A kommunikációs folyamat szerkezete
|
|
- Zoltán Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kommunikációs folyamat szerkezete
2 Tartalomjegyzék A kommunikációs folyamat szerkezete a kommunikáció három különböző modelljében A kommunikáció lineáris modellje A kommunikáció interakciós modellje A kommunikáció tranzakciós modellje...4 A kommunikáció tényezői...5 Adó...5 Vevő...5 Közlemény...5 Üzenet...5 Kódok: verbális és nem-verbális kódok...6 Kódolás és dekódolás...7 Kódolás...8 Dekódolás...8 Kódolás és dekódolás...9 Csatorna, közeg...9 ii
3 Zaj...10 A redundancia...11 Kontextus...12 Információfeldolgozó rendszer és az információ feldolgozása...13 A kavics és a kutya: fizika kontra információfeldolgozás (Watzlawick et al. 1967:29)...14 Az információfeldolgozó rendszer (IFR)...16 Az ember (E) esete a kutyával (K): történt kommunikáció?...19 Irodalom...22 A kommunikációs folyamat szerkezete a kommunikáció három különböző modelljében ii
4 A kommunikációs folyamat szerkezete a kommunikáció három különböző modelljében A kommunikációs folyamat szerkezete a kommunikáció három különböző modelljében 1
5 1. A kommunikáció lineáris modellje Küldés Jelentés Zaj Fogadás Jelentés Zaj Kódol Dekódol Zaj Továbbít Üzenet Csatorna Észlel Kontextus Egyirányú; nincs visszacsatolás; az adó és vevő szerepek elkülönülnek. 1. A kommunikáció lineáris modellje 2
6 2. A kommunikáció interakciós modellje Fogadás Észlel Dekódol Visszacsatolás Csatorna Küldés Továbbít Kódol Zaj Jelentés Kódol Zaj Jelentés Dekódol Zaj Továbbít Küldés Üzenet Csatorna Észlel Fogadás Kontextus Kétirányú; van visszacsatolás; az adó és vevő szerepek elkülönülnek. 2. A kommunikáció interakciós modellje 3
7 3. A kommunikáció tranzakciós modellje Észlel Visszacsatolás Továbbít Zaj Dekódol Jelentés Kódol Továbbít Üzenet Nonverbális üzenetek Csatorna Zaj Kódol Jelentés Dekódol Észlel Zaj Kontextus A kommunikáció folytonos; az adó és vevő szerepek nem különülnek el. 3. A kommunikáció tranzakciós modellje 4
8 A kommunikáció tényezői Adó Az adó a közlemény feladója, a kommunikáció kezdeményezője, elindítója. Vevő A vevő a közlemény fogadója, az üzenet feldolgozója. Közlemény A közlemény az a kódsor, amelyet az adó küld a vevőnek. A közlemény tartalma az üzenet. Az üzenet a közleményben van kódolva. Üzenet A közlemény tartalma. Az üzenet a közleményben van kódolva. A közleményt a vevőnek dekódolnia kell, hogy az üzenetet megértse. A kommunikáció tényezői 5
9 Kódok: verbális és nem-verbális kódok Kód = jelek, jelkészlet + az összeszerkesztési (kombinációs) szabályok (=grammatika) jelek, jelkészlet verbális (=nyelvi) nem verbális (=nem nyelvi) (nem nyelvi) hangok Verbális kód verbális kommunikáció Nonverbális kód nonverbális kommunikáció testbeszéd A kommunikáció tényezői 6
10 Kódolás és dekódolás Tartalom (gondolat, érzelem) Kódolás Kódolás (jelkészlet) Közlemény Közlemény Dekódolás Dekódolás (jelkészlet) Tartalom (gondolat, érzelem) A sikeres kommunikáció néhány esszenciális feltétele: Mind az adó, mind a vevő kölcsönösen ismerik a közös kódot. Az adó képes az üzenet kódolására, a vevő képes a közlemény dekódolására. (Lehetséges, hogy a kettő lényegében azonos folyamat.) Az előbbi kettőt adó és vevő felteszi egymásról (máskülönben eszükbe sem jutna egymás felé fordulni egy kommunikációs helyzetben). A kommunikáció tényezői 7
11 Kódolás gondolatok érzelmek jelkészlet +grammatika gondolat jelsor gondolat jelsor Kódoláskor gondolat jelsor párokat konstruálunk. Egy gondolatot és egy jelsort egymáshoz rendelünk. Így jön létre a közlemény (=a gondolatot kifejező jelsor) és az üzenet (=a jelsor által kifejezett gondolat). Mutatis mutandis, ugyanez áll az érzelmekre és minden másra, amit közleményeink kifejezhetnek. (Egy jelsor állhat egyetlen elemből, egyetlen jelből is.) Dekódolás Dekódoláskor ugyanez történik. A kommunikáció tényezői 8
12 Kódolás és dekódolás Ha a kettő nem azonos folyamat, akkor az alábbi különbséget lehet köztük tenni: Kódoláskor a kifejezendő tartalomhoz keressük a neki megfelelő kódsort. Dekódoláskor a kódsorhoz keressük a neki megfelelő tartalmat. Erről úgy tudunk számot adni, ha a tartalom jelsor párokat rendezett pároknak tekintjük. Kódoláskor a tartalomhoz rendelünk hozzá jelsort. Dekódoláskor a jelsorhoz rendelünk hozzá tartalmat. A kódolással, dekódolással kapcsolatban a jelekre és jelrendszerekre rövidesen részletesebben kitérünk. Csatorna, közeg A csatorna az a fizikai közeg, amelyben a jelnek alkalmas fizikai dolgok vagy jelenségek léteznek, és amelyben az ezek igénybevételével megvalósuló kommunikáció megtörténik. Például: a beszéd jellemző fizikai közege a levegő, mert ez az a közeg, amelyben a hang terjed. (Különös esetben ez lehet a víz is.) A kommunikáció tényezői 9
13 Zaj Zajnak tekintünk minden olyan körülményt, amely a kommunikációt nehezítheti, akadályozhatja. A zaj következtében a közölni kívánt információ sérülhet, torzulhat, részben vagy egészben elveszhet. Külső zaj. Pl. akusztikai zaj (autózúgás, mások beszélgetése stb.); nemakusztikai zaj (látom, mi történik a háttérben, az ablakon kinézve, hátat fordít a partner, stb.) Belső zaj. Pl. elábrándozom, az esti programot tervezem, stb. Szemantikai zaj. Pl. egy nyelvi kifejezés, szó eltereli a figyelmemet az üzenetről (l. az imént használt esti program kifejezés). Különösen az utolsó zajtípusban jól látszik, hogy jel is lehet zaj. Egy nyelvi kifejezés, azaz egy jel, zavarhatja az üzenet megértését. Ez bőbeszédűség formájában is megtörténhet. Ilyenkor a szükségesnél több szót, azaz jelet használ a beszélő, és ezek a fölösleges szavak zavarják az üzenet megértését, mert jelentésük nem tartozik az üzenethez. Ilyenkor a jelek egy része valódi jel, mert az üzenethez tartozik, a több jel viszont zaj, mert nem tartozik az üzenethez. A kommunikáció tényezői 10
14 A redundancia A kommunikátorok gyakran tudatában vannak a zaj jelenlétének, ezért arra törekszenek, hogy a zaj miatt esetleg bekövetkező információveszteséget, -sérülést vagy -torzulást ellensúlyozzák, elkerüljék. Több információt küldünk, mint amennyi zaj nélkül föltétlenül szükséges. Így a többletinformáció segít az esetlegesen elveszett vagy torzult információ rekonstruálásában. Ugyanazt az információt többszörösen kódoljuk. Ezt az információs többletet vagy ugyanannak az információnak a többszörös kódolását nevezzük redundanciának. (1) A gyerekek játszanak. (2) John loves Mary. Ezért beszélünk néha hangosabban a szokásosnál, és ezért artikulálunk gondosabban, ha telefonon beszélünk valakivel. Nyelvi közleményeink az esetek többségében tartalmaznak redundanciát. Például: az alany állítmány egyeztetés részleges redundanciája már a magának a kódrendszernek, a nyelvnek a része több nyelvben:s Az első mondat alanya többes szám 3. személyű, a másodiké egyes szám 3. személyű. Pontosan ugyanezt az információt fejezik ki az igei személyragok. A kommunikáció tényezői 11
15 Kontextus A kommunikáció kontextusban, adott körülmények között, adott szituációban zajlik. Fontos változói: (a) a résztvevők száma, (b) a keret v. környezet. Komm. kontextusok és a kommunikáció fajtái a résztvevők száma szerint Kommunikáció Intraperszonális (egy) Interperszonális (több) Diádikus Kiscsoportos Nyilvános Az interperszonális kommunikáció fontos fajtái a környezet szerint: családon belüli szervezeti nyilvános A kommunikáció tényezői 12
16 Információfeldolgozó rendszer és az információ feldolgozása Információfeldolgozó rendszerek nélkül nem lehetséges kommunikáció. Az információfeldolgozó rendszerek jelenléte a kommunikáció esszenciális feltétele. Információfeldolgozó rendszer nélkül információ sincs. Az információ nem fizikai jelenség, és nem is fizikai jelenségek vagy objektumok fizikai tulajdonsága. Az információ csak egy erre alkalmas rendszerben tud keletkezni, létrejönni. Könnyen belátható, hogy miért előfeltétele a kommunikációnak az információfeldolgozó rendszerek jelenléte a folyamatban. Mivel az információ információfeldolgozó rendszerekben keletkezik, ezért ha nincs jelen információfeldolgozó rendszer (mint pl. a szög és a kalapács egymásra hatásakor), akkor nem jön létre információ sem, és kommunikáció sincs. (Ezért nem kommunikál egymással a szög és a kalapács. Ez csak fizika. ) A kommunikáció tényezői 13
17 A kavics és a kutya: fizika kontra információfeldolgozás (Watzlawick et al. 1967:29) Megy az úton egy ember, és belerúg egy kavicsba Energiaátvitel, fizika, nem keletkezik információ, nincs információfeldolgozás belerúg egy kutyába mire a kutya megharapja. Információ keletkezik (a kutyában: IF rendszer), van I-feldolgozás: a kutya viselkedése a benne keletkezett és feldolgozott információ következménye. Megy az úton egy ember, és belerúg egy kavicsba (mindegy, hogy szándékosan vagy véletlenül). A rúgás energiát közöl a kaviccsal, mire az mozgásba lendül, majd kis idő múlva megáll. Hogy mikor és hol, az kizárólag olyan tényezőktől függ, mint a rúgás ereje (a közölt energiamennyiség), a kavics alakja és tömege, a felszín (az út) fizikai tulajdonságai, amelyek gurul. Megy az úton egy ember, és belerúg egy kutyába. Erre az megharapja. A kutya nem a rúgásból, hanem saját magából meríti az energiát a cselekvéséhez (a harapáshoz). De nem csak energiát merít saját magából, hanem azt az információt is, amelynek alapján harapással reagál a rúgásra. A kutya viselkedik egy bizonyos speciális módon. A kutya viselkedését ellentétben azzal, ami a kaviccsal történik nem magyarázza meg önmagában az energiaátvitel a rúgó lábtól. A kutya viselkedésének magyarázatában hivatkoznunk kell arra az információra, amely a kutyában a rúgás hatására keletkezett. Hogy ez az információ milyen, az természetesen a kutya mint biológiai rendszer felszereltségétől, szerkezetétől és működésétől függ: ezek felelősek azért, hogy a kutya harapással reagál. A hűség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy Watzlawick et al. szerint ebben az esetben információátvitel, azaz kommunikáció történik, mert szerintük a kettő ugyanaz. De ez tévedés: egyáltalán nem biztos, hogy itt kommunikáció történt, információátvitel pedig egészen biztosan nem, bár információ valóban keletkezett a kutyában is és az emberben is, de egyikükből sem ment át a másikba, nem vitte át semmi. Továbbá: Watzlawick et al. nemcsak az I-átvitel és a kommunikáció közé tesz egyenlőségjelet, hanem a viselkedés és a kommunikáció közé is. Számukra: viselkedés = kommunikáció, mert minden viselkedéskor van I-átvitel. Könnyű belátni, hogy ez miért lehetetlen. Azt senki sem vitatja, hogy egy emberben tud olyan információ keletkezni, amilyen egy kutyában nem (pl. az emberek tudnak számolni, kivonni, összeadni és szorozni, a kutyák nem). Azt sem vitatja senki, hogy egy ragadozóban pedig tud olyan információ keletkezni, A kommunikáció tényezői 14
18 Információ keletkezik az emberben is (IF rendszer), van I-feldolgozás: az ember viselkedése a benne keletkezett és feldolgozott I következménye. A kutya és az ember (viselkedése) a másik számára (kölcsönösen) jel: van jelentése. Benne van-e a jel jelentése a jelben? Nincs. A jelek nem tartalmazzák jelentésüket (vö. Barnlund) Az információ, sem a jelentés nem áramlik (hanem keletkezik, IFrendszerekben, rájuk jellemző módon). amilyen egy emberben nem (pl., a ragadozók sokkal pontosabban meg tudják becsülni a préda és a köztük lévő távolságot (pedig nincs számfogalmuk), mint egy ember hasonló körülmények között, és sokkal pontosabban ki tudják számítani, hogy pl. mikor érdemes a rohamot megkezdeni, hogy az sikeres legyen.) Könnyen belátható, hogy általában érvényes, hogy a különböző IF rendszerekben más és más, rájuk jellemző minőségű információ keletkezik. Pl. az emberben emberféle, az emberi IF rendszer, azaz az emberi elme miatt, egy kutyában meg kutyaféle, a kutya-típusú IF rendszer, a kutya-elme miatt. Most képzeljük el a tétel ellenkezőjét: képzeljük el, hogy lehetséges az I-átvitel egy emberi elméből egy kutyába, vagy fordítva. Vajon mit kezdhet egy kutya vmely emberszerű információval, vagy egy ember vmely kutya-szerű információval. Nyilvánvalóan semmit, hiszen egyik sem alkalmas a másikban keletkezett és az ő természetének megfelelő információ feldolgozására, de még a befogadására sem. Tehát, az I-átvitel (legalábbis kutya-ember stb. ehhez hasonló viszonyban) lehetetlen. Felmerül a kérdés, hogy ember és ember között vajon lehetséges-e. Ott sem, de ez már nehezebb kérdés, most tegyük félre. A rúgás előtt is és a rúgás után is. Ha pl. a rúgásban benne volna a jelentése, akkor azt a kutya sem érthetné félre. Ha pl. a rúgás nem támadás volt, csupán véletlen, akkor azt a kutyának is tudnia kellene: nem értelmezhetne egy véletlen rúgást támadásnak, agressziónak. De ezt nem tudja, ezért harap, azaz védekezik a vélt támadás ellen. Ha az információ olyasvalami, ami információfeldolgozó rendszerekben keletkezik, ott jön létre, akkor a szó szoros értelmében véve nincsen benne a közleményekben sem. A közlemények nem tartalmazzák az információt, csak legfeljebb azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy képesek egy erre alkalmas információfeldolgozó rendszerben olyan változásokat, folyamatokat, eseményeket kiváltani, amelyek révén információ keletkezik, ami egyszersmind átesik azon a folyamaton, amelyet információfeldolgozásnak nevezünk. Ebből az is következik, hogy a szó szoros értelmében az információ nem képes áramlani. Tehát a szó szoros értelmében nincs információáramlás. Jelentések nem mennek egyik helyről a másikra. Ami információáramlásnak tűnik, az információfeldolgozó rendszerek bonyolult egymásra hatása, amely folyamat részben fizikai, részben nem-fizikai közvetítő folyamatok segítségével valósul A kommunikáció tényezői 15
19 Az információfeldolgozó rendszer (IFR) Az IFR felszereltsége határozza meg azt, hogy hogyan és milyen jelentéseket képes létrehozni és hogyan képes kommunikálni. IFR felszereltsége Biológiailag, genetikailag meghatározott, a fajra jellemző Az egyedek IFR-ének tartalma, tudása, képességei változnak: tanulás Egyéni különbségek az IFR-ek között IFR-enként, egyénenként eltérő jelentések meg. De sem az információ, sem az információ keletkezése nem fizikai jelenség. Ez nem mond ellent annak, hogy személyközi kommunikáció nem jöhet létre fizikai közvetítő mozzanatok, jelenségek nélkül (addig, amíg ki nem derül, hogy az emberek nem-fizikai segédeszközök, nem-fizikai közvetítő jelenségek segítségével is képesek kommunikálni, de ilyenről egyelőre nincs tudomásunk). Az ember és pl. a kutya alapvetően különböző IFR-ek, alapvetően eltér a biológiai felszereltségük egymástól. Az ember és a kutya elméje biológiailag alapvetően eltérő képességekkel van felszerelve. Pl, az ember képes természetes nyelvet elsajátítani és használni, a kutya nem. Ezért másféle jelentések keletkeznek egy emberben, és mások egy kutyában. De nemcsak a különböző állatfajok különböznek egymástól, hanem azok egyedei is, bár kisebb mértékben. Két ember elméje (IFR-e) sem azonos, bár biológiailag alapvetően nem különböznek egymástól. De, mint mindenki tudja, elménk tartalma, tudásaink, képességeink, nem azonosak. Ennek következtében két emberi egyedben is más és más jelentések keletkezhetnek. Továbbá, azt is tudja mindenki, hogy az egyének is változunk az idő múlásával: tanulunk és felejtünk, tudásunk átalakul. Ezért ugyanaz az elme két különböző időpontban, mondjuk életkorban, is két egymástól eltérő IFR, amely egymáshoz képest különböző jelentéseket képes létrehozni. Ez az értelme a tanulásnak. Ez maga a tanulás (egészséges embert feltételezve). Tekintsünk el továbbra is a számítógéptől és hasonló ember alkotta mesterséges IFR-ektől. Foglalkozzunk a természetes IFR-ekkel, azaz az állatokkal, leginkább az emberrel. Érzékelési, észlelési és mentális képességeink genetikailag meghatározottak (l. pl. látás, gondolkodás, nyelv). Emlékeztetőül: egészséges egyedeket feltételezünk, a patológiás esetektől, mint pl. az afázia, eltekintünk. Ha ez valakiben azt a kérdést veti fel, hogy Hogyan lehetséges egyáltalán kommunikálni és egymást megérteni, ha egyénenként eltérő jelentéseket hozunk létre, akkor a válaszom az: Nagyon fontos problémát ismert fel. Ti., a valódi kérdés éppen ez, nem pedig az, hogy miért nem értjük olykor egymást, miért adódnak félreértések, stb., amelyek a naiv kommunikációelmélet kérdései. Ha tetszik, az a csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást. De az általános benyomásunk éppen ez: általában megértjük egymást. (Bár nekem rendszeresen vannak ezzel ellenkező tapasztalataim is. De én magam ezen már nem A kommunikáció tényezői 16
20 A kommunikáció fizikai és biológiai meghatározottsága A személyközi kommunikációban a jelek fizikai dolgok vagy jelenségek (pl. hang, fény, érintés, betű, rajz, KRESZ-tábla). Nem bármely dolog vagy jelenség alkalmas arra, hogy jelként viselkedjen, mert egy-egy feldolgozó rendszer nem képes bármely dolgot vagy jelenséget észlelni, és jelként használni, azaz jelentést tulajdonítani neki. Csak azok a dolgok és jelenségek lehetnek jelek az emberi kommunikációban, amelyeket az ember képes észlelni. Hogy mit képes az ember észlelni, azt biológiai, genetikai adottságaink határozzák meg. Ezen adottságok együttesét nevezzük biológiai felszereltségnek. csodálkozom, az oktatásban, tanításban pedig kifejezetten természetes jelenségnek tartom.) Következtetésként az adódik, hogy általában az egyénenként létrehozott jelentések elegendően hasonlóak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megértést és a kommunikációt. Tekintsünk el az intraperszonális kommunikációtól. Ha van egyáltalán ilyen, abban nem-fizikai jelenségek is lehetnek jelek. Pl. egy gondolat, érzés lehet vminek a jele, lehet neki jelentést tulajdonítani önmagunkon belül. A molekulák, atomok, elektronok; infrahang, ultrahang, infravörös fény stb. alkalmatlanok az emberi kommunikáció vehiculumaiként, mert ezeket az ember nem képes észlelni. Azt, hogy mely dolgok vagy jelenségek lehetnek jelek az emberi kommunikációban, biológiai, fiziológiai körülmények határozzák meg. Általában: csak a feldolgozó rendszer számára észlelhető dolgok és jelenségek alkalmasak arra, hogy jelekként viselkedjenek. Például: Csak a 20Hz és 20000Hz közötti hangtartományba eső hangok alkalmasak az emberi kommunikáció jel-nyersanyagaként funkcionálni, mert az infraés ultrahangokat az ember nem képes észlelni. Hasonló mondható el a fényről, a szagokról stb. Ahogy az imént már említettük, e felszereltség másik fontos összetevőjét tanulás révén szerzett tudásaink és képességeink alkotják. A kommunikáció tényezői 17
21 Az ember biológiai és mentális felszereltsége Érzékszervek. Az ember képes hangok, a fény, szagok, ízek, és tapintás segítségével kommunikálni, mert rendelkezik az ilyen természetű fizikai jelenségek érzékeléséhez szükséges apparátussal, azaz a megfelelő érzékszervekkel: van füle, szeme stb., ezért hall, lát, stb. Elme. Az ember képes fogalmak, jelentések megkonstruálására, jelentéstulajdonításra, fogalmak összekapcsolására más fogalmakkal, és bonyolult mentális műveletek elvégzésére, azaz gondolkodásra: következtetések levonására, ellentmondás felismerésére stb. Nyelv. Az ember, és csak az ember képes természetes nyelv elsajátítására. És ezt (csak ő) képes a kommunikációban is használni. A nyelvi képesség önmagában is megkülönbözteti az embert minden más állattól. Ez a képesség, az emberi nyelv, minden más állatból hiányzik:. Ezért verbális, azaz nyelvi kommunikáció csak emberek között lehetséges. A felszereltségbeli korlátozottság sokféleképpen megnyilvánulhat. Némely más állat süket (pl. a hangyák, a csörgőkígyó stb.), vak (sok hangya, barlanglakó, mélytengeri, föld alatt élő stb. állatok, pl. a giliszta), vagy mindkettő (hangyák, giliszták), mások sem ízeket, sem szagokat nem érzékelnek. Az ilyen szélsőségesen hiányosan felszerelt állatoknak nem marad más lehetőségük az információszerzésre, mint a tapintás, rezgés, mozgás érzékelése. És valóban, sok állat (pl. hangyák, pókok) csak egymás tapogatásából vagy a másik állat által keltett rezgésekből juthat információhoz, pl. arra vonatkozóan, hogy a másik barát vagy ellenség, hím vagy nőstény stb. Némely emlős, bár lát, de színvak. Ezért a színekből nyerhető információhoz egyszerűen nem képes hozzájutni. Az ember sokféle színt képes megkülönböztetni, és ezt a képességét használja természetes (az érett alma más színű, mint a zöld, ezért finomabb étel a más színű, pl. piros alma) és mesterséges módokon, ill. körülmények között egyaránt (rendőrlámpa). Illő, hogy azt is elismerjük: némely állat messze felülmúlja az embert, mert jobban fel van szerelve. Közismert a ragadozó madarak nagyfelbontású képek előállítására képes jó szeme, éles látása, a kutyák kifinomult szaglása, vagy a halak oldalvonala, a cápák elektromos érzékelői stb A kommunikáció tényezői 18
22 Az ember (E) esete a kutyával (K): történt kommunikáció? A tények, és néhány feltevés: E cselekedete (a rúgás); K észlelte E cselekedetét (ECS); K IFR-e értelmezte ECS-t: K számára ECS informatív volt, azaz K jelentést tulajdonított ECSnek; K viselkedése (KV, a harapás); E IFR-e értelmezte KV-t: E számára KV informatív volt, azaz E jelentést tulajdonított KV-nek. 1. álláspont: igen E és K kommunikáltak egymással. E viselkedése kommunikáció volt, és K viselkedése is kommunikáció volt, mert mindkét viselkedésnek volt jelentése a másik fél számára. Térjünk vissza az ember és a kutya esetéhez egy érdekes probléma miatt, amelyet ez az eset felvet. A kutya valószínűleg támadásnak, agresszív viselkedésnek értelmezte a rúgást. Talán azt, hogy ez egy vad jószág, vagy azt, hogy ez egy ijedős kutya, amelyből mindkettőből azt a következtetést is levonhatta a jelentés részeként, hogy nem célszerű hozzányúlni, további fájdalmat okozni, de még talán megsimogatni sem, mert azt is támadásnak értelmezheti, ami újabb harapást eredményezhet, amit én el szeretnék kerülni. Ezen álláspont szerint általában is érvényes, hogy minden viselkedés kommunikáció, mert minden viselkedésnek lehet jelentése egy másik fél (vagy önmagunk) számára. Ez Watzlawick et al. álláspontja. Barnlund álláspontja is ugyanez, csak az érvelés kicsit különböző. Barnlund szerint a kommunikáció = a jelentés evolúciója, azaz keletkezése IFRekben. Mivel itt keletkezett jelentés, E-ben is és K-ban is, történt kommunikáció, ráadásul legalább kettő: egy E-ben, egy K-ban. A kommunikáció tényezői 19
23 2. álláspont: nem E és K nem kommunikáltak egymással. Sem E viselkedése, sem K viselkedése nem volt kommunikáció, annak ellenére, hogy mindkét viselkedésnek volt jelentése a másik fél számára (KJ: E viselkedésének jelentése K IFR-ében; EJ: K viselkedésének jelentése E IFR-ében). Azért nem, mert sem E viselkedésének nem volt célja KJ, sem K viselkedésének nem volt célja EJ. A döntő különbség az álláspontok között: A 2. álláspont figyelembe veszi, hogy volt-e jelen kommunikációs szándék, az 1. nem. Tehát volt jelentéstulajdonítás. E nem azért rúgott bele a kutyába, hogy K-ban KJ keletkezzen. Sem K nem azért harapott bele E-be, hogy E-ben EJ keletkezzen. E-nek lehetett célja, kommunikációs célja is a rúgással, bár lehetett ez véletlen is. Az is lehetett a célja, hogy elijessze a kutyát, vagy egyszerűen csak az, hogy fájdalmat okozzon neki, mely utóbbi esetben a fájdalom nem jelentés, ezért a rúgás nem kommunikáció. Ha feltesszük, hogy E viselkedése szándékos volt: el akarta ijeszteni a kutyát, akkor a legjobb esetben csak azt mondhatjuk, hogy E megpróbált kommunikálni K-val, (de nem sikerült, mert K nem elszaladt, hanem megtámadta E-t). Hasonlót már egyáltalán nem indokolt feltételezni K-ról. Semmi okunk arra, hogy a harapásnak bármilyen szándékot tulajdonítsunk, különösen nem kommunikációs szándékot. A harapás egyszerűen biológia: K IFR-e valamilyen jelentést állított elő, az pedig a harapást mind viselkedést váltotta ki a kutyából. Eközben nem hivatkoztunk szándékra, mert nincs rá szükség ahhoz, hogy K viselkedését maradéktalanul megmagyarázzuk. Erre szokás azt mondani, hogy a kutyák már csak ilyenek: ha bántják őket, védekeznek, védekezésül pedig harapással támadnak. A kommunikáció tényezői 20
24 Tény: E esete K-val (legalább) KÉT KÜLÖNBÖZŐ eset lehet: 1. A leírtak szerint ( A tények, és néhány feltevés ) 2. A leírtak szerint + kommunikációs szándék E és K részéről A kettő egyszerűen nem ugyanaz az az eset, nem ugyanaz az esemény. Vagy az egyik történt meg, vagy a másik. Ezt senki sem vitathatja. A többi, ti. a kérdés, hogy melyiket hogyan nevezzük, már érdektelen terminológiai kérdés csupán. Az viszont lényeges, hogy mindkettőt nem lehet azonos módon nevezni, pl. mindkettőt kommunikációnak, mert akkor a két esemény közötti különbség eltűnik, megértés nélkül marad. És lehetséges még egy harmadik eset is, amelyre már korábban céloztam: Lehet, hogy E-ben volt kommunikációs szándék. Ha ez a korábban feltételezett szándék volt, akkor a harmadik eset szerint E sikertelenül próbált meg kommunikálni K-val. És akkor már 3 különböző esetről van szó, amely között képesek vagyunk különbséget tenni, és ezt dőreség volna a terminológiával elmosni, eltüntetni, mert az már nem fejezné ki magát a megértést, hogy ti. értjük a három eset közötti különbséget. És ez a lényeg: a megértés. Ha mindezt értjük, a terminológiai probléma megoldása már egyszerű: lehet az a terminológiai konvenció, hogy csak azokat a viselkedéseket nevezzük kommunikációnak, amelyeknek az a célja, hogy egy IFR-ben vmilyen jelentés létrejöjjön. A kommunikáció tényezői 21
25 Irodalom Barnlund, Dean C. s. a. A kommunikáció tranzakciós modellje. In Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I.: A kommunikatív jelenség, General Press Kiadó. Watzlawick, Paul, Janet Beavin Bavelas, and Don D. Jackson Pragmatics of Human Communication. New York: W. W. Norton & Company. Irodalom 22
Naiv kommunikációelméletek
Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenVIII. Szervezeti kommunikáció
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
RészletesebbenInformatikai alapismeretek
Informatikai alapismeretek Informatika tágabb értelemben -> tágabb értelemben az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozik Informatika szűkebb értelemben-> számítógépes
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN
KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN Az állatok közti kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is. A fizikai közeg sokkal változatosabb, mint az embernél. Az állatvilágban a legtöbb kommunikáció látás,
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenK É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus
K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs
RészletesebbenTAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL
TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL A kommunikáció TARTALOM: 1. A kommunikációról 2. A kommunikációs folyamat elemei 3. A kommunikáció gátjai 4. A jó kommunikáció
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM
KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet
RészletesebbenÜzleti kommunikáció gyakorlat
Üzleti kommunikáció gyakorlat 1/13.ace_a Szűcs Tamás 2018 I. A kommunikáció általános modellje (rajz + részei) ADÓ JEL KÓD ÁVITELI CSATORNA, KÖZVETÍTŐ KÖZEG KÓD JEL VEVŐ KÓDOLÓ (MODULÁTOR) DEKÓDOLÓ (DEMODULÁTOR)
RészletesebbenSzemélyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása
Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenJelentés, jelek és jelrendszerek
Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
RészletesebbenTÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.
Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenFeldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV
Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel
RészletesebbenA nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson
A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban
RészletesebbenKommunikációelmélet. A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban
Kommunikációelmélet II. előadás A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban 1. az információelmélet kommunikációnak tekint mindent, amiben információ-továbbítás történik, függetlenül
RészletesebbenMi van a Lajtner Machine hátterében?
1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek
RészletesebbenBevezetés a kommunikációelméletbe 4.
Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. A jelek természetes jelek mesterséges jelek szimptómák szignálok szimbólumok 1 Pierce: jelfelosztás ikon Index szimbólum Pierce: jelfelosztás IKON hasonlóságon alapul:
RészletesebbenA spontán beszéd kísérőjelenségei
2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenAz ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI
Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb
RészletesebbenIdő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian
RészletesebbenKódolás hír Dekódolás csatorna
Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenVESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!
VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód
RészletesebbenInformáció / kommunikáció
Információ / kommunikáció Ismeret A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Információ fogalmai Az információ olyan jelsorozatok által
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenAz eredményes nyelvtanulás alapelvei 1.
www.doyouspeakenglish.hu Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. MEGOLDÁS a sikeresebb angol tanuláshoz azoknak, akik már tanultak angolul, de abbahagyták, és azoknak, akik jelenleg is tanulnak angolul,
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
Részletesebbenhang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang
hang A hangokat a fülünkkel érzékeljük. Nyelvtanórán a hang szónak a beszédhang jelentését használjuk. Amikor kimondunk egy betűt, az a hang. A beszédhangokat mi hozzuk létre a szánkkal és a nyelvünkkel.
RészletesebbenKommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet
Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
Részletesebben6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenEDZŐ SPORTOLÓ KOMMUNIKÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VERSENYIDŐSZAKRA
EDZŐ SPORTOLÓ KOMMUNIKÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VERSENYIDŐSZAKRA Edzői konferencia 2014. április 16. Harasztiné Sárosi Ilona OSEI A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA Az interakciós tér kényszerítő ereje kiváltja
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban
Jean Monnet: Interkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban Haújrakellenekezdenemazeurópaiintegrác iómegvalósítását,valószínűlegakultúrávalkez deném. Urbán Anna Kommunikáció definíció
RészletesebbenPszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A
Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
RészletesebbenAZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!
Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos
RészletesebbenFontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára
Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenHogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek
SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenKépzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program
A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi
RészletesebbenBEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA A tantárgy tartalma 1.) A nyelvtudomány vizsgálati elveit, módszereit, céljait mutatja be. 2.) Mit tekintünk nyelvtudománynak? - belső tartalma - más területekkel való összefüggése
RészletesebbenHÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség
HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok
Részletesebben2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz FIZIKA 2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Második házi feladat 2 AM és FM analóg jel modulációja esetén Forrás:
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
RészletesebbenDr. Melegh Gábor. A szakértő szerepe a bűntető eljárásban
Dr. Melegh Gábor A szakértő szerepe a bűntető eljárásban 1 Széles, igen tág határok között megjelenő kérdések Szakmai jellegű; pl. az elért, elérhető lassulás megválasztása (hirtelen fékezés?, veszélyeztető
RészletesebbenNagy Sándor: Magkémia
Nagy Sándor: Magkémia (kv1c1mg1) 07. Stabilitás & instabilitás, magmodellek, tömegparabolák Nagy Sándor honlapja ismeretterjesztő anyagokkal: http://nagysandor.eu/ A Magkémia tantárgy weboldala: http://nagysandor.eu/magkemia/
RészletesebbenA GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenGépi tanulás és Mintafelismerés
Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,
RészletesebbenSzociális szerveződés
Szociális szerveződés Csoporttípusok (szociális kötődés erőssége alapján) Nincs szociális vonzódás gyülekezet - Alpesi szalamandra téli időszakban sziklák alatt gyűlnek össze a védett hely miatt; szociális
RészletesebbenBohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő
Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.
RészletesebbenPárválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.
Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet
KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet
KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az
RészletesebbenRendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
Részletesebben2. forduló. Matematika
2. forduló Matematika 1. Három öreg bölcs alszik egy nagy fa alatt. Egy arra járó csintalan gyerkőc mindhármuk homlokára egy piros kört fest, majd kacagva elszalad. Amikor a bölcsek felébrednek, és meglátják
RészletesebbenKommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.
Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,
RészletesebbenÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás
ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:
RészletesebbenAz eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében)
Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében) Végh József nyá. r. ezredes Klinikai szakpszichológus TA szervezet
RészletesebbenAz óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.
Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés
RészletesebbenHASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!
HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította
RészletesebbenAngol nyelv. 5. évfolyam
Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges
RészletesebbenKnoch László: Információelmélet LOGIKA
Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenVEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER
VEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER A fontos dolgok hosszú távú következményekkel járnak. Értéket képviselnek, közvetlen a hatásuk célokra A sürgető határidők a fontosság érzetét keltik. Sikerességünk
RészletesebbenKészítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.
Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól
RészletesebbenTÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben
TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és
RészletesebbenKommunikációelmélet. III. előadás. A tranzakciós és az interakciós elmélet. A tranzakciós és interakciós elmélet
Kommunikációelmélet III. előadás A tranzakciós és az interakciós elmélet A tranzakciós és interakciós elmélet a kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgálják (egy üzenetközlést, egy párbeszédet stb.) 1
RészletesebbenA Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenÜzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó
RészletesebbenTuesday, 22 November 11
Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenAz orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van. Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta
Az orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta Bevezető A BME Ergonómia és Pszichológiai Tanszékének Team Interakció
Részletesebbenugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is!
Szöveg és illusztráció: Bogárszakértő: bogár Találd meg... ugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is! Ki lakik idebenn Mindenféle bogár 6 Imádkozó sáska 38 Bogárlesen 8
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
Részletesebben