Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS FOGYASZTÁSI ADÓHIVATALÁNAK IRATAI ( 1946)

Átírás

1 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS FOGYASZTÁSI ADÓHIVATALÁNAK IRATAI ( 1946) T.: 4,45 ifm (37 doboz) 9,31 kfm (534 kötet) 13,76 fm A földesúri jog, törvény, kiváltság vagy régi gyakorlat alapján részben magánosokat, részben városokat, községeket és egyéb jogi személyeket megillető jogosítványok, valamint az e jogok gyakorlásának eltérő formái számos visszásságot idéztek elő az italmérés terén. Megszüntetésükre mely egyaránt érdekében állott az államkincstárnak, a fogyasztóknak, de a jog tulajdonosainak is 1888-ban törvényt alkottak az italmérési jövedékről. A XXXV. tc. kimondta, hogy a szeszes italok kimérése és kismértékben történő elárusítása fölött kizárólag az állam rendelkezik. Az engedélyezettek állandó összegben megállapítandó évi italmérési illetéket s a kimért szeszes italok neméhez és mennyiségéhez mért italmérési adót tatoznak fizetni. Beszedésük megváltás, bérbeadás, vagy kincstári kezelés útján történhet. Hódmezővásárhely város a bor-, hús-, sör- és cukorfogyasztási adószedés jogának a kir. kincstártól megváltás, a kizárólagos italmérési jogosultságnak pedig haszonbérlet útján történő közelgő átvétele kapcsán, 1888 végén kidolgozta ezen jogok és a helypénzszedés együttes kezelésének módját. A korábbi fogyasztási adóhivatal átalakításával e célra az újonnan felállítandó Fogyasztási és Italmérési Adószedési Hivatalt jelölték ki. (A fogyasztási adót a földesúri jog megszűnését követően a kincstártól haszonbérelte a város.) A fogyasztási adót a törvényben előírt árszabás szerint szedik, az italmérési díjat a város állapítja meg. A befolyó összegeket naponként a házipénztárba szállítják be. A hivatal a tanács (II. Pénzügyi és javadalmi ügyosztály) felügyelete alatt áll. Személyzete: 1 pénztárnok, 1 ügyvezető, 1 könyvelő vagy ellenőr, 1 díjnok, 1 főszemlész és 3 szemlész. (1937-ben: 1 nyilvántartó, 1 segédnyilvántartó és 12 szemlész.) A városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899: VI. tc. alapján Hódmezővásárhely város még az évben szabályrendeletet alkotott a területén fogyasztott bor, hús és égetett szeszes italok után szedendő városi fogyasztási adópótlékról. Az 1923: XXXIII. tc. az állami borital- és húsfogyasztási adókat megszüntette: a borfogyasztás után a városok ezután önálló alapon vethetnek ki adót. A területükön fogyasztott sör és égetett szeszes italok után a pénzügyminiszter által megállapított módon és tételek szerint városi (községi) sör- illetve szeszfogyasztási adópótlékot szedhetnek ban egy ennek megfelelően módosított fogyasztási adó szabályrendeletet bocsátott ki Hódmezővásárhely város. A hivatal fogyasztási adó szedésére vonatkozó iktatott iratai és segédkönyvei 1925-től hiányosan vannak meg. A gazdag főkönyvi sorozatokból azonban képet kaphatunk a fogyasztási adó, ill. adópótlék alá tartozó cikkek (esetünkben: bor, must, szikvíz és ásványvíz, sör, hús, húsfélék, szalonna, pálinka, cukor) fogyasztásának alakulásáról, az adott korszak fogyasztási szokásairól. (a) állag)

2 A fond további állagait a fogyasztási adóhivatal által kezelt egyéb javadalmakra vonatkozó irat-együttesek alkotják: b) Városi átírási díj iratai A törvényhatósági bizottság 528/1898. sz. közgyűlési végzése a tulajdonosok személyében bekövetkezett változás alá esett ingatlanok telekkönyvi átírása után az átruházott ingatlanok értéke szerint a város házipénztára javára 1 % átírási díj befizetését írta elő. Ezt a városi tanács utasításai alapján az adóügyi osztály veti ki, tatja nyilván és intézi a behajtását ban, 1914-ben és 1922-ben a város újból szabályozta az átírások után fizetendő illetéket; a város illető részt ekkor már a fogyasztási adóhivatal szabja ki. c) Helypénzszedés iratai ben a közgyűlés (382. sz. hat.) állásbér és helypénzszedési árszabályzatot dolgozott ki az országos vásárok alkalmára. Az 1924-ben és 1940-ben (módosítva 1943-ban) kiadott újabb szabályrendeletek, illetve díjszabások már érintették a heti és napi (élelmiszer) piacokat is. A helypénzt a fogyasztási adóhivatal szemlészei szedték be. Az iratanyagnak csak töredéke maradt fenn. d) Vigalmi adó iratai A mulatságok és szórakozások, valamint a kártya- és más hasonló játékok (sakk, biliárd, tekézés stb.) után a város 1920-tól ún. vigalmi adót szedett, melyet azután szegényügyi és népjóléti célokra fordítottak. Az adóztatás körülményeit szabályrendelet rögzítette, melyet többször módosítottak (1930, 1943). A vigalmi adó főkönyvek és naplók hiányosan maradtak fenn. a) Fogyasztási adó iratai ( 1945) T.: 1,57 ifm (13 doboz) 5,80 kfm (373 kötet) 7,37 fm 1. d. Iratok k. Iktatókönyv k k k. Összevont mutató k k k k k k k k k k k k. Összevont mutató k k k k. 1941

3 22. k. Összevont mutató k Számadás k k. Bevételi főkönyv k k k k. Kiadási főkönyv k k d. Számadási iratok d d d d d. 1899, d d. Szemleívek d k. Forgalmi kimutatás k k k k k k k k k k k. Bor főkönyv k k k k k k tanyai lakosok 59. k k k k k k k k k. Bor főkönyv k k k k. 1899

4 72. k. Bor főkönyv k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k italmérők 97. k magánosok 98. k pezsgő 99. k italmérők 100. k magánosok 101. k pezsgő 102. k I k II k III 105. k IV k külterületi italmérők 107. k italadós 108. k fogyasztási 109. k pezsgő 110. k I k II k III k IV k külterületi italmérők 115. k italadós 116. k fogyasztási 117. k nagykereskedők 118. k pezsgő 119. k k italmérési és italadós 121. k. 1930

5 122. k. Bor főkönyv 1930 italmérési és italadós 123. k k k k fogyasztási 127. k k k k k k k k k k k d. Bel és külterületen felvett borok mennyisége 1893, , , 1904, , , 1926, k. Italmérési engedély illeték-főkönyv k k k k k k k k k k k k k k k k k k. Must főkönyv k k k k k k k k k k k. 1938

6 169. k. Must főkönyv k k k. Hús-, szikvíz- és must főkönyv k. Hús-, szikvíz, fogy. bor-, és must főkönyv k. Hús-, szikvíz, fogy. bor-, must- és gyümölcslé főkönyv k. Szikvíz és ásványvíz főkönyv k k k. Sör főkönyv k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k. Szalonna, hús, szalámi, sör, ásvány- és szikvíz-főkönyv k k k k k k. Sör főkönyv k k. Sör főkönyv k. Sör- és pálinkafélék főkönyve k. Pálinkafélék főkönyve k k. 1892

7 219. k. Pálinkafélék főkönyve k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k. Pálinkafélék főkönyve k k k. Húsvágási és szalonna főkönyv k. 1879

8 269. k. Húsvágási és szalonna főkönyv k k k k k k k k k. Húsvágási főkönyv k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k. 1934

9 319. k. Húsvágási főkönyv k k k k k k k k k k. Húsfélék és szalonna főkönyv k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k. Húsfélék és szalonna főkönyv k k k k. 1935

10 369. k Cukor főkönyv k k k k k k k k k k k k k k k d. Szemleívek d b) Városi átírási díj iratai ( 1946) T.: 2,88 ifm (24 doboz) 3,40 kfm (145 kötet) 6,28 fm 1. d. Iratok I. jelzés d d d d d d d d d d. Iratok I. jelzés 1935, d. II. jelzés 1910, d

11 14. d. Iratok d d d d d d d d d d. Haszonélvezet k. Iktatókönyv k k k k k k k k. Személynévmutató I. jelzés k k k k k k k k k k k. II. jelzés k k k k k k k. Személynévmutató II. jelzés k k k k. Főkönyv k I.

12 57. k. Főkönyv 1900 II 58. k I. 59. k II 60. k I 61. k II. 62. k I. 63. k II. 64. k I. 65. k II. 66. k III 67. k I. 68. k II. 69. k I. 70. k II. 71. k I. 72. k II. 73. k III. 74. k I. 75. k II. 76. k III. 77. k I. 78. k II. 79. k I. 80. k II. 81. k I. 82. k II. 83. k I. 84. k II. 85. k I. 86. k II. 87. k I 88. k II. 89. k I. 90. k II. 91. k I. 92. k II 93. k I. 94. k II. 95. k I. 96. k II. 97. k I. 98. k II. 99. k I k II k I k II k III k I k II k III.

13 107. k. Főkönyv 1922 I k II k III k I k II k III k I k II k I k II k I k II k I k II k III k IV k I k II k III k IV k I k II k III k I k II k III k I k II k I. 136 k II k I k II k I k II k k k k k. Főkönyv-összesítő k k k k k k. Főkönyv-összesítő k k k k k. 1910

14 157. k. Főkönyv-összesítő k k k k k k k k k k k k c) Helypénz iratai T.: 0,01 kfm (3 kötet) 1. k. Iktatókönyv k. Számadás k k. Helypénz-jegy főnapló d) Vigalmi adó iratai T.: 0,10 kfm (12 kötet) 1. k. Iktatókönyv k. Főkönyv k k k k Napló k k k k k k Hódmezővásárhely, szeptember 26. A fondtörténetet írta és a fondot rendezte: Makó Imre