Világegyetem születése Kozmológia

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világegyetem születése Kozmológia"

Átírás

1 Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag csillagászati távolságegységek (kieg): 1 fényév - a fény 1 év alatt megtett útja = 9,5b km 1 parsec az Ekliptika nagytengelye 1 másodperc szögben látszik = 3,26 fé 1 CsE - Csillagászati egység: Ekliptika fél-nagytengelye = 149,6m km = 8,3 fényperc Univerzum keletkezése: Ősrobbanás (Big Bang vagy Forró Univerzum elmélet) ~15 (13,7) milliárd éve összes anyag egyetlen pontban, mely forró, szupersűrűségű és óriási ütemben tágul bizonyítékok: táguló Univerzum (vörös-eltolódás - Hubble), kozmikus háttérsugárzás a robbanás fénymaradványa szerkezete megegyezik a vákumban felrobbantott anyag felhőével Ősrobbanás lefolyása (kieg): robbanás pillanata: az anyag sűrűsége g/cm 3, hőmérséklete K, (előtte mi volt nem tudjuk), hadronkorszak: pár sec. csak fotonok és hadronok gyors tágulásban felfúvódás anyagszületés : ~5. sec: 100g/cm 3,10 9 K magerők műkésbe lépnek p + és e keletkezése H atommagok sűrű anyag, mint a csillagok belsejében ütközések 10% He homogén Univerzum: ~félmillió évig egyenletes anyageloszlás, tágulás lassul átlátszó Univerzum: g/cm 3 és 3000K-nél fotonok számára átjárható átlátszó inhomogén Univerzum: millió év után működni kezd a gravitáció az anyagban sűrűsödések és ritkulások alakulnak ki pókhálószerű szerkezet galaktikus Univerzum: milliárd évek után az anyag alapvetően halmazokba, galaxisokba és csillagokba illetve a maradék ködökbe tömörül Az Univerzum jövője (kieg.): tömegtől függ és a sötét energiától függ verziók: Nagy reccs vagy zárt Univerzum: tömeg elég nagy G a tágulást visszafordítja újra minden 1 pontba esetleg újra Big Bang pulzáló Univerzum Nagy Brrr vagy nyílt Univerzum: tömeg nem elég tágulás örökké ha a H elfogy kihűlő sötét égitestek Nagy sutty vagy sötét halál: tömeg kicsi gyorsuló tágulás távolsághatár után G nincs szétesik a szerkezet az Univerzum kihűlő részecskefelhővé tágul

2 Univerzum részei DSO (Deep Sky Objects) csillagászat Galaxis-halmazok ill. szuperhalmazok: a pókháló sűrű szövetű részei millió fényévnyi terek, galaxisokkal (50-50m) köztük intergalaktikus tér milliárd fényévnyi üres terek Galaxisok: csillagvárosok, csillagokat tartalmazó gravitációs rendszerek kisebb galaxisok ütközésével jönnek létre a nagy galaxisok típusaik: szabálytalan galaxisok: néhány mrd csillagot tartalmaz + csillagközi anyagot pl.: Kis- és Nagy-Magellán felhő (170e / 220e fé - a legközelebbi extragalaxisok a Tejútr kísérői) spirál galaxisok: mrd csillag, differenciált forgással, több altípus mag 5-50e fé közel gömb alakú nagy csillagsűrűségű rész, középpontjában szupercsillaggal (millió napnyi fekete lyuk) spirálkarok síkban kinyúló, feltekeredő közepes csillagsűrűségű szálak, köztük a csillagok ritkásabban halo karok síkja alatt és fölött igen ritka tér, kisebb anyaggócokkal pl.: Androméda-köd (legközelebbi spirális 2,2m fé), Örvény-köd, Sombrero-g. elliptikus galaxisok: többszáz milliárd csillagból álló óriások lencse alakú, magtól kifelé egyenletesen csökken a csillagsűrűség kvazárok / rádiógalaxisok: erős rádiósugárzású, de nem látható igen távoli objektumok Kozmikus környezetünk Fornax: 50m fé méretű közepes galaxishalmaz 18 nagy és 100 kisebb galaxisból áll Lokális-rendszer: galaxishalmazunk egy kisebb, 5m fé átmérőjű csoport 2 nagy és kb.25 kisebb galaxis Tejútrendszer (Galaktika): a mi galaxisunk Tejút vagy Hadak útja: az égen látható világos sáv távcsővel nézve halvány csillagok sokasága csak az 50-es évektől tudjuk a szerkezetét átlagos spirális galaxis mrd csillaggal a mag ~15e fé, a karok ~100e fé átmérő, a karok vastagsága párszáz fé Naprendszerünk helye: az egyik karban ~30e fényévre a magtól ~250m éves periódussal kering csillagsűrűség alacsony 10 fé-n belül kb. 10 csillag legközelebbi csillag a Proxima Centauri (4,28 fé) Naprendszer: 2-3 fé sugarú gömb alakú tér a Nap gravitációja és sugárzása uralja

3 Csillagok élete, működése egy kis asztrofizika Csillag: óriási, magas hőmérsékletű, gázplazma-gömb, energiatermeléssel saját fény elavult definíció egyik kritérium sem igaz minden csillagra! az Univerzum tömegének 90%-t tömörítő egyedi anyag-objektumok (égitestek?) óriási távolság miatt csak pontszerűnek látjuk fényüket Keletkezésük: kozmikus gázfelhő gravitációs összehúzódásával nyomásnövekedés miatt a mag melegszik 5m K-nél beindul az E-produkció E-kisugárzás egyensúlyt tart G-vel Jellemzőik (kieg): fényrend (magnitúdó): a csillag fényessége látszó fényesség (m) ahogy látjuk az égen, függ a tényleges fényétől és a távolságtól abszolút fényesség (M luminozitás) a csillag energia-kisugárzása, függ a tömegtől és állapottól színkép: a csillagok színe O B A F G K M (kék-fehér-sárga-vörös), a felületi hőmérséklettől függ (25e 3eK) Csillagok alaptípusai: felületi hőmérséklet a fényességgel összefügg (színkép, tömeg, méret is) Hertzsprung-Russel-diagram: a csillagok többsége 3 ágba rendeződik életútjuk 3 stabil szakasza fő típusok (a fénylő csillagok 90%-a): fősorozatú csillagok vörös óriások fehér törpék fősorozatú csillag: H He fúzióval termeli az energiát helye és a tartózkodás ideje a tömegtől függ, utóbbi fordítottan arányos (Nap 15mrd év, 10 Naptömegnél 1mrd év, 1/10-nél 35 mrd év) H elfogy gravitációs összehúzódás tovább, majd 15m K-nél He C fúzió vörös óriás: óriási energia külső tartomány felfúvódik, de a felszín hidegebb lesz egy ideig ismét stabil, de He is elfogy fehér törpecsillag: lassú gravitációs összehúzódás Föld méretűre forró, de gyenge fényű, nagy sűrűségű égitest 10 Naptömeg felett szupernóva: a csillag belseje hirtelen összeroskad felszabaduló óriási E miatt a külső burok felrobban mrd csillag E C-nél nehezebb elemek keletkezése ekkor maradványa: planetáris köd, közepén szupersűrű neutroncsillaggal:

4 Különleges csillagtípusok (kieg.) szuperóriások: >1000 Naptömeg, rövid életű gigaképződmények vörös és barna törpék: <1/1000 Naptömeg, pislákoló örök életű parányok változócsillagok: pulzáló változók: periodikus fényváltozású, instabil óriások fler csillagok: hirtelen többszörösre fényesedő, születő, még nem stabil nóvák: hirtelen több ezerszeresre fényesedő, anyagot is ledobó csillagok nem csillagok : látható fényt nem sugárzó égitestek (XX.sz.-ban ism.) sötét törpék: fehér törpék lassú kihűlésével Föld méretű, de Naptömegnyi csillagmaradványok neutron csillagok - pulzárok: szupernóva-maradványok rádiósugárzással 5-15 km-es, több Naptömegnyi, gyorsan forgó testek fekete lyukak: 1000 naptömegnyi szuperóriások maradványa óriási G miatt, minden anyagot elnyelő és a fényt is elgörbítő testek elméletben előbb tudtunk róluk mint a felfedezés!!! Einstein-kereszttel vagy neutrínó kibocsátásuk révén észlelhetők Csillaghalmazok (kieg.) sok csillag a galaxison belül is kisebb rendszereket alkot kettős és többszörös csillagok: közös tömegközéppont körül keringő rendszerek pl. Sirius A, Sirius B (a legfényesebb csillag, télen látható) nyílt halmazok: párszáz fiatal csillag, 1-1 gázköd anyagából képződtek, a karokban pl. Fiastyúk (Pleiádok) gömbhalmazok: 1-2 millió idős csillag a haloban (tejút síkja alatt és fölött!) pl. M33 Csillagközi ködök nebulák (kieg.) a csillagközi anyag sűrűbb részei legtöbbször a galaxisok peremvidékén típusaik: világító (diffúz) gázködök: H-ból álló csillagok fénye áltál ionizált saját lilás fényű ködök, csillagbölcsők pl. Orion-köd, Lagúna-köd, Rozetta-köd, Tarantella-köd (legnagyobb fé), reflexiós porködök: főleg grafit kristályok, közeli csillagok fényét szóró kékesszürke ködök sötét ködök: nincs fényük, csak a mögöttes tér takarásából észlelhetők, pl. Lófej-köd planetáris ködök: felrobbant csillagok ledobott táguló gázburka, pl. Rák-köd, Lyra-gyűrűs-köd

5 Nap a legismertebb csillag Naprendszerünk központi csillaga: 1,4m km-es, átlagos, középkorú, fősorozatú sárga csillag közepes távolsága: 8,3 fperc ~150mkm (CsE) tömeg 98%-át adja anyag 74% H, 14% He, 2% egyéb anyag szerkezete gömbhéjas: a. mag 10m K hőmérsékletű, termonukleáris (H He) fúzióval energiatermelés b. röntgentartomány energia a magból röntgensugárként áramlik kifelé c. konvektív zóna energiát az áramló anyag szállítja fel kb. 500 km-es cellákban d. fotoszféra a 6000 K felszín, a hőenergia átalakul fénnyé, granulák e. kromoszféra 10e km-es fényes alsó légkör, csak napfogyatkozáskor látjuk f. korona kb. 1m km-es halvány felső légkör, a mágneses erővonalak mentén kiáramló anyag miatt lángnyelv szerkezetű Égen fél fok szögátmérő felületi jelenségei is figyelhetők: napos differenciált forgás összekuszálódó mágneses erővonalak 11 éves periódusú mágneses napciklus (napfolt maximum és minimum) felületi jelenségek: napfolt a fotoszféra alacsony hőmérsékletű, sötétebb részei (umbra penumbra, ált. csoportosan) protuberancia a felszínből kiemelkedő 100e km-es gázhidak fler (napkitörés) - a napfoltok felett hirtelen kifényesedő kromoszféra, megnövekedő részecskesugárzás veszélyes Figyeljük!!! Földi hatásai: sugárzása a teljes elektromágneses spektrumban + részecskék is Napszél a kb. 50%-nyi látható fény energiája tartja életben a föld életet és a természeti jelenségek jó részét a Föld légköre és mágneses tere véd a káros sugaraktól

6 Naprendszer a Nap családja Naprendszer: gömb alakú tér, amit a Nap gravitációs tere és sugárzása ural sugara: kb. 600e CsE =2 FényÉv =0,61 ParSec A Nap gravitációs terében 6 égitestcsoport: bolygók, kisbolygók, törpebolygók, holdak 1 síkban, üstökösök, meteorok + bolygóközi anyag a tér minden irányában Keletkezése: nebuláris elméletek (Kant-Laplace, Roche, Alfvén) Hoyle: kozmikus gáz- és porfelhő gravitációs összehúzódása gyorsuló forgás lapulás Egyenlítő mentén F c miatt leváló anyaggyűrűk kifelé áramlik lehűlés cseppfolyósodik, szilárdul összetapad csomókba protoplanetizmálok a gáz már nem tudja kisodorni kozmikus ütközésekkel nőnek impakt formák fokozatos lehűlés miatt az anyagok dermedéspont szerint elkülönülnek bent a nehézelemekből belső v. kőzetbolygók > Föld-típus kijjebb a gázokból külső gázbolygók > Jupiter típus kettő között az 5. bolygópályán nem állnak össze kisbolygók Neptunuszon kívül már kevés gáz + nagyon hideg jégből törpebolygók közelítő kisbolygók, bolygótársak gravitációs befogása vagy a becsapódások kidobott anyagából holdak Napban energiatermelés napszél a maradék gázt kifújja külső tartományokban lehűlve összefagynak üstökösök, meteorok Exobolygók kérdése (kieg.): ha ez általános érvényű, minden csillag körül kell legyen bolygórendszer 90-es években új módszerekkel 200 exobolygó (magyarok) ma már kb ismert 2009-ben az első Föld szerű exobolygó (Földön kívüliek létezésének valószínűsége megnőtt!?)

7 Bolygók - planetológia 8 bolygó: nincs saját fényük, a Napét verik vissza a Nap körül egy síkban, egy irányban keringenek és forognak (két kivétel) mozgásuk Kepler-törvényei szerint: az ellipszis egyik gyújtópontban a Nap (perihélium afélium), a pályasugár egyenlő területeket súrol (napközelben gyorsabb, naptávolban lassabb a sebesség), a keringési idő négyzete egyenesen arányos a naptávolság köbével belső bolygók: 4 kis méretű, de nagy sűrűségű kőzetbolygó, összesen 3 holddal, külső bolygók: 4 nagy méretű, kis sűrűségű gázbolygó, sok holddal, gyűrűkkel Belső bolygók Merkúr: Naptól max.30 (2 óra) megfigyelése nehéz (Mariner-szonda) kicsi, de legsűrűbb, belül kihűlt, felszínén kráterek légkör nincs + lassú forgás hőmérséklete C a legnagyobb hőingás Vénusz: Nap és Hold után a legfényesebb az égen de Naptól max.47 (3 óra) csak este vagy reggel látható esthajnal- csillag (!) fényváltozásokat mutat (Mariner, Venyera-szondák) Földi méretű, de egységes kéreg csak rift-árkok + kráterek forró mag vulkánok felszíne pokoli: igen sűrű CO 2 légkör hőmérséklet +470 C (üvegházhatás), kénsav felhők nagy albedo, de félsötét felszín Föld: erős tektonika, magmatizmus kevés becsapódásos forma, kétosztatú kéreg + hegyek, árkok, stb., közepesen sűrű légkör, mérsékelt hőmérséklettel, folyékony víz élet, 1 nagy hold, sok kráterrel Mars: vörös-bolygó, a legismertebb: Marsz, Mariner és Viking-szondák Clinton re embert küldeni 98-tól NASA roham: Pathfinder, Mars Express, Spirit, Opportunity, Global Surveyor kis méretű, sűrűségű, vastag litoszféra felszínén Fe, Si kőzetpor, sivatagi formákkal, 3 felszíntípus: délen sok kráter idős felszín, sarkokon glaciális üledéktakarók északon fiatal vulkáni platók, tektonikus hasadékokkal (Mariner-völgy) Tharsis-hátságon (10 km) óriás pajzsvulkánok, (Olympos: 25 km rekord) 1/200 bar nyomású, ritka CO 2 légkör hőmérséklet C, gyakori ciklonok légkörben vízgőz jégfelhők + sarkokon jégsapkák felszín alatt is jég kisformák eróziós csatornák egykor folyékony víz is volt, talán élet is?! 2 szabálytalan kis hold

8 Külső bolygók Jupiter, az óriás: 2. legfényesebb obj., régóta ismert, megfigyelt, Galilei, Pioneer, Voyager, Galileo legnagyobb méretű és tömegű (bolygótömeg 70%-a), közepes sűrűségű gázbolygó, 84% H, 15% He (mint ősnap), kicsi szilárd szilikátos mag, folyékony óceán vastag H légkör, erős széllel, sávos felhőzet CH 4, NH 3, tetején 140 C, lejjebb melegebb sávhatárokon turbolencia, régi anticiklon képződmény a Nagy Vörös Folt 4 nagy holdját Galilei fedezte fel, +16 kis hold és vékony porgyűrűk Szaturnusz: hatalmas gyűrűivel a legérdekesebb ismert: Galilei, Piooneer, Voyager, Cassini 2. legnagyobb, mindenben a Jupiterhez hasonló, de legritkább anyag felhősávos légkörében erős szél, de turbolencia nélkül, -185 C hőmérséklet gyűrűrendszere 278e km-es, 3 részes, közelebbről (Pioneer) 1m km-es alig 100m vastag, -tól 10m nagyságig terjedő apró testek felületükön vízjég fényes, 1 nagy, 4 közepes és 18 kis hold Uránusz: 1781-ben fedezi fel Herschel, csak Voyager-2 gyors retrográd forgás, pályasíkba hajló tengellyel, mintha gurulna 50e km-es gázbolygó egységes kékes-fehér felhőzet vékony gyűrűk, 4 közepes és 19 kis hold Neptunusz: 1846-ban az Uránusz pályazavarai alapján fedezte fel Galle csak Voyager ben mint Uránusz, de kékes színű, fehér metánfelhőkkel ciklonképződménye a Nagy Sötét Folt a leghidegebb hely -230 C vékony gyűrűk, 1 nagy és 7 kis hold Törpebolygók: 2006-tól bevezetett égitest kategória 1960-ban Kuiper elmélete szerint Neptunuszon túl Plútó-szerű égitest övezet felfedezések, jelenleg kb. 800 ismert (Sedna, Eris) ferde, erősen ellipszis pályán pár száz esetleg pár ezer km-es testek mint óriás üstökös-magok, könnyű, piszkos jégből állnak Plútó a kívülálló (most éppen beljebb van a Neptunusznál) 2006-ig a 9. bolygó, bár nem illett a képbe új kategória: törpebolygó Uránusz és Neptunusz pályazavarai alapján Lowell keresi 1905-től 1930 Tombaugh találja meg Ekliptikára 17 -al hajló, erősen excentrikus pálya (Neptunuszon belül) kicsi, de könnyű gázokból áll felszínén métánjég, -230 C metánlégkör, holdja a Charon fele akkora

9 Kis égitestek kóborló parányok Kisbolygók (Aszteroidák): Titus-Bode-szabály alapján 200 évig keresték az 5. bolygót, 1801 Piazzi: Ceres felfedezése, majd Pallas, Juno, Vesta, ~Mars tömeg Jupiter miatt nem álltak össze bolygóvá többségük 2,2-4,5 CsE távolságban, párszáz m-km-ig terjedő méretű kőzettestek nagyobbak gömbszerűek, a kisebbek szabálytalanok, légkörük nincs impakt formák elnyúlt és ferde pályájúak is vannak (0,8-10 CsE) Földsúrolók ; Ikarus, Eros és Apophis + több ismeretlen megközelítheti a Földet veszélyes Armageddon NASA-NEAR program Üstökösök kométák: ritka, de a legszebb égi jelenségek néhány km-es piszkos hógolyók, a Naprendszer ősanyagából 0,1-1 fényév távolságban az Oort-felhőben számuk több milliárd lehet időnként elindulnak befelé (?) igen elnyúlt pálya, hosszú keringési periódus pályájuk változhat (Jupiter, Nap): 1998 Shoemaker-Levy-üstökös darabjai a Jupiterbe rövidperiódusú: Haley 1986 (76 éves 2062) hosszúperiódusú: Hale-Bopp 1999 (2500 éves), ISON parabola (Oort-felhőből), hiperbola (megszökő) szerkezete: mag: több 10km-es kő és jég (Giotto a Haley magjánál) kóma: Napközelben párolog 10ekm fényes felhő porcsóva, ioncsóva: napszél által elfújt 10m km-es halvány sáv párolgás tömeg csökken széteshet meteorok Meteorok: apró testek a Nap körül elnyúlt pályán apró, sötét ~4,5mrd éves testek, rövidperiódusú üstökösök széthullt magjai, légkörbe lépve csillaghullás, sporadikus v. rajok (augusztus 9 - Perseidák, november Leonidák), km között a sűrű levegő összepréselődik ionizálódik felvillanás, a legtöbb elhamvad napi 1-2et por kb.~50 nagyobb/év szabadeséssel meteorit fajtái: vas-nikkel, vas-szilikát, szilikát, + szenes kondrit (pl. kabai meteorit) élet építőkövei a Földre (!?) 10 méternél nagyobbak becsapódáskor elpárolognak energiájuk krátert robbant (Arizona-kráter) a nagy sebességű felrobbanhat bolida vagy tűzgömb pl Kassa, 2013 Cseljabinszk, 1908 Tunguszka-esemény: 80 km tajgát pusztít ki egy 20Mt-ás robbanás Kozmikus katasztrófák (kieg.): néha km-es nagyságrendű égitestek érkeznek óriáskráterek kb. 200-at ismerünk (pl. Manicouagan 300km, Chiaxculub, Ries-medence) globális következmények nagy kipusztulások a földtörténetben (forró lökéshullám, földrengés, tűzeső, szökőár, légköri változások) Bármikor jöhet egy Armageddon?! A NASA is már készül rá!!!

10 Holdak a bolygókísérők bolygók körül keringő égitestek: 7 nagy hold: 3-5ekm, differenciált belső, kötött tengelyforgás 8 közepes hold: 1-1,5ekm, 16 kis hold: km szondák felfedezése ~40 apró hold: néhány tíz km szabálytalan anyaguk belül kőzet, kifelé vegyes, majd jég sűrűség (3,5-1g/cm 3 ) Hold: legismertebb égitest, régóta vizsgáljuk, Luna-szondák 14 ember járt ott (Apollo program ) 384ekm sugarú, 5 ban hajló, erősen elliptikus pálya mindig ugyanazt az oldalát látjuk 27,3 napos kötött tengelyforgás (=keringés) fényváltozások: 29,5 napos, szinodikus keringés = 1 holdi nap a Földről: újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed fogyatkozások: részleges vagy teljes feltétel: Hold az ekliptika síkjában + teli vagy újhold legyen évente 1-2 Holdfogyatkozás: teliholdkor a Hold a Föld árnyékába kerül egész Földről látszik, a légkörön megtörő fény miatt halványvörös Napfogyatkozás: újholdkor a Hold a Nap elé kerül részleges árnyékzóna 6-8e km széles teljes árnyék keskeny, max.200km kb. és 10e km hosszú ritkább Napközel és Holdtávol esetén nem éri el gyűrűs napfogyatkozás égitest jellemzői: 3476 km, 3,35 g/cm3 sűrűségű, 1/80-ad Földtömeg (g=1,6m/s 2 ), hideg test légköre nincs fekete ég, éles terminátor, hőmérséklet C-ig felszín: vastag inszolációs törmelék (regolit) üveggömbökkel (tektit becsapódások) becsapódásos formák (kráterek), két színtartomány: terrák: világos, anortozit kőzet, tele kráterekkel ősi mare (tenger): sötétebb, bazalt kőzet, alacsonyabban kevesebb kráterrel fiatalabb Többi bolygó holdjai (kieg.) Mars holdak: Phobos, Deimos: 20/14 km körüli, szabálytalan alakú, kráterekkel, regolitfelszín Jupiter holdak: Ganymedes: legnagyobb, >Merkúr, jégfelszín Callisto: 3.leg. Merkúr, jégfelszín tele fehér kráterrel, 2 óriás Europe: =Hold, ~80km sima jégkéreg, repedésekkel, alatta vízóceán!!! Io: =Hold, jéggel fedett kénóceán, erős vulkáni tevékenységgel Szaturnusz holdak: Titán: 2. leg., >Merkúr, 1,5 bar nyomású N légkörrel, sűrű CH felhőzettel, sötét felszínén élénk domborzat és CH tengerek (2005 Cassini leszállóegység), Iapetus, Tetys: ~1,5/1ekm, nagy sötét folt (Cassini-regio)/ óriási repedés és kráter Uránusz holdak: Titania, Oberon: ~1500km, kis kráterek + repedések (Messina)/ óriás kráterek Miranda: 480 km, de nagy jégtektonikus vetődések, foltok Neptunusz holdak: Triton: 2730 km, vízjégkéreg, repedések, CH 4 -NH 3 óceán, N gejzírek Nereida: legnagyobb excentricitású pálya befogott test

Világegyetem születése Kozmológia

Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb. 10-15mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag keletkezése:

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,

Részletesebben

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big

Részletesebben

Csillagászati megfigyelések

Csillagászati megfigyelések Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS

Részletesebben

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését. CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik

Részletesebben

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G. A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",

Részletesebben

Bolygórendszerek. Holl András

Bolygórendszerek. Holl András Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

KEDVENC BOLYGÓM A MARS

KEDVENC BOLYGÓM A MARS II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.

Részletesebben

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet

Részletesebben

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik

Részletesebben

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

A Mars A vörös bolygó

A Mars A vörös bolygó A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)

Részletesebben

ismertető a Merkúr bolygóról

ismertető a Merkúr bolygóról ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó

Részletesebben

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor

Részletesebben

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

2011 Fizikai Nobel-díj

2011 Fizikai Nobel-díj 2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője:

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

Csillagászat. (Vázlat)

Csillagászat. (Vázlat) Csillagászat (Vázlat) 1. A csillagászat rövid története 2. Naprendszer a) Nap b) Nagybolygók és holdjaik c) Kisbolygók d) Üstökösök és meteorok e) Interplanetáris anyag 3. Tejútrendszer, Galaktika 4. Extragalaxisok

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

A Naprendszer kőzetbolygói

A Naprendszer kőzetbolygói A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok

Részletesebben

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők

Részletesebben

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Bihariné Dr. Kr ekó Ilona K anczler Gyuláné Dr. Ter mészetismeret. az ELTE TÓK hallgatóinak

Bihariné Dr. Kr ekó Ilona K anczler Gyuláné Dr. Ter mészetismeret. az ELTE TÓK hallgatóinak Bihariné Dr. Kr ekó Ilona K anczler Gyuláné Dr. Ter mészetismeret az ELTE TÓK hallgatóinak I. T E R M É S Z E T f ö l d r a j z TERMÉSZETISMERET I. Természetföldrajz az ELTE TÓK hallgatóinak ELTE Tanító-

Részletesebben

Irány az ûr! SZKA_210_17

Irány az ûr! SZKA_210_17 Irány az ûr! SZKA_210_17 TANULÓI IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM 205 KVÍZKÁRTYÁK 17/1A 1. Melyik bolygónak nincs légköre az alábbiak közül? A Jupiter C Vénusz B Merkur D Mars 2. Mennyi a CsE (csillagászati

Részletesebben

1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából.

1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. 1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A 2.40 lejes bélyegen Galileo Galilei látható, amint egy könyvet ír. Ezt a könyvet 1610-ben márciusban hozta nyílvánosságra

Részletesebben

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/)

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/) OTDK 2008 Az Univerzum születése Rédecsi Mónika [www.space-time.info] Orosháza Város Általános Iskolája Vörösmarty Mihály Tagintézmény 5900 Orosháza, Vörösmarty u.4. Tartalomjegyzék OTDK...1 2008...1 Az

Részletesebben

M57 - Gyűrűs köd - planetary nebula

M57 - Gyűrűs köd - planetary nebula Planetary nebula: A planetáris ködök viszonylag rövid életűek, nagyjából 10 ezer évig marad fent, míg a többi égi objektum álltalában évmilliókig. Az 1.43 naptömegnél könnyebb csillagok evlóciójának utolsó

Részletesebben

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske

Részletesebben

Aktív magvú galaxisok és kvazárok

Aktív magvú galaxisok és kvazárok Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3. Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1. 2. feladat: havi benzinköltség mc01901 Gábor szeretné megbecsülni, hogy autójának mennyi a havi benzinköltsége. Gábor autóval jár dolgozni, és így átlagosan

Részletesebben

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában

Részletesebben

Válaszok a feltett kérdésekre

Válaszok a feltett kérdésekre Válaszok a feltett kérdésekre Megmarad-e az energia a VE tágulása során? Tapasztalatunk szerint az energia helyileg (tehát az energiasűrűség) megmaradó mennyiség Hol? Mit értünk energia alatt? Biztosan

Részletesebben

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

A Hold távolsága: 30 Föld-átmérő. Megteszi a fény 1,28 sec alatt. A Nap mérete: 100 Föld-átmérő. (Bőven beleférne a Holdnak a pályája!

A Hold távolsága: 30 Föld-átmérő. Megteszi a fény 1,28 sec alatt. A Nap mérete: 100 Föld-átmérő. (Bőven beleférne a Holdnak a pályája! A Kék Bolygó és útitársa - csillagászati alapok mindenkinek Szerző: E. Kovács Zoltán Cikkünkben néhány csillagászati alapfogalmat elevenítünk fel, különös tekintettel a Föld és Hold kapcsolatára. Egyúttal

Részletesebben

Természettudományi Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék. Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak

Természettudományi Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék. Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak S ZAKDOLGOZAT A csillagászat, mint új középiskolai tantárgy és érettségi

Részletesebben

Fizika. ember a természetben műveltségterület. Tanulói munkafüzet. Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva

Fizika. ember a természetben műveltségterület. Tanulói munkafüzet. Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva B Tanulói munkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva Fizika ember a természetben műveltségterület 3 A csillagos ég feltáruló titkai csillagászattörténeti

Részletesebben

A NAP. A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal:. Ez a jel Ré ókori egyiptomi napisten hieroglif jele is.

A NAP. A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal:. Ez a jel Ré ókori egyiptomi napisten hieroglif jele is. A NAP A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb.. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Égi mechanika tesztkérdések. A hallgatók javaslatai 2008

Égi mechanika tesztkérdések. A hallgatók javaslatai 2008 Égi mechanika tesztkérdések A hallgatók javaslatai 2008 1 1 Albert hajnalka 1. A tömegközéppont körüli mozgást leíró m 1 s1 = k 2 m 1m 2 r,m s r 2 r 2 2 = k 2 m 1m 2 r r 2 r mozgásegyenletek ekvivalensek

Részletesebben

ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL

ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL Az infravörös sugárzás felfedezése Mi az infravörös sugárzás? A látható fényhez közeli, a közepes és a látható fénytől távoli infravörös sugárzás (Forrás: a NASA

Részletesebben

Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése

Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör 2004.03.21 A rakéták fejlődése A kínaiak isz. 1000 körül puskaporból tűzijáték petárdákat készítettek. A rakéta haditechnikai alkalmazása 1232-ben kezdődött, amikor

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék Modern kozmológia Horváth István NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék 2015 a fény nemzetközi éve 1015 Ibn Al-Haytham optika 1815 Fresnel fény hullámelmélete 1865 Maxwell egyenletek

Részletesebben

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2016, CERN, 2016.08.16. p. 1 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 16. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner

Részletesebben

Hidrogéntől az aranyig

Hidrogéntől az aranyig Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és

Részletesebben

Szakmai beszámoló. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA KÖZGYŰJTEMÉNYEK KOLLÉGIUMA Pályázati azonosító: 3506/2055

Szakmai beszámoló. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA KÖZGYŰJTEMÉNYEK KOLLÉGIUMA Pályázati azonosító: 3506/2055 Szakmai beszámoló NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA KÖZGYŰJTEMÉNYEK KOLLÉGIUMA Pályázati azonosító: 3506/2055 Pályázatunkban két kiállítás megvalósítását vállaltuk a teljesítési idő alatt. I. Az első

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

A Nap titkai. Készítette: Zsoldos Tamásné

A Nap titkai. Készítette: Zsoldos Tamásné A Nap titkai Készítette: Zsoldos Tamásné Tartalom Fizika Kémia Földrajz Biológia Irodalom Történelem Éltetőnk a Nap A Nap szerkezete Napenergia Naptevékenységek Napfogyatkozás Film Feladatok Kislexikon

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Török Tamás

SZAKDOLGOZAT. Török Tamás SZAKDOLGOZAT Török Tamás 2009 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék Fizika kiegészítő levelező szak SZAKDOLGOZAT Kisbolygók és üstökösök jelentősége

Részletesebben

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen

Részletesebben

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása 2015. április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Egyetlen tömegpont: 3 adat (3 szabadsági fok ) Példa:

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben