítására, és a számításai alapján Zách újra meg is találta a Cerest. A Ceres pontosan olyan pályán mozgott, mint ahogy várták, a Mars és a Jupiter között. Csak egy hiba volt vele: túlságosan halvány volt persze, fényeseb bolygó nem is maradhatott volna ismeretlen... Zách társasága azonban nem hagyta abba a kutatást, és Heinrich Olbers 1802 ben megtalálta a Pallast, Karl Harding 1804 ben a Júnót, majd ismét Olbers 1807 ben a Vestát. Ez már egy kicsit sok volt: egy hiányzó bolygó helyett négy. William Herschel megállapította, hogy ezek az égitestek nem lehetnek nagy méretűek, és aszteroidáknak nevezte el őket.
3 Néhány évtizedig ezután nem fedeztek fel újabb aszteroidákat. A következő nagybolygó felfedezése a bolygók mozgásának tudományának, az égi mechanikának volt köszönhető. A Neptunuszt Urbain LeVerrier nek az Uránusz mozgásában mutatkozó eltéréseken alapuló számításai alapján Johann Gottfried Galle találta meg 1846 ban. (John Couch Adams is végzett számításokat, de ezek meglehetősen elnagyoltak és pontatlanok voltak, szerepét csak utólag próbálták nagyobbítani.) Az új bolygó pályájának sugara jelentősen eltért a Titius Bode szabály szerint várható értéktől. Diadalmaskodott a perturbációszámítás. Időközben felfedezték az ötödik aszteroidát (kisbolygót), majd a XIX. sz. vége felé színre lépett Max Wolf, aki fotografikus módszerével hozzávetőleg harmadfélszáz kisbolygót fedezett fel, majd megduplázva az addig ismert aszteroidák számát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Mars és a Jupiter pályája között egy kisbolygóövezet helyezkedik el. Felmerült a kérdés, vajon itt a Jupiter zavaró hatása miatt nem tudott nagybolygóvá összeállni az anyag, vagy az itt keletkezett bolygó tört valamilyen oknál fogva darabokra? Mára a számozott (megfelelően pontos pályaadatokkal nyilvántartott) kisbolygók száma meghaladta a et. Az Uránusz és a Neptunusz mozgásának megfigyeléséből arra következtettek, hogy lennie kell még egy további bolygónak. Az ismeretlen külső bolygó utáni kutatás vált a Percival Lowell által az arizonai Flagstaff ban létrehozott, a nevét viselő obszervatórium egyik fő programjává ban Clyde Tombaugh felfedezte a Plútót. Hamarosan nyilvánvalóvá vállt, hogy túlságosan halvány, és kicsi nem lehet a beljebb keringő bolygók mozgásában mutatkozó zavarok okozója. Pályája is erősen hajlik a többi bolygó pályasíkjához, és keresztezi a Neptunuszét talán a Neptunusz egy megszökött holdja lehet?
4 A csillagászat a XVIII. században elsősorban az égitestek pozíciójának meghatározásával foglalkozott, a XIX. századra az égi mechanika az égitestek mozgásának matematikai vizsgálata került a középpontba, a XIX. sz. végén pedig megszületett az asztrofizika, az égitestek fizikai állapotának vizsgálata. Nyilvánvalóvá vállt, hogy a Naprendszer keletkezése az Emanuel Swedenborg, Immanuel Kant és Pierre Simon Laplace által felvetett módon, a Nappal együtt, egy gázköd összehúzódásával keletkezett, de immár megértették a fizikáját is az alapvető folyamatoknak. Az összehúzódó gázköd a perdület megmaradása miatt belapul, a középen összehúzódó csillag körüli gázkorong pedig mágneses fékező hatással lefékezi a keletkező csillag forgását. A XX. század végére meg is figyeltek más csillagok körül protoplanetáris gázkorongokat. Megmagyarázható volt, hogy az Ősnaphoz közelebb, ahol a hőmérséklet magasabb volt, a kőzetbolygók anyagai tudtak kikristályosodni, távolabb pedig az óriásbolygókat alkotó illékonyabb elemekből is összeállhattak bolygók. A megfigyelési technika fejlődésével a Naprendszer távolabbi régióiban is megfigyelhetővé váltak az apróbb égitestek. Rengeteg új, apró holdat fedeztek fel az óriásbolygók körül, és 1977 ben Charles Kowal felfedezte egy új égitestcsoport, a Szaturnusz és a Neptunusz pályái között keringő kentaurok első tagját, a Chiron t ban a Plútó (legnagyobb) holdját is felfedezték, a Charon t. A Charon megfigyelése lehetővé tette átmérőjének és tömegének pontosabb meghatározását: nagyjából 2400 km es, és mindössze a Hold tömegének ötödével bír. (Időközben az is kiderült az űrszondák pályaadatai alapján, hogy a külső nagybolygók pontosabb tömegértékeivel számolva nincs is szükség egy további bolygó zavaró hatását feltételezni.) 1992 ben David Jewitt és Jane Luu felfedeztek egy Neptunuszon túl keringő objektumot: az 1992 QB t. Már korábban, elméleti megfontolásokból a rövid periódusú üstökösök számából következtettek arra, hogy kell legyen egy rezervoár, apró, jeges égitestekből a Neptunuszon túl (de beljebb a távoli Oort felhőnél, ahonnan a hosszú periódusú üstökösök származnak): ezt Kuiper övnek nevezték.
5 Egyre több Kuiper övbéli objektumot fedeztek fel, egyesek nem sokkal kisebbek voltak csak a Plútónál, majd találtak akkorákat, végül nagyobbat is. Elfogadhatatlanná vállt, hogy továbbra is bolygónak tekintsék a Plútót nyilvánvaló, hogy csak egy a Kuiper öv objektumai közül. Sok objektum a Plútóhoz hasonlóan rezonanciában áll a Neptunusszal, úgy keringenek, hogy sohasem kerülhetnek hozzá veszélyesen közel. (Rezonancia áll fenn akkor, ha két égitest keringési ideje kis egész számok hányadosával fejezhető ki, például 2:1, vagy 3:2, mint a Neptunusz és a Plútó esetében.) Ez az oka, hogy a Plútó nem lehetett a Neptunusz holdja soha. Megint megtörtént az, ami a Mars és Jupiter közötti kisbolygókkal megtörtént: kiderült, hogy nem nagybolygóról, hanem a Naprendszer törmelékzónájáról van szó. Az 1990 es években tökéletesedett a csillagászati megfigyelési technika odáig, hogy távoli csillagok bolygórendszereit felfedezhessék. Először pulzárok szupernóvaként felrobbant csillagok maradványai körül találtak bolygókat, majd 1995 ben már egy közönséges (fősorozati) csillag, az 51 Pegasi körül fedezett fel bolygót Michel Mayor és Didier Queloz. Felfedezésükhöz spektroszkópiai technikát használtak: a csillag látóirányú periodikus elmozdulásait tudták kimutatni a színképvonalak Doppler eltolódásából. Felfedezés felfedezést követett, az ismert exobolygók száma e cikk írásakor elérte a 340 et.
6 Az ismert exobolygók, exobolygórendszerek között alig akad olyan, ami a Naprendszerre hasonlítana: könnyebb azokat a rendszereket kimutatni, ahol nagyobb bolygók keringenek a csillagukhoz sokkal közelebb. De a Föld típusú bolygók, Naprendszerhez közelebb álló bolygórendszerek kimutatása remélhetőleg nem fog sokáig váratni magára: a már üzemelő, és a hamarosan induló űreszközök már képesek lehetnek ezek felfedezésére. Az 51 Pegasi bolygója, a jelenleg ismert exobolygók jelentős részéhez hasonlóan a csillagához igen közel keringő óriásbolygó, "Forró Jupiter". Ilyen közel csillagukhoz nem keletkezhettek, és nem is maradhatnak meg huzamos időn keresztül. Az exobolygórendszerek felfedezésével meg kellett vizsgálni a lehetséges mechanizmusokat, hogyan vándorolhatnak a bolygók keletkezési helyüktől nagy távolságra? A választ az égi mechanika adja. A rendszerben lévő kisebb égitestekkel találkozó nagybolygók azokat kilökik, maguk pedig energiát veszítve közelebb kerülnek csillagukhoz. A bolygórendszerben vándorló égitestek pályája rezonanciák kialakulásával stabilizálódhat. Vannak "jó" és "rossz" rezonanciák. A rossz rezonanciák miatt találhatók üres zónák a fő kisbolygóövben, a jó rezonanciák viszont stabil állapotok kialakulásához vezethetnek, mint a Trójai vagy a Hilda családhoz tartozó kisbolygók esetében. A bolygórendszerek törmelékzónái kialakulásában fontos szerepe lehet a nagybolygók kis égitesteket kisöprő és terelő hatásának. A bolygók egymástól való távolsága is vándorlásuk során, a rezonanciák hatására stabilizálódhat. Ezzel visszaértünk a történet kezdetéhez: a Titius Bode szabály mégsem a véletlen játéka. A kígyó a farkába harap.
7 Irodalom, URL ek Bode, Johann Elert: Allgemeine Betrachtungen über das Weltgebaude, 1812, Berlin, 62. o. Petrovay Kristóf: A Naprendszer keletkezése, 2007, Meteor csillagászati évkönyv 2008, 207. o. Sándor Zsolt: Rezonanciák bolygórendszerekben, 2004, Meteor csillagászati évkönyv 2005, 244. o. Szatmáry Károly: Bolygók felfedezése más csillagok körül, szeged.hu/ismeret/exo/extrasol.html The Extrasolar Planets Encyclopaedia Vargha Domokosné: Zách János Ferenc, csillagász ( ), 2003, Magyar Tudománytörténeti Társaság, Piliscsaba Az ábrák a Wikipedia ból származnak, illetve Bode könyvéből, és Zách Monatliche Correspondenz éből.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
Naprendszer mozgásai
Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer
SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C
NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS
Földünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
Az Univerzum szerkezete
Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer
Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy
i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1
A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések
A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
Csillagászati földrajz I-II.
Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel
XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA
XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1. 2. feladat: havi benzinköltség mc01901 Gábor szeretné megbecsülni, hogy autójának mennyi a havi benzinköltsége. Gábor autóval jár dolgozni, és így átlagosan
TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK
TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben
A Naprendszer meghódítása
A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus
Fizika példák a döntőben
Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén
Szövegértés 4. osztály. A Plútó
OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete
FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris
Az élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe
A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,
TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése
TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése Regály Zsolt MTA CSFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Az utóbbi két évtizedben több mint kétezer exobolygót a Naprendszertôl távoli
LINEÁRIS ALGEBRA.
LINEÁRIS ALGEBRA Bércesné Novák Ágnes Honlap: http://digitus.itk.ppke.hu/~b_novak Követelményrendszer: http://digitus.itk.ppke.hu/~b_novak/la/4_la_kovetelmeny.doc Gauss elimináció Vektoralgebra: http://digitus.itk.ppke.hu/~b_novak/dmat/vektorfolcop.pdf
A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN
FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN Takácsné Farkas Anikó MTA CSFK Csillagászati Intézet és Eötvös Egyetem, TTK Kiss Csaba MTA CSFK Csillagászati Intézet Az ûrbôl nézve Földünk legfeltûnôbb
1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;
1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...
A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán
A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,
ismertető a Merkúr bolygóról
ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó
TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI
LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013
A Naprendszer keletkezése
egy-egy csomagban százmilliárd darab proton van. A keringés során változik a részecskecsomagok mérete, tágulnak és összehúzódnak. Az ütközési ponttól távol néhány cm hosszú és 1 milliméter széles a csomag,
CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER
CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett
GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN
GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN PROTOPLANETÁRIS KORONGOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE:! KORONGBA ÁGYAZOTT, SZÜLET! BOLYGÓK! KETT!S CSILLAGOK KÖRÜLI KORONGOK! NAGYSKÁLÁJÚ ÖRVÉNYEK KELETKEZÉSE KORONGOKBAN
Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában
Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában Szabó M. Gyula ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, Szombathely, HUNGARY Bevezetés A Big Data módszerek
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka
AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?
AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet
Thomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
Tömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak
Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai
Kozmikus környezetvédelem
1 Gesztesi Albert Kozmikus környezetvédelem A környezetvédelem kérdése a 20. században került előtérbe, amikor az ipar és az urbanizáció mértéke már meghaladt egy kritikus mértéket. - erőforrások, nyersanyagok
Exobolygó rendszerek dinamikai vizsgálata (PD48424 / D048424)
Exobolygó rendszerek dinamikai vizsgálata (PD48424 / D048424) ZÁRÓJELENTÉS A Naprendszeren kívüli, azaz extraszoláris vagy exobolygók kutatása a modern csillagászat egyik legdinamikusabban fejlődő területe.
SZAKDOLGOZAT. Török Tamás
SZAKDOLGOZAT Török Tamás 2009 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék Fizika kiegészítő levelező szak SZAKDOLGOZAT Kisbolygók és üstökösök jelentősége
Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője:
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam Az iskola Név:...
Összeállította: Juhász Tibor 1
A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb
CSILLAGÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés
CSILLAGÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése CSILLAGÁSZ Feladatok és tevékenységek A természet
Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei
CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)
Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.
Csillagászati megfigyelések
Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan
KONKOLY THEGE MIKLÓS ÉS A VÁLTOZÓCSILLAGOK ZSOLDOS ENDRE MTA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONKOLY THEGE MIKLÓS CSILLAGÁSZATI INTÉZET
KONKOLY THEGE MIKLÓS ÉS A VÁLTOZÓCSILLAGOK ZSOLDOS ENDRE MTA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONKOLY THEGE MIKLÓS CSILLAGÁSZATI INTÉZET VÁLTOZÓCSILLAGOK Első: 1572 Tycho-féle szupernóva A
Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
A modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
Exobolygók. Molnár László MTA CSFK
Exobolygók Molnár László MTA CSFK Csillagászati Alaptanfolyam 2013 Exobolygók Nem a Nap körül Pontos/végleges definíció nincs Óriásbolygók/barna törpék Határ ~ 13 Jupitertömeg körül Energiatermelés vagy
Összeállította: Juhász Tibor 1
A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben
Konkoly Thege Miklós a csillagász és az asztrofizika forradalma. Balázs Lajos MTA CSFK KTM CSI, ELTE TTK
Konkoly Thege Miklós a csillagász és az asztrofizika forradalma Balázs Lajos MTA CSFK KTM CSI, ELTE TTK Információ forrásom Vargha Magda MTA KTM CSKI könyvtárosa (1931-2010) A csillagászati információ
EXOBOLYGÓK A FIZIKA ÉRETTSÉGIN I. RÉSZ Horváth Zsuzsa Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest
Ha a test hullámfüggvényének a gravitáció által kiváltott spontán redukcióit is figyelembe vesszük, akkor a méret és a tömeg függvényében folytonos átmenettel jutunk a kvantummechanikai és gravitációs
KEDVENC BOLYGÓM A MARS
II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.
Észlelési ajánlat 2009 december havára
Észlelési ajánlat 2009 december havára Bolygók Merkúr: A hónap első felében helyzetének köszönhetően észlelésre nem alkalmas. Dec. 18- án kerül legnagyobb keleti elongációjába azaz 20 fokra a Naptól. Ekkor
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők
CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.
CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába
A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában
Irány az ûr! SZKA_210_17
Irány az ûr! SZKA_210_17 TANULÓI IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM 205 KVÍZKÁRTYÁK 17/1A 1. Melyik bolygónak nincs légköre az alábbiak közül? A Jupiter C Vénusz B Merkur D Mars 2. Mennyi a CsE (csillagászati
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Természettudományi és Informatikai Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT. Exobolygók, szuperföldek
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Exobolygók, szuperföldek Készítette: Maróti Julianna fizika BSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Szatmáry
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. BALANCE Mini torony Goto mechanika
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ BALANCE Mini torony Goto mechanika TARTALOMJEGYZÉK 0. Fejezet: Alapok........................... 1 0.1. Összeszerelés........................... 1 0.2. Kézivezérlõ.............................
Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia
Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Egyszerű optikai eszközök Lencsék: Domború lencsék: melyeknek közepe vastagabb Homorú lencsék: melyeknek a közepe vékonyabb, mint a széle Tükrök:
A kézi hőkamera használata összeállította: Giliczéné László Kókai Mária lektorálta: Dr. Laczkó Gábor
A kézi hőkamerával végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg a kézi hőkamera használatát, hasonlítsák össze a fényképezőgép képalkotásával. Legyenek képesek a kijelzőn látható
Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.
A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",
FUSD LE A NAPRENDSZERT!
FUSD LE A NAPRENDSZERT! Kedves Naprendszerfutók! A Föld még egyszer sem kerülte meg a Napot azóta, hogy úgy döntöttünk, hogy az idei Kutatók Éjszakáján lefutjuk a Naprendszert legalábbis annak méretarányos
38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók
38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók EMLÉKEZTETŐ A Naprendszer a Nap nevű csillag bolygórendszere, közel egy síkban keringő bolygókkal,
Fizika. ember a természetben műveltségterület. Tanulói munkafüzet. Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva
B Tanulói munkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva Fizika ember a természetben műveltségterület 3 A csillagos ég feltáruló titkai csillagászattörténeti
2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára
Az Ég és Föld vonzásában a természet titkai című projekt 2013 januárjában kezdődött, két éves tudománynépszerűsítő programsorozat. A célcsoport a Nyugat- Dunántúl és Észak-Magyarország 10-18 éves korú
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
Földön kívüli területek térképezése. Burián Gábor
Földön kívüli területek térképezése Burián Gábor 1 2 Földön kívüli területek térképezése Diplomamunka Burián Gábor Belső konzulens: Dr. Márton Mátyás Külső konzulens: Hargitai Henrik ELTE Térképtudományi
Természettudományi Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék. Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak S ZAKDOLGOZAT A csillagászat, mint új középiskolai tantárgy és érettségi
Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben
Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
Szubsztelláris égitestek naprendszerekben
MTA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONKOLY THEGE MIKLÓS CSILLAGÁSZATI INTÉZET Szubsztelláris égitestek naprendszerekben ÉRTEKEZÉS AZ MTA DOKTORA CÍMÉRT Szerző: Dr. Szabó M. Gyula Budapest,
Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított
Exoholdak fedési exobolygók körül
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK FIZIKA DOKTORI ISKOLA Exoholdak fedési exobolygók körül Doktori értekezés tézisei Szerző: Témavezetők: Simon Attila,
Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése
Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör 2004.03.21 A rakéták fejlődése A kínaiak isz. 1000 körül puskaporból tűzijáték petárdákat készítettek. A rakéta haditechnikai alkalmazása 1232-ben kezdődött, amikor
Csillagkoronák éjféli barátja. Tittel Pál ( )
Csillagkoronák éjféli barátja Tittel Pál (1784-1831) Az Eszterházy Károly Főiskola könyvtára 2011 decemberében vette fel a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum nevet. Pásztó ringatá Tittel bölcsőjét Tittel
1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok
1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik
KOZMIKUS SUGÁRZÁS EXTRÉM ENERGIÁKON I. RÉSZ
is elôírt fizikai ismeretek tárgyalásától. Ez a kihívás indította el az orvosi irányultságú fizika/biofizika oktatását Budapesten. Tarján professzor több mint 30 éven keresztül állt a katedrán és ez alatt
20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek.
. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. Először megadom a síkbeli definíciójukat, mert ez alapján vezetjük le az egyenletüket. Alakzat
Kozmikus geodézia MSc
Kozmikus geodézia MSc 1-4 előadás: Tóth Gy. 5-13 előadás: Ádám J. 2 ZH: 6/7. és 12/13. héten (max. 30 pont) alapismeretek, csillagkatalógusok, koordináta- és időrendszerek, függővonal iránymeghatározása
Tematika. FDB 1305 Csillagászati földrajz I.
Tematika FDB 1305 Csillagászati földrajz I. I. A szférikus csillagászat alapjai 1. hét: Tájékozódás a Földön és az égbolton 2. hét: Csillagászati gömbi koordináta-rendszerek: horizontális, ekvatoriális
4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév
Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek
Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai
Magyar Tudomány Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai 2006 8 909 Magyar Tudomány 2006/8 A Magyar Tudományos Akadémia
Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!?
Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Mosoni László MTA Konkoly Obszervatórium Penc, 2005 június 7 Heidelberg Max Planck Institut für Astronomie Hazai csillagászati interferometria VLBI (csak
Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség
Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,
Budapest, 2010. december 3-4.
Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,
Világegyetem születése Kozmológia
Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb. 10-15mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag csillagászati
A KOZMIKUS TÁRSKERESÉS ÉS EREDMÉNYEINEK KOMMUNIKÁCIÓJA
A KOZMIKUS TÁRSKERESÉS ÉS EREDMÉNYEINEK KOMMUNIKÁCIÓJA Almár Iván ÖSSZEFOGLALÁS A kozmikus társkeresés lényege, hogy a Földhöz hasonló bolygót, a Földön kívül létrejött, a földitől független életet és
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. Nazca-lemez 2. Atacama-sivatag
Több mint 1000 japán CUUSOO felhasználó választása
Több mint 1000 japán CUUSOO felhasználó választása Booklet available in English on Heft in deutscher Sprache erhältlich auf Livret disponible en français sur Folleto disponible en español en Folheto disponível
Csillagászat. (Vázlat)
Csillagászat (Vázlat) 1. A csillagászat rövid története 2. Naprendszer a) Nap b) Nagybolygók és holdjaik c) Kisbolygók d) Üstökösök és meteorok e) Interplanetáris anyag 3. Tejútrendszer, Galaktika 4. Extragalaxisok