2011 évi CXCV. (195.) Államháztartásról szóló törvény AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENİRZÉSI RENDSZERE. 44. Az államháztartási kontrollok rendszere

Átírás

1 2011 évi CXCV. (195.) Államháztartásról szóló törvény AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENİRZÉSI RENDSZERE 44. Az államháztartási kontrollok rendszere 61. (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történı szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. (2) Az államháztartás külsı (törvényhozói) ellenırzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevıszék (ÁSZ) látja el. (3) Az államháztartás kormányzati szintő ellenırzése a kormányzati ellenırzési szerv, az európai támogatásokat ellenırzı szerv és a kincstár által valósul meg. (4) Az államháztartás belsı kontroll rendszere a költségvetési szervek belsı kontrollrendszere - beleértve a belsı ellenırzést - keretében valósul meg. 62. Az államháztartásért felelıs miniszter ellátja - az Állami Számvevıszék véleményének kikérésével - az államháztartás belsı kontrollrendszerének - amely magában foglalja az államháztartási belsı pénzügyi ellenırzést - a nemzetközi standardokkal összhangban lévı fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztetı fórumok mőködtetésével és kötelezı továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat. 45. A kormányzati ellenırzési szerv és az európai támogatásokat ellenırzı szerv 63. (1) A kormányzati ellenırzési szerv ellenırzési jogköre kiterjed a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenırzésére, b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezeléső elıirányzatok, fejezeti kezeléső elıirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenırzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszerébıl nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerzıdések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenırzésére, d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot - ellenırzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik, e) azon alapítványok, közalapítványok ellenırzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszerébıl támogatásban részesülnek, f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenırzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerzıdés feltételei betartásának ellenırzését, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. (11) bekezdése alapján a magán nyugdíj pénztárak által a Nyugdíjreform és 1 oldal

2 Adósságcsökkentı Alapnak átadott portfoliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerőségének ellenırzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíj-pénztárak és szervezetek portfólió-átadást megelızı mőködésének, gazdálkodásának - beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfoliót képezı eszközöket is - ellenırzésére, h) az a)-g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerzıdı felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közremőködnek, és i) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerőségének ellenırzésére. (2) A kormányzati ellenırzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minısített adat, az üzleti titok és az ellenırzött szervezet, valamint az ellenırzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére. (3) A kormányzati ellenırzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés szerinti ellenırzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenırzés dokumentumainak megırzéséig kezelhet. 64. (1) A kormányzati ellenırzést végzı személy a feladatai ellátása érdekében az ellenırzött, és az ellenırzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élı adatállományához. Kérésére az ellenırzött szerv, illetve az ellenırzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. (2) A kormányzati ellenırzést végzı személy az ellenırzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minısített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - elviheti, és az ellenırzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenırzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntetı- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt. 65. (1) A kormányzati ellenırzési szerv ellenırzése során az ellenırzött szerv, szervezet vagy más - az ellenırzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévı - személy, szervezet vezetıje, alkalmazottja az e törvényben és más jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttmőködésre köteles. Az ellenırzéshez kapcsolódó együttmőködési vagy az ellenırzés végrehajtását elısegítı kötelezettség felróható módon történı megszegése esetén az érintett személy eljárási bírsággal sújtható. (2) Az eljárási bírságot a kormányzati ellenırzési szerv vezetıje határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel. (3) Az ügyfelet az eljárás hivatalból történı megindításáról nem kell értesíteni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése. (4) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétıl számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. 66. (1) Ha a kormányzati ellenırzési szerv ellenırzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértı, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelızése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat 2 oldal

3 a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása, b) az államháztartás központi alrendszerébıl nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése, c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történı felajánlások folyósításának felfüggesztése és d) az ellenırzött szerv, szervezet részére visszatérítendı általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése céljából. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követı tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni és errıl a kormányzati ellenırzési szerv elnökét írásban értesíteni. (3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, errıl a kormányzati ellenırzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti. 67. A kormányzati ellenırzési szerv az ellenırzései során feltárt, a kormányzati ellenırzési szerv által ellenırzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonba tart állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévı gazdasági társaságot megilletı, az ellenırzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, és követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek elıtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat. 68. Az európai támogatásokat ellenırzı szerv ellenırzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenırzésekre a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél, b) a kedvezményezetteknél, és c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerzıdések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerzıdı felekre is, amelyek a szerzıdés teljesítéséért felelısek, vagy abban közremőködnek. 46. A költségvetési szervek belsı kontrollrendszere 69. (1) A belsı kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következı célok: a) a mőködés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerően, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erıforrásokat a veszteségektıl, károktól és nem rendeltetésszerő használattól. (2) A belsı kontrollrendszer létrehozásáért, mőködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetıje felelıs az államháztartásért felelıs miniszter által közzétett módszert útmutatók figyelembevételével. 3 oldal

4 47. Belsı ellenırzés 70. (1) A belsı ellenırzés kialakításáról, megfelelı mőködtetésérıl és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetıje köteles gondoskodni. A belsı ellenırzést végzı személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetıjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetıjének küldi meg. Az irányító szerv belsı ellenırzést végezhet a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mőködésérıl szóló évi CXXII. törvény 1. a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. (2) A belsı ellenır bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége, keretében a jogszabályoknak és belsı szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetıje részére. A belsı ellenır ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be. (3) A belsı ellenırzést végzı személy az ellenırzött szervnél minısített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minısített adat védelmére vonatkozó elıírások betartásával. (4) A költségvetési szervnél belsı ellenırzési tevékenységet csak az államháztartásért felelıs miniszter engedélyével rendelkezı személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelıs miniszter annak engedélyezi, aki cselekvıképes, büntetlen elıélető, és nem áll a belsı ellenırzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban elıírt végzettséggel és gyakorlattal. (5) Az államháztartásért felelıs miniszter a belsı ellenırzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezı személyekrıl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett a) természetes személyazonosító adatát, b) nyilvántartási számát, c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, d) értesítési címét, e) telefonszámát, f) elektronikus elérhetıségét, g) felsıfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, k) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) a szakmai gyakorlat idıtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és j) a kötelezı szakmai továbbképzésen történı részvétel idejét. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belsı ellenır, nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végzı szervezet a nyilvántartásban 4 oldal

5 szereplı belsı ellenır nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végzı szervezettıl bárki tájékoztatást kaphasson. (7) Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelezı továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelıs miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végzı szervezet a törlést követı tíz évig megırzi. (8) A belsı ellenıri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelıs miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmezı a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elı, a kérelmezıt az államháztartásért felelıs miniszter a kérelem elıterjesztését követı harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel. 48. A kincstári biztos, az önkormányzati biztos 71. (1) Az államháztartásért felelıs miniszter - a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a Kormány kezdeményezésére az Országgyőlés - kincstári biztost jelöl ki az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követı hatvan napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti kiadási elıirányzatának 3,5%-át vagy az ötvenmillió forintot. (2) A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhetı el utalványozás. (3) A kincstári biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, mőködési folyamatát, és gazdálkodását érintı racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. Ávr, 116. (1) A kincstári biztos kijelölését az államháztartásért felelıs miniszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelıs miniszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése elıtt a fejezetet irányító szervvel egyezteti. (2) A kincstári biztos tevékenységét államháztartásért felelıs miniszter, az irányító szerv vezetıje, és a Kincstár kijelölt vezetıibıl álló eseti bizottság irányítja. (3) Kincstári biztosnak a) azt a magyar állampolgárt lehet kijelölni, aki a felsıoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelızı tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy a (6) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy b) azt a jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaságot lehet kijelölni, amelynek ágazati besorolása megfelel a kincstári biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és a kincstári biztosi tevékenységet az a) pontban elıírt követelményeknek valamint a (6) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelı alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el. (4) A kincstári biztos jelölteket az államháztartásért felelıs miniszter nyilvános pályázat alapján választja ki, nevőket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát közzéteszi. (5) Az államháztartásért felelıs miniszter a kincstári biztost a fejezetet irányító szerv vezetıjének egyetértésével határozott idıtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. A kinevezés legfeljebb 5 oldal

6 egy alkalommal a folyamatban lévı intézkedések lezárásáig meghosszabbítható. Kivételes esetben a (4) bekezdés szerint kiválasztott személyeken, szervezeteken kívül más, a (3) bekezdésben foglalt elıírásoknak megfelelı személy és szervezet is kijelölhetı, ha a (4) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a kijelölés nem biztosítható. (6) Kincstári biztosként nem jelölhetı ki az a személy, jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki a) az adott költségvetési szerv dolgozója, b) a kijelölést megelızı három évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt, c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelızı három évben az adott költségvetési szervnél, d) az (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy e) a költségvetési szerv vezetıjének, gazdasági vezetıjének vagy alkalmazottjának hozzátartozója, e minıségének fennállása alatt, illetve annak megszőnésétıl számított három évig. Ávr (1) A kincstári biztossal a Kincstár elnöke - a fejezetet irányító szerv vezetıjének ellenjegyzésével - szerzıdést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevélnek tartalmaznia kell a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, b) a megbízatás idıtartamát, c) a kincstári biztos feladatait jogkörét, és d) jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. (2) A kincstári biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben a) a költségvetési szerv vezetıitıl és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni, b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni, c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni, d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának idıtartama alatti eljárási szabályait, e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és f) szakértıt igénybe venni. (3) A kincstári biztos köteles a) figyelemmel kísérni megbízatásának idıpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban elıírt feladatainak ellátását, b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv mőködésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, melyet az eseti bizottság fogad el, d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák, e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni a fejezetet irányító szervvel, az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelıkkel folytatott egyeztetı tárgyalásokon, f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges elıirányzatátcsoportosítást, 6 oldal

7 g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetıjének, illetve gazdasági vezetıjének a fegyelmi eljárás keretében történı munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre, h) intézkedési tervjavaslatot kidolgozni - a költségvetési szervvel illetve a fejezetet irányító szervvel együttmőködve - a gazdálkodás, a feladatellátás hosszabb távú ésszerősítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendıek, és i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. (4) A kincstári biztos tevékenységérıl az államháztartásért felelıs miniszternek vagy az Országgyőlésnek, valamint a fejezetet irányító szerv vezetıjének havonta - munkájának a költségvetési szerv által történı akadályoztatása esetén soron kívül - beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekrıl, a tartozásállomány, a kintlévıségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni e szervek hatáskörébe tartozó intézkedésekre. (5) A kincstári biztos megbízatásának megszőnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet - a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt - az eseti bizottság tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról Az eseti bizottsági ülésre az érintett intézmény vezetıjét is meg kell hívni. (6) A fejezetet irányító szerv vezetıje az eseti bizottság által elfogadott, az adósság újraképzıdését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követı tizenöt napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, vagy kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A fejezetet irányító szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követı két éven keresztül negyedévente az államháztartásért felelıs minisztert, a Kincstárt és - külön határozat esetén - a Kormányt tájékoztatni. (7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a fejezetet irányító szerv vezetıje köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetıje, illetve gazdasági vezetıje személyi felelısségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben. (8) A költségvetési szerv vezetıje köteles a kincstári biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elısegítem, részére biztosítani a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. (9) A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére - a megbízási szerzıdésben meghatározott idıtartam letelte elıtt - akkor kerülhet sor, ha a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerzıdésekben foglalt fizetési határidıkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs, b) mőködése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett a kincstári biztosra felróható okok miatt, vagy c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közremőködésével sem javítható. (10) Az államháztartásért felelıs miniszter a (6) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén jogosult a) a (9) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új kincstári biztos kijelölésérıl gondoskodni, és b) a (9) bekezdés c) pontja szerinti esetben intézkedést kezdeményezni a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére. Ávr (l) A kincstári biztos kijelölésével összefüggı valamennyi kiadásról - a kincstári biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerzıdésekkel összefüggésben keletkezı, költségvetési szervet terhelı kiadásokat kivéve - a Kincstár számlát állít ki a fejezetet irányító szerv részére és a fizetési határidı leteltét követıen jogosult az érintett fejezeti kezeléső elıirányzat fizetési számláját megterhelni. 7 oldal

8 (2) A kincstári biztost megilletı havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. (1) bekezdése szerinti szerzıdés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetıje havi alapilletményének figyelembevételével a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejő érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerzıdés mellékletét képezi. (4) Ha a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási elıirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervhez - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szervhez az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha azt nem kérte, véleményének elızetes kikérésével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkezı önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb idıtartam, lejárat esetén is kötelezıvé teheti. Ávr (1) Az önkormányzati biztos kirendelését a polgármester kezdeményezi. Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati biztos kirendelését indítványozhatja a) a képviselı-testület pénzügyi bizottsága, b) jegyzı a polgármesteren keresztül, c) a képviselı-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy d) a költségvetési szerv vezetıje. (2) Önkormányzati biztosi feladatokkal a 116. (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelı természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaságot lehet megbízni. (3) Az önkormányzati biztost a jelölhetı személyek, szervezetek közül a képviselı-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé. (4) A képviselı-testület (3) bekezdés szerinti jogát a pénzügyi bizottságra átruházhatja. (5) Az önkormányzati biztosra, továbbá azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 116. (6) bekezdésében, a 117. és a ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az államháztartásért felelıs miniszter és az eseti bizottság hatáskörébe jogköreit a képviselı-testület gyakorolja, és az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggı valamennyi kiadás - a költségvetési szervet terhelı, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerzıdésekkel összefüggésben keletkezı kiadásokat kivéve - a kirendelı helyi önkormányzatot terheli. (6) A többcélú kistérségi társulás által irányított költségvetési szerv esetén az önkormányzati biztosra az (1)-(5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselıtestület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyzı részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás gazdálkodási feladatait az Áht. 27. (4) bekezdése szerint ellátó költségvetési szerv vezetıje látja el, a helyi önkormányzat rendeletén a többcélú kistérségi társulás határozatát kell érteni. 8 oldal

9 FEUVE: a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési tevékenység. A szervezeten belül a gazdálkodásért felelıs szervezeti egység által folytatott elsı szintő pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszer, amelynek létrehozásáért, mőködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetıje felelıs a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. Belsı ellenırzés: független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel való gazdálkodás szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes. A felügyeleti belsı ellenırzés nem szervezeten belüli, hanem szervezetek közötti ellenırzési jogviszony. A felügyelet alá tartozó bármely költségvetési szervnél lefolytatható. 9 oldal