Világegyetem születése Kozmológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világegyetem születése Kozmológia"

Átírás

1 Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag keletkezése: Ősrobbanás (Big Bang vagy Forró Univerzum elmélet) ~15 milliárd éve összes anyag egyetlen pontban, mely forró, szupersűrűségű és óriási ütemben tágul bizonyítékok: táguló Univerzum (vörös-eltolódás - Hubble), kozmikus háttérsugárzás a robbanás fénymaradványa szerkezete megegyezik a vákumban felrobbantott anyag felhőével Ősrobbanás lefolyása: robbanás pillanata: az anyag sűrűsége g/cm 3, hőmérséklete K, (előtte mi volt nem tudjuk), hadronkorszak: pár sec. csak fotonok és hadronok gyors tágulásban felfúvódás anyagszületés : ~5. sec: 100g/cm 3,10 9 K magerők műkésbe lépnek p + és e keletkezése H atommagok sűrű anyag, mint a csillagok belsejében ütközések 10% He homogén Univerzum: ~félmillió évig egyenletes anyageloszlás, tágulás lassul átlátszó Univerzum: g/cm 3 és 3000K-nél fotonok számára átjárható átlátszó inhomogén Univerzum: millió év után működni kezd a gravitáció az anyagban sűrűsödések és ritkulások alakulnak ki pókhálószerű szerkezet galaktikus Univerzum: milliárd évek után az anyag alapvetően halmazokba, galaxisokba és csillagokba illetve a maradék ködökbe tömörül Az Univerzum jövője (kieg.): tömegtől függ és a sötét energiától függ verziók: Nagy reccs vagy zárt Univerzum: tömeg elég nagy G a tágulást visszafordítja újra minden 1 pontba esetleg újra Big Bang pulzáló Univerzum Nagy Brrr vagy nyílt Univerzum: tömeg nem elég tágulás örökké ha a H elfogy kihűlő sötét égitestek Nagy sutty vagy sötét halál: tömeg kicsi gyorsuló tágulás távolsághatár után G nincs szétesik a szerkezet az Univerzum kihűlő részecskefelhővé tágul

2 Univerzum részei DSO (Deep Sky Objects) csillagászat Galaxis-halmazok ill. szuperhalmazok: a pókháló sűrű szövetű részei millió fényévnyi terek, galaxisokkal (50-50m) köztük intergalaktikus tér milliárd fényévnyi üres terek Galaxisok: csillagvárosok, csillagokat tartalmazó gravitációs rendszerek kisebb galaxisok ütközésével jönnek létre a nagy galaxisok típusaik: szabálytalan galaxisok: néhány mrd csillagot tartalmaz + csillagközi anyagot pl.: Kis- és Nagy-Magellán felhő (170e / 220e fé - a legközelebbi extragalaxisok a Tejútr kísérői) spirál galaxisok: mrd csillag, differenciált forgással, több altípus mag 5-50e fé közel gömb alakú nagy csillagsűrűségű rész, középpontjában szupercsillaggal (millió napnyi fekete lyuk) spirálkarok síkban kinyúló, feltekeredő közepes csillagsűrűségű szálak, köztük a csillagok ritkásabban halo karok síkja alatt és fölött igen ritka tér, kisebb anyaggócokkal pl.: Androméda-köd (legközelebbi spirális 2,2m fé), Örvény-köd, Sombrero-g. elliptikus galaxisok: többszáz milliárd csillagból álló óriások lencse alakú, magtól kifelé egyenletesen csökken a csillagsűrűség kvazárok / rádiógalaxisok: erős rádiósugárzású, de nem látható igen távoli objektumok Kozmikus környezetünk Fornax: 50m fé méretű közepes galaxishalmaz 18 nagy és 100 kisebb galaxisból áll Lokális-rendszer: galaxishalmazunk egy kisebb, 5m fé átmérőjű csoport 2 nagy és kb.25 kisebb galaxis Tejútrendszer (Galaktika): a mi galaxisunk Tejút vagy Hadak útja: az égen látható világos sáv távcsővel nézve halvány csillagok sokasága csak az 50-es évektől tudjuk a szerkezetét átlagos spirális galaxis mrd csillaggal a mag ~15e fé, a karok ~100e fé átmérő, a karok vastagsága párszáz fé Naprendszerünk helye: az egyik karban ~30e fényévre a magtól ~250m éves periódussal kering csillagsűrűség alacsony 10 fé-n belül kb. 10 csillag legközelebbi csillag a Proxima Centauri (4,28 fé) Naprendszer: 2-3 fé sugarú gömb alakú tér a Nap gravitációja és sugárzása uralja

