Vallás. Írta: Administrator április 05. hétfő, 19:01 - Módosítás: december 20. kedd, 21:56

Átírás

1 Rádóckölked lakói két egyházközösséghez tartoznak: a római katolikus és a református egyházhoz. Jelenleg a lakosság negyed része református, háromnegyed része katolikus vallású. Csak néhányan vallják magukat más vallásúnak, vagy nem vallásosnak. A katolikusok Egyházasrádócra járnak templomba, ahol a lelkipásztor Gombos Tibor Bálint plébános. A református közösség vezetője Szakál Péter esperes. Mindkét vallásnál az egyházasrádóci filiához tartozik Rádóckölked. A református templom építése Pusztarádócon 1861-ben kezdődött meg. Az építkezés nyolc évig tartott ben advent első vasárnapján szentelték fel a református egyház tulajdonaként. Kiskölkeden található egy harangláb, amely 1881-ben épült. A harangláb jelenlegi tulajdonosa Rádóckölked, ezért mindkét egyházközösség jelképei megláthatók a csúcsán. A harangláb felújítását Gyürki László kanonok úr kezdeményezésére és támogatásával 2006-ban az Önkormányzat elvégeztette. A harangláb villamosítása is ekkor történt. A Grazban öntött harang egyidős a katolikus egyházmegyével, 1717-ben készült. A párját a világháborúba elvitték. A tűzoltó szertár is itt volt elhelyezve, de ezt a helyiséget elbontották a harangtorony mellől. A községnek van egy temetője és egy kegyeleti parkja. Mindkét vallásbeliek temetkeznek a temetőbe. A kegyeleti parkba már csak azok temetkezhetnek, akik megváltották a sírhelyet. Itt található a Szabó család kriptája. Egy évszázadon keresztül Egyházasrádócra jártak iskolába a gyerekek től Pusztarádócra, később Rádóckölkedre. Az egyházasrádóci református templom és iskola 1787-ben épült. Mivel 1874-ben az anyaegyház iskolájában a gyerekek száma meghaladta a 80-at, amely szükségessé tette második iskola felállítását. A pusztarádóciak úgy döntöttek, hogy az anyaegyház tehermentesítésére, ők állítanak fel iskolát. Még ez évben megvásárolták a szükséges telket. Az építkezés azonban másfél évtizedig húzódott, mivel a gyülekezet egyik része ellenezte az iskolaszervezést. Hiába volt az egyházmegye ismételt felhívása, pedig Gombos István presbiter a pusztarádóci iskola alapításához 2000 Ft-ot, a tanítói fizetés alapjára pedig 4 kat. hold 290 négyszögöl szántót és erdőt ajánlott fel 1 / 5

2 1885-ben március 5-én Gueth Sándor esperes presbiteri gyűlésen jobb belátásra kérte a presbitereket, de azoknak nagy része ütemesen kiáltozta: Nem építünk, nem építünk. Az esperes közigazgatási intézkedést jelentett be, miután feloszlatta a presbiteri gyűlést. Nem használt a püspöknek hozzájuk írt levele sem. Végül is még ez évben az egyházmegyei közgyűlés hivatalból elrendelte az iskola felállítását, így az 1889-ben megépült. Első tanítója Soós Gyula megkezdte a tanítást. Az iskola az egyházmegye egyik legkitűnőbb iskolája lett. Gombos István többször is jelentős összegeket adományozott az iskola és az egyház javára. Az iskola a templom mellett a keleti oldalon épült meg ben újat építettek a helyére. A református egyház első ismert Egyházasrádóci lelkésze Kakas Gergely 1618 előtt 18 éven keresztül szolgálta a gyülekezetet. Az alább felsoroltak már a pusztarádóci templomban is tartottak istentiszteletet havonta egy vasárnap: 1. Somogyi Gyula Kátay István hó helyettes 3. Somogyi Gyula Fekete Sándor Pethő Antal Dékány Endre Simon Kálmán / 5

3 8. Szakál Péter helyettes 9. Szakál Péter A Római Katolikus Egyházközösség plébánosai: 1. Széplaki János Csík Ádám Konkolics István Zimkó János Zimits Ferenc Dékány János / 5

4 7. Laki János Horváth József Bálint János Pósa Alajos Bognár Károly Házy János Tihanyi Ödön Horváth Lajos Varga István Czigány Béla Bárdosi István Orsós Zoltán / 5

5 19. Gombos Tibor Bálint / 5