Nagykőrös és Kecskemét örökváltsága

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagykőrös és Kecskemét örökváltsága"

Átírás

1 Szabó Attila Nagykőrös és Kecskemét örökváltsága Az ország közepén elhelyezkedő Pest-Pilis-Solt vármegye településeit a török hódoltság utolsó évtizedeiben, de különösen a felszabadító hadjáratok idején rendkívül súlyos pusztítás érte. Az újjátelepülés korszaka 1711 után következett, amikor a falvak és mezővárosok sora kelt életre. A településeken belül jelentősen növekedett a mezővárosok aránya (1728-ban 8, 1843-ban 13%). A mezővárosi státus elnyerése nem vált hátrányára sem a földesuraknak, sem a nemesi vármegyének. Ugyanakkor a szabad királyi városi rangot elérni nagyon nehéz volt. Ennek tulajdonítható, hogy 1711 és 1848 között egyetlen település sem kapott szabad királyi városi címet az ország legnagyobb vármegyéjében, noha megszerzésére Kecskemét, Nagykőrös, Vác is törekedett. A Zichy család földesurasága alá került Óbuda mezőváros még 1714-ben próbálkozott régi királyi városi "jogainak elnyerésére, de az udvari kamara visszautasította a kezdeményezést, azonban ebben az esetben sem szabad királyi városi jog megszerzéséről volt szó, hanem a korábbi kincstári birtoki állapotok visszaállításáról. 1 A földesúri hatalmat magáról teljesen lerázó, és így az autonómia legmagasabb fokát elérő Nagykőrös olyan köztes megoldást is felvetett a vármegyénél 1847-ben, miszerint tartozzanak közvetlenül a megyei testülethez, hogy így megszabaduljanak a járási főszolgabíró gyámkodása alól. 2 Ennek érdemi elintézését az 1848-as forradalom már időszerűtlenné tette. Ahhoz, hogy valamely mezőváros elérhesse az országrendiséget, meg kellett váltania magát bizonyos pénzösszeggel a földesúri joghatóság alól, majd a királytól újabb jelentős pénzösszegért meg kellett szereznie a szabad királyi városi rangot, végül az országgyűléstől kellett kieszközölni a becikkelyezést. 3 Az autonómia a hódoltság idején az elmenekült magyar földesuraktól és vármegyei tisztviselőktől magára hagyott településeken szükségszerűen növekedett, melynek legmarkánsabb jele a szabad bíró- és tanácsválasztás kialakítása volt. A mezővárosi rangú települések hódoltság végi önkormányzatának jogi lehetőségeiről meglehetősen ellentmondásos és végletes véleményekkel lehet találkozni a szakirodalomban. A régebbi" monográfusok és történészek, mint például Hornyik János, Galgóczy Károly vagy Majláth Jolán magas fokú, a nemesi vármegyétől független városi önállóságot feltételeznek. 4 Az elmélet alapjául az a kétségtelen tény szolgált, hogy ebben az időszakban a főbíró és más tisztségek választásába nem szólt bele külső hatalom. A legújabb kutatások viszont rámutatnak arra, hogy a nemesi vármegyék erőteljes expanziója a 17. század derekától fogva - a szabad bíróválasztás meghagyása mellett - csakhamar maga alá gyűrte a paraszti fórumokat, mind a belső közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás területén. 5 A 18. század elejére a mezővárosi autonómiát a földesurak is erősen megtépázták. 6 A földesúri hatalom kiterjesztésének talán legfontosabb és kézzelfogható bizonyítéka a bíró személyének kijelölésében mutatkozott meg, ugyanis a 18. század elején már általános gyakorlattá vált az, hogy a földesúr vagy birtokkormányzata által candidált (jelölt) NAGY, GALGÓCZY, CSIZMADIA-KOVÁCS-ASZTALOS, HORNYIK, 1862., GALGÓCZY, 1896.; MAJLÁTH, SZAKÁLY, 1986.; KISFALUDY, 1992.; IVÁNYOSI-SZABÓ, MAKKAI,

2 három-négy, vagy öt személy közül lehetett a közrendnek választani bírót. A mezőváros autonómiájának fokmérője a bíróválasztás szabadsága mellett a statutumalkotás, valamint az ingó javak szabad adásvétele és az új lakosok befogadásának joga, illetve gyakorlata volt. Pest-Pilis-Solt vármegye a legnagyobb lakosságú mezővárosa Kecskemét, az egész vármegye lakosságának tizedét tömörítette, de jelentős helynek számított még Nagykőrös, Vác és Cegléd is. A legnagyobb lélekszámú mezővárosokat általában kedvező úrbéri viszonyok is jellemezték. Jogi helyzetük szerint lakosaik szabadmenetelűek voltak. 1. sz. táblázat A legnagyobb népességű mezővárosok és helyzetük Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. század második felében 1 Mezőváros neve Lakosság (családok száma) 1. Kecskemét Nagykőrös Vác Cegléd Pataj Dunavecse Abony Solt 400 Pest-Pilis-Solt vármegye Bár a legnagyobb városokban a céhek sora működött, a mezővárosok létalapját a mezőgazdaságjelentette. Kecskemét és Nagykőrös gazdasági ereje kimagasló volt, sőt Kecskemét mezőgazdasági termelése a megye össztermelésének a negyedét-nyolcadát tette ki. 2. sz. táblázat Kecskemét és Nagykőrös mezőgazdaságának néhány mutatója 1760-ban Kecskemét a vármegye százalékában Nagykőrös a vármegye százalékában Árpa (pozsonyi mérő) Bor (akó) Jármos ökör (db) Gulyabeli (db) Anyajuh (db) PETRÓCZI, PETRÓCZI,

3 A mezővárosi nemesség jellegzetes - az elsősorban református vallású, tanult, értelmiségi pályára került - típusa jelent meg a században. A legtöbb nemes Nagykőrösön (a város társadalmának 6,8 százaléka!) és Kecskeméten élt. 9 A városlakó nemességnek komoly befolyással bíró rétege a közbirtokosság (compossessoratus), illetve inszkripcionalista névvel jelölt családok voltak, akik - legalább elvileg - valamilyen nemesi fundust igazolni tudtak. Közülük nagyobb birtokkal csak kevesen rendelkeztek, például Kecskeméten a balásfalvi Kiss család vagy Nagykőrösön a Sigrayak és a Gombayak, akik fundusaikból a városnak is tudtak árendába bocsátani. 10 A városlakó nemesek igazi tömegét (például Nagykőrösön a négyötödét) az armalisták képviselték, vagyis akiknek nem volt nemesi birtokuk. Ugyanakkor közülük kerültek ki a mezőváros legvagyonosabb elemei is. (Példaként álljon itt a nagykőrösi Sigray István hitelkihelyezése 1801 és 1822 között, amely összesen váltóforintra rúgott.) A bentlakó nemesek megszerezve a mezőváros főbírói, másodbírói és más vezető funkcióit a város érdekeinek hatásos védelmezőivé váltak, és nemes létükre városi polgárként kerültek hivatalukba. A tanácsosok jó része is közülük került ki. Nagykőrösön az 1815-ös statútum már szabályként rögzítette, hogy a szenátorok legalább fele nemes legyen. A hivatalt elért nemesek arányára világít rá Nagykőrös mellett Kecskemét példája, ahol szinte teljesen a kezükbe került a főbírói tiszt, de a belső és külső tanácsban is szép számmal (mintegy háromnegyed részben) lehetett őket találni. (Például az 1837-ben leköszönt kecskeméti 14 tagú tanács 10 tagja volt nemes, köztük egy vármegyei ügyész, két táblabíró, két vármegyei esküdt és öt hites ügyvéd.) 11 A többi mezővárosban a nemesség nem tudott ilyen pozíciókat elérni. A református ideológia, a puritán életmód kitűnően megfelelt a mezővárosi önkormányzat demokratizmusának. A tisztán kálvinista városokban (Nagykőrös, Pataj, Solt, Dunavecse) teljesen egybeforrt a városi elöljáróság és az egyházi konzisztórium, de a részben református oppidumokban (Kecskemét* Abony, Cegléd stb.) is meghatározó szerepe volt a protestáns egyházi szervezeteknek. A városi lét kulturális rangját adó közép- vagy felsőfokú iskoláról csak néhány mezővárosban beszélhetünk. A reformkorban Kecskeméten református gimnázium és jogakadémia, valamint katolikus gimnázium, Nagykőrösön református gimnázium és tanítóképző, Cegléden református algimnázium, Kalocsán és Vácon papnevelde, gimnázium működött. 12 Ezek közül azonban valóságosan a protestáns iskoláknak helyet adó mezővárosok kulturális fejlődése számított belső indíttatásúnak, a két katolikus főpapi székhely nem polgári erőfeszítésből vált kulturális központtá, hanem mint érseki, püspöki székhely. Nagykőrös megváltakozása Nagy-Kőrös város lakossága, a meddig csak vissza lehet menni a nyomokon, föld és egyéb ingatlan birtokait mindig oly szabad, és pedig sem területre, sem személyre, sem a birtokrészek összefüggésére nézve nem korlátozott joggal adta-vette, mint régen, vagy ma akármelyik régi szabadkerületi, vagy szabad királyi város" - írta Galgóczy Károly 1896-ban. 13 A török hódoltság alatt megszerzett mezővárosi önrendelkezését (szabad bíróválasztást, statútumalkotást, ingóságok szabad adásvételét, befogadás jogát) sikerrel meg tudta védeni a 18. és a 19. században is, így valóságos kiváltságos (privilegizált) oppidummá vált. A megye DÁNYI-DÁVID, RÁCZ, SZABÓ, FÉNYES, GALGÓCZY,

4 mezővárosai közül egyedüliként Nagykőrösön nem külső személy vagy szerv, hanem maga a tanács jelölt titkos voxolással" (1757-ig két, utána pedig) négy személyt főbírónak. 14 A 17. század végétől az 1800-as évek elejéig többször alkottak szabályrendeletet: 1692 és 1815 között nyolc alkalommal. 15 A korai rendeletek közül kiemelkedik az évi, ugyanis ebben a statútumban összegyűjtötték a korábbi rendelkezéseket és megújították azokat. A szabályozás magába foglalta a vasárnap és az ünnepek megtartását, a városi törvénykezés idejét és módját, a károkozás megtérítését és büntetését, az adásvétel, az öröklés és a letelepedés menetét, a káromkodók, veszekedők, verekedők megbüntetését, a tűzvédelem betartását, az utcák tisztaságának a megtartását, a cseléd-rendtartást, a kocsmatartást. Ezek közül kétségkívül a leglényegesebb pontoknak a kvázi polgári tulajdonviszonyokat reprezentáló ingatlan-adásvétel és a városba való letelepedés szabályozása számítottak. Jobbágytelkek csak eszmeileg léteztek, a lakók egy összegben fizették a telekhányad utáni cenzust a távol élő földesuraknak. 16 A 17. században a Kátay család volt a legtöbb jobbágytelekkel bíró földesúr Nagykőrösön. A família birtokai 1663-ban szálltak Keglevich Miklósra. Az 1790-ben készített felmérés szerint a városban lévő 384 jobbágytelek fele (192) volt a Keglevich család tulajdonában. 1/8-1/8 rész birtokosai a Forgách, a Sztáray és a Mokcsay családok voltak. A maradék 1/8 birtokhányadon még 15 család osztozott. A Rákóczi-szabadságharc bukása után is távol élő földesurak továbbra sem vették ténylegesen használatba a földjeiket, azok továbbra is a város használatában maradtak. Ugyanakkor az itteni Rákóczi- és Forgách-javak veszélybe kerültek, mivel őket az udvar jószágvesztésre ítélte. Konfiskálásuk esetén Nagykőrös eleshetett volna azok használatától. Azonban a mezőváros szerencséjére ez nem következett be, mert a Rákóczi-birtok a császárhoz hű rokon, Aspremont családhoz került. A Forgách-birtokrész megtartásához a város nyújtott anyagi segítséget a családnak. Az első komoly probléma 1758-ban keletkezett, amikor a legnagyobb birtokos, Keglevich Gábor Nagykőrösön birtokkihasítási pert kezdeményezett, mivel a környékbeli birtokainak központját óhajtotta kiépíteni. A mezőváros segítséget ekkor elsősorban a többi földesúri családtól kapott, akiknek nem állt érdekében a jobbágytelkek pontos kimérése, így érdekközösségbe kerültek a mezőváros lakosságával a legnagyobb földesúri családdal szemben. Bár 1760-ban Nagykőrös felmérése megtörtént, de a város továbbra is birtokolhatta a földesúri jószágokat, értük évente cenzust fizetve. Néhány év múlva azonban újabb nehézséget kellett Nagykőrösnek áthidalnia, ugyanis az 1767-ben elrendelt úrbérrendezés ismét lehetőséget adott a földesuraknak érdekeik érvényesítésére, vagyis birtokaik pontos megállapítására. A Sztáray család 1769-ben, a Keglevich família pedig 1773-ban indított jogarányosítási pert Kőrös ellen. A per során tisztázták az eszmei birtoklási viszonyokat, de a korabeli joggyakorlat lehetőséget adott a városnak a birtokper több évtizedes elhúzására. A 19. század első évei Kőrös számára újabb kritikus szakaszt jelentettek, amikor Pest vármegye elismerte a Keglevich család jogosultságát és 1804-ben elrendelte földbirtokuk kihasítását, majd 1807-ben megszüntette a mezőváros magisztrátusának házhely- és földosztó gyakorlatát. Mindezek dacára mégis a város került ki győztesen, mert jóllehet megállapították a földbirtokok eszmei nagyságát, de azok vitathatóságát a fellebbviteli fórumokon akceptálták ben kénytelen volt a megye felfüggeszteni a birtokkihasítást, meghagyva Nagykőröst eredeti, kiváltságos státusában. A jogarány osítási per sikertelensége arra késztette a földesurakat, hogy örökös megváltás útján hasznosítsák itteni javaikat. Először a Sztáray família adta el 52 jobbágytelkét a 14 SZABÓ, GALGÓCZY, NÓVÁK,

5 városnak 26 ezer forintért, majd 1818-ban a Forgách család 80 ezer forintért, hamarosan pedig az Aspremont család vált meg birtokától 90 ezer forintért. A legnagyobb földesúri família, a Keglevich 1820-ban adta el birtokát a városnak 225 ezer forintért. Ezzel a földesúri birtokok 6/8-ad része került a város kezére. Bár a helyben lakó birtokosok sokáig nem akartak megválni földesúri jussuktól, amelyek zálogként vagy házasság révén kerültek a kezükre, 1848-ig mégis megtörtént a legtöbb kisebb jószág megváltása. Az úrbériség megszűntekor mindössze a Papp, az Uz, a Téglás és egyéb" családoknak fizettek évi forint zálogdíjat. Mivel az örökváltsági ügyletek igen nagy anyagi terhet jelentettek, 1821-ben a tanács a használt földterület nagysága alapján 10 év alatt megfizetendő forint redemptionalis összeget vetett ki a lakosságra. Aprólékosan kiszámították, hogy a belső háztelkek, az akolkertek, szárazmalmok, szántók, rétek, veteményföldek után mekkora összeg esik egy főre. Egyébként a pénz nagy részét a váci káptalantól kölcsönözte a város. Az évi kimutatás szerint 1763-tól a földesúri megváltakozásra összesen forintot fizetett Nagykőrös. Kecskemét megváltakozása A város 1439-ben került földesúri hatalom alá, amikor Habsburg Albert felesége - Erzsébet királyné - elzálogosította Kecskemétet. 17 Területe a földesurak között felosztva sohasem volt (jobbágytelkek sem voltak), az adót eszmei birtokarány szerint fizették a lakosok a birtokos családoknak. A legnagyobb, 18/32 részt a Koháryak birtokolták. 4/32-4/32 részek a Pászthói és a Bosnyák-Mottesiczki famíliák, 3/32 rész a Károlyi nemzetség, 3/32 rész pedig a Rákóczi- Aspremont család, az Eszterházy nemzetség és a Sárkándy-Csáki család tulajdonában volt. 18 A török hódoltság után Kecskeméten is a volt földesurak igyekeztek jogaikat érvényesíteni. Bár a tényleges telkeket továbbra sem jelölték ki, és a földesúri adót továbbra is egy összegben fizette a mezőváros, a legnagyobb földesúri família, a Koháry család kierőszakolta joghatóságát (1693-ban a pallosjogot is megszerezve), úriszéket tartott helyben, ezzel hathatósan beavatkozva a mezőváros autonómiájába, megkaparintva a város feletti bíráskodás és irányítás jogát. 19 Kecskemét ugyan a szabad bíróválasztás jogát elvesztette a 18. század közepén, de a szabályrendelet-alkotás és a lakosok befogadásának jogát megtartotta. A föld szabad adásvételének a török korban kialakult gyakorlata az 1711 utáni időre is átöröklődött: nemcsak a házakat, hanem a kerteket, szállásokat is a tanács előtt a protocollumba bevezetve, bevallván " szabadon adták-vették, viszont egyetlen helyi rendelet sem mehetett át a gyakorlatba a földesúr vagy a tisztje jóváhagyása nélkül. (Úriszéki ítéletek alapján megállapítható, hogy a földdel kapcsolatban hozott városi döntéseket az úriszék mindig helyben hagyta.) A földesúri birtokok megváltását már 1724-ben elkezdte a város és 1848-ig mintegy 50 alkalommal fizetett az egyes családoknak váltságdíjat. A teljes megváltakozás összesen pengőforintjába került a lakosságnak. A Mottesiczki nemzetségnek , a Károlyi nemzetségnek , az Aspremont családnak , a Fráter családnak 8762, a Harmos családnak 8532, a Csáky családnak 6380 pengőforintot, valamint még kisebb - egy-két ezer forintos - összegeket (együtt forintot) adtak. A legnagyobb földesúri családnak, a Koburg PÉTERNÉ, HORNYIK, KISFALUDY,

6 Koháryaknak 1834-ben pengőforintot 20 fizetett a város. A döntő lépés kétségkívül ez a Koháry-Koburg-féle 1834-es megváltakozás volt, ugyanis ezzel lényegében megszűnt a földesúri fennhatóság a mezőváros felett. Az úriszék szerepét a sedria kecskeméti bírósága vette át. Egyébként a város szisztematikusan vásárolta meg 1787-től 1855-ig a környező, sőt távolabbi - korábban általában bérletként már használt - pusztákat (Borbást, Szentkirályt, Alpárt, Bugacot, Pusztaszert, Ágasegyházát, Monostort, Gyalut, Ürbőt, Páhit) a földesúri családoktól, összesen pengőforintért. A megszerzett pusztákat a lakosainak haszonbérbe adta. Kecskemét több esetben vett fel egyházaktól, családoktól vagy személyektől kölcsönt, hogy vásárlásait, illetve megváltási ügyleteit fedezni tudja. A közeli Solti járásban néhány településen az úrbéres lakosság egy része vagy egésze örökváltsági szerződésekkel szintén lerázta magáról a feudális kötöttségeket már az 1848 előtt. Ordason 1840-ben és 1841-ben örökbeváltásiszerződés" szerint a falu megvette Rudnyánszky Zsigmond örökrészét, azaz a földek 6/11 részét. 21 Ezáltal az úrbéres földek 55 százaléka a jobbágyok kezére került. Szentes és Szarvas mintájára Kiskőrösön 1842-ben 24 egész telkes jobbágy (a telkek 23 százaléka) és 356 zsellér 50 ezer forint értékben megváltakozott 22 Apostagon január 5-én Szeles Lajos a telkek 23 százalékának, azaz 11 és fél teleknek a birtokosa kötött örökváltsági szerződést az örökös joggal szerzett jobbágyaival", fenntartva magának a jogot a királyi kisebb haszonvételek, a bolt és a közös legelő használatára. 23 A szerződés szerint egy telek után 460 pengőforint, összesen 5175 forint járt, melyet négy egyenlő részletbe négy év alatt kellett kifizetni. Egy sikertelen Pest megyei megváltakozási kísérlet (Cegléd) 24 Cegléd mezőváros a kiárendálásáért való küzdelmét már a 18. században megkezdte. A legnagyobb reményeket a Klarissza Rend működésének megszüntetése és a Ceglédi Uradalomnak az évi Vallásalaphoz való csatolása hozta, ugyanis II. József rendelete értelmében a cameralis, coronalis " és fundualis " birtokokon egyaránt a robotváltságot meg lehetett kötni. Miután ez a törekvésük nem járt eredménnyel, 1790-ben az országgyűléshez fordultak azzal szándékkal, hogy vagy árendabéli tűrhető contractusra " léphessenek, vagy azon árendának Capitalissát letévén és Szabad Városi Just nyervén, akar ezen Nemes Pest vármegyének kebelében " megmaradjanak, akár jászsági vagy kiskunsági kerülethez kapcsoltassanak. A sikertelen próbálkozások után 1819-ben merült fel újra a kiárendálás kérdése, amikor a Helytartótanács elrendelte az alapítványi birtokok licitáció útján történő bérbeadását. Azonban hamarosan kiderült, hogy a kiárendálásból a községek és mezővárosok ki vannak tiltva. Az árendálás ügye bizonyos lépéssel 1836-ban jutott előbbre, amikor a szőlődézsmát megváltották pénzzel, valamint a gabonadézsma szemül való megadásáról" 25 is megállapodtak az uradalommal ben pedig a robotváltság-szerződést kötötték meg, évente meghatározott pénzt fizetve az egész összeg 57%-át PMLNKO, IV Ordas úrbéri pere, HORVÁTH - SZABÓ, PMLNKO, IV Apostag úrbéri pere, SZABÓ, Ez azt jelentette, hogy minden évben egy meghatározott mennyiséget adnak dézsmaként, tehát a termés növelésének ez nem lesz gátja.

7 Cegléd 1846-ban határozta el, hogy úrbéri tartozásait már ne csak időleges szerződésekkel váltsa meg, hanem örökváltsággal biztosítsa szabad státusát, váltó- ( ezüst-) forintot számítva erre. A cél megvalósítása érdekében felfogadott ágens szeptemberben meg is kezdte működését. Az ügy a legelőelkülönözés befej ezetlensége miatt megakadt, és hamarosan, 1848 tavaszának eseményei miatt időszerűtlenné is vált. Felhasznált forrás PMLNKO IV V Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya Pest-Pilis Vármegye cs. kir. Úrbéri Törvényszék és a Pest-Solt Vármegye cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratai, (1715-) (-1943) Nagykőrös Város Zárt Levéltára, (-1918) Felhasznált irodalom CSIZMADIA- KOVÁCS - ASZTALOS, DÁNYI-DÁVID, FÉNYES, GALGÓCZY, HORNYIK, HORVÁTH - SZABÓ, IVÁNYOSI-SZABÓ, KISFALUDY, MAJLÁTH, MAKKAI, NAGY, NOVAK, PÉTERNÉ, PETRÓCZI, RÁCZ, SZABÓ, Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Bp., Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás ( ). Bp., Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. Pest, Galgóczy Károly: Nagy-Kőrös város monographiája. Bp., Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 3. köt. Kecskemét, Pest-Solt megye évi település-statisztikai leírása. Szerk. Horváth M. Ferenc - Szabó Attila. Bp., Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét a kései feudalizmus korában, (Kecskemét története 1849-ig). Kecskemét, Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata (Közigazgatás és bíráskodás) Kecskemét, Majláth Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete а XVIII. század elejéig. Bp., Makkai László: Pest megye története. Bp., Nagy Lajos: Budapest története, In: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. Bp., Nóvák László: Nagykőrös története és néprajza а XIX. század közepéig. Nagykőrös, Péterné Fehér Mária: Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben. Kecskemét, Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepülése, Bp., Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön között. Bp., Szabó Attila: A ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gazdálkodása, Cegléd, 1985.

8 SZABÓ, SZABÓ, SZAKALY, Szabó Attila: Helytörténeti részletek a kecskeméti Ferences rendház háztör ténetéből ( ). Kecskemét, Szabó Attila: A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében között. Kecskemét, Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Az alföldi városok és a magyar feudális hatalom. Nagykőrös, augusztus 18-án készített jegyzékrészlet Nagykőrös örökváltsági és egyéb (PMLNKO, V. 210fb. R/3, Nr.) kiadásairól

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/ IV. 74. Közgyűlési összeírások levéltári gyűjteménye / Conscriptiones congregationales/ 1702 1848 CC I. Jobbágyköltözésre, egyes helységekre, foglalkozási csoportokra stb. vonatkozó összeírások 1702 1780,

Részletesebben

A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935

A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁR KİSZEGI FIÓKLEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.62. A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935 db doboz = 0,12 fm db doboz = ifm db kötet = ifm Összesen:

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Cégkivonat. Cégkivonat. Page 1 of7. 1.Cégformátói független adatok. https://cert.e-cegjegyzek.hu/imonline 2014.01.28.

Cégkivonat. Cégkivonat. Page 1 of7. 1.Cégformátói független adatok. https://cert.e-cegjegyzek.hu/imonline 2014.01.28. Page 1 of7, Közigazgatási és Igazságagyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégkivonat... A Cg.03-09-109888 cégjegyzékszámú

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

XIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876

XIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876 Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára Raktári helye: Mester utca, földszint, 50. állvány, 16. polc-51. állvány, 7. polc a) Családülési jegyzőkönyvek 1733-1864 2,04 fm (Protocollum concursum) b)

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE I. A program rövid bemutatása II. Segédanyag pedagógusok számára III. Szakirodalom IV. Információk, elérhetőségek, bejelentkezés I. A LEVÉLTÁRI

Részletesebben

9. rész PEST MEGYEI LEVÉLTÁR (rövidítve: PML)

9. rész PEST MEGYEI LEVÉLTÁR (rövidítve: PML) 9. rész PEST MEGYEI LEVÉLTÁR (rövidítve: PML) Központ Cím: 1097 Budapest, IX., Vágóhíd utca 7. Telefon: (+36) 1/215-6948, (+36) 1/455-9054 Fax: (+36) 1/215-6948 E-mail: pestmlev@t-online.hu Honlap: www.pestmlev.hu

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

A semmibõl lett gazdaságok

A semmibõl lett gazdaságok A semmibõl lett gazdaságok Hamar Anna Bevezetés A kilencvenes évek elején a tulajdonviszonyok és a szervezeti struktúra változásával párhuzamosan az uralkodó politikai erõk azt a célt tûzték ki, hogy a

Részletesebben

Intézmény Ir.sz. Település Utca Tel.szám Óvodák

Intézmény Ir.sz. Település Utca Tel.szám Óvodák Óvodák Lámpás Református Óvodája 2314 Halásztelek Iskola u. 2. 24 452 997 Budapest Fasori Református Egyházközség Csipkebokor Óvodája 1071 Budapest Városligeti fasor 29. 1 322 1933 Budapest-Budafoki Református

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha törvény, vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V N A P I R E N D

J E G Y Z Ő K Ö N Y V N A P I R E N D Bezi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Bezi, Szabadság u. 59. 18-A/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2012. december 6-án 18.30 órai kezdettel a Bezi Községházban tartott üléséről. Jelen vannak:

Részletesebben

KECSKEMÉT* Az intézmény vezetõjének e-mail címe: bozokyg@freemail.hu

KECSKEMÉT* Az intézmény vezetõjének e-mail címe: bozokyg@freemail.hu BÁCS-KISKUN MEGYE KECSKEMÉT* Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Tüdõbelgyógyászat Az intézmény címe: 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. Az intézmény levelezési címe: 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. Az intézmény

Részletesebben

Az V. Ábrahám Örzse Emlékverseny döntőjébe bejutott tanulók

Az V. Ábrahám Örzse Emlékverseny döntőjébe bejutott tanulók Az V. Ábrahám Örzse Emlékverseny döntőjébe bejutott tanulók I. kategória: 3 fő sorszám név pontszám iskola felkészítő tanár 1 Fenyődi Anna Sophie 76 Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola,

Részletesebben

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950 Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 115. állvány 16. polc-116. állvány, 2. polc A/ Feudális kori iratok 1817 1834 a/ Közhirdetményi jegyzőkönyv 1817 1834 0,01 fm B/ Polgári kori iratok 1854 b/ Elöljárósági

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére 2. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2008. Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. Technikai kód: 12558000. Fenntartói jelentés. 10.

FIT-jelentés :: 2008. Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. Technikai kód: 12558000. Fenntartói jelentés. 10. FIT-jelentés :: 2008 Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. Matematika Országos kompetenciamérés 1 1 Átlageredmények A fenntartók átlageredményeinek összehasonlítása Matematika Az Önökhöz

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2004. (IV.08.)ÖNK. SZ. RENDELETE

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2004. (IV.08.)ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2004. (IV.08.)ÖNK. SZ. RENDELETE A helyi lakáscélú támogatásról (Egységes szerkezetben a 25/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelettel.) A 25/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelet szövege

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v KUNSZÁLLÁS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10.. sz.. jjegyzőkönyve 2013.. VI.. 27-én megtartott rendkíívüllii nyííllt üllésérőll J e g y z ő k ö n y v Készült a Kunszállás Község Önkormányzata

Részletesebben

5219 KECSKEMÉT SOLTVADKERT KECEL BAJA

5219 KECSKEMÉT SOLTVADKERT KECEL BAJA KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-10/2011-2012. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2012. szeptember 1-től (szombat) a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Bács-Kiskun

Részletesebben

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg,

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg, Dr. Kardos János ügyvéd emléktáblájának avató beszéde a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006. november 10-én Tisztelt Püspök és Elnök Urak, kedves Családtagok és Meghívottak, Kollegák! I. Nemrég az október

Részletesebben

XXVI. Intézetek, intézmények (1872 ) 1945 2008 214,76 fm

XXVI. Intézetek, intézmények (1872 ) 1945 2008 214,76 fm XXVI. Intézetek, intézmények (1872 ) 1945 2008 214,76 fm N 2 Nagykőrösi Állami Tanítóképző Intézet iratai 1948 1957 0,38 fm N 51 Nagykőrösi Állami Arany János Gimnázium iratai 1948 1967 2,60 fm K 52 Ráckevei

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

V. 1143. Tököl nagyközség iratai 1787, 1839-1950

V. 1143. Tököl nagyközség iratai 1787, 1839-1950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 149. állvány, 4-6. polc A/ Feudális kori iratok b/ Elöljárósági iratok 1787, 1839-1847 0,10 fm B/ Polgári kori iratok 1 a/ Képviselő-testületi iratok 1848-1855 0,10

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

MAGYAR BIRKÓZÓ SZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ FIÚ IV. KORCSOPORT

MAGYAR BIRKÓZÓ SZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ FIÚ IV. KORCSOPORT MAGYAR BIRKÓZÓ SZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ FIÚ IV. KORCSOPORT Dunaújváros, 2014. november 08. 1 2014. ÉVI SZABADFOGÁSÚ BIRKÓZÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ DUNAÚJVÁROS, 2014. 11. 08. IV. KORCSOPORT

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Vázsnok Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. március 22. napján tartott testületi üléséről. Testületi ülés helye: Sásd, Városháza tanácskozóterme Jelen vannak:

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014.

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. cégcsoporthoz tartozó KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-3/2013-2014. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. május 5-től

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Zálogjog a feudális magyar jogban

Zálogjog a feudális magyar jogban bodzási balázs Zálogjog a feudális magyar jogban I. BEVEZETÉS: TULAJDONI VISZONYOK A 19. SZÁZAD ELEJÉN A 19. század elején a magyar társadalmat még a feudális tagoltság jellemezte. A feudális vonások tükröződtek

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

A KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN

A KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI A KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN Szoboszlay György EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Történelemtudományi

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk

Részletesebben

ASZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI 1976-1997. ÉVKÖNYVEK

ASZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI 1976-1997. ÉVKÖNYVEK László Géza ASZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI 1976-1997. ÉVKÖNYVEK Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 1-2. Szerk.: Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979. 424 p. /Szabolcs-Szatmár

Részletesebben

K I V O N A T. Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012 szeptember 25-i soros nyílt testületi ülésének jegyzőkönyvéből:

K I V O N A T. Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012 szeptember 25-i soros nyílt testületi ülésének jegyzőkönyvéből: 2012 szeptember 25-i soros nyílt testületi ülésének könyvéből: 191/2012. (IX.25.) Kt. 2012. évi költségvetésének I. féléves gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról Képviselő-testülete az önkormányzat

Részletesebben

IX. 311. A Pest megyei községi legeltetési társulatok iratainak levéltári gyűjteménye 1873-1905, 1930-1944 (-1964)

IX. 311. A Pest megyei községi legeltetési társulatok iratainak levéltári gyűjteménye 1873-1905, 1930-1944 (-1964) Terjedelem: 1,61 fm, 13 doboz /1,36 fm/, 13 kötet /0,19 fm/, 2 csomó /0,02 fm/, 10 füzet /0,04 fm/, 38 raktári egység Ténylegesen meglévők: 1,45 fm, 12 doboz /1,24 fm/, 11 kötet /0,15 fm/, 2 csomó /0,02

Részletesebben

Székelyudvarhelyi szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon

Székelyudvarhelyi szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon i szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon Szavazókörzet Szavazókörzet címe A körzethez tartozó utcák Szavazó- Település körzet Sorszám Típus száma Intézmény Cím Típus Név 4 5 6 Bányai

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

Tollaslabda diákolimpia Észak-Magyarországi területi döntő. Pest megye, Heves megye Nógrád megye Tollaslabda B kategória II-VI.

Tollaslabda diákolimpia Észak-Magyarországi területi döntő. Pest megye, Heves megye Nógrád megye Tollaslabda B kategória II-VI. TERÜLETI TOLLASLABDA DIÁKOLIMPIA i Batthyány Sportiskolai 2015.02.07. Tollaslabda diákolimpia Észak-Magyarországi területi döntő Pest megye, Heves megye Nógrád megye Tollaslabda B kategória II-VI. korcsoport

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

PEST MEGYEI GIMNÁZIUMOK ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁK

PEST MEGYEI GIMNÁZIUMOK ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁK S. sz. Iskola neve Irsz. Helység Út/utca, hsz. Telefon E-mail 1. Kinizsi Pál Gimnázium és 2740 Abony Kossuth tér 18. 53/360-071 kinizsi@kinizsi-abony.hu 2. Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi 2170 Aszód

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

XXIII. Tanácsok (1884 ) 1950 1990 ( 1996) 6 276,21 fm

XXIII. Tanácsok (1884 ) 1950 1990 ( 1996) 6 276,21 fm XXIII. Tanácsok (1884 ) 1950 1990 ( 1996) 6 276,21 fm K 1 Pest Megyei Tanács iratai 1950 1990 5,20 fm a) Jegyzőkönyvek 1950 1990 5,20 fm K 2 Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága iratai 1950 1990 24,20

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-147/2011. Tárgy: A Rónay család története könyv megjelentetésének támogatása

Részletesebben

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/ Terjedelem: 9,86 fm, 54 doboz /6,76 fm/, 103 kötet /2,63 fm/, 22 füzet, 1 lap /0,47 fm/, 180 raktári egység Raktári hely: Nagykőrös, 33. terem, 56-68. polc A/ Feudális kori iratok 1814-1850 2 kötet, /0,07fm/,

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

VASVÁR NAGYKÖZSÉGI JEGYZİSÉG IRATAI

VASVÁR NAGYKÖZSÉGI JEGYZİSÉG IRATAI MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY V.K.81. VASVÁR NAGYKÖZSÉGI JEGYZİSÉG IRATAI 1875-1950 db (0,12) doboz = ifm 38 db csomó = 2, 61 ifm 184 db kötet = 4, 26 ifm Összesen:

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2011. március 16-án (szerdán) 17 órai kezdettel tartja, Polgármesteri Hivatal Tanácskozóterme 2351 Alsónémedi, Fő u. 58.

M E G H Í V Ó. 2011. március 16-án (szerdán) 17 órai kezdettel tartja, Polgármesteri Hivatal Tanácskozóterme 2351 Alsónémedi, Fő u. 58. Alsónémedi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi és Tájékoztató Bizottsága E l n ö k é t ő l Szám: 79-13/2011. M E G H Í V Ó Tájékoztató Bizottsága soron következő ülését 2011. március

Részletesebben

Enying Város Jegyzője

Enying Város Jegyzője Enying Város Jegyzője 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-661 pmhiv@enying.eu Előterjesztés Enying Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának 2010. június 22-i Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzati Képviselőtestület 8296 Monostorapáti Száma: 230-12/2008. J e g y z ő k ö n y v Készült: Monostorapáti község Önkormányzati Képviselőtestületének 2008. október 10-én /pénteken/ 18.00 órai

Részletesebben

Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete

Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (IV.26.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Telekgerendás Község Önkormányzat

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben