KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft november

Átírás

1 A as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében, különös tekintettel az Operatív Programokhoz kapcsolódó forrásallokációra KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft november

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Bevezetés... 5 A as operatív programok forráskeretéhez kapcsolódó regionális adatelemzés... 7 Közép-Dunántúli Operatív Program... 9 Gazdaságfejlesztési Operatív Program Közlekedés Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Államreform Operatív Program A támogatások megoszlása a megyei jogú városok között A as operatív programok forrásainak felhasználása Komárom-Esztergom megyében A kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban Dorogi kistérség Esztergomi kistérség Kisbéri kistérség Komáromi kistérség Oroszlányi kistérség Tatabányai kistérség Tatai kistérség Mellékletek

3 Vezetői összefoglaló A as EU programidőszakban a pályázók részére az ágazati operatív programok (, KEOP, KÖZOP, TIOP, TÁMOP, ÁROP) keretében összesen mintegy 6380 milliárd Ft fejlesztési forrás állt rendelkezésre, emellett a Közép-Dunántúli Operatív Program a maga 175 milliárd Ft-os keretével kizárólag a régió fejlesztését célozta. Ezekből a forrásokból 2013 októberéig összesen közel 700 milliárd Ft-nyi támogatás érkezett a Közép-Dunántúlra, ebből 351 milliárd Fejér, 199 milliárd Veszprém, 143 milliárd Ft pedig Komárom-Esztergom megyébe. Az összes megítélt támogatás közel harmada, 214 milliárd Ft a régió négy megyei jogú városában megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, nagyság szerint Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Dunaújváros sorrendben. 2

4 Komárom-Esztergom megyét tekintve a több mint 140 milliárd Ft-nyi kötelezettségvállalás harmada, közel negyede pedig, illetve KEOP forrásból származik. A 2013 októberéig uniós támogatásban részesült közel 1800 pályázat közül 84 db gazdaságfejlesztési és 14 db turizmusfejlesztési projekt számára 150 millió Ft feletti, 32 db városfejlesztési projekt számára pedig 500 millió Ft feletti támogatást ítéltek meg. A kistérségenkénti részletes projektlistát az elemzés melléklete tartalmazza. A megyébe érkező források 35%-a, összesen 46 milliárd Ft a megyeszékhelyen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, ugyanez az arány a teljes tatabányai kistérséget tekintve közel 39%. Az egy főre jutó támogatás nagyságát tekintve jelentős a különbség Tatabánya és a megye többi része között, hiszen míg a megyeszékhelyen ez az érték 684 ezer Ft, addig a fennmaradó településeken ennek alig több mint fele, 367 ezer Ft. Összességében a legkevesebb támogatás Oroszlány és Kisbér térségébe jutott ban, mindössze 6,6, illetve 7,9 milliárd Ft. 3

5 A programidőszak indulásakor a nyilvántartott álláskeresők száma mindössze 7513 fő volt a megyében, munkaképes korúakhoz viszonyított arányuk pedig rendkívül kedvezően, 3,5% körül alakult. A Magyarországra is begyűrűző gazdasági válság hatására ezek az értékek jelentős mértékben romlottak 2009-re, az álláskeresők száma több mint kétszeresére, 16 ezer fő fölé emelkedett. Ezt követően (részben a támogatott projektek keretében létrehozott vagy megtartott mintegy 9300 munkahelynek köszönhetően) a mutató számottevően csökkent, ám 2012-ben ismét emelkedett, újra átlépve a 13 ezer főt, ami a kiindulási érték 175%-a. Mindezek ellenére a megye munkaerőpiaci helyzete továbbra is kedvező, hiszen a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított aránya mindössze 6,3%, és a kistérségek között sincsenek jelentős különbségek. A működő vállalkozások ágazatok közti megoszlása csekély mértékben változott között, hiszen míg a szekunder (ipari) szektorba tartozó vállalkozások aránya több mint két százalékponttal csökkent, a tercier (szolgáltató) szektorba tartozóké ugyanennyivel nőtt. A 2011-es adatok alapján a megyében működő vállalkozások 3%-a mezőgazdasági, 22%-a ipari vagy építőipari, háromnegyede pedig valamilyen szolgáltató tevékenységet végzett. 4

6 Bevezetés Háttér A as európai uniós programozási időszakban az Európai Bizottság a jelenleginél hatékonyabban kívánja érvényesíteni a területi szemléletet, ezért kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a helyi és térségi fejlesztési igények a területi mellett az ágazati operatív programokban is megfelelő hangsúllyal jelenhessenek meg. A területfejlesztés rendszerének megújítása kapcsán a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) decemberi módosításával és annak január 1-jei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta, ezáltal a területfejlesztési hatáskör címzettjeivé téve őket. A regionális fejlesztési ügynökség a közreműködő szervezeti feladatok ellátása révén az egyetlen olyan területi szinten működő szervezet, amely egyidejűleg rálátással rendelkezik a területileg érintett valamennyi megye területfejlesztési tevékenységére, az uniós fejlesztési programokra, azok hatásaira és a végrehajtásuk során felmerült problémákra, ezáltal integráltan, területi szempontból tudja azonosítani az akár megyehatárokon is átnyúló fejlesztési szükségleteket. A megyei önkormányzatok 2012-ben megkezdték a következő hétéves programidőszakra való felkészülést, melynek keretében elkészítik megyei területfejlesztési koncepciójukat, illetve az erre alapozott megyei területfejlesztési programot. A 2012 őszén elkészült feltáró-értékelő vizsgálatok részben már kitértek a as operatív programok forrás allokációjának elemzésére, az azóta eltelt időszakban elért előrehaladás miatt azonban szükségessé vált ennek aktualizálása, illetve regionális kitekintéssel való kiegészítése. Az elemzés módszertana és céljai A megyei önkormányzatok 2013 szeptemberében pályázatot nyújtottak be az ÁROP /A-2013 számú felhívásra (Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára), melynek célja a megyei területfejlesztési program és az operatív programokhoz illeszkedő részdokumentumok elkészítése mellett a helyzetfeltáró vizsgálatok aktualizálása és kiegészítése. A fent említett kompetenciáikból következően az utóbbi tevékenységet a pályázati felhívás értelmében a projektbe bevont regionális fejlesztési ügynökségek végzik, hozzájárulva ezzel a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatainak ellátásához, illetve segítve azok munkáját. Jelen elemzés módszertanilag a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által összeállított, Javaslat az ÁROP /A-2013-A; ÁROP /A-2013-B Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési 5

7 Tanács számára című könnyített elbírálású pályázati felhívásban szereplő, a megyei önkormányzatoknak az illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökségektől kötelező szolgáltatás igénybevétel keretében elvégzendő feladatok meghatározására című dokumentumban rögzítetteken alapul, felépítése és adattartalma az abban javasolt logikát követi. Figyelembe véve a Közép-Dunántúli Operatív Program, valamint az ágazati operatív programok keretében megvalósuló projekteket, az elemzés az egyes területi szintekre (regionális, megyei / megyei jogú városi, kistérségi) vonatkozóan mutatja be azok közötti forrásfelhasználási mutatóit, a fejlesztések hatásait, valamint az ezek alapján levonható területi következtetéseket, mint jelen programidőszak végrehajtási tapasztalatait, hozzájárulva a as időszak fejlesztési irányainak meghatározásához. A vizsgálat célja, hogy az alábbiakban részletezett eredmények és következtetések figyelembe vételével a területi szemlélet, valamint a területi kohézió megfelelő hangsúllyal jelenhessen meg a as programidőszak fejlesztéseit megalapozó dokumentumokban, így a megyei területfejlesztési programban, valamint a területi és ágazati operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumokban. 6

8 A as operatív programok forráskeretéhez kapcsolódó regionális adatelemzés Jelen elemzés a közötti, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által finanszírozott hazai operatív programok forrásfelhasználási mutatóit vizsgálja a Közép-dunántúli régió, illetve Komárom- Esztergom megye vonatkozásában. Ennek értelmében a regionális operatív programok közül kizárólag a Közép-Dunántúli OP () releváns mutatóit veszi figyelembe, valamint nem tartalmazza az Elektronikus Közigazgatás OP-t (EKOP) és a Végrehajtás OP-t (VOP), mivel ezek keretében mindössze egyetlen projekt valósult meg a Közép-Dunántúlon a vizsgált időszakban, a VOP-2. prioritáshoz (A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer) kapcsolódóan. A fentiekből következően jelen vizsgálat a as, a Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP), a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP), a Közlekedés OP (KÖZOP), a Környezet és Energia OP (KEOP), az Államreform OP (ÁROP) és a Gazdaságfejlesztés OP () forrásallokációjára terjed ki a Közép-dunántúli régió, azon belül is elsősorban Komárom- Esztergom megye vonatkozásában. A megyei és kistérségi szintű fejezetek részben külön kezelik a és az ágazati operatív programok releváns mutatóit, tekintettel ezek eltérő jellegére és céljára, hiszen előbbi mint regionális operatív program keretében kizárólag a Közép-Dunántúlon valósulhattak meg fejlesztések, míg az ágazati OP-k hatóköre országos volt. A as időszakban a vizsgált hat ágazati operatív program, valamint a keretében összesen több mint 6550 milliárd Ft 1 támogatási forrás állt rendelkezésre, ebből 175 milliárd Ft a regionális operatív programon keresztül kifejezetten a Közép-Dunántúl fejlesztését célozta. Az ágazati OP-khoz kapcsolódóan október 22-ig megítélt támogatás a régiót tekintve közel 544 milliárd Ft-ot tett ki 2, amely tehát több mint háromszorosan haladta meg a keretében rendelkezésre álló teljes keretet. Az utóbbihoz kapcsolódó támogatásokkal együtt összesen 694 milliárd Ft forrás érkezett Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém megyébe, melynek 58%-a a fenti dátumig már kifizetésre is került a kedvezményezettek részére. Ki kell emelni, hogy a vizsgált operatív programokat tekintve a esetében a legkedvezőbb a kifizetési arány, a területi szintre allokált forrásoknak már közel kétharmada eljutott a kedvezményezettekhez (a KÖZOP esetében a 79%-os arány mögött egy kiugróan magas összegű, lezárt projekt 3 áll, melynek mutatói pozitív irányba torzítják a vizsgált értékeket) ,1 HUF/EUR árfolyamon 2 Az elemzés kizárólag a megítélt támogatást veszi figyelembe, tehát nem közkiadás alapon számolt összegeket tartalmaz. 3 Az említett projekt keretében biztosítóberendezés létesítése valósult meg a Bp-Kelenföld Székesfehérvár közötti vasútvonalon, 134 mrd Ft-os támogatással (KÖZOP Budapest-Kelenföld- Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítése I. szakasz 1. ütem). 7

9 Az alábbi ábrán látható, hogy a régióba érkezett közel 700 milliárd Ft támogatás legnagyobb része a KÖZOP-hoz kapcsolódik, köszönhetően a már említett egyetlen kiugróan magas összegű vasútfejlesztési projektnek. Ennek következtében kijelenthető, hogy a középdunántúli támogatások nagyságrendileg azonos arányban oszlanak meg a környezeti, közlekedési, gazdaságfejlesztési, humán és területfejlesztési területek között. Az egyes operatív programokon belüli prioritások, az ezekhez kapcsolódó forrás nagysága, valamint az ezek keretében regionálisan megítélt támogatások megyék közti megoszlása az alábbiakban bemutatottak szerint alakult a as időszakban. 8

10 Közép-Dunántúli Operatív Program A keretében 597,6 millió euró, azaz mintegy 175,1 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre között, amely hat prioritástengely között oszlik meg. A sajáterő besorolás szempontjából hazainak minősülő kedvezményezettek elismert önerejével együtt, azaz közkiadás alapon számolva a kötelezettségvállalás október végére elérte a teljes keret 100,2%-át, kizárólag a megítélt támogatás nagyságát tekintve ez az összeg meghaladta a 150 milliárd Ft-ot. A 6. prioritást (Technikai segítségnyújtás) figyelmen kívül hagyva a felhívásokra összesen 2325 db pályázat érkezett 4, együttesen 284,6 milliárd Ft támogatási igénnyel. A legtöbb pályázatot az 1. (Regionális gazdaságfejlesztés) és az 5. (Humán infrastruktúra fejlesztése) prioritáshoz kapcsolódóan adták be, de relatíve a legnagyobb túljelentkezés a 2. prioritás (Regionális turizmusfejlesztés) pályázati felhívásait jellemezte, ahol az 507 db beérkezett pályázatnak csupán 37,3%-a, 189 projekt esetében született pozitív támogatói döntés. Hasonló túljelentkezés jellemezte a legnagyobb kerettel rendelkező 4. prioritást (Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés), ahol a fenti arány 39,6%. A legtöbb támogatott projekt már között is a gazdaságfejlesztést célozta, 2013 októberéig 357 db projekt számára átlagosan mintegy 75 millió Ft támogatást ítéltek meg. A regionális, azaz területi szintre allokált forráskihelyezés hatékonyságát mutatja, hogy az elemzés során használt adatbázis lezárásáig a keretében megítélt támogatás 64,6%-a már kifizetésre került, amely jelentősen felülmúlja az ágazati operatív programok jellemzően 50% alatti értékeit. A beérkezett és támogatott pályázatok megyék közti megoszlását tekintve megállapítható, hogy mindkét szempontból Veszprém megye volt a legeredményesebb, hiszen a beérkezett 4 Kétfordulós eljárásrendű pályázatok esetében az első fordulóra érkezett beadványokat a pályázati darabszámoknál vettük figyelembe, az igényelt támogatásnál csupán a második fordulós értékek szerepelnek. 9

11 pályázatok 40, a támogatottak 43%-a ide köthető. Hozzá kell tenni, hogy ezt részben a turisztikai prioritáshoz kapcsolódó felhívások sajátossága okozza, hiszen egyes komponensek esetében külön felhívás készült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozóan, az ezen kívüli területhez képest megemelt keretösszeggel. A pozitív támogatói döntéssel rendelkező projektek aránya ugyanakkor kiegyenlített képet mutat megyei szinten, mivel mindhárom megye értéke a regionális átlag, 44% körül alakult (Fejér 41%, Komárom-Esztergom 43%, Veszprém 47%). Ennek alapján a Komárom-Esztergom megyében megvalósuló projektek relatíve alacsony, mindössze 24%-os aránya csupán az alacsonyabb pályázói aktivitás következménye, hiszen a határmenti megye eredményessége alig marad el a veszprémi értéktől, a fejérit pedig meg is haladja. 10

12 Gazdaságfejlesztési Operatív Program A as időszakban közvetlenül gazdaságfejlesztés céljára összesen 3363,3 millió euró, vagyis közel 986 milliárd Ft áll rendelkezésre, mely a öt prioritástengelye között oszlik meg. A legnagyobb kerettel a 2. prioritás (A vállalkozások kiemelten a KKV-k komplex fejlesztése) rendelkezik, melynek keretében a Közép-Dunántúlról összesen 4856 db pályázatot nyújtottak be, átlagosan 24,7 millió Ft támogatási igénnyel. Ez a 2. prioritásra országosan beérkezett pályázatok 13,5%-a, míg a teljes OP-t tekintve pedig a több mint 42 ezer pályázat mintegy hetede érkezett a régióból. A közép-dunántúli pályázatok 59,9%-a számára ítéltek meg támogatást, amely mindössze fél százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A nyertes projektek 14,4%-a, míg az összes megítélt támogatás 14,7%-a kötődik a régióhoz, ami 3709 db projektet és 152,4 mrd Ft kötelezettségvállalást jelent. A egészét tekintve a kifizetett támogatás aránya 2013 októberében 56,9%, míg a régióban megvalósuló projektek esetében ez az arány némileg alacsonyabb, 52%-os. Kiemelendő, hogy a 2. prioritás keretében a régió kis- és középvállalkozásai számára megítélt támogatás eléri a prioritás keretének közel 22%-át. A felhívásaira a régión belül Fejér megyéből érkezett a legtöbb pályázat, és a kiegyensúlyozott eredményességi mutatók következtében (a fejéri pályázatok 59, a komáromesztergomiak 57, a veszprémiek 62%-a számára ítéltek meg támogatást) a legtöbb támogatás, 55,2 mrd Ft, szintén Fejér megyéhez köthető. Az egy főre jutó támogatás összegét tekintve azonban a másik két megye helyzete jóval kedvezőbb, hiszen ez az érték Komárom- Esztergomban 149 ezer, Veszprémben 147 ezer, Fejérben pedig mindössze 131 ezer Ft volt a as időszakban. 11

13 Közlekedés Operatív Program A as programidőszakban a legnagyobb keretösszeggel a Közlekedés OP bír, a hat prioritás összesített kerete 6705,2 millió euró, vagyis több mint 1965 milliárd Ft. A 2013 októberéig a KÖZOP keretében megítélt összesen 2426 mrd Ft 5 támogatás mindössze 6,6%-a, azaz összesen 160,2 mrd Ft köthető a Közép-dunántúli régióhoz. Hozzá kell tenni, hogy a közlekedésfejlesztési projektek sajátosságai miatt (jellemzően nagy értékű és nagy kiterjedésű, megye vagy akár régióhatárokon is átnyúló, de megvalósítási helyként egyetlen településhez kapcsolt projektek) ezek a fejlesztések többnyire csak nagytérségi szinten értelmezhetők, és egy-egy ilyen projekt jelentősen torzíthatja az összehasonlítás alapjául szolgáló adatokat. Így van ez a Közép-Dunántúl esetében is, ahol a bevezetőben már említett nagy értékű vasútfejlesztési projekt megvalósítási helye hivatalosan Martonvásár, ami Fejér megye esetében kiugróan magas értékeket eredményez. A régióra jutó kifizetett támogatások magas aránya (79,6%) mögött is ez a fejlesztés áll, noha országosan ez az érték csupán 42,3%-os. Az egyes prioritásokhoz kapcsolódó támogatott projektek régión belüli megoszlása is jelentős különbségeket mutat. Míg az 1. prioritás (Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása) esetében csupán Veszprém, a 2. (Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása) kapcsán pedig csak Fejér megye jutott támogatáshoz, addig a 4. prioritás (Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése) keretében egyetlen fejlesztés sem valósul meg Közép-Dunántúlon. Összességében Fejér megye 148,39 milliárd, Veszprém 8,26 milliárd, Komárom-Esztergom pedig csupán 3,55 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott a KÖZOP keretében a as időszakban. 5 A keretet jelentősen meghaladó össztámogatás magyarázata a részben a hazai költségvetés, részben pedig a as Intelligens Közlekedésfejlesztési OP terhére történő túlvállalás. 12

14 Környezet és Energia Operatív Program A Környezet és Energia OP kerete a as programidőszakban 5302 millió euró, azaz több mint 1554 milliárd Ft, amely nyolc prioritástengely között oszlik meg, de a teljes keret háromnegyede az első két prioritáshoz kapcsolódik (1. Egészséges tiszta települések, 2. Vizeink jó kezelése). A KEOP felhívásaira 2013 októberéig országosan 9540 db pályázat érkezett, ebből 1105 a Közép-Dunántúlról. Utóbbiak közül a legtöbb, 392 db a 4. prioritáshoz köthető (A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése), átlagosan 73 millió Ft-os támogatási igénnyel. A közép-dunántúli pályázatok eredményessége szinte teljesen megegyezik az országos értékkel (45 és 46%), amely 2013 októberéig összesen 496 db nyertes projektet és 106 mrd Ft megítélt támogatást jelent, vagyis a KEOP keretében kihelyezett forrásnak mindössze 7,6%-a jut a régióra. A vizsgált időpontig az összes megítélt támogatás 34,7%-a került kifizetésre, a közép-dunántúli projektek esetében ez az arány lényegesen magasabb, 46,3%. A régión belül jelentős különbség figyelhető meg mind a beérkezett, mind a támogatott pályázatok számát és összértékét tekintve. A nyertes pályázatok benyújtottakhoz viszonyított aránya mindhárom megyében közel azonos (a régiós átlag 44,9%), azonban a Veszprémből beérkezett pályázatok száma közel kétszerese a komárom-esztergomiakénak, sőt a támogatott projekteket tekintve a különbség már több mint kétszeres. Fejér megye ugyan mindkét mutatót tekintve 36%-os részesedéssel bír, ám a megítélt támogatás összértéke itt az igényelt forrás csupán 44,7%-át éri el, szemben a másik két megye 60% feletti mutatójával, de a legtöbb támogatás így is Fejérhez köthető, köszönhetően az első két prioritástengely keretében megvalósuló nagy értékű projekteknek. A benyújtott és támogatott pályázatok alacsony száma ellenére az egy főre jutó támogatás értéke Komárom-Esztergomban a legmagasabb (105 ezer Ft), megelőzve Fejért (102 ezer Ft) és a sok nyertes pályázat ellenére ebben a tekintetben csak harmadik Veszprémet (88 ezer Ft). 13

15 Társadalmi Megújulás Operatív Program között a TÁMOP keretében 4093,7 millió euró, azaz mintegy 1199,87 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre, amely kilenc prioritástengely között oszlik meg. A 7-9. prioritást (Technikai segítségnyújtás és a Közép-magyarországi régióra vonatkozó prioritások) figyelmen kívül hagyva a felhívásokra összesen 3268 db pályázat érkezett a Közép- Dunántúlról, mely az országosan beérkezett pályázatok 10%-a, a támogatási igény pedig mindösszesen 123,2 milliárd Ft. A közép-dunántúli pályázatok 44%-a számára ítéltek meg támogatást, ez 3,3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A nyertes projektek 10,9%-a, a megítélt támogatás 5,9%-a köthető a régióhoz, ami 1437 db projektet és 59,01 mrd Ft kötelezettségvállalást jelent. A kifizetett támogatás 2013 októberében a TÁMOP egészét tekintve 60,7%-ot ért el, a régióban megvalósuló projektek esetében ez az arány csak 48,6%. A legtöbb pályázatot a Közép-Dunántúlon a 2. (Alkalmazkodóképesség javítása) és a 3. (Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek) prioritáshoz kapcsolódóan adták be, ugyanakkor a 4. prioritáshoz (A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében) megítélt támogatás a legmagasabb, az összes támogatás 34,7%-a. A beérkezett és támogatott pályázatok megyék közti megoszlását tekintve megállapítható, hogy mindkét szempontból Fejér megye volt a legeredményesebb, hiszen a beérkezett pályázatok 40, a támogatottak 53%-a ide köthető. A pozitív támogatói döntéssel rendelkező projektek aránya ugyanakkor kiegyenlített képet mutat megyei szinten, mivel mindhárom megye értéke a regionális átlag, 44% körül alakult (Fejér 43%, Komárom-Esztergom 43%, Veszprém 46%). Az egy főre jutó támogatás összegét tekintve Veszprém megye értéke a legjobb, 72 ezer Ft, míg a as időszakban ez Komárom-Esztergomban 55 ezer Ft, Fejérben 39 ezer Ft. 14

16 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Társadalmi Infrastruktúra OP keretében között rendelkezésre álló 2096,5 millió euró, azaz mintegy 625,7 milliárd Ft forrás öt prioritástengely között oszlik meg. Összesen 3571 db pályázatot nyújtottak be az országban, melyből 9,3%, azaz 331 db köthető a Középdunántúli régióhoz. A régióból érkező pályázatok támogatási igénye 103,95 mrd Ft, mely az országos érték (763,85 mrd Ft) 13,6%-a. A közép-dunántúli pályázatok 51,1%-ának ítéltek meg támogatást, mely az országos átlagtól (63,0%) 11,9 százalékponttal marad el. A nyertes projektek 7,5%-a, a megítélt támogatás 13,4%-a kötődik a területhez, ez 169 db projektet jelent 64,92 mrd Ft értékben. A kifizetett támogatás aránya 2013 októberében a régiót tekintve 37,9%, az egész OP-t vizsgálva viszont ez az érték jóval magasabb, 58,4%-os. Kiemelendő, hogy a beérkezett pályázatok 54,7%-a az 1-es prioritáshoz (Az oktatási infrastruktúra fejlesztése) tartozik, viszont a megítélt támogatás 66,5%-át a 3-as prioritás (A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése) projektjei kapták. A beérkezett pályázatok számának megyék közti megoszlása közel azonos (Fejér 36,3%, Komárom-Esztergom 29,6%, Veszprém 34,1%), az igényelt és megítélt támogatások összege viszont jelentős különbségeket mutat. A benyújtott pályázatok támogatási igényének 51,5%-a, a megítélt támogatásnak pedig 53,1%-a Fejér megyéhez köthető. A nyertes projektek aránya Fejér megyében a legmagasabb, itt a beérkezett pályázatok 58,3%-a kapott támogatást. Komárom-Esztergomban ennek a mutatónak az értéke 44,9%, míg Veszprémben 48,7%. Az egy főre jutó támogatás Fejér megyében a legmagasabb, 82 ezer Ft, míg Komárom- Esztergomban 40 ezer, Veszprémben 51 ezer Ft támogatás jut egy-egy lakosra. 15

17 Államreform Operatív Program Az Államreform OP keretében 175,8 millió euró, azaz mintegy 51,52 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre között, amely öt prioritástengely között oszlik meg. Országosan összesen 929 db pályázatot nyújtottak be az ÁROP keretében, melyből 7,5%, azaz 70 db projekt köthető a Közép-dunántúli régióhoz. Mindhárom megye esetében csak az Államreform OP 1. prioritásához (Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés) érkeztek be pályázatok, melyek összesített támogatási igénye 1,722 mrd Ft, az országos érték (59,05 mrd Ft) csupán 2,9%-a. Az országosan beérkezett pályázatok 64,3%-a nyert támogatás, ez a mutató a régiót tekintve lényegesen jobb, hiszen a közép-dunántúli pályázatok 70,0%-ának ítéltek meg támogatást, ami 49 db nyertes pályázatot és 1,1 mrd Ft támogatást jelent. Összességében a nyertes projektek 8,2%-a, a megítélt támogatások 2,5%-a a régióból került ki. Az ÁROP-on belül összesen megítélt támogatások érékének 47,1%-a, a Közép-Dunántúl esetében pedig már az összérték 59,9%-a kifizetésre került2013 októberéig. A nyertes projektek egy főre jutó támogatása Veszprém megyében a legmagasabb, 1108 Ft/fő, míg Komárom-Esztergomban 1082, Fejérben 900 Ft támogatás jut egy-egy lakosra. A támogatások megoszlása a megyei jogú városok között Az egyes OP-k keretében megítélt támogatások megyék közti megoszlásán túl érdemes megvizsgálni a megyei jogú városokban megvalósuló fejlesztések számára biztosított források nagyságát is. A Közép-dunántúli régió négy megyei jogú városában (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) az operatív programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások összértéke 214,3 milliárd Ft 6, ami az összes megítélt támogatás közel harmada (32,2%-a). Ez az összeg ugyanakkor rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a négy 6 A települési szintre elérhető legfrissebb, szeptember 30-i adatok alapján. 16

18 nagyváros között, hiszen míg Dunaújváros részesedése csupán 19,9 milliárd Ft (9,3%), addig a Székesfehérváron megvalósuló projektek összértéke 79,4 milliárd Ft, vagyis a teljes összeg 37,1%-a. A források relatív nagyságát tekintve viszont Veszprém az első, hiszen az egy főre jutó támogatás értéke a veszprémi megyeszékhelyen 1,132 millió Ft, míg Székesfehérváron 800 ezer, Tatabányán 684 ezer, Dunaújvárosban pedig 424 ezer Ft/fő. Az egyes operatív programokat tekintve a, a és a KÖZOP keretében Székesfehérvár, a TIOP és a TÁMOP keretében Veszprém nyerte el a legtöbb támogatást, míg a KEOP forrásból megvalósuló projektek össztámogatása Tatabányán a legmagasabb. 17

19 A as operatív programok forrásainak felhasználása Komárom-Esztergom megyében Az adatbázis elkészültekor elérhető legfrissebb, október 22-i adatok alapján Komárom- Esztergom megyéből összesen 3528 db pályázatot nyújtottak be a vizsgált operatív programokhoz kapcsolódóan. Ezek közül 580-at a Közép-Dunántúli OP, 2948-at pedig az ágazati operatív programok keretében, melyeknél az igényelt támogatás nagysága meghaladta a 68, illetve a 196 milliárd Ft-ot, vagyis megyei szinten mindösszesen mintegy 265 milliárd Ft-ot tett ki között. A több mint 3500 pályázatnak szinte pontosan a fele, 1769 db részesült támogatásban 2013 októberéig, ami az ágazati OP-k esetében közel 110, a esetében pedig 33,3 milliárd Ftot tesz ki. Szintén 50%-os a kedvezményezettek részére történő kifizetések aránya is, ami a és a KÖZOP esetében eléri a 71,5%-ot, a KEOP-nál viszont csak a megítélt támogatások alig negyede került eddig kifizetésre. Komárom-Esztergomban a között megítélt támogatások legnagyobb része, mintegy 32%-a a Gazdaságfejlesztés Operatív Programhoz, azon belül is a 2. prioritáshoz (A vállalkozások kiemelten a KKV-k komplex fejlesztése) kapcsolódik, utóbbi keretében a régión belül a határmenti megye jutott a legtöbb, 29,5 milliárd Ft-nyi forráshoz. A -t tekintve a legtöbb projekt az 1. prioritás (Regionális gazdaságfejlesztés) keretében valósul meg Komárom-Esztergomban, projektenként átlagosan 70 millió Ft támogatással. Összességében azonban a legtöbb kihelyezett forrás, 9,7 milliárd Ft a 4. prioritástengelyhez (Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés) kapcsolódik, melynek részesedése így eléri a 29%-ot, míg a turizmusé 20%, a humán infrastruktúra fejlesztésé 16%, a településfejlesztésé pedig 14%. 18

20 A közötti időszakban a megyébe érkező források egy főre jutó nagysága 438 ezer Ft, ám területi, kistérségi szinten jelentős különbségek figyelhetők meg. Míg Oroszlány térségében mindössze 240 ezer Ft támogatás jut egy lakosra, addig a komáromi és a tatabányai kistérségekben ennek több mint duplája, 510 és 578 ezer Ft. Összességében magasan a legtöbb támogatás a megyeszékhely térségébe jutott, az 51,4 milliárd Ft-os érték a megyébe érkezett források közel 40%-a. A megítélt támogatások összértéke a kisbéri és az oroszlányi kistérségben a legalacsonyabb, ahol ez az érték nem éri el a 8, illetve a 7 milliárd Ft-ot. A megyébe érkező források 35-65% arányban oszlanak meg a megyeszékhely és a többi település között, azaz míg a Tatabányán megvalósuló projektek összesített támogatása 46,1 milliárd Ft, addig a megye fennmaradó része 86,3 milliárd Ft fejlesztési forrásban részesült között. Ennek következtében csak az egyes projektek megvalósulási helyszínét figyelembe véve minden egyes tatabányai lakosra átlagosan 684 ezer Ft támogatás jut, míg a 19

21 más településeken élőkre 422 ezer Ft. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Tatabányán megvalósuló fejlesztések jelentős részének hatása nem csupán a megyeszékhelyre korlátozódik, hanem annak tágabb térségére, akár az egész megyére is kiterjed (pl. a Szent Borbála Kórház vagy az Edutus Főiskola projektjei). Fontos megvizsgálni a Komárom-Esztergom megyéből (2013 szeptemberéig) benyújtott, de nem támogatott, vagy meg nem valósult pályázatokat abból a szempontból, hogy azok miképp illeszkednek a as időszakra meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez, illetve a készülő megyei területfejlesztési koncepció célrendszeréhez. Ennek alapján meghatározható, hogy a as időszak alapján mekkora az egyes tématerületek várható megyei forrásigénye, vagyis a következő hétéves programidőszakban mely területekre szükséges kiemelt figyelmet fordítani a területen. A 2013 szeptemberéig benyújtott komárom-esztergomi pályázatok közül 1831 db nem nyert támogatást, illetve nem valósult meg. Ezen projektek összesített támogatási igénye meghaladja a 113 milliárd Ft-ot, vagyis megközelíti a között megítélt össztámogatás nagyságát. Az Európai Bizottság által a as időszakra meghatározott, a Közös Stratégiai Keretben rögzített 11 tematikus célkitűzéshez való illeszkedés alapján megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében mind a projektek számát, mind pedig az igényelt támogatás nagyságát tekintve a 8. (A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása), valamint a 4. (A kkv-k, a mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása) célkitűzésre javasolt kiemelt figyelmet fordítani. Az egyes tematikus célkitűzésekhez illeszkedő projektek számát és az igényelt támogatás összértékét az alábbi táblázat foglalja össze, a teljes projektlistát pedig a mellékletben található beágyazott xlsx-fájl tartalmazza. 20

22 A között Komárom-Esztergom megyéből benyújtott nem támogatott, vagy nem megvalósult projektek illeszkedése az EU 11 tematikus célkitűzéséhez EU2020 tematikus célkitűzések Igényelt támogatás (Mrd Ft) Pályázatok száma 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése 16, Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása 1, A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 18, A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban 12, Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzésés kezelés előmozdítása 2, A környezetvédelmi és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 4, A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 9, A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 30, A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 5, Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén 12, Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 0,11 4 Összesen 113, Komárom-Esztergom megye készülő területfejlesztési koncepciója 5 területi, valamint 3 specifikus célt fogalmaz meg a következő programidőszak vonatkozásában. A nem támogatott, illetve nem megvalósult projektek döntő többsége megfeleltethető az ezekben rögzített fejlesztési irányoknak. Ennek alapján kijelenthető, hogy a projektek közel fele, mintegy 50 milliárd Ft támogatási igénnyel a városhálózati csomóponthoz (Tatabánya-Tata- Oroszlány) kapcsolódik, míg a négy további területi cél esetében az ezekhez illeszkedő projektek összesített támogatási igénye 10 és 20 milliárd Ft közötti összeget tesz ki. A megyei specifikus célokhoz való illeszkedést tekintve megállapítható, hogy a közötti nem támogatott projektek között alig volt olyan, amely az S3. célhoz (Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda- és barnamezős területek differenciált újrahasznosítás, tájsebek rehabilitációja) kapcsolódna. Ennek értelmében ezen a területen kiemelt figyelmet kell fordítani a projektgenerálásra a as időszakra való felkészülés során, amennyiben a téma a jelenlegi hangsúllyal jelenik meg a további megyei fejlesztési célkitűzések között. A megyei gazdaságfejlesztési program ugyanakkor több mint 900 db, közel 60 milliárd Ft támogatási igényű, relatíve jól előkészített projektötletre alapozhat. 21

23 A között Komárom-Esztergom megyéből benyújtott nem támogatott, vagy nem megvalósult projektek illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció területi célkitűzéseihez Megyei területi célok Igényelt támogatás (Mrd Ft) Pályázatok száma T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés 49, T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés 17, T3. Duna mente struktúraváltása 17, T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkcióinak és alkalmazkodóképességének megerősítése 13, , A között Komárom-Esztergom megyéből benyújtott nem támogatott, vagy nem megvalósult projektek illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció specifikus célkitűzéseihez Megyei specifikus célok Igényelt támogatás (Mrd Ft) Pályázatok száma S1. A megye gazdaságának és vállalkozási struktúrájának diverzifikálása, kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása 57, S2. Aktivitás, kreativitás és társadalmi integráció kibontakoztatása 23, S3. Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda- és barnamezős területek differenciált újrahasznosítás, tájsebek rehabilitációja 2,24 9 A Komárom-Esztergom megyében működő vállalkozások ágazatok közti megoszlásában nem történt jelentős átrendeződés a es időszakban. Miközben az összes működő vállalkozás száma mintegy 3,5%-kal, az építőipari vállalkozásoké pedig közel 15%-kal csökkent, a mezőgazdaságiaké gyakorlatilag stagnált, az egyéb szolgáltatás kategóriába tartozóké pedig kis mértékben nőtt. Mindezek eredményeképp az elérhető legfrissebb, es adatok alapján a megyében működő vállalkozás 3%-a mezőgazdasági, 10%-a ipari, 12%-a építőipari, 25%-a kereskedelmi, logisztikai, 5%-a idegenforgalmi, vendéglátói, 45%-a pedig egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 22

24 Komárom-Esztergomban a programidőszak indulásakor rendkívül alacsony, mindössze 7513 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, amely azonban a gazdasági válság hatására két év alatt több mint duplájára, főre duzzadt. Ezt követően az álláskeresők száma 2011-re mintegy 3200 fővel csökkent, 2012-ben azonban ismét emelkedett ( főre), és továbbra is jelentősen, 75%-kal meghaladja a kiindulási értéket. Ezzel párhuzamosan a vizsgált operatív programok támogatásával megvalósuló projektek keretében 5218 új munkahely létesült a megyében, miközben a fejlesztések 4101 további munkahely megtartását biztosították. A megvalósítás alatt álló projektek előrehaladásával ezek az értékek folyamatosan emelkednek, lehetővé téve a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenését. Területi szinten az álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított aránya meglehetősen kiegyenlített képet mutat. Ezt jelzi, hogy miközben megyei átlag 2012-ben 6,2% volt, addig az ebből a szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű dorogi kistérség 7,3%-os mutatója alig múlta felül a legalacsonyabb aránnyal rendelkező tatai kistérség 5,9%-os értékét. 23

25 A teremtett és megtartott munkahelyek számához kapcsolódó, már említett eredményeken túl a támogatások hatása más tekintetben is számottevő. A és a forrásból megvalósuló projektek által indukált beruházások relatív, 1 Ft támogatásra jutó értéke 2013 októberében 1,7 Ft-ot tesz ki, míg a keretében kihelyezett források felhasználása során eddig 585 m út és 9,5 km kerékpárút épült, valamint sor került 47,5 km út felújítására. 24

26 A kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban Dorogi kistérség A Dorogi kistérségben között összesen 146 projekt valósul meg Európai Uniós támogatásból, melynek összértéke 10,7 mrd Ft. Ebből 4,1 mrd Ft a regionális OP részesedése, míg a források 48%-a a -hoz, 5%-a a KEOP-hoz és 9%-a a TÁMOP-hoz kapcsolódik. A forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 99 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 164 ezer Ft, azaz összességében 264 ezer Ft/fő. A kistérségi szinten elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a vizsgált területen működő 1990 vállalkozás 2,4%-a mezőgazdasági, 11,3%-a ipari, 15,8%-a építőipari, 25,4%-a kereskedelmi, logisztikai, 6,5%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 38,6%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A nyilvántartott álláskeresők száma között erőteljesen emelkedett a válság miatt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009-től csökken, de 2012-ben még mindig jóval meghaladja a kiinduló év értékét. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 7,3%, ami a legmagasabb érték Komárom-Esztergom megye kistérségeit tekintve. 25

27 között a Dorogi kistérségben megvalósuló fejlesztések közül 10 db gazdaságfejlesztési projekt támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobbak a SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft Napelem-összeszerelő üzem bővítése, valamint a STRATIS Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft pályázatai. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 1 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, ez a térségi elérhetőség javítására irányul. Esztergomi kistérség között az Esztergomi kistérségben összesen 317 projekt valósul meg EU-s támogatásból, melynek összértéke 18,9 mrd Ft. Ebből 5,5 mrd Ft -forrás, míg további 46% a -hoz, 16% a KEOP-hoz, 7% a TÁMOP-hoz, 2% pedig a TIOP-hoz kapcsolódik. A forrásból finanszírozott fejlesztések támogatási értéke lakosonként 98 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további projektek egy főre jutó értéke 236 ezer Ft, azaz összességében 334 ezer Ft/fő. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján az Esztergomi kistérségben működő 3665 vállalkozás 1,4%-a mezőgazdasági, 11,2%-a ipari, 11,7%-a építőipari, 25,1%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,1%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 45,4%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 26

28 A válság miatt között megduplázódott a nyilvántartott álláskeresők száma, 2009 óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt lassan csökken ez a szám, de a 2012-es évben még mindig több az álláskereső, mint a kiinduló évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,2%, ami gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal (6,3%). A között megvalósuló projektek közül 17 db gazdaságfejlesztési és 5 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. A legnagyobb gazdaságfejlesztési beruházások a FOREST-PAPÍR Ipari és Kereskedelmi Kft gyártástechnológiájának továbbfejlesztése, valamint a Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft különböző fejlesztései. A humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési projektek közül csupán 1 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, ez a Kenyérmezei és Únyi patak visszatöltésezése Tát térségében. 27

29 Kisbéri kistérség EU-s támogatásból a as időszakban Kisbér térségében összesen 79 projekt valósul meg, melyek össztámogatása 7,9 mrd Ft. Ebből 1,9 mrd Ft a prioritásaihoz, míg további 21% a -hoz, 41% a KEOP-hoz, 8% a TIOP-hoz, 6% pedig a TÁMOP-hoz kapcsolódik. A Kisbéri kistérségben forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 90 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 291 ezer Ft, azaz összességében 381 ezer Ft/fő. A legfrissebb (2010-es), kistérségi szintű adatok alapján a vizsgált területen működő 959 vállalkozás 12,5%-a mezőgazdasági, 11,8%-a ipari, 10,8%-a építőipari, 26,0%-a kereskedelmi, logisztikai, 7,0%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 31,9%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A nyilvántartott álláskeresők száma megkétszereződött a közötti időszakban óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám folyamatosan csökken, de 2012-ben még mindig jóval több az álláskereső, mint a vizsgált időszak kiinduló évében. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,9%, ami a dorogi kistérség után a második legmagasabb értéket jelenti Komárom- Esztergom megyében. 28

30 A között a kistérségben megvalósuló projektek közül 3 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobb a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért című, illetve a Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft fejlesztése. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül 6 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, ebből 4 projekt a települések szennyvízelvezetésével, egy a Kisbéri kistérség gyermekeinek és fiataljainak esélyegyenlőségével, valamint egy közlekedésfejlesztési pedig a 81. sz. út burkolatmegerősítésével, elkerülő és körforgalom építéssel foglalkozik. Komáromi kistérség A Komáromi kistérségben EU-s támogatásból között összesen 204 projekt valósul meg, 20,4 mrd Ft összesített támogatási értékben. Ebből 24%, vagyis 5,0 mrd Ft a keretében, míg a források 21%-a -hoz, 40%-a KEOP-hoz, 11%-a KÖZOP-hoz és 3%-a TÁMOP-hoz köthető. A forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 123 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 387 ezer Ft, azaz összességében 510 ezer Ft/fő, ami a második legmagasabb összeg Komárom-Esztergom megye kistérségeit összehasonlítva. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Komáromi kistérségben működő 2447 vállalkozás 6,5%-a mezőgazdasági, 9,3%-a ipari, 11,3%-a építőipari, 27,5%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,6%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 39,9%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 29

31 A válság hatására a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma között szinte duplájára nőtt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009 után visszaesett és azóta stagnál. Azonban még mindig jóval több az álláskereső, mint a vizsgált időszak első évében. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,1%, ami jobb a megyei átlagnál (6,3%). A között a kistérségben megvalósuló projektek közül 10 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobb a Rossi Biofuel Bioüzemanyag gyártó és kereskedelmi Zrt biodízel gyártósor továbbfejlesztése, illetve a Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft komplex technológiai fejlesztése és a foglalkoztatás támogatása. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül 5 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, pl. Komárom és Almásfüzitő árvízvédelmi biztonságának javítása, illetve a komáromi elkerülő megépítése a 13. sz. főúton. 30

32 Oroszlányi kistérség Az Oroszlányi kistérségben 2013 októberéig összesen 84 projekt nyert el Európai Uniós támogatást, melynek összértéke 6,6 mrd Ft. A regionális OP részesedése ebből 2,0 mrd Ft, míg a források 55%-a -hoz, 5%-a KEOP-hoz, 7%-a TÁMOP-hoz és 2 %-a TIOP-hoz kapcsolódik. A vizsgált területen a forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 74 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 166 ezer Ft, azaz összességében 240 ezer Ft/fő, ami a legalacsonyabb értéket jelenti a megye kistérségeit összehasonlítva. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a kistérségben működő 1334 vállalkozás 3,9%-a mezőgazdasági, 10,1%-a ipari, 14,2%-a építőipari, 23,6%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,1%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 43,1%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. Kétszeresére nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma között a területen után lassan csökkenni kezdett az álláskeresők száma, amely azonban még mindig jelentősen meghaladja a 2007-es év értékét. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,1%, ez a megyei aránynál (6,3%) jobb értéket jelent. 31

33 A között megvalósuló projektek közül 8 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot, melyek mindegyike a kistérségi székhelyen található. A legnagyobbak a BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft és a Wescast Hungary Autóipari Zrt különböző fejlesztései A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül egy támogatási összege éri el az 500 millió Ft-ot, mely Oroszlány Város Általános Iskoláinak komplex fejlesztésére irányul. Tatabányai kistérség között a Tatabányai kistérségben összesen 493 projekt valósul meg EU-s támogatásból, melynek összértéke 51,4 mrd Ft. Ebből 6,9 mrd Ft a -hoz, míg a források további 24%-a a -hoz, 25%-a a KEOP-hoz, 22%-a pedig a TÁMOP-hoz 16%-a a TIOPhoz kapcsolódik. A forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 78 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 500 ezer Ft, azaz összességében 578 ezer Ft/fő, ami a legmagasabb összeg Komárom-Esztergom megye kistérségeit tekintve. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Tatabányai kistérségben működő 6352 vállalkozás 1,5%-a mezőgazdasági, 9,7%-a ipari, 10,6%-a építőipari, 24,2%-a kereskedelmi, logisztikai, 3,6%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 50,4%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 32

34 A vizsgált területen a nyilvántartott álláskeresők száma között több mint duplájára emelkedett. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009-óta csökken, de a 2012-es évben még mindig jelentősen több az álláskereső, mint a vizsgált időszak kezdetén. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,0%, ez a megyében a második legalacsonyabb értéket jelenti. A térségben között megvalósuló projektek közül 25 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege éri el a 150 millió Ft-ot, melyek zöme a kistérségi központban található. Ezek közül a legnagyobbak közé sorolható a Graboplast Padlógyártó Zrt fejlesztése, a Sanmina-SCI Magyarország Kft. komplex technológiai fejlesztése, vagy a munkahelyteremtéssel járó kapacitásbővítés a Delphi Connection Systems Hungary Kft-nél. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) nyertes pályázatok közül 13 db támogatási összege félmilliárd Ft-nál magasabb, ilyen pl. a Vértes Agórája, a Szent Borbála Kórház fejlesztése, vagy a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program. 33

35 Tatai kistérség A kistérségben között összesen 258 projekt valósul meg Európai Uniós támogatásból, melynek összértéke 16,2 mrd Ft. Ebből a regionális OP részesedése 6,9 mrd Ft, vagyis 43%, míg a források 26%-a a -hoz, 14%-a a KEOP-hoz, 3%-a a KÖZOP-hoz, 5%-a a TÁMOP-hoz és 9 %-a a TIOP-hoz kapcsolódik. Tata térségében a forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 175 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 237 ezer Ft, azaz összességében 412 ezer Ft/fő. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Tatai kistérségben működő 3313 vállalkozás 3,7%-a mezőgazdasági, 8,6%-a ipari, 13,3%-a építőipari, 24,1%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,9%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 44,5%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat között a válság következtében a térségben nyilvántartott álláskeresők száma több mint kétszeresére emelkedett óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám folyamatosan csökken, de a 2012-es évben még mindig sokkal több az álláskereső, mint 2007-ben volt. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya 2012-ben 5,9%, ami egyben a megyén belüli legkedvezőbb érték. 34