KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: Anna Spyra lengyel állampolgár által benyújtott 0660/2011. számú petíció a terhesség alatt és szülés közben alkalmazandó megelızésre és kezelésre vonatkozó közös európai standardokról 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója hivatkozással saját keserő tapasztalataira arra kéri az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket a terhesség alatt és a szülés közben alkalmazandó megelızést és kezelést szabályozó közös európai standardok kidolgozása érdekében. A petíció benyújtója rámutat, hogy a terhes nık és újszülöttek érdekét szolgáló, új lengyel egészségügyi intézkedések nincsenek összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkében (Egészségvédelem) és az EUMSZ 168. cikkében (Népegészségügy) lefektetett elvekkel, ami azt jelenti, hogy az érintett lengyel polgároknak nincs lehetıségük arra, hogy éljenek azokkal a jogokkal, amelyek az Európai Unió jogi aktusainak értelmében ıket megilletnék. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: október 21. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 202. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: december 16. A petíció tárgya kettıs. Az egyik része az újszülöttek egészségügyi ellátására vonatkozik, a másik része pedig a Lengyelországban hatályos jogi szabályozással kapcsolatos. A fı mondanivaló a petíció végén található, és a terhesség alatt és a szülés közben alkalmazandó CM\ doc PE v04-00 Egyesülve a sokféleségben

2 megelızést és kezelést szabályozó közös európai standardokról szól. Az Alapjogi Charta 35. cikke elismeri a megelızı egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá az orvosi kezeléshez való jogot. A Charta az 51. cikkével összhangban kötelezı az Európai Unió intézményei és a tagállamok számára az uniós jogszabályok elfogadása és végrehajtása során, de nem terjeszti ki a Szerzıdésekben meghatározott közösségi hatásköröket. Az Alapjogi Chartához kapcsolódó indokolások 1 kimondják, hogy a 35. cikkben lefektetett elvek alapja az EUMSZ 168. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy az EU-nak magas szintő egészségügyi védelmet kell biztosítania minden kezdeményezésében és fellépése során, kiegészítve a tagállamok által tett erıfeszítéseket, azonban az Európai Unió mőködésérıl szóló Szerzıdés (EUMSZ) 168. cikkének (7) bekezdésével összhangban minden esetben tiszteletben kell tartania, hogy az egészségügyi politika meghatározása,, az egészségügy megszervezése és az egészségügyi ellátás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ nem ad felhatalmazást az EU számára ahhoz, hogy olyan kötelezı erejő jogalkotási intézkedéseket fogadjon el, amelyek minimum-standardokat írnak elı az egészségügyi ellátás tekintetében. A szülés közben biztosítandó egészségügyi védelem tárgyával az EU csak a számára az EUMSZ által biztosított hatáskörök keretein belül foglalkozhat. Az egészséges terhesség és a biztonságos szülés elımozdítása prioritás Európában. Az elmúlt évtizedekben a helyzet jelentısen javult, ennek ellenére a terhes nık, a kismamák és újszülötteik továbbra is kockázatoknak vannak kitéve a szülés körüli idıszakban, amely a terhességet, a szülést és a szülést közvetlenül követı idıszakot foglalja magában. A túl korán születı csecsemık elhalálozásának valószínősége nagyobb, mint a rendes idıben születıké. Esetükben ugyancsak nagyobb az idegrendszeri és fejlıdési rendellenességek esélye, amelyek hosszú távú következményekkel járnak életminıségükre, családjaikra, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra nézve egyaránt. Ugyanez érvényes a súlyos veleszületett rendellenességgel rendelkezı csecsemıkre is. Sokan közülük jelentıs orvosi, szociális és oktatási támogatásra szorulnak. A halvaszületések száma nem csökkent olyan mértékben, mint a neonatális (az élveszületést követı elsı 27 napban történı) elhalálozásoké, és az elıbbiek okai továbbra is jórészt ismeretlenek. A legkomolyabb aggodalmakat a koraszületések, a magzat növekedészavarai, a veleszületett rendellenességek, az elhalálozás, valamint az anyák gyermekszüléssel összefüggı súlyos morbiditása okozzák. A Bizottság szakértıi csoportok például az Europeristat támogatatása révén hozzájárul olyan mérvadó és megbízható mutatók kialakításához és összeállításához, amelyek alkalmasak a szülés körüli egészségügyi állapot felügyeletére az EU-ban. Az Europeristat számos tudományágra és földrajzi területre kiterjedı szakértıi hálózat. A szakértıi csoport közös megegyezéssel jegyzéket állított össze a mutatókról, és tesztelte azok megvalósíthatóságát. A fent nevezett hálózat 2008-ban 25 résztvevı tagállamban és Norvégiában győjtött adatok alapján jelentést készített a születés körüli egészségi állapotról. E jelentés áttekintést nyújt a terhes anyák és az újszülöttek egészségügyi állapotáról Európában. A jelentést több különbözı szakértıi csoport készítette a születés körüli /C 303/02. PE v /6 CM\ doc

3 egészségrıl (EUROPERISTAT), a cerebrális parézisról (SCPE), a veleszületett rendellenességekrıl (EUROCAT), valamint a rendkívül csekély súllyal születı csecsemık ellátásáról és további fejlıdésérıl (EURONEOSTAT). A jelentés hiányosságokat tárt fel az adatgyőjtés és a tájékoztatás terén, és a Bizottság véleménye szerint segítséget adhat a tagállamok számára a szülés körüli egészségi állapot javításában. A Bizottság által támogatott másik projekt SCEPE a cerebrális parézissal kapcsolatos (CP). Ez a fogyatékosság 1000 élveszületésbıl 1,5 2 alkalommal fordul elı. Jóllehet a gyermekkori fogyatékosság leggyakoribb tényezıjérıl van szó, az elıforduló esetek a legtöbb egészségügyi központ számára mégsem teszik lehetıvé az e téren végbemenı folyamatok megbízható felmérését azok elıfordulásának idıbeli gyakorisága tekintetében, illetve nem rendelkeznek elegendı statisztikai felkészültséggel a kórtani vagy egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó tanulmányok elvégzéséhez. Ehhez járul még, hogy a CP győjtıfogalom, és nehézségek támadhatnak azon különbségek miatt, amelyek az esetmeghatározás, a vizsgálatok és a nyilvántartásba vétel során használt a besorolást indokoló vagy azt kizáró kritériumok, valamint az osztályozási rendszerek tekintetében állnak fenn. A Bizottság ezt a területet is támogatja, finanszírozást nyújtva az ismeretek, az adatokkal kapcsolatos helyzet és a tájékoztatás javításához, hozzásegítve a tagállamokat ahhoz, hogy a rendelkezésre álló legjobb információkhoz jussanak a szülés körüli egészség tekintetében amelyek más tagállamokban már sikeresen hozzájárultak az ottani helyzet javításához. Az egészségügyi kutatások munkaprogramjára vonatkozó hetedik keretprogram két olyan tevékenységet foglal magába, amelyek célja a súlyos betegségek kezelése és az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi ellátás optimalizálása. A finanszírozásban részesülı projektek közül több is foglalkozik az anyák és a gyermekeik egészségét érintı kutatás terén győjtött adatok elemzésével és ajánlások kidolgozásával, jóllehet közvetlen céljuk nem az, hogy kezdeményezéseket tegyenek a terhesség alatt és szülés közben alkalmazandó megelızés és kezelés tekintetében. Folyamatban van például jelenleg a gyermek-kohorsz kutatására vonatkozó európai stratégia (CHICOS 1 ) kidolgozására irányuló fellépés ütemterve. Ez a stratégia egyebek mellett az anya/gyermek kohorsszal és a rutin-nyilvántartással kapcsolatos adatokat elemzi majd az ismeretek tekintetében fennálló hiányosságok azonosítása céljából ajánlásokat dolgozva ki az elkövetkezı 15 évre a kutatásra irányuló további, európai szintő fellépésre vonatkozóan, valamint annak érdekében, hogy a politikai döntéshozókat annak biztosítására ösztönözze, hogy az e téren kialakítandó, egész Európára érvényes irányvonalak a rendelkezésre álló legérdemlegesebb tényeken alapuljanak. A stratégia elsısorban a gyermekek egészségi állapotának alakulásával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekre összpontosít, ideértve a terhesség alatt és a szülés közben bekövetkezı fejleményeket és a meghatározó körülményeket, közöttük a társadalmi egyenlıtlenség vonatkozásait is. A RICHE projekt 2 az európai gyermek-egészségügyi kutatások platformját és leltárát fogja CM\ doc 3/6 PE v04-00

4 létrehozni, a GRADIENT projekt 1 pedig az azzal kapcsolatos ismeretek tekintetében meglévı hiányosságokkal foglalkozik majd, hogy milyen fellépések csökkenthetik hatékonyan az egészségügyi egyenlıtlenségeket okozó kiugró társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségeket, a figyelmet a családokra és a gyermekekre összpontosítva. Az EPICE projekt 2 célja a koraszülöttek túléléssel, valamint tartós egészségükkel és fejlıdésükkel kapcsolatos esélyeinek javítása annak biztosítása révén, hogy a rendelkezésre álló szakorvosi ismeretek a terhes anyákkal foglalkozó és az újszülöttek gondozását végzı európai intézményekben konkrétan érvényesüljenek a terhesség alatt, a szülés során és után nyújtott ellátásban. A fent említett projektek jelenleg folynak, így eredményeikre még várnunk kell. Mindezeken kívül, az EU gyermekgyógyászati rendeletében (1901/2006/EK) elıírt rendelkezések végrehajtásának célja a gyermekgyógyászati termékek kidolgozásának megkönnyítése, valamint a kifejezetten gyermekeken tesztelt termékek választékának növelése. A Bizottság a hetedik egészségügyi keretprogram révén jelenleg a gyermekeknek szánt gyógyszerekkel kapcsolatban 12 projektet finanszíroz, az ezekhez nyújtott uniós hozzájárulások teljes összege eléri az 56 millió eurót elején további 3 projektet indítanak (a teljes uniós hozzájárulás összege 12,35 millió euró). Az Európai Bizottság jogi hatásköre az egészségügy terén korlátozott. A szülés körüli egészségügyi ellátás tekintetében ezért csak ajánlások tételére és támogató fellépésekre van lehetıség. Az Európai Bizottság a fentiekben körvonalazott fellépéseken kívül a szülés körüli egészségügyi ellátás terén tevékenykedı szakértıi csoportokat is támogat, a fejlemények figyelemmel kísérése, valamint a legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében. Ez a tagállamok segítségére lehet a nemzeti helyzet javításában. 4. A Bizottságtól kapott válasz (REV): november 27. A Petíciós Bizottság április 24-i ülésén megfogalmazott kérésére válaszul a Bizottság tájékoztatni kívánja a Parlamentet az egészségügyi infrastruktúra finanszírozási lehetıségeirıl. A strukturális alapok felhasználhatók az egészségügyi infrastruktúra finanszírozására (beleértve orvosi felszerelések vásárlását is). A strukturális alapokból támogatott programok részletekbe menı irányítása tagállami felelısségi körbe tartozik. Az egyes programokhoz (nemzeti, regionális vagy más szintő) irányító hatóságot neveznek ki, amely tájékoztatja a támogatható partnereket, kiválasztja a projekteket, és általában figyelemmel kíséri a végrehajtást. Ennek megfelelıen az Európai Bizottság a projektek kiválasztásában nem vesz részt (kivéve a nagyobb projekteket és a os kohéziós alapból társfinanszírozott projekteket), mivel ez a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik, feltéve hogy döntéseik összhangban vannak a Bizottsággal való konzultálás után elfogadott programozási dokumentumokban lefektetett elvekkel, valamint megfelelnek a hatályos jogi szabályozásnak. Lengyelországban a as idıszak tekintetében az egészségügyi infrastruktúra 1 A szakadék áthidalása: a közegészségügyi politikák alkalmazása a családok és a gyermekek közötti egészségügyi egyenlıtlenségek hatékony csökkentésére, 2 Hatékony szülés körüli intenzív ellátás Európában: a szakismeretek konkrét megjelenése a tényekre alapozott gyakorlatban, PE v /6 CM\ doc

5 támogatása számos különálló program révén valósul meg. Az Infrastruktúra és környezet program teljes egészében az országos jelentıségő egészségügyi beruházásokra összpontosít (központi kórházak és magas szinten specializált központi ellátó egységek, országos orvosi mentıszolgálat, helikopterek és mentıgépkocsik vásárlása stb.). A 16 regionális program leginkább a regionális és helyi egészségügyi intézményekre irányul. A Lengyelországban közzétett pályázati felhívások megismerése érdekében a petíció benyújtói közvetlenül az irányító hatóságokhoz fordulhatnak. - Az országos jelentıségő egészségügyi beruházások ( Infrastruktúra és környezet program) tekintetében kérelmekkel a Régiófejlesztési Minisztérium infrastrukturális programok irányításának összehangolásáért felelıs osztályához kell fordulni. - A fıként regionális és helyi egészségügyi intézményekre összpontosító egészségügyi beruházások (regionális programok) tekintetében a kérelmeket közvetlenül a 16 vajdasági marsalli hivatalnak kell címezni. Következtetés A strukturális alapokból támogatott programok részletekbe menı irányítása a lengyel hatóságok felelısségi körébe tartozik. Kérjük tehát a petíció benyújtóit, hogy forduljanak közvetlenül az irányító hatóságokhoz, és tanulmányozzák a as idıszakra tervezett egészségügyi beruházásokra vonatkozó pályázati felhívásokat. A fentiek alapján a petíció benyújtói számára nem szolgálhatunk tanácsadással arra vonatkozólag, hogy a következı as programozási idıszakban miképpen épülnek majd fel a programok. 5. A Bizottságtól kapott válasz (REV II.): november 19. A szülés körüli egészség európai mutatói terén további fejlemények láttak napvilágot a közelmúltban májusában az Europeristat projekt keretében megjelent A terhes nık és a csecsemık egészsége és ápolása Európában 2010-ben címő jelentés 1 a szülés körüli egészségi állapotról. A jelentés szerint egész Európában visszaesett a magzat-, a csecsemı- és a gyermekhalandóság, bár a változás aránya eltérı volt; 2010-ben az EU-27 tagállamaiban körülbelül súlyos veleszületett rendellenességgel rendelkezı magzat és csecsemı volt; a cerebrális parézis nyilvántartása és az ahhoz kapcsolódó klinikai hálózatok lehetıvé teszik egy sor olyan ritka betegség vizsgálatát, amelyek a szülés körüli idıszakban alakulnak ki, és amelyek az egész életen át tartó tevékenységi korlátozásokhoz és részvételi akadályokhoz vezetnek. Az európai alapvetı egészségügyi mutatók (ECHI) 88 egészségügyi mutatót 2 felsoroló listája 9 mutatót azonosított A szülés körüli és az anyai egészség 3 területén. A gyermekhalandóság CM\ doc 5/6 PE v04-00

6 mutatója például az élveszületésre jutó, egy évnél fiatalabb gyermekek halálának arányát mutatja meg. Az elmúlt évtized ( ) során a gyermekhalandóság aránya az EU-27 tagállamok szintjén 5,7-rıl 3,9-re csökkent PE v /6 CM\ doc