MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

Átírás

1 MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE I. A program rövid bemutatása II. Segédanyag pedagógusok számára III. Szakirodalom IV. Információk, elérhetőségek, bejelentkezés

2 I. A LEVÉLTÁRI FOGLALKOZÁS RÖVID BEMUTATÁSA 1. Ismeretterjesztő képes előadás 2. levéltári forrástípusok/fondok bemutatása vetítéssel 3. rövid interaktív foglalkozás (tesztszerű feladatsor megoldása az órán elhangzottakról) A levéltári óra keretében általános levéltártörténeti bemutatóra kerül sor. A diákok megismerkednek a magyar levéltárügy rövid történetével, a levéltárak kialakulásával, valamint a jelenlegi magyarországi levéltári rendszerrel. Ezt követi a Veszprém megyei levéltár történetének és tevékenységének bemutatása, végül az itt őrzött irattípusok ismertetésére kerül sor. Az oktatóteremben használt interaktív digitális tábla és számítógépek segítségével a diákok az óra végén rövid tesztfeladatot oldanak meg. Részletek: 1. Mi a levéltár? A fogalom időbeli változásainak meghatározása. Az írásbeliség intézményei, az archiválás igényének megjelenése, a levéltárak kialakulása: királyi levéltár, Archivum regni, egyházi intézmények archívumai (káptalanok, konventek, érsekségek/püspökségek), főúri családok levéltárai. Veszprém vármegye térbeli kiterjedése és területi változásai (térképek), a vármegye központjai (Veszprém, Vecse, Pápa, Veszprém). Vármegyék: tisztikar és hivatalok, ügymenet. 1723: LXXIII. tc. a vármegyei székházak és levéltárak alapításáról A veszprémi vármegyeháza felépítése, a vármegyei levéltár kialakítása, Padányi Bíró Márton püspök szerepe. A levéltári iratanyag őrzésének, rendszerezésének története, veszteségek. Városok, községek levéltárai, az egységes megyei hatókörű és gyűjtőkörű levéltár létrejötte. Székházak. 2. A levéltár feladatai, levéltári tevékenység: gyűjtőterület, iratfeldolgozás (rendezés, digitalizálás, adatbázisok), kutató- és ügyfélszolgálat, állományvédelem (restaurálás), közművelődés, tudományos munka (ld. a levéltárismertető képeit), honlap A levéltári rendszer rövid bemutatása: gyűjtőkör, fondstruktúra. Az iratanyag bemutatása fondfőcsoportonként, illetve irattípusok szerint, kiemelve elsősorban az értékesebb és érdekesebb típusokat. A történelem órai tananyaghoz igazodva, egy-egy eseményre vagy fogalomra vonatkozóan konkrét levéltári iratok segítségével hozunk példát. (Lásd pps-melléklet!) 3. Teszt Az órán elhangzott fogalmak, nevek, dátumok rögzülése érdekében 5 10 kérdésből álló tesztsor kitöltése

3 II. Segédanyag pedagógusok számára Fogalomtár: Alispán = a vármegye első tisztviselője, a megyei közigazgatás vezetője Anyakönyv = egy egyházközség vagy település születésekről, házasságokról és halálesetekről vezetet írásos nyilvántartása Bíróság = az igazságszolgáltatás különböző szintű fórumai Céh = egy-egy iparág kézműveseinek lefektetett szabályok szerint működő, kiváltságokat élvező érdekvédelmi szervezete Címereslevél/armális = birtokadománnyal nem járó nemesi címet adományozó oklevél Családfa/genealógiai tábla = egy család, nemzetség tagjainak leszármazási táblája Fond = a levéltári iratanyag alapvető tagolási egysége. Minden levéltári irat meghatározott fondba tartozik. Főispán = a megye élén álló ispán Haditanács = hadügyeket irányító központi kormányszék Harmincadvám = a magyar királyi haszonvételek egyik formája, belső kereskedelmi vám Hegyközség = a szőlőhegy birtokos vagy bérlő gazdáinak bizonyos önkormányzattal rendelkező intézménye Helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) = 1723-ban felállított kormányszék, élén a nádorral. Feladatai a belső igazgatás és kormányzás, a királyi rendeletek végrehajtása, azok közvetítése a vármegyék és a szabad királyi városok felé. Hiteleshely (loca credibilia) = káptalanok és szerzetesi konventek által működtetett sajátos magyar feudális kori jogszolgáltatási intézmény, amely közjegyzői funkciót látott el, hiteles okleveleket állított ki Járás = a megyén belüli kisebb igazgatási egység, élén szolgabíró áll Járási szolgabíró (iudex nobilium/iudlium) = a járás élén álló tisztviselő, közigazgatási és bírói feladatokat lát el Jegyző (notarius) = a közigazgatás és a bíráskodás különböző szintjein és intézményeiben az írásbeliséget ellátó személy Jegyzőkönyv (prothocollum) = testületi ülések (pl. vármegyei közgyűlés) napirendre vett ügyeinek rövid összefoglalása Jobbágytelek (sessio, mansio, fundus) = a feudális kor gazdasági és adózási alapegysége, amely magában foglalja a házhelyet és a hozzá tartozó mezőgazdasági művelt területet (szántóföld, rét, osztatlan erdő és legelő. Tulajdonosa valamely földbirtokos, akinek a birtoklásért a jobbágy szolgáltatásokkal tartozik. Kancellária = rendszeres oklevél-kiállítással foglalkozó központi állami hatóságok, királyi bíróságok, egyházi intézmények és magánbirtokosok iratkezelést végző hivatala Kataszteri felmérés =a földadó egységét megállapítandó készült felmérés, amellyel a parcellák pontos nagyságát, művelési ágát, jövedelmét és tulajdonosát állapították meg Követutasítás =az országgyűléseken résztvevő vármegyei küldöttek részére az egyes tárgyakban képviselendő megfogalmazott utasítás Közjegyző = jogcselekmények felvételére és hitelesítésére jogosult jogi képesítésű személy Levéltár = iratanyag őrzését szolgáló intézmény, továbbá egy ott őrzött meghatározott levéltári rész (pl. vármegyei levéltár, Esterházy család levéltára) Mezőváros (oppidum)=magánföldesúri hatalom alatt álló város, gyakran egyben

4 uradalmi központ, amely vásártartási joggal rendelkezett, szolgáltatásait egyösszegű cenzussal megválthatta, de lakói jobbágyoknak minősültek, az úriszék bíráskodott felettük Nemesi kúria = nemesi udvarház, illetve szabad nemesi telek elnevezése. A kuriális nemesek olyan kisnemesek, aki egy teleknyi földjük volt, jobbágyokkal nem rendelkeztek Nemesi összeírás = a vármegyei hatóság által bizonyos rendszerességgel készített számbavétel, amely a vármegye kötelékébe tartozó nemes családfőket tartalmazta településenként Nemességvizsgálat = a nemesi cím jogos használatára irányuló vizsgálat, amely a címmel visszaélőket igyekezett kiszűrni. Átfogó vizsgálatra III. Károly és Mária Terézia idején került sor Nemzetőrség = a polgárság soraiból szervezett önkéntes fegyveres alakulat az március 15-i forradalom vívmányainak védelmére Oklevél=jogokat adományozó vagy megállapító irat, amelyet meghatározott belső és külső formai követelmények szerint állítanak ki Osztálylevél = az örökösök által készített vagyonleltár és annak felosztását rögzítő egyezség Pápai bulla = eredeti értelmében a pápai kancellária által kibocsátott ólom függőpecséttel ellátott oklevél Rendezés = a levéltári munka egyik fontos területe, amelynek során a levéltári iratokat használhatóságuk érdekében tagolják, meghatározzák azok egymáshoz való viszonyát Reprográfia = az iratmegőrzést biztosító másolatkészítés vármegyei törvényszék (sedes iudiciaria/sedria) = a nemesi vármegye igazságszolgáltatási szerve, a vármegyei nemesség elsőfokú bírósága, a jobbágyok ügyeiben az úriszékről fellebbezett másodfokú bírói fóruma Statutum = helyi hatókörű rendelet, amelyet önkormányzati joggal rendelkező testületek alkottak Szerzetesi konvent = szerzetesek kolostori közössége Tanúkihallgatás = peres eljárások, határjárások, vizsgálatok során a bizonyítást szolgáló eljárás Termelőszövetkezet = a termelőeszközök közös tulajdonlásán, közös termelőmunkán alapuló agrár nagyüzem Urbárium = a jobbágyok gazdasági és társadalmi helyzetét felmérő adatsor, amely egyben a földesúrnak járó terheket, haszonvételeket is tartalmazza Úrbéri per = a jobbágyok úrbéri szolgáltatásának megállapítását célzó, a jobbágyfelszabadítás után pedig a majorsági (azaz földesúri kezelésben lévő) és az úrbéres földek elkülönítését célzó eljárás Úriszék (sedes dominalis) = feudális kori bíróság, amely a földesúr jobbágyai, cselédei és a jobbágytelken élő nemesek fölött ítélkezett Ügyészség= a vád képviselője a büntetőperekben, a polgári korban vádhatóság Vármegyei nemesi közgyűlés (congregatio generalis) = a vármegyei közigazgatás testületi szerve, a főispán vagy az alispán hívja össze, tagjai a megye kötelékébe tartozó nemesek Városi polgárjog = a város kollektív kiváltságaiban egyénileg való részesülés. Megszerzése egyszeri taksa lefizetéséhez kötött, amely által gazdasági és jogi kiváltságok szerezhetők Városi tanács = a városi önkormányzatiság választott testületi szerve Végrendelet (testamentum)= jogügylet, amelyben a végrendelkező vagyonának halála utáni sorsáról rendelkezik

5 Kronológia: 1009 Veszprém megye első okleveles említése 1181 III. Béla elrendeli, hogy a király elé kerülő magánjogi ügyeket foglalják írásba 1214 a veszprémi káptalan mint hiteleshely által kiadott legrégebbi fennmaradt oklevél 1224 Veszprém város Jolánta királynétól kapott kiváltságlevele, amely a harmincadvám megfizetése alól mentesíti 1723 az Országos Levéltár (Archivum regni) felllítása a megyéket törvényben kötelezik vármegyeháza építésére és levéltár felállítására Padányi Bíró Márton veszprémi püspöksége és főispánsága 1763 az első veszprémi vármegyeháza felépülése 1831 kolerajárvány 1836 Veszprém vármegye pecsétjének megújítása 1887 az új vármegyeháza felépülése 1950 tanácsrendszer felállítása a megyei gyűjtőkörű veszprémi állami levéltár létrejötte III. SZAKIRODALOM A Veszprém Megyei Levéltár ideiglenes fondjegyzéke. Szerk.: Jakab Réka. Veszprém, Jakab Réka: Veszprém Megyei Levéltár. Levéltárismertető. Vezető az állandó kiállításhoz. Veszprém, Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. Budapest, Veszprém megye , Lukcsics Pál: A veszprémi székeskáptalan levéltára. In: Levéltári Közlemények Lukcsics Pál: Veszprém vármegye levéltárügye. In: Levéltári Közlemények, Madarász Lajos: Veszprém megyei Levéltár. In: Magyarország levéltárai. Szerk. : Balázs Péter. Bp., Márkusné Vörös Hajnalka: Veszprém Megyei Levéltár rövid története és az iratanyag általános leírása. In: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai. Szerk. Apró Erzsébet Tóth Ágnes. Bp., Molnár István: Pápa megyei város levéltára. Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat, Pápa, Somfai Balázs: A veszprémi Megyeház 100 éve, Veszprém, Somfai Balázs: A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára. In: Levéltári Szemle, 2009/ Takáts Endre: Veszprém megye levéltárának története. In: A Veszprém megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp., V IX. Véghely Dezső: Emléklapok rendezett tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. A városi levéltár ismertetése. Veszprém, IV. INFORMÁCIÓK, ELÉRHETŐSÉGEK: Veszprém Megyei Levéltár (VeML) 8200 Veszprém, Török Ignác utca 1.

6 Tel.: 88/ A foglalkozások helyszíne: Veszprém Megyei Levéltár A foglalkozás várható időtartama cca. 45 perc További információ, bejelentkezés: Boross István, Jakab Réka levéltárosok

7