Dr. Melegh Gábor. A szakértő szerepe a bűntető eljárásban

Átírás

1 Dr. Melegh Gábor A szakértő szerepe a bűntető eljárásban 1

2 Széles, igen tág határok között megjelenő kérdések Szakmai jellegű; pl. az elért, elérhető lassulás megválasztása (hirtelen fékezés?, veszélyeztető mértékű fékezés) Szakmai, más szakterületek vizsgálatát is felhasználva, a jogalkalmazó együttműködésével; pl. reakcióidő, sérülés Jogalkalmazói; mérlegelés (kell-e számítani, megtévesztő sebesség, stb.), 2

3 Szakértő szerepe: A jogi képviselő amit kimond, annak igaznak kell lennie, de nem kell mindent kimondania, ami igaz! Amit az igazságügyi szakértő kimond, annak igaznak (a szakmai szabályok szerint igazolhatónak) kell lennie, és mindent ami igaz ki kell mondania! 3

4 Egy helyszinfelvétel vázlaton: 4

5 A tisztázott rajz 5

6 Egybevetés 6

7 Egybevetés: 7

8 Az átlagos teljesítés fogalma Biológiai alap Észlelés felismerés döntés cselekvés Érzékelés Egy egyszerű ingerre adott fiziológiai válasz sémája. 8

9 Tudati tényezők A döntéshez A kísérletek során és laboratóriumokban általában 1 jel 1 fajta döntést tesz szükségessé, azaz 1 cselekvés lehetséges A közlekedésben ún: választásos reakció zajlik, azaz még azonos ingerre is eltérő válasz, azaz több cselekvési alternatíva lehetséges, sőt szükséges is! Inger döntési lehetőségek kiválasztás 9

10 A reakció-időhöz 10

11 Ki, mit lát; avagy a tanúk szavahihetősége A látás az agyban lejátszódó folyamat eredménye a látott képet összehasonlítjuk a már elraktározott képekkel 11

12 Ki, mit lát; avagy a tanúk szavahihetősége 12

13 A szemmozgás a vezetés során a sebesség növekedésével 13

14 A bizonyítási kísérlet akadályai A műszaki bizonyítás elfogadásának feltétele a megismételhetőség, Az esős, vizes, ködös, havas időjárás által létesült környezet megbízható módon nem ismételhető meg, láthatósági bizonyítás gyakorlatilag csak száraz útfelület esetében végezhető el Felkészült személyek, dinamika hiánya, más jármű, más személy 14

15 15

16 16

17 M1 kategóriájú járművek és N1 kategóriájú járművek 2 tonnáig 30 m jobboldali külső visszapillantó tükör 4 m 0,75 m 3,5 m látótér a talajszinten baloldali külső visszapillantó tükör 10 m Gépjárművezető szemének pontja 2,5 m látótér a talajszinten 17

18 Tükör-remegés 18

19 1 2 19

20 2 1 20

21 Néhány fogalom EES = Energia Egyenértékü Sebesség (mérnöknek) dv = Sebességváltozás (orvosnak) V k = Ütközési sebesség (mérnöknek) V 0 = Haladási sebesség (jogásznak) 21

22 Néhány rongálódás [EES] 22

23 A sérülések jelzése, értékelése (orvos-szakértői közreműködés) 23

24 Sérülés súlyossági index bevezetése 24

25 Összehasonlítás Be nem kötött / Bekötött 25

26 Áttekintés, mi lett volna?... 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33

34 Fejsérülés (röntgenfelvétel)

35 Simulation, ohne Sicherheitsgurt

36 A büntetőeljárás alapvető feladata az eljárás tárgyát képező ügyben az objektív igazság megállapítása úgy, hogy az ügy minden lényeges körülményére felállított következtetés megfelel a valóságban ténylegesen megtörténteknek. Az ügy lényeges körülményei azok a tények, amelyeknek az eljárás tárgyát képező konkrét ügyben jogi jelentőségük van. Ezek a tények a bizonyítandó tények, melyek bizonyítási eszközök révén szerezhetők meg. Egyik eszköz a szakértői vélemény. 36

37 Szakvélemény adására a szakértő jogosult, a különleges szakértelme állandóan változó tartalmat takar. A fejlődés során egyre újabb és újabb olyan ismereteket keletkeznek, melyekkel csak az adott terület szakemberei rendelkeznek és amelyek így a büntetőeljárás szempontjából a különleges szakértelem fogalma alá esnek. A büntetőeljárás tárgyilagosságát és más eljárási alapelveket sértené, ha a jogalkalmazó saját szakismerete alapján maga döntené el a különleges szakértelmet igénylő kérdéseket. 37

38 A szakértő kirendelésének kötelezettsége a nyomozó hatóságot, az ügyészt és a bírót terheli, tehát a büntetőeljárás bármely szakaszában lehet alkalmazni szakértőt. A szakvéleményt ugyanakkor ember hozza létre, ember mint a tanú és a terhelt, de ezektől azonban eltér, mert a szakértői tevékenység objektív jellegű forrását, a vizsgálat tárgyát az eljáró hatóság bocsátja a szakértő rendelkezésére. 38

39 A szakértői vélemény jogalkalmazói értékelése összetett, bonyolult folyamat. Alapvető ellentmondás ott jelenik meg, a szakvéleményt a szakértő különleges szakismeretei birtokában készíti el, de a jogalkalmazó, aki a szakértői vélemény értékelést végzi, alkalmazhatóságát vizsgálja, ezzel a különleges szakismerettel nem rendelkezik. 39

40 A jogalkalmazói értékelés leginkább vitatható mozzanata a szakértői véleményen belül, a vizsgálat áttekintése. A szakvéleményből azonban ki kell tűnnie annak, hogy a szakértő a vizsgálat elvégzésére milyen módszert alkalmazott. A módszer alkalmasságát korszerűsége, célszerűsége, hatékonysága, tudományos megalapozottsága határozza meg, de a vizsgálati módszer megválasztása a szakértő kötelessége és joga. 40