Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/07

Átírás

1 Oktatási és Kulturális Főigazgatóság Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/07 Nemzeti trendek a Bolognai folyamatban Európai Bizottság

2 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 Nemzeti trendek a Bolognai folyamatban EURYDICE Az oktatási információs hálózat Európában

3 Ezt a kiadványt az Eurydice European Unit adta ki, az Európai Bizottság (Oktatási és Kulturális Főigazgatóság) anyagi támogatásával. A kiadvány elérhető angolul (Focus on the Structure of Higher Education in Europe 2006/07. National Trends in the Bologna Process), franciául (Focus sur les structures de l enseignement supérieur en Europe 2006/2007. Évolutions nationales dans le cadre du Processus de Bologne) és németül (Im Blickpunkt: Strukturen des Hochschulbereichs in Europa 2006/07. Nationale Entwicklungen im Rahmen des Bologna-Prozesses); továbbá olvasható az Interneten angol, német és francia nyelven a oldalon, valamint magyarul a oldalon. ISBN A szöveget 2007 márciusában zárták le. Eurydice, 2007 A kiadvány tartalmi részletei felhasználhatók, idézhetők (kereskedelmi célok kivételével), amennyiben az idézetet megelőzi a hivatkozás Eurydice, az oktatási információs hálózat Európában, a kiadvány megjelenésének dátumával együtt. A teljes dokumentum megjelentetéséhez az Eurydice European Unithoz kell fordulni engedélyért. A fordítást a Tempus Közalapítvány készítette az Európai Bizottság (Oktatási és Kulturális Főigazgatóság) anyagi támogatásával. Fordító: Kurucz Katalin Lektor: Dr. Temesi József EURYDICE European Unit Avenue Louise 240 B-1050 Brussels Tel Fax info@eurydice.org Internet:

4 ajánlás A felsőoktatási intézmények az új tudás előállításának és terjesztésének megkérdőjelezhetetlen forrásai. Létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. A Bolognai Folyamat ezt a célt kí vánja szolgálni azáltal, hogy 2010-re létrehozza az Európai Felsőoktatási Térséget. Három téma alapvető fontosságú az európai felsőoktatás nemzetközi vonzerejének növelése érdekében: a különböző európai oktatási rendszerek és diplomák közötti nagyobb kompatibilitás megteremtése; a kutatók és a hallgatók mobilitásának előmozdítása, illetve a felsőoktatás minőségének fejlesztése a valódi kiválóság elérése érdekében. Az 1999-es Bolognai Nyilatkozat óta az aláíró országok számos fontos lépést tettek annak érdekében, hogy az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásához szükséges előfeltételek a megadott időhatáron belül teljesüljenek. A Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere nemzeti trendek a Bolognai Folyamatban című kiadvány áttekinti a háromciklusú képzés, az ECTS és az oklevélmelléklet alkalmazása terén az egyes országokban történt előrehaladást valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ezek az országok a nemzeti képzési keretrendszerek, a közös diplomák és a hatékony minőségbiztosítási rendszerek létrehozására érdekében tettek. Ez a kiadvány jelentősen hozzájárul a Bolognai Folyamat eddigi eredményeinek felméréséhez. Ahogyan a korábbi kiadásokban, úgy itt is megtalálható egy összehasonlító áttekintés a Folyamat főbb eredményeiről, az egyes országok nemzeti felsőoktatási rendszerének a 2005-ös bergeni miniszteri konferenciát követően kialakított reformjának jelenlegi állapotát bemutató leírásokkal és diagramokkal együtt. Örömmel jegyzem meg, hogy a kiadvány nem csak a 31 Eurydice tagországot mutatja be, hanem lefedi a Bolognai Nyilatkozatot aláíró 45 ország mindegyikét. Elhatározásunkat, hogy valóban összeurópai megközelítésmódot alkalmazzunk, az is tükrözi, hogy a dél-kelet európai régiókról és számos, az európai szomszédsági politika (European Neighbourhood Policy) által lefedett országról is szerepelnek információk a kiadványban. Nagyon hálás vagyok az Eurydice hálózat európai és nemzeti irodáinak a kiadvány elkészítése érdekében végzett nagyszerű együttes munkájukért. Meggyőződésem, hogy a Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere nemzeti trendek a Bolognai Folyamatban című kiadvány jó betekintést nyújt az olvasóknak a Folyamatban máig elért eredményekről, csakúgy, mint az európai felsőoktatás megreformálása kapcsán előttünk álló kihívásokról. Ján Figel Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért és ifjúsági ügyekért felelős biztosa 3

5

6 előszó Az Európai Bizottság felkérte az Eurydice Hálózatot, hogy tekintse át a jelenlegi változásokat, amelyek a Bolognai Folyamat eredményeként a felsőoktatás szerkezetében és a nemzeti szakmapolitikákban zajlanak. A korábbi (2005) kiadvány által lefedett témák (azaz a háromciklusú képzés, az ECTS a kreditátviteli rendszer, az oklevélmelléklet és a minő ségbiztosítás) mellett, a 2007-es kiadás további információkat nyújt a doktori képzésekről, az elismertetést segítő lépésekről és a nemzeti minőségbiztosítási ügynökségekről. Ahogyan a 2003-as és a 2005-ös kiadások a berlini és a bergeni miniszteri konferencián kerültek kiosztásra, a jelenlegi kiadás is a május án Londonban tartandó, a Bolognai Folyamat megvitatására összehívott miniszteri konferenciára készült. Az Eurydice már másodjára teljesítette ezt a megbízást a Bologna Follow Up Group-pal (BFUG) konzultálva, amelyet a miniszterek kértek fel egy alapos értékelő jelentés elkészítésére a Bolognai Folyamat megvalósításáról, a londoni találkozóra. A kiadvány elkészítésének minden szakaszát, a nemzeti forrásokból történő információgyűjtést szolgáló kérdőív elkészítésétől kezdve az összehasonlító áttekintés befejezéséig, a helyzetelemző beszámolóért (Stocktaking Report) fe le lős BFUG munkacsoporttal szorosan együttműködve végeztük. Ennek az volt a célja, hogy elkerüljük a párhuzamos feladatvégzést, és a két jelentésben foglalt adatok a lehető legjobban összhangban legyenek és kiegészítsék egymást. Ugyanakkor mindkettőnek más a célja, nevezetesen a BFUG jelentés esetében a megvalósítás értékelése és javaslattétel, az Eurydice Fókuszban esetében pedig a nemzeti körülmények széles változatosságának és ezek közös vonásainak leíró elemzése. Habár 31 ország képviselteti magát az Eurydice-ben, az Európai Bizottság fontosnak tartotta, hogy a Hálózat által készített áttekintés lefedje mind a 45, a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országot. Információgyűjtő kérdőívet küldtünk minden nemzeti képviselőnek, ideértve a 14 további országot. Közülük kettő (Azerbajdzsán és Ukrajna) nem tudott információkat nyújtani az ország-leíráshoz és a diagramokhoz. Ugyanakkor úgy döntöttünk (a BFUG-gal egyetértésben), hogy az összehasonlító elemzésbe őket is belevesszük a helyzetelemző beszámolóhoz általuk nyújtott információk alapján. Ezen két ország kivételével a kiadványban található információk azokon az ország-leírásokon és diagramokon alapulnak, amelyeket a nemzeti Eurydice Irodák vagy a többi, az Eurydice Hálózatban tagként részt nem vevő országok megfelelő nemzeti egységei bocsátottak rendelkezésünkre és ellenőriztek. Az információkat április vége és március eleje között gyűjtötték össze, majd ellenőrizték minden országban. A 31 hálózati tagországban a szokásos Eurydice adatellenőrzési és jóváhagyási procedúrát követték. A BFUG titkárság segítségével a többi ország nemzeti forrásaiból származó adatokat és azok értelmezési módját is ellenőrizték. Ettől függetlenül némi óvatossággal kell kezelni az utóbbi csoportba tartozó országok oktatási rendszeréről szóló információkat, ezekről ugyanis az Eurydice-nek kevés előzetes tudása volt. Az Eurydice Hálózat központi intézményi elhelyezése a tagországokban leggyakrabban az oktatási minisztériumokban, azt jelenti, hogy az információk főként hivatalos, adminisztratív jellegű (jogszabályok: törvények, rendeletek, ajánlások, stb.) forrásból származnak. 5

7 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 Következésképpen az ebből eredő elemző munka a szakmapolitika el készítőinek szándékairól ad adatokat, és nem szükségszerűen az azok megvalósítását befolyásoló gyakorlati körülményeket vagy azok hatását tükrözi. Ezt különösen hangsúlyozni kell ennek a jelentésnek az esetében, amely egyrészt olyan folyamatokkal foglalkozik, amelyek már a megvalósítás fázisában vannak, másrészt pedig az oktatás egy olyan szintjével foglakozik, amelyet nagyfokú intézményi autonómia jellemez, és amelyről a gyakorlatban nehéz központosítani a tényszerű adatgyűjtést. Reméljük, hogy ez a kiadvány bővebb betekintést nyújt az európai felsőoktatásban jelenleg történő szerkezeti változásokba. Szeretnénk a nemzeti Eurydice irodáknak, valamint a további 12 ország képviselőinek, akikkel szorosan együtt dolgoztunk, kifejezni hálánkat azért, hogy ezeket a lényeges információkat a rendelkezésünkre bocsátották, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a szoros határidőket betartsák. Köszönetet mondunk a BFUG Titkárság tagjainak és a Stocktaking Report munkacsoportnak is támogatásukért és az előremozdító vitákért. Ez az áttekintés abba a kiadványsorozatba illeszkedik, amelyet az Eurydice 2007-ben azért készít, hogy a felsőoktatás egymással összefüggő vonásaiba nagyobb betekintést nyújtson. A többi kiadvány: European Glossary on Education. Volume 5: Decision-making, Advisory, Operational and Regulatory bodies in Higher Education (2007. február), Key Data on Higher Education in Europe (2007. június), és egy későbbi, a felsőoktatás menedzsmentjéről szóló tanulmány (amely 2007 végén jelenik meg). Patricia Wastiau-Schlüter Az Eurydice European Unit vezetője 6

8 tartalom Ajánlás 3 Diagramok és országleírások Előszó 5 Andorra 64 Tartalomjegyzék 7 Albánia 66 Bevezető 9 Örményország 72 Áttekintés a Bolognai Folyamatról 11 Ausztria 76 Bosznia-Hercegovina 82 Összehasonlító áttekintés 15 Belgium Német Közösség 87 A. rész: A háromciklusú képzés bevezetése 15 Belgium Francia Közösség 90 B. rész: A harmadik ciklus doktori képzés 21 Belgium Flamand Közösség 96 C. rész: Az Európai Kreditátszámítási és akkumulációs Rendszer (ECTS) 25 Bulgária 100 D. rész: Az oklevélmelléklet 29 Svájc 105 E. rész: Egyéb intézkedések az elismerés előmozdítása érdekében 33 Ciprus 113 F. rész: A minőségbiztosítás nemzeti testületei 37 Cseh Köztársaság 118 G. rész: Külső és belső minőségbiztosítás 47 Németország 124 H. Rész: A Bolognai Folyamat megvalósításának nyomon követése 58 Dánia 130 Útmutató a diagramok értelmezéséhez 62 Észtország 135 Görögország 140 Spanyolország 145 Finnország 152 Franciaország 159 Grúzia 165 Horvátország 171 7

9 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 Diagramok és országleírások Svédország 279 Magyarország 176 Szlovénia 284 Írország 181 Szlovákia 289 Izland 187 Törökország 294 Olaszország 191 Egyesült Királyság Anglia, Wales és Észak-Írország 299 Liechtenstein 199 Egyesült Királyság Skócia 306 Litvánia 202 Vatikán 310 Luxemburg 208 Lettország 211 Glosszárium 315 Moldova 216 Országkódok 315 Montenegró 222 Definíciók 316 Macedónia 228 Függelék 321 Málta Hollandia Norvégia Lengyelország Portugália Románia Szerbia Oroszország sz. függelék: A független országos (vagy regionális) minőségbiztosítási szervezetek neve és részvétele az ENQA-ban, 2006/ sz. függelék: Nemzeti statisztikák Köszönetnyilvánítás A. EURIDYCE Európai Csoport B. EURIDYCE Nemzeti Csoportok C. Más országok D. Mások

10 bevezető Ennek a kiadványnak az a célja, hogy a 2006/2007-es referenciaévre vonatkoztatva bemutassa a Bolognai Nyilatkozatot aláíró 45 ország állami felsőoktatási rendszerét. A kiadvány két fő részre tagolódik. Az első rész a Bolognai Folyamat megvalósításához kapcsolódó főbb trendek és fontos szempontok összehasonlító áttekintéséből áll. Ezek a szempontok magukban foglalják a három ciklusra alapuló felsőoktatási képzési szerkezet meglétét, az Európai Kreditátszámítási és Akkumulációs Rendszer elfogadását vagy megvalósítását, az oklevélmelléklet bevezetését, a fent említett három rendszer bevezetését ösztönző eszközök létét, a nemzeti képesítési keretrendszer és a közös/ kettős diplomák létrehozását, csakúgy, mint a minőségbiztosítási rendszerek fejlesztését. Az összehasonlító elemzést a Bolognai Folyamatról szóló rövid történeti áttekintés előzi meg, amely feltérképezi a Bolognai Folyamatot kísérő miniszteri találkozók főbb eredményeit. A kiadvány második része részletes országleírásokból áll, és át tekintést ad a Bolognai Folyamattal összefüggő a nemzeti reformokról és az aktuális helyzetről. A megfelelő esetekben utalunk más jelentős, a Bolognai Folyamattól függetlenül bevezetett vagy azt megerősíteni kívánó lépésekre is. Ahol még nem történt reform, ott a legutolsó reformintézkedést vagy pedig a folyamatban lévő nemzeti vita középpontjában álló témákat tüntettük fel. Minden országleírást országdiagram követ, amely a felsőoktatási intézmények által rendszeresen kínált programokat és képesítéseket mutatja be. Az intézményneveket és képesítéseket az eredeti nyelven tüntettük fel. A fő szakirányok, a programok hossza és a nemzeti / regionális felvételi eljárások szintén bemutatásra kerültek. Mindezeken túl, az 1997-es ISCED osztályozási rendszert használva a diagramok azt is világosan illuszt rálják, hogy van-e az adott országban a Bolognai Folyamat ajánlásai által ösztönzött háromciklusú képzés. Az ISCED pontos definícióját a kiadvány végén lévő Glosszáriumban találják. Az országleírások és diagramok az országkód alapján abc-sorrendben találhatók meg; az országkódok szintén szerepelnek a glosszáriumban. Azért ezt a megoldást választottuk, hogy a kiadvány bármely nyelvű kiadásában azonos sorrendben szerepeljenek az országokat bemutató leírások. A kiadvány végén található glosszárium az országkódokat és rövidítéseket tartalmazza, valamint a gyakran használt kifejezéseket és függelék formá jában azokat a nemzeti statisztikákat (ahol volt ilyen), amelyek bemutatják, hogy milyen szinten valósultak meg az egyes nemzeti tervek. 9

11

12 áttekintés a bolognai folyamatról A Bolognai Folyamat a felsőoktatásért felelős miniszterek találkozósorozatának az eredménye, amelyeken politikai döntések születtek, annak érdekében, hogy 2010-re létrejöjjön az Európai Felsőoktatási Térség óta öt miniszteri szintű találkozót szenteltek a Bolognai Folyamat megtervezésének. Ezeket különböző európai nagyvárosokban tartottak, nevezetesen Párizsban (a Sorbonne egyetemen), Bolognában, Prágában, Berlinben és Bergenben. A következő találkozó 2007 májusában lesz, Londonban. Sorbonne-i Nyilatkozat (1998) A Bolognai Folyamat kezdetei a Sorbonne-i Közös Nyilatkozat az Európai Felsőoktatási Rendszer Szerkezetének a Harmonizációjáról című dokumentum 1998 májusában történt aláírásáig nyúlnak vissza. A dokumentumot négy ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország) oktatási miniszterei írták alá. A Sorbonne-i Nyilatkozat a következőkre összpontosított: A szakok nemzetközi átláthatóságának és a képesítések elismerésének a javítása azáltal, hogy fokozatosan áttérnek egy közös képesítési keretrendszerre és tanulmányi ciklusokra; Az európai hallgatók és oktatók mobilitásának és az európai mun kaerőpiacra történő integrációjuknak a megkönnyítése; Azonos szintek rendszerének kialakítása az alapképzésben (Bache lor/alapfokozat) és az alapképzés utáni képzésekben (Mas ter/mes terfokozat és doktori fokozat). Bolognai Nyilatkozat (1999) Az Európai Felsőoktatási Térségről szóló Bolognai Nyilatkozatot, amelyet főként a Sorbonne-i Nyilatkozat inspirált, 1999 júniusában írta alá 29 ország felsőoktatásért felelős minisztere. Ez a Nyilatkozat lett az a legfontosabb dokumentum, amelyet az aláíró országok az európai felsőoktatás modernizációja és reformja általános kereteinek meghatározására felhasználtak; ezért lett a reformfolyamat elnevezése Bolognai Folyamat ben az aláíró országok között ott volt a 15 EU tagállam, 3 EFTA ország (Norvégia, Izland és Svájc) és 11 EU-hoz társult ország (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). A Nyilatkozat szövegének elkészítésében részt vettek olyan nemzetközi szervezetek is, mint az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az egyetemek, a rektorok és az európai hallgatók szövetségei. A Bolognai Nyilatkozatban, a miniszterek megerősítették abbéli szándékukat, hogy: A végzettségek könnyen érthető és összehasonlítható rendszerét hozzák létre; Egy alapvetően a két fő ciklusra épülő képzési rendszert vezessenek be; Kreditrendszert hozzanak létre (mint az ECTS); Támogassák a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását; Elősegítsék az európai együttműködést a minőségbiztosítás területén; Elősegítsék a felsőoktatás európai dimenziójának kialakítását (a tantervfejlesztés és az intézményközi együttműködések formájában). 11

13 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 A Bolognai Nyilatkozat célul tűzi ki, hogy növelje az európai felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ez a rendszer világszerte a figyelem középpontjába kerüljön. Prágai nyilatkozat (2001) 2001 májusában a prágai ülést azért hívták össze, hogy értékeljék az addig elért haladást (különösen, ahogyan azt a nemzeti jelentések összefoglalták), és azonosítsák a főbb prioritásokat, amelyek a következő években előbbre viszik a Bolognai Folyamatot. 33 ország vett részt, köztük új tagként Horvátország, Ciprus, Liechtenstein és Törökország. Az oktatási miniszterek döntöttek arról is, hogy létrehozzák a Bologna Follow Up Group-ot (BFUG), a Folyamat állandó fejlesztésének felelős szervét. A BFUG tagjai az aláíró országok és az Európai Bizottság képviselői, az elnököt az EU soros elnöke adja. Az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA), a Felsőoktatási Intézmények Európai Egyesülete (EURASHE) és az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESIB) megfigyelőként vesznek részt a BFUG munkájában. A Prágai nyilatkozat a Bolognai Folyamat három elemét hangsúlyozta: Az egész életen át tartó tanulás elősegítése; A felsőoktatási intézmények és a hallgatók bevonása; Az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének a növelése. Berlini Nyilatkozat (2003) A berlini konferencia, amelyet 2003 szeptemberében tartottak, fontos állomás volt a Bolognai Folyamat megvalósításában. Hét új aláíró ország bevonásával (Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Vatikán, Macedónia, Oroszország, Szerbia és Montenegró) akkorra már negyven ország vett részt a folyamatban. A Berlini Nyilatkozattal a Bolognai Folyamat újabb lendületet kapott azáltal, hogy a következő két évre prioritásokat állapítottak meg. Ezek az alábbiak: Az intézményi, nemzeti és európai szintű minőségbiztosítás fejlesztése; A kétciklusú rendszer bevezetésének az elkezdése; A végzettségek és a tanulmányi időszakok elismerése, ideértve az oklevélmelléklet automatikus és ingyenes kibocsátását 2005-től kezdve minden végzett hallgató részére; átfogó képesítési keretrendszer kidolgozása az Európai Felsőoktatási Térségre; A doktori szint, mint harmadik ciklus felvétele a Folyamatba; Szorosabb kapcsolat ösztönzése Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség között. A Berlini Nyilatkozatban a miniszterek megbízták a BFUG-t, hogy készítsen részletes jelentést a közvetlen prioritások megvalósításáról és szervezze meg a helyzetértékelő folyamatot a következő, 2005-ös miniszteri konferencia előtt. Az UNESCO Európai Felsőoktatási Központja (UNESCO-CEPES) tanácsadóként vett részt a BFUG munkájában. 12

14 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere Bergeni Nyilatkozat (2005) 2005 májusára a Bolognai Folyamat már 45 aláíró országra terjedt ki, miután csatlakozott hozzá Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna. A felsőoktatásért felelős miniszterek Bergenben találkoztak azért, hogy megvitassák a Bolognai Folyamat középtávú eredményeit. A BFUG erre az alkalomra elkészítette a Helyzetértékelő Beszámolóját. A bergeni konferencián fogadták el A minőségbiztosítás európai szabványai és irányelvei az Európai Felsőoktatási Térségben (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area) című dokumentumot. A Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA), az Oktatási Világszervezet (EI) Pán-Európai Konferenciája és az Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE) szintén csatlakoztak tanácsadóként a BFUG-hoz. Bergentől Londonig (2007) A következő miniszteri találkozó, amelyet május án tartanak Londonban, a Bolognai Folyamatnak az aláíró országokban elért legutóbbi eredményeire összpontosít. Az Európai Bizottság 2007 januárjában kiadott Bergentől Londonig című közleményében a Bizottság hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy a Bolognai Folyamathoz kötődő reformok tényleges megvalósítására koncentráljanak. A közlemény megerősíti, hogy a Bolognai Folyamat már több mint felerészben megvalósult, és most, hogy a reformok a nemzeti törvények részeként véglegessé váltak, az oktatók és hallgatók számára is az egyetemi élet napi tapasztalatává kell válniuk. A Bizottság kiemelte továbbá, hogy az európai felsőoktatásban végbemenő változások világszerte nagy érdeklődést keltettek, ezért szükségessé vált a stratégia Európán kívüli dimenziójának kidolgozása is. A Bergeni Nyilatkozatban a miniszterek kiterjesztették a 2007-ig szóló prioritásokat, amelyek most már magukba foglalták az alábbiakat is: A Bolognai Folyamat társadalmi dimenziójának a megerősítése, a mobilitás akadályainak elhárítása; Az ENQA jelentésben javasoltak szerint a minőségbiztosítás európai szabványainak és irányelveinek megvalósítása; Nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetése; Közös oklevelek kiadása és elismerése; Rugalmas tanulási útvonalak lehetőségének megteremtése a felsőoktatásban, beleértve a korábbi tanulmányok elismerését szolgáló eljárások megteremtését. 13

15 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 A BOLOGNAI FOLYAMAT IDŐRENDBEN Intézményi, nemzeti és európai szintű Közös képesítési keretrendszer Közös kétciklusú képzési rendszer Hallgatók és oktatók mobilitása Könnyen érthető és összehasonlítható végzettségek Kreditrendszer (ECTS) Kutatók mobilitása Európai együttműködés a minőségbiztosításban A felsőoktatás európai dimenziója Egész életen át tartó tanulás A felsőoktatási intézmények és a hallgatók bevonása Az Európai Felsőoktatási Térség előmozdítása minőségbiztosítás A doktori szint mint harmadik ciklus felvétele Az oklevelek és a tanulmányi időszakok elismerése, (Oklevélmelléklet) Európai képesítési keretrendszer Szorosabb kapcsolat az oktatás és a kutatás között A szociális dimenzió megerősítése A minőségbiztosítás szabványai és irányelvei Nemzeti képesítési keretrendszerek Közös diplomák kiadása és elismerése Rugalmas tanulási útvonalak a felsőoktatásban 1998 Sorbonne-i Nyilatkozat 1999 Bolognai Nyilatkozat 2001 Prágai NyilatkozaT 2003 Berlini Nyilatkozat 2005 Bergeni Nyilatkozat 2007 Londoni Konferencia 14

16 áttekintés a bolognai folyamatról A. rész: a háromciklusú képzési szerkezet bevezetése Felsőoktatás három ciklusban: az aláíró országok többsége által elfogadott rendszer A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei egyetértettek, hogy az Európai Felsőoktatási Térség megerősítése érdekében szükségessé vált egy egységesebb szerkezetű és érthetőbb rendszer 2010-ig történő bevezetése. A legutóbbi, májusi konferenciájukon a miniszterek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a három ciklusra épülő felsőoktatást (bachelor / master / doktori) már széles körben bevezették. A 2006/2007-es tanév elejére elvileg minden aláíró országban kialakították a háromciklusú rendszert. Csak három ország nem valósította meg azt: Andorrában a háromciklusú rendszer jelenleg társadalmi vita tárgya, Belgium Német Közösségében nem lehet a háromciklusú rendszert tel jesen bevezetni, mert a régióban nagyon korlátozott a felsőoktatási szolgáltatás volumene (ugyanakkor az Autonome Hochschule 2007/2008- tól már bachelor oklevelet fog kiállítani), Svédországban pedig, ahol a háromciklusú rendszer jelenleg még csak bizonyos programokra terjed ki, az ezt bevezető törvény 2007 júliusában lép hatályba. A háromciklusú rendszer legalábbis bizonyos szakterületeken számos országban már a Bolognai Nyilatkozat 1999-ben történt aláírása előtt is létezett. A többi ország pedig a Bolognai Folyamathoz való csatlakozása után, 1999 és 2006 között vezette be az új rendszert. A legtöbb országban még mindig többéves átmeneti időszak szükséges Lengyelországban és Szlovéniában, ahol már a Bolognai Nyilatkozat aláírása előtt is érvényben volt a háromciklusú képzési szerkezet, nemrégiben megtették a szükséges kiigazításokat és bővítéseket. Lengyelországban, egy 2006-ban elfogadott rendelet és a 2005-ban elfogadott új felsőoktatási törvény minden felsőoktatási intézménytől elvárja, hogy a legtöbb szakterületen bevezesse a kétciklusú képzést. Ezek a reformok a 2007/2008-as tanévtől kezdődően lépnek hatályba. Szlovéniában ben lépett hatályba az a törvény, amely meghatározza a korábbi háromciklusú rendszer szükséges módosításait. A korábbi struktúrát 2009/2010-től teljesen lecserélik. A legtöbb országban, ahol bevezették a háromciklusú rendszert a Bolognai Nyilatkozat aláírása után fokozatosan, felmenő rendszerben tették meg ezt, a két struktúra tehát több évig egymással párhuzamosan létezik. Horvátországban, Moldovában és Romániában minden felsőoktatási intézményt kötelezett a törvény, hogy a 2005/2006-os tanév kezdetétől alkalmazza a háromciklusú képzést. Magyarországon 2006/2007-ben vezették be az új struktúrát. Néhány ország és régió határidőt szabott, ameddig teljes mértékben lecserélik a reform előtti struktúrát. Belgium vallon közösségében, Grúziában és Svájcban az új szerkezet bevezetése fokozatosan tart 2007/2008-ig, Belgium flamand közösségében pedig 2009/2010-ig (az orvosi szakok esetében pedig 2010/2011-ig). Franciaországban a licence /master/doctorat (LMD) reformot 2010-re a legtöbb felsőoktatási intézményben és szakterületen bevezetik (néhány képzési ágban, főként az 15

17 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 orvostudomány és a mérnöki tudományok területén még mindig az egy ciklusú képzés van érvényben). Portugáliában és Szerbiában az új struktúrát először 2006/2007-ben vezették be, a teljes megvalósítást 2009-re tervezik. A Cseh Köztársaságban a Bologna előtti szerkezet marad érvényben addig, amíg a jelenleg futó programok akkreditációja le nem jár. Ugyanakkor a 2004/2005-ös tanévtől kezdve a hallgatók nagy része már új típusú alapképzésre (bachelor) iratkozott be. Ausztria és Németország továbbra is választási lehetőséget ad a hall gatóinak, hogy Bologna előtti egyciklusú vagy bolognai típusú háromciklusú képzésekre járjanak. Ausztriában csak a 2002-es új felsőoktatási törvény bevezetése óta indított új programokat kell a háromciklusú szerkezet szerint szervezni. A törvény nem tartalmaz előírást arra a dátumra vonatkozóan, ameddig a korábbi programokat az új rendszerrel kell helyettesíteni. Németországban 2003 júniusában vezették be a 10 tézis az alap- és a mesterképzési szerkezetről című dokumentumot, amely le he tővé teszi a két első ciklus elindítását (lehetőleg az egész országban) 2010-re. Spanyolországban mindegyik létező Diplomado, Licenciado és Doctor programot felváltja minden szakirányon és intézményben az új struktúra 2008/2009-ben; a teljes bevezetést 2012-re tervezik. Oroszországban a felsőoktatási intézmények önállóan dönthetik el, hogy bevezetik-e a BA/MA struktúrát. Jelenleg a legtöbb hallgató egyciklusú képzésben vesz részt, amelynek a végén szakképzettséget igazoló oklevelet kap. A doktori program hagyományos szervezési módja nem változott a Bolognai Folyamat miatt. A1 ábra: A Bolognai Folyamatnak megfelelő háromciklusú képzési rendszer bevezetésének mértéke, 2006/2007 Teljesen bevezették minden vagy majdnem minden képzési területen (a Bolognai Nyilatkozat előtt vagy után) Fokozatosan terjed / folyamatban van az adaptációja vagy kiterjedése Részleges /korlátozott bevezetés Nincs bevezetve Forrás: Eurydice 16

18 áttekintés a bolognai folyamatról Kiegészítő megjegyzések az A1 ábrához: Andorra: a háromciklusú rendszer bevezetése jelenleg társadalmi vita tárgya. Azerbajdzsán: az alapképzésben részt vevő és az alapképzés utáni szakaszokban részt vevő hallgatók több mint 90%-a az 1. és a 2. ciklusra iratkozott be; a doktori programokat nem reformálták meg a Bolognai Folyamat szerint. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a Helyzetelemző Beszámolóhoz leadott (2007) nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (de): Az Autonome Hochschule 2007/2008-tól Bachelor fokozatot fog kibocsátani. Szlovákia: A 2002-es felsőoktatási törvény szerint az Akkreditációs Bizottság hivatalos jóváhagyásával bizonyos különleges esetekben engedélyt lehet adni arra, hogy a két első ciklust egy osztatlan ciklusban egyesítsék. Svédország: A háromciklusú rendszert 2007 júliusában vezeti majd be az új tör vény. Svájc: A háromciklusú rendszert 2010-re vezetik be teljesen. A2a ábra: Háromciklusú szerkezetben vagy kizárólag egy ciklusban szervezett képzési területek, 2006/2007 Az orvosi tanulmányokat és a kapcsolódó területeket az aláíró országok több, mint felében egyetlen ciklusba szervezik Számos országban, ahol bevezették vagy megvalósították a háromciklusú képzési szerkezetet, bizonyos tanulmányi területeket továbbra is egyetlen osztatlan, öt vagy hat évig tartó tanulmányi ciklusba szerveznek. Az orvostudomány és a kapcsolódó szakterületek a leggyakoribb kivételek a háromciklusú képzési szerkezet alól, és az aláíró országok több mint felében egyetlen osztatlan ciklusba szervezik őket. (A2 ábra) Tíz országban szervezik az orvosi képzést 2 vagy 3 ciklusba: Örményország, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Izland, Írország, Málta, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Egyesült Királyság. Ugyanakkor, az első ciklus (Bachelor) az orvosi szakokon ezekben az országokban 5 vagy 6 évig tart. Ezek az első ciklusú képzések olyan képesítést adnak a végzősöknek, amellyel gyakorolhatják a szakmájukat, bár bizonyos esetekben további gyakorlati képzést is elvárhatnak tőlük. A diplomásoknak az első ciklus sikeres elvégzése után lehetőségük van továbbtanulni egy második ciklusú szakon. Minden képzési területet háromciklusú szerkezetben szerveznek (az átmeneti időszakot is tartalmazza: néhány területen még mindig lehetnek egyciklusú képzések, az új háromciklusú szerkezettel párhuzamosan). Létezik a háromciklusú szerkezet, az orvosi képzést csak egy ciklusban lehet elvégezni. Létezik a háromciklusú szerkezet, az orvosi képzést és legalább még egy képzési területet csak egy ciklusban lehet elvégezni. Létezik a háromciklusú szerkezet, legalább egy képzési területet (nem orvosi képzés) csak egy ciklusban lehet elvégezni. Nem létezik a háromciklusú szerkezet. Forrás: Eurydice Nincs adat. Magyarázat: Az orvosi képzésnek különböző típusú ciklusai vannak; ld. a szövegben. 17

19 Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/ Forrás: Eurydice A2b ábra: kizárólag egy osztatlan ciklusban szervezett képzési területek (kivételek a háromciklusú képzés megvalósítása alól), 2006/2007 Orvostudomány és kapcsolódó képzési területek Építészet Jog Mérnökképzés Teológia Művészetek Egyéb Orvostudomány és kapcsolódó képzési területek Építészet Jog Mérnökképzés Teológia Művészetek Egyéb AL Am AT BG CH CZ DE EE ES FI FR GE HR HU IS IT LT LV MD NO PL PT RO RS RU SI SK TR Kiegészítő megjegyzések (A2b ábra) Andorra, Belgium (BE de) és Svédország: Nincs háromciklusú rendszer. Azerbajdzsán és Ukrajna: Nincs adat. Belgium (BE fr és BE nl), Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, Görögország, Szentszék, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Málta, Montenegró, Hollandia és Egyesült Királyság: A háromciklusú rendszert minden szakirányon bevezették. Kiegészítő megjegyzések (A2a és A2b ábrák) Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő beszámo lóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus, Szentszék és Liechtenstein: Létezik a háromciklusú rendszer, de bizonyos képzési területeket / ciklusokat nem tartalmaz; a hallgatóknak külföldre kell men niük bizonyos programokra. Észtország: A mérnökképzési kategóriában csak az építőmérnöki szakot kínálják osztatlan ciklusban, az összes többi a három ciklus szerint szerveződik. Luxemburg: Jelenleg csak az első és a második ciklusban kínálnak képzéseket, a harmadik ciklusban 2007-ben vezetnek be szakokat. Málta: A könyvelés, építészet és teológia alapképzési (első ciklus, bachelor) szakok 5 évig tartanak, de nem számítanak hagyományos osztatlan ciklusú tanul má nyok nak. Lengyelország: További területek is kivételt képeznek a kétciklusú szabály alól: 1) színművészet; 2) művészeti állagmegőrzés és restauráció; 3) mozgókép előállítás és fotográfia; és 4) pszichológia, ahol csak egyciklusú képzést indítanak; és 5) rendezés, amelynek esetében minden felsőoktatási intézmény önállóan dönti el, hogy egyetlen ciklusban vagy két ciklusban szervezi-e a képzést. A törvény szerint ezeket a kivételes területeken indított programokat nem érinti az átszervezés. Svédország: 2007 júliusától minden programot a háromciklusú képzési szerkezethez igazítanak. Az orvostudományi képzést csak néhány országban és régióban szervezik a Bolognai folyamat szerinti szerkezetben, nevezetesen Belgium francia és német közösségeiben, Dániában és Hollandiában; ugyanakkor ezekben az országokban az alapképzést elvégzett, bachelor diplomával rendelkezők nem kapnak jogosítványt arra, hogy gyakorolják a szakmá jukat a második, mesterdiplomához vezető képzési szakasz elvégzése előtt. Svédországban, ahol 2007 júliusától minden programot a háromciklusú képzési szerkezethez igazítanak, a reform minden képzési területet érint, így az orvostudományit is. Számos országban az építészeti, jogi, mérnöki és teológiai tanulmányok gyakran kivételt képeznek a háromciklusú képzési szerkezet alól és továbbra is egyetlen ciklusban szervezik őket. (Ld. A2b ábra). Sok más tanulmányi terület is lehet kivétel, mint például a tanárképzés Ausztriában, Észtországban (tanárok/tanítók, akik elsőtől hatodik osz tá lyig taníthatnak) és Szlovákiában; a művészeti területek Örményországban; és néhány tanulmányi terület Lengyelországban, Norvégiában és Spanyolországban.

20 áttekintés a bolognai folyamatról Az ISCED 5b programokat ritkán szervezik alapfokozat / mesterfokozat szintek szerint A legtöbb aláíró országban a felsőoktatási kínálat megoszlik akadémiai jellegű / elméletileg erősen megalapozott programokra (ISCED 5A) és gya korlatorientált / szakképzési típusú programokra (ISCED 5B ld. a Glosszáriumban az 1997-es ISCED definíciót). Néhány országban az ISCED 5A és 5B programokat különböző típusú intézmények nyújtják (egyetemek vagy nem egyetemek egyaránt). Ugyanakkor ez a kettős szervezeti forma változóban van; egyre gyakoribb, hogy az egyetemek és a nem egyetemi felsőoktatási intézmények is nyújtanak képzést mindkét szinten. Továbbá, a két programszint fokozatosan hasonlóvá válik a tanterv, az oktatási felfogás és a tanulási eredmények szempontjából. Ezért 2006/2007-ben 13 ország (Örményország, Észtország, Finnország, Grúzia, Szentszék, Görögország, Liechtenstein, Luxemburg, Moldova, Norvégia, Lengyelország, Portugália és Oroszország) minden alapképzési felsőoktatási programot ISCED 5A szintként ismert el, még akkor is, ha nem egyetemi felsőoktatási intézmény nyújtja azt. A 2004-es törvény szerint, az ISCED 5B szintű programokat Romániában 2007/2008-tól ISCED 5A szintként fogadják el. Grúziában, ahol jelenleg minden programot ISCED 5A-ként ismernek el, az ISCED 5B programokat meg fogják különböztetni az ISCED 5A programoktól amint hatályba lép a szakképzési törvény kiegészítése (ez 2007/2008-ra várható; az erre a változásra vonatkozó rendelkezést belefoglalták a Parlament által 2007 márciusában elfogadott új törvénybe). Lengyelországban a tanárképző és nyelvtanárképző főiskolák (kolegia) hároméves programjait az ISCED 5B szintre helyezték a nemzetközi szintű statisztikákban; ugyanakkor ezeket a programokat nemzeti szinten nem ismerik el a felsőoktatás részeként. Általánosságban az ISCED 5B szintű programokat nem a bachelor / master struktúra szerint szervezik. Ugyanakkor öt országban (Albánia, Bosznia- Hercegovina, Horvátország, Olaszország és Montenegró), a kétciklusú rendszer vonatkozik az ISCED 5B szintű programokra is. Az ISCED5B alapképzés két, három vagy négy évig tart és belépési lehetőséget ad a második ciklusú ISCED 5B szakokra, de az érintett hallgatók közvetlenül nem mehetnek tovább harmadik ciklusú (doktori) szakra. Franciaországban bizonyos képzési területeken az ISCED 5B alapképzést követheti egy egyéves második ciklus (amely a licence professionnellehez vezet); ugyanakkor az ISCED 5B szinten nincs bachelor/master típusú struktúra. Az ISCED 5B szakokon diplomázóknak gyakran van lehetőségük arra, hogy bejussanak az ISCED 5A szakokra Minden olyan országban, amely szakképzési típusú programokat kínál ISCED 5B szinten (kivétel: Andorra, Cseh Köztársaság, Montenegró és Szlovákia), az ilyen szintű oklevelet szerzőknek lehetőségük van belépni a munkaerőpiacra, vagy pedig továbbtanulni egy ISCED 5A szintű programban úgy, hogy legalább részben beszámítják addigi tanulmányi eredményeiket. Néhány esetben, az ISCED 5B szintű diplomások közvetlenül beléphetnek egy ISCED 5A szintű alapképzés második vagy harmadik évébe, vagy akár a mesterképzésbe is. Ez a lehetőség gyakran az országtól és a szaktól függően különböző feltételekhez kötött, és néha csak ugyanazon a képzési területen belül érvényesíthető. 19