Levéltár és iskola, avagy a szlovén magyar Nemzetközi levéltári kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai

Átírás

1 Takács Adrián Donát Levéltár és iskola, avagy a szlovén magyar Nemzetközi levéltári kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai Népünk és hazánk története a világtörténelem szerves része, a helytörténet pedig összetevője és tükrözője is a nagy egésznek. Ha ismerjük a helyet, ahol élünk, jobban kötődünk hozzá. Ha itt születtünk és élünk, a gyökereink ösztönöznek környezetünk alaposabb megismerésére, s minél jobban ismerjük életterünket, annál erősebb az identitástudatunk. Ez az a megtartó erő, amely támasz a nehéz élethelyzetekben, amely köt és vonz, visszahoz később is, ha másfelé visz az életút, s akarva akaratlanul meghatározza személyiségünket, gondolkodásunkat, életmódunkat. Ezért fontos a hely történetének ismerete. A helytörténet sajátos vonása, hogy speciálisan az adott helyhez kapcsolódik, helyi szóbeli hagyományok, helyi tárgyi és írott források alapján tárul fel, s viszonylag kevesen ismerik mélyebben, részletesebben. A helytörténeten keresztül jobban érzékelhetők, közelebb hozhatók a nagyobb, tágabb történelmi folyamatok, jelenségek, összefüggések, hatások, ezért ezek közvetlenebb érdeklődést válthatnak ki. A helytörténet elemei, tényezői, emlékei mindig körülöttünk vannak, szembetűnnek, jelen vannak a környezetünkben. Mivel közvetlenül érintik a helyi folyamatok a település lakóit, fontosabb megismertetni, megmagyarázni őket. Emellett a helytörténet a közösséget összekötő erő, mert minden helybeli ember saját sorsa részének tekintheti. A globalizáció időszakában kapaszkodót jelent az embereknek, mert a hely története valami olyan dolog, ami csak az övék. Felvetődik a kérdés, hogy miért hasznos a helytörténet megismertetése a történelemtanításban? Mert a konkrét helyi körülményekből kiindulva lehet következtetni a régió, az ország és a világ történetére, s a globális történelem helyi vetületei segítik a nagy egész megértését. 83

2 20 let delovanja slovensko-madžarskega Mednarodnega arhivskega raziskovalnega tabora A korábbi Oktatási Minisztérium kerettanterve a történelem és állampolgári ismeretek oktatásában lehetőséget ad az iskolák számára, hogy az éves óraszám 20%-ának témáját helyi célkitűzéseinek megfelelően határozza meg. A helyi tantervnek ebbe az órakeretébe ajánlatos beilleszteni és betervezni a helytörténeti ismereteket. Ez a keret természetesen nem elegendő a településtörténet teljes megismertetéséhez, de a helytörténet néhány kiemelkedően fontos vonatkozása ezeken az órákon feldolgozható. A helytörténet tanulásának célja az, hogy ismerjék meg a tanulók népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alapozzák meg nemzettudatukat, mélyítsék el nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket. Érezzék ösztönözve magukat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A helytörténet tanulása lehetőséget teremt arra, hogy a tanulókban sokoldalú, differenciált és reális múltszemlélet alakuljon ki, azaz ismerjék az adott táj, település valóságos, történelmi, kulturális és egyéb értékeit, a helyi jelentőségű, kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek életútját. A helytörténet tanulása segíthet abban, hogy a tanulók cselekvő, védő és teremtő magatartással viszonyuljanak az értékek megőrzéséhez, megóvásához és megvédéséhez, hogy elutasítsák a természeti és szellemi környezetrombolást. Segíthet továbbá abban is, hogy sokoldalú, differenciált és reális lokális múltszemlélet alakuljon ki bennük. Azaz a település valóságos értékeinek ismerete, a település rejtett értékeit felkutatni és feldolgozni vágyó magatartás; túlzásoktól mentes, megalapozott helyi öntudat, továbbá a lokálpatrióta magatartás és viselkedés alapelemei, valamint cselekvő részvétel a helyi társadalom életében, értékeinek megismerésében, megismertetésében, gyűjtésében. A helytörténet tanulása révén a tanulók képessé válhatnak a családjuk által őrzött emlékek, dokumentumok, tárgyak megbecsülésére, azok tovább őrzésére. Mindemellett a helytörténeti témák feldolgozásával kapcsolatban elmélyülhetnek könyv- és könyvtárhasználati képességeik. Teljesítményeik objektív, elemző értékelésével és e képességeik fejlesztésével finomodhat reális énképük. Igen találónak vélem Vörös Károly megjegyzését, aki számos helytörténeti munkában igazolta megállapítása igazságát: A helytörténeti kutatás nem alacsonyabb, hanem mélyebb szintű munkát tesz lehetővé sőt kötelezővé. Alacsony és mély pedig egymástól nagyon is különböző fogalmak... Vagyis nem a téma, hanem a szakmai színvonal a mérce. Tehát a helytörténet nézőpont, kutatási irány, azaz a helytörténet, a hazai történelem és a világtörténelem nélkülözhetetlen kiegészítői egymásnak, és a látószögtől függ, hogy egyik vagy másik eseményt, folyamatot, tényt, személyt miként kezelem. A mintegy 2 évtizede újra fellendülő helytörténeti kutatások célja többnyire nem egyszerűen egy-egy közösség sorsának áttekintése, hanem a lokálpatriotizmus megalapozása, erősítése, illetve a feledésbe merült értékek, hagyományok feltárása, az összetartozás, közösséghez tartozás érzésének újraélesztése. 84

3 Aki amatőr vagy hivatásos történészként egy-egy község múltjának feltárására adja a fejét, természetesen nem kerülheti meg a levéltárban őrzött iratokat. Akár köztörténeti, akár népességtörténeti, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, néprajzi, antropológiai, szociológiai, művelődéstörténeti, intézménytörténeti vagy bármilyen más megközelítéssel lát is munkához, a már publikált könyveken, tanulmányokon túl bizton számíthat a levéltári forrásokra. Ezért is vélem különösen meghatározónak minden tanévben, már az általános iskola hetedik osztályában, elvinni diákjaimat a Vas Megyei Levéltárba, ahol rendkívül fontos helytörténeti dokumentumokkal ismerkedhetnek meg például Mária Terézia urbáriuma vagy az évi összeírások, illetve az ötödik osztályosokkal megismertetni a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumot, ugyanezen oknál fogva. A levéltári tábor célja a különböző írásos történeti dokumentumok feltárása, a közös múlt tárgyi, szóbeli és írásos emlékeinek gyűjtése, amely egyben a szomszédos határ menti falvak életét, együttélését, egymáshoz való viszonyát, határ menti kapcsolatait is kutatja. A tábor erősíti a résztvevők tolerancia-készségét, hatékonyan szolgálja a nemzetek közötti történelmi megbékélés ügyét is. A nyelvgyakorlás mellett a rendezvény hasznos el méleti felkészítést ad a diákoknak a dokumentumok összegyűjtése, elemzése, feldolgozása és for rás értékük vizsgálata révén. A kutatótábor ugyancsak fontos céljaként kell megemlíteni a különböző nyelvterületen elő nemzetiségek beszélt nyelvének tanulását, őrzését ben mikor magam is bekapcsolódtam a kutatótábor munkájába mások mellett Felsőszölnök községet térképeztük fel, házról házra gyűjtve a történeti értékű irat- és fényképanyagot. Eközben bepillantást nyerhettünk a falu lakóinak életébe, megismerhettük a több generációt érintő világégések családi vonatkozásait. A legtöbb írásos dokumentum a század fordulójáról, és főként a 20. század első harmadából került elő: keresztlevelek, személyi igazolványok, cselédkönyvek, elemi iskolai értesítők, adásvételi szerződések, vándorkönyvek, bizonyítványok, útlevelek, fényképek, birtokjogot biztosító iratok, beadási könyvek, valamint beszolgáltatási lapok, illetve imakönyvek alkották a gyűjtött anyag legnagyobb részét. Külön szeretném hangsúlyozni a faluban talált gazdag könyv- és fényképanyagot, amely szinte láttatta az ott megalakuló színjátszó- és néptánccsoportot, énekkart, fúvószenekart, a Levente-, Tűzoltó- illetve Polgári Lövész Egyesület megalakulását, a templom bővítését, újjáépítését. A mindig nagy eseménynek számító lakodalmakat, rönkhúzásokat, szüreti mulatságokat, regöléseket, regrutákat ábrázoló képek valóságos lenyomatai és segítséget nyújtó dokumentumai a népi élet és életmód kutatásának. Ez egyben információt is nyújt a levéltári szakembereknek, hogy milyen jellegű irattípusok találhatók még a falvakban. A tábor ideje alatt gyűjtött dokumentumokból a diákok és levéltáros szakemberek által közösen összeállított, számos érdeklődőt vonzó kiállítás nyílt a felsőszölnöki Kultúrházban a Falunap rendezvényeihez illeszkedve, amely még 85

4 20 let delovanja slovensko-madžarskega Mednarodnega arhivskega raziskovalnega tabora azt követően 2 hétig állt az érdeklődők rendelkezésére. Különösen fontosnak tartottam, hogy valamennyi felső tagozatos osztály egy rendkívüli történelem óra keretein belül megtekintse ezt a kiállítást, amelyen a személyes kötődés hangsúlyozásával, az érdeklődés felkeltésével, tanár és diák együttműködésével, sok szeretettel, nyitottsággal, ötlettel, fantáziával, az egyéni kezdeményezéseknek, önálló munkának teret biztosítva tanítható a helytörténet. Összegezve elmondható, hogy a tábor valóban hasznos elméleti felkészítést adott a diákoknak a hétköznapok történelmének jobb megértéséhez, megismeréséhez, a dokumentumok összegyűjtéséhez, elemzéséhez és feldolgozásához. Véleményem szerint célszerű lenne a feltárt anyagokból helytörténeti gyűjtemények létrehozása, amelyek mind az oktatás nevelés, mind az idegenforgalom szempontjából hasznosak és vonzóak lehetnek. Úgy gondolom, hogy a globalizálódás hatalmas és alighanem feltartóztathatatlan, ám az egyes ember számára nehezen megfogható, átélhető, ugyanakkor bizonytalanságokkal terhelt áramlatában a nemzeti és a helyi értékek, a történeti hagyományok jelentik a biztos fogódzót, a lelki és erkölcsi támaszt. Ezeknek az értékeknek a feltárásában, megismertetésében, az azonosságtudat, a lokálpatriotizmus erősítésében felbecsülhetetlen szerepe van, és véleményem szerint egyre inkább lesz a szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábornak. FELHASZNÁLT IRODALOM Kerettantervek. Nemzeti Erőforrás Minisztérériumának Honlapja: Németh László: A múlt vallatói, avagy 10 éves a szlovén magyar ifjúsági levéltáros kutatótábor. In: Mednarodni arhivski raziskovalni tabor. Nemzetközi Levéltári Kutatótábor, Uredniški odbor Peter Pavel Klasinc, Marijan Gerdej, Miroslav Novak. Maribor, p. Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A helytörténet a középiskolai oktatásban Makón. = Honismeret, sz p. Vörös Károly: A helytörténeti kutatásról. = Valóság, p. 86

5 Adrián Donát Takács Arhiv in šola oziroma lokalnozgodovinski in izobraževalni vidiki slovenskomadžarskega Mednarodnega arhivskega raziskovalnega tabora (Povzetek) Namen učenja lokalne zgodovine je, da se učenci seznanijo s posebnostmi kulturne dediščine svojega naroda in z zakladi narodne kulture. Informacije, ki si jih pridobijo na učnih urah, zagotavljajo možnost, da si dijaki postavijo osnovo za svojo narodno zavest, da si poglobijo narodno samopoznavanje in domoljubje. Vzgojno-izobraževalni proces deluje kot spodbuda za odkrivanje in negovanje zgodovinskih, kulturnih in verskih spominov ter tradicij ožjega in širšega okolja. Naloga arhivskega raziskovalnega tabora je poiskati zgodovinske dokumente; zbirati predmete, ustne in pisne spomine naše skupne preteklosti; raziskati življenje, sožitje, medsebojne odnose in kontakte sosednih, obmejnih vasi. Raziskovalni tabor krepi občutek strpnosti udeležencev in učinkovito služi tudi zgodovinski spravi narodov. Različni pisni dokumenti krstni listi, osebne izkaznice, služabniške knjižice, osnovnošolska spričevala, potni listi, dokumenti o posestniških pravicah, knjižice oddaj, molitveniki so predstavljali največji del zbranega gradiva leta 2009 na Gornjem Seniku. Posebej bi želela poudariti bogati knjižni in fotografski material, ki smo ga našli, in ki je dal vpogled v vsakdanje življenje in praznike različnih kulturnih skupin in društev v vasi. Fotografij z borovega gostüvanja, ki je bil vedno poseben dogodek, in trgatvenih veselic so pravi in koristni odtisi in nosilci podatkov o ljudskem življenju. Mislim, da narodne in lokalne vrednote ter zgodovinske tradicije predstavljajo v tem globalizacijskem toku trdno in zanesljivo oprijemališče, duhovno in moralno zaslombo. Pri njihovem odkrivanju, posredovanju, utrjevanju identitete in lokalpatriotizma ima slovensko-madžarski Mednarodni arhivski raziskovalni tabor neprecenljivo vlogo. 87