Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR A MEVACO Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez2ségi helyzetének értékelése a beszámoló alapján Küls szakmai konzulens: Berczeliné Hanol Teréz Operatív konzulens: Loós Attila Fritschi Mária Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA A VÁLLALKOZÁS LÉTREJÖTTE, FEJL-DÉSE Ahonnan a perforált lemezgyártás elindult A Rostalemezgyár áttelepítése Dunaújvárosba Újabb fejl$dési szakasz A CÉG TEVÉKENYSÉGI KÖRE A szolgáltatások ismertetése, lyukasztási típusok Lyukasztható alapanyagok és azok min$sége A perforálás technológiája A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A MEVACO KFT. PIACI HELYZETE A VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA A KOMPLEX GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA PARCIÁLIS HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata Készletgazdálkodás vizsgálata Bérhatékonyság és bérigényesség vizsgálata ANYAGI, VAGYONI HELYZET VIZSGÁLATA VAGYONSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA VAGYONFEDEZETTSÉG, ESZKÖZMEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ SAJÁT T-KE MUTATÓI PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET BEMUTATÁSA LIKVIDITÁSI MUTATÓK VEV--SZÁLLÍTÓI FUTAMID-K ELEMZÉSE A VÁLLALKOZÁS ELADÓSODOTTSÁGÁNAK (ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK) ELEMZÉSE CASH FLOW KIMUTATÁS

4 7. JÖVEDELMEZSÉGI HELYZET JELLEMZÉSE JÖVEDELMEZ-SÉG KÖZVETLEN MUTATÓI JÖVEDELMEZ-SÉG KÖZVETETT MUTATÓI EXPORTHÁNYAD, BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSI HÁNYAD ÖSSZEFOGLALÁS A VAGYONI-, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZ-SÉGI HELYZET ÉRTÉKELÉSE JÖV-BENI KILÁTÁSOK IRODALOM JEGYZÉK TÁBLÁZATOK ÉS GRAFIKONOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK

5 1. Bevezetés Hazánkban az utóbbi években megváltozott politikai viszonyok, gazdasági, társadalmi helyzet miatt, valamint a felgyorsult gazdasági, pénzügyi folyamtatok hatására szükségszernvé vált az egyes vállalkozások vagyoni, pénzügyi jövedelmezségi helyzetének megállapítása, elemzése és értékelése mind a tulajdonosok, mind küls érdekeltek számára, hogy döntéseik megalapozása érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre. Egy vállalkozás gazdálkodásának átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók alapján kerül sor. A számviteli beszámoló célja, hogy megbízható és valós képet nyújtson a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezségi helyzetérl. A beszámoló szükségességét a különböz rétegn piaci résztvevk információigénye támasztja alá: tulajdonosok hitelezk meglév és leend partnerek a vállalkozás környezetének makrogazdaságának a vállalkozás vezetink és dolgozóinak igénye. Az elemzési-értékelési lehetségeket befolyásolja a beszámoló formája. A Mevaco Kft. éves beszámolót köteles készíteni, melynek f részei: mérleg eredménykimutatás kiegészít melléklet Az üzleti jelentés év január 1-jétl nem része a beszámolónak, de azt továbbra is kell készíteni. Az adott üzleti évrl ez a beszámolófajta tekinthet a legrészletesebbnek, 4

6 hiszen a mérleg és az eredménykimutatás a leginkább tagolt, a kiegészít melléklet kötelez tartalmi elírásai a legbvebbek. Az éves beszámoló elemzésének feladata az adatok megfelel felbontása és csoportosítása. Az adatok ilyen formában történ értékelését és bemutatását mutatószámok segítségével tehetjük meg. A jól megválasztott mutatószámok jelentik tehát az éves beszámoló elemzésének eszköztárát. A mutatószámok csoportosítják és tömörítik sokatmondó információkká az éves beszámoló adathalmazát. A mutatók idbeli összehasonlításával, vagy éppen a tényadatok és az üzletági adatok egybevetésével is ellenrizhet és értékelhet, hogy a vállalkozás miként fejldött az elmúlt idszakban. Ugyan a mutatószámok a múltra vonatkoznak, de a vállalkozás stratégiájával együtt vizsgálva a jövbeni fejldés iránya is meghatározható. A vállalati gazdálkodás sokoldalú elemzése, a gazdasági helyzet reális és tárgyilagos értékelése alapján meghatározhatók a tevékenység kritikus pontjai, azok a gazdasági területek, amelyek megfelel mnszaki szervezi és fejlesztési intézkedések kidolgozását, illetve döntések meghozatalát igénylik. A tervezés és a vállalati döntések kidolgozása pedig a tényleges gazdasági helyzet reális és kritikus értékelése alapján történik. 5

7 2. A vállalkozás bemutatása 2.1 A vállalkozás létrejötte, fejldése Ahonnan a perforált lemezgyártás elindult A cég eredete az 1950-ben a Stahel és Lenner cég államosításával létrejött budapesti Rostalemezgyárra vezethet vissza. Ez egy monopol helyzetn gyár volt, mintegy ft foglalkoztatott. A rostalemezgyár rendelkezésére körülbelül 20 darab perforáló gép tartozott. Ezek általában primitív jellegn kisgépek voltak, nélkülözve minden biztonsági mnködést. Az 50-es évek közepétl került sor bvítésekre; újcsarnok, 2 darab perforáló gép, a szerszámkészítés, a raktározás, a csomagolás stb ban az expandált lemez gyártása is megkezddött, mely egy hulladék nélküli, táblalemezbl gyártott dróthálószern gyártmányt jelentett. Ez az új termék amellett, hogy a termékskálát bvítette új piacokat is teremtett A Rostalemezgyár áttelepítése Dunaújvárosba A Mezgazdasági és Gépipari Minisztériumban belátták, hogy a perforált lemez hiány sok ipari és mezgazdasági ágazatot visszatart, tehát valamit tenni kell ben született meg a döntés, hogy a Rostalemezgyárat az ország súlyozott közepe irányába, az alapanyagot, fejlesztést és munkaert biztosítani tudó nagyvállalathoz a Dunai VasmNbe kell telepíteni Dunaújvárosba. A sor és széles perforáló gépekkel vízmnveknek sznrket, szénbányáknak osztályozókat, valamint más vállalatok számára szellzrácsot, feljáró vonatlépcst, gabonasilókhoz, osztályozókhoz, szárítókhoz, gyümölcscentrifugákhoz, konvektorokhoz, gázkazánokhoz állítottak el termékeket. 6

8 2.1.3 Újabb fejl2dési szakasz Az 1985-ben pályázat kiírására került sor a Rostalemezgyár kihelyezésére. A nyertes a szekszárdi Mezgép lett (késbbi nevén (1987-tl) AGRAM Gépipari Vállalat Szekszárd). A cég az elkövetkez idszakban rendkívüli fejldési pályát futott be ben egy új CNC vezérlésn széles perforáló gépet szereztek be. A Dunai VasmN Lemezfeldolgozó Gyáregysége és a Szekszárdi Mezgép január 1-tl betéti társaság formájában mnködtették tovább a perforáló üzemet július 1-tl szekszárdi telephellyel megalakult a PERFAG (Perforált Lemez Gyártó Kft), amely újjáalakult cég 62 %-a a német Siedl-Mayer tulajdonában van, a magyar AGRAM Szekszárd 23 %-ban részesedik, míg magyar Dunai VasmN 15 % tulajdonrészt szerzett magának.1994-ben a Seidl-Mayer cég az AGRAM részét kivásárolta, késbb a Kft. 100 %-a a tulajdonába került. Ettl kezdve fokozott minségi követelmények kerültek eltérbe, dinamikusan fejld vállalattá vált. Sikeresen legyzte a 1990-es évek elején lesznkült piaci lehetségek okozta nehézségeket, amelyet a megjelen külföldi versenytársak okoztak ban a folyamatosan, lendületesen fejld és egyben ersöd cég 3 leányvállalatot hozott létre külföldön: LENGYELORSZÁG -- Perforblach ( Krakkó ) CSEHORSZÁG -- Semabohemia ( Brnó ) ROMÁNIA -- Stantobanat ( Temesvár ) Ezen kívül természetesen belföldi kirendeltségekkel is rendelkezett a PERFAG Kft. : SZEKSZÁRD (központ) BUDAPEST DEBRECEN SZEGED SZOMBATHELY 7

9 Magyarországon a PERFAG Kft. perforált lemez termelésben elfoglalt piaci részesedése 70 % ben a Gabo-Sema és a Perfag Kft. összeolvadt, továbbra is szekszárdi központtal. A PERFAG Kft ban megkapta az ISO 9002 minségtanúsítványt ben a két legnagyobb német perforált lemezgyártó cég fuzionált január 1-tl pedig Perfag névrl a német Holdinggal való egységes kép kialakítására törekedve a MEVACO nevet vették fel, 2001-tl a leányvállalatai is. Tehát innentl kezdve már egy világszínvonalú Holding közép és kelet-európai régió képviseljérl, a MEVACO Kft.-rl beszélhetünk. 2.2 A cég tevékenységi köre A szolgáltatások ismertetése, lyukasztási típusok A Mevaco Kft. szolgáltatásait a perforált termékek és azok továbbfeldolgozási lehetségei jelentik. A perforált termékek közül is kiemelkedik, mint legfbb termék a perforált lemez. A perforált lemez egy DIN normák szerinti lemez (tábla), amit azonos lyukakkal, szabályos elrendezésben sajtolással, kivágással stb. készítenek. A perforált lemezek nagyon sokfélék lehetnek. Eltérhetnek többek között a lyukasztás típusa, mintázat alapján. Az átereszt felületek jelenlegi maximális lehetsége kb. 70 %. Átereszt$ felületnek a lyukak és a ki nem lyukasztott felületek arányát nevezzük a perforált területen belül. Jelentsége az átfolyások illetve a statikus terhelések számításánál van. Lehetség van a lyukformákat, lyukelrendezéseket, lemezméretek, valamint a perforált mez méretét és nagyságát illeten egyedi igények kielégítésére is. 8

10 2.2.2 Lyukasztható alapanyagok és azok min2sége Az alapanyagok kiválasztása a perforálás eltt nagyon fontos tényez, mivel ez a késztermékben, félkész termékben min$ségként jelenik meg. A legyártott termék színvonala pedig minsíti a vállalatot. A fémek változatos tulajdonságai dönt jelentségnek lehetnek. Nem mindegy mi lesz a lemez rendeltetése, hol kerül felhasználásra, esetleg milyen igénybevételeknek kell megfelelnie. Így az anyagok lehetnek: Acél, natúr: jó hajlítási tulajdonságok jellemzik, fényes felületn lemez Horganyzott acél: lyukasztási folyamat során a horganybevonat egy része kendik fel a lyuk vágott felületére, ezért kültéri használat esetén utólagos felületkezelési eljárás tanácsolt Rozsdamentes acél: hosszú élettartamú, nehezebben megmunkálható, könnyen tisztítható Alumínium: félkemény, hegeszthet felület, galvanizálható, korrózióálló, jól megmunkálható Réz: jól megmunkálható, vasat nem tartalmazó, jó idjárásálló tulajdonságokkal rendelkezik Titáncink: kiindulási anyag cink, szilárdságit és a megmunkálási tulajdonságokat réz vagy titán hozzáadásával javítják A lemezek vastagsága 0,5 mm-tl 10 mm-ig terjedhet. A lemezek mérete is sokféle lehet A perforálás technológiája A perforálás egy nagyon összetett technológia mely nagy összpontosítást és figyelmet követel. A perforált lemezgyártás technológiája alapveten három részre osztható: 9

11 1, Sorperforálás Néhány lyukasztóval a gép sávonként végzi el a lemez teljes felületének lyukasztását egy osztószerkezettel ellátott asztal segítségével. Maximális méret 1500 x 3000 mm. Elnye: a rendkívül sokfajta lyukméret gyártásához viszonylag alacsony a szerszámozási költsége. Hátránya: hosszú technológiai id. 2, Széles perforálás A lyukasztás a lemez teljes szélességében egy lépésben történik. Maximális méret 1500 x 4000 mm, illetve visszatekercselve a szalag. Elnye: rövid technológiai id, magas termelékenység, egységesebb a lyukasztás. Hátránya: magas szerszámozási költség. 3, Számítógéppel vezérelt lemezmegmunkáló központ A lyukasztás maximum néhány lyukasztóval történik tetszleges elrendezésben. Maximális méret 1250 x 2500 mm (átfogással maximum 3500 mm). Elnye: speciális lyukelrendezés, változatos formájú kivágások, bonyolult alakzatok, kiemelkeden magas pontosság, kiváló minség, többféle szerszám automatikus, gyors cseréje, alacsony szerszámköltség. Hátránya: viszonylag hosszú megmunkálási id. 2.3 A társaság szervezeti felépítése A MEVACO Kft. szervezetileg 3 területbl tevdik össze. Ezek az értékesítés, a mnszaki terület és a logisztika. Természetesen ezek a területek is szétbonthatóak részegységekre. Az értékesítés élén természetesen az értékesítés ügyvezetje áll, míg alatta a marketing, a belföldi raktári értékesítés, a leányvállalati raktári értékesítés és a konstrukciós termékek raktári értékesítése található. A marketing hatáskörébe tartozik a 10

12 reklám, ügyintézés és a termékfejlesztés. A belföldi raktári értékesítés felel a magyarországi kirendeltségekért (Szekszárd, Szeged, Budapest, Szombathely, Debrecen), illetve a kirendeltség vezetkön keresztül az ott folyó munkáért. A leányvállalati raktári értékesítés felels a külföldi leányvállalatok (Lengyelország, Csehország) értékesítési munkájáért. A konstrukciós termékek (a továbbiakban KT) értékesítésének vezetje tartja a kapcsolatot a KT értékesítkkel, illetve a leányvállalatoknál folyó KT értékesítéssel. A mkszaki terület a legtöbb dolgozót foglalkoztató terület. Ehhez a területhez kapcsolható a gazdasági részleg is, a fkönyvel, a kontroller és a számítástechnikai csoport. A mnszaki terület ügyvezetje Frei István, aki a cég megalakulása óta a vállalat élén dolgozik. Alatta helyezkednek el a vállalati hierarchiában a mnszaki vezetés, úgy mint a perforálás, karbantartás, továbbfeldolgozás mnszaki vezeti, illetve a minségbiztosítási vezet. A mnszaki vezetés felügyelete alá tartozik az üzemvezetés, úgy mint a perforálási termelés vezet, anyagelkészítés csoport vezet, karbantartás vezet, továbbfeldolgozás vezet valamint a mnszaki fejleszt és a gyártáselkészít. A perforálási termelés vezet felel a perforálási csoport vezetk (az beosztottjaik a gépkezelk), és a szerszámelkészítési csoportvezet (az beosztottjai a szerszámelkészítk) munkájáért, míg az anyagelkészítési csoport vezet az anyagelkészítk munkájáért felel. A karbantartás vezet felügyelete alá tartoznak a karbantartók, míg a továbbfeldolgozás vezet felügyelete alá tartoznak a továbbfeldolgozás gyártás elkészít, a továbbfeldolgozás anyagelkészít kooperátor, és a gépkezelk. A fenti leírásból érzékelhet, hogy a mnszaki terület egy nagyon összetett és bonyolult részleg, ahol közvetve minden dolgozó kapcsolatban áll egymással. A következ nagy terület a logisztika. Itt is mint mindenütt, az ügyvezet felels az osztályon folyó munkáért. Az beosztottjai a humán erforrás vezet, a központi raktárvezet, valamint a beszerzési osztály. Egyik f területe a rendeléskezel központ, melynek feladatai: -intézi a testvérvállalati, leányvállalt értékesítést, -kezeli a reklamációkat, -gyártás programozás, -logisztika. A beszerzés részei a készletgazdálkodás, fuvarszervezés, vámügyintézés. A központi raktár vezet felügyelete alá tartoznak a raktárosok és a logisztikai ügyintéz. 11

13 2.4 A Mevaco Kft. piaci helyzete Minden vállalat mieltt elkezdené üzleti tevékenységét, termékeinek piacát, a piacának szerkezetét fel kell térképeznie. A piacról a lehet legtöbb információt kell megszereznie. Meg kell tudnia kik a vevi és azok lehetséges magatartását fel kell mérnie, hogy megismerje a piac vevi oldalának jellemzit. Másrészrl a kínálati oldalt, versenytársakat sem hagyhatja ki a vizsgálatból, tehát a piac sajátos adottságaival kell foglalkozzon. A Mevaco Kft. iparágban elfoglalt helyzete szerint domináns és ers vállalat (nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-közép Európában is), kb. 70%-os részesedéssel. Ez azt jelenti, hogy a MEVACO ellenrizni tudja a versenytársak viselkedését, stratégiai döntéseiket széles körbl választhatják ki, a versenytársak reagálásától függetlenül önálló akciókba kezdhet anélkül, hogy az hosszútávon pozícióját veszélyeztetné. A cég a legnagyobb piacrészesedéssel bír, és általánosságban képes arra, hogy a többieknek diktálja az árakat. Egyenlre még érvényesíteni tudja dominanciáját az egész iparágban, még a MEVACO jelenti a viszonyítási pontot a versenytársakhoz képest.. A versenytársak azonban állandó kihívást jelentenek, figyelik a cég gyenge pontjait, azokat akarják ellenük kihasználni. Ilyen gyenge pontja például a vállaltnak az új termék bevezetése, az áruterítés szélessége és a promóciók hatékonysága. Ezek a területek jelenleg fejlesztés alatt állnak, de még több területen is szükség van ilyen fejlesztésekre, javításokra. Ahhoz, hogy a vállalt vezet helyét meg tudja tartani: meg kell találni a piac bvítésének módját a megfelel defenzív és offenzív akciókkal a piacrészesedést meg kell védeni a részarány emelését akkor is meg kell próbálni, ha a piac mérete már nem növelhet. 12

14 3. A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése A számviteli politika kialakításának elsdleges célja, hogy annak alapján olyan számviteli rendszer kialakítására kerüljön sor, melynek mnködése biztosítja a megbízható valós adatokat az éves beszámoló összeállításához valamint megfelel információt szolgáltat a vezeti döntések meghozatalához. A kialakításánál körültekinten kell eljárni, mivel gyakori változtatása sérti a számviteli alapelveket. A számviteli politika kialakítását -mely kollektív feladat- majd további karbantartását a Mevaco Kft. fkönyvelje hangolja össze. A számviteli politikát a Mevaco Kft-nél mnköd vezeti csoport fogadja el, és az ügyvezet igazgató írja alá. A társaság számviteli politikája a számviteli törvény végrehajtására vonatkozóan a következ témákhoz kapcsolódóan tartalmaz elírásokat: beszámolási és könyvvezetési forma, alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása, a maradványérték meghatározása, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai, az 50 ezer Ft egyedi beszerzési, érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának a meghatározása, az értékvesztés elszámolásának feltételrendszere, az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történ számbavétele, az eredmény-kimutatás formájának megválasztása, a rendkívüli és szokásos események minsítése, a kiegészít melléklet tartalma, szerkezete, a céltartalék képzés szabályai, az idbeli elhatárolás rendje, a számviteli elszámolás szempontjából lényeges nek minsített információk, az ellenrzés, az önellenrzés során jelentsebb összegn hibák, 13

15 a számviteli elszámolás szempontjából nem jelents -nek minsített árfolyamváltozások, a bizonylatok könyvekben történ rögzítésének rendje, az éves beszámoló elkészítésének idpontja, a beszámolóért való felelsség, könyvvizsgálati kötelezettség. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes elírásait külön szabályzatok rögzítik. A Számviteli törvényben foglalt elírások alapján a Mevaco Kft. éves beszámoló készítésére, valamint a beszámolási formához igazodóan ketts könyvvezetésre kötelezett. Az adott naptári évrl az éves beszámolót december 31.-i fordulónappal kell elkészíteni, a mérlegkészítés idpontja január 31, és ezeket legkésbb a tárgyévet követ május 31-ig kell a cégbíróságnál letétbe helyezni. A társaság összköltség eljárással készíti eredmény-kimutatását. A törvény adta lehetségnek megfelelen a Mevaco Kft. nullának tekinti a maradványértékét minden 500 ezer forint alatti tárgyi eszköznek. A rendkívüli események eredményre gyakorolt hatása független a vállalkozás tevékenységétl, a cég rendes üzletmenetén kívül esnek, a vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolására -a szellemi termékek kivételévela számviteli törvény kötelezen betartandó idkorlátokat állapít meg. A szellemi termékek értékcsökkenésének megállapítása lineáris módszerrel történik, amely mértéke 33 %. A tárgyi eszközök esetében is a bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik az elszámolásra kerül értékcsökkenés meghatározása, de a leírási kulcs nagysága mérlegtételenként eltér. [5] 14

16 4. A gazdasági hatékonyság vizsgálata A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s annak érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. (Az eredmény és a ráfordítás fogalmakat itt nem számviteli, hanem közgazdasági értelemben használjuk.) Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (erforrás-felhasználás) viszony határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. Gazdasági hatékonyságon az összes termelési tényez (erforrás) együttes eredményességét értjük. A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb). A tevékenységek gazdaságosságának vizsgálatához és összehasonlító elemzéséhez olyan gazdasági mutatókra van szükség, amelyek sokoldalúan jellemzik a gazdálkodás hatékonyságát és vállalkozási szemléletn jövedelmezségét. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejldésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. Ezért a hatékonyság a felhasznált erforrások egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges erforrások mennyiségével mérhet. A jövedelmezség csak pénzértékben mérhet, míg a gazdaságosság mérésénél ezen kívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, st a vállalkozáson belüli egységek szintjén is.[3] A komplex hatékonyság mérésének mutatóit a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki. Ezek a mutatók a nemzetgazdasági szemléletn, de vállalati szinten számított hozammutatók segítségével mérik a gazdálkodó egységek hatékonyságát, melyek közül a fontosabbak: 15

17 bruttó termelési érték: a bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidszaki teljes hozamértékét jelenti. Vagyis az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékével. Figyelembe kell vennünk olyan hozamokat is, amely egy lassúbb folyamat eredményeként jelenik meg a következ évek ráfordításaiban. E körbe tartozik a saját elállítású eszközök értéke. (+ saját elállítású eszközök aktivált értéke, +(-) saját termelésn készletetek állományváltozása) anyagmentes termelési érték: a bruttó termelési értékbl kiindulva számítható az anyagjellegn ráfordítások összegével csökkentve azt. Itt az anyagköltséget és az igénybevett szolgáltatások értékét kell levonni. nettó termelési érték: közelítleg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzés egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket számszernsíti. Számítási módja: az anyagmentes termelési értékbl kell kiindulni, és azt csökkentve az értékcsökkenési leírás összegével kapjuk meg a mutató értékét. tiszta jövedelem: e mutatót a nettó termelési értékbl kiindulva számoljuk, vagyis csökkentjük a bruttó munkajövedelemmel. A bruttó munkajövedelem magába foglalja a bérköltséget, és a személyi jellegn egyéb kifizetéseket. [3] A hozammutatók alakulása a Mevaco Kft-nél 1. sz. grafikon eft év bruttó termelési érték nettó termelési érték anyagmentes termelési érték tiszta jövedelem 16

18 A bruttó termelési érték évrl évre növekedett, ami az érétkesítés nettó árbevételének folyamatos jelents emelkedésével magyarázható. Az anyagmentes termelési érték mutató nagysága 2000-ben egy kissé visszacsökkent, aminek az az oka, hogy az anyag költség és az igénybe vett szolgáltatások költsége nagyobb mértékben növekedett, mint a bruttó termelési érték. A nettó termelési érték és a tiszta jövedelem mutató is ugyanazt a tendenciát mutatja, mint az anyagmentes termelési érték. Tehát 2000-ben visszaesik a mutató értéke, majd 2001-ben növekedést láthatunk 1999-hez, és 2000-es évhez képest is. 4.1 A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex hatékonyság mérésének két fontos mutatója van: lekötött termelési tényez2k hatékonysága mutató, mely megmutatja, a 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezre jutó nettó termelési értéket. Kiszámítása: a nettó termelési értéket osztjuk az összes eszköz 0,2-szeresének és az összes kifizetett bér 1,8-szorosának összegével, majd megszorozzuk 100-zal. ráfordítás-hatékonyság, amely a 100 Ft él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelmet mutatja. Megnevezés 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezre jutó nettó termelési érték 100 Ft él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem A komplex gazdasági hatékonyság alakulása Ft-ban Mevaco Kft ,4 70,9 75,4 14,1 6,5 7,0 1. sz. táblázat 17

19 A lekötött termelési tényezk hatékonysága mutató mértéke akkor jó, ha 100 feletti. Magyarországon az iparvállalatok nem érték el ezt a 100 Ft-os normát, így az átlag hazánkban e területen Ft körül mozog. A Mevaco Kft ben mnködött a leghatékonyabban, mivel ebben az évben az erforrás-hatékonyságmutató elérte a 100 Ft-os határt, és az él és holtmunkára jutó tiszta jövedelem is ebben az évben volt a legmagasabb. A 2000-es év a vállalat szempontjából kevésbé volt hatékony, míg a 2001-es évre vonatkozóan javuló tendencia mutatkozik. 2. sz. grafikon A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása 120,0 100,0 80,0 Ft 60,0 40,0 20,0 0, év 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez%re jutó nettó termelési érték 100 Ft él% és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 4.2 Parciális hatékonyság elemzése Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata Eszközhatékonyság Az eszközhatékonyság mutatói a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén elállított új érték-képzdést fejezik ki szorzószám formájában. Az eszközhatékonyság mutatóit úgy számoljuk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk a megfelel eszközzel, majd megszorozzuk 100-zal. 18

20 Az eszközhatékonyság alakulása Ft-ban Megnevezés 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft "összes" eszközre jutó nettó termelési érték Mevaco Kft ,3 93,2 116,6 351,5 279,6 341,3 124,3 69,9 86,9 2. sz. táblázat Az aktivált tárgyi eszköz és az összes eszköz hatékonyság mutató akkor jó, ha minél jobban eltér száztól felfelé. Így e két mutató alapján a Mevaco Kft ben volt a leghatékonyabb, majd 2000-ben egy nagy visszaesés mutatkozik ben javult a vállalkozás hatékonysága, de az összes eszköz hatékonyság mutató esetében nem éri el a 100 Ft-os kedvez határt, míg a másik arányszám esetén megfelel a mutató nagysága, ami alapján a társaság helyzetét hatékonynak tekinthetjük. A készlethatékonyság mutató akkor kedvez, vagyis abban az esetben nevezhetjük a vállalatot hatékonynak mnködnek, ha mértéke 200 felett van és minél jobban eltér ettl felfele. E mutató ingadozik, de mindhárom évben a mutató mértéke jónak mondható Eszközigényesség Az eszközigényesség mutatók az eszközhatékonysági mutatók reciprokai. Vagyis úgy számoljuk ki, hogy az aktivált tárgyi eszközt, a készletet, az összes eszközt különkülön osztjuk a nettó termelési értékkel, majd szorozzuk százzal. 19

21 Az eszközigényesség alakulása Ft-ban Megnevezés 100 Ft nettó termelési érték elállításához szükséges tárgyi eszköz 100 Ft nettó termelési érték elállításához szükséges készlet 100 Ft nettó termelési érték elállításához szükséges összes eszköz Mevaco Kft ,0 107,3 85,8 28,4 35,8 29,3 80,4 143,1 115,1 3. sz. táblázat E mutatók akkor tekinthet kedvez tendenciájúnak, ha csökkenést mutat, vagyis minél jobban eltér 100-tól lefelé, annál kedvezbb a mutató értéke. A tárgyieszközigényesség mutató alapján a Mevaco Kft. helyzete 1999-ben és 2001-ben kedvez, míg 2000-ben kissé átlépi a 100-as határt, ami a nettó termelési érték csökkenésével magyarázható, illetve a már megkezdett nagy gép beruházással. A nettó termelési értékre sok tényez hat. (E mutatóra ható tényezk egy részét már a 4-es pont els részében bemutattam.) A második mutató alapján a vállalkozás helyzete jónak mondható, mivel mindhárom évben nagy mértékben eltér 100-tól lefelé, bár 2000-ben kissé megnövekedett a viszonyszám értéke, de még az is elfogadható, és 2001-re további csökkenés mutatkozik. Az összes eszköz igényesség arányszám csak 1999-ben elfogadható, a másik két évben átlépi a korlátot ben a magas mutatószám ellenére javuló tendenciát láthatunk hiszen csökkent a viszonyszám nagysága. 20