A Nyugat-dunántúli Operatív Program évi akciótervének közbenső értékelése az 1-4. prioritások eredményei alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi akciótervének közbenső értékelése az 1-4. prioritások eredményei alapján"

Átírás

1 A Nyugat-dunántúli Operatív Program évi akciótervének közbenső értékelése az 1-4. prioritások eredményei alapján szeptember

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az elemzés célja, háttere Az elemzés módszertanának bemutatása, a vizsgált adatok köre Elemzés, az elért eredmények bemutatása A támogatások volumene és területi megoszlása Közzétett pályázati keretek és nevesített kiemelt projektek összesítése az operatív program és az akcióterv kereteivel összevetve Pályázói aktivitás, igényelt keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában Beérkezett pályázatok mennyisége, területi megoszlása A beérkezett pályázatok pályázó szervezet szerinti megoszlása A megítélt támogatás területi megoszlása Önerő és támogatás összevetése, átlagos támogatási intenzitás vizsgálata Szakmai előrehaladás értékelése A támogatott projektek által vállalt kulcsok alakulása Munkahelyteremtést mérő és kulcsok területi megoszlásának elemzése Az egy munkahelyre eső támogatási összeg meghatározása Munkahelyteremtést mérő ok elemzése a pályázó szervezet típusa szerint A pályázói visszalépések és azok okainak elemzése Javaslatok megfogalmazása

3 1. Bevezetés A Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai felhasználásának keretfeltételeit rögzíti a időszakra vonatkozóan. Az NYDOP a hat magyar konvergencia régió operatív programjainak egyikeként elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A program kertében között 545,6 millió euró áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság által is elfogadott dokumentum támogatási céljait két éves időszakokra vonatkozó, ún. akciótervek részletezik, megállapítva támogatási konstrukciók alapvető szabályait, melyek keretet adnak a pályázati felhívások kidolgozásához. Az NYDOP évi akciótervét a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a május 23-i ülésén, a Kormány pedig július 25-én fogadta el. A dokumentum öt prioritásban, ezen belül 16 konstrukcióban, összesen 52,9 mrd Ft 1 támogatási forrás felhasználásának irányait, konstrukciók és komponensek (pályázati kiírások) közötti megosztását határozza meg, valamint rögzíti a támogatások eredményességét mérő monitoring mutatókat és azok bázis-, illetve célértékeit. Az akciótervek egy alkalommal felülvizsgálatra kerülnek, ez az NYDOP évi akcióterve esetében év elején zajlott. A felülvizsgálat fő oka az volt, hogy az akcióterv elfogadása után következő munka, a pályázati kiírások kidolgozása esetenként az akcióterv szintjére is visszaható pontosításokat eredményezett. Annak érdekében, hogy a különböző szintű dokumentumok közötti koherencia ne sérüljön, az alapvetően a kiírások keretfeltételeit érintő változásokat (pl. támogatás-intenzitás, támogatható tevékenységek pontosítása, stb.), az akciótervben szükséges volt átvezetni. A felülvizsgálat másik oka az akciótervek pénzügyi kereteinek módosítása volt. A Kormány által elfogadott, eredeti változatban 271 Ft/euró árfolyam alkalmazását írta elő a Pénzügyminisztérium, ez azonban a forint erősödése következtében 248 Ft/euróra változott. A korrekció az akcióterv minden komponensét arányosan érintette, azonban a változások a már megjelent kiírások kereteit természetszerűleg nem befolyásolták. Az akcióterv elfogadása óta eltelt két évben, első félévének végéig jelentek meg az akcióterv pályázati kiírásai. A beérkezett pályázatokról megszülettek a döntések, és sok esetben a támogatási szerződések is aláírásra kerültek, illetve néhány projekt esetében a zárójelentés benyújtása is megtörtént. A forráskihelyezés folyamata tehát abba a fázisba érkezett, ahol már elegendő adat áll rendelkezésre a támogatási konstrukciók, illetve az akcióterv által elért eredmények időközi vizsgálatához. Az első két éves időszak teljesítményének az értékelését indokolja az is, hogy magának az operatív programnak a felülvizsgálatát is el kell végezni 2010-ben, így jelen értékelés az NYDOP felülvizsgálathoz is módszertani, illetve szakmai hátteret nyújthat HUF/EUR árfolyamon 3

4 2. Az elemzés célja, háttere Az akcióterv elemzésének célja alapvetően kettős: egyrészt információt szolgáltat az NYDOP keretében megítélt támogatások felhasználásáról, másrészt módszertani szempontból megalapozza az NYDOP felülvizsgálatához szükséges elemzést. Az elemzés eredményei a évi akcióterv pályázati kiírásainak kidolgozásához már nem vehetők ugyan figyelembe, annál inkább alkalmasak lesznek majd azonban a évi akcióterv és annak pályázati felhívásai megalapozásához. A vizsgálatok egyrészt pénzügyi, másrészt szakmai jellegűek. Pénzügyi szempontból az akcióterv és az NYDOP kereteinek lekötése, a pályázati kiírások esetében a beérkezett és a támogatott pályázatok darabszámának és azok forrásigényének összevetése, a megítélt támogatás és az adott projekt összköltségének aránya, illetve mindezek területi vetületei képezik a vizsgálat tárgyát. Az NYDOP keretében az Európai Unió által biztosított forrás minél eredményesebb lekötése alapvető nemzeti érdek, de egyben a Nyugat-dunántúli Régió érdeke is, annál is inkább, mert a strukturális alapok természetszerűleg a többi tagállam mellett a Magyarország által befizetett pénzeszközöket is tartalmazzák. Ily módon a források lehívása az EU-tagság hasznosságának társadalmi megítélése szempontjából is meghatározó fontosságú. Nyilvánvalóan nemcsak az lekötött források abszolút értéke, de azok minél eredményesebb hasznosulása is alapvető érdek, így például a támogatások intenzitása, azaz a megmozgatott magántőke mértékének vizsgálata is hozzátartozik az elemzés céljaihoz. Amellett, hogy az elvi források minél nagyobb arányú lekötése a cél, és a régió abszorpciós képességét alapvetően a megfelelő pályázói érdeklődés tudja biztosítani, figyelmet kell fordítani arra is, hogy a forráslekötés kényszere ne generáljon túlzott pályázói igényeket. Egy pályázati kiírás keretének 3-4 szeres, vagy akár még nagyobb túligénylése már nem kívánatos, hiszen komoly erőforrásokat von el feleslegesen a pályázói célcsoporttól, és ronthatja a pályázati rendszer társadalmi megítélését. Az igényelt források és a rendelkezésre álló keretek viszonyának vizsgálata emiatt szintén az elemzési munka részét képezi, ami a jövőre vonatkozó forrás-átcsoportosítási javaslatok alapját adhatja. A strukturális politika egyik legfontosabb küldetése a területi különbségek csökkentése. Ez értelmezhető mind tagállamok, illetve régiók közötti, mind pedig régión belüli szinten is. A regionális operatív programok volumenüknél és jellegüknél fogva ez utóbbi szinten tudják közvetlenül és számottevő mértékben kifejteni hatásukat. A program hatása a régión belüli kohézió erősítése, a fejlettségbeli különbségek mérséklődése szempontjából a legközvetlenebb módon a támogatási források területi megoszlásán keresztül követhető nyomon. Az elemzés területi szempontból alapvetően a kistérségi szintre fókuszál, bizonyos vizsgálatok kiterjednek a települési, illetve a megyei szintre is. Az NYDOP és az akcióterv által kitűzött célok nemcsak pénzügyi, hanem témaspecifikus szakmai szempontból is vizsgálandók. Ezt a támogatáspolitikai célok megvalósulásának nyomon követése és az akciótervben rögzített ok monitoringja útján követeli meg a stratégia. A program teljesítményét mérő mutatók elemzése alapvetően az NYDOP-ban és az akciótervben rögzített célértékek és a támogatott projektek által vállalt értékek 4

5 összevetésével történik. Az elemzés a monitoring mutatók alakulásának legfontosabb területi dimenziót is bemutatja. Az elemzés további, tágabb értelemben vett célja a régiót fejlődését érintő, ám az európai uniós támogatáspolitikától független hatások elsősorban a világgazdaság válság hatásainak figyelembe vétele, ebben az összefüggésben különös tekintettel a már pozitív támogatási döntéssel rendelkező pályázók visszalépéseire, a támogatásokról történő lemondás hátterének vizsgálatára. 3. Az elemzés módszertanának bemutatása, a vizsgált adatok köre A vizsgálat időpontjában az akcióterv teljes körű elemzésének elvégzéséhez szükséges információk csak részben állnak rendelkezésre, mivel az akcióterv keretében támogatott projektek megvalósítása még folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a tárgyalt akcióterv pályázati felhívásainak egy része kétfordulós eljárásrend szerint működik, így a támogatást nyert projektek megvalósulásának végső időpontja nehezen definiálható. (A kétfordulós eljárásrend alapján ugyanis a pályázók számára a két forduló között egy maximum egy éves projektfejlesztési időszak áll rendelkezésre a második fordulós pályázat benyújtására.) Teljes körű, utólagos (ex-post) értékelést az összes, as kiírások keretében támogatott projekt megvalósulását követően lehetséges végezni. Ennek megfelelően, módszertani szempontból jelen értékelés a közbenső értékeléssel (mid-term) szemben támasztható követelményeket tudja teljesíteni. A Nyugat-dunántúli Operatív Program első négy prioritásának közreműködő szervezete (KSZ) a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Non-Profit Kft (NYDRFÜ), míg az ötödik prioritásnak a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó pályázati kiírások elkészítése, a pályázatok formai értékelése és a további döntés-előkészítési, projekt-megvalósítási feladatok az adott prioritáshoz tartozó közreműködő szervezet feladatai. Az NYDOP végrehajtásának fenti feladatmegosztása következtében jelen elemzés az akcióterv 1-4. prioritásaira terjed ki, az 5. prioritás esetében a VÁTI Kft. végzi el az értékelést. Az akcióterv adatainak idézését minden esetben a februárjában elfogadott, felülvizsgált változat alapján tettük meg. Az értékelés a július 31-i állapotot tükrözi. A vizsgált adatok erre a határnapra vonatkoznak. A évi kiírások közül az egyfordulós eljárásrend szerint kezelt pályázatok esetében minden nyertes pályázat rendelkezik támogatási szerződéssel, így a megítélt támogatás mértéke ezen kiírások estében nagymértékben várhatóan már nem fog változni, hiszen a Bíráló Bizottságok által elrendelt költségcsökkentések már megtörténtek. Kivétel képez ez alól a még a as akciótervhez tartozó, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására vonatkozó felhívás, mely július 13-án jelent meg, szeptember 30-i benyújtási határidővel. Egyes kiemelt projektek és a kétfordulós eljárás szerint működő pályázatok többsége esetében nem történt meg a szerződéskötés a vizsgálat határnapjáig, ezen projekteknél a 5

6 szerződésben rögzített támogatás mértéke még csökkenhet az első fordulóban megítélt összegekhez képest. Az értékelés a alapvetően a következő információforrásokra támaszkodva készült el: EMIR adatok, és a Közreműködő Szervezet összesített adatai. A megítélt támogatás vonatkozásában minden esetben a lehető leginkább aktuális adatok bemutatására törekedtünk, így a már támogatási szerződéssel rendelkező projektek esetében a szerződés szerinti támogatással, a szerződés nélküli projektek esetében pedig a második (ahol volt ilyen) illetve az első fordulós döntési összegekkel számoltunk. A térképi ábrázolást ArcView GIS program segítségével végeztük el, az érintett területi egységek (megye, kistérség és település) közigazgatási határaihoz rendeltük hozzá a támogatásokkal kapcsolatos értékeket. Azon projektek esetében, melyek több települést érintenek, azaz több településen valósulnak meg, egyedi vizsgálatok útján kiválasztottuk a projekt által leginkább érintett települést, jellemzően azt, amelyre a legtöbb támogatás jut az adott projekt költségvetéséből. Szoft jellegű, kevés építési költséget tartalmazó projektek, pl. az Klaszterek szolgáltatásainak konstrukció pályázatai esetében a klaszter menedzsment szervet működési helyszínét vettük figyelembe. Fenti eljárás jelentősebb torzítást csak a 4.3.1/A Településeket összekötő utak komponens esetében okozott, ahol a konstrukció kiemelt projekt eljárásrendben működik, viszont egy-egy projektbe több, egymástól akár több tíz kilométer távolságban lévő útszakasz is tartozik. (Éppen a kiemelt projekt eljárásrend követeli meg a relatíve nagy projektméretet, ez magyarázza az egymástól távoli útszakaszok egy projektbe történő összevonását.) Az összehasonlíthatóság és a térképi ábrázolás teljeskörűsége érdekében ezeket a projekteket is figyelembe vettük az egy településre eső támogatás vizsgálata során, itt is a projekt által leginkább érintett települést (többnyire az EMIR-ben is rögzített, megvalósulás helye szerinti települést) vettük figyelembe, jóllehet adott esetben csupán a projekt költségvetésének csak egy része jutott erre a településre, a szomszédos, ám a projekt által szintén érintett települések viszont nem szerepelnek a térképi kimutatásban. A rendelkezésre álló idő és kapacitás nem tette lehetővé ezen projektek esetében a teljes költségvetés települések szerinti megbontását, ennek elvégzése túlmutat jelen elemzés keretein. (A költségvetések jellemzően és érhető okokból műszaki szempontok szerint kerültek összeállításra). Az elemzések során a kistérségek hátrányos helyzetű besorolását a 311/2007. Korm. rendelet alapján tettük meg. 6

7 4. Elemzés, az elért eredmények bemutatása 4.1 A támogatások volumene és területi megoszlása Közzétett pályázati keretek és nevesített kiemelt projektek összesítése az operatív program és az akcióterv kereteivel összevetve Az Operatív Program évi pályázati kiírásai és tervezési felhívásai az OP és az akcióterv elfogadását követően, azok pénzügyi kereteivel összhangban jelentek meg. Az Operatív Program prioritásonként és euróban, míg az akcióterv már konstrukciónkénti illetve komponensenként bontásban is tartalmazza a forrásokat, milliárd Ft nagyságrendben. OP pénzügyi allokációja (EUR) AT-ben rögzített összeg ra (mrd Ft) ban megjelent kiírások keretei, útmutató alapján ( e Ft)* keret (e Ft)** as meghirdetett források aránya a 7 éves forráshoz képest (%) 1. Regionális gazdaságfejlesztés , % Klaszterek szolgáltatásainak A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak 1, % % nem jelent meg , A) Alap- és emeltszintű tanácsadás nem jelent meg A befektetési környezet 2, % A befektetési környezet % 2. Turizmusfejlesztés , % Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 10, % % % A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok A) Gyógy- és termál fürdők minőségi B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása C) Kisléptékű, tájegységi öko- és aktív turisztikai programok 7 3, % % % %

8 2.2.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 0, % 1, % % % 0, % % B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a szervezetek működésének segítése 0, % 3. Városfejlesztés , % Városközponti területek és leromlott városrészek A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja C) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 8, % % % % 1, % nem jelent meg % % , % Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 3, % / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése % / 1-B) Belterületi vízrendezés % / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása % nem jelent meg % Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése Térségi közlekedési kapcsolatok 3, % % 5, % 8

9 4.3.1 A) Településeket összekötő utak % B) Kerékpárút-hálózat forgalmas útszakaszok mentén % 1-4. prioritás összesen , % *a keretek a megjelenést követő forrás-átcsoportosításokat nem tartalmazzák, kiemelt projektek esetében az AT-ben nevesített projektjavaslatok összes igényelt támogatása **260 HUF/EUR árfolyamon számított összeg Az eredetileg meghirdetett keretek teljes, hét éves kerethez viszonyított arányáról elmondható, hogy az 1-4. prioritásokat tekintve összességében az OP forrásának közel egynegyede került meghirdetésre az első akcióterv során. Fontos megjegyezni, hogy a megjelent kiírások több esetben olyan mértékű, magas szakmai színvonalat elért pályázat beérkezését eredményezték, hogy a felhívások eredeti keretei több esetben módosításra kerültek, forrásátcsoportosítások útján. A gazdaságfejlesztés prioritás kiírásai viszonylag szerény részarányt képviseltek a prioritás hét éves keretéhez képest, ami részben azzal is magyarázható, hogy két olyan komponens is szerepel az akcióterven, mely végül nem jelent meg. A források meghirdetésének volumene mutatja azonban a tématerület gyenge forrásfelszívó képességét is (ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó ágazati operatív program, a GOP széles spektrumú és sikeres kiírásai a regionális operatív programokat eleve kiegészítő jellegű programokká determinálták ezen a tématerülten). A turizmusfejlesztés forrásainak több, mint egyharmada (37%-a) került meghirdetésre a ban. Mivel az ágazati operatív programok nem támogatnak turisztikai ket, így a regionális operatív programok szerepe meghatározó ezen a területen. A meghirdetések erőteljes indításával a nagy méretű kiemelt projektek nagy számú nevesítése is párosult. A városfejlesztési prioritásban az akcióterv nem tartalmaz nevesített kiemelt projekteket, így a meghirdetett keretek aránya 21%-a hét éves büdzsének. A környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás esetében a legmagasabb ez az arány, itt a források 42%-a jelent meg ban. A kimagasló arányt magyarázza, hogy a helyi környezetkkel kapcsolatos kiírások nagy érdeklődésre tartanak számot, ugyanakkor viszonylag szűkös forrásokkal rendelkeznek. A kiemelt eljárásrend szerinti árvízvédelmi projektek keretét az első akciótervben nevesített kiemelt projektek teljes mértékben kimerítették. Az akcióterv négy olyan komponenst tartalmaz, melyek végül nem kerültek meghirdetésre. Ezek közül az alábbiak a hét hazai régió közül egyedül a nyugat-dunántúli akciótervébe kerültek be, és ennek okán, egyedi kiírásként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatósága a mérethatékonyság elve és egyéb indokok alapján nem indította el ezen a pályázati felhívások kidolgozását: B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása Az A) Alap- és emeltszintű tanácsadás kiírás több régiót is érintett. A konstrukció összetett jellege, és speciális eljárásrendi sajátosságai miatt hosszabb előkészítési folyamatot igényelt, így az akcióterv keretében nem került sor ennek megjelentetésére. 9

10 4.1.2 Pályázói aktivitás, igényelt keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában ban megjelent kiírások keretei, útmutató alapján (e Ft)* as kiírások átcsoportosításokkal korrigált, aktuális keretei (e Ft)** beérkezett pályázatok által igényelt támogatás (e Ft)*** beérkezett igények és az eredeti keretek aránya beérkezett pályázatok (db) *** átlagos igényelt támogatás (e Ft) Regionális gazdaságfejlesztés , Klaszterek szolgáltatásainak A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok , , B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak nem jelent meg nem jelent A) Alap- és emeltszintű tanácsadás meg A befektetési környezet , A befektetési környezet , Turizmusfejlesztés , Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása , , , A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok A) Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása C) Kisléptékű, tájegységi öko- és aktív turisztikai programok D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken , , , , , , , ,

11 2.3.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, , B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a szervezetek működésének segítése , Városfejlesztés , Városközponti területek és leromlott városrészek A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja C) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra , , , , nem jelent meg , , Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások , / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése , / 1-B) Belterületi vízrendezés , / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása , nem jelent meg Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése , , Térségi közlekedési kapcsolatok A) Településeket összekötő utak , , B) Kerékpárút-hálózat forgalmas útszakaszok mentén , prioritás összesen , *a keretek a megjelenést követő forrás-átcsoportosításokat nem tartalmazzák, kiemelt projektek esetében az AT-ben nevesített projektjavaslatok összes igényelt támogatása **az OP részletes pénzügyi táblázata alapján, 260 HUF/EUR árfolyamon számított összeg *** A jogosultsági kritériumoknak meg nem felelt pályázatok kivételével 11

12 A pályázói igények tekintetében az egyik legjellemzőbb információ a beérkezett pályázók által támasztott igények és a rendelkezésre álló források viszonya. Az 1-4. prioritások esetében ez az összesített arány 1,7-et tesz ki, mely jónak ítélhető, azaz a forrásokat aránytalan mértékű túlpályázás nélkül sikerült meghirdetni. Prioritásonként szemlélve már árnyaltabb a kép. Legkedvezőbb a helyzet a gazdaságfejlesztési prioritás esetében, ahol ez a mutató mindössze 1,1. A klaszterek szolgáltatásainak konstrukció az egyike annak a néhány kiírásnak, ahol a beérkezett (és a jogosultsági kritériumoknak megfelelt) pályázatok összes támogatásigénye nem érte el az akciótervben eredetileg rögzített forrás mértékét. A relatív alacsony érdeklődésre a klaszter fogalmának újszerűsége, a témában eddig felhalmozott kevés tapasztalat adhat magyarázatot, jóllehet a régió hazai viszonylatban már évek óta élenjár a hálózatos elvű, érdekszövetségeken alapuló gazdaságfejlesztési modellek népszerűsítésében. A turizmusfejlesztési prioritás 1,75-ös értéke a kiemelt projektek aránya teszi mérsékeltté, a nyílt pályázati konstrukciók magas túligénylési értékei mellett. A Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi fejlesztésére vonatkozó kiírás kivételével (itt mindössze egyetlen pályázat érkezett be, a keret alig egytizedére tartva igényt) 1,3-4,1 közötti értékeket tapasztalhatunk. Legnagyobb (4,1-szeres) túligénylés a 2.1.1/B A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása komponens esetében volt érzékelhető. Ez a pályázati útmutató egzakt szabályozás híján csak irányelvként tudta megfogalmazni azt, hogy a célja elsődlegesen az országos, de legalább regionális jelentőségű turisztikai vonzerők támogatása. Így nagyszámú helyi jelentőségű (főként egyházi) létesítmény felújítására nyújtottak be pályázatot, melyek között kevés volt a turisztikai szempontból alaposan átgondolt, valós vonzerőt eredményező fejlesztés. A D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése kiírás esetében a 3,4-szeres túljelentkezés a szerény keret ismeretében értelmezendő: a mindössze négy darab pályázat is ekkora túligénylést jelentett a 160 millió Ft-os keret számára. A szálláshelyek esetében a túligénylés komoly mértékű előrehozást tett indokolttá: a 34 beérkezett pályázatból annyi magas szintű került ki, hogy támogatásuk érdekében egy millárd Ft előrehozására került sor. A városfejlesztés prioritás egyik fő pályázata, a A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban szintén nagymértékű forrásátcsoportosítást eredményező túligényléssel járt, 2,2-szeres volt a túljelentkezés. Az átcsoportosítást a meglehetősen nagy projektméretek, a bonyolult előkészítő munka is indokolttá tette (az átlagos támogatási összeg 450 millió Ft volt a kiírásban). A környezetfejlesztési pályázatok esetében a belterületi vízrendezési tématerület generált komolyabb, 2,3-szoros túljegyzést, aminek oka a csapadékvíz-elvezetési problémák általánossága, illetve a széles pályázói kör (gyakorlatilag megkötés nélkül bármely önkormányzat jogosult volt pályázni). A prioritás többi kiírása kedvező, 1,1-1,5 körüli értékekkel bír. 12

13 4.1.3 Beérkezett pályázatok mennyisége, területi megoszlása A beérkezett pályázatok területi megoszlását tekintve a gazdaságfejlesztési prioritás 40 beérkezett pályázatát elemezve megállapítható a Győr- Mosonmagyaróvár-Sopron, illetve a Szombathely-Zalaegerszeg- Nagykanizsa tengely dominanciája. A Hévízi és a Szentgotthárdi, valamint a Vasvári kistérséget leszámítva (ezekből 1-1 projektjavaslatot kaptunk) máshonnét nem is érkezett be pályázat. Külön említésre méltó, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek közül egyedül a Vasváriból nyújtottak be pályázatot. Ez is megerősíti azt a tényt, hogy a régió gazdasági potenciálja elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódik, klaszterfejlesztésben és ipari parkokkal kapcsolatos kben többnyire a kisvárosi kistérségek sem gondolkodnak. Klaszterfejlesztésre a megyei jogú városokon kívül csak a Mosonmagyaróvári, a Körmendi és a Vasvári kistérségekből érkezett be pályázat. Az ipari parkok által teljesítendő, a betelepítendő vállalkozások mennyiségére és a beépítettségre vonatkozó komoly feltételek is minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy csak a nagy, és már jelentősebb múlttal rendelkező ipari parkok vállalták a pályázat benyújtását. 13

14 A turizmusfejlesztés terén nem a nagyvárosok, hanem a régiót érintő két nagy természetes tó, a Balaton és a Fertő-tó környéke adta a legtöbb benyújtott pályázatot. A Sopron- Fertődi kistérség teljesítménye abból a szempontból külön is kiemelkedő, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéről az elemzés időtávjában már beérkeztek a desztináció menedzsment szervezetek fejlesztésére vonatkozó pályázatok, így ezek az ottani darabszámot gyarapítják, míg a régió többi részében kompetens TDM pályázat esetében még nem zárult le a benyújtási határidő. Ezeknek a területeknek messze a legnagyobb a turisztikai potenciálja, majd a megyei jogú városok következnek, melyekből a történelmi és kulturális örökségek hasznosítására, illetve szálláshely-fejlesztésre nyújtottak be jelentősebb számban pályázatokat. A Lenti és a Kőszegi kistérség adott még 5-6 pályázatot, a többi kistérségben viszont 1-4, zömmel 1-2 közötti számban regisztráltunk pályázatokat. Érdekes a Csornai és a Téti, valamint a Pacsai kistérségek helyzete. Ezekből az egyébként hátrányos helyzetű kistérségekből egy pályázat sem érkezett be, jóllehet a Nyugat-Balaton partja és a Göcsej között elterülő Pacsai kistérség az öko-aktív turisztikai khez egyébként jó adottságokkal rendelkezik. Nem mondható kiegyensúlyozottnak a megyei jogú városok kistérségeinek aktivitása a városfejlesztési prioritáson belül. A Győri, a Sopron-fertődi és a Zalaegerszegi kistérségből 4-4, a Nagykanizsaiból 2, a Szombathelyiből pedig mindössze egy pályázat érkezett be. Ez utóbbiból a közösségi közlekedés fejlesztésére vonatkozó kiírásra nem nyújtottak be projektet. Ez a tématerület különösen népszerűtlennek bizonyult Vas megyében, a Szombathelyi mellett sem a Körmendi, sem a Vasvári, sem a Kőszegi kistérségekből nem pályáztak közösségi közlekedésre, noha összesen 19 ilyen témájú dokumentáció érkezett a régióból. 14

15 Városrehabilitációs pályázatot csupán a Pacsai és a Pannonhalmai, valamint a Zalakarosi kistérségből nem kaptunk, ami azt mutatja, hogy a kiemelt és a funkcióbővítő városfejlesztési pályázatok mellett a kisléptékű, pontszerű kisvárosi knek (3.1.1/C komponens) is megvan a létjogosultsága a régióban (12 beérkezett pályázatot regisztráltunk ebben a kiírásban). A funkcióbővítő városrehabilitáció komponensre elméletileg jogosult 26 db település (azaz nem megyei jogú városok és az 5 ezer fő és 100 fő/km 2 feletti községek) 70%- a, 17 db be is nyújtotta pályázatát az első akcióterv keretében, ezért a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács jelentős 1,7 milliárd Ft-os forrásátcsoportosításra tett javaslatot a jó minőségű pályázatok támogatása érdekében. A hátrányos helyzetű kistérségek átlagosan 1-2 pályázattal képviseltették magukat, kisléptékű városfejlesztési és közösségi közlekedési témában, kivételt csak a Letenyei kistérség képez, ahonnét egy városfejlesztési és két közösségi közlekedési projektet kaptunk. A régió három megyéje között markáns különbség mutatkozik a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritásra benyújtott pályázatok tekintetében. Győr-Moson Sopron 15

16 megyéből 21, Vasból 31, Zala megyéből pedig 44 pályázat érkezett. A szembetűnő eltérést elsősorban az magyarázza, hogy a ROP-ok környezetfejlesztési pályázatai alapvetően kis léptékű, települési szintű ket támogatnak a vonatkozó ágazati operatív programmal történt lehatárolás miatt. A településszerkezetnek megfelelően, a sűrűbben települt Vas- és főként Zala megyei területekről ennek megfelelően több környezetvédelmi témájú pályázat érkezett. A szennyvízkezelési pályázat a megpályázható maximális összeg korlátozásával kifejezetten az aprófalvas kört célozta meg, így nem meglepő, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből csupán 6 pályázatot nyújtottak be erre a kiírásra. Az a tény viszont, hogy ebből a megyéből csapadékvíz-elvezetésre is csupán 5 pályázat érkezett be (a régióból összesen 33-at regisztráltunk), már nem a településszerkezettel, hanem a domborzati viszonyokkal magyarázható, hiszen Zala megyében a változatos felszínformák miatt jóval sűrűbben fordulnak elő csapadékvíz-elöntések. A Térségi közlekedési kapcsolatok konstrukció esetében már jóval kiegyenlítettebb a kép a három megye között. A hátrányos helyzetű kistérségek alacsony pályázói aktivitása többi prioritáshoz hasonlóan a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra témakörben is meglehetősen alacsony. Az 1-3 közötti pályázatot produkáló kistérségek több mint fele (11-ből 6 db) hátrányos helyzetű. A 311/2007. sz. Korm. rendelet szerinti kistérségek közül a Zalakarosiból és a Letenyeiből érkezett be nagyobb számú (6 feletti) pályázat. A beérkezett és nyertes pályázatok kiírásonkénti megoszlását mutatja be az alábbi táblázat, külön oszlopokban figyelembe véve a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatokat is. beérkezett pályázatok/ebből hátrányos helyzetű (db)* nyertes pályázatok/ebből hátrányos helyzetű (db)* nem nyertes pályázatok (db)* nyertes/összes pályázat aránya Regionális gazdaságfejlesztés % Klaszterek szolgáltatásainak A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések % % nem jelent meg Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak nem jelent meg nem jelent meg A) Alap- és emeltszintű tanácsadás A befektetési környezet % A befektetési környezet % 2. Turizmusfejlesztés % Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása % % % 16

17 2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok A) Gyógy- és egyéb fürdők minőségi B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása C) Kisléptékű, tájegységi öko- és aktív turisztikai programok D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, % % % % % % % % B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a szervezetek működésének segítése 3 1 nincs döntés - 3. Városfejlesztés % Városközponti területek és leromlott városrészek A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja C) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra % % % % % nem jelent meg % % Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások % / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése % / 1-B) Belterületi vízrendezés % / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése % 17

18 4.1.1 D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása nem jelent meg Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése % % Térségi közlekedési kapcsolatok A) Településeket összekötő utak % % B) Kerékpárút-hálózat forgalmas útszakaszok mentén % 1-4. prioritás összesen % *Visszamondott pályázatokkal együtt, de a jogosultsági kritériumoknak meg nem felelt pályázatok kivételével számított darabszám Figyelemre méltó, hogy a gazdaságfejlesztési prioritáson belül nem volt hátrányos helyzetű kistérségből származó nyertes pályázat (csupán egy ilyen térségből beérkezett pályázattal rendelkezik ez a prioritás). A beérkezett pályázatok 55%-a nyert támogatást. A 87 beérkezett turizmusfejlesztési célú pályázat és kiemelt projektjavaslat 23%-a érkezett hátrányos helyzetű térségekből. Az ezekből származó nyertesek aránya közel ugyanennyi, ami azt jelenti, hogy ebben a témakörben a kedvezményezett kistérségekből érkező pályázatok átlagosan hasonló színvonalúak, mint a nem hátrányos térségből érkező társaik. Az alacsony kategóriás szálláshely-k esetében még jobb ez az arány, ott a beérkezett 13 pályázatból 5-nek esik a tervezett megvalósulása hátrányos helyzetű kistérségbe, míg a 4 nyertes közül 2 ilyen térségből került ki. A prioritáson belül a teljes nyerési arány 52% volt. Ezt az értéket viszont a kiemelt projektek javították fel, ugyanis a vonzerőfejlesztési konstrukció esetében a beérkezettek mindössze egyharmada kapott támogató levelet, ezen belül is a B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása komponens pályázóinak csupán 12%-a (26-ból 5 pályázó)! Ezt a szerény eredményt a keret komoly túligénylése magyarázza. A szálláshely-fejlesztési konstrukció már kedvezőbb, 55%-os támogatott aránnyal rendelkezik, a jó eredményhez a forrás-előrehozás is hozzájárult. A városfejlesztési prioritás esetében beszélhetünk a legkedvezőbb nyerési arányról, ilyen értelemben ez a leginkább pályázóbarát prioritás. A funkcióbővítő városrehabilitáció kiírás összetettségét ismerve ez a kijelentés kissé nagyvonalúnak tűnhet, a rekultivációs pályázatot követően mégis itt kellett arányaiban a legkevesebb elutasító döntést meghozni. (Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a funkcióbővítő városrehabilitáció kiírás kapcsán megtett jelentős forrásátcsoportosítást, ami az eredeti kerethez képest jóval több pályázat támogatását tette lehetővé.). Ebben a prioritásban az összes pályázat 30%-a, és a nyertesek 26%-a érkezett hátrányos helyzetű kistérségből, a városfejlesztési konstrukció esetében ez 31-29%, a közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó konstrukció esetében pedig 26 ill. 18% volt. Ez utóbbiban tehát a nyertesek között jóval kevesebb arányban találunk hátrányos helyzetű kistérségekből beérkezett pályázatokat, mint a beérkezettek között. 18

19 A környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritásban a turizmusfejlesztési prioritáshoz hasonlóan 50% körüli a nyertesek aránya. A kedvezményezett kistérségekből benyújtott pályázatok aránya itt a legmagasabb, az összes pályázat közel egyharmada ezekből a térségekből érkezett be. A nyertesek között is 28% az arányuk. Ennek oka feltehetőleg, hogy az NYDOP prioritásai közül ez az, amelyik tulajdonképpen alapvető önkormányzati feladatot, alapinfrastruktúra (pl. szennyvízközmű) kiépítését támogatja. A hátrányos helyzetű kistérségekben ezek k még nagyobb arányban jelentkezne feladatként, mint a fejlettebb (nagyvárosi) kistérségekben. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá a kistelepülések szennyvízkezelése című kiírás nyerteseinek megoszlása, a hátrányos helyzetű kistérségekből benyújtott pályázatok aránya itt 52%. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a szennyvízkezelési kiírásban a nyertesek aránya csupán 29%. Ez a szerény eredmény nem a túljelentkezéssel (hiszen alig 1,7-szeres túligénylést regisztráltunk), hanem valószínűleg a pályázói körnek az EU-s pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatlanságával magyarázható. A térségi közlekedési kapcsolatok konstrukcióban csupán 11% volt a benyújtott pályázatok között a hátrányos helyzetű kistérségek aránya, a kerékpárút-fejlesztési komponensben ez az arány még kevesebb, csupán 8%. Ennek az alacsony aránynak a magyarázata részben az is lehet, hogy ezek a kistérségek többnyire belső periférikus helyzetben vannak, 1-2 számjegyű, forgalmas főútvonal nem halad rajtuk keresztül, így a pályázatban a kiváltandó útszakaszra vonatkozó, alapfeltételként elvárt, minimálisan 1500 egységjármű/nap forgalmat ezen kistérségek önkormányzatai nem érték el A beérkezett pályázatok pályázó szervezet szerinti megoszlása Az alábbi táblázat a beérkezett pályázatok pályázó szervezet szerinti besorolását mutatja. Központi költségvetési szervek és intézményeik Helyi, kisebbségi önkormányzatok és azok intézményei, társulásai Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, szövetkezetek Non-profit szervezetek Egyházak és intézményeik Összesen beérkezett db*/az összes beérkezett %-ában 1. Regionális gazdaságfejlesztés 0 0% 4 10% 29 71% 8 20% 0 0% Klaszterek szolgáltatásainak 0% 0% 21 72% 8 28% 0% A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 0% 0% 21 72% 8 28% 0% A befektetési környezet 0% 4 33% 8 67% 0% 0% Turizmusfejlesztés 6 6% 36 38% 34 36% 11 12% 8 8% Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 1 17% 1 17% 3 50% 0 0% 1 17% 6 0% 0% 3 100% 0% 0% % 1 33% 0% 0% 1 33% A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok 5 9% 34 62% 2 4% 7 13% 7 13% 55 19

20 2.2.1 A) Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi B) Történelmi és kulturális örökségi értékek fenntartható hasznosítása C) Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 0% 0% 1 100% 0% 0% 1 1 3% 19 59% 1 3% 4 13% 7 22% % 13 72% 0% 3 17% 0% % 2 50% 0% 0% 0% 4 0 0% 1 3% 29 94% 1 3% 0 0% 31 0% 1 5% 19 90% 1 5% 0% 21 0% 0% % 0% 0% % B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a 3 100% 3 szervezetek működésének segítése 3. Városfejlesztés 0 0% 51 98% 1 2% 0 0% 0 0% Városközponti területek és leromlott városrészek A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, valamint integrált városrehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken D) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 0 0% % 0 0% 0 0% 0 0% 33 0% % 0% 0% 0% 18 0% 3 100% 0% 0% 0% 3 0% % 0% 0% 0% Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 0 0% 18 95% 1 5% 0 0% 0 0% B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 0% 18 95% 1 5% 0% 0% Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 2 2% 86 81% 18 17% 0 0% 0 0% Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 0 0% 68 91% 7 9% 0 0% 0 0% / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 0% % 0% 0% 0% / 1-B) Belterületi vízrendezés 0% % 0% 0% 0% / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 0% 3 30% 7 70% 0% 0% % 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése Térségi közlekedési kapcsolatok A) Településeket összekötő utak 2 100% 0% 0% 0% 0% 2 0 0% 18 62% 11 38% 0 0% 0 0% 29 0% 0% % 0% 0% 11 20

21 4.3.1 B) Kerékpárút-hálózat 0% % 0% 0% 0% 18 forgalmas útszakaszok mentén ÖSSZESEN 8 3% % 82 28% 19 6% 8 3% 294 Az 1. prioritást szemlélve egyértelmű a gazdálkodó szervezetek magas aránya, az összes beérkezett pályázat több, mint 70%-át profitorientált szervezetek teszik ki. A maradék 30% egyharmadát adják az önkormányzatok, kétharmadát a non-profit szervezetek. Ez utóbbiaknak a klaszterfejlesztési, míg előbbieknek az ipari parki infrastruktúra-knél jutott szerep a vállalkozások mellett. A befektetési környezet a pályázói igények alapján, a tapasztalatok szerint inkább vállalkozói, és kevésbé önkormányzati kompetenciában működhet, kevesebb önkormányzat vállalta fel az ipari park működtetésével kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket. (A beérkező pályáztok kétharmada vállalkozásoktól érkezett.) A turizmusfejlesztés területén már kisebb a gazdálkodó szervezetek súlya. A beérkezett 95 pályázat közül 34-et (36%) regisztráltunk ebből a szférából. A fürdők 100%-a, és a szálláshely-k 94%-a érkezett tőlük. Ezeknél a pályázatoknál általában az üzemeltető vállalkozás volt a pályázó. Az épített kulturális örökség és az aktív-ökoturisztikai tevékenységekre vonatkozó 2.2.1/B és 2.2.1/C jelű kiírásokra 60-70%-ban jelentkeztek önkormányzatok, gazdálkodó szervezettől csak egy ilyen pályázat érkezett. Az épített kulturális örökség tekintetében az egyházak jelentős súlyt képviselnek, a pályázatok közel negyede, és a háromból egy kiemelt projekt ebből a körből érkezett, ami nem meglepő, hiszen ezekben a kiírások nyújtottak lehetőséget a turisztikai vonzerőt jelentő templomok támogatására. A tájegységi, aktív-ökoturisztikai programcsomagok komponens a központi költségvetési szféra számára is vonzó volt, a pályázatok tizedét ők nyújtották be. Elsősorban a nemzeti park igazgatóságok jelentek meg pályázóként ebből a körből, amelyek a hatósági jogkörük csökkenése mellett mindinkább a turisztikai szolgáltatások felé fordulva találják meg a jövőképüket. A városfejlesztés prioritás egyértelműen az önkormányzati szektort célozza meg, mind a városrehabilitációs, mind a közösségi közlekedési kiírások tekintetében. Utóbbi témakörben egy gazdasági társaság pályázót (közlekedési vállalkozást) regisztráltunk. Elgondolkodtató tapasztalat, hogy az önkormányzatok inkább saját maguk látták célszerűnek a pályázatok benyújtását, mint a térségben működő, (részben) saját tulajdonú gazdasági társaságaik útján. Szintén alapvetően önkormányzati érdeklődésre tartottak számot a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra piroritás kiírásai. A települési hulladéklerakók rekultivációját célzó projektek esetében - a hét régió közül egyedüliként a nyugat-dunántúli OP akcióterve lehetőséget teremtett arra, hogy gazdasági társaságok is szerepeljenek a jogosult pályázók körében. Mivel ez a konstrukció, magas, 85%-os támogatásintenzitással működött, ezért csak azon gazdálkodó szervezet voltak jogosultak pályázni, melyek közszolgáltatási szerződéssel igazolták, hogy közfeladatot látnak el. A beérkező 10 pályázatból 7 db egy gazdasági társaság vezette konzorciumoktól érkezett. A Térségi közlekedési kapcsolatok konstrukció két komponense két kört célzott meg. A 4-5 számjegyű utak építésére kizárólag a Magyar Közút Kht. és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. nyújtott be projektjavaslatot, hiszen jogszabály alapján, állami tulajdonú út esetében csak ez a két szervezet járhat el építtetőként. Hivatásforgalmi kerékpárutak fejlesztésére pedig kizárólag önkormányzatok pályáztak. Ha a nyertes pályázatokat vizsgáljuk a benyújtó szervezet szempontjából, prioritás szinten már némileg más eredményre jutunk, mint az összes beérkezett pályázat esetében. Ezen adatokat mutatja a következő táblázat: 21

22 Központi költségvetési szervek és intézményeik Helyi, kisebbségi önkormányzatok és azok intézményei, társulásai Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, szövetkezetek Non-profit szervezetek Egyházak és intézményeik Összesen nyertes db/az összes nyertes %-ában 1. Regionális gazdaságfejlesztés 0 0% 8 31% 13 50% 5 19% 0 0% Klaszterek szolgáltatásainak 0% 4 36% 6 55% 5 45% 0% A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 0% 4 27% 6 40% 5 33% 0% A befektetési környezet 0% 4 36% 7 64% 0% 0% Turizmusfejlesztés 5 13% 9 23% 20 51% 3 8% 2 5% Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 1 17% 1 17% 3 50% 0 0% 1 17% 6 0% 0% 3 100% 0% 0% % 1 33% 0% 0% 1 33% A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok A) Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi B) Történelmi és kulturális örökségi értékek fenntartható hasznosítása C) Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 4 27% 7 47% 1 7% 2 13% 1 7% 15 0% 0% 1 100% 0% 0% % 1 33% 0 0% 0 0% 1 33% % 6 60% 0% 2 20% 0% % 0% 0% 0% 0% 1 0 0% 1 6% 16 89% 1 6% 0 0% 18 0% 1 7% 12 86% 1 7% 0% 14 0% 0% 4 100% 0% 0% B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a - szervezetek működésének segítése 3. Városfejlesztés 0 0% % 0 0% 0 0% 0 0% Városközponti területek és leromlott városrészek A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban 0 0% % 0 0% 0 0% 0 0% 24 0% % 0% 0% 0% 13 22

23 3.1.1 B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, valamint integrált városrehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken D) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 0% 2 100% 0% 0% 0% 2 0% 9 100% 0% 0% 0% Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 0 0% % 0 0% 0 0% 0 0% B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 0% % 0% 0% 0% Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 2 4% 32 68% 13 28% 0 0% 0 0% Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 0 0% 23 77% 7 23% 0 0% 0 0% / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 0% 9 100% 0% 0% 0% / 1-B) Belterületi vízrendezés 0% % 0% 0% 0% / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 0% 3 30% 7 70% 0% 0% % 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 2 100% 0% 0% 0% 0% Térségi közlekedési kapcsolatok A) Településeket összekötő utak 0 0% 9 60% 6 40% 0 0% 0 0% 15 0% 0% 6 100% 0% 0% B) Kerékpárút-hálózat 0% 9 100% 0% 0% 0% 9 forgalmas útszakaszok mentén ÖSSZESEN 7 5% 84 57% 46 31% 8 5% 2 1% 147 * Az összes beérkezett pályázat tartalmazza a jogosultsági szempontok alapján elutasított pályázatokat is A gazdaságfejlesztési prioritásban a nyertesek között már alacsonyabb a gazdálkodó szervezetek részaránya (több, mint 10%-al), mint az összes pályázó között. A csökkenés egyértelműen a klaszterfejlesztési kiírás terhére könyvelhető el, az ide pályázó 21 vállalkozásból mindössze 6 nyertest tudtunk hirdetni, míg 8 non-profit szervezetből 5 nyertes került ki. A befektetési környezet estében, mivel egy (vállalkozói pályázat) kivételével az összes projekt nyert, így értelemszerűen a szervezetek szerinti megoszlás sem változott. A turizmusfejlesztési prioritáson belül szembetűnő az önkormányzati nyertesek alacsonyabb aránya. A beérkezettekhez képest 16%-al alacsonyabb a nyertesek között a helyhatóságok aránya. Körülbelül ennyivel szerepeltek jobban a gazdálkodó szervezetek a turisztikai k terén: a 34 általuk benyújtott pályázatból 20-at részesített támogatásban a Bíráló Bizottság. A központi költségvetési szervek és intézményeik sem pályáztak eredménytelenül, az összes nyertes 13%-át adták. Ezt a szférát a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, két nemzeti park igazgatóság, valamint egy egyetem képviselte a turisztikai nyertesek között. Az önkormányzatok minden kiírás esetében gyenge nyerési aránnyal tudtak pályázni, ezzel szemben az egyházak a kulturális vonzerőfejlesztési kiírás esetében relatíve sikeresnek mondhatók (a három nyertes pályázat közül egy egyházi pályázat volt). A non-profit szervezetek ugyanolyan arányban szerepeltek a nyertesek, mint a beérkezettek között. (A turisztikai desztináció-menedzsment pályázat nyerteseiről a vizsgálat időtávján 23

24 belül nem döntött még ugyan a Bíráló Bizottság, így annak adatai még nem szerepelnek az elemzésben.) A városfejlesztési prioritás gyakorlatilag csak az önkormányzati szektort érintette, így ott a nyertesek szervezet szerinti megoszlása nem értelmezhető. A helyhatóságok szereplése a többi szervezethez képest a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás nyertesei között sem mondható túlságosan sikeresnek. Míg a benyújtott 106 pályázat 81%-át ők adták, addig a nyertesek körében már csak 68%-os az arányuk. A térvesztés a gazdálkodó szervezetek 100%-os nyerési arányának folyománya: a rekultivációs kiírásra beérkezett 7 db gazdasági társaságtól érkezett projekt mindegyike nyert. A térségi közlekedési kapcsolatok konstrukció kiírásaira csak egy-egy típusú szervezet pályázott, így ott a nyertesek aránya értelemszerűen nem változott a beérkezettekéhez képest A megítélt támogatás területi megoszlása Az NYDOP első akcióterve keretében megítélt támogatások területi megoszlását több szempontból érdemes vizsgálni. A régió három megyéjének összehasonlítását mutatja a következő térkép. Az 1-4. prioritások alapján számított támogatási összegek a három megyében viszonylag kiegyenlített módon alakulnak. Vas megyébe jut a támogatások legnagyobb része, 37%-a. Ezt követi Győr- Moson-Sopron, 34%-al, majd Zala megye zárja a sort, ahová az összes támogatás 29%-a jut. A két szélső érték között különbség 2,8 Mrd Ft, ami a teljes közel 34,3 Mrd Ft-nak 8%-a. Annak az elméletnek, hogy a legfejlettebb térségek képesek a legtöbb forrás felszívására, ellentmondani látszik Vas megye eredménye, hiszen az egy főre jutó GDP tekintetében Győr-Moson-Sopron fejlettebbnek mondható a déli szomszédjánál, mégis 1,1 milliárd forinttal kevesebb támogatást tudott lehívni az NYDOP első négy prioritásából. A zalai megyei eredmény megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a 15 nyertes kiemelt projekt közül csupán két gyógyfürdő és egy kiemelt útfejlesztés képviseli ezt a megyét. Ebben az összefüggésben, ha a nyílt pályázatos konstrukciókat szemléljük, ott a megyék versenye jóval kiegyenlítettebb. 24

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére 3. napirend Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Döntés a 2011-13. évi Dél-Dunántúli Akcióterv munkaanyagának véleményezéséről Előterjesztő: Kovács

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

HATÁROZATOK KÖNYVE NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS

HATÁROZATOK KÖNYVE NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 1/2010 (II.05.) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a lejárt idejű határozatokról szóló beszámolóját elfogadja. 2/2010 (II.05.) NYDRFT határozat Felelős: Balogh József, a

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 07/205-2008, 07/217-2008, 07/225-2008, 07/231-2008

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19. Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban

Részletesebben

HATÁROZATOK KÖNYVE NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS

HATÁROZATOK KÖNYVE NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 1/2011 (II.17.) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a lejárt idejű határozatokról szóló beszámolóját elfogadja. 2/2011 (II.17.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Beadás kezdete. Beadás vége

Beadás kezdete. Beadás vége OP Azonosító kód Pályázat címe Keret (Mrd Ft) Beadás kezdete Beadás vége Pályázók köre Támogatás összege Támogatás mértéke GOP- 2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 1,27 2009.08.31

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek I. PLANNET Konferencia 2010. január 22. - Nyíregyháza

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi ülései és napirendi pontjai

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi ülései és napirendi pontjai A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács évi ülései és napirendi pontjai 01. 22. 3) Döntés a Dél-Dunántúli Operatív Programban tervezett, a Leghátrányosabb helyzet kistérségek (LHH) komplex felzárkóztató

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz Kódszám: KÖZOP-3.2.0/C-08-11 1 Tartalom A. A támogatás célja, rendelkezésre álló forrás... 3

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

Önkormányzati pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán

Önkormányzati pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán i pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán Sorszám Pályázati cél pályázó Projekt helyzete Támogatási igény- összeg Megjegyzés 1 TIOP-1.1.1/07/1 Informatikai infrastruktúra fejlesztése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Kulturális lis örökségvédelem szerepe a Közép-K dunánt ntúli régir gióban Közép-Dunántúli Operatív Program és s a Regionális Akcióterv pályázati lehetőségei 2007.10.04. Akcióterv (AT) Részletes programozási

Részletesebben

A KDRFÜ Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatása. Molnár Tamás Ügyvezető igazgató

A KDRFÜ Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatása. Molnár Tamás Ügyvezető igazgató A KDRFÜ Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatása Molnár Tamás Ügyvezető igazgató A KDRFÜ Nonprofit Kft. múltja Az Ügynökséget, közhasznú társaságként 1997-ben alapította a Közép- Dunántúli Regionális

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

HATÁROZATOK KÖNYVE NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS

HATÁROZATOK KÖNYVE NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 57/2010 (XI.24.) NYDRFT határozat I. ÜLÉS (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nem fogadja el a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát. 58/2010 (XI.24.) NYDRFT határozat II. ÜLÉS

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. január 25-i ülésének 3.) számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. január 25-i ülésének 3.) számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. január 25-i ülésének 3.) számú napirendi pontja Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi Tolna megyét érint tevékenységérl Eladó:

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Előterjesztés közoktatási intézmények fejlesztésének pályázati önrész vállalásáról. Pénzügyi Bizottság

Előterjesztés közoktatási intézmények fejlesztésének pályázati önrész vállalásáról. Pénzügyi Bizottság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 60609-4/2010 Cím: Előterjesztés közoktatási intézmények fejlesztésének pályázati önrész vállalásáról Előterjesztő: Dr. Fodor

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai

Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai A megyei közgyűlés által elfogadott regionális szintű összehasonlító kitekintéssel elkészített megyei fejlesztési szükségleteket beazonosító, lehetséges

Részletesebben

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak Előterjesztés "Funkcióbővítő rehabilitáció KMOP-2009-5.2.2/B kódszámú Pest megyei településközpontok fejlesztése integrált településfejlesztés Pest Megyében című pályázattal összefüggő kérdésekről I. Előzmények

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Debrecen 2009. június 03. Kabai Anikó GOP IH, osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési OP szerkezete, előrehaladása 1. prioritás: K+F+I 2. prioritás:

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Észak-alföldi Régióban működő cégek és intézmények gépjármű fenntartási költségeinek csökkentésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Észak-alföldi Régióban működő cégek és intézmények gépjármű fenntartási költségeinek csökkentésére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Észak-alföldi Régióban működő cégek és intézmények gépjármű fenntartási költségeinek csökkentésére A felhívás címe: Vállalkozások és Intézmények gépjármű fenntartási költségeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31.

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31. A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz /2013.01.01. 2013.12.31. időszakról/ Vörös - Borsody Csilla Ügyvezető Szombathely, 2014. április 04. Savaria

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben. Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft.

Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben. Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft. Turisztika, mint kitörési pont az Új Széchényi Tervben Bozsik Tünde vezető tanácsadó OTP Hungaro-Projekt Kft. Helyzetelemzés Helyzetelemzés Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Attrakció és Üzleti célú

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben