C/10 A TÁRSASÁGOK ÉS A TÁRSASÁGI JOG RENDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "C/10 A TÁRSASÁGOK ÉS A TÁRSASÁGI JOG RENDSZERE"

Átírás

1 A társaságok (főszabály szerint) közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására létrehozott jogalanyok Közös legalább két tag szükséges (rt, kft kivétel) 3. (1) Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. (2) Gazdasági társaság alapításához a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével legalább két tag szükséges. (3) Gazdasági társaság átalakulással (társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással VI. fejezet) is létrehozható. 5. (1) Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. (2) Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. (3) Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. (4) Egyszemélyes gazdasági társaság ha törvény eltérően nem rendelkezik újabb egyszemélyes társaságot alapíthat, gazdasági társaság egyedüli tagja (részvényese) lehet. Üzletszerű 3. (1) Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására 2. (4) Törvény előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. 6. (1) Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti. (2) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. (3) Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. 1

2 Jogalany 2. (1) Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható. (2) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). (3) Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. (2) A törvény hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaságra: az egyesülésre (XI. fejezet), emellett a törvény megállapítja az elismert vállalatcsoport alapításának és működésének szabályait (V. fejezet). Nem társaságok: - házastársi/élettársi vagyonközösség - egyéni vállalkozó (közvetlen felelősség) - állami vállalat (csak egy tag) - szövetkezet (vitatott) - egyesület Nem önálló jogalanyok: polgári jogi társaság (pjt), építőközösség Célhoz kötött (relatív) jogalanyisággal rendelkezik: társasházközösség Jogalany: az összes többi Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság: pjt., építőközösség, kkt., bt. Jogi személy: kft., rt., egyesülés, kht. A tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő társaság: kkt., bt. (a beltag tekintetében), egyesülés (ami ugyan nem társaságnak, hanem kapcsolódó vállalkozásnak, kooperációs társaságnak számít) A tagok kezesi felelősségével működő: kv. (megszűnt) A tag (részvényes) felelőssége nélkül működő bt. (a kültag tekintetében), kft., rt., kht. Személyegyesítő: pjt. Inkább személyegyesítő: kkt., bt. Inkább vagyonegyesítő: kft., kht. Vagyonegyesítő: rt. 2

3 Az elhatárolás szempontjai: társasági vagyon szükségessége, tagsági jogok átruházásának lehetőségei, kilépés vagy kizárás lehetőségei, tevékenységben való személyes közreműködés kötelezettsége, operatív irényításban való részvétel lehetősége. Ptk-ban szabályozott: pjt., kht. Gt-ben szabályozott: kkt., bt., kv., kft., rt., egyesülés Külön törvény: társasházközösség A TÁRSASÁGOK FAJAI, OSZTÁLYOZÁSA (IMPORTÁLT SZÖVEG) A társaságokat több szempontból: történetileg, teoretikusan, jogi természetük, jogalanyiságuk és jogforrásuk szerint osztályozhatjuk. 1. Történeti osztályozás A történeti szempontú osztályozás: római eredetű societas : A római jog nem ismerte el a társaságok különálló jogi természetét. A societas kizárólag kötelmi, azaz szerződéses, mégpedig kölcsönös, többalanyú szerződéses kapcsolatot jelentett a tagok között, melyből folyamatos elszámolási viszony fakadt. A societas-ban a közös vagyon nem vált a tagok elkülönült vagyonává, hanem lényegileg megmaradt a tagok saját vagyonában. A közös vagyon tagokra jutó része mindig elkülöníthető volt a társasági vagyontól, és a tag magánhitelezőinek kielégítésére is felhasználható volt. A societas közös vagyona tehát a tagokból álló tulajdonközösség rendelkezése alatt állt, de a tagokat megillető eszmei tulajdoni hányad önálló jogi forgalom tárgya lehetett (átruházható, megterhelhető). A societas egyes elemei a személyegyesítő társaságok (2.1. pont) és a polgári jogi társaságok (3.2. pont) kapcsán ismerhetők fel a hatályos jogban. germán eredetű Gesamthand típusú: A germán jogban szabályozott társaságok sokkal inkább megközelítik a gazdasági társaságokkal kapcsolatos mai felfogásunkat. Gesamthand esetén ugyanis olyan szervezett vagyonközösség keletkezett, amely elkülönült a tagok vagyonától. A vagyonnal csak a közösség rendelkezhetett saját akaratképző szervezete, tagoktól független saját döntése útján. A társasági vagyon tehát függetlenedett a társaság megszűnéséig a társult tagok vagyonától. 2. Teoretikus osztályozás A társaság létrehozásával a résztvevők tevékenységüket illetőleg vagyonukat kívánják egyesíteni. a) személyegyesítő társaságok b) vagyonegyesítő társaságok A) Személyegyesítő társaságok A személyegyesítő társaságokban a társaság működésének és működtetésének mozgatórugója a társaság tagjainak személyében rejlik. A tagok szaktudása, szakértelme, ügyessége, ismeretei szükségesek a társaság tevékenységéhez, és kevésbé fontos az összeadott vagyoni betét nagysága, mivel itt nem a pénz, illetve vagyontömeg dolgoztatása" a lényeg.a személyegyesítő társaság gyökerei a római jogi societas-ban lelhetők fel, amely társasági szerződés alapján a tagok között kötelmi helyzetet teremtett. E társasági forma angolszász jogterületen kialakított formája a társas cég, a partnership. A társas céget a társuló felek kifejezetten üzleti tevékenység céljából hozzák létre úgy, hogy az eredményből közösen részesülnek. Az angol gyakorlat üzleti tevékenységnek tekinti mindenféle foglalkozás, hivatás, szakma közös gyakorlását, így a közös ügyvédi, jogi tanácsadó irodák működését, színházi vállalkozásokat vagy közös orvosi rendelő fenntartását. A partnership keretében a tagok között kölcsönös képviseleti, ügynöki természetű jogviszony áll fenn. Ennek következtében minden tag ügynöke a társaságnak is, és egyben ügynöke külön-külön minden társának is. A kontinentális jog, a személyegyesítő társaságok tipikus formájaként a közkereseti társaságot teremtette meg, mely keretében a tagok mindegyike jogosult a cég képviseletére és ügyvitelének ellátására, nem képviseli azonban a társaság többi tagját. 3

4 A személyegyesítő társaságok sajátos alakzatát képezik a betéti társaságok. (Ennek angolszász megfelelője a limited partnership.) Tulajdonképpen a betéti társaság tekintendő a legősibb társasági konstrukciónak, mivel a középkorban, Főleg a tengerentúli kereskedés céljára létrejött társaságoknál gyakorivá vált, hogy az egyik tag pénzt, árut, hajót, vagyis valamilyen vagyont vitt a társas cégbe, míg a másik tag, a tulajdonképpeni vállalkozó a haszon egy részéért kifejtette a tényleges kereskedelmi, fuvarozási stb. tevékenységet. B) Vagyonegesítő társaságok Nincs jelentősége a tag személyiségének, szakmai vagy egyéb tulajdonságainak, hiszen a tag jellemzően nem végez munkát az ilyen társaságokban. A szakképzettséget igénylő feladatoknak, tevékenységeknek az ellátására - melyeket a személyegyesítő társaságokban a tagok végeznek - itt szakértőt, szakmai testületet alkalmaznak. Ebben a formációban tehát a tag pénzéé a főszerep. A személytelen pénzből" képzett vagyontömeg működtetése és eredményes, hasznot hozó (profitot termelő) felhasználása a célja és funkciója a vagyonegyesítő társaságoknak. A vagyonegyesítő társaságok fő típusaként a részvénytársaságokat jelölhetjük meg. A részvénytársaságok létrehozásának egyik indítéka az állami kölcsönök kibocsátásában keresendő. Mindazok, akik a kölcsön visszafizetésében és kamatozásában érdekeltté váltak, egyesületbe tömörültek, és ezek az egyesületek fejlődtek a későbbiek során kereskedelmi társaságokká, részvénytársaságokká. Angliában a leghíresebb társaságok királyi alapító levéllel létesültek, ilyenek voltak a Kelet-Indiai, illetve Nyugat-Indiai Társaság. Itáliában a részvénytársasági forma az értékpapírok kialakulása kapcsán jött létre, ugyanis a követelések mellett a társasági jogosítványok megteremtésére is alkalmasnak ítélték meg a sajátos formában és szigorú szabályok szerint létrehozott papírokat. Ezért a részvénytársaság klasszikus formája a nyílt, részvényeseket gyűjtő társaság volt. Az újabb kor, elsősorban a tőkekoncentráció, a monopol szervezetek kialakulásának időszaka, megváltoztatja a részvénytársaságok alapítási rendszerét. A gyakorlatban kialakul a részvénytársaság alapításának zártkörű formája. Ilyen alapítás esetén az alapítók nem fordulnak a nyilvánossághoz részvények jegyzése érdekében, hanem egymás között rendezik az alapítással kapcsolatos összes kérdést és egymás között osztják fel a társaság részvénytömegét. A részvénytársaságok szerződéses alapítási módja a személyegyesítő elemek erősödését mutatja a kifejezetten vagyonegyesítő társasági formációk között. A modern jogrendszerekben már nem lehetséges a személyegyesítő és vagyonegyesítő társaságok olyan éles elkülönítése, mint a korábbi időszakokban. Bár kétségtelen, hogy ez a felosztás, mely tehát a személyegyesítést és a vagyonegyesítést erőteljesen el kívánja különíteni egymástól, teoretikus értelemben a jogszabályokban, azok tartalmában létező és kimutatható, de ennek gyakorlati jelentősége, reális tartalma a gazdasági fejlődés következtében mind jelentéktelenebbé válik. A jelenlegi magyar társasági jogban létező társasági formák egyike sem minősíthető tisztán személyegyesítő vagy tisztán vagyonegyesítő társaságnak. Azt mondhatjuk, hogy a személyegyesítő elemek dominálnak a közkereseti társaságban és a betéti társaságban. A vagyonegyesítő elemek a részvénytársasági és közös vállalati formákban érvényesülnek erőteljesebben, és végül a korlátolt felelősségű társaság átmenetet jelent a személy- és vagyonegyesítő formák között. A személyegyesítő és vagyonegyesítő társaságok szerinti osztályozás ma már csak történetiségében ragadható meg. A személyegyesítő és vagyonegyesítő jelleg megkülönböztetése azt segíti elő, hogy jobban megértsük egyes szabályok hátterét, indokát. Valódi osztályozásra e szempont csak a társasági jog történeti fejlődésének korábbi fázisában volt alkalmas. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy már a társasági jog kezdeteitől létezik egy társasági forma, amely tipikusan a vagyon és a tevékenység összekapcsolására jön létre. A történeti részben láttuk, hogy a csendes társaságokban az árutulajdonos és a kereskedő úgy vett részt, hogy az előbbi áruját (vagyon) a másik értékesítette (tevékenység). A mai jogunkból hiányzó csendes társaság nagy mértékben hasonlít a betéti társaságokhoz, de különbözik egymástól a kültag és a csendestárs pozíciója. A betéti társaságnál a cégjegyzékben mindenképpen szerepel a kültag neve, akkor is ha csak vagyonnal, tőkével járul hozzá a társasághoz és akkor is, ha részt vesz a társaság működtetésében, döntéseiben is. A csendes társaságnál viszont a tőkével rendelkező tag vagy csendes társ neve a cég okmányaiban, a cégjegyzékben nem kerül feltüntetésre, anonim marad, de a haszonból részesedni jogosult. A csendes társaságnál tehát az egyik társ személye ismeretlen marad, kizárólag vagyoni nyereségérdekeltsége teszi őt társsá. 3. Jogi természetük szerinti osztályozás A társaságok jogi természete szerinti osztályozás szerint gazdasági (kereskedelmi) társaságokat, illetve magánjogi (polgári jogi) társaságokat különböztetünk meg. Mindkét társasági osztály közös jellemzője, hogy a 4

5 társult tagok közös cél elérése érdekében alakítanak ki tartós kapcsolatot egymással, az érdekazonosság, az autonómia, és valamiféle vagyoni alap jellemzi mindkét típust. Közös továbbá a Societas Leonina tilalmának érvényesülése, vagyis semmis minden olyan megállapodás, amely valamelyik tagot a nyereség vagy a veszteség viseléséből kizárja. A) Gazdasági (kereskedelmi) társarások A gazdasági társaságok kifejezetten gazdasági célú tevékenység végzésére alakulnak, a társasági vagyon a tagok vagyonától elkülönült, önálló jogi jelleget nyer, kifejezetten nyereségérdekelt, tehát a nyereséges veszteségviselés meghatározó jelentőségű. B) Magánjogi (polgári jogi) társaságok A polgári jogi társaság nem kifejezetten gazdasági célra alakuló érdekszövetség (de végezhet gazdálkodási tevékenységet is), a közös vagyon a tagok vagyonától nem különül el, közös használata közös érdekeltséget képez a tulajdonközösség szabályai szerint, de elkülönült formában, saját neve alatt a forgalomban nem vehet részt, sociétas jellegű érdekközösség, adott esetben tulajdonközösség, de nem a gazdasági élet törvényei szerint működik, nem profitorientált. A jogi természet szerinti megkülönböztetés kristálytiszta elkülönítő jegyeit, éles határvonalát azonban gyakorlatilag feloldotta az évi XCII. tv. Az említett törvény a polgári jogi társaságok közé egy olyan pjt. típust ékelt, amelyet kifejezetten közös gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására hozhattak létre, és közös név alatt is működhettek, ellentétbe kerülve ezzel a polgári jogi társaságok legfontosabb lényegi ismérveivel. Ez a törvény a másik irányból is elindította ezt a fellazítást", ugyanis a gazdasági társaságok közé telepített egy olyan társaságot, amely nem lehet profitorientált, nem törekedhet nyereségre, vagyonszerzési cél" nélkül működhet csak. A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet folytató jogi személy". Ezzel megteremtődött egy olyan gazdasági társaság, amely nem rendelkezik a gazdasági társaságok lényegi ismérveivel. A gazdasági társaságok legfőbb ismérvének, az üzletszerűségnek az aláásását" folytatja az évi CX- LIV. törvény is, amikor a 3.. (4) bekezdésében kimondja, hogy törvény előírhatja, illetve lehetővé teheti gazdasági társaságnak nyereségszerzésre nem irányuló közhasznú tevékenységre, vagy más közfeladat ellátására történő alapítását. A törvény lehetőséget ad olyan gazdasági társaság alapítására, amelyet nem üzletszerű gazdálkodásra és nyereségorientált tevékenységre, hanem éppen ellenkezőleg, közhasznú tevékenység kifejtésére, közfeladat ellátására hoznak létre. Jelenleg egyféle gazdasági társaságnak minősülő non-profit társaság van, a közhasznú társaság, amely a korlátolt felelősségű társaság szabályai alapján működik. Azonban az idézett törvényhely lehetővé teszi bármely gazdasági társasági formában közcélú társaság alapítását. A jogalanyok tehát, akik közfeladat ellátására vállalkoznak, e tevékenységre akár betéti társasági formát, akár részvénytársasági formát, akár a többi - Társasági törvényben nevesített - gazdasági társasági formát választhatják. Ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy a jogfejlődés hatására a gazdasági társaságok osztálya kettévált. Az egyik csoportot a valódi" gazdasági társaságok alkotják, azok, amelyek üzletszerű tevékenység folytatására alakultak. A másik csoportot az ál" gazdasági társaságok képezik, azok, amelyeket nem üzletszerű, hanem non-profit célok megvalósítása érdekében alapítanak. Az új Társasági törvény a magánjogi társaságok vonatkozásában viszont helyreállította e társaságok eredeti jellemzőit, amikor is megszüntette azt a lehetőséget, hogy polgári jogi társaságok közös gazdasági tevékenység saját üzleti név alatti üzletszerű folytatására alakulhassanak. A polgári jogi társaság tehát - lényegi jegyeinek megfelelően - kifejezetten alkalmi, nem üzletszerű, nem nyereségérdekelt közös gazdálkodás folytatására szolgáló társasági forma lesz a jövőben is. (Azoknak a polgári jogi társaságoknak, amelyek az évi XCII. törvény alapján kezdték meg üzletszerű tevékenységüket, az új Társasági törvény hatálybalépését követő két éven belül ezt a fajta tevékenységüket meg kell szüntetniük.) 4. Jogalanyiság szerinti osztályozás Jogalanyiságuk szerint a társaságok lehetnek jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társaságok. Jogi személyiség nélküli társaságok: a közkereseti társaság és a betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaságok: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság." [Gt. 2. (2) bekezdés]. 5

6 A) Jogi személyiségű társaságok A jogi személyiségű gazdasági társaságok abszolút jogképességgel rendelkeznek. A jogi személyiségű gazdasági társaságok tehát minden jogviszony alanyai lehetnek, minden olyan jogot szerezhetnek és kötelezettséget vállalhatnak, amelyek jellegüknél fogva nem tapadnak kifejezetten az emberhez. B) Jogi személyiség nélküli társaságok A jogi Személyiség nélküli társaságok pedig relatív jogképességgel bírnak. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok célhoz kötötten, tevékenységi körük által meghatározott terjedelemben lehetnek jogalanyok. A jogképesség tartalma mindkét esetben megegyezik, tehát minden gazdasági társaságnak saját tulajdona lehet, korlátlan jogügyleti-szerződési képessége és teljes körű aktív és passzív perképessége van. Minden gazdasági társaság jogalany. Minden gazdasági társaság tagjaitól elkülönülten jogképes, alanyi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, ezek nem a tagok összességének, hanem magának a társaságnak a jogosítványai. A gazdasági társaságok jogalanyisága tehát független attól, hogy jogi személyiségűek-e avagy sem. 5. Jogforrások szerinti osztályozás E szerint az osztályozás szerint megkülönböztethetjük a Polgári Törvénykönyvben szabályozott társaságokat, a Társasági törvényben szabályozott társasági formákat és az egyedi törvényben szabályozott speciális célú társaságokat. A Polgári Törvénykönyvben szabályozott társaságok: közhasznú társaság Ptk polgári jogi társaság Ptk A Társasági törvényben szabályozott formák: közkereseti társaság -betéti társaság -korlátolt felelősségű társaság -részvénytársaság. Egyedi törvényben szabályozott speciális társasági formák: koncessziós társaság évi XVI. tv. -befektetési társaság évi CXX. tv. vámszabad területi társaság 141/1989. (XII. 22.) MT rend.; évi XXIV. tv. III. A TÁRSASÁGOK JOGI SZABÁLYOZÁSA A társasági jog normáit több különálló törvény tartalmazza. 1. A szűkebb értelemben vett társasági jog szabályozása Társasági jog alatt szűkebb értelemben a gazdasági társaságokra és a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat értjük. (Gazdasági társaság címszó alá nemcsak az ilyen társaságok közös szabályai és a közkereseti, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság joganyaga tartozik, hanem a kapcsolódó vállalkozásokra, így az egyesülésre és a befolyásszerzésre valamint a kooperációs társaságra irányadó normák is.) A szűkebb értelemben vett társasági jogot döntően két törvény szabályozza: a többször módosított évi IV. törvény a Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és jelenleg még az évi. CXLV. törvény, azaz a Gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) július 1-én lép hatályba az új Gt. a évi IV. törvény a gazdasági társaságokról. Jelenleg egyik törvény sem szabályozza teljeskörűen a társasági jogot (még annak szűkebb értelmében sem). a) A társaságok magánjogi és kereskedelmi jogi szabályozása A kereskedelmi (mai fogalmaink szerinti gazdasági) társaságokat értelemszerűen a kereskedelmi jog, tői a Kereskedelmi törvény szabályozta. A magánjog keretébe történetileg a magánjogi (mai fogalmaink szerinti polgári jogi) társaság szabályozása tartozott. Figyelemmel arra a tényre, hogy hazánkban viszonylag későn alkottak Polgári törvénykönyvet, ezért nincs abban semmi meglepő, hogy a Ptk. eddig nem játszott komoly szerepet a társasági jog szabályozásában. Az üzleti élet számára fontos társasági jog, nevezetesen a kereskedelmi, majd a gazdasági társaságok joga Magyarországon eddig a Ptk.-n kívül fejlődött, 1977-tői a fejlődés eredményeit - részben - a Ptk. is rögzíti. Hosszú időn keresztül a jogági elkülönülés volt az oka annak, hogy a magánjogi kódex (annak tervezete) nem játszott érdemi szerepet a társasági jog fejlesztésében. A szocialista időszak felszámolta a kereskedelmi jogot, de a polgári jog nem kapta meg a társasági jogot, mint hagyatékot". Az 1950-es években úgy vélték, hogy társasági jogra nincs is szűkség. Később egy rövid ideig a kezdetleges szocialista társulási formációk a szövetkezeti jog részeként, szövetkezetek egymás közti együttműködési formáiként nyertek szabályozást. Az állami vállalatok, majd a természetes személyek részvételét is megengedő, a tulajdoni szektorhatárokon" átnyúló társaságokat már polgári jogi jogalanyként, de az akkor már létező Ptk.-tól elkülönülten szabályozták. 6

7 Az évi Ptk. módosítás beemelte ugyan a kódexbe a társasági jogi szabályokat, de azok továbbfejlesztésére ismét külön jogszabályban, az évi 4. sz. törvényerejű rendeletben került sor. A Polgári törvénykönyv keretein kívül történt meg a gazdasági és vállalati gazdasági munkaközösségek kialakítása is tól külön törvény szabályozza a gazdasági társaságok jogát. A Ptk. ugyan követi a társasági jog módosításait, de ez eddig passzív regisztráció" volt, többnyire az új társasági törvény változtatta meg a Ptk. társasági jogra vonatkozó rendelkezéseit. Történelmi léptékkel mérve tehát megállapíthatjuk, hogy a Polgári törvénykönyv és a társasági jog kapcsolata viszonylag újkeletű, a Ptk.-ban a társasági jog eddig nem kapott kitüntető figyelmet. b) A szabályozás tematikai gazdagsága Tematikusan a Ptk. tartalmaz a társaságok szélesebb körét érintő szabályozást, hiszen nem csupán a Gt.-ben szereplő gazdasági társaságokat és az egyesülést öleli fel, hanem a közhasznú társaságot és a polgári jogi társaságot is, továbbá a társaságokkal közös vonásokat felmutató néhány további jogviszonyt. E széles körű szabályozás ellenére sem állítható, hogy a Ptk. átfogná a társasági jog egészét. A hatályos Ptk. a társasági jog tekintetében jelenleg nem tölti be azt az alaptörvény funkciót", amivel a kódex a polgári jogi jogviszonyok döntő többsége tekintetében rendelkezik. A Gt. értelemszerűen nem tartalmazza a polgári jogi társaságokat, és csak a mögöttes normaanyagot biztosítja a közhasznú társaságokhoz, viszont szabályozza a kapcsolódó vállalkozásokat, amelyek a Ptk.-ból teljes egészében hiányoznak. c) A szabályozás mélysége " A Ptk. szinte csak a legalapvetőbb társasági jogi szabályokat tartalmazza. A jogi személyiségű gazdasági társaságok Ptk.-beli szabályozása jelenleg kimerül abban, hogy a kódex e társasági formák meghatározását tartalmazza. Nem sokkal részletesebb a Ptk.-ban a közkereseti és a betéti társaság szabályozása sem. Átfogóan rendezi viszont a Ptk. a polgári jogi társasággal kapcsolatos viszonyokat. A Gt. a részletszabályokra is kiterjedő - majdnem teljes - szabályozását nyújtja a gazdasági társaságoknak, felöleli a kapcsolódó vállalkozások joganyagát is. Amit a Gt. szabályoz, azt teljes mélységben teszi, végrehajtási szabályokra nincs szükség a Gt. mellett. (Más kérdés, hogy a társasági szerződés érvénytelenségével kapcsolatos egyes kérdések - vitatható módon - a cégeljárás keretében kerültek szabályozásra.) d) A szabályozás szemlélete da) Kettőződés kontra komplexitás A Ptk. alapvetően a jogalanyiság szempontjából szemléli és szabályozza a társasági jog világát, de azt is észleli, hogy a társaságok többnyire szerződéssel jönnek létre. A Ptk.-ban ezért a társasági joganyag két helyen található. A Ptk. Személyek" fejezetében került elhelyezésre a jogi személyiséggel rendelkező társaságok meghatározása, és a Szerződések" c. fejezetben is található társaságokra vonatkozó szabályanyag. A Gt. komplex módon szabályozza a társasági jogot helyesen tükrözve azt a tényt, hogy a társaság egyszerre szerződés és jogalany. A szerződés hozza létre a jogalanyt és annak fennállása során a létesítő okmány folyamatosan változik. A társaság olyan gordiuszi csomó", amelyben a szerződési elemek és a jogalanyiság nem választhatók szét. db) A jogi személyiség eltérő szerepe Amikor a Ptk. a jogalanyok nézőpontjából közelít a társaságok felé, akkor - sajnálatos módon - személyként csak a jogi személyiségű társaságokat ismeri el. A Ptk. csak két alapvető személykategóriát ismer: a természetes személyt és a jogi személyt. A Polgári törvénykönyv nézőpontján kívül maradnak a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A Magyarországon létező társaságok között jelentős számban előforduló közkereseti és betéti társaságok a Ptk. 578/H. -óban csak mint szerződési forma kerülnek említésre. A Gt. is különbséget tesz jogi személyiséggel rendelkező és azt nélkülöző társaságok között, de a közös szabályok egyaránt vonatkoznak mindkét kategóriába tartozó társaságokra és a jelenlegi társasági törvényen alapuló gyakorlatban semmilyen érdemi különbség nem tapasztalható az egyes társaságok jogállásában. dc) A társasági szerződés, mint szerződéstípus Amikor a kötelmi jog különös része az egyes szerződéseket szabályozza, akkor mindig a kötelmi jog általános részében bemutatott közös szabályoktól való eltéréseket rögzíti. A társasági szerződés címszó alatt azonban nem a szerződéskötés, a felek jogai és kötelezettségei, a módosítás, megszüntetés társasági jogi sajátosságai kaptak helyet. A Ptk. - a biztosításról szóló fejezetet követő - XLVI. fejezete egy sok szempontból furcsa keverék. A polgári jogi társaságtól, az építőközösségen, a közös háztartásban élők vagyoni viszonyain át, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokon (azaz a kkt.-n, bt.-n) át, a társasházközösségig terjedően 7

8 egymáshoz csak igen laza szálakkal kötődő jogintézményeket zsúfolt a jogalkotó egy fejezetbe, igen eltérő terjedelemben szabályozva ezeket. A Ptk. nem rögzíti a szükséges követelményeket a társasági szerződés, mint szerződés sajátosságaival kapcsolatban. A fejezet kapcsán a jogalkotó nem is tekinti céljának a jogi személyiségű jogalanyt létesítő szerződések szabályainak taglalását. A kkt. és a bt. Ptk.-ban rögzített joganyagából pedig sajnálatos módon hiányoznak a szerződési elemek. A Ptk. nem a társasági szerződést szabályozza, hanem a társasági szerződéssel létrejövő közkereseti és a betéti társaságot. A Ptk. kötelmi jog különös részéből teljesen hiányoznak a társasági szerződés létrehozásának sajátosságai, a felek speciális jogai és kötelezettségei, továbbá a társasági szerződés alakszerűségének, érvényességének, módosításának és megszüntetésének sajátosságai. Ez a hiány csak azért nem feltűnő, mert a Gt. általános része és az egyes társasági típusokra vonatkozó szabályok kitöltik ezt az űrt. Nem szerződési specialitásokra tekintettel alakult ki a társasági szerződés címet viselő fejezet, hiszen a közös háztartásban élők között nincs is feltétlenül szerződéses viszony. Az említett fejezet kvázi társaságokként, vagy kvázi jogalanyokként gyűjtötte össze az egymáshoz alig kapcsolódó jogintézményeket ben még csak a polgári jogi társaság szerepelt ebben a fejezetben ben ide kerültek beépítésre a gazdasági társaságok szabályai (azaz a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások körén kívül eső társasági joganyag), továbbá az építőközösség és a közös háztartásban élők vagyoni viszonyai. Ezt a logikátlan összetételt 1988-ban és 1993-ban is fenntartották azzal, hogy a gazdasági társaság elnevezés helyett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság név alatt a kkt. és a bt. joganyaga került a fejezetbe ben alakult ki a jelenlegi gyűjtőkosár" a társasházközösség szabályainak beillesztésével. Összegezve az eddig kifejtetteket, rögzíthető, hogy a Ptk. csupán követte a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag fejlődését, nemegyszer előfordult azonban, hogy lemaradt, szabályai ellentmondásba kerültek a más jogszabály által korszerűsített társasági jog normáival. Az egységes társasági jog mesterségesen szétszakítva, jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társaságokra bontva, nem lényeges kérdésként, hanem vázlatosan, kis terjedelemben jelenik meg a jelenlegi Ptk.-ban. Ma is vannak indokolatlan eltérések a Ptk. és a Gt. között. Hiányzik a Ptk.-ból a társasági szerződés, mint sajátos szerződéstípus szabályozása. A polgári jogi társaság kapcsán a Ptk. oda nem illő jogintézményeket is szabályoz. Minderre tekintettel társasági jogi tanulmányaik során a Ptk.-ból csak a polgári jogi társaság joganyagát kell elsajátítaniuk, a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyagot a Gt. alapján mutatja be jegyzetünk. Nem szabad azonban elfelejteniük a Ptk. további szabályait. A gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseiknek) a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. tehát a Gt. mögöttes joga. A - talán leggyakrabban felmerülő - jogképességre, forgalomképességre, elővásárlási jogra, szerződést biztosító mellékkötelezettségekre, szerződésszegésre, öröklésre vonatkozó szabályokon túl elvben a Ptk. valamennyi normája alkalmazásra kerülhet, ha a Gt. szabálya vagy a Gt. felhatalmazása alapján a társaságot létesítő okirat speciális szabályt nem tartalmaz. Tanulmányaik során azonban azt fogják tapasztalni, hogy a társasági jogban a legtöbb esetben sajátosan érvényesülnek a Ptk.-ban megismert szabályok. 2. Társasági jog és cégjog Az előző pont a szűkebb értelemben vett társasági jogot szabályozó Ptk. t és Gt.-t mutatta be. A társasági jog anyagi jogi szabályaitól elválaszthatatlanok az eljárásjogi rendelkezések, amit általában cégjogként emlegetnek. [Megjegyezzük, hogy sokan a cégjogon a szűkebb értelemben vett társasági (anyagi) jogi normák és az eljárásjogi rendelkezések összességét értik.] A társasági jog anyagi és eljárásjogi szabályai még szorosabban kapcsolódnak össze, mint a polgári jog és a polgári eljárásjog. Polgári jogi jogalany ugyanis eljárásjogi rendelkezések alkalmazása nélkül is létezik (már a méhmagzat jogok és kötelezettségek alanya lehet), de gazdasági társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A cégbíróság sokkal aktívabb szerepet játszik a társaságok életében, mint a Polgári Kollégium a személyek jogviszonyaiban. A cégjog szabályait ma még a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény és a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet tartalmazza. Szintén július 1-én lép hatályba a évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, fontos újdonság, hogy a végelszámolás átkerült ide. Ennek megfelelően változott meg a Csődtörvény, a évi VI. törvény módosította, és pl. kivette a végelszámolást. A cégbírósági beadványok benyújtása során sokszor csatolni kell annak igazolását, hogy befizetésre került a közzétételi díj, melynek mértékét a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 9/1998. (V. 23.) IM rendeletből ismerhetjük meg. Cégek adatairól nemcsak a cégbíróságokon, de a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattól is szerezhetünk információt. Ennek a szervezetnek a működéséről, szolgáltatásairól és ezek ellenértékéről a 10/1998. (V. 23.) IM rendelet nyújt tájékoztatást. Figye- 8

9 lemmel arra, hogy a cégjog alapvetően a Polgári eljárásjog tárgy anyaga, ezért az említett jogszabályok rendelkezéseiből jegyzetünk csak az anyagi társasági joghoz legszorosabban kapcsolódó részeket (nyilvánosság, cégbejegyzés, cégnév, törvényességi felügyelet, bírósági hatáskör) és a társaságok érvénytelenségi okait mutatja be. (Utóbbi témakör - véleményünk szerint - az anyagi társasági jogba tartozna.) 3. Társasági jog legszélesebb értelemben A Ptk. olyan jogviszonyokat is szabályoz, mint az építőközösség, a közös háztartásban élők vagyoni viszonyai és a társasházközösség. Ezek a jogviszonyok mutatnak némi rokonságot a társasági joggal. A Ptk. és a Gt. körén kívüli pénzügyi, vám- és adószabályok teremtették meg a befektetési társaságot, a vámszabad területi társaságot és az off-shore társaságot, mint speciális követelményeknek megfelelő gazdasági társaságokat. A külföldi befektetőknek nyújtott garanciák okán beszélhetünk vegyesvállalatról, mint a gazdasági társaságok egyik, a tagok személyére tekintettel speciális fajtájáról. A társaság által ellátott feladatok specialitásaira tekintettel kapott kiegészítő szabályozást a koncessziós társaság. Külön jogszabályok sok olyan jogintézményt létesítenek, amelyek kvázi társaságnak is tekinthetők. Az erdőbirtokosság, a vadásztársaság, a vízitársulat, a vízközmű társulat, a hegyközség sorolható ebbe a körbe. Egy nagyon széles értelemben vett társasági jogba beletartozna a szövetkezeti jog, hiszen a szövetkezetet eredetileg a kereskedelmi társaságok egyik speciális fajtájaként szabályozták. 4. Társasági jog funkcionális értelemben Az egyes jogintézményeket csak az oktatás szintjén lehet jogágakba tagolni. A gyakorlatban a társasági jog polgári-kereskedelmi jogi normáit nem lehet önmagukban alkalmazni. Egy társaság működése során a jegyzetünkből megtanulandó szabályokkal együtt kell ismerni és betartani a munkajog vezető állású munkavállalókra irányadó részét, a dolgozói participáció (a társaság irányításában való részvétel) szabályait, a pénzügyi jogból a mérlegkészítésre, könyvvizsgálókra, bizonyos fokig az adózásra vonatkozó normákat, az eljárásjogból a már említett cégeljárást, továbbá a közigazgatási jogból az alapítási engedély és bizonyos tevékenységek végzéséhez szükséges működési engedély témakörét. A társasági jog tehát egyike azoknak a komplex jogviszonyoknak - Eörsi kifejezésével élve keresztülfekvő" jogterületeknek -, amelyek műveléséhez nagyszámú jogág normaanyagát kell felhasználni. A társasági jog egyes szeletei egyértelműen egy-egy jogágba tartoznak. Ilyen értelemben a társasági jog egyszerre része a polgári jognak, a kereskedelmi jognak, a szövetkezeti jognak, a munkajognak, a pénzügyi jognak, a polgári eljárásjognak és a közigazgatási jognak. Másfelől viszont a társasági jognak vannak olyan részei, amelyek nem kapcsolódnak szorosan egyik említett speciális jogághoz sem. Erre tekintettel, pl. a társaságok szervezete, belső működési mechanizmusa - történeti okokból - a kereskedelmi jog részét képezi. Létezik egyfajta jogágon belüli funkcionális kölcsönhatás is. A társasági jog szabályai szoros kapcsolatban vannak a kereskedelmi jog más részeivel, különösen az értékpapírjog részvényekkel kapcsolatos szabályanyagával, a vállalkozások összefonódásának versenyjogi normáival és a társaságok megszűnése kapcsán a csődjoggal. 5. A Gt. szerkezete, felépítése (Kisfaludy mondta, hogy kell!!!) A törvény Részekre, Fejezetekre, Címekre és paragrafusokra bomlik. Az I. Rész a gazdasági társaságok közös szabályait, ezenbelül az általános rendelkezéseket, a társaságok alapítását, a társasági szerződés módosítását, a társaságok szerveire, vezető tísztségviselőire vonatkozó közös szabályokat valamint a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatának rendszerét, a kissebbségi jogok és a hitelezők védelmét tárgyalja. Ide tartozik továbbá a Befolyásszerzés és az elismert vállalatcsoport témája. Ezt követi a társaságok megszűnése. A II. Rész az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A III. Rész a Kooperációs társaság szabályait tárgyalja. Végül a IV. Rész tartalmazza a záró rendelkezéseket. 9

10 IV. A TÁRSASÁGI JOG ALAPELVEI A társasági jog keretében keletkező jogszabályokat és e szabályok alkalmazását bizonyos alapelvek feltétlen érvényesülése jellemzi. Társasági jogunk alapelveiként a társulási szabadság elve, a társult tagok egyenlőségének elve, a cégnyilvánosság elve és a bírói kontroll elve nevesíthető. 1. A társulási szabadság elve Ez az elv mindenekelőtt az Alkotmányból vezethető le: Magyarország gazdasága piacgazdaság. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát." A társulási szabadság elve párhuzamba állítható a polgári jog legfontosabb alapelvével, a szerződési szabadság elvével, ezen belül is a szerződéskötési szabadsággal. Tehát a magyar gazdaságban a piacgazdasági elvek érvényesülnek és a gazdaság alanyainak gazdasági aktivitását, termelési, közvetítői, forgalmazási, szervezési tevékenységüket a törvény elismeri, megengedi, támogatja. Ez két dolgot jelent. A jogalkotó a gazdaság alanyait, amennyiben azok társulni akarnak, ebben az akaratukban nem korlátozza, amennyiben nem akarnak társulni, úgy erre nem kényszeríti. Természetesen, mint minden alapelvnek, a társulási szabadság érvényesülésének is vannak korlátai. A társulási szabadság korlátai a) A szabad társulás egyik korlátja, a társasági törvény által felállított formakényszer, másképp típuskényszer. A társasági törvény szerint minden jogalany (belföldi, külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet) szabadon alapíthat társaságot, de csak a törvényben meghatározott társasági formák valamelyikét. Gazdasági társaság csak e törvényben szabályozott formában alapítható." [Gt. 2. (1) bek.] A törvény négy gazdasági társasági formát jelöl meg: közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat (megszűnt!!!), korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. A társulni kívánó személyek tehát csak e közül az négy forrna közül választhatnak. A társasági formakényszer (numerus clausus) alapvető oka az, hogy bár a vagyoni és a személyi együttműködés tartalmi lehetőségei a modern kereskedelemben szinte korlátlanok, mégis a kockázat kiszámíthatósága, a forgalom biztonsága érdekében szükséges olyan alapformák kialakítása, amelyek a tipikus, gyakran előforduló formákat legalábbis alapvonásaikban szabályozzák, így segítségül szolgálnak a vállalkozók számára. b) A törvény más irányból is felállít korlátokat a szabad társulás elvének érvényesülése elé. Ilyen korlátot a Gt. 6. (1) bekezdése tartalmaz, amikor kimondja, hogy törvény előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők." Eredetileg a társasági törvény csak a bank és a biztosítás üzletágra nézve mondta ki azt, hogy e tevékenységet gazdasági társaság csak részvénytársaság formában gyakorolhatja. (Tehát, ha a banki, illetve biztosítási tevékenység gyakorlói úgy gondolják, hogy nem gazdasági társasági formában kívánják e tevékenységet kifejteni, hanem mondjuk szövetkezeti formában, ezt megtehetik. De ha gazdasági társasági formában kívánják e tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem tehetik meg, hogy a társasági törvényben szabályozott négy társasági forma közül válogassanak, hanem kizárólag a részvénytársasági formát alkalmazhatják ( választhatják"). Nemcsak a társasági törvény, hanem bármilyen törvény előírhatja, hogy meghatározott gazdasági tevékenység csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhető. Ilyen szabályt tartalmaz például a közraktározásról szóló évi XLVIII. törvény 2. (1) bekezdése, amely kimondja, hogy közraktár kizárólag részvénytársaságként működhet. De ilyen tartalmú korlátozást tartalmaz az évi CXI. tv. is, amely a befektetési vállalkozások minden fajtája (értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő, értékpapír-befektetési társaság) vonatkozásában írja elő, hogy azok kizárólag részvénytársasági formában működhetnek. c) Végül meg kell állapítanunk, hogy a társulási szabadság elvének az a jelentése, miszerint ha a gazdaság alanyai nem akarnak gazdasági társaságot létrehozni, azaz társulni, akkor a jogalkotó nem kényszeríti, szintén csak bizonyos korlátok mellett igaz. A koncessziós társaság alapításánál ugyanis jogalkotói kötelező előírás érvényesül. Az évi XVI. számú koncessziós törvény 20. (1) bekezdése kimondja, hogy a koncessziós szerződés jogosultjai kötelesek a koncesszióköteles tevékenység folytatására belföldi székhelyű gazdasági társaságot alapítani. 2. Társult tagok egyenlőségének elve A társulás tekintetében a jogalanyokat minden vonatkozásban egyenlőnek kell tekinteni. A törvény nem tesz különbséget, hogy belföldi vagy külföldi személy alapítja-e a társaságot, nem különböztet az állampolgárok, 10

11 a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli szervezetek között sem, sőt a jogalanyok közül nem emeli ki az államot és nem teremt számára privilegizált helyzetet sem. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságokba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek." [Gt. 3. (1) bek.] Az egyenlőség elvének érvényesülése is csak meghatározott határok között történik. Az egyenlőség elvének korlátjaiként az alábbi szabályok értékelhetők: 1. Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. E korlátnak a hitelezővédelmi szempontok mellett a magánszemélyek korlátozott vagyoni teherbíró képessége a magyarázata. Ha valaki egy közkereseti vagy egy betéti társaság mögött, annak biztosítására lekötötte vagyonát, nyilvánvalóan egy másik ilyen típusú gazdasági társaság mögé már nem tudná oda helyezni a teljes vagyonát. 2. Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Ennek az a magyarázata, hogy korlátlan felelősség alapján működő gazdasági társaság nem alkalmas arra, hogy egy másik ugyancsak korlátlanul felelős gazdasági társaság mögött ténylegesen korlátlan felelősséget vállaljon. 3. Költségvetési szervezet nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak és csak felügyeleti szerve hozzájárulásával léphet be korlátolt felelősséggel járó gazdasági társaságba, tehát csak vagyoni hozzájárulása mértékéig vállalhat felelősséget. 3. A cégnyilvánosság elve A társasági jog, illetve a társasági törvény egyik legfontosabb alapelveként érvényesül a nyilvánosság elve. Az elvet a Gt a deklarálja. A cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adatok, jog, tény igazolására szolgáló mellékletekből, továbbá olyan egyéb okiratokból áll, melyeknek becsatolására a céget törvény kötelezi. A cégtörvény a cégnyilvántartás teljes körű nyilvánosságát deklarálja. Ez annyit jelent, hogy a cégre vonatkozó valamennyi jelenlegi, múltbeli és jövőbeni (bejegyzésre benyújtott, de még el nem bírált) adatok és a cégiratok nyilvánosak. A cégjegyzék fennálló és törölt adatait, a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedésekről szóló iratokat, a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelmet és annak mellékleteit tehát bárki megtekintheti, azokról feljegyzéseket készíthet. A betekintési jog és jegyzetek készítésének lehetősége mellett a cégbíróságon kérhető cégmásolat, amely a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tanúsítja (mivel a cégnyilvántartásban a törölt adatnak is megállapíthatónak kell maradnia), és kérhető cégkivonat, amely a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja. Igényelhető továbbá a cégbíróságon cégbizonyítvány, amely a kérelemtől függően a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja, illetve annak igazolását, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel vagy nem szerepelt. Végül hiteles másolatot lehet kérni a cég létesítő okiratáról, a létesítő okiratok változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegéről, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóról. A cégnyilvántartás a cégjegyzékben szereplő adatokat, tényeket, jogokat hitelesen tanúsítja. A cégnyilvánosság elve a forgalom biztonsága és a hitelezők érdekeinek védelme érdekében lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy egy cég, illetve társaság létéről, tevékenységi köréről, induló vagyonáról, társasági formájáról és a társaság tagjairól, vezető tisztségviselőiről és más adatairól tájékozódhasson. Egyidejűleg a másik irányból" a cégnyilvánosság elvének érvényesülése azt is jelenti, hogy a társaság tagjai, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai nem tarthatnak igényt arra, hogy ezen minőségük üzleti titokként vagy személyiségi jogok alapján titokban maradjon. Míg a cégbíróság természetszerűleg csak az általa vezetett cégjegyzék nyilvánosságát tudja biztosítani, csak az általa nyilvántartott adatokat képes hozzáférhetővé tenni, addig a nyilvánosság megvalósulásának második foka országos szinten biztosítja a cégadatok nyilvánosságát. A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, mint központi nyilvántartás, képes arra, hogy az ország bármelyik cégbíróságán bejegyzett bármely cég adatainak megismerhetőségét biztosítsa. A Szolgálat bárkinek a kérelmére (anélkül, hogy a kérelmezőnek valószínűsítenie kellene az adat megismeréséhez fűződő jogi érdekét) tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló, illetve törölt adatokról, valamint a bejegyzési kérelem számítógépen rögzített, de még be nem jegyzett adatairól. A kérelem irányulhat a gazdasági társaság teljes körű adataira, illetve részleges cégadataira egyaránt. A tájékoztatáson túlmenően a Szolgálat is jogosult cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány közokirati formában történő kiadására. Végül közszolgáltatása keretében biztosítja a számviteli törvény szerinti éves beszámolókba történő betekintést, illetőleg e beszámolókról kérelemre hiteles másolatot állít ki. A Szolgálat által nyújtott adatszolgáltatásért, illetve okirat 11

12 kiállításért a kérelmező térítést köteles fizetni. A Cégközlöny a Szolgálathoz hasonlóan a cégadatok országos szintű nyilvánosságát biztosítja. A cégjegyzék adatait, azok módosulásait, változásait, illetve a cég törlését a cégbíróság az Igazságügyi Minisztérium által szerkesztett Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, annak feltüntetésével, hogy a cégjegyzék adatai az igazolásukra szolgáló okiratok alapján kerültek bejegyzésre, illetve közzétételre és a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető bíróságon megtekinthetőek. A Cégközlönynek a cégadatokra vonatkozó közleményeket az Igazságügyi Minisztériumba történt beérkezését követő 30 napon belül kell nyilvánosságra hoznia. A törvény által garantált és biztosított cégnyilvánosság nemcsak azt jelenti, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó adatokhoz bárki szabadon hozzáférhet, hanem egyidejűleg azt is jelenti, hogy senki nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvános cégjegyzékben feltüntetett valamely adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott. A nyilvánosság tehát azt a vélelmet is tartalmazza, hogy a nyilvánosságra hozott adat mindenki által hozzáférhető, tehát mindenki által ismert. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak a személynek a jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében szerez jogot valamely társasággal kapcsolatban. Természetesen egy gazdasági társaság sem hivatkozhat más jóhiszemű személyekkel szemben arra, hogy az általa bejelentett és a cégnyilvántartásban szereplő adat, jog vagy tény nem felel meg a valóságnak. A törvény által hangsúlyozott cégjelleg tehát magában foglalja a gazdasági társaságok nyilvántartásba vételét, a cégnyilvántartás nyilvánosságát, a cégnyilvántartás közhitelességét és a benne foglalt adatok, jogok, tények valódiságának a vélelmét. 4. A bírói kontroll elve A gazdasági társaságok széles körű bírósági ellenőrzési jogkör érvényesülése mellett fejtik ki üzletszerű tevékenységüket. A) Cégbíróság A gazdasági társaságok feletti legszélesebb körű felügyeleti jogkör a cégbíróságot illeti. A törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság látja el. A törvényességi felügyelet egyrészt ellenőrzési jogosultságot, másrészt különböző, a társaságok működését érintő intézkedések megtételére való felhatalmazottságot jelent. A cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) megfelel-e a jogszabályoknak, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt okiratok érvényesek-e, hogy a gazdasági társaságok szervezetére, működésére vonatkozó okiratok, eredménykimutatások, mérlegek adatai (melyeket a gazdasági társaságok kötelesek megküldeni a cégbíróságnak) a törvény előírásoknak megfelelnek-e, hogy a gazdasági társaságok döntést hozó szerveinek (taggyűlés, közgyűlés, igazgatóság) határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a társaságok saját alapokmányainak. Ha a határozat törvénysértő, a cégbíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti, a határozatot megsemmisítheti, új határozat hozatalát rendelheti el. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében jogosult továbbá írásban figyelmeztetni a céget a törvényes működés helyreállítására, a céget pénzbírsággal sújthatja, öszszehívhatja a cég vezető testületét (a törvényes működés helyreállítása végett), felfüggesztheti a társaság működését, megszűntnek nyilváníthatja a társaságot (ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén). B) Rendes" bíróság A cégbíróságok mellett a rendes bíróságok is ellátnak kontrollfunkciót a gazdasági társaságok felett, azok törvényes működésének biztosítása érdekében, hiszen a társaság bármely tagja, részvényese kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy azok jogszabályba, illetve a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik. A rendes bíróságnak van továbbá hatásköre a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perben, a tag kizárására irányuló perben, illetve a kisebbségi jogok érvényesítése iránti perekben is. C) Választottbíróság A társasági alapokmányban a felek kiköthetik választottbíróság hatáskörét a társasági jogviszonyból eredő, a tagok egymás közötti, illetve a tagok és a társaság közötti jogviták eldöntésére. V. A GAZDASÁGSZERVEZŐ SZERZŐDÉS Azokat a szerződéseket, amelyek a gazdaság folyamatainak szervezése érdekében gazdasági struktúrákat hoznak létre, gazdaságszervező szerződésnek nevezzük. 12

13 1. Jellemzői A) Azonos érdekpozíciók, érdekközösség A gazdaságszervező szerződések az érdekeltség tekintetében jól elkülöníthetők a más kötelmi típusokba tartozó szerződésektől, hiszen az eladó és a vevő, a megrendelő és a vállalkozó, a hitelező és az adós, megbízó és megbízott stb. érdekeltsége, pozíciója egymással ellentétes, mivel egyik fél a másik terhére, rovására igyekszik vagyoni előnyt szerezni, saját érdekeit érvényesíteni. A gazdaságszervező szerződésekben viszont nincs ilyen jogi értelemben vett érdekellentét, mert a felek azonos érdekpozícióban vannak. Az új gazdasági struktúrát létrehozó szerződések alanyai között érdekközösség megléte és fenntartása szükséges és igazolható. A felek a szerződés kialakítása, létrehozása során közös célkitűzésük megjelölésével saját gazdasági, vagyoni érdekeiket egyeztetik és az érdekek egyeztetése, integrálása során kialakul a közös érdekeltségi helyzet. B) Tartós kapcsolatrendszer kiépítése Az új struktúra kialakításán és működtetésén keresztül a közös gazdasági célok megvalósítása hosszú folyamat, ebből következik, hogy az ilyen szerződést kötő jogalanyok között tartós kapcsolatrendszer kiépítése és fenntartása nélkülözhetetlen. C) A felek önkéntes mozgáskorlátozása Közös célok kitűzése, érdekközösség létrehozása csak abban a formában mehet végbe, hogy valamennyi fél saját autonómiáját, saját tulajdonosi pozícióját bizonyos mértékben korlátozza. Ha minden társuló fél a saját korábbi érdekét, pozícióját, mozgáskörét teljes mértékben fenn kívánná tartani, lehetetlen lenne új struktúrákat, társaságokat létrehozni. D) Önálló, elkülönült gazdasági struktúra Az önálló, elkülönült gazdasági struktúra megteremtésére irányuló szándék leglényegesebb jellemzője a gazdaságszervező szerződéseknek. A gazdaságszervező szerződés két vagy több jogalany azonos gazdasági tevékenység folytatására, egyeztetett érdekközösség létrehozására irányuló, tartós jogviszonya, melyben a felek a közös gazdasági cél érdekében korlátozzák saját autonómiájukat és közös tevékenységük során összehangolt kapcsolatrendszert, illetve új struktúrát hoznak létre és tartanak fenn. 2. A gazdaságszervező jogviszony A gazdaságszervező szerződés több rétegű jogviszonyt keletkeztet, melyek egyidőben, együtt, egymással összekapcsolódva, összefüggve léteznek és funkcionálnak. A gazdaságszervező szerződéssel jogviszony keletkezik az egyes tagok között, az egyes tagok és a társaság között és a tagok csoportja és a társaság között. Az egyes tagok közötti jogviszony alapjogviszonynak minősül, hiszen ez az a jogviszony, amely által az új struktúra (társaság) létrejön, és a jogviszony fennállása alatt működik. E jogviszony keretében kerülhet sor a fennálló struktúra módosítására, és e jogviszonyból fakad a struktúra, társaság megszüntetésére irányuló akarat, elhatározás is. Az egyes tagok és a társaság közötti jogviszony azt jelenti, hogy az alapjogviszony által keletkezett új struktúra a megalakulása pillanatától a tagoktól elkülönülten, saját neve alatt, saját vagyonával, önálló jogalanyként vesz részt a forgalomban, és ebből következően önálló jogalanyként szerepel a saját alapítóval, a saját tagjaival szemben is, azaz az egyes tagokkal szemben jogosultságok illethetik és kötelezettségek terhelik. E jogviszony keretében kötelezettség terheli az egyes tagokat az új szervezettel szemben különböző tulajdonosi jellegű magatartás teljesítésére, nevezetesen a vagyoni hozzájárulások teljesítésére, pénzeszközök befizetésére, esetleg a későbbiekben pótbefizetések teljesítésére, vagyontárgyaknak az új szervezet tulajdonába vagy használatába adására. Az új szervezetnek, társaságnak is vannak kötelezettségei az egyes tagokkal szemben, hiszen elszámolási kötelezettsége alapján eredmény-kimutatást, mérleget kell készíteni, elszámolá- 13

14 sokat, adatokat kell közölnie a tagokkal. A tagok pedig az üzletmenet ellenőrzése, könyvekbe való betekintés, információkérés terén rendelkeznek jogosultságokkal a társasággal szemben. A tagok csoportja (közössége) és a társaság közötti jogviszony nem más, mint jogi kapcsolat a társasági tagok közössége - akik egyidejűleg tulajdonosi közösségnek és akaratképző szervezetnek is minősülnek - és a társaság mint új szervezet között. Ebben a kapcsolatban a tagok közössége hatalmi pozícióban van, tehát e jogviszony keretében alá-fölérendeltségi kapcsolat áll fenn. Ebben a jogviszonyban a tagok közössége, tulajdonosi, döntéshozói, hatalmi pozíciójából fakadóan meghatározza a társaság, mint szervezet számára a gazdasági működés irányait, a tevékenységi területeit, a nyereségfelosztás elveit, esetleges fúzióit más szervezettel, meghatározza a társaság szerveinek összetételét stb. A tagok közössége ezeket a döntéshozói feladatokat a társasággal szemben látja el, de oly módon, hogy maga is részét képezi a társaság szervezetének. Elválaszthatatlanul hozzá tartozik a belső organizációhoz, mert a tagok közössége nem más, mint a létrehozott új struktúra legfőbb akaratképző szerve. Végül a tagok közössége, mint tulajdonosi közösség, és mint legfőbb döntéshozó testület, egyidejűleg az alapjogviszony realizálását, az alapvető tagsági, alapítói jogosultságok gyakorlását biztosító szervezet is. 3. A gazdaságszervező szerződés funkciói A gazdaságszervező szerződés jellemzőinek ismeretében e szerződések gazdasági életben betöltött funkcióit a következőkben jelölhetjük meg: szervezeti funkció, mivel ez a szerződés új struktúrát, új szervezetet teremt. A gazdasági, forgalmi élet új szereplővel gazdagodik, és egyidejűleg ennek az új szereplőnek a belső organizációja is kialakul, létrejönnek az akaratképző, az ügyintéző, a képviseleti egységei, elkülönülnek a döntéshozó és a végrehajtási szféra elemei; tulajdonosi funkció, mivel az új szervezetek közös gazdasági céljaikat csak közös vagyoni bázis alapján valósíthatják meg, ezért a tagok (alapító és társuló tagok egyaránt) saját tulajdonosi pozíciójuk korlátozásával kialakítják az új szervezet saját, elkülönült vagyonát; gazdaságszervező funkció, mivel e szerződések legfontosabb feladata a közösen meghatározott gazdasági cél megvalósítása érdekében a tagok és a létrehozott új szervezet gazdasági tevékenységének szervezése. Részletes szabályok (nem tartoznak szorosan a tételhez) házastársi / élettársi vagyonközösség 578/G. (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. (2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a házastársak kivételével a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is. 1 polgári jogi társaság 568. (1) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. 1 Lásd a 14/1995. (III. 13.) AB határozatot és a 25/1996. (VII. 3.) AB végzést. 14

15 (2) (3) (4) A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja is van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illetőleg annak meghatározott része közös használatukba kerül. (2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes közreműködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megszűnésekor, illetőleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik. (2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és meg nem terhelhető. (3) A tag hitelezőjének követelésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság megszűnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelező e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben való kiadását (1) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. A működés során szerzett közös tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában egyenlő. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár. (2) Az elszámolás évenként történik (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult. (2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés rendelte ki. (3) Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes működése körét meghaladó ügyekben. (4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában e törvénynek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis (1) A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja. (2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az ezzel ellenkező megállapodás semmis A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges. 15

16 575. (1) A határozatlan időre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. (2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen ha a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megszűnése vagy rendes felmondás esetében a megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el. (2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis A társaság megszűnik: a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges; b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; d) azonnali hatályú felmondással; e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével; f) ha a tagok száma egyre csökken (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illetőleg jogutódot, aki a tagokkal való megegyezés alapján nem válik a társaság tagjává, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénzben is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megszűnésére irányadó szabályok szerint történik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni. (3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illetőleg az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint a meghalt tag örököse felelős azokért a tartozásokért, amelyek a felmondási idő lejártáig, illetőleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek. 578/A. (1) A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell. (2) A társasági tevékenységből eredő tartozások kiegyenlítése után lehetőleg természetben vissza kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetőleg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik. BH I. A kulturális, művészi cél elérésére csak akkor jöhet létre polgári jogi társaság, ha a cél elérése gazdasági tevékenységet (rendezvények szervezése, elszámolása, a szükséges tárgyak beszerzése stb.) kíván. Valamely művészegyüttes személyi összetételének megváltozása egymagában nem jelenti az együttes megszűnését és új együttes alakulását. A művészegyüttes az eredetileg felvett nevét a tagok személyében bekövetkezett változás után is viselheti [Ptk. 77., 573. ]. építőközösség 578/B. (1) Az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. (2) Az építőközösség írásba foglalt szerződéssel jön létre. 16

17 (3) A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak a tulajdoni viszonyaik rendezésére; így különösen arra, hogy a felépített épületre társasház-tulajdont hoznak létre és ennek során a szerződésben meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig külön tulajdonuk arányában a tagok közös tulajdonába adják. 578/C. (1) Az építéssel kapcsolatos költségek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épületrészek arányában terhelik. (2) Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az jogosult, akit a szerződésben kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerződés határozza meg. A nem megfelelő ügyvitel ellen vagy a képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitát a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére és a képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja. 578/D. (1) Az építőközösségnek azt a tagját, aki írásbeli felszólítás ellenére a szerződés megszegésével vagy más magatartásával az építést jelentősen veszélyezteti, a tagok többsége kizárhatja az építőközösségből. A kizárást írásban kell közölni. A tag a kizárással szemben a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A kizárt tag az építés céljára szolgáló telken és a tagok egyéb közös vagyonán fennálló tulajdoni illetőségét a kizárás közlését követő harminc napon belül az építőközösségbe belépő általa kiválasztott és a tagok többsége által elfogadott új tagra ruházhatja át. Ha a kizárt tag a bírósághoz fordult, a harminc napos határidő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számít. Ha a kizárt tag tulajdoni illetőségét harminc napon belül nem ruházta át, arra a tagok többsége által kiválasztott, az építőközösségbe belépő új tagot a kizáráskori értéknek megfelelő vételáron vételi jog illeti meg. (3) A szerződést bármely tag három hónapra felmondhatja. Ilyen esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) A szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a tag tulajdoni illetőségét az építőközösségbe belépő, a tagok többsége által elfogadott új tagra ruházza át. 578/E. Az építőközösség megszűnik, ha a) az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasház-tulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták. 578/F. Az építőközösségre az ban, az ban, az 578. (3) bekezdésében, valamint az 578/A. -ban foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. társasházközösség ( A/21) 578/I. (1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. (2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. 2 egyesülés 2 Lásd a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvényt. 17

18 316. (1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. (3) Az egyesülés elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. (4) Az egyesülésre e törvény I. részének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell (1) A társasági szerződésben a 12. (1) bekezdésében foglaltakon kívül meg kell határozni: a) a tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat; b) a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, illetve a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit; d) az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét. (2) Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről: a) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységről; b) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges társasági vagyon mértékéről; c) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység keretében az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékéről, gyakorlásának módjáról; d) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak elkülönített nyilvántartásáról, az elkülönített nyilvántartás alapján megállapított adózott eredményből való részesedés szabályairól; e) az egyes tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről (1) Az egyesülés működésének költségeit a tagok viselik, és azok bocsátják rendelkezésre a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is. (2) Az egyesülés tagjai egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget. A mellékszolgáltatásért a tagokat külön díjazás illetheti meg (1) A tagok ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik ellenszolgáltatás nélkül jogosultak az egyesülés által nyújtott szolgáltatások igénybevételére; a más részére végzett szolgáltató és gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek. (2) A gazdálkodási tevékenység során keletkezett adózott eredmény felosztása ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik a vagyoni hozzájárulás arányában történik; egyébként a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg (1) Az egyesülés legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti, nem lehet azonban meghatalmazott az igazgató, a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (2) A taggyűlés hatáskörébe tartozik: a) az egyesülés belső szervezetének és irányítási, valamint ellenőrzési rendjének kialakítása; b) az összehangoló és az érdek-képviseleti, valamint a kiegészítő gazdálkodási tevékenység stratégiájának meghatározása; c) az egyesülés számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása; 18

19 d) döntés a kiegészítő gazdálkodási tevékenységből származó adózott eredmény felhasználásáról; e) olyan határozat hozatala, amely a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatot határoz meg; f) az egyesülés jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, szétválásának elhatározása; g) az egyesüléshez való csatlakozás elfogadása, illetve a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadása; h) az igazgató megválasztása és visszahívása, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása; i) ha az egyesülésnél felügyelőbizottság működik, annak megválasztása, tagjainak visszahívása és díjazásuk megállapítása; j) ha az egyesülésnél könyvvizsgáló működik, annak kijelölése, a megbízás visszavonása és a díjazás megállapítása; k) a társasági szerződés módosítása; l) a tag kizárásának kezdeményezése; m) döntés olyan szerződés megkötéséről vagy módosításáról, amelynek értéke a társasági szerződésben meghatározott mértéket meghaladja, továbbá amit az egyesülés a szokásos tevékenységén kívül a saját tagjával köt; n) döntés minden olyan kérdésben, amelyet e törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés hatáskörébe utal (1) A taggyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. (2) A taggyűlést az igazgató a napirend közlésével hívja össze. Az ülés megszervezéséről, lebonyolításáról, a jegyzőkönyv vezetéséről és a határozatok szétosztásáról az igazgató gondoskodik. (3) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, az azokra leadott szavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat és az abban részt nem vevőket A taggyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a szavazatok legalább háromnegyed részét képviselő tagok jelen vannak (1) Az összehangoló és az érdek-képviseleti tevékenység körében minden tagnak egy szavazata van. A társasági szerződés azonban egyes tagok javára többlet szavazati jogot állapíthat meg, azzal a korlátozással, hogy egyetlen tag sem juthat egyedül szavazattöbbséghez. (2) A kiegészítő gazdálkodási tevékenység körében, valamint a 320. (2) bekezdés f) g) és l) m) pontjaiban felsorolt ügyekben a szavazati jog mértékét a vagyoni hozzájárulás arányában, ennek hiányában egyenlő mértékben kell megállapítani (1) A tagok egyhangúan határoznak a következő ügyekben: a) az egyesülés tárgyának megváltoztatása, b) az egyes tagok szavazati arányának a megváltoztatása, c) a határozathozatal feltételeinek a megváltoztatása. (2) Legalább háromnegyedes szótöbbség szükséges az egyesülés jogutód nélküli megszűnésének, társasági formaváltásának, egyesülésének, szétválásának elhatározásához, új tag csatlakozásának elfogadásához és a tag kizárásának kezdeményezéséhez, továbbá a társasági szerződés más okból történő módosításához, ha a módosítás nem esik az (1) bekezdés hatálya alá A taggyűlés a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó kötelezettségének megállapítására irányuló határozatának érvényességéhez legalább háromnegyedes szótöbbség szükséges. Ilyen határozat csak az érintett tag hozzájárulásával hozható (1) A taggyűlés ülés tartása nélkül is határozhat. (2) Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét tizenöt napos határidő kitűzésével, írásban kell a taggyűlés tagjaival közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az igazgató tájékoztatja (1) Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét a taggyűlés határozatainak keretei között az igazgató látja el. (2) A társasági szerződésben az ügyvezetésre legalább három, legfeljebb hét tagból álló igazgatóságot is létre lehet hozni. Ez esetben az igazgatóság tagjai minősülnek igazgatónak. Ahol e törvény az egyesülés igazgatójáról rendelkezik, ezen az igazgatóságot, illetve az igazgatóság adott ügyben intézkedésre feljogosított tagját kell érteni. 19

20 328. (1) A társasági szerződésben foglalt feltételek szerint az egyesülésbe bárki beléphet (csatlakozás). (2) A csatlakozás elfogadásáról a taggyűlés határoz, egyúttal megállapíthatja a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét, valamint a kiegészítő gazdálkodási tevékenység körében a csatlakozó tag szavazati jogának mértékét. (3) A csatlakozó tag felel az egyesülésnek a csatlakozás előtt keletkezett tartozásaiért, hacsak ez alól a csatlakozást elfogadó határozat előzetesen nem mentesíti. (4) A csatlakozás tényét, időpontját és a felelősség alóli (3) bekezdés szerinti mentesítést be kell jegyezni a cégjegyzékbe; a mentesítés harmadik személlyel szemben a bejegyzéstől kezdődően hatályos (1) Megszűnik a tagsági viszony a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulást felhívás ellenére nem teljesítette, b) a tag kilépésével, c) a tag kizárásával, d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik, f) a tagsági jog átruházásával. (2) A tagsági jog átruházására a csatlakozás szabályait megfelelően alkalmazni kell. (3) A tag az egyesülésből az év végén kiléphet. A kilépésre vonatkozó szándékot legalább három hónappal az év vége előtt a taggyűlésnek be kell jelenteni (1) A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A taggyűlés határozza meg, hogy az egyesülés a kilépő tag vagyonhányadát mikor és milyen részletekben adja ki. (2) A kiadás időpontját az egyesülés számviteli törvény szerinti beszámolója vagy közbenső mérlege alapján úgy kell meghatározni, hogy az ne veszélyeztesse az egyesülés további működését, de időtartama ne legyen hosszabb egy évnél. (3) Ha a kiadás nem a kilépéskor történik, a kilépett tag részére a még ki nem adott vagyonhányad után az adózott eredmény felosztása esetén arányos értékű rész jár. (4) A tag jogutód nélküli megszűnése vagy halála a tagsági jogviszonyt megszünteti. A tag utódjával (örökösével) való elszámolásra az (1) (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban a jogutód (örökös) folytatni kívánja a tag tevékenységét, a taggyűlés hozzájárulásával az egyesülés tagjává válhat. Ebben az esetben a jogelőd tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkezett tartozásokért való felelősség a tagsági jogot folytató tagot terheli Az egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a tartózások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban, ha pedig vagyoni hozzájárulást teljesítettek a társasági szerződés eltérő rendelkezései hiányában, a tagok vagyoni hozzájárulása arányában kell felosztani. 20

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Miért jöttek létre a társaságok?

Miért jöttek létre a társaságok? 2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről /2006/.IM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A társasági jog anyagának földolgozása GT I. Elmélet és történet GT II. Általános szabályok GT III. Az egyes társasági formák A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA

Részletesebben

Társasági jog Európában

Társasági jog Európában Társasági jog Európában AZ ANGOL TÁRSASÁGI JOG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A angol társasági jog alapjai 1907-ig a társasági jogi szabályozás a részvénytársaságokra fókuszált Minden egyéb, társasági részesedésről

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozások jogi ismerete Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK

TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE (( SOPRON 2013 A Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tulajdonosi Bizottsága a nemzeti

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK -

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - 2. számú Melléklet JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - I. ROMÁNIAI JOGI SZEMÉLYEK A. Részvénytársaságok és egyes állami vállalatok

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. I. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági rendszereit alkotják, amelyeknek a piaci környezetben önálló céljaik

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság közgyűlési határozatai A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Ecseri út 14-16.)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Introitus (-) 2009. február 3.-4. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely egyetemi tanársegéd Pénzügyi Számvitel Tanszék E300 gergely.mohl@uni-corvinus.hu Fogadóóra: szerda 8 00-9

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Amennyiben a válasza igen, kérjük válaszát egy külön papírlapon részletesen fejtse ki..

Amennyiben a válasza igen, kérjük válaszát egy külön papírlapon részletesen fejtse ki.. Biztosítási nyilatkozat Felelősségbiztosításához Fontos figyelmeztetés A biztosítási nyilatkozat kitöltése semmilyen formában sem kötelezi a nyilatkozat kitöltőjét, ill az általa képviselt személyeket

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

DRV Mélyépítő és Szolgáltató Kft.

DRV Mélyépítő és Szolgáltató Kft. Átalakulási Közlemény A Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 8600 Siófok, Tanácsház u.7. ) Közgyűlése, első alkalommal a 2/2012. (XII.28.) számú határozatában, ezzel

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS A(z) /2011. (VI. 30.) Kgy. határozat 1. melléklete EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött a 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján a SOPRON HOLDING Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cg.: 08-10-001790

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

A beolvadás jogi, gazdasági és szakmai indokai az alábbiak:

A beolvadás jogi, gazdasági és szakmai indokai az alábbiak: A Díjbeszedő Nyomda Zrt. (a továbbiakban: DBNY) és az EPDB Nyomtatási Központ Zrt. (a továbbiakban: EPDB) 2015. október 16. napján elhatározott beolvadással történő átalakulási közleménye 2015. október

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Fézer Károlyi Petkó Törő JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Debrecen, 2016. Szerzők DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD III/3-4., IV., VI., VII/1-3.,5.

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá Az adóhatóság tölti ki! Iktatószám:. Adóhatóság: Nyírmihálydi Község Jegyzője Átvétel dátuma:... Átvevő:...Adózó mutatója:... BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá I. Bejelentkezés

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK Tartalom: 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK...9-1 9.1. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. MILYEN TEVÉKENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv? PL: KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? továbbá 2015.02.25. 2009. évi CXV. törvény

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. MILYEN TEVÉKENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv? PL: KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? továbbá 2015.02.25. 2009. évi CXV. törvény EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MILYEN TEVÉKENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv? PL: - MEGÉLHETÉSI

Részletesebben

A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL

A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszá m: 64521/2008. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL Előterjeszt

Részletesebben

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került.

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került. Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010232/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Remedia Patika

Részletesebben