SZEGEDI IPARI, SZOLGÁLTATÓ SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 SZEGEDI IPARI, SZOLGÁLTATÓ SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA A nevelőtestület augusztus 28-án az SZMSZ-t elfogadta. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottsága a./2009. ( ) számú határozatával jóváhagyta. Szeged 2009

2 Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja... 4 I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 4 A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek... 4 Az intézmény alapadatai... 5 Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata... 6 Az intézményi működés alapdokumentumai... 6 Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete... 8 A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei... 9 II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA A VEZETŐK, AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az intézmény szervezeti felépítése Intézményegységek, tagintézmények közötti feladatmegosztás AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az intézmény főigazgatója A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes: A szakmai főigazgató-helyettes A gazdaságvezető: A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA A HELYETTESÍTÉS RENDJE A FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A VEZETŐK, AZ ISKOLASZÉK ÉS AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGA Szülők közösségei Iskolaszék A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE Tanulói testületek A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje

3 INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE EGYÉB SZABÁLYOK Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A szociális támogatás elvei A tanulói jogviszony Az intézményi reklámtevékenységről AZ SZMSZ ELÉRHETŐSÉGE IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK V. MELLÉKLETEK sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata sz. melléklet: FEUVE a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat /1 sz. melléklet Szervezeti ábra SZISZSZI Déri Miksa Tagintézmény /2 sz. melléklet Szervezeti ábra SZISZSZI Szeged-Móravárosi Tagintézmény /3 sz. melléklet Szervezeti ábra SZISZSZI József Attila Tagintézmény /3 sz. melléklet Szervezeti ábra SZISZSZI József Attila Tagintézmény /4 sz. melléklet Szervezeti ábra Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola

4 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más iskolai dokumentum hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat, továbbá a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, főigazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek az intézmény jogelődeinek előző szervezeti és működési szabályzatai. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi LXXIX. Törvény A közoktatásról évi CI. Törvény A felnőttképzésről évi XXII. Törvény A Munka Törvénykönyve évi XXXI. Törvény A gyermekvédelemről évi XXXI. Törvény A tűzvédelemről évi XXXVIII. Törvény Az államháztartásról évi C. Törvény A számvitelről 4

5 A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény évi LXIII. Törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4..(7)) évi XXXVII. Törvény A tankönyvpiac rendjéről 138/1992.(X.8.) Korm. rend. a Kjt végrehajtásáról. 11/1994. (VI.8.) MKM rend. a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 277/1997. (XII.22.) Korm. rend. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról. 23/2004. (VIII.27.) OM. rend. a tankönyvellátásról 17/2005. (II.8). Korm. rend. a diákigazolványról. 217/1998. (XII.30.) Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről 249/2000. (XII.24.) Korm. rend. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 4/2002. (II.26.) OM. rend. az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól. (6..) 44/2007. (XII. 29.) OKM rend. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az intézmény alapadatai elnevezése: Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola székhelye: 6725 Szeged, Kálvária sgt webcíme: -címe: info@sziszszi.hu bank: Raiffeisen Bank számlaszám: KSH azonosító:

6 adószáma: PIR száma: telephelyei: 6725 Szeged, Kálvária sgt Szeged, Kálvária tér Szeged, Gyík u Szeged, Balatoni u. 11. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola József Attila Tagintézménye Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézménye Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola 6725 Szeged, Kálvária sgt Tel.: 62/ fax: 62/ Az intézményi működés alapdokumentumai Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai program 6

7 Intézményi Minőségirányítási Program a tanév munkaterve, ellenőrzési terve az iskola és a Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata közötti megállapodás a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat. További kétoldalú megállapodások, melyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. az SZMSZ-szel összhangban lévő a nevelőtestület által elfogadott belső szabályzatok. Egyéb intézményi dokumentumok, szabályzatok Házirend Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Bizonylati szabályzat Ügyrend a pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet ellátó személyek feladatkörének meghatározására (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés) Számviteli politika Szabálytalanságok kezelése Pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Selejtezési szabályzat Bevételi szabályzat Beszerzési szabályzat Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó igazgatói utasítás Iratkezelési szabályzat Gyakornoki szabályzat Kollektív szerződés 7

8 Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény (általános iskola, szakközépiskola és szakiskola), önálló intézményként működő jogi személy. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő valamennyi nevelési-oktatási intézmény a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata mindenkor hatályos Alapító Okirata mellékletében felsorolt, önállóan működő, az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. Gazdálkodási feladatait a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával kötött mindenkori érvényes megállapodás, valamint az NGSZ által kiadott, a helyi adottságoknak megfelelően kiegészített szabályzatok alapján végzi. A megállapodás tartalmazza a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés szabályait. Az Intézmény a pénzügyi-gazdasági tevékenységek részét képező kötelezettségvállalás, szakmai teljesítésigazolás, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata és az Intézmény között létrejött, 344/2009. (VI.26.) Kgy. számú határozattal jóváhagyott Megállapodás szabályozza. Az intézményen belüli részletes kötelezettségvállalásra jogosultakat az ügyrend tartalmazza. Az intézmény feladatai - a Megállapodás alapján - az alábbi területeken az operatív (intézmény hatáskörébe tartozó) feladatok intézése, az adatszolgáltatás és a kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése: 1. A költségvetés tervezése 2. A költségvetési előirányzatok felhasználása 3. Költségvetési előirányzat módosítás, pótelőirányzat 4. Pénz- és Bankszámlavezetés 5. Étkeztetés, étkezési térítési díjak beszedése és elszámolása 6. Számviteli feladatok 7. Létszám- és bérgazdálkozás 8. Selejtezés-leltározás, vagyonkataszter 9. Beszámolás, adatszolgáltatás 10. Engedélyezési eljárás 11. Versenyeztetési eljárások 12. Beszerzés és szállítás 8

9 13. Energiagazdálkodás 14. Épület-felújítás és karbantartás 15. Vagyonhasznosítás, ingatlan kezelés 16. Vagyonvédelem, biztosítás és káresemény 17. Ügyirat-nyilvántartás és bizonylatkezelés 18. Gyermek- és ifjúsági tábor 19. Pályázatok 20. Részjogkörű előirányzatok kezelése kezdeményezés 21. Jogi segítségnyújtás, tájékoztatáskérés 22. Munkavédelem, tűzvédelem 23. Szabályzatok 24. Belső ellenőrzés Fenti előirányzatok terhére az iskola önállóan vállalhat kötelezettséget, az NGSZ módosítási jog nélküli ellenjegyzésével. A részben önálló intézmény az önálló NGSZ-szel telefonon, levélben és szükség esetén munkaértekezleteken tart kapcsolatot. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az iskola az NGSZ-szel történt egyeztetés után kizárólagos rendelkezési jogkörrel bír a mindenkor hatályos Közgyűlési rendeletekben meghatározott előirányzatok felett. A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei Déri Miksa Tagintézmény Feladatellátási helye: 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége december 31-ig Szakágazati rend szerint: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: 9

10 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) szakközépiskolai felnőttoktatás Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége január 1. után Szakágazati rend szerint: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) (ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) - fentieken belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 10

11 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Közcélú foglalkoztatás közhasznú foglalkoztatás József Attila Tagintézmény Feladatellátási helyei: 6723 Szeged, Gyík u Szeged, Balatoni u. 11. Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége december 31-ig Szakágazati rend szerint: Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) általános iskolai felnőttoktatás nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás - ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása 11

12 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) szakiskolai felnőttoktatás nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) iskolai intézményi közétkeztetés diáksport nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nappali rendszerű oktatása nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kisebbségi program szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítés nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kisebbségi programja szerinti felnőttoktatás Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége január 1. után Szakágazati rend szerint: Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: 12

13 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) (ezen belül további speciális tevékenység: képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű, szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének 13

14 organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) - fentieken belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Közcélú foglalkoztatás közhasznú foglalkoztatás nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelése 14

15 Szeged-Móravárosi Tagintézmény Feladatellátási helye: 6725 Szeged, Kálvária sgt Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége december 31-ig Szakágazati rend szerint: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás - ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) szakközépiskolai felnőttoktatás nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás - ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) szakiskolai felnőttoktatás nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a 15

16 viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) iskolai intézményi közétkeztetés diáksport Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége január 1. után Szakágazati rend szerint: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) (ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű, szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 16

17 Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) - (fentieken belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Közcélú foglalkoztatás közhasznú foglalkoztatás 17

18 A felsorolt feladatok ellátásának forrása a Fenntartó által biztosított vagyon, illetve intézményi költségvetés. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége: a) közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek (saját ingatlan hasznosítása) b) iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás (felnőtt és egyéb oktatás) c) iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás (felnőtt és egyéb oktatás) d) oktatási célok és egyéb feladatok ezen belül speciális tevékenység: általános iskolai képzésben technika oktatásra munkadarabok előkészítése Az Intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa a szerv kiadásaiban: Szakfeladat rend szerint: Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek (saját ingatlan hasznosítása) - Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20 %-os mértékét nem haladhatja meg, forrás intézményi bevétel. Az alapfeladatok ellátásához kapcsolódó kiemelt feladatok az Iskola Pedagógiai Programjában foglaltak szerint: a) a személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok b) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok c) a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő feladatok d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatok feladatok e) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának feladatai f) a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatok g) egészségfejlesztési feladatok h) a mindennapos testedzés feladatai i) a környezeti nevelés feladatai j) a szülőkkel való kapcsolattartás feladatai 18

19 Az Iskola e szabályzatban és egyéb szabályzatokban, illetve utasításokban foglaltak szerint látja el az alap- és kiegészítő feladataihoz kapcsolódó igazgatási, gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs, adatszolgáltatási és egyéb feladatait. Az Iskola a feladat-ellátás forrásainak növelése érdekében anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytat amennyiben ez nem hátráltatja alapfeladatai teljesítését. Ennek fő területei: a) helyiségek, gépek, berendezések bérbeadása b) az alapfeladatok ellátásával összefüggésben keletkezett termékek és szolgáltatások értékesítése c) pályázati források és egyéb támogatások bevonására irányuló tevékenység Az intézmény alapítója, fenntartója: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér Az intézmény irányító szerve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 6720 Szeged, Széchenyi tér Az intézményi tevékenységeket a 476/2009. (IX. 25.) Kgy. határozattal elfogadott, többször módosított Alapító Okirat szabályozza. Az intézményvezető megbízásának rendje: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10. (1) bek. a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. 23. alapján. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Közalkalmazotti jogviszony (1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről, évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről) Évfolyamainak száma: 9 19

20 Felvehető maximális tanulólétszám: 3150 A feladatellátást szolgáló vagyon: Szeged III. ker. belterület, hrsz.-ú, kivett szakközépiskola és kollégium, pavilon megjelölésű, 1 ha 9001m2 nagyságú ingatlan értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint. Szeged II. ker. belterület Gyík u. 3. sz. alatti, 10016/22 helyrajzi számú, iskola megnevezésű, 8866 m2 területű ingatlan, Szeged II. ker. belterület Balatoni u. 11. sz. alatti helyrajzi számú, középiskola megnevezésű 4788 m2 területű ingatlan, Szeged II. ker. belterület helyrajzi számú, szántó megnevezésű 1ha1717 m2 területű ingatlan, Szeged II. ker. belterület 14502/2 helyrajzi számú, beépítetlen terület megnevezésű 8269 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint. Szeged III. ker. belterület Kálvária tér 7. sz. alatti, helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 9903 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos közgyűlési rendelete szerint. 20

21 II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA A vezetők, az intézményegységek és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény szervezeti felépítése Főigazgatóság Déri Miksa Tagintézmény József Attila Tagintézmény Szeged-Móravárosi Tagintézmény A székhelyen működő főigazgatóság, valamint a tagintézmények szakmailag és szervezetileg az SZMSZ-ben szabályozott módon önállóak. A tagintézmények élén igazgató áll. A tagintézmények rész nevelőtestülete dönt tagintézményi szintű kérdésekben. Minden tagintézmény saját szülői- és diákszervezettel rendelkezik. Az intézményt közvetlenül a főigazgató irányítja. Intézményegységek, tagintézmények közötti feladatmegosztás Főigazgatóság A központi irányítás feladatai: Az intézmény működésének, feladatellátási kötelezettségének biztosítása. Ennek érdekében: Stratégiai és éves tervezési folyamat menedzselése, a tervek elkészítése, végrehajtásuk irányítása, ellenőrzése. Humán és egyéb erőforrás-gazdálkodás menedzselése. A tagintézmények, intézményegységek oktató-nevelő munkájához kapcsolódó tevékenységének összehangolása. Beiskolázási tevékenység összehangolása. 21

22 Tanulók számára különböző tanulási utak biztosítása. Vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása. Szintvizsgák, versenyek szervezésének összehangolása. Mérések szervezésének összehangolása. Pályaválasztási, marketing tevékenység menedzselése. Minőségirányítási feladatok menedzselése. Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása. Kapcsolattartás az intézményi szintű közalkalmazotti, szülői, tanulói szervezetekkel. Kapcsolattartás a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel. A külső kapcsolattartás, ill. annak menedzselése. Az infrastruktúra működtetése, fejlesztése, állagmegóvás. Informatikai feladatok, fejlesztések menedzselése. Nemzetközi kapcsolatok összehangolása. Hazai és nemzetközi projektek menedzselése. Pályázati tevékenység menedzselése. Együttműködés az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-vel. Gazdasági tevékenység (gazdasági egység): a költségvetési tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a bér és munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, fejlesztési támogatással kapcsolatos feladatok. Munkaügyi tevékenység (gazdasági egység részeként): az állások pályáztatásával, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítésével, megszűnésével megbízással, besorolással, átsorolásokkal, munkaköri leírással, fegyelmi eljárással, munkaügyi adatszolgáltatással, 22

23 többlettanítás óradíjával, jutalmazással, természetbeni juttatásokkal kapcsolatos tevékenységek továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok menedzselése. A gazdálkodással kapcsolatos ügyek tekintetében a főigazgatóság és a tagintézmények jogkörét és feladatait az ügyrend tartalmazza. Az intézmény képviselete Az intézményt a főigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: főigazgató-helyettesekre teljes helyettesítési jogkört, a tagintézmények igazgatóira, a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett tagintézmény illetékességét, bármely ügyben, intézményi szabályzat vagy egyedi meghatalmazás rendelkezése alapján. A képviselet főbb elvei, szabályai: Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák. Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően a főigazgató, főigazgatóhelyettesek jogosultak nyilatkozni. Az alkalmazottak csak a főigazgató vagy illetékességi területén a tagintézmény igazgatója engedélyével nyilatkozhatnak. Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról. A tagintézmények képviselete A tagintézmény szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a tagintézmény illetékességét, a tagintézmény igazgatója látja el. A vezető e jogkört a tagintézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: akadályoztatása esetén az igazgató-helyettesére (helyetteseire). 23

24 képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján a tagintézmény más dolgozójára. A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény főigazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egyedül egymaga ír alá. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettesei: a tanügyi főigazgatóhelyettes, a szakmai főigazgató-helyettes vagy a gazdaságvezető írja alá. A tagintézmények igazgatóinak aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett belső intézkedésekre, a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Kötelezettségvállalás, utalványozás Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez az aláírásra jogosult személy aláírása szükséges. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást a főigazgató, vagy a gazdaságvezető végzi. A főigazgató távollétében a helyettesítési rend szerint a főigazgató-helyettesek vállalhatnak kötelezettséget. A tagintézmények által készített pályázatok aláírása, hitelesítése: a pályázatok szakmai felelőseként az érintett tagintézmény vezetője, pénzügyi kötelezettséget vállalóként a tagintézmény igazgatójának kezdeményezésére az intézmény főigazgatója ír alá A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény élén magasabb vezető beosztásban a főigazgató áll. Az intézményvezetés tagjai: főigazgató-helyettesek (2 fő) gazdaságvezető (1 fő) tagintézmények igazgatói (3 fő) tagintézmények igazgató-helyettesei (7 fő) gyakorlati oktatásvezetők (3 fő) 24

25 gyakorlati oktatásvezető helyettesek (2 fő) Az intézmény főigazgatója Az intézmény élén magasabb vezető beosztásban a főigazgató áll. Feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki: felelős * az intézményi feladatellátásához a vagyonkezelésben használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, * az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, * a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért * a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, * a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE), valamint a belső ellenőrzés intézményi szintű megszervezéséért és hatékony működéséért * a Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával kialakított kapcsolatok zavartalanságáért * a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért * az intézményi szintű tanulói és szülői szervezetekkel történő kapcsolattartásért, annak dokumentálásáért. további feladatai * irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági tevékenységét * gondoskodik a pedagógiai program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről * gondoskodik a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról * az intézmény egészére kiterjedően gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerőgazdálkodás jogát * gyakorolja az illetékes tagintézmény igazgatókkal történt egyeztetés után a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, 25

26 valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört, a gyakornoki idő lejártakor a közalkalmazott minősítését * lefolytatja a közoktatási intézményben alaptevékenység ellátására létesített munkakörök betöltésére meghirdetett pályázati eljárást * ellátja a tagintézmény igazgatói megbízás tekintetében a pályáztató feladatait * irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról * gondoskodik a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról * a tagintézmény igazgatók véleményének kikérése, valamint a szükséges egyeztetések lefolytatása után dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról * dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe * eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézmény szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban * eleget tesz a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézményi szinten működő szülői és tanulói szervezetek választmányával * teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat * meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az SZMSZ-ben rögzített módon lehetséges * érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát * mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni * a tanulók, szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos tagintézmény igazgatói döntéseket, figyelemmel kíséri a létszám, csoportszám alakulását * jóváhagyja a tagintézmények tantárgyfelosztását * kiválasztja és a kiválasztáshoz kapcsolódó jogszabályok betartásával megbízza a tanügy-igazgatási, valamint a szakmai főigazgató-helyettest és a gazdasági vezetőt 26

27 * olyan szabályzatokat ad ki, folyamatokat alakít ki és működtet, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását * elkészíti a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát * a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez(tet) és kockázatkezelési rendszert működtetni * felelős a számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért * szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, mely az SZMSZ mellékletét képezi * felügyeli az intézményi szintű minőségirányítási csoport (MICS) munkáját * felügyeli az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét, tevékenységét * a tagintézményi szinten hozott döntésekkel kapcsolatos észrevételeket, kérelmeket megvizsgálja, dönt azok kezeléséről * felügyeli a titkárság tevékenységét és az oda beosztott munkatársakat Főigazgató-helyettesek Az intézmény főigazgatóját munkájában a tanügy-igazgatási, a szakmai főigazgató-helyettes, és a gazdaságvezető segíti. A tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes: * magasabb vezetői megbízását a vonatkozó jogszabályok betartásával a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat * a főigazgató általános helyettesítője * a főigazgató 1 hónapnál hosszabb akadályoztatása esetén főigazgatói jogkörrel rendelkezik * szervezi az igazgatói tanács üléseit * szervezi, koordinálja, felügyeli: a tagintézmények pedagógiai programban meghatározott szakmai együttműködését a tantárgyfelosztás, órarend azonos elvek szerinti elkészítését, 27

28 a közismereti, nevelési munkaközösségek intézményi szintű együttműködését, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tagintézményi ügymenetet, érettségi vizsgák szervezését, kompetencia és egyéb méréseket, tanügyi, statisztikai feladatok ellátását (Magiszter), a közismereti tankönyvjegyzék összeállítását, a tankönyvek megrendelését, a közismereti, nevelési projektek, pályázatok írását, végrehajtását, * összehangolja a tagintézmények szakmai tevékenységét az alábbi területeken: gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, nevelési feladatok, iskolapszichológusok tevékenysége, esélyegyenlőségi kérdések, iskolai hagyományok, tankönyvtámogatás, beiskolázás, marketing tevékenyég tehetséggondozás, felzárkóztatás, felsőoktatási továbbtanulás, közismereti versenyek, könyvtári munka, informatikai háttértevékenység, * felelős: a pedagógiai program általános részének és a helyi tanterv közismereti részének kidolgozásáért, tagintézményi betartásának ellenőrzéséért, értékeléséért az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért az intézményi szintű alkalmazotti közösségekkel, szervezetekkel (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) való munkaügyi kapcsolattartásért, annak dokumentálásáért az intézményi szintű rendezvények, nevelési értekezletek megszervezéséért az intézményi szintű informatikai feladatok ellátásáért felügyeli az informatikai vezető munkáját * részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv összeállításában * az általa irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben 28

29 A szakmai főigazgató-helyettes * magasabb vezetői megbízását a vonatkozó jogszabályok betartásával a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat * a főigazgató helyettesítője * szervezi, koordinálja, felügyeli: irányítja a felnőttképzést a szakmai munkaközösségek intézményi szintű munkáját, a szakmai tankönyvjegyzék összeállítását, felügyeli a tankönyvek megrendelését irányítja szakmai pályázati projektek írását, végrehajtását * összehangolja a tagintézmények szakmai tevékenységét az alábbi területeken: * felelős szakmai elméleti és gyakorlati képzés szakmai tantárgyfelosztás, üzemi gyakorlatok megszervezése (gyakorlati oktatás-vezetőkkel közösen), beiskolázás szervezése pályaválasztási feladatok, szakmai versenyek, szakmai és szintvizsgák szervezése, az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért a pedagógiai program helyi tanterve szakmai részének kidolgozásáért, tagintézményi alkalmazásának ellenőrzéséért, értékeléséért a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért az intézményi szintű statisztika elkészítéséért az intézményi pályaválasztási kiadványok elkészítéséért, a marketing tevékenységért kapcsolatot tart az 1000Mester Szakkképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft vel (TISZK) * részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv összeállításában * részt vesz a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére, fegyelmező intézkedésre * az általa irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben 29

30 * felügyeli az intézményben működő őrző-védő elektronikus rendszereket és az őrzésvédelemmel foglalkozó vállalkozó ezzel kapcsolatos intézményi feladatait. * felügyeli szükség esetén a gazdaságvezetővel egyezteti a karbantartási, felújítási tevékenységet, felel az intézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, ütemezett elvégzéséért * tartja a kapcsolatot az intézmény szakmai képzésben részt vevő partnereivel, cégekkel, vállalkozásokkal A gazdaságvezető: Határozatlan idejű vezetői megbízását a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Feladatai: * a számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjed * kötelező érvényű intézkedéseket tehet az intézmény főigazgatójának egyetértésével és ellenjegyzésével * irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját * folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályait * a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének jogkörét gyakorolja * részt vesz a költségvetés (önkormányzati támogatások, saját bevételek) tervezésében, felügyeli a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata részére nyújtandó adatszolgáltatások tartalmi és számszaki hitelességét, az előirányzatok tervezését, módosítását, felhasználását, a Megállapodásban foglaltak teljesülését * elkészíti az évközi és éves beszámolók számszaki és szöveges részét, a pénz- és előirányzat-maradvány elszámolását * összeállítja a költségvetést, és a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a költségvetési előírások betartását * felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, a leltározásért és az előírt nyilvántartások vezetéséért * ellenőrzi az intézmény könyvviteli elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati 30

31 * rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét * a pénzügyi szabályzat alapján megjelölt értékhatárig lebonyolítja a pénzfelvételt * együttműködik, részt vesz: a munkaterv, ellenőrzési terv, feladat-ellátási terv összeállításában, a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében javaslatot tesz a hozzá kapcsolódó munkavállalók elismerésére, fegyelmező intézkedésre az irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben irányítja, szervezi és ellenőrzi a munkaügyi szervezet munkáját gondoskodik az intézményi, tagintézményi pályázatok pénzügyi kezeléséről, elszámolásáról. A hatáskörök átruházása Az intézmény főigazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: Az intézmény képviselete a tagiskolák igazgatóira a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézményegység illetékességét. bármely ügyben, intézményi szabályzat vagy egyedi meghatalmazás rendelkezése alapján. A képviselet főbb elvei, szabályai: Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a felelős. A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez annak tartalma előzetes megismerése nélkül. A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése. A gazdálkodási jogkörből 31

32 Javaslattételi joggal rendelkeznek a bérpótlék, fizetéselőleg és többletfeladatokért járó kereset-kiegészítés (a rendelkezésre álló keret mértékéig) megállapítása kapcsán az intézmény számviteli és pénzügyi szabályzatában foglaltak betartásával a tagintézmény igazgatók tagintézményük dolgozóira vonatkozóan. A munkáltatói jogköréből: szabadság, távollétek engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján a tagintézmény igazgatókra a tagintézmény dolgozóira vonatkozóan, munkaköri leírás elkészítése a tagintézmény igazgatókra a tagintézmény dolgozóira vonatkozóan, a gazdaságvezetőre a gazdasági egység dolgozóira vonatkozóan, munkavégzés ellenőrzése, értékelés, teljesítményértékelés a tagintézmény igazgatókra a tagintézmény dolgozóival kapcsolatban, munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítások kiadása a tagintézmény igazgatókra a tagintézmény dolgozóival kapcsolatban, a munka- és tűzvédelmi illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a szakmai főigazgató helyettesre. A helyettesítés rendje Főigazgatóság Az intézmény főigazgatóját távollétében a tanügyigazgatási főigazgató-helyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a szakmai főigazgató-helyettes látja el. Amennyiben mindhárom vezető akadályozva van, az intézmény főigazgatóját a gazdaságvezető helyettesíti. Az intézmény főigazgató-helyetteseinek távolléte esetén helyettesítésükről a főigazgató gondoskodik. Tagintézmények Az iskola tagintézményeiben az igazgató távolléte esetén az alábbi helyettesítési sorrend érvényes: Déri Miksa Tagintézmény nevelési igazgató-helyettes szakmai igazgató-helyettes gyakorlati-oktatás vezető József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény igazgató-helyettes 32

33 gyakorlati-oktatás vezető Szeged-Móravárosi Tagintézmény műszaki igazgató-helyettes szakmai igazgató-helyettes nevelési igazgató-helyettes oktatási igazgató-helyettes gyakorlati-oktatás vezető gyakorlatioktatás-vezető helyettes A tagintézmény valamennyi vezető beosztású közalkalmazottjának akadályoztatása esetén a helyettesítésről külön megbízás kiadásával a tagintézmény igazgatója gondoskodik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői feladatokat a (fő)igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az igazgató a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését a kibővített vezetőség ha ez nem lehetséges, a nevelőtestület jelen lévő legidősebb tagja látja el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Pedagógusok helyettesítése Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani haladéktalanul jelzi az igazgató-helyettesnek, illetve a közvetlen felettesnek. A bejelentés írásban, rendkívüli esetben telefonon történik. Az igazgató-helyettes szakoktató, gyakorlati oktató esetében a gyakorlati oktatásvezetővel egyeztetve gondoskodik az eseti helyettesítésről úgy, hogy a tudomására jutás után azonnal kifüggeszti a helyettesítés elrendelését a nevelői szobában, illetve a telephelyet telefonon értesíti, rendkívüli esetben a helyettesítővel szóban is közli. Az iskola pedagógusai kötelesek a helyettesítések elrendelését figyelemmel kísérni, és jelezni, ha a helyettesítést alapos ok miatt nem tudják ellátni. 33

34 A helyettesítés elrendelésekor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust szükség esetén pedagógia munkát segítő alkalmazottat akinek képzettsége és szakértelme a leginkább biztosítja a szakszerű helyettesítést, valamint figyelembe kell venni az egyenlő terhelést. A helyettesítés szakszerűségéről a helyettesítésről gondoskodó vezető határoz a helyettesítés elrendelésekor. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust szakszerűen lehessen helyettesíteni. A felnőttképzés formái A felnőttképzésben részt vevő tanulókat mindazok a törvényben meghatározott jogok megilletik és kötelezettségek terhelik, amelyek a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulókat megilletik, terhelik. A felvételivel kapcsolatos ügyintézést a főigazgató által megbízott személyek végzik. Az intézményben folyó felnőttképzés iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, valamint általános iskolában 5. és 6. évfolyam elvégzésére felkészítő távoktatás, illetve 7. és 8. évfolyamon folyó levelező munkarendszerű oktatás formájában történik. A szakmai képzéseket az intézmény képzési profiljába tartozó OKJ-s képzésekben, a Munkaügyi Központtal regisztráltatott programok szerint folytatja. Ezen túl együttműködünk más képző intézetekkel, az általuk szervezett szakképzések folytatásában. Az együttműködés jellege: oktatók biztosítása, tantermek bérbeadása. III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A működés rendje, nyitva tartás A tagintézmények nyitvatartási ideje: Déri Miksa Tagintézmény: hétfőtől péntekig naponta 5 óra 30 perctől 21 óráig Szeged-Móravárosi Tagintézmény: hétfőtől péntekig 6-22 óra között, valamint szombaton 6-20 óra között József Attila Tagintézmény: hétfőtől péntekig 6-20 óra között 34

35 A tanítási szünetek alatt és indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Csengetési rend: Szeged-Móravárosi Tagintézmény: Óra Délelőtt Délután Déri Miksa Tagintézmény: Óra Délelőtt József Attila Tagintézmény: Óra Délelőtt

36 Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az adminisztrációs irodában/titkárságon történik, az éves munkatervben meghatározott időpontokban, amelyről a tanév elején a helyben szokásos módon tájékoztatást adunk. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az iskola a helyben szokásos módon (bejárati ajtóra kifüggesztve) nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: - az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, - a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, - a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. A gyakorlati képzés helyszíneinek munkarendje Az intézmény szakmai munkatevékenységeit biztosító gyakorló területek helyszínei a következők: az iskola tanműhelyeiben történő oktatás, csoportos oktatás vállalkozóknál, vállalati szórványoktatás (vállalkozóknál, kft-knél, gmk-nál, bt-knél) összefüggő nyári termelési gyakorlat. A gyakorlati képzés az iskola tanműhelyében reggel 7 órától kezdődik. A vállalatoknál (továbbiakban: munkáltatók) folyó csoportos, illetve szórványképzésben lévő tanulók 36

37 foglalkoztatása az ottani munkarendhez igazodik, azonban gyakorlati oktatás 6 óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb 21 óráig tarthat. (Kivéve, ha a tanulónak munkabért fizetnek, vagy a 18. életévét betöltötte, mert akkor a gyakorlati oktatás ideje 22 óráig tarthat.) A tanulók és az oktatók 15 perccel a gyakorlat megkezdése előtt jelenjenek meg a munkahelyen. Ha nem tudnak megjelenni, akkor a közvetlen felettesüket, illetve szakoktatójukat időben értesítsék. A csoportos és szórvány gyakorlati foglalkozások helyében, kezdési időpontjában és a szakoktatók személyében nem tanulószerződéses képzés esetén az iskola a munkáltatókkal megállapodik és ezt az Együttműködési Szerződésben rögzíti. Az Együttműködési Szerződéseket a gyakorlati oktatásvezető készíti elő, majd azokat az iskola részéről az igazgató köti meg. A gyakorlati foglalkozások alatt egy 25 perces szünetet kell tartani. A tanulószerződéseket a gyakorlati képzést folytatók jogszabályoknak megfelelően kötik és 1 példányát megküldi az iskolának. Az összefüggő nyári termelési gyakorlatot a vonatkozó rendeletek alapján kell megszervezni. Az iskolában folyó gyakorlaton a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a tanulókat a gyakorlati foglalkozás ideje alatt. Produktív munkát külső vagy belső megrendelésre a tanműhely és az építőipari képzésben résztvevők csak akkor vállalhatnak el, ha az kapcsolódik a tantervi követelményekhez és azt a megfelelő minőségben a megállapított határidőre képesek elkészíteni. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola önköltség-számítási szabályzatában kerül szabályozásra. A szakközépiskolai tanulók az óratervben meghatározottak alapján vesznek részt szakmai gyakorlaton. A gyakorlati nap beépül a hetente ismétlődő órarendbe. Az összefüggő nyári termelési gyakorlatok időtartamát a vonatkozó rendeletek határozzák meg az évfolyamtól függően, s helyének megválasztásáról az iskola irányításával a tanulók is gondoskodhatnak. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkaidőt, a munkavégzés szabályait valamint a pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusai és a munkaköri leírások rögzítik. A közalkalmazott fegyelmi felelőssége: 37

38 A közalkalmazott fegyelmi felelősségre vonható, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Lényeges kötelezettség vétkes megszegésének számító magatartás: 1 munkanapot meghaladó igazolatlan távollét, ittas állapotban való megjelenés az iskolában, szakmai munka elhanyagolása (lényeges elmaradás a tananyagban a tanárnak felróható okból, helyi tantervtől eltérő tananyag és értékelési mód alkalmazása) a munkakörhöz tartozó adminisztratív feladatok rendszeres elhanyagolása, a munkaköri leírásban szereplő kötelezettségek ismételt be nem tartása. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. A Kollektív Szerződés szabályozza a pedagógus továbbképzésben való részvétel helyi elveit. A helyi Pedagógus Továbbképzési Program tartalmazza a továbbképzés elszámolásának szabályait. A pedagógusok munkarendje A közoktatási törvény újrafogalmazta a kötelező óraszámról szóló rendelkezések II/8. pontját. Ez kimondja: A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítés rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - érvényes órarendjét. 38

39 A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól/igazgató-helyettestől kérhet engedélyt legalább 1 nappal korábban a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az illetékes vezető engedélyezi. A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság kiadását az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepségeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg a munkaköri leírásban az intézmény zavartalan működését figyelembe véve. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők (igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető stb.) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, tagintézmény igazgatók és helyetteseik végzik, a szakmai munkaközösségek vezetőinek és a gazdaságvezetőnek a segítségével. 39

40 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei - óralátogatások /igazgató, helyettesek, munkaközösség vezetők/ - osztályfőnöki, munkaközösségi beszámolók készítése - félévi, év végi statisztikák készítése, elemzése - adminisztráció ellenőrzése - dokumentumelemzés - egyéni vagy csoportos interjúk - kérdőíves ellenőrzés Az ellenőrzés szempontjai a) Szaktanárok oktató munkájának színvonala, a tanórák szakszerű és pontos ellátása / pontos órakezdés, jó szakmai felkészültség / b) A tanulók előrehaladásának következetes ellenőrzése és segítése c) A szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása, a kapcsolattartás rendszeressége d) Tanórán kívüli tanulói programokban való részvétel /sportrendezvények, diákönkormányzati rendezvények stb./ e) Megfelelő tanár-diák viszony f) Együttműködési készség az iskolavezetéssel az iskolai munka minden területén g) A munkaközösség-vezetők munkájának színvonala h) Teremgazdák és a műhelyek területeinek felelősei hogyan gondozzák a tantermeket /a szakterület fejlesztése, szemléltető eszközállomány gyarapítása/ i) A korszerű multimédiás eszközök rendszeres alkalmazása, használata j) Pályázatok készítése k) Versenyekre való eredményes felkészítés l) Tanügyi adminisztráció precíz vezetése / napló, törzslap, bizonyítvány / m) Osztályfőnöki munka ellátásának színvonala n) A pedagógiai program elveinek és tartalmának betartása o) Az alkalmazott módszerek megfelelősége p) A tanulók különféle módszerekkel mért eredményessége A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉS A FEUVE BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN FELTÁRT HIÁNYOSSÁGOK MEGSZÜNTETÉSÉRE A FŐIGAZGATÓ A TAGINTÉZMÉNYEK IGAZGATÓNAK BEVONÁSÁVAL HALADÉKTALANUL MEGTESZI A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET. 40

41 A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az igazgató utasítása szerint portai szolgálat működik. Dolgozóknak és tanulóknak az intézménybe belépni, és az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet. A portán tartózkodó munkatárs írásban rögzíti a belépők nevét a belépés és a távozás időpontját, ha a belépő nem áll jogviszonyban az intézménnyel. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők vagy az erre vonatkozó megállapodásban meghatározott személyek tartózkodhatnak. A tanulók pedagógiai felügyelete A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon biztosítja. A tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is az ügyeletes nevelők kötelessége. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletet ellátó pedagógusok teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik. Déri Miksa Tagintézmény: A tagintézményben tanári felügyelet van az alábbi területeken: - alagsori folyosó - földszinti folyosó - I. emeleti folyosó - II. emeleti folyosó - műhely épület folyosó - udvar József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény: A tagintézmény Gyík u. 3. sz. alatti telephelyén 6 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: - II. emeleti folyosó 41

42 - I. emeleti folyosó - aula - tornacsarnok-átjáró - udvar (2 fő) A Balatoni u. 11. sz. alatti telephelyen a foglalkozások közötti szünetekben 1 fő lát el ügyeleti teendőket az udvaron. Szeged-Móravárosi Tagintézmény: A tagintézmény területén ügyelet működik az alábbi helyeken: - Móra épület: bejárat, földszint. I. emelet, II. emelet, sportpálya, hátsó büfé, udvar - Tápai épület: aula, udvar, I. emelet, II. emelet, III. emelet - Ifjúsági Ház: udvar Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet ellátása a szaktanár feladata. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a szervezők biztosítják. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az alkalmazotti közösség Értekezletét az alkalmazottak 1/3-a vagy a Közalkalmazotti Tanács indítványa alapján a főigazgató, tagintézményt érintő kérdésekben az igazgató hívja össze. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a Közoktatási törvény szerint: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát 42

43 közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik." A közoktatási törvény részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó és tanévzáró, félévi és év végi pedagógiai munkát elemző értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, vagy az intézmény főigazgatója vagy igazgatója szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze. A nevelőtestület döntéseit, ha - magasabb jogszabály másképp nem rendelkezik - nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyügyi kérdésekben a véleményezési jogot titkos szavazással gyakorolja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés ill. jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény Balaton u. 11. sz. alatti telephellyel való kapcsolattartás rendje A telephelyen külön beosztás szerint tartózkodik a vezetőség egy tagja, az illetékes szociális munkás és gyógypedagógiai asszisztens. Abban az időszakban, amikor a telephelyen nem tartózkodik vezető, szükség esetén a kibővített vezetőség ennek hiányában a nevelőtestület jelen lévő tagja számára megbízás adható a feladatok ellátására. A székhely és a telephely között folyamatos telefonkapcsolat a technikai feltételek fennállása esetén számítógépes kapcsolat működik. A székhelyen a nevelői szobában elhelyezett, minden alkalmazottak érintő hirdetmények egy-egy példányát a telephelyre is eljuttatja az illetékes vezető. A vezetők, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, a szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga 43

44 Szülők közösségei Osztály Szülői Munkaközösségek (OSZMK) Egy osztályban tanuló diákok szülei alkotják, akik 1-3 fős osztály SZMK vezetőséget választanak. Az osztály SZMK vezetői képviselik a tagintézményi SZMK-ban a szülőket. A tagintézmény részéről a kapcsolattartásért az osztályfőnökök felelősek. Az osztály SZMK véleményezési joga biztosított: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában. Tagintézményi Szülői Munkaközösség (ISZMK) Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját - legalább egy évfolyamot - érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Szülői Szervezet dönt saját működéséről. Az osztály SZMK vezetőség tagjai alkotják. A tanévenkénti első értekezletükön vezetőséget választanak. Értekezleteiket szükség szerint, tanévenként legalább két alkalommal tartják. A tagintézmény vezetője az ISZMK vezetőség részére legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad a tagiskola munkájáról. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek véleményezési joga van, a véleményt a székhely/tagiskola igazgatója kéri meg, az írásos anyagok átadásával. Döntési joga van: - a vezetőség megválasztásában, - a munkaprogramjának elfogadásában, - működési rendjének kialakításában. Egyetértési jogot gyakorol: - az intézményi tankönyvtámogatás, tankönyvellátás helyi rendje, Véleményezési joga van: - a házirenddel kapcsolatosan, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, 44

45 - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, - a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán, - a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során, - a tagiskola átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben. Az ISZMK vezetőség tevékenységét a tagintézmény-vezetés részéről a nevelési igazgatóhelyettes segíti. Intézményi Szülői Választmány (ISZV) Az intézményi szülői választmány a tagintézmények szülői munkaközösségének ISZMK) vezetősége által megválasztott tagokból áll. Szavazati joggal rendelkező tagok száma tagintézményenként: Szeged-Móravárosi Tagintézmény - 3 fő Déri Tagintézmény - 2 fő József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény - 2 fő ISZV feladata: a szülők érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által biztosított jogok gyakorlása. Az ISZV döntési jogai: o saját működéséről. Egyetértési jogot gyakorol: o a tanítási idő 8 óra előtt történő megszervezésekor. o tájékoztatás szabályozása az iskolai dokumentumok (pedagógiai program, minőségirányítási program, házirend, SzMSz) megismerhetőségére vonatkozóan Véleményezési jogot gyakorol: o az intézmény pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának elfogadási folyamatában, o a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében, o a szervezeti és működési szabályzat alábbi kérdéseiben: a működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek 45

46 a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, a vezetők és az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája, a könyvtár működési rendje, a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, a rendszeres egészségügyi felügyel és ellátás rendje, az intézményi védő, óvó előírások, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők, azokat az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel o a házirendek megalkotása során o az osztályok maximális létszámának túllépése iránti kérelem benyújtásakor, o az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során, o az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben. Javaslattevő jogköre: o kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért a tanügyi főigazgató-helyettes felelős. A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb módjai: osztályszintű szülői értekezlet (évente legalább kettő) egyéni fogadóóra iskolai rendezvények ellenőrző könyv levél A működéshez szükséges költségeket az iskola biztosítja. 46

47 Iskolaszék A közoktatási törvény 60. és 61. -a rendelkezik az iskolaszékről. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához előzetes tájékoztatás alapján, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Tanulói testületek Osztály Diák Bizottságok (ODB) Az osztály tanulói Osztály Diák Bizottságot (titkárt és vezetőségi tagokat) választanak. Az ODB titkára képviseli az osztályt a tagintézményi küldöttgyűlésen, a tagiskolai diákbizottság (IDB) munkájában. Az ODB jogai: program elkészítése, vezetőség és küldöttek választása, értékelés az osztály munkájáról, javaslat a házirend követelményeihez, javaslat jutalmazásra, kitüntetésre, a csoport érdekének védelme, 47

48 a közösségi megmozdulásokban részt venni, képviselőt küldeni az osztályban tanuló diák fegyelmi tárgyalására. Kötelességei: a program megvalósítása, a közösségi munka értékelése, segíteni az osztályfőnök munkáját, betartani a házirendet, a kapott feladatokat végrehajtani, a rászorulók segítése, a tanulmányi munka segítése, az iskolai, gyakorlati munkahelyek vagyonának megóvása, beszámolni az osztály munkájáról, képviselni az osztályt az IDB megbeszéléseken, diákközgyűlésen. Tagintézmények Diákbizottsága (IDB) A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosítása: A diákönkormányzat működéséhez segítséget nyújt a tagintézmény nevelési igazgatóhelyettese, ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő szervező, DÖK segítő. Az IDB éves működési költségeit az iskola a saját költségvetéséből fedezi. Tagjait és vezetőjét diák küldöttgyűlésen választják meg. IDB feladata: Részt vesz a tanulói feladatok szervezésében, tervezésében, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében. A két közgyűlés között intézi, szervezi a tanulók tevékenységét, a végzett munkáról beszámol a közgyűlésnek. A diákság érdekeinek képviselete a törvény által biztosított diákönkormányzati jogok gyakorlása. Kulturális és szabadidős programok szervezése Az IDB jogai: Dönt: saját működéséről és szerveinek hatásköréről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az intézményi diákválasztmány tagintézményi képviselőiről, 48

49 a fegyelmi bizottságbeli állandó képviselőjéről. Egyetértési jogot gyakorol: a házirend elfogadásakor, módosításakor, az intézményben üzemelő élelmiszert árusító üzlet nyitva tartásának meghatározásakor, a tanulók kitűntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyekben, az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésekor az iskola és a diákönkormányzat közötti munkamegosztásban, a tanulók nevelési célú társadalmilag hasznos munkában való részvételében, az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában, a tanítási idő 8 óra előtt történő kezdésével kapcsolatosan. Véleményezési jogot gyakorol: az intézményi tankönyvjegyzék elfogadási folyamatában, a könyvtár, a tagiskolai sportkör működési rendjének kialakításában, a fakultációs irányok, programok megválasztásában, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor, a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán a tanulók nagyobb közösségét két osztály létszámának megfelelő, kb főt érintő- kérdések meghozatalánál, a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során, a tagiskola átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben. Javaslattevő jogköre: Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Az iskola gazdálkodó szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési szerződéseinek a tanulókat érintő kérdéseiben. Segítségadás megszervezése versenyekhez, rendezvényekhez. Iskola és környezetének csinosítása. Javaslatot tenni kirándulásra, táborozásra. Az iskola sajátos arculatának kialakítása. 49

50 Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. A tagintézmény-vezetés részéről a kapcsolattartásért felelős a nevelési igazgató-helyettes vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. DÖK Tanács Az intézményi diákválasztmány a tagintézmények diákbizottságai által megválasztott tagokból áll. Szavazati joggal rendelkező tanulók száma: tagintézményenként 1 fő. IDV feladata: A diákság érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által biztosított diák-önkormányzati jogok gyakorlása. Az IDV jogai: Dönt: saját működéséről. Egyetértési jogot gyakorol: Jogszabályban meghatározott ügyekben az SzMSz elfogadásakor és módosításakor (Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása; a diákönkormányzat és az iskolavezetők kapcsolattartásának formája, a működéshez szükséges feltételek, mindennapos testedzés, az iskolai sportkör és a vezetők kapcsolattartása; tankönyvtámogatás szabályozása, tankönyvellátás helyi rendje), a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az adatkezelési szabályzat elfogadásakor, módosításakor, az oktatás heti 6 napos megszervezése esetén, a tanítási idő 8 óra előtt történő megszervezésekor, maximális létszám túllépése engedélyezésének kérésekor. Véleményezési jogot gyakorol: az intézmény minőségirányítási programjának elfogadási folyamatában, a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben, az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során, 50

51 az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben, a tankönyvrendelés és ellátás helyi szabályozásáról, a tankönyvtámogatás rendjéről Javaslattevő jogköre: kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért a tanügyigazgatási főigazgató-helyettes felelős. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézményt a külső kapcsolatokban a főigazgató képviseli. A kapcsolattartásban közreműködnek a főigazgató-helyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében a gazdaságvezető, illetve a tagintézmények igazgatói vagy az általuk megbízott személyek. A gyakorlati munkahelyekkel a gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik tartanak rendszeres kapcsolatot. Az eredményes oktató - nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportiroda: a fenntartót képviselő hivatallal a törvényes és jogszerű működés, az intézménnyel szembeni elvárások, az adatszolgáltatás, a pályázatok, mint kiemelt témakörök tekintetében tartjuk a kapcsolatot. Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata: az NGSZ és a részben önállóan gazdálkodó intézmény (iskola) együttműködési megállapodás alapján dolgozik. Kapcsolattartó a főigazgató és a gazdaságvezető. Esetenként az főigazgató más személyt is megbízhat a kapcsolattartással. szülői szervezet: részt vesz az iskolai életet, a tanulókat érintő fontos döntések hozatalában. A kapcsolatot a szülői szervezet elnökével a tagintézményi nevelési igazgatóhelyettesek ill. a tanügy-igazgatási főigazgató-helyettes tartja. Diákönkormányzat: a diákönkormányzatot segítő tanárt az igazgató bízza meg az ifjúság választása, javaslata alapján. Gyermekjóléti Szolgálat: az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi 51

52 szolgáltatóval. A kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata, az igazgató felügyelete alatt. Ennek során a jelzőrendszer részeként működünk, amely kétirányú információáramlást feltételez. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: a szakmai oktatás felügyeleti szerve, kapcsolattartó a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki igazgatóhelyettesek. Magyar (Csongrád Megyei) Kereskedelmi és Iparkamara: kapcsolattartó a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki igazgatóhelyettes. Munkaügyi Központ: kapcsolattartó a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki igazgatóhelyettesek. Szint Kft.: az intézmény takarítását a Szint Kft látja el. Az együttműködés általános kereteit szerződés szabályozza. A tevékenység végrehajtása során felmerülő napi problémák megoldásában az iskola gondnoka intézkedik. SULI-HOST Kft: az intézmény tanulóinak és dolgozóinak étkezését a SULI-HOST Kft által üzemeltetett közétkeztetési hálózat biztosítja. Az élelmezési kiadások és bevételek előirányzata és teljesítése felett az NGSZ rendelkezik. Az intézmény feladata az étkezési jegyek értékesítése (NGSZ megbízásából), rendelések összeállítása és továbbítása SULI-HOST Kft felé. A tevékenységet az iskola pénztárosa végzi Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. (TISZK): kapcsolattartó főigazgató, a szakmai főigazgató-helyettes és a műszaki igazgatóhelyettesek. Társadalmi szervezetek, Pedagógus Szakszervezet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete iskolai tagszervezetei: tevékenységüket önálló jogi személyként végzik a tagiskolánként szerveződő alapszervezetek. Intézményi szinten az alapszervezetek titkárai együttesen képviselik a pedagógus szakszervezeti tagságot. Az intézményvezetés részéről a kapcsolatot a főigazgató tartja, a Munka törvénykönyvében és a Kollektív szerződésben rögzítettek szerint. A kapcsolattartást a tanügyi főigazgató helyettes szervezi, dokumentálja. Közalkalmazotti tanács: tevékenységét a Munka törvénykönyve és a Kjt. szerint szervezi és végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért az intézmény főigazgatója felelős, a kapcsolattartást a tanügyi főigazgató-helyettes szervezi, dokumentálja. 52

53 Az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében az iskola jó kapcsolatokra törekszik, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is jól működő nagy- közép- és kisvállalatokkal, vállalkozásokkal, amelyek a szakképzési támogatás fizetésével segítik intézményünket. Kapcsolattartók: az iskola és tagintézményi vezetés valamennyi tagja, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktatók. Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. A szakmai munkaközösségek A közoktatási törvény 58. -a szerint: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható." A munkaközösségek élén munkaközösség-vezető áll, feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása. Szeged-Móravárosi Tagintézmény szakmai munkaközösségei Magyar munkaközösség (szakközépiskola) Magyar munkaközösség (szakiskola) Történelem munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség /9. és 10. évfolyam/ Osztályfőnöki munkaközösség /szakképzési évfolyam/ Osztályfőnöki munkaközösség /szakközépiskola/ Testnevelés munkaközösség Fizika munkaközösség Kémia munkaközösség Biológia munkaközösség Matematika munkaközösség (szakközépiskola) Matematika munkaközösség (szakiskola) Angol nyelvi munkaközösség Német nyelvi munkaközösség 53

54 Épületgépész munkaközösség Vegyes vasipari munkaközösség Villamosipari munkaközösség Építőipari munkaközösség Földrajz munkaközösség Gyakorlati oktatói munkaközösség Egészségnevelési és környezeti nevelés munkaközösség Informatika munkaközösség Művészeti munkaközösség Fodrász-kozmetikus munkaközösség Faipari munkaközösség Nyomdaipari-ügyviteli munkaközösség Műszerész munkaközösség Könnyűipari munkaközösség Vállalkozási munkaközösség Pályaorientációs munkaközösség Déri Tagintézmény Számítástechnikai munkaközösség Gépészeti munkaközösség Villamos munkaközösség Történelem munkaközösség Magyar munkaközösség Matematika munkaközösség Fizika munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény általános iskolai speciális szakiskolai szakiskolai 54

55 könnyűipari fa- és fémipari mezőgazdasági és építőipari pedagógiai munkát segítők csoportja vagyonüzemeltetési csoport A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, összeállítják az intézmény számára az osztályozó, különbözeti, javító, érettségi- stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, a pedagógus-továbbképzés keretében szükséges szakmai továbbképzésekre támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, döntenek a munkaközösség-vezető személyéről és a munkaközösség működési rendjéről, döntenek az oktatáshoz felhasznált tankönyvek, segédanyagok megválasztásában, az egyes témakörök átcsoportosításában, tapasztalatcseréken, továbbképzésen látottak - hallottak megbeszélése, ismertetése, szakmai kiállítások, bemutatók szervezése, javaslatot adnak a könyvtárfejlesztésre. Döntési és véleményezési jogkör: 55

56 dönt a munkaközösség szakterületét érintő továbbképzési programról; a szakterületen a helyi tanterv kidolgozása, módosítása kérdéseiben az iskolai tanulmányi versenyekről; saját működéséről és munkatervéről; a vezetőjük megválasztásáról, a pedagógiai program elveinek megfelelően arról, hogy milyen tankönyvet használnak. Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően: a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről; tagjaik munkájának értékelésében, a pedagógiai program elfogadásához; a felvételi követelmények meghatározásához. a tantárgyfelosztásról, szakszerű helyettesítések megoldásának elősegítésével kapcsolatosan, A munkaközösségek évente legalább négy alkalommal tartanak megbeszélést. A munkaközösségi értekezletekről írásos emlékeztető készül. A kibővített munkaközösség (József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény) tagjai a munkaközösség állandó tagjain kívül az érintett osztályokban tanító, másik munkaközösséghez tartozó pedagógusok, óraadó tanárok, az illetékes szociális munkás és gyógypedagógiai asszisztens, illetve a vezetőség egy képviselője. Kibővített munkaközösség nevelési kérdésekben, az osztályok tanulói szempontjából illetékes munkatársak bevonásával tanácskozik. Értekezleteit a félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőzően, ezen kívül kéthavonta, illetve szükség szerint tartja az illetékes munkaközösségvezető vezetésével. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy az iskolaszékre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott 56

57 időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával az alábbi közösségeket illetve bizottságot hozta létre: a) szakközépiskolában tanítók közössége b) szakiskolában tanítók közössége c) szakmai gyakorlatot tanítók közössége d) egy osztályban tanítók közössége e) Fegyelmi Bizottság Az első három közösség esetén: döntési jogkörébe tartozik: az adott közösség éves munkatervének meghatározása a felvétel feltételeinek tanévenkénti meghatározása a felsőbb évfolyamra lépés feltételeinek meghatározása az osztályozóvizsgára való bocsátás feltételeinek megszabása véleményezési jogkörrel rendelkezik az adott közösség vonatkozásában: a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében a tantárgyfelosztás elfogadásában javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre a közösség a nevelőtestületi értekezleten ad tájékoztatást a hatáskörébe utalt ügyekről. Az egy osztályban tanítók közössége esetén: összefogja és irányítja az osztályfőnök a fegyelmi eljárást és döntést a nevelőtestület által átruházott jogként gyakorolják, az által, hogy részt vesznek az osztály tanulóinak fegyelmi ügyeiben, a fegyelmi bizottság munkájában az egy osztályban tanító pedagógusok jogai: magatartási és szorgalmi jegy megállapítása, a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az osztályközösségek jogkörébe tartozó kérdéseket véleményezi, 57

58 az egy osztályban tanító pedagógusok javaslattevő joga kiterjed az osztály életével kapcsolatos minden kérdésre /ösztöndíj, jutalmazás, segélyezés, üdültetés, kirándulás, stb./. a közösség nevelőtestületi vagy osztályozó értekezleten vagy az osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten ad tájékoztatást a hatáskörébe utalt ügyekről. A Fegyelmi Bizottság: jogköre a nevelőtestület fegyelmi jogkörének átruházásán alapul az osztályban tanító tanárok közreműködésével a hatályos jogszabályok, és a házirend alapján hozza meg a fegyelmi határozatokat beszámol a nevelőtestületi értekezleteken, munkáját a hatályos jogszabályok szerint végzi tagintézményenként szerveződik, a nevelőtestület által átruházott jogkörben a tanulói fegyelmi eljárásokat lefolytatja. tagjai: o a fegyelmi bizottság elnöke (a nevelőtestület választott delegáltja) o a tagintézmény nevelési igazgató-helyettese vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, o a tagintézmény egyik vezetője (a nevelési igazgató helyettesen kívül) o a tanuló osztályfőnöke, o szakképző évfolyamon iskolai tanműhelyben tanuló diák esetén a szakoktatója, o a diákönkormányzat delegált képviselője, o meghívottként az osztály diákközösség képviselője. a fegyelmi bizottság a jogszabályok, helyi szabályzatok szerint végzi munkáját. Az üléseket az elnök hívja össze és szabályszerűen értesíti a résztvevőket, gondoskodik a bizottság munkájának előkészítéséről, dokumentálásáról. 1. Déri Miksa Tagintézmény Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola életében mind a spontán módon kialakult, mind a tudatosan kialakított diákhagyomány fontos szerepet tölt be. Értékeket őriz, sajátos arculatot teremt, segíti a szakmai, iskolai kötődést. 58

59 A tagintézmény jelképei zászló A sötétkék alapot sárga rojt keretezi. Középen az iskolában folyó tanítás jellegére utalva szürke selyemből egy fogaskerék benne egy centrifugál szabályozó - szimbolizálja a gépészetet, ezen egy vörös villám fut végig, az elektromosságtanra utalva. Fölül, sárga hímzéssel, az iskola neve (Déri Miksa Ipari Szakközépiskola), a zászló alján pedig Az iparoktatás szolgálatában felirat olvasható. A lobogó hátoldala fehér, melyen - sötétkék hímzéssel - fölül az adományozó neve (DÉMÁSZ RT.), középen a cég emblémája, alul pedig az adományozás időpontja (1994) szerepel. A végzős tanulók a ballagási ünnepélyen adják át a követő évfolyamnak. címer Átlósan színezett kék-piros pajzs, melynek közepén egy félkörben, fehér alapon, az iskola épületének rajza látható. A körív rajzolata fogaskereket mintáz. Alatta az iskola alapításának évszáma (1894) olvasható. A pajzs felső részén a Déri Miksa, az alsó részén az Ipari Szakközépiskola felirat helyezkedik el. Iskolai ünnepségek Tanévnyitó ünnepség az első tanítási napon kerül megrendezésre Szalagavató ünnepség és bál melyen a végzős tanulókon kívül hozzátartozóik és tanáraik vesznek részt. Ballagási ünnepség melyre meghívó készül a ballagók és az iskolai nevelőtestület névsorával. Az alsóbb évfolyamok közreműködik az ünnepi műsorban. Tanévzáró ünnepség a szorgalmi idő után, az igazgató által kijelölt időpontban tartandó. Iskolai megemlékezések Az aradi vértanúk emléknapja (október 6.) megemlékezés osztályfőnöki órán vagy iskolarádión keresztül. 59

60 Október 23. nemzeti ünnep. Központi megemlékezés az 56-os forradalomról és szabadságharcról, a Magyar Köztársaság kikiáltásáról. Megemlékezés névadónk születésnapjáról. (október 27.) Déri Miksa mellszobrának megkoszorúzása az aulában. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja (február 25.) megemlékezés osztályfőnöki órán vagy iskolarádión keresztül. Március 15. nemzeti ünnep. Központi megemlékezés az es forradalomról és szabadságharcról. A holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.) megemlékezés osztályfőnöki órán vagy iskolarádión keresztül. Az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken ünneplő öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözet: szövetnadrág /szoknya és ing, illetve öltöny. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. Hagyományos rendezvények Gólyapróba és bál az elsős tanulók bevezetése a déris diákéletbe. Sportnap nagyszabású, közös rendezvény egy másik középiskolával. Mikulásbál vagy karácsonyi parti a téli szünet előtti napok egyikén. Diákkarácsony karácsonyfa állítása, amely mellett a téli szünet előtti utolsó napon műsort adnak a tanulók. 60

61 Diáknap A Diákönkormányzat által szervezett sport-, kulturális és szórakoztató esemény. Az iskolavezetés és a tantestület által gondozott hagyományok A tanulók által ápolt hagyományokat az iskolavezetés támogatja. Hagyomány, hogy a 12. osztályos tanulók tanáraiknak szerenádot adnak. A ballagó évfolyamról minden évben tabló készül, ami az iskola folyosóján kerül elhelyezésre. A ballagás ünnepélyességét meg kell őrizni. Ezen ünnepélyen adják át a 12. évfolyamos tanulók az iskolazászlót és az iskola jelképeit a 11. osztályosoknak. A végzős tanulók emléktarisznyát kapnak, melybe a hagyományos jelképeken kívül az iskoláról készült fénykép is belekerül, a nevelőtestület tagjainak aláírásával. Győry-díj odaítélése a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakból kiemelkedő eredményt elért tanulóknak. A felterjesztés az osztályfőnökök és szaktanárok feladata. A döntés a Győry-díj Alapítvány alapító okirata szerint történik, melyre a mindenkori kuratórium jogosult. A jutalmakat hagyományosan a ballagási ünnepélyen adjuk át. A tanulmányi, sport és egyéb versenyeken eredményt elért tanulók nevét az iskola összes diákjával ismertetni kell, a folyosón elhelyezett tablón. Bármely területen kiváló eredményt elért tanulók iskolai ünnepélyen veszik át jutalmukat. Az iskola tanulói által nyert versenydíjakat jól látható helyen kell elhelyezni. Jeles évfordulókon iskolai évkönyvet jelentetünk meg. Iskolatörténeti és minden az iskolával kapcsolatos emléket gyűjtünk, melyek időszaki anyagát képezik. Az iskolarádió naponta működik. Minden tanév végén nevelőtestületi összejövetelt rendezünk. Tantestületi kirándulást évente, illetve igény szerint szervezünk. 61

62 2. József Attila Általános Iskolai és Szakiskolai Tagintézmény Az iskola emblémája: Iskolai ünnepségek: tanévnyitó ünnepség; ballagási ünnepség; tanévzáró ünnepség Iskolai megemlékezések: Aradi vértanúk emléknapja (október 6.) osztálykeretben; Október 23. nemzeti ünnep; Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) osztálykeretben; Március 15. nemzeti ünnep; Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.) osztálykeretben; A Föld napja. Hagyományos rendezvények: Karácsonyi ünnepély Költészetnapi megemlékezés Sportnap Farsang Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben illik megjelenni. 3. Szeged-Móravárosi Tagintézmény Az iskolai hagyományok ápolása a tanulóközösség és a nevelőtestület közös feladata. A rendezvényeket a szabadidő-szervező, valamint az igazgató vagy helyettesei által megbízott pedagógusok, diákok szervezik meg. 62

63 Ünnepélyek, ünnepségek Tartalmukban és külsőségeikben pozitív értelmi és érzelmi hatásokat fejtsenek ki. Az iskola épületét az ünnephez méltóan jellegének megfelelően kell dekorálni. Az ünnepségeken felnőttek és diákok ünnepi öltözetben vegyenek részt. Tanévnyitó Szalagtűzés és szalagavató bál Iskolanap (diáknap) Ballagás karácsonyi ünnepség Tanévzáró ünnepélyes osztályfőnöki óra (bizonyítványosztás) Igazgatói fogadás a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóknak Állami ünnepek Megemlékezések Ajánlott formák: óraközi szünetben, iskolarádióban, osztályfőnöki órába beépítve, tanórán kívüli rendezvényhez kapcsolva, kiállítások, faliújság készítése. Az aradi vértanúk napja A munka ünnepe Anyák napja: május első vasárnapja Szeged napja Pedagógusnap Egyéb rendezvények képzőművészeti kiállítás évfordulókhoz kapcsolódó kiállítások pályaválasztási kiállítás egészségnevelési programok szakmai bemutatók 63

64 gólyabál szakkörök, érdeklődési körök kiállítása Szakma Kiváló Tanulója Verseny egyéb közismereti és sportversenyek osztály klubdélutánok jelmezes farsangi bál, télapó est iskoladisco "bolond ballagás" osztálytalálkozó osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás Minden osztály évente lehetőleg egy alkalommal vegyen részt tanulmányi kiránduláson. Ennek időtartamába egy-két tanítási vagy gyakorlati nap eshet bele. Utóbbi esetben az osztályfőnök egyeztetési kötelezettséggel bír a gyakorlati képzés szervezője felé. A kirándulás a tanulók szakmai ismeretének bővítését, hazánk megismerését szolgálja. Megszervezéséért az osztályfőnök a felelős. A program kialakításába, megszervezésébe vonja be a diákokat és a szülőket (projekt szemlélet!). A programot indulás előtt 15 nappal kell leadni az általános vagy a nevelési igazgatóhelyettesnek. A kirándulás a tanulók számára önköltséges. Kivételt a tanmenetben tervezett kirándulások jelentenek: indokolt esetben az iskola vagy annak alapítványai részben vagy teljesen vállalhatják a költségeket. A kísérő pedagógusok költségtérítése az érvényes jogszabályok szerint történik. Szülő teljes költségtérítéssel vehet részt a kiránduláson. Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Iskolaorvos Az Ifjúsági Rendelőintézet főorvosa bízza meg. Munkájának tárgyi feltételeit az iskola biztosítja. Rendelési ideje: Szeged-Móravárosi Tagintézmény: minden nap 8-13 óra között (kedden és csütörtökön a Móra épületben, hétfőn, szerdán és pénteken a Tápai épületben). Déri Tagintézmény: péntek ig József Attila Tagintézmény: kedd és csütörtök 8-13 óra között 64

65 Feladata: Ellátja a tanulók felvétele előtti alkalmassági vizsgálatot. Elvégzi a tanulók egészségi állapotának szűrését (tisztasági, higiéniai állapot felmérése). Végrehajtja az életkorhoz kötött és a kampány oltásokat. Elbírálja a testnevelési felmentéseket, ezekről nyilvántartást vezet, és azt az igazgató és a testnevelési munkaközösség-vezető rendelkezésére bocsátja. Részt vesz a munkavédelmi bejárásokon, és javaslatot tesz az iskola higiénés feltételeinek javítására. Közreműködik az egészségügyi felvilágosító munkában. Munkakapcsolatot tart a gyakorlati oktatást biztosító gazdálkodó szervezetek üzemorvosaival. Megszervezi évente egy alkalommal a szemészeti vizsgálatokat. Ha szükséges, akkor a szűrővizsgálatokra tanítási órákon is sor kerülhet. Az időpontokat az osztályfőnökökkel előzetesen egyeztetni kell. Külső szakorvosi vizsgálatokra csak tanítási időn kívül küldhetők a tanulók. Fogászati szűrés Védőnő évente kell végezni tanítási időben helye: az iskola fogászati rendelője a felügyeletet az adott tanítási órát tartó pedagógus látja el. az iskolaorvos munkáját segíti vezeti a nyilvántartásokat, esetenként szűrést, felvilágosító előadásokat tart közvetlen kapcsolatban áll a nevelési igazgatóhelyettessel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az osztályfőnökökkel és a testnevelőkkel. Intézményi védő-óvó előírások A tanulók év elején balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet az osztályfőnök tart és a tanulók aláírásukkal igazolnak. Az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Gyakorlati képzés esetén a gyakorlati foglalkozást tartó oktató tartja a speciális munkavédelmi előadást. 65

66 Gyereket ért baleset esetén az ügyeletes tanár értesíti az ügyeletes igazgatóhelyettest, aki intézkedik a tanuló megfelelő ellátásáról és a baleset jelentéséről. Az SZMSZ mellékletét képezi a Tűzvédelmi utasítás és a Bombariadó esetén való eljárási szabályzat. Az iskola valamennyi dolgozójának kötelessége a nem megfelelő magatartásra felhívni a tanuló figyelmét, valamint a tanuló balesetveszélyes tevékenységének haladéktalan megszüntetéséről gondoskodni. A tűzriadó és bombariadó tervet jól látható helyen ki kell függeszteni. Az iskola létesítményei csak tanári felügyelettel használhatók. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűzés balesetvédelmi előírások betartatásáért. Az intézmény dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagiskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény főigazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy 66

67 hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványt meg kell küldeni a jogszabály által meghatározott hatóságoknak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A megszokott munkarendtől eltérő, váratlan eseményről az azt érzékelőnek értesítenie kell az ügyeletes vezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben közvetlen életveszély áll fenn, úgy kell megszervezni az intézkedéseket, hogy az emberélet veszélyeztetettsége minél hamarabb megszűnjön. Szükség esetén gondoskodni kell az épület kiürítéséről, és a hivatalos szervek értesítéséről. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi szabályzat előírásai szerint kell elvégezni. Bombariadó esetén a bejelentést fogadó munkatárs azonnal köteles a tagintézmény vezetőjét és az intézmény főigazgatóját, vagy a helyettesítési rend szerint őt helyettesítő munkatársakat értesíteni, akik gondoskodnak a rendőrség értesítéséről és az épület kiürítéséről. Bombariadó esetén a kieső tanulmányi időt az intézmény vezetőségének döntése által meghatározott időpontban be kell pótolni. 67

68 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók: a) tanulmányi versenyekre felkészítés b) képességfejlesztő foglalkozás c) tanulószoba szaktanári vezetéssel (fenntartói engedély esetén) d) diákkör (szakkör, iskolarádió, iskolaújság, művészeti csoport) e) sportkör, tömegsport foglalkozás f) a pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje Az iskolában minden tanuló számára biztosítani kell a mindennapos testedzés lehetőségét. Ez részben a kötelező tanórai testnevelés, részben a délutáni sportfoglalkozások keretein belül történik. A délutáni foglalkozásokat tömegsport illetve DSE szervezésű foglalkozások jelentik. Az iskolai sportcsoportok munkája a diák-sportegyesület keretein belül történik, amely munkáját saját szabályzata szerint végzi. A tantárgyi felmentetteknek ha a tanórákon a differenciált óravezetés nem megoldható külön csoportban, délutánonként kétszer két negyvenöt perces órában kell megszervezni az adottságaikhoz igazodó foglalkozásokat. A gyógytestnevelésben részt vevők a kijelölt intézményekben teljesítik a foglalkozásokat. A tanulók igényei és a DÖK javaslatára eltérő időpontokban is szervezhetők foglalkozások, de azon hozzáértő felnőttnek (testnevelő tanár) jelen kell lennie. kapcsolatot. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével az igazgatóhelyettes tartja a Az iskolai könyvtár működési rendje A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben tagintézményi könyvtárak működnek. A könyvtárak szolgáltatásai 68

69 szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi szótárak kölcsönzése, helyben használata, tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző tanulást, tanítást segítő dokumentumok (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek) könyvtári szolgáltatása, hangkazetták, videokazetták, CD-ROM-ok, DVD-k kölcsönzése, helyben használata, információgyűjtés különböző információforrásokból a könyvtáros tanár segítségével lexikonok, enciklopédiák, (nem kölcsönözhető) dokumentumok, egyéb könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, könyvtári periodikák, újságok, folyóiratok olvasótermi használata, tájékoztató a könyvtárhasználók számára a könyvtár használatáról, A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és dolgozója igénybe veheti. A beiratkozás adatfelvétellel történik: név, születési adatok, cím, osztály (esetleg telefonszám, cím) A könyvtáros tanár (iskolakönyvtáros) a könyvtárhasználó közlése (dokumentumok bemutatása) alapján veszi fel az adatokat, melyeket a Szirén integrált könyvtári program kölcsönzői moduljába rögzít. A könyvtárhasználók az adatokban történt változást kötelesek bejelenteni a könyvtáros tanárnak is. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A kimaradási nyilatkozaton jelzi a könyvtáros, hogy a tanulónak tartozása nincs. A nyugdíjba vonuló vagy más okból az iskolából eltávozó dolgozók az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az elvesztett, illetve vissza nem szolgáltatott pótolható dokumentumokat lehetőség szerint a használónak másik példánnyal kell pótolni. Ha ez nem lehetséges, akkor a dokumentum aktuális forgalmi értékének megfelelő árat kell megfizetni tanulóknak és dolgozóknak egyaránt. Az elveszett dokumentum árát a könyvtár gyarapítására kell fordítani. Nem beszerezhető dokumentum esetén a pótlás teljes költségét meg kell téríteni. A szolgáltatások igénybevételének feltételei 69

70 A könyvek, a különféle dokumentumok és más ismerethordozók kölcsönzése és könyvtári használata térítésmentes. Ugyancsak díjmentes az könyvtárban hozzáférhető újságok és folyóiratok, a különféle elektronikus katalógusok, on-line adatbázisok, internet használata is. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben általában egy hónap, mely kérésre, a lehetőségek figyelembe vételével hosszabbítható. Előjegyzett könyv kölcsönzési ideje nem hosszabbítható meg. Keresett dokumentumok esetében a könyvtáros rövidebb kölcsönzési határidőt is megállapíthat. Lehetőség van könyvek előjegyzésére. Tanév végén a diákoknak minden dokumentumot vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, melynek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed Az egyéb ismerethordozók kölcsönzésének, használatának időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtárak minden tanítási napon nyitva tartanak. A nyitva tartás ideje igazodik, az iskola működési rendjéhez, a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak. Az iskolai könyvtárak használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, információ-kutatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. A könyvtárhasználó számára a megfelelő irodalmat kell ajánlani. Ilyen igényét dokumentumkölcsönzéssel, különféle információforrásból való tájékoztatással, illetve helyben használat biztosításával kell segíteni. A könyvtárhasználók közül a kölcsönzőkről nyilvántartást kell vezetni. A kikölcsönzött dokumentumokról a kiadástól a visszavételig nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. 70

71 Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri foglalkozások előkészítésében és megtartásában. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tagintézmények igazgatója a felelős. Az intézmény éves feladatellátási tervében rögzíteni kell azoknak a felelős munkatársaknak a nevét, akik az adott tanévben: részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben elkészítik az iskolai tankönyvrendelést Az intézmény főigazgatója iskolán kívüli vállalkozóval megállapodást köt a tankönyvterjesztés lebonyolítására, a megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátással kapcsolatban a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a tagiskola igazgatója dönt az alábbiak figyelembe vételével: 1. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 2. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható, ill. ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be a könyvtár számára. 3. Az iskola tanulói a tartós tankönyveket megvásárolhatják. Az iskolai tankönyvrendelést minden év február 28-ig készül el a következő módon: A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével tagiskolánként, január 71

72 15-ig, a tankönyvrendelésért felelős munkatárs elkészíti a tagiskolai tankönyvjegyzéket. A tagiskola igazgatója a jogszabályban előírt véleményeztetési folyamatot lefolytatja. Az így elkészített és véleményezett tankönyvek lista alapján a könyvtárosok és a tankönyvellátásért felelős munkatársak elkészítik a rendelést, melyet a főigazgató jóváhagyásával a felelős továbbít a terjesztéssel megbízott vállalkozáshoz. Az iskola minden év június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet az iskolai könyvtárból azok a tanulók is kölcsönözhetnek, akik nem jogosultak ingyenesen tankönyvjuttatásra. Ez az iskolai könyvtáros feladata. A tankönyvrendelés módosítása minden év szeptember 30-ig történik meg, a tanév eleji létszámadatok figyelembe vételével. Ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján. Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzéssel oldja meg. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelésével, a könyvek értéke alapján a tagintézmény igazgatója határozza meg. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatosan a szülő által benyújtott kérelem elbírálása a tagintézmény igazgatójának hatásköre. Egyéb szabályok Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi és szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsgák lebonyolításának rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak: osztályozó, 72

73 különbözeti, javító, tantárgyi szintfelmérő. A helyi vizsgák időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetésért és a vizsga szabályos lebonyolításáért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök, illetve záróvizsgák esetén a jegyző írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A szociális támogatás elvei Odaítélése a források függvénye. A támogatási igényt az osztály-diákbizottság és az osztályfőnök előzetesen véleményezi a rászorultság figyelembevételével. Az összegyűjtött igények alapján az IDB dönt a támogatás formájáról és mértékéről. A személyre szóló döntések az igazgató egyetértésével teljesíthetők. Támogatási formák: segély, ebédmegváltás, kollégiumi elhelyezés, tanszer, tankönyv biztosítása, ruházati támogatás, stb. A támogatások odaítélésére novemberben kerül sor. Rendkívül indokolt esetben más időpontban is nyújtható támogatás. A támogatottak listáját a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek át kell adni. Javaslattal ő is élhet. A tanulói jogviszony A közoktatási intézménybe felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Tanuló átvételének formájáról, az esetleges különbözeti vizsgáról az iskola igazgatója dönt, erről írásban értesíti a jelentkezőt, kiskorú jelentkező esetén annak gondviselőjét. Az iskolai az általános felvételi eljárás során alkalmazott követelményeket a pályaválasztási tájékoztatóban teszi közzé. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, amelyhez be kell mutatni az előírt végzettséget igazoló dokumentumokat, szakképző évfolyamok esetén a gazdasági szereplők fogadónyilatkozatát (kivéve tanműhelyes képzés) és az orvosi alkalmasság meglétét igazoló iratot. A fentiek hiányában a tanulói jogviszony létesítése megtagadható. A tanulói jogviszony megszűnik: a közoktatási törvény alapján a tanulmányok befejezésével a beszámoló ill. vizsgakötelezettség elmulasztásával 73

74 a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más hatályos jogszabályok szabályozása alapján Az intézményi reklámtevékenységről Az intézmény főigazgatójának jóváhagyásával az intézmény tevékenységéről, képzési kínálatáról jelenhetnek meg reklámanyagok. Hirdetési csatornák: a felvételi tájékoztató kiadványok, a városi, megyei vagy országos terjesztésű sajtókiadványok. Az intézmény tevékenységéhez kapcsolódó PR tevékenységet az intézmény főigazgatójának és a tagintézmények igazgatóinak (tagintézményi rendezvények, eredményekhez kapcsolódóan) engedélyével végezhetnek a tantestület tagjai. Az engedélyezés az adott tárgykörben nyilatkozattételének engedélyezését is jelenti. Az intézményben reklámhordozó csak az intézmény/tagintézmény vezető engedélyével helyezhető ki! Az engedély kiadása írásban (esetleg a plakátra tett aláírással, bélyegzővel) történik. Az intézmény/tagintézmény vezetője az engedély visszavonására bármikor jogosult. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes, vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. Az intézményben megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulónak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái módjai: az intézményi rádió, újságok terjesztése, hirdetmények elhelyezése szórólapok, plakátok, számítógép háttérkép, egérpad szóbeli tájékoztatás. 74

75 Az SZMSZ elérhetősége Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető illetve arról felvilágosítás kérhető: az iskola irattárában; a tagintézmények könyvtáraiban; az iskola főigazgatójánál, főigazgató-helyetteseinél; a tagintézmények igazgatóinál, igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolaszék elnökénél; az iskolai szülői szervezet vezetőjénél; az iskola honlapján: 75

76 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei. 3. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. V. MELLÉKLETEK A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. sz. melléklet: Az intézmény FEUVE szabályzata 3. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 4. sz. melléklet: Szervezeti felépítés 76

77 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Záradék I.: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják Déri Miksa Tagintézmény József Attila Tagintézmény Szeged-Móravárosi Tagintézmény Záradék II. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják. DÖK titkára. DÖK segítő tanár Záradék III. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az iskolaszék a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét aláírásukkal tanúsítják.... SZMK képviselője.. az iskolaszék elnöke 77

78 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata I. Könyvtár fenntartása és felügyelete 1. A könyvtár típusa: középiskolai könyvtár 2. Fenntartója: Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola 3. Szakmai felügyelet: Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet, illetve az iskolai könyvtári szaktanácsadó 4. Feladatai: biztosítani az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat és egyéb információs anyagot, segíteni a tanulók olvasóvá nevelését, a könyvtári tájékozódását előmozdítani a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését gyűjteni az iskolában tanított szakmák szakirodalmát. II. A könyvtár állománygyarapítása, nyilvántartásai 1. Gyűjtőköre: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák, alapvető filozófiai, pedagógiai és módszertani művek, az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok legújabb eredményeit összefoglaló művek. A könyvtár gyűjteményéhez tartoznak továbbá azok az értékes szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyag tanításához közvetlenül kapcsolódnak, és amelyek a nevelő-oktató munkában felhasználhatók. Gyűjteni kell ezenkívül a tantervben megjelölt házi olvasmányokat, az iskolában oktatott szakmák irodalmát, valamint az ajánlott irodalmat, a magyar és világirodalom klasszikusait, a szórakoztató irodalom példányait (pl. sport, hobby, ifjúsági irodalom). 2. Könyvbeszerzés: Évente a költségvetésben meghatározott összegből a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól, illetve a könyvtáros által lebonyolított bolti vásárlások formájában történik. 3. A könyvek elhelyezése: A könyvek szabadpolcos rendszerben vannak elhelyezve a könyvtárban, amelynek állománya a tagintézményekben helyezkedik el. Ezek a raktár és olvasóterem funkcióját is betöltik. Letéti állomány az összes szertárban megtalálható kihelyezve, ezért a munkaközösség-vezetők felelősek anyagilag. Raktári rend: kialakítása a könyvtári Raktározási Táblázat alapján a tizedesrendszer szerint történt. A kézikönyvek elhelyezése külön polcon történt, a folyóiratok olvasására olvasónak van lehetősége egyszerre. Nyilvántartások: folyamatos sorszámozású, hitelesített címleltárkönyv és brossura leltárkönyv, ezen kívül az audiovizuális eszközök leltárkönyve. A beérkezések csoportos leltárkönyvben szerepelnek, a folyóiratok nyilvántartása kardex-lapokon történik. 78

79 Az ellenőrzés jelenleg az előírásoknak megfelelően 3 évenként esedékes Feltárás: A könyvtár jelenleg háromféle katalógussal rendelkezik: betűrendes, szak- és raktári katalógussal. A katalógusok kiépítése az előírásoknak megfelelően történt, építésük folyamatos. III. A könyvtár szolgáltatásai, használata 1. A könyvtár használata ingyenes az iskola valamennyi tanulója és felnőtt dolgozója számára. A sérült vagy elveszett könyvek árát a mindenkori beszerzési árnak megfelelően meg kell téríteni. 2. A könyvtárak nyitva tartását a tagintézmények vezetői határozzák meg a könyvtárossal történő egyeztetés után. A könyvtári nyitva tartást ki kell függeszteni. 3. Könyvtári szakórát az órarendbe beiktatva, a magyart tanító kollégákkal egyeztetve kell szervezni a következő témákban: könyv és könyvtárhasználat, kézikönyvhasználat, periodikák. 4. A rendeléseket a szaktanárokkal egyeztetve kell megtenni. A tájékoztatást az "Új könyveink" tabló, illetve a "Könyvtári Hiradó" jelenti. A Dél-alföldi Bibliotéka Könyvtárral, továbbá a Somogyi Könyvtárral a könyvtáros tart kapcsolatot. 5. A könyvtár feladatai közé tartozik az iskola rendezvényeinek, ünnepélyeinek, versenyeinek segítése. Az év elején munkatervet kell készíteni, az év végén pedig beszámolót a feladatok teljesítéséről. A feladatok közé tartozik az iskolai órák könyvel való ellátása, a tanulók tájékoztatása, igényeik felmérése. IV. Személyi feltételek A könyvtáros a nevelőtestület tagja, tanári képesítése mellett rendelkezzen középfokú könyvtárkezelői képesítéssel. A könyvtáros heti munkaideje 40 óra. Ebből legalább heti 22 óra kölcsönzés, a fennmaradó idő arányosan oszlik meg könyvbeszerzésre és a feldolgozási munkákra. Az összefoglaló adatokat minden év szeptember 15-ig kell a felettes szervnek megküldeni. V. Gyűjtőköri szabályzat Részletes gyűjtési utasítás: az iskolai könyvtár kiemelten, törzsanyagként gyűjti az alábbiakat: * az oktatásban általános és szakirányú kézikönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, bibliográfiákat, * az alapvető filozófiai, pszichológiai, pedagógiai és módszertani műveket, * fogalomgyűjteményeket, összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, statisztikai és jogi gyűjteményeket, * az oktatási intézmények tájékoztatóit, módszertani folyóiratokat, a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait, * az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő legújabb eredményeit összefoglaló műveket, * az alapvizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű ismeretterjesztő irodalmat, * alapvető szépirodalmi alkotásokat a kortárs és a klasszikus magyar és világirodalom köréből, 79

80 * a magyar nyelv és irodalom tantárgyban meghatározott antológiákat, teljes életműveket, * a kötelező olvasmányokat, ajánlott irodalmat, műelemzéseket, munkáltató dokumentumokat egy tanulócsoportnyi példányszámban kell beszerezni, * az oktatott szolgáltatóipari szakmákkal kapcsolatos szakirodalmat * az iskolában tanított idegen nyelvekhez nyelvkönyveket, szótárakat, tankönyveket, * tartós tankönyveket, * a könyvtáros segédkönyvtáraként a tájékozódási segédleteket, a könyvtári feldolgozó munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, a könyvtártani összefoglalókat, könyvtárügyi jogszabályokat, módszertani kiadványokat, * számítógépes ismeretekkel foglalkozó irodalmat, * iskolai kéziratokat: pedagógiai dokumentációkat, tanári és tanulói pályázati munkákat, az iskolai rendezvények forgatókönyveit, az iskolai újság vagy iskolarádió dokumentumait. Az iskolai könyvtár válogatva gyűjti: * az igényesebb szórakoztató irodalmat, * sport, hobby témaköreiből könyveket, * a gyűjtőkörnek megfelelő folyóiratokat, nem nyomtatott dokumentumokat. 80

81 2. sz. melléklet: FEUVE a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban FEUVE) az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg. Az intézményi FEUVE szabályzat alapja a Nevelési Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata igazgatója által kiadott FEUVE szabályzat, hiszen az NGSZ és az Intézmények közötti MEGÁLLAPODÁS értelmében az NGSZ FEUVE szabályzatát az Intézményre adaptálni kell, azaz az Intézményre vonatkozó helyi speciális szabályokat meg kell határozni. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője felelős: a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő költségvetési szerv vezetőjének az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény, (a továbbiakban Áht.) valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően kell megszerveznie és működtetnie a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést a költségvetési szerven belül. A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza: az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége, a kockázatkezelés, a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége. A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma 81

82 A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. 1. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (beleértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, megrendelők, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyv-vezetést és beszámolást). 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézményi gazdálkodással kapcsolatban, a rendelkezésre álló eszközök és források az első bekezdésben meghatározott elvekkel összhangban kerüljenek felhasználásra, a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek. 3. A FEUVE keretében működtetett vezetői ellenőrzés főbb eszközei postabontás, kötelezettségvállalási-, utalványozási-, ellenjegyzési-, aláírási jog gyakorlása, a Közgyűlési rendeletek és az NGSZ, valamint az intézményi szabályzatok, illetve vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos információk, a statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése, a vezetői értekezleteken tájékozódás a munkafolyamatok végrehajtásának helyzetéről, a végrehajtást esetleg akadályozó körülményekről, a vezetők és dolgozók beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés, soron kívüli belső ellenőrzések, vizsgálatok kérése, elrendelése, a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése. 82

83 4. A munkafolyamatba épített ellenőrzés főbb szempontjai FEUVE-ban a munkafolyamatba épített ellenőrzést, a jogszabályokban, szabályzatokban, munkaköri leírásokban foglalt előírások alapján kell végrehajtani, ki kell terjedjen az intézményi pénzügyi-gazdasági folyamatok egészére, azokat hézagmentesen fogja át, az egymásra épülő tevékenységeknél a soron következő feladat az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, az ellenőrzés során észlelt hiányosság kiküszöbölése nélkül a munkafolyamat nem zárható le. 5. A FEUVE végrehajtásának szabályai vezetői ellenőrzések végrehajtása: az intézmény főigazgatója és vezetői, ellenőrzéseik során az intézménnyel szemben támasztott követelmények a tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, a Közgyűlés rendeleteiben, határozataiban, a szabályzatokban és az NGSZ-hez rendelt Intézményekkel kötött MEGÁLLAPODÁSban foglalt előírások érvényesülését, végrehajtását és eredményességét veszik alapvetően figyelembe. szakmai tevékenységgel összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzése: a beruházási-, karbantartási-, felújítási munkákkal kapcsolatos eljárások szabályszerűségének ellenőrzése. A fenti munkák során és az átvételkor is iskolai érdekek érvényesülésének vizsgálata. Az NGSZ és az Intézmények közötti MEGÁLLAPODÁS teljesülésének ellenőrzése. gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok: a gazdálkodás szabályozottsága, szervezettsége ellenőrzése, különös tekintettel az iskolai és NGSZ szabályzatokban foglaltakra, a hatályos jogszabályi előírásokra, illetve a MEGÁLLAPODÁSRA. A pénzügyi-gazdálkodási feladatok végrehajtása, a bizonylatainak feldolgozása szabály-szerűségének ellenőrzése. A munkafolyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozás és a munkaköri leírások teljes körűsége. Az előző bekezdés végrehajtásával mennyire biztosítható az esetlegesen előforduló szabálytalanságok, hibák, hiányosságok észlelése, kiküszöbölése. 83

84 II. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL Az államháztartásról szóló, évi XXXVIII. törvény a alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 145/B -ában előírtak szerint a költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. Az ellenőrzési nyomvonal: a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonal egyben egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, az ellenőrzési nyom-vonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, s a hozzá tartozó felelős. A munkafolyamatba épített egyes ellenőrzési feladatokat, kötelezettségeket és azok tartalmát a pénzügyi-gazdasági tevékenységek végrehajtására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok (Ügy-rend, Pénzkezelési szabályzat, stb.), míg azt, hogy ezen ellenőrzési feladatokat személy szerint kik kötelesek elvégezni, a konkrét munkaköri leírások tartalmazzák. 1. A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal Ezen szabályzat tartalmazza táblázatos formában a költségvetési tervezés folyamatára vonatkozó ellenőrzési pontokat-feladatokat, ellenőrzési nyomvonalat. Az intézményi éves költségvetésének elkészítése során döntő fontosságú, a tárgyévet megelőző évi költségvetési teljesítési adatai, az évközi szerkezeti változások, a szintre hozás pontos számbavétele, valamint az intézmény működésének ellátásához szükséges feladatstruktúra, s az ahhoz kapcsolódó, indokolt költségek meghatározása. Az önkormányzat által meghatározott költségvetési keretek, szabályok és az intézményi feladat-struktúra indokolt költségeinek ismeretében, kerül sor a források és költségek felosztására, meghatározására. Mindezek után készülnek el az ETRIUSZ program használatával, a költségvetési munkalapok, mérlegek, valamint ezek szöveges indoklása. A tervezési folyamat egyes lépései egymást követően, csak az ellenőrzésre jogosult személy jóváhagyásával folytathatók, amennyiben az adott részfolyamat eredménye nem elfogadható, akkor azt a feladat végrehajtásáért felelős részére vissza kell fordítani, a hiba egyidejű megjelölésével. 2. Az előirányzat felhasználásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal Az igényelt szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok ellenőrzési nyomvonala: ezen szabályzat tartalmazza táblázatos és folyamatábra formájában az intézmény által igénybevett szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozóan, a munkafolyamatba beépített ellenőrzés ellenőrzési pontjait és ellenőrzési nyomvonalát. 84

85 Vizsgálati szempont: milyen feladatokat ellátó személyekhez milyen előzmények, és munkafolyamatok után kerül a bizonylat, s azon milyen ellenőrzési folyamatot hajt végre, végül hova továbbítja az ellenőrzött bizonylatot. Az állandó jellegű, folyamatos szolgáltatás bizonylatainál a táblázat teljesítés sorával kezdődik a munkafolyamatba épített ellenőrzés és a bizonylat feldolgozás folyamata. A kis összegű, készpénz használatával eszközölt beszerzések, szolgáltatások esetében a termék, szolgáltatás igénylője, az előzetesen biztosított készpénzelőleg közvetlen felhasználásával veszi igénybe a szolgáltatást, veszi birtokba a vásárolt terméket, s az arról készült bizonylat (számla) további útja megegyezik a már említett táblázat teljesítés sorával kezdődően. A készpénzforgalomnál egy további munkafolyamatba épített ellenőrzési pont, a pénztár ellenőri tevékenység van beépítve. A személyi és bér jellegű kiadásoknál a kötelezettségvállalás és ellenjegyzés szűkített folyamat a táblázathoz képest. Az ellenjegyzett kötelezettségvállalást (munkaszerződést, átsorolást, stb.), a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságához (továbbiakban MÁK) kell továbbítani számfejtésre és folyósításra. A MÁK az előzőek alapján készített jegyzéket megküldi az NGSZ-nek, ezt egyeztetni, érvényesíteni, utalványozni és ellenjegyezni kell lekönyvelés előtt. 3. Az ellenőrzési pontok tartalma: Kötelezettségvállalás, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési, vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, vagy ilyen követelés előírása, ennek írásban történő rögzítése. Ellenjegyzés a kötelezettségvállalás szabályszerűsége, a jogszabályok, a Közgyűlési rendeletek, határozatok, illetve a belső szabályzatokban előírtak betartása, a kötelezettségvállaló jogosultsága, illetve a teljesítéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata. Az utalványozást követő ellenjegyzés során arról kell meggyőződni, hogy az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, s a megelőző ellenőrzési pontoknál a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörtént-e, az arra jogosultak aláírásukkal azt igazolták-e. Érvényesítés annak vizsgálata, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek, a teljesítés a kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla, bizonylat számszakilag helyes-e, a be-fektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő, illetve a felhasználó által történő átvétele megtörtént-e. Az érvényesítés munkafolyamatában kell az adott teljesítéssel kapcsolatos minden okmányt, bizonylatot (megrendelés, szerződés stb.) az igazolt számlákhoz csatolni. Utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését jelenti, utalványrendelettel. Az utalványrendeletnek tartalmaznia kell az utalvány megnevezését, az adott intézmény nevét és a terhelendő bankszámla számát, a kifizetés, vagy a bevétel jogcímét, a fizetés időpontját és módját, a kedvezményezett megnevezését és címét, az érintett szakfeladat, illetve főkönyvi számla számát és megnevezését, az utalványozás keltét, az utalványozó és ellenjegyző aláírását, az általános forgalmi adó elszámolásához szükséges adatokat. 85

86 Pénztár ellenőrzés, melynek során a pénztár ellenőr a készpénzben teljesített kiadások esetében ellátja a bizonylatok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a Pénzkezelési Szabályzatban előírt, a házipénztár működésével kapcsolatos egyéb, munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat. Bármely ellenőrzési pontnál tapasztalt hiba, hiányosság esetén, az ellenőrzési pont ellenőrzési feladatait ellátó dolgozó az előző ellenőrzési ponthoz köteles, megállapításainak közlésével visszaküldeni a bizonylatokat (a közvetlen munkahelyi vezetőjének egyidejű tájékoztatásával), illetve a vonatkozó Szabályzatokban előírtak szerint kell eljárnia. Az ellenőrzési ponton elvégzett ellenőrzés igazolása után, amennyiben hiba, hiányosság nem merült fel, a következő feldolgozási, ellenőrzési ponthoz kell (végső esetben a bizonylatok fel-dolgozójához) a bizonylatokat továbbítani. 4. A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal Az intézményi éves beszámoló elkészítése során döntő fontosságú a tárgyévi költségvetési teljesítési adatainak, főkönyvi számlákon, könyvelési naplókban szereplő adatok, a főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás adatainak utóellenőrzése és egyeztetése, valamint a leltározás el-végzése, jóváhagyása. A teljesítésre vonatkozó egyeztetett, szükség esetén javított adatok felhasználásával készül el a beszámoló, az előírt jelentések, elszámolások, valamint a KASZPER, SAMU, KATI programok használatával, a beszámolási munkalapok, mérlegek, valamint ezek szöveges indoklása. A beszámoló elkészítésének egyes lépései egymást követően, csak az ellenőrzésre jogosult személy jóváhagyásával folytathatók, amennyiben az adott részfolyamat eredménye nem elfogadható, akkor azt a feladat végrehajtásáért felelős részére vissza kell fordítani, a hiba egyidejű megjelölésével, a hiba kijavítása érdekében 86

87 A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal

88 Az igénybe vett szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal 88

89 A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal 89