3 Csillagok élete, működése egy kis asztrofizika Csillag: óriási, magas hőmérsékletű, gázplazma-gömb, energiatermeléssel saját fény elavult definíció egyik kritérium sem igaz minden csillagra! az Univerzum tömegének 90%-t tömörítő egyedi anyag-objektumok (égitestek?) óriási távolság miatt csak pontszerűnek látjuk fényüket Keletkezésük: kozmikus gázfelhő gravitációs összehúzódásával nyomásnövekedés miatt a mag melegszik 5m K-nél beindul az E-produkció E-kisugárzás egyensúlyt tart G-vel Jellemzőik: fényrend (magnitúdó): a csillag fényessége látszó fényesség (m) ahogy látjuk az égen, függ a tényleges fényétől és a távolságtól abszolút fényesség (M luminozitás) a csillag energia-kisugárzása, függ a tömegtől és állapottól színkép: a csillagok színe O B A F G K M (kék-fehér-sárga-vörös), a felületi hőmérséklettől függ (25e 3eK) Csillagok alaptípusai: felületi hőmérséklet a fényességgel összefügg (színkép, tömeg, méret is) Hertzsprung-Russel-diagram: a csillagok többsége 3 ágba rendeződik életútjuk 3 stabil szakasza fő típusok (a fénylő csillagok 90%-a): fősorozatú csillagok vörös óriások fehér törpék fősorozatú csillag: H He fúzióval termeli az energiát helye és a tartózkodás ideje a tömegtől függ, utóbbi fordítottan arányos (Nap 15mrd év, 10 Naptömegnél 1mrd év, 1/10-nél 35 mrd év) H elfogy gravitációs összehúzódás tovább, majd 15m K-nél He C fúzió vörös óriás: óriási energia külső tartomány felfúvódik, de a felszín hidegebb lesz egy ideig ismét stabil, de He is elfogy fehér törpecsillag: lassú gravitációs összehúzódás Föld méretűre forró, de gyenge fényű, nagy sűrűségű égitest

4 Különleges csillagtípusok (kieg.): szuperóriások: >1000 Naptömeg, rövid életű gigaképződmények vörös és barna törpék: <1/1000 Naptömeg, pislákoló örök életű parányok változócsillagok: pulzáló változók: periodikus fényváltozású, instabil óriások fler csillagok: hirtelen többszörösre fényesedő, születő, még nem stabil nóvák: hirtelen több ezerszeresre fényesedő, anyagot is ledobó csillagok szupernóvák: 10 naptömeg felett a csillag belseje hirtelen összeroskad felszabaduló óriási E miatt a külső burok felrobban mrd csillag E C-nél nehezebb elemek keletkezése ekkor maradványa: planetáris köd, közepén szupersűrű neutroncsillaggal: nem csillagok : látható fényt nem sugárzó égitestek (XX.sz.-ban ism.) sötét törpék: fehér törpék lassú kihűlésével Föld méretű, de Naptömegnyi csillagmaradványok neutron csillagok - pulzárok: szupernóva-maradványok rádiósugárzással 5-15 km-es, több Naptömegnyi, gyorsan forgó testek fekete lyukak: 1000 naptömegnyi szuperóriások maradványa óriási G miatt, minden anyagot elnyelő és a fényt is elgörbítő testek elméletben előbb tudtunk róluk mint a felfedezés!!! Einstein-kereszttel vagy neutrínó kibocsátásuk révén észlelhetők Csillaghalmazok (kieg.): sok csillag a galaxison belül is kisebb rendszereket alkot kettős és többszörös csillagok: közös tömegközéppont körül keringő rendszerek pl. Sirius A, Sirius B (a legfényesebb csillag, télen látható) nyílt halmazok: párszáz fiatal csillag, 1-1 gázköd anyagából képződtek, a karokban pl. Fiastyúk (Pleiádok) gömbhalmazok: 1-2 millió idős csillag a haloban (tejút síkja alatt és fölött!) pl. M33 Csillagközi ködök (kieg.): a csillagközi anyag sűrűbb részei legtöbbször a galaxisok peremvidékén típusaik: világító (diffúz) gázködök: H-ból álló csillagok fénye áltál ionizált saját lilás fényű ködök, csillagbölcsők pl. Orion-köd, Lagúna-köd, Rozetta-köd, Tarantella-köd (legnagyobb fé), reflexiós porködök: főleg grafit kristályok, közeli csillagok fényét szóró kékesszürke ködök sötét ködök: nincs fényük, csak a mögöttes tér takarásából észlelhetők, pl. Lófej-köd planetáris ködök: felrobbant csillagok ledobott táguló gázburka, pl. Rák-köd, Lyra-gyűrűs-köd

5 Nap a legismertebb csillag Naprendszerünk központi csillaga: 1,4m km-es, átlagos, középkorú, fősorozatú sárga csillag közepes távolsága: 8,3 fperc ~150mkm (CsE) tömeg 98%-át adja anyag 74% H, 14% He, 2% egyéb anyag szerkezete gömbhéjas: a. mag 10m K hőmérsékletű, termonukleáris (H He) fúzióval energiatermelés b. röntgentartomány energia a magból röntgensugárként áramlik kifelé c. konvektív zóna energiát az áramló anyag szállítja fel kb. 500 km-es cellákban d. fotoszféra a 6000 K felszín, a hőenergia átalakul fénnyé, granulák e. kromoszféra 10e km-es fényes alsó légkör, csak napfogyatkozáskor látjuk f. korona kb. 1m km-es halvány felső légkör, a mágneses erővonalak mentén kiáramló anyag miatt lángnyelv szerkezetű Égen fél fok szögátmérő felületi jelenségei is figyelhetők: napos differenciált forgás összekuszálódó mágneses erővonalak 11 éves periódusú mágneses napciklus (napfolt maximum és minimum) felületi jelenségek: napfolt a fotoszféra alacsony hőmérsékletű, sötétebb részei (umbra penumbra, ált. csoportosan) protuberancia a felszínből kiemelkedő 100e km-es gázhidak fler (napkitörés) - a napfoltok felett hirtelen kifényesedő kromoszféra, megnövekedő részecskesugárzás veszélyes Figyeljük!!! Földi hatásai: sugárzása a teljes elektromágneses spektrumban + részecskék is Napszél a kb. 50%-nyi látható fény energiája tartja életben a föld életet és a természeti jelenségek jó részét a Föld légköre és mágneses tere véd a káros sugaraktól

6 Naprendszer a Nap családja Naprendszer: gömb alakú tér, amit a Nap gravitációs tere és sugárzása ural sugara: kb. 600e CsE =2 FényÉv =0,61 ParSec csillagászati távolságegységek: 1 CsE - Csillagászati egység: Ekliptika fél-nagytengelye = 149,6m km = 8,3 fényperc 1 fényév - a fény 1 év alatt megtett útja = 9,5b km 1 parsec az Ekliptika nagytengelye 1 másodperc szögben látszik = 3,26 fé G terében 6 égitestcsoport: bolygók, kisbolygók, törpebolygók, holdak 1 síkban, üstökösök, meteorok + bolygóközi anyag a tér minden irányában Keletkezése: sokféle elmélet (Kant-Laplace, Roche, Alfvén) XX.sz.-ban összegzés Hoyle-elmélet: kozmikus gáz- és porfelhő gravitációs összehúzódása gyorsuló forgás lapulás Egyenlítő mentén F c miatt leváló anyaggyűrűk kifelé áramló gáz lehűlés cseppfolyósodik, szilárdul összetapad csomókba protoplanetizmálok a gáz már nem tudja kisodorni kozmikus ütközésekkel nőnek impakt formák fokozatos lehűlés miatt az anyagok dermedéspont szerint elkülönülnek bent a nehézelemekből belső v. kőzetbolygók > Föld-típus kijjebb a gázokból külső gázbolygók > Jupiter típus kettő között az 5. bolygópályán nem állnak össze kisbolygók Neptunuszon kívül már kevés gáz + nagyon hideg jégből törpebolygók közelítő kisbolygók, bolygótársak gravitációs befogása vagy a becsapódások kidobott anyagából holdak Napban energiatermelés napszél a maradék gázt kifújja külső tartományokban lehűlve összeállnak üstökösök, meteorok Exobolygók kérdése (kieg.): ha ez általános érvényű, minden csillag körül kell legyen bolygórendszer 90-es években új módszerekkel 200 exobolygó (magyarok) ma már kb ismert 2009-ben az első Föld szerű exobolygó (Földön kívüliek létezésének valószínűsége megnőtt)

7 Bolygók - planetológia 8 bolygó: nincs saját fényük, a Napét verik vissza a Nap körül egy síkban, egy irányban keringenek és forognak (két kivétel) mozgásuk Kepler-törvényei szerint: az ellipszis egyik gyújtópontban a Nap (perihélium afélium), a pályasugár egyenlő területeket súrol (napközelben gyorsabb, naptávolban lassabb a sebesség), a keringési idő négyzete egyenesen arányos a naptávolság köbével belső bolygók: 4 kis méretű, de nagy sűrűségű kőzetbolygó, összesen 3 holddal, külső bolygók: 4 nagy méretű, kis sűrűségű gázbolygó, sok holddal, gyűrűkkel Belső bolygók Merkúr: Naptól max.30 (2 óra) megfigyelése nehéz (Mariner-szonda) kicsi, de legsűrűbb, belül kihűlt, felszínén kráterek légkör nincs + lassú forgás hőmérséklete C a legnagyobb hőingás Vénusz: Nap és Hold után a legfényesebb az égen de Naptól max.47 (3 óra) csak este vagy reggel látható esthajnal- csillag (!) fényváltozásokat mutat (Mariner, Venyera-szondák) Földi méretű, de egységes kéreg csak rift-árkok + kráterek forró mag vulkánok felszíne pokoli: igen sűrű CO 2 légkör hőmérséklet +470 C (üvegházhatás), kénsav felhők nagy albedo, de félsötét felszín Föld: erős tektonika, magmatizmus kevés becsapódásos forma, kétosztatú kéreg + hegyek, árkok, stb., közepesen sűrű légkör, mérsékelt hőmérséklettel, folyékony víz élet, 1 nagy hold, sok kráterrel Mars: vörös-bolygó, a legismertebb: Marsz, Mariner és Viking-szondák Clinton re embert küldeni 98-tól NASA roham: Pathfinder, Mars Express, Spirit, Opportunity, Global Surveyor kis méretű, sűrűségű, vastag litoszféra felszínén Fe, Si kőzetpor, sivatagi formákkal, 3 felszíntípus: délen sok kráter idős felszín, sarkokon glaciális üledéktakarók északon fiatal vulkáni platók, tektonikus hasadékokkal (Mariner-völgy) Tharsis-hátságon (10 km) óriás pajzsvulkánok, (Olympos: 25 km rekord) 1/200 bar nyomású, ritka CO 2 légkör hőmérséklet C, gyakori ciklonok légkörben vízgőz jégfelhők + sarkokon jégsapkák felszín alatt is jég kisformák eróziós csatornák egykor folyékony víz is volt, talán élet is?! 2 szabálytalan kis hold

8 Külső bolygók Jupiter, az óriás: 2. legfényesebb obj., régóta ismert, megfigyelt, Galilei, Pioneer, Voyager, Galileo legnagyobb méretű és tömegű (bolygótömeg 70%-a), közepes sűrűségű gázbolygó, 84% H, 15% He (mint ősnap), kicsi szilárd szilikátos mag, folyékony óceán vastag H légkör, erős széllel, sávos felhőzet CH 4, NH 3, tetején 140 C, lejjebb melegebb sávhatárokon turbolencia, régi anticiklon képződmény a Nagy Vörös Folt 4 nagy holdját Galilei fedezte fel, +16 kis hold és vékony porgyűrűk Szaturnusz: hatalmas gyűrűivel a legérdekesebb ismert: Galilei, Piooneer, Voyager, Cassini 2. legnagyobb, mindenben a Jupiterhez hasonló, de legritkább anyag felhősávos légkörében erős szél, de turbolencia nélkül, -185 C hőmérséklet gyűrűrendszere 278e km-es, 3 részes, közelebbről (Pioneer) 1m km-es alig 100m vastag, -tól 10m nagyságig terjedő apró testek felületükön vízjég fényes, 1 nagy, 4 közepes és 18 kis hold Uránusz: 1781-ben fedezi fel Herschel, csak Voyager-2 gyors retrográd forgás, pályasíkba hajló tengellyel, mintha gurulna 50e km-es gázbolygó egységes kékes-fehér felhőzet vékony gyűrűk, 4 közepes és 19 kis hold Neptunusz: 1846-ban az Uránusz pályazavarai alapján fedezte fel Galle csak Voyager ben mint Uránusz, de kékes színű, fehér metánfelhőkkel ciklonképződménye a Nagy Sötét Folt a leghidegebb hely -230 C vékony gyűrűk, 1 nagy és 7 kis hold Plútó a kívülálló (most éppen beljebb van a Neptunusznál) 2006-ig a 9. bolygó, bár nem illett a képbe új kategória: törpebolygó Uránusz és Neptunusz pályazavarai alapján Lowell keresi 1905-től 1930 Tombaugh találja meg Ekliptikára 17 -al hajló, erősen excentrikus pálya (Neptunuszon belül) kicsi, de könnyű gázokból áll felszínén métánjég, -230 C metánlégkör, holdja a Charon fele akkora Törpebolygók: 2006-tól bevezetett égitest kategória 1960-ban Kuiper elmélete szerint Neptunuszon túl Plútó-szerű égitest övezet felfedezések, jelenleg kb. 800 ismert (Sedna, Eris) ferde, erősen ellipszis pályán pár száz esetleg pár ezer km-es testek mint óriás üstökös-magok, könnyű, piszkos jégből állnak

9 Holdak a bolygókísérők bolygók körül keringő égitestek: 7 nagy hold: 3-5ekm, differenciált belső, kötött tengelyforgás 8 közepes hold: 1-1,5ekm, 16 kis hold: km szondák felfedezése ~40 apró hold: néhány tíz km szabálytalan anyaguk belül kőzet, kifelé vegyes, majd jég sűrűség (3,5-1g/cm 3 ) Hold: legismertebb égitest, régóta vizsgáljuk, Luna-szondák 14 ember járt ott (Apollo program ) 384ekm sugarú, 5 ban hajló, erősen elliptikus pálya mindig ugyanazt az oldalát látjuk 27,3 napos kötött tengelyforgás (=keringés) fényváltozások: 29,5 napos, szinodikus keringés = 1 holdi nap a Földről: újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed fogyatkozások: részleges vagy teljes feltétel: Hold az ekliptika síkjában + teli vagy újhold legyen évente 1-2 Holdfogyatkozás: teliholdkor a Hold a Föld árnyékába kerül egész Földről látszik, a légkörön megtörő fény miatt halványvörös Napfogyatkozás: újholdkor a Hold a Nap elé kerül részleges árnyékzóna 6-8e km széles teljes árnyék keskeny, max.200km kb. és 10e km hosszú ritkább Napközel és Holdtávol esetén nem éri el gyűrűs napfogyatkozás égitest jellemzői: 3476 km, 3,35 g/cm3 sűrűségű, 1/80-ad Földtömeg, 3mrd éve hideg test légköre nincs fekete ég, éles terminátor, hőmérséklet C-ig felszín: vastag inszolációs törmelék (regolit) üveggömbökkel (tektit becsapódások) becsapódásos formák (kráterek), két színtartomány: terrák: világos, anortozit kőzet, tele kráterekkel ősi mare (tenger): sötétebb, bazalt kőzet, alacsonyabban kevesebb kráterrel fiatalabb Többi bolygó holdjai (kieg.) Mars holdak: Phobos, Deimos: 20/14 km körüli, szabálytalan alakú, kráterekkel, regolitfelszín Jupiter holdak: Ganymedes: legnagyobb, >Merkúr, jégfelszín Callisto: 3.legn. Merkúr, jégfelszín tele fehér kráterrel, 2 óriás Europe: =Hold, ~80km sima jégkéreg, repedésekkel, alatta vízóceán!!! Io: =Hold, jéggel fedett kénóceán, erős vulkáni tevékenységgel Szaturnusz holdak: Titán: 2.legn., >Merkúr, 1,5 bar nyomású N légkörrel, sűrű CH felhőzettel, sötét felszínén élénk domborzat és CH tengerek (2005 Cassini leszállóegység), Iapetus, Tetys: ~1,5/1ekm, nagy sötét folt (Cassini-regio)/ óriási repedés és kráter Uránusz holdak: Titania, Oberon: ~1500km, kis kráterek + repedések (Messina)/ óriás kráterek Miranda: 480 km, de nagy jégtektonikus vetődések, foltok Neptunusz holdak: Triton: 2730 km, vízjégkéreg, repedések, CH 4 -NH 3 óceán, N gejzírek Nereida: legnagyobb excentricitású pálya befogott test

10 Kis égitestek kóborló parányok Kisbolygók (Aszteroidák): Titus-Bode-szabály alapján 200 évig keresték az 5. bolygót, 1801 Piazzi: Ceres felfedezése, majd Pallas, Juno, Vesta, további 3000, ~Mars tömeg Jupiter miatt nem álltak össze bolygóvá többségük 2,2-4,5 CsE távolságban, párszáz m-km-ig terjedő méretű kőzettestek nagyobbak gömbszerűek, a kisebbek szabálytalanok, légkörük nincs impakt formák elnyúlt és ferde pályájúak is vannak (0,8-10 CsE) Földsúrolók ; Ikarus, Eros és 2029B + több ismeretlen megközelítheti a Földet veszélyes Armageddon NASA-NEAR program Üstökösök kométák: ritka, de a legszebb égi jelenségek néhány km-es piszkos hógolyók, a Naprendszer ősanyagából 0,1-1 fényév távolságban az Oort-felhőben számuk több milliárd lehet időnként elindulnak befelé (?) igen elnyúlt pálya, hosszú keringési periódus pályájuk változhat (Jupiter, Nap): 1998 Shoemaker-Levy-üstökös darabjai a Jupiterbe rövidperiódusú: Haley 1986 (76 éves 2062) hosszúperiódusú: Hale-Bopp 1999 (2500 éves) + parabola (Oort-felhőből), hiperbola (megszökő) szerkezete: mag: több 10km-es kő és jég (Giotto a Haley magjánál) kóma: Napközelben párolog 10ekm fényes felhő porcsóva, ioncsóva: napszél által elfújt 10m km-es halvány sáv párolgás tömeg csökken széteshet meteorok Meteorok: apró testek a Nap körül elnyúlt pályán apró, sötét ~4,5mrd éves testek, rövidperiódusú üstökösök széthullt magjai, légkörbe lépve csillaghullás, sporadikus v. rajok (augusztus 9 - Perseidák, november Leonidák), km között a sűrű levegő összepréselődik ionizálódik felvillanás, a legtöbb elhamvad napi 1-2et por kb.~50 nagyobb/év szabadeséssel meteorit fajtái: vas-nikkel, vas-szilikát, szilikát, + szenes kondrit (pl. kabai meteorit) élet építőkövei a Földre (?) 10 méternél nagyobbak becsapódáskor elpárolognak energiájuk krátert robbant (Arizona-kráter) a nagy sebességű felrobbanhat bolida vagy tűzgömb (pl Tunguz-meteor, 2010 Kassa) Kozmikus katasztrófák (kieg.): néha km-es nagyságrendű óriások óriáskráterek kb. 100-at ismerünk (pl. Manicouagan 300km, Chiaxculub, Ries-medence) következmény globális nagy kipusztulások a földtörténetben (forró lökéshullám, földrengés, tűzeső, szökőár, légköri változások) bármikor jöhet?! Armageddon

Világegyetem születése Kozmológia

Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem születése Kozmológia Világegyetem Univerzum: a létező világmindenség Metagalaxis: az Univerzum általunk belátható része kb. 10-15mrd fényév átmérő 1mrd galaxis ~10 20 csillag csillagászati

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,

Részletesebben

Az Univerzum szerkezete

Az Univerzum szerkezete Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv

Részletesebben

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big

Részletesebben

Naprendszer mozgásai

Naprendszer mozgásai Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok

Részletesebben

Csillagászati megfigyelések

Csillagászati megfigyelések Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS

Részletesebben

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

A változócsillagok. A pulzáló változók.

A változócsillagok. A pulzáló változók. A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest

Részletesebben

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó

Részletesebben

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely. A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy

Részletesebben

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki Az Univerzum titkai AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki Georges Lemaître (1894-1966) belga pap, a Leuven-i

Részletesebben

A galaxisok csoportjai.

A galaxisok csoportjai. A galaxisok csoportjai. Hubble ismerte fel és bizonyította, hogy a megfigyelhető ködök jelentős része a Tejútrendszeren kívül található. Mivel több galaxis távolságát határozta meg, ezért úgy gondolta,

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

A világegyetem elképzelt kialakulása.

A világegyetem elképzelt kialakulása. A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,

Részletesebben

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap

A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a

Részletesebben

Csillagászati földrajz december 6. A Naprendszer kis égitestei

Csillagászati földrajz december 6. A Naprendszer kis égitestei Csillagászati földrajz 2018. december 6. A Naprendszer kis égitestei Objektumok és régiók Mi? Méret szerint: törpebolygók ( 800 km) kisbolygók (1 km (/1 m) 800 km) meteoridok (0,1 mm 1 km (/1 m)) bolygóközi

Részletesebben

NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET. Alsómocsolád

NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET. Alsómocsolád NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET Alsómocsolád TÁJOLÓ Alsómocsolád a Hét Patak Gyöngye Natúrpark szívében, Baranya megye északi csücskében, erdők és tavak ölelésében fekszik. Három megyeszékhelytől, Pécstől,

Részletesebben

A Naprendszer általános jellemzése.

A Naprendszer általános jellemzése. A Naprendszer általános jellemzése. Az egyetlen bolygórendszer, amelyet részletesen ismerünk. A Kepler űrtávcső már több ezernyi exobolygót (Naprendszeren kívüli planéták) fedezett fel, valamint a földi

Részletesebben

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését. CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók

Csillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók Csillagászati földrajz 2018. november 29. Az óriásbol ygók A Naprendszer óriásbolygói Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz (A Föld csak összehasonlítási alap) nincs szilárd felszín: a bolygó testének anyaga

Részletesebben

1. Melyik bolygón van a Naprendszer legmagasabb vulkánja és legmélyebb krátere?

1. Melyik bolygón van a Naprendszer legmagasabb vulkánja és legmélyebb krátere? 1 Nehézségi szint: KÖNNYŰ 1. Melyik olygón vn Nprenszer legmgs vulkánj és legmélye krátere? Mrs Merkúr Vénusz Jupiter 2. Ki vetette fel 1543-n, hogy Föl és töi olygó kering Np körül? Arisztotelész Glileo

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. Napi parallaxis: a bázisvonal a földfelszín két pontja Évi parallaxis: a bázisvonal a földpálya két átellenes pontja. A

Részletesebben

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G. A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",

Részletesebben

Bolygórendszerek. Holl András

Bolygórendszerek. Holl András Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN KUPOLA (1) A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik (halvány!) Hazánk egén a csillagok egy része

Részletesebben

Komplex természettudomány 4.

Komplex természettudomány 4. Komplex természettudomány 4. A Föld mint bolygó A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. A Föld a Naptól számított

Részletesebben

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet

Részletesebben

KEDVENC BOLYGÓM A MARS

KEDVENC BOLYGÓM A MARS II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.

Részletesebben

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,

Részletesebben

Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:

Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25. Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai

Részletesebben

HD ,06 M 5911 K

HD ,06 M 5911 K Bolygó Távolság(AU) Excentricitás Tömeg(Jup.) Tömeg(Nep.) Tömeg(Föld) Sugár(Jup.) Sugár(Nep.) Sugár(Föld) Inklináció( ) Merkúr 0,387 0,206 0,00017 0,0032 0,055 0,0341 0,099 0,382 3,38 Vénusz 0,723 0,007

Részletesebben

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.

Részletesebben

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik

Részletesebben

Amit megnéztünk a nyári égbolton

Amit megnéztünk a nyári égbolton Amit megnéztünk a nyári égbolton Szabadszemes észlelés Tejút Csillagszőnyeg és az abban látható porfelhők Küllős spirálgalaxis. Mai becslések alapján 100-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Az univerzum szerkezete

Az univerzum szerkezete Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek

Részletesebben

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések

Részletesebben

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.

Részletesebben

2011 Fizikai Nobel-díj

2011 Fizikai Nobel-díj 2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784

Részletesebben

A csillag- és bolygórendszerek.

A csillag- és bolygórendszerek. A csillag- és bolygórendszerek. A csillagok tömegének meghatározásánál már szó esett a kettőscsillagoknál. Most részletesebben foglalkozunk velük. Régóta tudjuk, hogy a csillagok jelentős részének van

Részletesebben

ismertető a Merkúr bolygóról

ismertető a Merkúr bolygóról ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor

Részletesebben

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására

Részletesebben

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22. Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. február. 22. Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását

Részletesebben

A Mars A vörös bolygó

A Mars A vörös bolygó A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes

Részletesebben

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)

Részletesebben

Csillagászat. (Vázlat)

Csillagászat. (Vázlat) Csillagászat (Vázlat) 1. A csillagászat rövid története 2. Naprendszer a) Nap b) Nagybolygók és holdjaik c) Kisbolygók d) Üstökösök és meteorok e) Interplanetáris anyag 3. Tejútrendszer, Galaktika 4. Extragalaxisok

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

A világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt.

A világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt. A világűr nem üres! A kozmoszban (görög eredetű szó) a csillagok közötti teret is anyag tölti ki. Tehát a fejezet címében olvasható megállapítás helyes. Egy példa arra, hogy a világegyetem mennyire üres

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

Csillagászati eszközök. Űrkutatás

Csillagászati eszközök. Űrkutatás Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.

Részletesebben

A Naprendszer kőzetbolygói

A Naprendszer kőzetbolygói A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok

Részletesebben

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József Bolygómozgás Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1 Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Egy Nap körül kering

Részletesebben

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül. 1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény

Részletesebben

Minden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?

Minden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa? Az extragalaxisok. Innen az extragalaxisokat vizsgálni olyan, mintha egy bolhát beültetnénk egy öveg lekvárba és arra kérnénk, hogy figyelje meg a külvilágot Mai óránk háziállata a bolha. (Mindez Marik

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője:

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 6. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2017.11.21. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium

Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium 1. A vetélkedő második fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2016-17 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

Részletesebben

Acta Acad. Agriensis, Sectio Pericemonologica XL (2013) UJFALUDI LÁSZLÓ. Eszterházy Károly Főiskola, Fizika Tanszék

Acta Acad. Agriensis, Sectio Pericemonologica XL (2013) UJFALUDI LÁSZLÓ. Eszterházy Károly Főiskola, Fizika Tanszék Acta Acad. Agriensis, Sectio Pericemonologica XL (2013) 111 128 HELYÜNK AZ UNIVERZUMBAN A CSILLAGÁSZAT RÖVID TÖRTÉNETE II. RÉSZ UJFALUDI LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola, Fizika Tanszék Abstract: Our

Részletesebben

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben