IV. 3. CSANÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI (1736 ) ( 1870)

Átírás

1 IV. 3. CSANÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI (1736 ) ( 1870) 34,84 ifm (268 nagydoboz) 0,18 ifm (5 csomó) 7,88 kfm (136 kötet) 42,90 fm II. József halála után Csanád vármegye visszanyerte önállóságát, a megyében visszaállították a korábbi rendszert, amely 1848-ig maradt fenn. A vármegye első közgyűlését május 3- án tartotta. A nemesi közgyűlés a 19. században lényegében ugyanazokat a feladatokat látta el, mint korábban, a fejlődés azonban megkívánt bizonyos specializálódást. Ezért jöttek létre a különböző küldöttségek, bizottságok és választmányok, amelyeket a nemesi közgyűlés saját kebeléből küldött ki egy-egy konkrét feladat ellátására. Ezek a küldöttségek ideiglenes vagy állandó jelleggel működtek, tevékenységükről rendszeresen be kellett számolniuk a közgyűlésnek. Ezeknek a küldöttségeknek az iratai részben a közgyűlési fond állagai, részben önálló fondok. A nemesi vármegye május 1-jén tartotta utolsó közgyűlését. Csanád vármegye nemesi közgyűlése a késő-feudális kori államigazgatás középszintű szervezete volt, amely önkormányzati-közigazgatási, és részint igazságszolgáltatási funkciót töltött be. A fond iratanyagának létrehozója a nemesi közgyűlés, melynek két fő fóruma a generalis congregatio és a particularis részgyűlés volt. A II. József közigazgatási reformjaként 1786-ban szervezett közös ( közkormányzatú ), egyesített Csanád Békés Csongrád kerület 1790-ben felbomlott az uralkodó saját korábbi reformjainak zömét hatályon kívül helyezésével Csanád megye visszanyerte területi egységét, s a helyi nemesség a nemesi közgyűlés, mint a vármegye önkormányzati szervezete révén ismét folytathatta működését. A vármegye székhelye az akkori püspöki város, Makó volt, a megye nemessége is itt tartotta üléseit. A vármegye közgyűlése, a megye önkormányzata, a vármegyére kiterjedő intézkedések, az igazságszolgáltatási jellegű határozatok egyaránt a nemesség privilégiumát képezték. A 19. század elején a közgyűléseken már részt vettek nem nemes urak is, a vármegye gazdagabb rétegéből, illetve tisztségviselői közül. A nemesi közgyűléseken rendszerint az alispán (vicecomes) elnökölt. A leggyakrabban előforduló iratok között a közgyűlés elé terjesztett beadványok, a vizsgálatokat tartalmazó ún. tudósítások, jelentések, továbbá adókötelezettségi és adókivetési lajstromok, betáblázások találhatók. Emellett fennmaradtak követi utasítások és jelentések, a vármegyékkel váltott közérdekű iratok, a Királyi Helytartótanács utasításai, céhes iratok, a közlekedési utak és hidak fenntartásával kapcsolatos iratok, conscriptiók stb. A kor viszonyait tükrözik a nemesi közgyűlés által leggyakrabban vizsgált és tárgyalt ügyek: a tavaszi és őszi vetőmag hiányában szenvedő parasztok 1791-től kezdődő, s több évben megismételt összeírása, contractusok adásvételi ügyekben, a felvett kölcsönökről szóló elismervények, adóslevelek, a tartozásokról és azok behajtásáról szóló iratok. Találhatók a fondban birtokháborítási ügyiratok, a földesurak és bérlőik, árendásaik között támadt bérletszerződési ügyek, melyek nagyobb része az úriszék ítéletének megfellebbezése után került a megyegyűlés elé. A Makón székelő püspök és a lakosság között keletkezett, a magasabb úrbéri járandóságok miatt keletkezett viszály kapcsán panaszos beadványok. Az országgyűlésen előterjesztésre került országos ügyek iratai, valamint a követek jelentései az országgyűlés határozatairól. A jobbágyokat sújtó szolgáltatási terhek, az ezekkel kapcsolatos panaszok a helyi bírák, szolgabírók és a földesúr felé. A kovácsházi puszták jobbágyainak és bérlőinek éveken át ismétlődő panaszai a megyegyűlés, valamint a Helytartótanács felé, ezek

2 kivizsgálása, tudósítások, vizsgálatok. Adófizetésre kötelezettek összeírása, árendátorok és bérlők conscriptiója, birtokösszeírások, insurrectiós ügyiratok a nemesi felkelő seregek felállításáról és felszereléséről. Az évi napóleoni háborúk idején Csanád megyében szervezett nemesi felkelők ellátmányára és felszerelésére utaló összeírások, a franciák elleni hadviselés kapcsán több nyelven kibocsátott Hazafiúi serkentés, a nemesi felkelő seregek vereségéről szóló dokumentum, amely ismerteti a Napóleonnal történt békekötés szövegét is. A magyar nemzeti nyelv kiterjesztésére, a hiteles helyeken való általános és kötelező alkalmazására vonatkozó felhívások, jelentések. Vármegyei tisztségviselők kinevezéséről szóló iratok, a kézművesipar támogatása, a céhekre vonatkozó szabályok, előírások, jelentések. Zsidó vallású egyének összeírása 1790 és 1808 között, örmények bevándorlásáról szóló összeírás. Csanád megye nemesi közgyűlésének iratanyaga tartalmaz az itteni társadalmi viszonyokra jellemző forrásokat is. Ilyen pl. a királyi kincstár tulajdonában lévő sókereskedelem, sószállítás Szeged és Arad között, a Maros folyón lebonyolított sószállítás biztosítása ugyanis a vármegye feladata volt. A sót szállító hajók emberi, fizikai erővel, s állatokkal történő vontatása a folyón leggyakrabban jobbágyi szolgáltatásként történt. Az iratanyag tartalmazza Csanád, Sajtény, Palota, Tornya jobbágyainak mintegy tíz éven át ismétlődő installációit, panaszos beadványait. Sok irat tanúskodik a megyében fejlődő iparágakról, a kézművességet támogató megyei intézkedésekről, ipari és kereskedő céhes kiváltságokról. Találhatók az anyagban dokumentumok a vármegyében élő szerb, román és egyéb nemzetiségű lakosság törekvéseiről, az előforduló nemzetiségi viszályokról is. Az 1790 és 1810 között keletkezett iratokat többnyire latin nyelven írták, kisebb részük magyar és német nyelvű. Az 1810-es évektől egyre több a magyar nyelvű jelentés, előterjesztés, határozat és beadvány is. Az iratanyag kb. egyharmada nyomtatvány, a közgyűlésen tárgyalt ügyek többségéről kivonatos ismertetők is találhatók. A kutatást segédkönyvek használata is könnyíti. IV. 3. a. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek ,73 ifm (21 nagydoboz) 7,30 kfm (118 kötet) 10,03 fm A Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek állagból (a.) nyomon követhető a vármegye életének szinte valamennyi mozzanata. A tárgyalt ügyekről és végzésekről rövid tartalmi kivonatok találhatók a jegyzőkönyvekben. A kisgyűlési jegyzőkönyveket egybekötötték a közgyűlés jegyzőkönyveivel. A jegyzőkönyveket 1791-től magyar nyelven vezették. A kutatást mutatókönyvek segítik. IV. 3. a. 1. k. Jegyzőkönyv május 3. december január 20. december k január 20. december k január 30. december k február 4. december k február 3. október k február 16. december k január 11. december 29.

3 8. k február 6. december k január 19. december k január 14. december k január 8. december k január 20. november k január 20. december k január 18. december k január 15. december k január 9. december k február 4. november k január 8. december k január 24. november k január 2. december k február 4. december k január 31. november k január 9. december k január 4. december k január 18. december k január 3. november k január 8. november k január 12. december k január 7. december k január 15. december k január 3. december k január 12. december k január 23. december k február 10. december k február 7. december k január 18. december k január 16. december k január 17. május k július 21. december k január 23. december k január 8. december k január 26. december k január 2. december k január 9. december k február 7. december k január 7. december k január 18. december k január 12. december k január 11. december k január 10. december k január 9. december k január 14. december k január 7. április k június 1. június k szeptember 1. október k október 26. október k december 1. december 10.

4 58. k március 2. április k április 27. május k május 29. június k szeptember 11. szeptember k december 4. december k március 4. március k május 28. június k szeptember 2. szeptember k szeptember 27. október k december 2. december k január 20. március k április 14. április k június 2. június k július 14. szeptember k október 27. november k december 1. december k december 6. december k január 15. március k április 23. június k július 23. szeptember k október 22. december k február 3. március k április 28. június k augusztus 2. szeptember k november 11. december k február 3. május k. Mutatókönyv k k k k (duplum) 89. k k k k k k k k k k k k k k k k k k k. 1837

5 108. k k k k k k k k k k k k. Emlékezetesebb tárgyak kiírása d. Jegyzőkönyvek eredeti példányai , , 1816, d (1 1883) 122. d (1 1693) 1822 (1 537) 123. d ( ) 1823 (1 1534) 124. d (1 1768) 1825 (1 549) 125. d ( ) 1826 (1 1075) 126. d ( ) 1827 (1 1601) 127. d ( ) 1829 ( ) 1830 ( ) 1831 ( ) 128. d ( , 771, 1241, , ) 1833 (1 331, ) 129. d ( , ) 130. d ( ) 1834 (1 736) 131. d (1 2334) 132. d (1 1845) 133. d ( ) 1837 (1 1141) 134. d ( ) 135. d (1 2049) 136. d ( ) 1839 (1 2157) 137. d ( ) 1840 (1 2199) 138. d ( ) 1841 (1 2342) 139. d ( ), 1844 ( ) 140. d ( ) IV. 3. b. Közgyűlési iratok ,94 ifm (238 nagydoboz) 30,94 fm A Közgyűlési iratok állag (b.) a nemesi közgyűlés elé került ügyek iratait, azok mellékleteit, fogalmazványait tartalmazza. Az iratok jegyzőkönyvei szám szerint vannak elhelyezve, az ügyre vonatkozó iratokat nem mindig kezelték együtt. Az iratok nyelve zömmel magyar, de különösen a századforduló körüli években gyakori a latin és német nyelvű irat is. Kutatás a jegyzőkönyvek mutatói alapján lehetséges.

6 IV. 3. b. 1. d. Közgyűlési iratok 1790 (1 160) 2. d ( ) 3. d ( ) 4. d ( ) 5. d (1 291) 6. d ( ) 7. d ( ) 8. d ( ) 1792 (1 100) 9. d ( ) 10. d ( ) 11. d ( ) 12. d ( ) 13. d (2 394) 14. d ( ) 15. d ( ) 1794 (1 190) 16. d ( ) 17. d ( ) 18. d ( ) 1795 (2 241) 19. d ( ) 20. d ( ) 21. d (1 447) 22. d ( ) 1797 (1 55) 23. d (56 355) 24. d ( ) 25. d ( ) 1798 (1 100) 26. d ( ) 27. d ( ) 1799 (1 69) 28. d (70 595) 29. d ( ) 1800 (1 107) 30. d ( ) 31. d ( ) 32. d (1 519) 33. d ( ) 34. d (1 463) 35. d ( ) 36. d (1 245) 37. d ( ) 38. d ( ) 39. d (1 450) 40. d ( ) 41. d ( ) 1805 (1 187) 42. d ( ) 43. d ( ) 44. d ( ) 1806 (1 340) 45. d ( ) 46. d ( ) 1807 (1 307) 47. d ( )

7 48. d ( ) 49. d ( ) 1808 (1 300) 50. d ( ) 51. d ( ) 52. d ( ) 1809 (1 336) 53. d ( ) 54. d ( ) 55. d (1 512) 56. d ( ) 57. d ( ) 1811 (1 104) 58. d ( ) 59. d ( ) 60. d ( ) 1812 (1 250) 61. d ( ) 62. d ( ) 63. d ( ) 1813 (1 258) 64. d ( ) 65. d ( ) 66. d ( ) 1814 (1 339) 67. d ( ) 68. d ( ) 1815 (1 95) 69. d (98 745) 70. d ( ) 71. d ( ) 1816 (1 448) 72. d ( ) 73. d ( ) 74. d (1 591) 75. d ( ) 76. d ( ) 77. d ( ) 1818 (1 372) 78. d ( ) 79. d ( ) 80. d ( ) 1819 (1 350) 81. d ( ) 82. d ( ) 83. d ( ) 1820 (1 415) 84. d ( ) 85. d ( ) 86. d ( ) 1821 (1 309) 87. d ( ) 88. d ( ) 89. d ( ) 90. d (1 524) 91. d ( ) 92. d ( ) 93. d ( ) 1823 (1 316) 94. d ( ) 95. d ( ) 96. d ( ) 97. d (1 445)

8 98. d ( ) 99. d ( ) 100. d ( ) 101. d ( ) 1825 (1 232) 102. d ( ) 103. d ( ) 104. d ( ) 105. d ( ) 106. d (1 280) 107. d ( ) 108. d ( ) 109. d ( ) 110. d ( ) 111. d (1 463) 112. d ( ) 113. d ( ) 114. d ( ) 115. d ( ) 1828 (1 294) 116. d ( ) 117. d ( ) 118. d ( ) 119. d ( ) 1829 (1 45) 120. d (47 453) 121. d ( ) 122. d ( ) 123. d ( ) 124. d ( ) 1830 (1 76) 125. d (98 543) 126. d ( ) 127. d ( ) 128. d ( ) 129. d ( ) 130. d (1 521) 131. d ( ) 132. d ( ) 133. d ( ) 134. d ( ) 135. d ( ) 1832 (1 386) 136. d ( ) 137. d ( ) 138. d ( ) 139. d ( ) 140. d ( ) 141. d (1 390) 142. d ( ) 143. d ( ) 144. d ( ) 145. d ( ) 146. d ( ) 147. d ( ) 1834 (1 430)

9 148. d ( ) 149. d ( ) 150. d ( ) 151. d ( ) 152. d (1 526) 153. d ( ) 154. d ( ) 155. d ( ) 156. d ( ) 157. d ( ) 1836 (1 246) 158. d ( ) 159. d ( ) 160. d ( ) 161. d ( ) 162. d ( ) 1837 (1 350) 163. d ( ) 164. d ( ) 165. d ( ) 166. d ( ) 167. d ( ) 168. d (1 572) 169. d ( ) 170. d ( ) 171. d ( ) 172. d ( ) 173. d ( ) 1839 (2 333) 174. d ( ) 175. d ( ) 176. d ( ) 177. d ( ) 178. d ( ) 179. d ( ) 1840 (1 360) 180. d ( ) 181. d ( ) 182. d ( ) 183. d ( ) 184. d ( ) 1841 (1 631) 185. d ( ) 186. d ( ) 187. d ( ) 188. d ( ) 189. d ( ) 190. d ( ) 1842 (1 479) 191. d ( ) 192. d ( ) 193. d ( ) 194. d ( ) 195. d ( ) 196. d ( ) 197. d ( ) 1843 (1 14)

10 198. d (15 545) 199. d ( ) 200. d ( ) 201. d ( ) 202. d ( ) 203. d ( ) 204. d ( ) 205. d ( ) 206. d (4 514) 207. d ( ) 208. d ( ) 209. d ( ) 210. d ( ) 211. d ( /1 15) 212. d (3040/ ) 213. d (8 562) 214. d ( ) 215. d ( ) 216. d ( ) 217. d ( ) 218. d ( ) 219. d ( ) 220. d ( ) 1846 (1 570) 221. d ( ) 222. d ( ) 223. d ( ) 224. d ( ) 225. d ( ) 226. d ( ) 227. d ( ) 228. d ( ) 1847 (2 593) 229. d ( ) 230. d ( ) 231. d ( ) 232. d ( ) 233. d ( ) 234. d ( ) 235. d ( ) 236. d ( ) 1848 (1 527) 237. d ( ) 238. d ( ) IV. 3. c. Ügyviteli jegyzőkönyvek ( 1852) 0,13 kfm (8 kötet) 0,13 fm

11 Az Ügyviteli jegyzőkönyvek állag (c.) a megyei iroda mindennapi munkája során készült és használt, a munkát segítő köteteket foglalja magában (Levelezési könyv, Bevándorló jelentések jegyzőkönyve, Formuláskönyv). IV. 3. c. 1. k. Levelezési könyv k. Bevárandó jelentések jegyzőkönyve k. Formuláskönyv 19. sz. első fele 4. k. Kézbesítőkönyv k k. Kiadási könyv k k. Közgyűlés elé terjesztendő hivatalos jelentések jegyzőkönyve IV. 3. d. Nemességi iratok (1736 ) ,39 ifm (3 nagydoboz) 0,39 fm A Nemességi iratok állag (d.) a megyében élő nemesek jegyzékeit, a nemességigazolási iratokat tartalmazza. IV. 3. d. 1. d. Nemesek jegyzéke d d. Nemességi iratok IV. 3. e. Be- és kitáblázási jegyzőkönyvek ( 1850) 0,31 kfm (6 kötet) 0,31 fm A Be- és kitáblázási jegyzőkönyvek állag (e.) köteteibe az adóságok be- és kitáblázására vonatkozó adatokat jegyezték be. Az közötti betáblázási jegyzőkönyvekhez mutató is készült. IV. 3. e. 1. k. Betáblázási jegyzőkönyv k k. Betáblázási jegyzőkönyv mutatóval k k. Kitáblázási jegyzőkönyv k

12 IV. 3. f. Váltóóvási jegyzőkönyv ( 1870) 0,07 kfm (1 kötet) 0,07 fm A Váltóóvási jegyzőkönyv állag (f.) egyetlen kötetébe a váltóóvásokra vonatkozó adatokat jegyezték be. IV. 3. f. 1. k. Váltóóvási jegyzőkönyv IV. 3. g. Útlevelek jegyzőkönyve ,02 kfm (1 kötet) 0,02 fm Az Útlevelek jegyzőkönyvébe (g. állag) a megyei irodán útlevelet kapott személyek fontosabb személyi adatait jegyezték be. IV. 3. g. 1. k. Útlevelek jegyzőkönyve IV. 3. h. A Népnevelési Küldöttség iratai ,10 ifm (1 csomó) 0,10 fm A Népnevelési Küldöttség iratai állag (h.) a nemzeti és hazafias nevelés erősítése céljából 1838-ban alakult küldöttség iratait és jegyzőkönyveit tartalmazza. Emellett feladata volt a tanítók fizetésének, az iskolák állapotának, helyzetének javítására való felügyelet. Foglalkoztak a szegény sorsú és cigány gyermekek iskoláztatásának megoldásával. A küldöttség tagjai az uradalmak képviselői és lelkészek voltak. IV. 3. h. 1. cs. Iratok

13 IV. 3. i. A Selyemtermelő Küldöttség iratai ,03 ifm (1 csomó) 0,03 fm A Selyemtermelő Küldöttség iratai állag (i.) a vármegyében jelentős selyemhernyótenyésztéssel kapcsolatos feladatokat ellátó küldöttség iratait és jegyzőkönyveit tartalmazza. IV. 3. i. 1. cs. Iratok IV. 3. j. Az Árvízi Küldöttség iratai ,01 ifm (1 csomó) 0,01 fm Az Árvízi Küldöttség iratai állag (j.) a nemesi közgyűlés által 1845-ben kiküldött bizottság iratait tartalmazza, amikor a Tisza áradása nagy károkat okozott Makón, Lelén és Földeákon. A küldöttség feladata a helységek számára tett adakozások elosztása volt. Az állag a küldöttség jegyzőkönyveit és iratait tartalmazza. IV. 3. j. 1. cs. Iratok IV. 3. k. Az Egészségügyi (Kolera) Küldöttség iratai ,26 ifm (2 nagydoboz) 0,26 fm Az Egészségügyi (Kolera) Küldöttség iratai állag (k.) az évi járvány idején életre hívott küldöttség iratait tartalmazza. A küldöttség munkája a járvány leküzdésével kapcsolatos feladatok ellátása volt. Az állagot jegyzőkönyvek és iratok képezik. IV. 3. k. 1. d. Jegyzőkönyvek 1831 Iratok 1831 (1 300) 2. d ( )

14 IV. 3. l. A Középületekre Ügyelő Küldöttség iratai ,26 ifm (2 nagydoboz) 0,03 kfm (1 kötet) 0,29 fm A Középületekre Ügyelő Küldöttség iratai állag (l.) iratképzőjének feladata volt a megyei épületek karbantartására, javítására való felügyelet. Az állag a küldöttség tevékenysége során keletkezett jegyzőkönyveket és iratokat tartalmazza. A kutatást mutató segíti. IV. 3. l. 1. d. Jegyzőkönyvek Iratok d k. Jegyzőkönyvi mutató IV. 3. m. A Széképületi Küldöttség iratai ,26 ifm (2 nagydoboz) 0,02 kfm (1 kötet) 0,28 fm A Széképületi Küldöttség iratai állag (m.) a vármegyeháza bővítésével kapcsolatos feladatok ellátására, a nemesi közgyűlés által kiküldött bizottság iratait tartalmazza. Az állag jegyzőkönyvekből, iratokból, tervrajzokból, költségvetésekből és számadásokból áll. A kutatást jegyzőkönyvi mutató segíti. IV. 3. m. 1. d. Jegyzőkönyvek Iratok d Tervrajzok k. Jegyzőkönyvi mutató IV. 3. n. A Tűzveszélyre és a Lakóházak Sűrűségére Ügyelő (Sűrűségi) Küldöttség iratai ,03 ifm (1 csomó) 0,03 fm A Tűzveszélyre és a Lakóházak Sűrűségére Ügyelő (Sűrűségi) Küldöttség iratai állag (n.) iratképzőjének feladata volt a lakóházak közelségének, összevisszaságának megszüntetése a

15 tűzveszély miatt. Ennek a küldöttségnek a tevékenysége során osztottak új házhelyeket Makón 1832-ben. Az állag a küldöttség jegyzőkönyveit és iratait tartalmazza. IV. 3. n. 1. cs. Iratok IV. 3. o. A Közmunkára Ügyelő Bizottmány iratai ,01 ifm (1 csomó) 0,01 fm A Közmunkára Ügyelő Bizottmány iratai állag (o.) iratképzője a közmunkák elosztásával és a közmunkaerők kivezénylésével kapcsolatos feladatokat látta el. Az állagban a küldöttség jegyzőkönyvei és iratai vannak. IV. 3. o. 1. cs. Iratok 1847