Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhely IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI

Átírás

1 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhely IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI ,92 ifm (62 doboz) 3,68 kfm (62 kötet) 9,60 fm január 26-án a város közgyűlésén egy 35 tagú bizottságot neveztek ki a rendezett tanács szervezési tervének és alapszabályainak kidolgozására. A rendezett tanács június 13-án alakult meg, de újraválasztották a város képviselő-testületét is, melynek elnöke ismét Pokomándy István polgármester lett. Ez a rendezett tanácsnak megfelelő képviselő-testület mindössze egy évig működött, egyben előkészítése a törvényhatósági bizottság megválasztását, melyre 1873 közepén került sor. A város önkormányzatának átszervezése az önálló törvényhatósági jog elnyerésével az 1870: XLII, tc. alapján történt április 15-én az országgyűlés mindkét házában kihirdették az 1873: XI. tc.-et, mely Hódmezővásárhelyet törvényhatósági joggal ruházta fel. Az 1870: XLII. tc. alapján megválasztott törvényhatósági bizottság június 15-én tartotta első ülését Dáni Lajos főispán elnökletével. Hódmezővásárhely önállóvá válása azt is jelentette, hogy kiszakadva a megye kötelékéből, a megyével egy szintre kerülve közvetlenül a minisztérium felügyelete alá került. Testületi szervei és ezek hatásköre azonos lett a vármegyei szervekkel. A város törvényhatósága gyakorolta az önkormányzatot, az állami közigazgatás és az ún. politikai jogkört. A törvényhatóság egyetemét legfőbb szerve a törvényhatósági bizottság képviselete. Elnöke a főispán, tagjai a választott és virilis (legtöbb adót fizető) valamint a hivataluknál fogva résztvevő képviselők. Számuk a lakosság lélekszámához igazodott. Hódmezővásárhelyen 1873-ban a bizottmányi tagok számát összesen 196-ban állapították meg, ebből 98 virilis és 98 választott tag. Az évi XXI. tc a értelmében az évi népszámlálás alapján a város fős lélekszámához képest 1892-ben már 220, 1902-ben 240 főben állapították meg a törvényhatósági bizottsági tagok számát. A törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagjai voltak: a polgármester, a jegyző, a tanácsnok, a rendőrkapitány, a tiszti ügyész az árvaszéki elnök és ülnök, a pénztárnok, a főorvos, a főmérnök, a közgyám, a számvevő és a levéltárnok. A közgyűlés választmányokat, bizottmányokat, küldöttségeket választhatott saját kebeléből. Hódmezővásárhelyen gazdászati-, építészeti- és szépítészeti-, közegészségügyi-, pénzügyi-, jogi-, köznevelési és oktatási-, rendőri szakbizottságokat alakítottak. A törvényhatósági bizottság hatáskörét közgyűlésben gyakorolta, melyet havonként tartottak. Hatáskörébe tartozott a szabályrendeletek alkotása, a választókerületek beosztása, az anyagi ügyekben (törzsvagyon, készpénz, jövedelem) való döntés joga, különadók (pl. pótadó)

2 elrendelése, a tisztviselők választása, az önkormányzat költségeinek megállapítása, szakbizottságok alakítása stb. A kormánnyal közvetlenül érintkezett. Egyes ügyekben csak a miniszter előzetes jóváhagyása után dönthetett pl. költségvetés megállapítása, kölcsönök felvétele, hivatalok felállítása stb. A következő évi költségvetést októberben, az előző év zárszámadását májusban tárgyalták. A város törvényhatósági bizottsága hatáskörébe tartozott még az iskolák, alapítványok, intézmények, a közmunkák feletti felügyelet gyakorlása is. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek A közgyűlések tartásának idejét és ügyrendjét a szervezeti szabályokban rögzítették. A közgyűléseken a tárgysorozatok sorrendjében terjesztették elő a különféle jelentéseket, indítványokat, interpellációkat, a közgyűlésből kiküldött bizottságok jelentését. A tárgy fölötti vita befejezését követően meghozták a határozatot. A közgyűlésről a főjegyző vezette jegyzőkönyvet, melyben a közgyűlésen tárgyalt ügyek tartalmát, esetleg részletes kifejtését a jegyzőkönyv lapjának baloldalára, a hozott határozatokat pedig a jobb oldalára jegyezte be, feltüntetve az ügy tárgysorozati (közgyűlési) számát. A közgyűlési számok évenként újrakezdődtek. A jegyzőkönyvben feltüntették a beadvány iktatószámát is (többnyire tanácsi, vagy polgármesteri szám). A közgyűlési jegyzőkönyvekből hiányoznak a következő évek: 1909, , 1919, 1928, (A hiányzó jegyzőkönyvek a Szekszárdra történő iratmenekítéskor vesztek el 1944/45-ben.) A közgyűlési jegyzőkönyvekhez és iratokhoz betűrendes mutatók készültek, melyek szintén az iratmegsemmisítés során vesztek el, mindössze két kötet (1878 és évi) maradt meg től a közgyűlési jegyzőkönyvek elején található betűsoros mutató, melyben feljegyezték az ügy tárgyát, közgyűlési számát és az iktatószámát. Az közötti évek jegyzőkönyveihez feltáró cédulák készültek, melyek segítik a kutatást. b) Közgyűlési iratok A közgyűlésen tárgyalt ügyek iratait, beadványokat, előterjesztéseket tartalmaz. Az iratokat 1900-ig a közgyűlési számok szerint irattárazták. Külön mutató az iratokhoz ezért nem is készült tól megszűnt a közgyűlési iratok külön kezelése és 1900 után a tanácsi iratok között találhatók. Az azonos tárgyú és egymáshoz csatolt iratokat alapszámra gyűjtötték. Az iktatás a tanácsnál történt. A tanácsi iktatószám alapján a sortárban megjelölt alapszámnál lehet a keresett iratot megtalálni, ezért minden iktatószám esetén sortárazni kell, hogy az irat irattári helyét megtaláljuk. Ennek az állagnak a végén lettek elhelyezve a közgyűlési és kisgyűlési tárgysorozatokat tartalmazó iratok, melyek közül hiányoznak az közötti tárgysorozatok. c) Kisgyűlési jegyzőkönyvek Az évi 30. tc., a törvényhatósági városoknál előírta a kisgyűlés megszervezését. A kisgyűlés a polgármester elnöklete mellett a polgármester-helyettesből, a főjegyzőből, a közgyűlés által választott két tanácsnokból, a tiszti főügyészből és a tiszti főorvosból és a törvényhatósági bizottsági tagból állt. Hatáskörét a törvény részletesen nem határozta meg, de az nagyjából megegyezett a közgyűlés hatáskörével csak mennyiségben különbözött attól: kisebb jelentőségű, vagy kisebb anyagi értékű, sűrűbben előforduló, gyorsabb intézkedést kívánó ügyek kerültek a kisgyűlés elé. Feladatai közé tartozott a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítése. A kisgyűlést havonta hívták össze. Első ülését december 5-én tartotta Soós István polgármester elnökletével 18 törvényhatósági bizottsági tag, a főügyész, a főorvos, két tanácsnok, a főjegyző és a törvényhatósági főjegyző jelenlétében. Mivel eddig polgármester-helyettesi tisztség nem volt, a négy tanácsnoki állás közül egyet e célból átszerveztek. Polgármester-helyettessé Endrey Bélát választották.

3 A kisgyűlésen jegyzőkönyvet vezettek és évenként újrakezdődően az ügyeket folyamatosan számozták. A tárgynál feltüntették az ügy polgármesteri hivatalban kapcsolt számát is től kezdődően a kisgyűlési jegyzőkönyvek elején betűsoros mutatót használtak, mely a vezérszót, az ügy tárgyát, a kisgyűlési és polgármesteri számot tartalmazza. A mutató a kutatáshoz is segédletül szolgál. d) Ártérfejlesztési bizottság iratai A Mindszent-Apátfalvi Társulat a töltések kiépítése után mintegy holdnyi földterületet szándékozott árterébe vonni. Nemcsak a víz által közvetlen veszélyeztetett réti és tói földeket, de a nyomási, tanyai földek egy részét, sőt a szőlőbirtokokat is oda akarta kapcsolni az ártéri területekhez. Ez ellen a Csongrád megyei alispáni hivatalnál tiltakozott az érdekelt lakosok bizottsága, tekintettel arra, hogy az ártérfejlesztési hozzájárulása jelentős terheket rótt az ártérbe bevont lakosságra. A bizottság rendszeresen ülésezett, elnöke Pokomándy István polgármester. A bizottságnak ügyvédje, pénztárnoka is volt. A pénztárnok állította össze az ártérbe eső lakosok parcellánkénti kimutatását és vezette a befizetéseket. Az ülésjegyzőkönyvekben a tárgyalt napirendi pontokat évenként újrakezdődően sorszámozták. Az iratok a jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak, de között hiányos iktatott iratok találhatók az állagban. A pénztári napló, a lakosok összeírása, hátralék kimutatás stb. találhatók még az állagban. Külön kötetben írták össze az ártéri lakosokat (ártéri lakosok lajstroma), mely tartalmazza a birtokos nevét, lakhelyét, a birtok dűlőjét, helyrajzi számát, művelési ágát, és a bekapcsolt terület nagyságát. Segédlet hiányában az anyag átnézéssel kutatható. e) Vízvész bizottság iratai A vízvész bizottság a törvényhatóság felhatalmazása alapján közvetlen árvízveszély idején működött. (1879, 1880, 1881, 1886, 1888) Vészhelyzetben folyamatosan ülésezett és tagjainak a helyszínről küldött jelentései alapján intézkedett. Feladata volt a védelem megszervezése és a veszély elhárításával kapcsolatos teendők. A teljes vízvédelmi bizottság elnöke a polgármester, tagjai a főjegyzők, a főkapitány, a tanácsnokok, az árvaszéki ülnök, a főügyész, a főszámvevő, a főpénztárnok, az adóigazgató, az aljegyzők, és szükség szerint törvényhatósági bizottsági tagok. A teljes vízvész bizottság ún. albizottságokat hozott létre, és az általuk folytatott ülésekről az albizottságok római számának feltüntetésével külön albizottsági jegyzőkönyvet vezettek. Levelezésük számozása megegyezik a jegyzőkönyvi számozással. Az évi albizottsági ülések iratai a jegyzőkönyvektől elkülönítve, azok mellékleteiként helyezték el. f) Belvízügyi iratok A Tisza-szabályozást követően a pusztai lakosok földjeit gyakran elöntötte a felgyülemlett belvíz. A pusztai vadvizek szabályozása már 1873-ban létrehozták az érdekelt lakosok választmányát, mely a vadvizek levezetését, szabályozását illetően képviselte a lakosokat ( között az érdekeltség többször is újjászerveződött). Az érdekeltségi választmány iratait és a vadvízszabályozással kapcsolatos egyéb iratokat, levelezéseket 1886-ban felkérték a közmunka- és közlekedési minisztériumba, majd visszakerültek Hódmezővásárhelyre. Ezekhez az iratokhoz iratjegyzék is készült, amely az így összegyűjtött iratokat a közgyűlési, tanácsi és egyéb számok feltüntetésével, az iratok tárgyának megnevezésével darabszám szerint tartalmazza. A 408/1886. Kgy. számra leküldött iratokat a levéltáros először a 177/1886. levéltári számon a levéltári iratok közé sorolta, majd vízügyi iratok címen onnan kiemelte. Tekintettel arra, hogy az iratokhoz segédlet készült és egy téma köré csoportosított zömében közgyűlési iratokról van szó, célszerűnek látszott itt

4 a közgyűlési iratoknál külön állagban elhelyezni. Az anyag gerincét a pusztai vadvizek szabályozásában érdekelt lakosok választmányának jegyzőkönyvei és iratai alkotják. g) Belvízügyi bizottság iratai A törvényhatósági közgyűlés 247. sz. végzésével a belvíz rendezése ügyében egy belvízügyi bizottságot neveztek ki. A bizottság elnöke Kristó Lajos tanácsnok, rajta kívül részt vett 11 törvényhatósági bizottsági tag és a jegyző. A bizottság rendszeresen ülésezett és az ülésekről tárgysorozati számokkal jegyzőkönyvet vezetett. A belvízügyekkel dolgozó jegyzőkönyvek és hozzájuk kapcsolódó iratok (kérelmek, jelentések) találhatók az állagban. h) A körtöltés kiépítési bizottság iratai Az évi szegedi árvízkatasztrófa, mely Hódmezővásárhelyet is elöntéssel fenyegette, arra indította a törvényhatóságokat, hogy konkrét intézkedéseket tegyen az árvízveszedelem elhárítására. A törvényhatósági bizottság saját kebeléből a városon kívüli körtöltés déli részének kiépítésére egy bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke Nagy Sándor főkapitány lett, tagjai voltak még a város főmérnöke, a főügyész és hat törvényhatósági bizottsági tag, valamint az aljegyző. A déli töltés nagyobb részét kőfallal építették ki. A 3 km hosszú és a Zrínyi utca végétől az Új templomig húzódó kőfal még 1879-ben felépült. Az építési vállalkozók Kovács Sándor és Lein Sámuel voltak. A téglát a helyi téglagyár szolgáltatta. Az állag a bizottság működésével kapcsolatos ülésjegyzőkönyveket és iratokat tartalmazza. Havonta több ülést tartottak, melyről jegyzőkönyvet vezettek. A jegyzőkönyvek az ülések sorrendjében, az iratok a jegyzőkönyvi tárgysorozati számok szerint rendezettek. Főleg az építkezéssel kapcsolatos levelezéseket (építési vonal kijelölése, építőanyag beszerzése, vállalkozókkal kötött szerződés stb.) tartalmazza. Az között keletkezett iratanyag főként a telkeik révén az érintett lakosok kártérítési panaszait és az azokra tett intézkedéseket foglalja magába (telekkönyvi bejegyzéseket). i) Nyugdíjügyi választmány jegyzőkönyvei Az évi XXI. tc a alapján a törvényhatósági közgyűlés megválasztotta a nyugdíjügyi bizottságot, melynek elnöke a polgármester, a tisztviselők közül tagjai a főkapitány, a főjegyző, a főügyész, a gazdasági és pénzügyi tanácsnokok, a főszámvevő, a házi pénztárnok és a 7 törvényhatósági bizottsági tag. Első ülésüket január 31-én tartották. A választmány feladata volt nyugdíjjogosultak igényeinek elbírálása, a nyugdíjjárulék mértékének megállapítása. A jegyzőkönyvek főként a nyugdíjaztatás iránt benyújtott kérelmeket és az azokra hozott intézkedéseket tartalmazza. Az ülések jegyzőkönyveiben szereplő tárgyakat évenként újrakezdődően sorszámozták. j) Kijelölő bizottság iratai A kijelölő bizottság feladata volt, hogy azokra az állásokra, melyeknek betöltése a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartoztak, a pályázók közül kijelölje azokat, akiket az illető állásra legalkalmasabbnak tartott. Minden állásra legalább három személyt kellett jelölni. A kijelölő bizottság (választmány évről évre a törvényhatósági bizottság 30, nem tisztviselő, tagjából az összeférhetetlenségi bizottságot is kijelölte, akik az összeférhetetlenségi ügyekben titkos szavazással döntöttek. A kijelölő választmány elnöke a főispán, 6 tagja közül hármat a törvényhatósági bizottság választott, hármat pedig a főispán hívott meg a törvényhatósági bizottság tagjai közül. Az állag közötti évekből tartalmaz főleg az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak kijelölésén felvett jegyzőkönyveket és az állások betöltésére tett javaslatokat.

5 k) Gazdászati Bizottság iratai A közgyűlés által megalakított gazdászati állandó bizottság feladata volt a közvagyon, a javadalmak hasznosítása, értékesítése, bérbeadása, a város részére szükséges eszközök, termékek beszerzése. Felügyelt a körtvélyesi erdőre, a kistói kertészetre stb. Az állandó bizottság iratai közül csupán az 1872-ből származó betűrendes mutató maradt fent. E bizottság feladatkörébe a közvagyon, közjavadalmak hasznosítása, értékesítése, a városi közbeszerzések lebonyolítása, a középítkezések, a városi gazdaság kezelése, továbbá minden, a város gazdászatába vágó egyéb kérdés tárgyalása tartozott. A jegyzőkönyvek esetenként más (főként a pénzügyi és az építészeti) bizottságokkal tartott együttes ülésről készültek. A tárgypontok között szerepel a serházi épületek hasznosítása, kórház építése, a tanyai iskolák fejlesztése stb. l) Közegészségügyi Bizottság iratai A közgyűlés kebelében alakult bizottság első ülését január 29-én tartotta. Elnöke Dékán Soma, jegyzője Vajda Gyula valamint 18 tag. Kidolgozták a szakosztály ügyrendjét. A bizottság célja a város egészségügyének felügyelete, a szükséges intézkedések megtétele. Intézkedési területei: - járványok megelőzése, leküzdése - kuruzslók elleni fellépés - bábák ajánlása, pályáztatása - kórház ügyek - külterületi orvos ellátás A jegyzőkönyvekben gőzfürdő, kórház, kényszerdologház létesítését tárgyalták. Az állandó bizottságok egyike volt, hatáskörébe tartozott az egészségügy tekintetében felmerülhető összes kérdés és az ezek érdekében szükséges intézkedések tárgyalása. Már létező állaghoz kerültek elő további iratok. m) Törökországi ínségesek részére könyöradományt gyűjtő bizottság iratai A közgyűlés évi 377. Kgy. sz. határozata alapján létrehozott bizottság szeptember 12-én alakult. Elnöke: Balogi Soma, tagjai: Szametz András és Lukács Ferenc. A városrészekben un. gyűjtőbizottságokat szerveztek, ahol pénzt, gabonaneműeket és sebkötöző tépéseket, ruhaneműt gyűjtöttek. A tizedenkénti gyűjtőlajstromokban szerepel az adakozó neve, házszáma, a begyűjtött összeg, árpa, búza/véka és a ruhaneműek. A lajstromokat lezárták és pecséttel hitelesítették. n) Állandó Bíráló Választmány iratai A törvényhatósági bizottság egyik szakbizottsága volt az úgynevezett állandó bíráló választmány. Létesítését törvény határozta meg, hatáskörét az évi XXI. tc a állapította meg. Az igazoló választmány határozatai itt voltak fellebbezhetők. Másodfokon határozott a törvényhatósági bizottságot fele részben alkotó, a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárok névjegyzéke ellen benyújtott fellebbezésekről és a tagsági helyek időközben történő betöltésénél kialakult vitás esetekben. Elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a polgármester, tagjai a törvényhatósági közgyűlés által a saját kebeléből 3 évre választott 5 bizottsági tag. A töredékes iratanyagban 1899., és évi jegyzőkönyvek és iratok találhatók, valamint az évi iktatókönyvnek megfelelő jegyzék. A jegyzőkönyveket és az iratokat évenként újra kezdődő sorszámozással látták el. Az iratok kutatása egyenkénti átnézésükkel végezhető. Az iratokat 1922 után iktatták, az erre szolgáló irodalomjegyzék rendelkezésre áll. o) A Statisztikai Bizottság iratai

6 Az országos magyar kir. statisztikai hivatal tevékenységét támogatandó központi utasítás írta elő és szabályozta működését. Az anyagban felekezetenként kitöltött statisztikai táblák találhatók az évi népesedési mozgalomról. p) A Keleti Marhavész Elleni Központi Vészbizottság iratai 1878 A bizottság ad hoc jelleggel a marhavésznek az ország területén felléptét tudató és intézkedések tételére utasító miniszteri körrendelet nyomán alakult meg a polgármester elnöklete alatt, a kijelölt hatósági közegek meghívásával. A jegyzőkönyvek és az iratok a járvány terjedésétől és az ellene megtett óvintézkedésekről tudósítanak. q) A Kútügyi Bizottság iratai Az iratok tárgyát a város első (főtéri), és főként második (Nagy András János-féle) artézi kút létesítése, illetve felszerelésük képezi. r) A Regálé Bizottság iratai 1880 A bizottság a regále jövedelmek (téglászat, bormérés, vízi és partjavadalom stb.) kezelésével foglalkozott. s) A Közművelődési és Oktatási Szakosztály iratai A bizottsághoz tartozott a tanügy, nevelés és alapítványi ügyek tárgyalása, s ezekből eredő kérdéseknek véleményezése. t) Az Építészeti Szakosztály iratai A városi főmérnök elnöklete alatt működő bizottság feladatkörébe tartoztak a köz- és magánépítkezések, az utcák szabályozása, kövezése járdázása és csatornázása, a városrendezés szempontjából adandó véleményezések, a folyók, vizek szabályozása iránti véleményadás, felügyelet az építkezéseknél az építési rendszabályok szigorú megtartására. u) Egyéb bizottságok iratai Igen csekély terjedelemben keletkezett, illetve fennmaradt iratanyagukra tekintettel az alábbi bizottságok iratait közös állagba vontuk össze: A bélyeg és illetékszedési ügy rendezése tárgyában ülésező bizottság, 1877; A boszniai hadjárat alkalmával mozgósított hódmezővásárhelyi illetőségű katonák szegény sorsú családjainak segélyezése tárgyában kinevezett bizottság, 1878; Döntvényezési bizottság, ; A fogyasztási adókezelés (a bor- és húsfogyasztási adók) ellenőrzésére kinevezett bizottság ; A jogügyi szakosztállyal kibővített városi tanács ülése az évi XXII. tc. életbe léptetése tárgyában, 1877; A katonai férőhelyek kipuhatolása iránt kinevezett bizottság, 1880; A felállítandó szegénymenház tervezetének átvizsgálására kinevezett bizottság, 1878; Vasútügyi (az Arad Makó Vásárhely Szajoli tervezett vasút ügyében kinevezett) bizottság, a) Közgyűlési jegyzőkönyvek ,20 ifm (10 doboz) 3,32 kfm (52 kötet) 4,52 fm 1. k. Jegyzőkönyv k

7 3. k. Jegyzőkönyv /II 3/II 4. k /II 284/II 5. k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k. 1908

8 44. k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k (duplum) 73. k k. Összevont mutató k ,36 ifm (28 doboz) b) Közgyűlési iratok d. Iratok d d

9 4. d d d d d d d d d d d d d d d d d d d d d d d. Közgyűlési és kisközgyűlési tárgysorozatok , d d c) Kisgyűlési jegyzőkönyvek ,34 kfm (8 kötet) 1. k. Jegyzőkönyvek k. 1931

10 3. k k k k k k d) Ártérfejlesztési bizottság iratai ,12 ifm (1 doboz) 0,01 kfm (1 kötet) 0,13 fm 1. d. Iratok k. Ártéri lakosok lajstroma e) Vízvész bizottság iratai ,36 ifm (3 doboz) 1. d. Teljes vízvész bizottsági ülések jegyzőkönyvei Iratok Albizottságok jegyzőkönyvei Iratok d. Albizottságok jegyzőkönyvei Iratok d. Vízvész bizottság jegyzőkönyvei Iratok Vízvész bizottság jegyzőkönyvei Iratok f) Belügyi iratok

11 0,09 ifm (f+g állag) 1. d. Iratjegyzék Iratok g) Belvízügyi bizottság iratai ,03 ifm Jegyzőkönyvek és iratok h) Körtöltés kiépítési bizottság iratai ,36 ifm (3 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek d. Iratok d. Iratok i) Nyugdíjügyi Választmány jegyzőkönyvei ,24 ifm (2 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek d j) Kijelölő Bizottság iratai d. Jegyzőkönyvek, iratok, iktatókönyvek

12 k) Gazdászati Szakosztály iratai ,01 kfm (1 kötet) 0,02 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok k. Mutatókönyv 872 l) Közegészségügyi Bizottság iratai ,03 ifm (1 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok m) Törökországi ínségesek részére könyöradományt gyűjtő bizottság iratai ,03 ifm (1 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok n) (Állandó) Bíráló Választmány iratai d. Jegyzőkönyvek és iratok o) A Statisztikai Bizottság iratai d. Jegyzőkönyvek és iratok

13 p) A Keleti Marhavész Elleni Központi Vészbizottság iratai d. Jegyzőkönyvek és iratok 1878 q) A Kútügyi Bizottság iratai ,01 fm (1 doboz) r) A Regálé Bizottság iratai 1880 s) A Közművelődési és Oktatási Szakosztály iratai d. Jegyzőkönyvek és iratok t) Az Építészeti Szakosztály iratai d. Jegyzőkönyvek és iratok u) Egyéb bizottságok iratai d. Jegyzőkönyvek és iratok

14 Hódmezővásárhely, november, november 21. Készítette: Dr. Kruzslicz István, Makó Imre