Utószó A TÖRTÉNELEM VÉGE ÉS AZ UTOLSÓ EMBER második puhafedeles kiadásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Utószó A TÖRTÉNELEM VÉGE ÉS AZ UTOLSÓ EMBER második puhafedeles kiadásához"

Átírás

1

2 Utószó A TÖRTÉNELEM VÉGE ÉS AZ UTOLSÓ EMBER második puhafedeles kiadásához A történelem vége? címû esszém publikálása * óta eltelt tizenhét évben minden elképzelhetõ nézõpontból érte bírálat hipotézisemet. A történelem éve és az utolsó ember címû könyvem második puhafedeles kiadása alkalmat kínált arra, hogy újrafogalmazzam eredeti gondolatmenetemet, megválaszoljam az általam legkomolyabbaknak tekintett ellenvetéseket, és reflektáljak bizonyos fejleményekre, melyek 1989 nyara óta a világpolitikában lezajlottak. Hadd kezdjem az alábbi kérdéssel: mit jelent a címben szereplõ kifejezés, a történelem vége? A kifejezés természetesen nem eredeti: Hegeltõl, illet ve közismertebb módon Marxtól származik. Hegel volt az elsõ historista filozófus, azaz olyan, aki koherens, evolúciós folyamatnak tekintette az emberi történelmet. Hegel úgy látta, ez az evolúció az emberi ész fokozatos kifejlését jelenti, olyan folyamatot, amely végül a szabadság expanziójához vezet a világban. Marx inkább közgazdaságilag megalapozott elméletet * The End of History?, in The National Interest, Summer (A fordító megjegyzése) 713

3 dolgozott ki, amely szerint az emberi társadalmak evolúciója során a prehumán társadalmak vadászó-gyûjtögetõ, majd mezõgazdasági, s végül ipari társadalmakká lesznek megváltoznak a termelési eszközök; a történelem vége tehát nála a modernizáció valamiféle elméletét jelentette, s az a kérdés fakadt belõle, hova vezet majd végül ez a modernizációs folyamat. A Kommunista kiáltvány megjelenése (1848) és a XX. század vége közti idõszakban sok haladó értelmiségi úgy hitte, a történelemnek lesz valamilyen végpontja, s a történelmi folyamat kommunista utópiában fog bevégzõdni. Az, hogy a történelemnek van vége, nem az én állításom volt tehát, hanem Karl Marxé. Abból az egyszerû belátásból indultam ki, hogy ben nem úgy fest, mintha valóban meg is valósulna az elképzelése. Úgy láttam, ha az emberi történelem folyamata vezet is valamerre, nem a kommunizmus, hanem a marxisták által polgári demokráciának nevezett társadalom felé. Úgy látszott, a társadalomnak nem létezik olyan, magasabb rendû formája, amely képes túllépni a szabadság és egyenlõség kettõs elvén alapulón. Ale - xandre Kojève, a jelentékeny, orosz származású francia hegeliánus gondolkodó meglehetõsen rosszmájúan fogalmazta meg ezt a gondolatot, mondván, a történelem 1806-ban, abban az évben ért véget, amikor Napó - leon a jéna auerstadti csatában vereséget mért a porosz királyságra, így juttatva el a francia forradalom elveit Németországnak abba a szegletébe, amelyben Hegel tartózkodott. Minden, ami azóta történt, ennek az eseménynek megannyi, az említett elvek univerzalizálódá- 714 sának, azaz egész világon való elterjedésének folyamatában megvalósult változata. Sok elemzõ szembeállított egykori tanárommal, Samuel Huntingtonnal, aki a kultúrák konfliktusáról írott nevezetes könyvében * a világ fejlõdésével kapcsolatos egészen más felfogást javasolt. Úgy gondolom, bizonyos szempontokból talán túlhangsúlyozzák világról alkotott felfogásunk különbségét. Például egyetértek Huntingtonnal abban, hogy a kultúra az emberi társadalmak kiiktathatatlan alkotóeleme, és kulturális értékekre hivatkozás nélkül nem érthetjük meg a fejlõdést és a politikai élet jelenségeit. De létezik olyan alapvetõ probléma, amely elválaszt bennünket. Ez az a kérdés, vajon a Nyugaton, a felvilágosodás idején kifejlõdött értékek és intézmények potenciálisan egyetemesek-e (mint Hegel és Marx gondolta), vagy pedig késõbbi filozófusok, például Nietzsche és Heidegger felfogásával összhangban valamilyen kulturális horizonton belül érvényesek, e ho rizonthoz kötõdnek. Huntingtonnak nyilvánvaló meggyõzõdése, hogy nem univerzálisak. Gondolatme - nete szerint a számunkra, nyugatiak számára ismerõs politikai intézmények bizonyosfajta nyugat-európai keresztény kultúra melléktermékei, s e kultúra határain túl soha sehol sem fognak gyökeret ereszteni. A döntõ megválaszolandó kérdés tehát az, hogy egyetemes * Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a vi - lágrend átalakulása, Budapest: Európa, (Puszta Dóra és Gecsényi Györgyi fordítása.) 715

4 jelen tõség illeti-e meg a nyugati értékeket és intézményeket, vagy pedig egy jelenleg hegemón kultúra idõleges sikerét jelenítik meg csupán. Huntingtonnak teljesen igaza van abban, hogy a mo - dern, szekuláris demokrácia történelmi gyökere a kereszténységben keresendõ s ebben nincs semmi eredeti. Többek között Hegel, Tocqueville és Nietzsche is úgy gondolták, hogy a modern demokrácia az egyetemes emberi méltóság keresztény tanának szekuláris változata, melyet ma az emberi jogok nem vallási politikai tanaként szokás érteni. Úgy vélem, történelmi né - zõ pontból ez kétségtelenül így is van. Miközben azonban a modern liberális demokrácia ebben a konkrét kulturális közegben gyökerezik, a kérdés az, hogy ezek az eszmék elszakíthatók-e a konkrétan megragadható eredetüktõl, lehet-e jelentésük a nem keresztény kultúrákban élõk számára. A tudományos módszer, amelyen modern technikai civilizációnk nyugszik, kontingens okokból egy bizonyos pillanatban szintén Európa modern kori történelmének korai szakaszán bukkant fel, és egyes filozófusok például Francis Bacon és René Descartes gondolatain alapult. De miután megszületett, az egész emberiség birtoka lett, ázsiaiak, afrikaiak és indiaiak számára egyaránt használhatónak bizonyult. Ennélfogva az a kérdés, hogy a szabadság és az egyenlõség elvének, melyeket a liberális demokrácia alapjának tekintünk, van-e hasonló egyetemes jelentõ - sége. Én úgy hiszem, igen, s úgy gondolom, a történelmi evolúciónak van valami átfogó logikája, amely meg- 716 magyarázza, társadalmaink kifejlésével miért kellene szerte a világon növekednie és erõsödnie a demokrá - ciá nak. A történelmi evolúció nem a történelmi determinizmus merev formája, mint a marxizmus, hanem olyan, a mélyben munkáló erõk összességét jelenti, amelyek oly módon hajtják elõre az emberi társadalmi evolúciót, hogy az azt sugallja, ennek az evolúciós folyamatnak a végén több demokráciának kellene lennie, mint amennyi az elején volt. A marxi hegeli értelemben vett Történelem végsõ soron a tudományban és a technikában gyökerezik. A tudomány kumulatív: nem felejtjük el periodikusan a tudományos felfedezéseket. Ez teremti meg a gazdasági világot, hiszen a technika alkotja meg a termelési lehetõ - ségek horizontját, szavatolva, hogy a gõzgép kora más lesz, mint az ekéé, ahogyan a tranzisztor és a számítógép kora is különbözni fog a szén és acél korától. A tu - dományos fejlõdés teszi lehetõvé a termelékenység rendkívüli megnövekedését, ami a modern kapitalizmus mozgatójának bizonyult, felszabadítva a modern piacgazdaságokban a technikát és az eszméket. A gazdasági fejlõdés az életszínvonal általánosan kívánatos növekedését idézi elõ. Ennek bizonyítéka szerintem egyszerûen az, ahogyan az emberek a lá - bukkal szavaznak. Minden évben szegény, kevésbé fejlett társadalmakban élõk milliói igyekeznek elköltözni Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, Japánba vagy más fejlett országokba, mivel úgy látják, hogy az emberi boldogság lehetõségei jóval nagyobbak egy gazdag, mint egy szegény társadalomban. Bár akad szá- 717

5 mos Rousseau-követõ álmodozó, aki úgy képzeli, boldogabb életet élne valamilyen vadászó-gyûjtögetõ vagy földmûvelõ társadalomban, mint, mondjuk, a mai Los Angelesben, nemigen találkozunk olyanokkal, akik ténylegesen e felfogás szerint is döntenek. A liberális demokráciában élés vágya elsõ látásra már korántsem annyira elterjedt, mint a gazdasági fej - lõdés vágya. S csakugyan, sok autoritárius rendszer például a mai Kína és Szingapúr vagy Chile Pinochet tábornok uralma alatt egészen sikeresnek bizonyult a gazdasági fejlõdésben és a modernizációban. Ám Mar - tin Lipset megállapítása szerint erõs korreláció van a sikeres gazdasági fejlõdés és a demokratikus intézmények fejlõdése között, több okból is. Ha egy országban az egy fõre esõ éves jövedelem meghaladja a mintegy 6000 dollárt, akkor már nem mezõgazdasági társadalomról van szó. Valószínûleg van tulajdonnal bíró kö - zéposztálya, komplex civil társadalma, magasabb szintû elitje és közoktatása. Mindezek a tényezõk általában elõmozdítják a demokratikus részvétel vágyát, ily mó - don alulról fölfelé sürgetve a demokratikus politikai intézmények iránti igényt. A modernizációs folyamat utolsó aspektusa a kultúra területét érinti. Mindenki akar gazdasági fejlõdést, a gaz dasági fejlõdés pedig általában demokratikus politikai intézmények formálódását segíti elõ. A modernizációs folyamat végén azonban senki sem akar kulturális uniformitást; sõt a kulturális identitással kapcsolatos problémák ismét nagy erõvel bukkannak fel. Hunting tonnak igaza van, amikor azt mondja, nem fogunk olyan világban élni, amelyben kulturális uniformitás uralkodik (e világ globális kultúráját testesíti meg nála a davosi ember ). Csakugyan nem akarnánk olyan világban élni, amelyben valamiféle globalizált amerikanizmuson alapuló, egyenszabású egyetemes kulturális érté kekkel rendelkeznénk. Fontosak számunkra a konk rét, közösen birtokolt történelmi hagyományok és a közös emlékezet más aspektusai, amelyek a vallási értékeket és a közös életet alkotják. A mai liberális demokráciák életére így az Egyesült Államokéra is az jellemzõ, hogy az emberek folyamatosan kinyilvánítják vagy épp újraalkotják kulturális vagy csoportidentitásukat. Olyan terep ez, amelyen nemigen tudnak kalauzunkul szegõdni a modern liberalizmus eredeti elméletalkotói. Hobbes, Locke, Mon - taigne és Rousseau egyaránt az autonóm döntés lehetõ - ségét választó, az állammal szemben álló egyének problémáját látták a liberális pluralizmus problémájának. De a modern liberális társadalmakban az egyének olyan kulturális csoportokká szervezõdnek, amelyek a csoport jogait nyilvánítják ki az állammal szemben, a csoporton belül pedig korlátozzák az egyének döntési szabadságát. Ez megnyilvánulhat szelíd formában, mint amikor a francia kanadaiak kötelezõvé teszik a québeci diákok francia nyelvû oktatását, de komolyabb formában is, amikor azt hirdetik Európában iszlamista prédikátorok, hogy a saríának kellene elsõbbséget élveznie a francia vagy holland jogrendhez képest. Az állam- 719

6 nak abban kell döntenie, hogy csak az egyének, vagy pedig a csoportok szintjén is értelmezhetõnek tartja-e a liberális pluralizmust, melyet felelõs megvédeni; ez utóbbi esetben pedig arról kell döntenie, hogy az egyéni jogok miféle korlátozását hajlandó elnézni a csoportok részérõl. E probléma behatóbb vizsgálata túlmutat azon, amit jelen bevezetõmben tárgyalni szándékozom. Néhány liberális társadalom az egyéni jogokat védelmezi rendkívül mereven a csoport jogaival szemben; a multikulturalizmus, a kétnyelvûség és a csoportelismerés más formái azonban mára a közpolitika elemei - vé váltak az Egyesült Államokban és más nyugati demokráciákban. Másfelõl a liberális társadalmak többsége felismerte, hogy a csoport elismerése aláaknázhatja a tolerancia és az egyéni jogok liberális alapelvét. Mint Charles Taylor kifejti, a liberalizmus azért nem lehet teljesen pártatlan a különbözõ kultúrákat illetõen, mert maga is tükröz bizonyos kulturális értékeket, és szükségképpen el kell utasítania azokat a másfajta kultúrát megtestesítõ csoportokat, amelyek maguk mélységesen illiberálisak. * A szekuláris politika alapelve lényegében pragmatikus megfontolásokból lett a modernizációs folyamat része. A kereszténység történetében az egyház és az állam az iszlámtól eltérõen eleinte külön entitások voltak. Ám az elkülönülés sohasem volt szükségszerû * Charles Taylor: Multiculturalism: Examining the Politics of Recognition, Princeton: Princeton University Press, vagy teljes. A középkor végén az európai fejedelmek szabták meg alattvalóik vallási meggyõzõdését; a reformációt követõen fellángolt, szekták-felekezetek közötti konfliktusok több mint egy évszázadon át tartó véres háborúzáshoz vezettek. A modern, szekuláris politika tehát nem közvetlenül fakadt a keresztény civilizációból, hanem fájdalmas történelmi tapasztalatok voltak szükségesek az elsajátításához. A korai modern liberalizmus egyik fegyverténye az volt, hogy sikerült meg - gyõznie a közfelfogást: a politika tartományából kiiktatva a vallásra kell hagyni a végsõ rendeltetés és célok taglalását. A Nyugat megvívta már, s úgy hiszem, az iszlám világ épp most vívja ezt a küzdelmet. Mint elõszavam elején utaltam rá, A történelem vége alapgondolatát megfogalmazása elsõ pillanatától kezdve sok nézõpontból érték támadások. A bírálatok jó része egyszerûen abból fakadt, hogy megfogalmazóik például azok, akik úgy hitték, azt gondolom, egyszerûen nem történnek többé események félreértették, mit is igyekszem kifejteni. Az effajta kritikákkal itt nem szándékozom foglalkozni, hiszen jó részük megfogalmazására sor sem került volna, ha az érintettek egyszerûen vették volna a fáradságot, hogy elolvassák a könyvemet. Van azonban egy nagyon elterjedt félreértés, amelyet igenis tisztázni akarok: nevezetesen azt, amely szerint valamiképpen a történelem végének sajátosan amerikai változata mellett érvelek, éspedig az egyik bírálóm megfogalmazása szerint soviniszta triumfalizmus- 721

7 sal. * Sokan úgy vették, a történelem vége kifejezés Amerikának a világ többi része fölött általában érvényesülõ hegemóniáját fogalmazza meg tömören vagyis nemcsak az eszmék és értékek tartományában tapasztalt hegemóniát, hanem az abban megnyilvánulót is, hogy Amerika ténylegesen gyakorolja a hatalmát a világrend saját érdekeinek megfelelõ alakításában. Mi sem állhatna távolabb az igazságtól. Aki ismeri Kojève-et és a történelem végérõl általa kifejtett felfogás eszmetörténeti gyökereit, az tudja, hogy a valódi világban sokkal teljesebb értelemben testesíti meg ezt az eszmét az Európai Unió, mint a mai Egyesült Államok. Kojève-vel összhangban azt fejtettem ki, hogy Európa valójában a történelem végén színre lépõ utolsó ember számára otthont nyújtó házként épül. A legteljesebb értelemben Németországban ható álom a nemzeti szuverenitásnak, a hatalmi politikának és a katonai erõ alkalmazását szükségessé tevõ küzdelmeknek (erre a témára késõbb visszatérek) a meghaladását tûzi ki célul; az amerikaiak ezzel szemben elég hagyományosan értelmezik az önrendelkezést, megtapsolják a katonaságukat, szeretik a hazafias július 4-ei parádékat. A modern liberális demokrácia a szabadság és egyenlõség kettõs elvén alapszik. A két elv állandó feszültségben van egymással: az egyenlõség csakis az erõs, az egyéni szabadságot korlátozó állam beavatkozásával maximalizálható; a szabadságot pedig csak * Nicolas van de Walle Michael Bratton, Democratic Experiments in Africa: Regime Transitions in Comparative Perspective, Cambridge: Cambridge University Press, 1997, veszélyes fokú társadalmi egyenlõtlenséget gerjesztve lehetne meghatározatlan mértékben kiterjeszteni. Minden liberális demokráciának kompromisszumot kell kötnie a kettõ között. A mai európaiak általában a nagyobb egyenlõséget részesítik elõnyben a szabadsághoz képest, az amerikaiak pedig, éspedig a történelmükben gyökerezõ okok miatt, a nagyobb szabadságot az egyenlõséghez képest. Ezek fokozati, nem pedig elvi különbségek; bár magam bizonyos vonatkozásokban az amerikai változatot részesítem elõnyben az európaival szemben, ez inkább pragmatikus megfontolást és ízlést tükröz, mintsem elvi álláspontot. A történelem végé-ben kifejtett forgatókönyvvel szemben felhozott sok ellenvetés közül négyet tekintek igazán komolynak. Az elsõ az iszlámmal mint a demokrácia akadályával kapcsolatos; a második a nemzetközi szintû demokrácia problémájával; a harmadik a politika tartományának az autonómiáját érinti; a negyedik pedig a technológiai változások elõre nem jelzett következményeivel kapcsolatos. Ezeket veszem most szemügyre. Különösen a szeptember 11-ei terrortámadások óta sokan fogalmazták meg, hogy alapvetõ feszültség van az iszlám mint vallás és a modern demokrácia kifej - lõdésének a lehetõsége között. Ha körülnézünk a világban, szembeötlõ, hogy a muszlim világ széles sávja azt a területet jelenti, ahol nem érvényesül a demokratikus fejlõdés Latin-Amerikában, Európában, Ázsiában, sõt még a szubszaharai Afrikában is megfigyelhetõ átfogó mintája. Sokan úgy érvelnek tehát, hogy az iszlám taní- 723

8 tás egyes elemei például a vallás és az állam egysége esetleg leküzdhetetlen akadályt jelenthetnek a de - mokrácia terjedése elõtt. Rendkívül kétségesnek látom, hogy a probléma magából az iszlámból mint vallásból fakadna. A világ jelentõsebb vallási rendszerei kivétel nélkül igen összetettek. A kereszténységet egykor nem is olyan régen a rabszolgaság és a hierarchia igazolására használták fel, ma pedig a modern demokrácia támaszát látjuk benne. A vallási tanításokat eltérõen értelmezhetik az egymást követõ nemzedékek. Ez ugyanannyira igaz az iszlámra, mint a kereszténységre. A kulturális értelemben muszlim országok mai politikai gyakorlata rendkívüli változatosságot mutat. A muszlim országok között akad néhány sikeres demokrácia ilyen például Indo - nézia, amely az 1997-es válság után autoriter rendszerbõl hajtott végre sikeres átmenetet; Törökország, amelyben a második világháború vége óta bizonyos idõközönként kétpárti demokrácia érvényesül; továbbá Mali, Szenegál és más országok, melyekben jelentõs létszámú muszlim kisebbségi közösségek élnek (például India). Ráadásul Malajziában és Indonéziában gyors gazdasági növekedés tapasztalható, tehát a gazdasági fejlõdést sem szükségképpen gátolja az iszlám. Alfred Stepan arra mutat rá, hogy az 1970-es évektõl az 1990-es évekig tartó, Samuel P. Huntington által a demokratikus átmenetek harmadik hullámának címkézett demokratizálódási folyamat átfogó mintájának érvényesülése alól valójában nem annyira a muszlim, mint inkább az arab világ jelent kivételt; mintha az arab 724 politikai kultúrában volna valami, ami eddig ellenállóbbnak bizonyult. Vita tárgya, hogy mi is ez, de na - gyon is lehetséges, hogy olyan kulturális akadály, amely a törzsiséghez hasonlóan nem kapcsolódik a valláshoz. A kihívás, amellyel ma a világ a radikális iszlamizmus vagy dzsihadizmus formájában szembenézni kénytelen, sokkal inkább politikai, mintsem vallási, kulturális vagy civilizációs jellegû. Mint Olivier Roy, valamint Roya és Ladan Borou - mand kifejtették, * a radikális iszlamizmust legjobb politikai ideológiaként érteni. Szaíd Kutbnak, a Muszlim Testvériség alapítójának, Oszama bin Ladennek és az al-káidához tartozó ideológusainak az írásaiban az ál - lammal, a forradalommal és az erõszak esztétizálásával kapcsolatos olyan politikai eszmék bukkannak fel, amelyek nem a valódi iszlám hagyományból, hanem a XX. századi európai radikális, szélsõbal- és szélsõjobboldali ideológiákból azaz a fasizmusból és a kommunizmusból származnak. E rendkívül veszélyes tanokban nem az iszlám bizonyos lényegi tanait érhetjük tetten, hanem ellenkezõleg: e tanok aknázzák ki politikai célokra az iszlámot. Az érintett közösségekben létezõ mélységes elidegenedés miatt terjedtek el sok arab or - szágban és az európai muszlimok között. Az elidegenedés számos okból fakad például abból, hogy az arab * Olivier Roy: Globalized Islam: The Search for a New Ummah, New York: Columbia University Press, 2004; Ladan Boroumand/Roya Boroumand: Terror, Islam, and Democracy, in Journal of Democracy 13(2),

9 világ legtöbb országában ismeretlen fogalom a politikai participáció, hogy nagyon lanyha a gazdasági növekedés, hogy az ott élõknek nincs lehetõségük üzleti vállalkozásba fogni és bekapcsolódni a globalizáció pozitív folyamataiba, továbbá a társadalomban lejátszódó gyors urbanizálódásból, ami az európai fasizmusnak is az egyik mozgatója volt. Rendkívüli veszélyessége miatt a radikális iszlamizmussal csakúgy, mint bármely XX. századi radikális ideológiával különbözõ politikai (és olykor katonai) intézkedéseket kombinálva kell szembeszállni. De végsõ soron úgy vélem, nem kellene túlbecsülnünk e tan erejét. Elõször is, a kulturális értelemben nem muszlimokra a legcsekélyebb vonzerõvel sem bírnak. Igen csekély a valószínûsége, hogy Spanyolország újraiszlamizálódik vagy hogy a közeljövõben az Egyesült Államok, Japán vagy Oroszország az iszlám hitre tér át. És a radikális iszlamizmus maguk a muszlimok esetében sem bizonyult sikeresnek. Azok az országok, amelyekben iszlamisták kerültek hatalomra Irán, Afganisztán, Szaúd-Arábia és Szudán, kivétel nélkül borzalmas kudarcot vallottak. A tálibok afganisztáni tetteinek krónikáját mindenki ismeri. Iránban a konzervatív klérusnak a sah ellen vívott forradalom után három évtizeddel is sikerült megõriznie a hatalmát. De a lakosság 70%-át kitevõ 30 évesnél fiatalabbak körében aligha akar bárki is iszlám teokráciában élni, s nemigen látható, hogyan lehetne elkerülni a következõ években Iránban a nagyobb szabadság felé mutató változást. 726 Sok szempontból Szaúd-Arábia a probléma magva. Az elõzõ nemzedék az egy fõre esõ jövedelem kétharmados zuhanását élhette át a borzasztóan korrupt és rosszul irányított országban, a vahabizmus hazájában, amely a nagyon szélsõséges és gyûlöletes politikai ideológia táptalaját adja. Mivel a szaúdiak hatalmas olajkészleten ülnek, ezért rendelkeznek a forrásokkal ah - hoz, hogy világszerte exportálják mecsetekbe és med - reszékbe ezt a tanítást. Ez olyasmi, amit a kontingens, nem pedig szükségszerû történelmi tény címkéjével látnánk el. Az, hogy a szaúdiak képesek exportálni ezt az ideológiát, nem szükségképpen maguknak az alapjául szolgáló eszméknek a vonzerejét tükrözik, hiszen azok csak olyan társadalmakat teremtve lehetnek gyõzedelmesek, amelyekben valóban akarnak is élni emberek. A történelem végé-ben kifejtett hipotézisemet illetõ második fontos kritika a nemzetközi szinten megvalósuló demokrácia kérdését illeti. Amikor arról írtam, hogy a liberális demokrácia jelenti a kormányzat végsõ formáját, a nemzetállam szintjén megvalósuló demokráciáról beszéltem. Nem számoltam olyan globális demokrácia megteremtésének a lehetõségével, amely a nemzetközi jog révén valamiképpen túllép a szuverén nemzetállam szintjén. Ám mégis épp ez a fajta aggodalom fogalmazódik meg különös erõvel a 2003-as iraki háború óta, és bizonyos fokig benne ragadható meg az Egyesült Államok és Európa között azóta bekövetkezett szakadás oka. Ugyanezt a problémát az elmúlt évtizedben a globalizáció kritikusai is felvetették, akik azt fejtették ki, hogy demokratikus deficit keletkezett a külön- 727

10 bözõ nemzeti joghatóságok alá tartozó polgárok között zajló interakciók szintje és a határokon átnyúló felelõsségre vonás intézményesült mechanizmusai között. Ezt a problémát különösen akuttá tette az Egyesült Államoknak a mai globális rendszerben már a méreténél fogva is érvényesülõ dominanciája, aminek következtében az ország az egész világon képes utolérni embere - ket és befolyásolni sorsukat. Az Európa-projektnek részét képezi a nemzetállam meghaladása. Az amerikaiak ezzel szemben általában azt a meggyõzõdést képviselik, hogy a legitimáció vagy a legitim cselekvés forrása a szuverén, alkotmányos de - mokráciában keresendõ. A két különbözõ nézet Euró - pa és Amerika eltérõ történelmébõl fakad. Az európaiak a kollektív önzés és nacionalizmus forrását látják a XX. században vívott két világháború gyökerét jelentõ szuverén nemzetállamban; az Európa-projekt arra törekszik, hogy normák, törvények és szervezetek rendszerével váltsa fel a hatalmi politikát. Az amerikaiak ezzel szemben kedvezõbb tapasztalatokat szereztek arról, ahogyan az õ nemzetállamuk legitim módon él az erõszak eszközével. Az elsõ ilyen tapasztalatot a brit monarchia ellen vívott amerikai forradalom jelentette, a következõt a áldozatot követelõ amerikai polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlésével és az Egyesült Államok egységének a megteremtésével vég - zõdött; ezt követte a második világháború, és végül a hidegháború: mindkettõt erkölcsi keresztes hadjáratnak tekintették, melynek célja az volt, hogy megszabadítsák Európát a zsarnokságtól. 728 A nemzetállamon túllépõ normák szükségességére vonatkozó európai felfogás elméleti szinten kétségkívül helyes. Nincs ok azt gondolni, hogy a szuverén liberális demokráciák nem követhetnek el borzalmas jogtalanságokat más országokkal, de akár saját polgáraikkal szemben is. Maga az Egyesült Államok is a rabszolgasággal mint születési hibával jött világra: az intézményt helyeselte a demokratikus többség, és belefoglalta az alkotmányba. Stephen Douglasszel folytatott vitájában Abraham Lincoln kénytelen volt az egyenlõség alkotmányba nem foglalt elvére hivatkozni a rabszolgaság elleni érveléshez. Míg azonban elméletileg lehetséges érvelni a de mok - rácia valamilyen, a nemzetállamon túlmutató formája mellett, szerintem leküzdhetetlen gyakorlati akadályok tornyosulnak e program megvalósítása elõtt. A sikeres demokrácia nagymértékben függ olyan valódi politikai közösség lététõl, amelyben egyetértés uralkodik bizonyos alapvetõ közös értékeket és intézményeket illetõen. A közös kulturális értékek alapozzák meg a bizalmat, s úgyszólván megolajozzák a polgárok közti interakciókat. Nemzetközi szinten csaknem lehetetlen elképzelni demokráciát, tekintettel az érintett né pek és kultú - rák tényleges különbözõségére. A megvetést, amellyel sok amerikai a nemzetközi intézményekhez például a különbözõfajta társadalmak politikai konszenzuson alapuló kollektív cselekvését elérni akaró Egyesült Nem - zetek Szervezetéhez viszonyul, a nemzetközi szintû kollektív cselekvésrõl határozó döntés lassúsága és a megvalósítás hatástalansága váltja ki belõlük. 729

11 A hatékonyság problémájának a megoldásához nagyobb cselekvési jogosítvánnyal bíró végrehajtó szervre kellene átruházni a joghatóságot és a jogérvényesítés képességét. De kiben jutna konszenzusra a világ, hogy ilyen hatalmat adjon neki? És hogyan volna az biztonságosan gyakorolható mindazoknak az intézményeknek a hiányában, amelyek a nemzetállam szintjén a hatalommegosztás jegyében korlátozzák a végrehajtó hatalom erejét? Még a közös kulturális és történelmi tapasztalattal rendelkezõ Európában is súlyos fenntartások fogalmazódnak meg az olyan egységes európai nemzetállam megteremtésének programjával kapcsolatban, amely komolyan aláásná tagállamai szuverenitását. Ennélfogva úgy látszik, a közeljövõben nem fogunk túllépni a nemzetállamon mint a legitim demokratikus hatalom alapvetõ forrásán. A globális kormány helyett be kell érnünk a globális kormányzással, azaz olyan részleges intézményekkel, amelyek elõsegítik a nemzetek közös cselekvését és megteremtik a bizonyos fokú kölcsönös felelõsségre vonhatóságot is. Az igazságos és meg is valósítható liberális világrendnek nem egyetlen, átfogó globális intézményre, hanem olyan nemzetközi intézmények sokaságán kell alapulnia, amelyek képesek volnának feladatok, régiók vagy sajátos problémák körül megszervezõdni. Az effajta világrend megteremtésének a folyamata zajlik most, de sok még az elvégzendõ teremtõ munka ezen a területen. A harmadik, könyvemben tárgyalt téma, amely továbbra is problematikus, azzal kapcsolatos, amit a politikai élet autonómiájának neveznék. Mint korábban 730 jeleztem, van összefüggés a gazdasági fejlõdés és a liberális demokrácia között, nevezetesen: ha viszonylag magas az egy fõre esõ GDP, sokkal könnyebben megszilárdítható a demokratikus berendezkedés. A problémát azonban elõször is a gazdasági növekedés beindítása jelenti, márpedig ebben sok szubszahari afrikai, közép-keleti és latin-amerikai ország sikertelennek bizonyult. A gazdasági fejlõdés nem egyszerûen a jó gazdaságpolitikai intézkedések hatására indul meg: jó államra is szükség van, amely képes garantálni a jogot és a rendet, a tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, a jog uralmát és a politikai stabilitást a polgárai számára ezt követõen lehet szó befektetésrõl, növekedésrõl, nagykereskedelemrõl és nemzetközi kereskedelemrõl stb. Ahhoz, hogy egy ország kiaknázza a globalizációból adódó elõnyöket mint India és Kína az utóbbi években, mindenekelõtt kompetens államra van szükség, amely gondosan megszabja a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy országot ki lehet tenni a globális gazdaság hatásainak. A kompetens államok létezését nem vehetjük eleve adottnak a fejlõdõ világban. A XXI. századi politika világában tapasztalt problémák közül sok inkább az erõs állami intézmények szegény országokban tapasztalható hiányából, semmint a túlságosan erõs államok létezésébõl eredeztethetõ. A XX. századot túl nagy és erõs hatalmak uralták: a náci Németország, a császári Japán és az egykori Szovjetunió. A XXI. században tipikusabb az, hogy olyan országokban például Szomáliában, Afganisztánban vagy Haitin jelentkeznek problémák, 731

12 amelyekben nincsenek a jog uralmát akár csak elemi szinten is garantálni képes intézmények; márpedig a jog uralma egyaránt szükséges a gazdasági fejlõdéshez és demokratikus intézmények létrehozásához. Kétfajta cselekvési program áll tehát elõttünk. A fejlett világban Európának a jóléti állam krízisével kell szembenéznie az elkövetkezõ nemzedékek során, miközben csökken a népességszám és finanszírozhatatlanná válnak a jogosultságok. * A fejlõdõ világban ellenben az államiság hiányát tapasztaljuk, ami részint akadályozza a gazdasági fejlõdést, részint rengeteg probléma menekültek, járványok és terrorizmus táptalajául is szolgál. Következésképpen a világ két részén igencsak eltérõ programokat kell végrehajtani: a fejlett vi - lág ban csökkenteni kell az állam hatókörét, miközben a fejlõdõ világ jó részében erõsíteni kell az államot. Különösen komoly probléma, hogy viszonylag ke - ve set tudunk arról, hogyan hozzunk létre erõs politikai intézményeket szegény országokban. A nehézségek közé tartozik, hogy a fejlõdést legyen szó akár gazdasági, akár politikai fejlõdésrõl sohasem kívülállók csinálják : ezt a folyamatot magában az adott társadalomban élõknek kell irányítaniuk, akik ismerik a helyi szokásokat és hagyományokat, és akik hosszú távon képe- * Itt nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok a globalizáció révén rákényszeríti liberális gazdasági modelljét a világ többi országára. Ha Európa gazdaságai teljes mértékben önellátóak volnának, még akkor is szembe kellene nézniük a demográfiai változás miatt bekövetkezo biztosításmatematikai értelemben vett krízissel. 732 sek kezükben tartani a fejlõdés folyamatát. A kívülállók csak asszisztálhatnak az erõfeszítéshez. A politikai fej - lõdés a gazdasági fejlõdéstõl sok szempontból függetlenül lejátszódó folyamat, noha a kettõ, mint már korábban utaltam rá, bizonyos szempontokból nagyon is kölcsönhatásban van egymással. Szükségünk van tehát a gazdaságtól független politikai fejlõdés elméletére: ezzel nem szolgált A történelem vége és az utolsó ember. Az államok kialakulása és az államépítés ahogyan ezek a folyamatok történelmileg lejátszódtak, az erõszak, a katonai versengés, a vallás, illetve tágabb értelemben az eszmék szerepe, a természeti földrajz és a nyersanyaggal való ellátottság, valamint a válasz a kérdésre, hogy elõször miért a világ bizonyos részein játszódott le a liberális demokráciához vezetõ fejlõdés, másutt pedig nem: mindezek a problémák egy átfogóbb, még kidolgozandó elmélet alkotó - elemei. A Political Order in Changing Societies címû könyvében * Samuel P. Huntington a politikai hanyatlás elméletének megfogalmazásával kivette a részét a modernizációelmélet hagyományos változatának megkérdõjelezésébõl: a hanyatlás szerinte ugyanolyan valószínû, mint a fejlõdés. Az elmúlt nemzedék jókora politikai hanyatlásnak lehetett tanúja, s ennek okai szisztematikusan feltárandók. A történelem vége -hipotézist illetõ utolsó, különbözõ formákban megfogalmazott ellenvetés a techni- * Samuel P. Huntington: Political order in changing societies, New Haven: Yale University Press,

13 kát, illetve azt a lehetõséget érinti, hogy az általa elõremozdított történelmi folyamatot be is végzi a technikai fejlõdés. E lehetõség megvalósulásának számtalanfajta forgatókönyve létezik szeptember 11. óta közülük egy lebeg sok amerikai szeme elõtt: a nukleáris vagy biológiai terrorizmus lehetõsége (a nukleáris megsemmisülés lehetõségével természetesen mindig számoltak Hirosima óta). A mai helyzet annyiban különbözik, hogy demokratizálódott a tömegpusztító eszközökhöz való hozzáférés: kicsi, mindennemû államtól független csoportok elõtt is megnyílt a lehetõség hozzájutni nagy pusztítóerejû fegyverekhez. A második lehetséges forgatókönyv a környezeti katasztrófa. Ha igaz a globális felmelegedéssel kapcsolatos ijesztõbb jóslatok egyike-másika, lehetséges, hogy máris túl késõ megtenni a szénhidrogén-kibocsátással kapcsolatos kiigazító lépéseket, amelyek megakadályoznák az átfogó klímaváltozást, vagy pedig maga a kiigazítási folyamat járna a számunkra a technika birodalmában aranytojást tojó tyúkra, a gazdaságra nézve végzetesen romboló hatással. A történelem végé-nek utolsó technológiai forgatókönyvét a Poszthumán jövendõnk-ben * tárgyaltam: az, hogy a génállomány ellenõrzésével, pszichotróp gyógyszerek segítségével, a jövõbeli kognitív idegtudomány vagy az élet meghosszabbításának más formája révén képesek vagyunk biológiailag manipulálni * Poszthumán jövenõdnk: a biotechnológiai forradalom következményei, Budapest: Európa, (Tomori Gábor fordítása) 734 magunkat, a társadalmi mérnökösködés és manipuláció új módszereit adja a kezünkbe, ami a politikai tevékenység új formáinak a lehetõségét fogja eredményezni. Azért döntöttem úgy, hogy konkrétan errõl a technológiai jövõrõl írok, mert jóval kifinomultabb a benne rejlõ fenyegetés, mint amilyet a nukleáris fegyverek vagy a klímaváltozás tartogatnak a számunkra. A technológiai haladás potenciálisan rossz vagy dehumanizáló következményei ebben az esetben ugyanis olyasmivel kapcsolódnak össze a betegségektõl való megszabadulás és a hosszú élet ígéretével, amit az emberek mindenütt a világon akarnak, és ezért jóval nehezebb lesz megakadályozni õket. Nem tudok semmi kézzelfoghatóan hasznosat mondani e technológiai jövõk bekövetkezésének valószínûségérõl: nem vagyok próféta vagy futurológus. Azt a megállapítást tenném, hogy a múltban a technológiai fejlõdés mindig új lehe - tõ ségeket teremtett a maga a technika által elõidézett negatív következmények enyhítésére, de egyáltalán nem szükségszerûen lesz ez mindig így. Átfogóbban fogalmazva: az emberi fejlõdésrõl alkotott historista nézetem mindig gyengén determinista volt, eltérõen a marxizmus leninizmus erõs determinizmusától. Úgy hiszem, létezik valamiféle, a liberális demokrácia felé mutató átfogó tendencia, s úgy gondolom, van számos elõre látható kihívás. Úgy gondolom, az elkövetkezõ években az imént taglalt négy lesz a legsürgetõbb. A gyenge determinizmus azt jelenti, hogy az átfogóan érvényesülõ történelmi tendenciát figyelembe véve is feltétlenül kritikus jelentõségûek maradnak a 735

14 történelmi fejlõdés tényleges menete szempontjából az államférfiúi képességek, a politikai tevékenységek, a vezetõi erények és az egyéni választások. A modern technikának köszönhetõen adódott lehetõségekben és kockázatokban például kihívásokat kell látniuk a társadalmaknak, és politikai eszközök és intézmények segítségével kell foglalkozni velük. A jövõ tehát valójában jóval nyitottabb, mint a gazdasági, technikai vagy társadalmi elõfeltételei esetleg sugallják. Az egyes országok szavazópolgárai és a különbözõ demokráciáink vezetõi által meghozott döntések jelentõsen befolyásolják a jövõben a liberális demokrácia erejét és minõségét.

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani esszé

Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani esszé Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 49 55. Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E A KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA KÉRDÉSEI A NEMZETKÖZI MŰVELETEK TÁMOGATÁSÁBAN QUESTIONS OF THE CULTURAL ANTHROPOLOGY IN THE SUPPORT OF INTERNATIONAL MILITARY OPERATION A kulturális antropológia katonai alkalmazása

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások 2009.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 271 E/31 151. elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes

Részletesebben

Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány

Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány Bertha László Zoltán Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány 2010 decemberében, a Tunézia által elindított dominóeffektus az egyiptomi elnök, Hoszni Mubárak hatalmát sem kímélte, aki tisztségéről 2011.

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik.

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. A végjáték veszélyei A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. Martonyi János elismerte, hogy..egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS Soós Eszter Petronella (politológus PhD-hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola) (Boros Zsuzsanna: Rendszerváltások Franciaországban, L Harmattan Könyvkiadó,

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Dupcsik Csaba A DIAGRAM MINT DIDAKTIKAI ESZKÖZ A diagramok adatsorokat jelenítenek meg látványos formában. Nem

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László

Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László ELŐADÁSVÁZLATOK Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz I. félév Tóth-Matolcsi László 1. A politikatudomány elméleti alapjai. A tudományág kialakulásának

Részletesebben

Nemzeti identitás a határon és azon túl

Nemzeti identitás a határon és azon túl Nemzeti identitás a határon és azon túl A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar szlovák ukrán határ mentén Pakot Ágnes Sőrés Ane t t Által ános igazság, hogy a határnak

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 1.4 Ökológiai földművelés Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása Tárgyszavak: öko-mezőgazdaság; Kína; hagyományos

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben