ÚTMUTATÓ RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉHEZ KEOP KEOP

Átírás

1 ÚTMUTATÓ RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉHEZ KEOP Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukció és KEOP Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukció esetében A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában A projekttel kapcsolatos döntési, eljárási szabályok bemutatása A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA, ÁLTALÁNOS ADATAI...12 A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! HÁTTÉR, KÖRNYEZET ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A terület természeti környezete Jellemzı településszerkezet, terület beépítettsége GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Demográfiai helyzet, tendenciák (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Gazdasági jellemzık (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Társadalmi-kulturális jellemzık A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŐSÉGÉNEK ISMERTETÉSE HELYZETÉRTÉKELÉS A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGSZERŐSÉG ( PROBLÉMA ) MEGHATÁROZÁSA Jogszabályi, szakpolitikai igény Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség CÉLKITŐZÉSEK INDIKÁTOROK, MUTATÓK A PROJEKTJAVASLAT CÉLCSOPORTJAI A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI VÁLTOZATELEMZÉS A VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE A PROJEKT NÉLKÜLI ESET - 0 VÁLTOZAT A változat leírása, összefoglaló ismertetése Mőszaki szempontok Hatások Közgazdasági és pénzügyi költségbecslés

3 Kockázatok A MEGVALÓSÍTHATATLAN MEGOLDÁSOK KIZÁRÁSA A, B, C PROJEKTVÁLTOZATOK A változat leírása, mőszaki ismertetése A várható eredmények, hatások Költségbecslés, bevételbecslés, közgazdasági és pénzügyi jellemzés Pénzügyi bevételek becslése Pénzügyi fenntarthatóság Gazdasági életképesség Tulajdonjogi viszonyok Kockázatok ÉRTÉKELÉS A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE A VÁLTOZAT RÉSZLETES MŐSZAKI ISMERTETÉSE A kiválasztott változat részletes mőszaki ismertetése Output indikátorok INTÉZMÉNYI, MŐKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS Tulajdonjog Mőködtetés, üzemeltetés PÉNZÜGYI ELEMZÉS Módszertan bemutatása A beruházási költségek becslése A mőködési költségek becslése Maradványérték A pénzügyi költségek összegzése A projekt pénzügyi bevételeinek becslése A támogatási összeg meghatározása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Közgazdasági költségek becslése Közgazdasági hasznok becslése Közgazdasági teljesítménymutatók ÉRZÉKENYSÉG ÉS KOCKÁZATELEMZÉS A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA A PROJEKT ELİKÉSZÍTETTSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ÜTEMTERVEK A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁRA Lebonyolítási terv

4 Közbeszerzési terv Kifizetési ütemterv LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, A PROJEKT PR EREDMÉNYEI RÖVIDÍTÉSEK A TANULMÁNY MELLÉKLETEI

5 Bevezetés A as programozási idıszakra a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza a támogatási intézményrendszer, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az elıbbiek alapján kialakított, as támogatási idıszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a késıbbi fázisokra (támogatási szerzıdés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenırzés, második fordulóra történı benyújtás) vonatkozóan. Kétfordulós pályázat esetén a projekt elıkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás elıfeltétele többek között (a pályázati kiírás felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése, volt a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt elıkészítési támogatást követıen a következı fontos mérföldkı a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és támogatási szerzıdés szerinti jóváhagyása. Ezt követi a részletes projektjavaslat (kidolgozott, elfogadott részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal, tervekkel, engedélyekkel rendelkezı) benyújtása a pályázat második fordulójára. Jelen útmutató a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban RMT) tartalmi követelményeit rögzíti egy- és kétfordulós pályázatra. Alapvetı eltérések az EMT és az RMT között: Az RMT struktúrája az EMT-nél megismert szerkezetet követi. Alapvetı különbséget a változatértékeléssel szembeni tartalmi követelmények és a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés jelentenek. Emellett az RMT-ben kevesebb elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. Ezekhez kell az RMT helyzetértékelı, -feltáró fejezeteinek megfelelı alátámasztást nyújtaniuk. Az RMT által bemutatott projektmenedzsment és kedvezményezetti struktúra, valamint az önrész-finanszírozás meg kell, hogy feleljen a pályázati kiírás, illetve az elıkészítésre vonatkozó támogatási szerzıdésben, vagy az elıkészítés folyamán korábban rögzített minden feltételnek. Az RMT-ben rögzített intézkedési és ütemterv (közbeszerzési terv, pénzügyi és lebonyolítási ütemterv) a projekt megvalósítás lehetı legnagyobb részletezettséggel bemutatatott, pontos ütemezését kell, hogy tartalmazza /2006. (XII.8.) Korm. rendelet a as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 5

6 Az elfogadott EMT tartalmaz a részletes megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó utalásokat. Fontos, hogy ezeknek a készülı RMT megfeleljen. Fel kell hívni továbbá a figyelmet arra, hogy nagyprojektek esetén (25 millió felett 2 ) az elfogadott RMT-t a pályázat hazai pozitív elbírálását követıen az Európai Bizottságnak is be kell nyújtani. E dokumentum alapján hagyja jóvá az Európai Bizottság a projekt támogatását. A 2. Fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus vagy és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb csak alapvetı információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy az útmutató alapján a támogató teljes körő képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeirıl, költségeirıl, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseirıl. Ezért szükség lehet minden az EMT-ben már esetleg ismertetett a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsısorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat. A költség-haszon elemzés az RMT, illetve részben az EMT részét képezi az alábbiak szerint: A változatelemzés célja annak alátámasztása, hogy a projektben szereplı kiválasztott mőszaki megoldás a legjobb a megvalósítható változatok közül. A változatelemzést az RMT, EMT 5-6. pontja tartalmazza. Az EMT-ben ezek kitöltése a rendelkezésre álló adatok mélységéig kötelezı, az RMT-ben az útmutató szerinti elıírásokat teljesíteni kell. A pénzügyi elemzés célja annak kimutatása, hogy támogatás nélkül a projekt pénzügyileg nem megvalósítható. Feladata, hogy alátámassza a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtethetıségét, a szolgáltatási színvonal pénzügyi fenntarthatóságát. Továbbá a pénzügyi elemzés keretében történik a támogatás összegének meghatározása is. A pénzügyi elemzést az RMT 7.3. pontja tartalmazza. A közgazdasági költség-haszon elemzés célja a projekt társadalmi hasznosságának igazolása. Ezt az RMT 7.4. pontja tartalmazza. Az érzékenységvizsgálat és a kockázatelemzés feladata a költség-haszon elemzés valamennyi részében az eredmények megbízhatóságának kimutatása. Ez az RMT 7.5. pontjában jelenik meg /2006/EK rendelet 39. cikk 6

7 A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében, ha a projekt nagyprojektnek, vagy jövedelemtermelınek minısül, részletes, az EU útmutatók szerinti költség-haszon elemzés készítése szükséges. Amennyiben a projekt nem nagyprojekt és nem jövedelemtermelı, a költség-haszon elemzésnek egyszerősítetten is elvégezhetı. Ekkor csak a költség-haszon elemzés egyes részeinek fı funkcióit kell biztosítania, nem szükséges az EU útmutatók által megkövetelt részletezettség. Az árvízvédelmi projektek általában nem jövedelemtermelı, azonban a jövedelemtermelı jelleg megállapításához minden esetben projektszintő vizsgálat szükséges. Külön ki kell emelni, hogy amennyiben a projekt eredményekét létrejövı beruházás/fejlesztés jövedelemtermelınek minısül, a részletes költség-haszon elemzést el kell végezni a projekt-elıkészítés során. A költség-haszon elemzés készítését segíti az Általános módszertani útmutató költséghaszon elemzéshez címő dokumentum (a továbbiakban: Általános KHE útmutató), amely valamennyi lényeges kérdésre kitér, mind az egyszerősített, mind a részletes költséghaszon elemzés számára is segítséget nyújt. Jelen támogatási konstrukció sajátosságaiból adódó költség-haszon elemzéssel kapcsolatos követelményeket jelen RMT útmutató tartalmazza. Jelen RMT útmutató adja meg a költség-haszon elemzés egyszerősítési lehetıségeit is. Az árvízvédelmi fejlesztéseknél az egyszerősítés lényege a következı: pénzügyi elemzés nagymértékben egyszerősödik a társadalmi hasznosság igazolása vagy változatelemzéssel történik vagy közgazdasági költség-haszon elemzéssel. Az árvízvédelmi fejlesztéseknél a közgazdasági költség-haszon elemzésben a hatások kvalitatív leírása szükséges, és egyes hatások pénzben történı kifejezése. Emiatt szükséges a megvalósításra javasolt változaton felül legalább egy változat összeállítása és elemzése, akár csak egyes projektelem(ek) esetében is. A KEOP projektek értékelésében is mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat, a szervezetet bemutató fejezetben (2.1.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.3) kell vázolni. A részletes megvalósíthatósági tanulmánynak az EMT-hez hasonlóan célszerő követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a fıbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni 7

8 a vizsgált változatokat, a kiválasztott mőszaki megoldást és annak részletes gazdasági elemzését. Ennek megfelelıen az RMT útmutató a következı logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitőzése; 3. a célkitőzések megvalósításának módjai, azaz különbözı változatok bemutatása; 4. változatok összehasonlítása, egy változat kiválasztása, pénzügyi és gazdasági elemzése; 5. végül a kiválasztott változat megvalósításának részletes intézkedési és ütemtervei. 8

9 FONTOS! Az RMT Útmutató és a as programozási idıszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az RMT formátumát és alapvetı követelményeit, melyek pályázatonként eltérıek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó RMT útmutatót használni! Az útmutató célja, hogy a projektjavaslatok részletes megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elı. Így egyrészt megkönnyíti a beérkezı projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezető dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb idıt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelık és bírálók a megfelelı információ birtokában dönthetnek a projektjavaslat elıterjesztésérıl, illetve támogatásáról, adott esetben egymással versengı projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítıi minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatot, információt közöljék a bírálóval az RMT-n keresztül, hiszen ezek hiányában a projektjavaslat tartalmi kiegészítése válhat szükségessé, késleltetve a támogatási döntést, vagy akár elutasításra kerülhet maga a projektjavaslat is. A fentiek miatt az RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével. Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott, ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetık. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím) nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítıje szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelı indoklást kell adni. Szükséges továbbá kitölteni, alkalmazni a jelen útmutatóban található táblázatokat abban az esetben is, ha az EMT során azok már kitöltésre kerültek. 9

10 1. Összefoglaló A projekt általános, rövid vezetıi összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy azon (felsı)vezetık részére, akiknek nincs módjuk és idejük részletesen átolvasni a tanulmányt, átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás kiválasztásához szükséges további elıkészítı munkákról és folyamatokról. Ezért az összefoglaló terjedelme szigorúan korlátozott, legfeljebb 2 3 oldal. A vezetıi összefoglalónak tartalmaznia kell a projekt leglényegesebb elemeit, és egyértelmően alá kell támasztania a projektjavaslat szakmai/mőszaki és pénzügyi/gazdasági megalapozottságát. Javasolt vázlat: 1) A projekt szükségességének és céljának rövid bemutatása (4. pont alapján) 2) Kidolgozásra javasolt változat szakmai szempontból történı rövid bemutatása (7. pont alapján) 3) A pénzügyi elemzés eredményének rövid összefoglalása 4) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. pont alapján) 5) A lehetséges kockázatok rövid bemutatása A projekt címe: A projekt helyszíne: Projektgazda székhelye: További projekt helyszín (1): További projekt helyszín (2): A projekt kezdete: A projekt befejezése: 10

11 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes (lesz) a projekt végrehajtására, a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenırzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot A projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylı elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) megadni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (pl. a projektgazda jogszabályban elıírt kötelezettsége a tevékenység végzése, illetve annak üzemeltetıje lesz, vagy a projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet stb.) Itt kell kitérni arra is, hogy milyen szempont alapján lett eldöntve, hogy a projekt kedvezményezettjeként a VKKI v. KÖVIZIG pályázik. Abban az esetben, ha több KÖVIZIG illetékességi területét érinti a beruházás, ezt le kell írni, illetve megindokolni, hogy miért a megadott szervezet lett megjelölve, mint projektgazda. Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a projekt elıkészítés támogatási összegét módosítja attól függıen, hogy a kedvezményezett jogosulte az ÁFA levonására vagy nem, az évi LXXIV. Tv. 4. alapján. Be kell mutatni a projektgazda jellemzıit az ÚMFT szintő horizontális politikák közül az esélyegyenlıség és a fenntartható fejlıdés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlıségi terv megléte, stb. valamint ezek gyakorlati megvalósulásának fıbb jellemzıi). 11

12 A projektjavaslat benyújtójának (projektgazda) neve: Jogi formája: Címe: A projektgazda hivatalos képviselıje: Beosztása: Telefonszáma: Faxszáma: címe: A projekttel kapcsolatos döntési, eljárási szabályok bemutatása Be kell mutatni, hogy a projektgazda az adott jogi, mőszaki, pénzügyi környezetben alkalmas a projekt elıkészítésére. Ebbıl a szempontból vizsgálni kell az alábbiakat: A végrehajtást érintı eljárási, képviseleti szabályok, valamint döntési mechanizmusok menete: Vizsgálni kell a szervezeti felépítést és mőködést, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódóan az elıkészítésre vonatkozó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. A pályázat kialakításába bevont szervezetek, személyek Ismertetni kell a projekt eddigi elıkészítésébe, tervezésébe bevont szervezetek, személyek körét, továbbá azt, hogy miért és milyen funkcióban vettek részt a projekttervezési szakaszban. Részletesen be kell mutatni az esetleges pályázón kívüli partnerek projektben betöltendı pontos szerepét, valamint az együttmőködés jogi megalapozottságát. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések esetén fontos kitérni a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal való szakmai kapcsolattartásra A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a projekt végrehajtásának napi szintő lebonyolításáért kik, mely szervezetek, szervek (lesznek) a felelısei. 12

13 Ha a projektgazda és a (tervezett) projektmenedzsment szervezet nem azonos, be kell mutatni: a kapcsolat létrejöttének módját vagy tervezett módját (pl. közbeszerzéssel vagy egyéb módon már megtörtént, vagy tervezik a kiválasztást), a feladatok megosztásának rendjét (napi ügyintézés, döntéshozatal, végrehajtás szintjén), a projektmenedzsment tevékenység finanszírozási módját, valamint a projektmenedzsment tevékenység végzésére vonatkozó megállapodás idıtartamát. (Ez utóbbi különösen akkor fontos, ha a projektmenedzsment költségeket a projekten belül elszámolható költségként kívánják érvényesíteni 3 ). A fentiek alátámasztására amennyiben már rendelkezésre áll, mellékelni kell a projektgazda és a projektmenedzsment szervezet közötti élı megállapodást vagy annak tervezetét (ha a projektmenedzsment szervezet a projektgazdával köztisztviselıi, közalkalmazotti vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekbıl tevıdik össze, akkor a projektben végzendı tevékenységüket, és munkaidejüknek a projekttel kapcsolatos teendık végzésére fordítandó hányadát is tartalmazó munkaköri leírásukat kell mellékelni). A projektmenedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni a résztvevı (és késıbb alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelısségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ebben a pontban ismertetni kell a meghatározott funkciókat betöltı személyek közötti kapcsolatot, az alá-fölérendeltségi viszonyokat, valamint a döntéshozatal és végrehajtás eljárásrendjét. Adott esetben a bemutatás szétbontható projektmenedzsmentre és szakmai tevékenységekre. A szervezetet illetıen be kell mutatni, hogy van-e korábbi tapasztalata a projekthez hasonló projektek végrehajtásában (hasonlóság tekintetében a tevékenységet és a projekt méretét, bonyolultságát kell elsısorban figyelembe venni). Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem elıtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülı mőszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell. 3 A projektmenedzsment költségek elszámolhatóságára vonatkozóan adott projekt esetében a pályázati kiírás/konstrukció tartalmaz pontos elıírásokat. 13

14 A projektmenedzsment szervezet neve Projektmenedzsment szervezet vezetıje: Projektmenedzser Mőszaki terület felelıse: Pénzügyi terület felelıse: Jogi terület felelıse: Belsı ellenır: Közbeszerzés felelıse: PR, a nyilvánosság tájékoztatása: Egyéb: Fı feladatok Munkaidı szükséglet A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerő ezekbıl kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató 4 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat 14

15 Funkció / beosztá s A projektmenedzsment szervezet vezetıje Mőszaki terület Fı feladatok Egy személyben felelıs a projektjavaslat elıkészítéséért, és a projekt végrehajtásáért, elırehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerő olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházás-tervezési tapasztalata, átlátja a projekt elıkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenırizni, motiválni. Az elıkészítésben és végrehajtásban résztvevı vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerzıdések elıírásait és a jogszabályok betartatását. Legalább alapszinten járatos az EU politikái területén. A létszámot alapvetıen annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél célszerő az üzemeltetıt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, mőszaki végzettségre. Amennyiben több fıbıl áll a mőszaki terület, vezetıt is ki kell nevezni, akinek a csoport tagjainak munkáját kell irányítania, ellenıriznie. Feltehetıen a kivitelezés során ez a terület lesz a legintenzívebb kapcsolatban az építési vállalkozókkal, az eszközöket szállító vállalkozókkal, illetve a felügyelı mérnökkel, így az ezekkel való kommunikációra és érdekérvényesítésre is képesnek kell lenni. Rajta múlik a jelentéstételi kötelezettségek számszerő adatainak pontossága, ı ismeri az indikátorok és mutatók szerint az elırehaladást. Idı szükséglet 1 fı teljes munkaidıben vagy részmunkaidıben, a leterheltségtıl függıen. A megvalósítás során a projektelemek számától és szakmai elkülönültségétıl függıen a tervezési idıszakban további szakemberek bevonása indokolt, azonban ezeket többnyire a tervezınek kell biztosítania az elıkészítés, illetve a mérnöknek a megvalósítás során az elırehaladáshoz igazított munkaintenzitással (akár több fı teljes munkaidıben, ha a munkamennyiség úgy kívánja, míg máskor ugyanezen mőszaki 15

16 Funkció / beosztá s Pénzügyi terület Jogi terület Fı feladatok Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerzıdések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató/közremőködı szervezet felé. Ehhez is megfelelı képzettséggel és tapasztalattal rendelkezı személyt kell kiválasztani. A leterheltségtıl függıen szükség lehet asszisztens alkalmazására is. Ezen a területen is fontos a beruházási/beruházás-tervezési tapasztalat, a vállalkozókkal való kommunikációban az érdekérvényesítés, a konfliktusok kezelésének képessége. Célszerő, hogy a pénzügyi terület felelıse kapcsolatot tartson a beruházás majdani aktiválásáért felelıs szervezettel. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerzıdések elıkészítése, megkötése, a projekt elıkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegő konfliktusok kezelése. Bármely érintett fél részérıl érkezı igény esetén vizsgálat és jogi képviselet ellátása esetleges bírósági eljárásokban, kivéve nemzetközi hatóságok, bíróságok elıtt, bizonyítási dokumentációkkal kapcsolatos eljárások kezdeményezése és lebonyolítása (igénybejelentések stb.), az érintett felek által elıkészített tervezetek véleményezése, a projekt során létrejövı szerzıdések véglegesítése, közremőködés a megkötött szerzıdések esetleges módosításában. Idı szükséglet szakemberek részmunkaidıben, akár eseti alapon is részt vehetnek a munkában). Legalább 1 fı teljes munkaidıben. Többnyire elegendı az eseti munkavégzés. Általában nem indokolt, hogy külön ezen a területen állandó, teljes munkaidıben foglalkoztatott jogász legyen. 16

17 Funkció / beosztá s Belsı ellenırzés Közbeszer zés PR, a nyilvánosság tájékoztat ása Fı feladatok A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függıen lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belsı erıforrást használni. Mivel az összes fenti szakterület együttmőködését igényli, leterheltségtıl és tapasztalattól függıen vehetnek részt benne a többi funkcionális területen is dolgozó szakemberek, illetve megbízás alapján lehet foglalkoztatni külön erre szakembereket. Külsı közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén is el kell várni a megfelelı szakterületre vonatkozó mőszaki, pénzügyi (finanszírozási), jogi (szerzıdések) szaktudást. Annak függvényében, hogy csak a kötelezı tájékoztatási feladatokat kell ellátni (emléktáblák stb.), vagy a projekt elıkészítés maga is tartalmaz tájékoztatási (pl. közmeghallgatás - tartási kötelezettség vagy a projekt elıkészítése során azonosított ellenállás kezelése) elemet, megoldható kiszerzıdtetéssel vagy saját munkatárs alkalmazásával. Idı szükséglet Szervezeti és mőködési szabályzattól függıen, folyamatosan, de nem feltétlenül teljes munkaidıben szükséges. A közbeszerzések befejezése után megszőnik, illetve szerzıdésmódosítá s esetén lehet szükséges. A munkaintenzitás a projekt elıkészítés és a projekt elfogadottságának, valamint a projekt elırehaladásának és tartalmának függvénye. Jellemzıen kiszerzıdtetik A fentiek a projektmenedzsment szervezet szokásos tevékenységeihez igazodnak, de a projektgazda szervezet egyéb erıforrásaival is szükséges lehet kiegészíteni, illetve ha hiányzik bizonyos szakterület ismerete, akkor külsı forrásból kell azt biztosítani. Ha az egyes fenti funkciókat több személy látja el (különösen akkor, ha kiszerzıdtek bizonyos feladatokat) feltétlenül kell a szervezeten belül lennie olyan személynek, aki felelıs vezetıként irányítja és ellenırzi a többiek munkáját. 17

18 3. Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a részletes projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és mőködtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerőségét (4.2 pont), a kiválasztott változatot (7. pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7.4 pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági elınyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, késıbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törı és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzıit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. A fejezetben elvárt a megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatosan szükséges összes tartalmi elem ismertetése és minden aspektusra kiterjedı leírása. Az útmutató alapján kötelezıen szerepeltetetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott Érintett földrajzi terület bemutatása A közgazdasági költség-haszon elemzés során projekt térbeli hatásterülete az a hely vagy terület, ahol a projektet végrehajtják, illetve ahol ebbıl eredıen a hatását kifejti. A hatásterület lehatárolásánál figyelemmel kell lenni az alkalmazandó módszer meghatározására (pl. az árvízvédelmi tevékenységek más-más módszerrel eltérı nagyságú területet érinthetnek.) A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek Ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. A kifejtıs részben kell megadni az árvízi öblözet lehatárolását is, illetve önkormányzati árvízvédelmi fejlesztés esetén azt, hogy melyik KÖVIZIG illetékességi területére esik a beruházás. Amennyiben az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet elınyeit, hátrányait, kockázatait. 18

19 Régió Megye Kistérség Település Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzıinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezıkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, mőszaki megoldásokat. Mutassa be, hogy a tervezett projektterület: mely részei találhatóak Natura 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le) mely részei találhatók Nemzeti Park (NP) területén; mely részei találhatóak ökológia folyosó(k) területén; mely részei találhatóak Tájvédelmi Körzet (TK) területén; mely részei találhatók Természetvédelmi Területen (TT); Kulturális Örökségvédelmi-régészeti kutatás, feltárás területe-e; belvízveszélyeztettség milyen mértékő (a belvízvédelmi rendszer rövid bemutatása) Jellemzı településszerkezet, terület beépítettsége Ismertetendı a fent megadott területen jellemzıen elıforduló településszerkezet (települések sőrősége, térbeli elrendezése, a beépítettség karaktere). Árvízvédelmi projektek esetében itt kell megadni annak részleteit is, hogy a védett/védendı területen a beépítés milyen körülmények között történt (pl. olyan engedély nélküli építkezések, amelyeknél már építkezéskor tisztában voltak az 19

20 árvízveszélyes helyzettel, illetve bel-, vagy külterületet érintett az építkezés, vagy más, lényeges körülmények). Amennyiben az adott terület elmaradott kistérség, akkor ezt meg kell említeni 5. A projektterület egészét bemutató átnézeti helyszínrajzot csatolni kell! 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Részletesen csak az adott beruházáshoz szorosan kapcsolódó jellemzık bemutatása szükséges Demográfiai helyzet, tendenciák (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Meg kell határozni azokat a statisztikai mutatókat, amelyekkel a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat mutatják be (pl.: az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsőrőség, népességváltozás, a projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenıleg), korösszetétel, munkanélküliségi ráta). Jelen fejezet kidolgozásánál figyelembe kell venni az esélyegyenlıségi szempontokat is! Figyelembe kell venni, hogy a földrajzi behatárolással azonos területre vonatkozó adatokat kell használni! A demográfiai helyzet alakulását az elmúlt 20 évben grafikonon is szükséges bemutatni Gazdasági jellemzık (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Konkrét, számszerő adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresık arányát, munkanélküliségi adatokat, mőködı vállalkozások számát, méretét, a helyben legjelentısebb ipari és mezıgazdasági vállalatokat, a turisztikai vonatkozásokat (kereskedelmi szálláshelyek számát) és ezek jellemzı elhelyezkedését a területen belül valamint ezek idıbeli alakulását az elmúlt néhány évben. Kiemelt jelentıséggel az árvizek által veszélyeztetett területen lévı vagyonértékekre (védendı értékek), melyek térképi ábrázolása is szükséges Társadalmi-kulturális jellemzık Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzıket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a lakosság környezettudatossága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. 5 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl 20

21 4. A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitőzéseit és a célkitőzés teljesítését mérı indikátorokat Helyzetértékelés Jelen a fejezetben részletesen be kell mutatni a projekt jelenlegi helyzetét, illetve a fejlesztendı tevékenységet. Fejlesztendı tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelızı, követı folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerősítése, bıvítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A leírásnál törekedni kell a fejlesztendı tevékenység egyértelmő és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendı tevékenység történeti elızményeit, a kialakulásához vezetı folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Be kell mutatni, hogy a jelenlegi helyzetben milyen formában és milyen hatékonysággal mőködik az árvédekezés folyamata, mind lokálisan, mind tágabb környezetében. Az árvízvédelmi projekt megvalósítása során a felmért, tervezett védelmi terület, meglévı létesítmények, ezek védıképességének bemutatása szükséges (elızetes tényfeltárási tapasztalatok, vizsgálatok alapján) kitérve az alábbi adatokra: árvízvédelmi öblözet pontos megjelölése, árvízvédelmi szakasz pontos megjelölése: neve, árvízvédelmi szakasz pontos megjelölése: km (tól-ig), az öblözeti kiépítettség, a jelenlegi rendszer fenntartásával kapcsolatos tevékenységek, meglévı létesítmények, azok állapota stb., az árvíztıl védett terület rövid ökológiai jellemzése. Be kell mutatni a beruházás szempontjából releváns, az elmúlt tíz évben a fejlesztés térségében megvalósult, illetve tervezett vízgazdálkodási (pl.:szennyvíz, ivóvíz, belvízvédelmi) beruházásokat. Vizsgálni szükséges azoknak a beruházás szempontjából fontos és releváns hatásait a költség-haszon elemzésben is alkalmazandó idıtávlatban, azaz ha pl. a költség-haszon elemzésben 30 évre számoljuk a megtérülés mutatóit, akkor itt is ezzel az idıtávval kell számolni. 21

22 Szerepeltetni kell azokat az adatokat, mennyiségeket, amelyek szerepet kaphatnak az eredmény- és hatás indikátorok meghatározásakor. A leírtak alátámasztására az alábbiak csatolása szükséges pl.: Térképek, helyszínrajzok a fejlesztési bevédett területrıl, település(ek)rıl Árterek, árvízi öblözetek helyszínrajza Töltésszakasz hossz-szelvénye Rendelkezésre álló mintakeresztszelvények (töltés, kisvízi középvízi nagyvízi mederszelvények) Mértékadó árvízszintek, árvízi tartóssági, gyakorisági adatok, jellemzı vízszintek, diagrammok 4.2. A fejlesztési szükségszerőség ( probléma ) meghatározása A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1.) ismertetni és részletesen indokolni (statisztikai adatokkal, tanulmányokkal, felmérésekkel, piackutatásokkal stb. alátámasztva) kell a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémá(ka)t, fejlesztési igények kielégítését Jogszabályi, szakpolitikai igény Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintő szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni, és röviden ismertetni kell a fejlesztés szükségszerőségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. jogszabály írja elı, hogy a töltés magasságának valamilyen szintet el kell érnie, amit jelenleg nem teljesít stb.). Ebben a fejezetben kell részletesen, akár mőszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi elıírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint, amennyiben rendelkezésre áll, ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, mőszaki paramétereit pontosan meghatározó nem csak környezetvédelmi tárgyú 6 - jogszabályokat, határozatokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. Ismertetni kell különösen az alábbi jogszabályokhoz való kapcsolódást: évi LXVII tv. a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésérıl és ennek végrehajtási intézkedései; 6 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintı elıírása vagy a több földrajzi területet érintı vagy hátrányos helyzető településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb. 22

23 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi mőveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése); 1107/2003. (XI.5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése); 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról; 15/1997.(IX. 19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó vízszintjérıl 2005/2000.(I. 18.) Korm. határozat Magyarország árvízvédelmi mőveinek felülvizsgált fejlesztési tervérıl 1003/2007.(I. 24.) Korm. határozat a Tisza-völgyi árvízi biztonságának növelését,valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program ( a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) árvízvédelmi fejlesztéseinek megvalósításáról és a további feladatokról Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség Ismertetni kell, hogy melyek azok a mőszaki, gazdasági, társadalmi tényezık, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület mőködı folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Ez vonatkozhat egy-egy projektelemre is. Pl: töltésburkolat, árvédelmi támfalak létesítése, rekonstrukciója, egyéb árvízvédelmi infrastruktúra Célkitőzések A fejezetben meg kell határozni az elıbb ismertetett problémát, fejlesztési szükségszerőséget, kielégítı célokat. A fejlesztés célját a vonatkozó szakmapolitikai dokumentumoknak (elsısorban az Operatív Program és az Akcióterv) megfelelıen kell meghatározni, azaz: az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem elıtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése. A célokat a jogszabályi elıírásokból kell levezetni, amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott, magassági biztonsági szintet kell célul kitőzni. A fejlesztésnek hozzá kell járulnia az akciótervben meghatározott konstrukció céljaihoz, eredményeihez, azaz a tervezett árvízvédelmi tevékenységek, létesítmények feleljenek meg a törvényben, kormány határozatokban, rendeletekben, illetve ágazati elıírásokban megfogalmazott alapelveknek, céloknak: Nagyvízi meder vízszállító-képességének javítása. Az öblözeti terhelés csökkentése, árvízi tározók kialakítása a rendszeres tárózást lehetıvé tévı feltételek kialakításával a Tisza völgyében. Jelenlegi árvízvédelmi rendszer elıírásoknak megfelelı biztonságú kiépítése. 23

24 A célkitőzéseknek meghatározott hierarchiája van: a fejlesztés megvalósulásával elıálló outputoknak (pl. megépített magasított töltés hossza és magassága, vagy megépített árvízi tározókapacitás) hozzá kell járulniuk az eredményekhez (a védett terület árvízi biztonságának növekedése árvízi kockázatok csökkentése). A célkitőzések tervezése a várt eredmények felıl is indulhat: az elérni kívánt árvízi biztonságot vagy az árvízi kockázatok csökkentését milyen árvízvédelmi mővek és létesítmények építésével lehet elérni, és ezek közül a projektjavaslat melyek megoldásához járul hozzá a fejlesztés megvalósításával. A célkitőzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: A célkitőzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, amely felmérésekkel, kutatásokkal, statisztikai adatokkal igazolható. A célkitőzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a késıbbiekben igazolni kell, hogy a kitőzött célértékek a projekttevékenység által elérhetık. A célkitőzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció célkitőzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a projektjavaslat nem támogatható. A különbözı célkitőzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges, számszerősíteni kell. Az egyes célkitőzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitőzéseket lehetıség szerint priorizálni kell. Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan járul hozzá a fenntartható fejlıdés és az esélyegyenlıség horizontális célokhoz (ld. vonatkozó útmutatókat) Indikátorok, mutatók A célkitőzések számszerősítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különbözı szintő célkitőzésekhez különbözı szintő mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitőzés teljesülését az eredménymutatók jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, mőködtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. VTT esetén ilyen az árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a támogatási konstrukcióra vonatkozóan az akciótervben meghatározott mutatókat is szerepeltetni kell! A pályázati kiírásban szereplı indikátorokhoz nagyságrendileg pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3. pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövı eredmények szerint. Javasolt a már az Elımegvalósíthatósági Tanulmány során is felhasznált, alábbi táblázat alkalmazása. 24

25 A mutató megnevezése Mértékegység Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum Eredménymutatók NÉV1 NÉV2 Az output mutatókat a választott alternatíva részletes kidolgozásakor kell bemutatni! 4.5. A projektjavaslat célcsoportjai A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élıvilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és mőködés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élık és tevékenykedık) is. A célcsoport(ok)at a 4.3. pontban meghatározott célkitőzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselıkkel, hatásterülettel, és szerepet kapnak a költség-haszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatakor is Az árvízvédelmi projektek elsıdleges célcsoportja a védett területen élı állandó lakosok, a védett területen mőködı intézmények és gazdálkodó szervezetek. 25

26 5. A költség-haszon elemzés általános feltételezései Ebben a pontban kell bemutatni azokat az általános feltételezéseket, amelyek a költséghaszon elemzés valamennyi részére érvényesek. Az általános feltételezésekre vonatkozó további részletek megismerhetık az Általános KHE útmutatóból. Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer Az árvízvédelmi célú projekteknél a költség-haszon elemzés során általában a fejlesztési különbözeten alapuló módszer alkalmazása javasolt, a történelmi költség módszer alkalmazásának szükségessége ritkábban fordulhat elı. Elsısorban akkor lehet szükség a történelmi költség módszer alkalmazására, ha a projekt keretében történı fejlesztés költségeiben és hatásaiban nem, vagy csak nagy költséggel lenne elkülöníthetı a meglévı infrastruktúrától. Árfolyam Az elemzés adatait forintban kell megadni. Infláció A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs elırejelzések alapján a relatív árak változása jelentıs, akkor a relatív árak korrekciója szükséges. Reálértéken történı tervezés Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történı számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd késıbb). Vizsgált idıtáv A vizsgált idıtáv (referenciaidıszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költséghaszon elemzés elırejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költséghaszon elemzés során alkalmazott idıtáv. Az árvízvédelmi célú projektek esetében a vizsgált idıtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási idıszakot is, a pályázat benyújtásától). 26

27 A pénzügyi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Nominálértéken számítva a pénzügyi diszkontráta az infláció értékével (hozzávetılegesen +3%) magasabb, mint a reálértéken számított pénzügyi diszkontráta. A társadalmi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5,5 %-os társadalmi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. ÁFA Meg kell adni, hogy az áfa hogyan jelenik meg az egyes elemzésekben. A közgazdasági elemzés beleértve a változatelemzés társadalmi hasznosságra vonatkozó részét a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A hasznoknál, amennyiben a bevételek is a haszon részét képezik, a bevételeket a végsı fogyasztóknál (elsısorban lakosság) áfa-val kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzés költségbecslésében szerepeltetni kell az áfa-t attól függıen, hogy a vizsgált szereplı (a beruházó, a mőködtetı-fenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelıs szereplı) jogosult-e az áfa visszaigénylésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) valamely önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy egyéb olyan szervezet, amely az áfát nem igényelheti vissza, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfa-ja a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendı. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) visszaigényelheti az áfa-t, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. A bevételeknél, a mőködtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfát be kell fizetni, így a mőködési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie. 27

28 6. Változatelemzés Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplı és a Közremőködı Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérı mőszaki változatait összehasonlítani. Részletesen be kell mutatni az alkalmazott módszertant, illetve indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külsı tényezıket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közremőködı Szervezeti iránymutatás). Jelen konstrukció esetén 30 év az az idıtáv, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell. Ennek meg kell egyeznie a 7.4 pontban bemutatott költség-haszon elemzés módszertanával. Fontos, hogy a változatok meghatározásakor a következı fejezetben (6.1 pont) bemutatásra kerülı változatelemzési módszertan szempontjait, - melyhez a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató 4. fejezete nyújt segítséget - figyelembe vegyék A változatelemzés módszere A változatok értékelésének elsı lépéseként be kell mutatni az értékelés során használt módszertant. A módszertannak alkalmasnak kell lennie a különbözı mőszaki változatok azonos szempontok mentén történı, lehetıség szerint számszerősített értékelésére, annak érdekében, hogy a változatok közötti választást megalapozza. FONTOS! Amennyiben a projekt nem jövedelemtermelı, akkor lehet alkalmazni a jelen útmutató szerinti egyszerősített szabályokat. Amennyiben a projekt jövedelemtermelı, akkor az Általános KHE útmutató elıírásait is követni kell. Árvízvédelmi fejlesztések esetén több-szempontú értékelés javasolt a projekt szintő változatelemzésnél, ha a változatok eltérı célt érnek el, eltérıek a hatásaik (különösen az érintett terület nagyságában, a megvédett élılények számában) az elızetes vizsgálatoknál, az alprojektek vizsgálatánál, illetve projekt szinten is alkalmazható költség-hatékonyság elemzés, ha a változatok hatásai azonosak, ugyanazt a célt érik el. A projekt szintő változatelemzés csak akkor hagyható el, ha a kiválasztott változat esetében a projekt társadalmi hasznosságát a közgazdasági költség-haszon elemzés során számított teljesítménymutatók igazolják. Ebben az esetben is szükséges a változat értékelés elhagyásának konkrét indoklása, az elızetes vizsgálatok bemutatása (6.2. pont), amely igazolja, hogy miért tekinthetı legjobb megoldásnak a projektben szereplı javaslat. 28