MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Átírás

1 A tanulói elımenetel ellenırzésének és értékelésének formái és gyakorlata tantárgyanként MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Irodalomból félévenként legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak a követelményként megállapított minimum négy érdemjegy egyikeként. Félévenként legalább egy házi dolgozatot és tanévenként három, az iskolában írt irodalmi dolgozatot érdemjeggyel értékelünk. Tanévenként hat házi fogalmazást kötelezı íratni, az elkészült munkák közül néhányat közösen elemzünk és értékelünk. Az iskolai irodalmi dolgozatok közül évfolyamonként egyet munkaközösségi szinten egyeztetünk, és 100 pontos rendszerben értékelünk (Szövegértés 40 pont, szövegalkotás 60 pont).az egy jeggyel értékelt dolgozat érdemjegyét mind az irodalom, mind a nyelvtan tantárgyhoz beírjuk. A szonettnél hosszabb memoritereket külön érdemjeggyel értékelünk, az annál rövidebb memoriter a szóbeli felelet részét képezi az értékelés szempontjából.(a memoriterek mennyisége: minden tanévben minimum három vers, valamint sor próza-és drámarészlet) Magyar nyelvbıl félévenként legalább egy témazáró dolgozatot íratunk. Félévenként legalább egy szóbeli felelete legyen minden tanulónak a kötelezıen elıírt négy érdemjegy egyikeként. Ebbıl a tárgyból a félévi és év végi osztályzat kialakítása a nyelvtani és a helyesírási részterületek figyelembe vételével történik. A helyesírás minden megfelelı terjedelmő (legalább egyoldalas, 32 soros) szövegalkotási feladatban értékelhetı. A helyesírási osztályzat kialakítása az érettségi követelmények adaptálásával történik. Évközi szövegalkotási feladatokban az elégtelen hibaponthatára 20 hibapont, a jelesé 6 hibapont. Mindkét tárgyból a témazáró dolgozat érdemjegye lényegesebben befolyásolja a végsı osztályzat kialakítását, mint az egy-egy óra tananyagából bizonyított tudás. Témazáró dolgozatnak csak azt tekintjük, amelyben legalább egy esszékérdés vagy igényes szövegalkotási feladat van. Önálló munkára, órai szereplésre, kiemelkedı versenyeredményre a szaktanár külön érdemjegyet adhat. Az érdemjegyek javítására indokolt esetben adunk lehetıséget, pl. hosszabb igazolt hiányzás vagy kevesebb érdemjegy esetén. Mindkét tárgyból az elégtelen félévzáró vagy év végi osztályzat megállapítása a mindenkori érettségi szabályzat alapján történik.

2 BIOLÓGIA Az eredményes elırehaladás egyik fontos elıfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenırzése és értékelése. A biológia órákon értékeljük a tanulók: - szóbeli megnyilvánulását, - írásbeli teljesítményét - manuális tevékenységét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek: - feleletek, - hozzászólások, képelemzések, - a tananyag feldolgozását segítı jó kérdések, - kiselıadások stb. Az írásbeli teljesítmények: - a munkafüzet feladatainak megoldása, - alkalomszerően készített feladatlapok megoldása, - feladatgyőjtemények válogatott feladatainak megoldása, - különféle tesztek megoldása stb. Manuális tevékenységek: - csoportosítás, rendszerezés, kísérletezés, - internethasználat, - laboreszközök használata stb. ÉNEK Az értékelés szóban és írásban történik. Az énekelt és ritmikai anyag esetében egyedül vagy néhány társával szóbeli számonkérés formájában értékelünk. A zenehallgatás és zenetörténeti anyag írásban, egyéni felelet esetében szóbeli formában kérhetı számon. FIZIKA A nagy osztálylétszámok és a szoros tananyag miatt elsısorban írásban kérünk számon, a tanév során legalább 6 alkalommal, amennyire csak lehet, ezt a félévek közt egyenlı arányban megosztva. - Nagyobb összefüggı fejezeteket végén összefoglalást követıen témazáró dolgozatot íratunk. Egy tanévben legkevesebb hármat. Ezek érdemjegyét kiemelten kezeljük az év végi osztályzat megállapításánál. - Ha valakinek minden témazáró dolgozata jeles, annak év végi osztályzata a többi érdemjegyétıl függetlenül jeles. - Ha valakinek egyik témazáró dolgozata sem elégtelen, nem kaphat elégtelen osztályzatot.

3 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Félévenként heti óraszám alapján 2 + 1, azaz 3 érdemjegy adása Írásos számonkérési forma: kisdolgozatok, félévenként egy nagydolgozat íratása. A nagydolgozatra egy érdemjegy adható. Évente minden tanuló esetében egy szóbeli felelet. Témáktól függıen szorgalmi feladatok adhatóak. A szorgalmi feladatra adott jegy nem egyenértékő a témazáró és a szóbeli felelet érdemjegyével Tesztek, feladatlapok megoldása Tematikus térképek összehasonlító elemzése Gyakorlati feladatok (kızetfelismerés) Győjtımunka (szorgalmi jegy) Napi sajtó, a tömegkommunikáció híreinek feldolgozása INFORMATIKA A tantárgy a tanulók munkájának speciális ellenırzését kívánja meg. Fontos, hogy helyesen állapítsuk meg az arányt az elméleti és a gyakorlati ismeretek számonkérése között. Van olyan témakör - pl. az informatika alapjai - amelynél a hagyományos feleltetés módszerét célszerő választanunk. Megtehetjük, hogy a kiemelkedı órai munkát, a tanultakon túl megmutatkozó tárgyi tudást egyénileg értékeljük. Témakörök lezárásakor írathatunk röpdolgozatot, tesztet papíron vagy számítógépen. Különösen a gyakorlati jellegő ismeretek kívánják meg a számítógépen történı számonkérést. Ezen módszer esetén az érdemjeggyel való minısítés feltétele, hogy a tanuló egyedül használhasson egy gépet. Fontos, hogy a tanulók gyakran kapjanak önállóan megoldható feladatokat. Ha házi- vagy szorgalmi feladatot adunk, biztosítanunk kell a délutáni gépidıt is tanulóink számára. Törekedjünk a tanulói önértékelés rendszerének kialakítására. Témazárót minden témakör végén íratni kell, hogy félévente legalább három osztályzata legyen a tanulóknak. A munkaközösség által közösen összeállított tesztek és gyakorlati feladatlapok esetén az elégséges osztályzat minimum 50%- os teljesítmény esetén jár.

4 KÉMIA Értékelési formák: Szóbeli: - kísérletek elmondása, jellemzése, értelmezése - fogalmak, törvényszerőségek számonkérése - anyagok kémiai, fizikai jellemzése, elıállítása, gyártása, felhasználása Írásbeli: - számítási feladatok, - kísérletek dokumentálása, elemzése, - reakcióegyenlet írása, - összefüggések elemzése, - gyártási folyamatok, - tesztek, - témazáró dolgozatok. Értékelési szempontok Szóbeli: tárgyi tudás, folyamatosan fejlıdı beszámolás az adott témáról a kémiai szaknyelv használatával, helyes magyar beszéddel Írásbeli: tárgyi tudás, rendezett, logikus elrendezés. Követelményszintek elégtelen: 39%-os teljesítményig elégséges: 40%-os teljesítménytıl közepes: 55%-os teljesítménytıl jó: 75%-os teljesítménytıl jeles: 90%-os teljesítménytıl A magasabb évfolyamba lépés javasolt feltétele: az írásbeli munkák legalább 40%-os átlagos teljesítése, legalább elégséges szóbeli teljesítményátlag. KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN A tanulói elımenetel ellenırzésének és értékelésének módja: az informatika tantárgyon belül félévente egy érdemjegy Megszerzésének feltételei: az órán való aktív részvétel és a témazáró dolgozat. 10. évfolyamon négy házi feladat- keresések az adatbázisokban-is befolyásolja a végsı osztályzatot A többi befogadó tárgynál a szaktanár és a könyvtárostanár egyeztetésén múlik az ellenırzés mikéntje

5 MATEMATIKA - A tanulók felkészültségének ellenırzésére döntıen az írásbeli ellenırzés különbözı típusait alkalmazzuk. Emellett évenként és tanulónként legalább egy szóbeli feleletet is biztosítani kell. - Az írásbeli ellenırzés típusai: - témazáró dolgozat, - témaközi összefoglaló dolgozat, - röpdolgozat. Témazáró dolgozatot minden nagy (a tantervben jelölt) témakör végén tervezünk, de évente legalább a heti óraszámmal egyenlı számú összefoglaló dolgozatot íratni kell. A témazáró dolgozat megírásának idıtartama 1 vagy 2 tanítási óra lehet. Témaközi összefoglaló dolgozatot egy nagy témakör önmagában lezárható részeinek összefoglalásakor javasolt íratni, 1 tanítási órának megfelelı idıtartamban. Röpdolgozatot az elızı 1-2 óra anyagából íratunk, kb. a szóbeli feleletek idıtartamában. Témazáró és témaközi összefoglaló dolgozatok estén a pontozásos értékelést javasoljuk. A teljesítmények érdemjeggyé történı átváltásánál a következı határokat javasoljuk: 0-29 % elégtelen % elégséges % közepes % jó % jeles Az osztályzat megállapításánál a témazáró dolgozat érdemjegyét kétszeres súlyozással, a többi érdemjegyet egyszeresen vesszük figyelembe. Témazáró és témaközi dolgozatot az egész csoporttal, míg röpdolgozatot egyénileg is írathatunk. Érdemjeggyel jutalmazhatunk órai szorgalmas munkát (vagy ennek bizonyíthatóan a nem tanulásból származó elmaradását), otthoni önálló munkát, projektmunkát is. A tanulók felkészültségének ellenırzését havi rendszerességgel, átlagosan legalább havi 1 érdemjegy adásával végezzük. Az osztályzatok megállapításánál az érdemjegyek súlyozott átlagát vesszük alapul. A kerekítés határát azonban módosíthatja a tanuló szorgalma, illetve az évközi teljesítmény változásának tendenciája. Az emeltszintő érettségire történı felkészítésben résztvevı diákok osztályzatát a két csoportban szerzett osztályzatoknak az óraszám szerint súlyozott átlagaként számítjuk. Mivel a tantárgyi követelmények elsajátításának elengedhetetlen feltétele az otthoni tanulás, gyakorlás, ezért a házi feladatok kijelölése minden órán ajánlott és ezek elkészítése minden tanuló számára kötelezı.

6 TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA A tanév során egy kötelezı témazárót írat a munkaközösség. Minimum minden tanulónak legyen két osztályzata. Törekedni kell egy-egy önálló feladat elvégzésére (riportkészítés, esszé egy társadalmi problémáról, tablókészítés, esetleg projektmunka) TÖRTÉNELEM Értékelés formái: - kiemelt feladat a szóbeli feleletek számának növelése - írásbeli számonkérés formái: kisdolgozat és témazáró, félévente egy témazáró kötelezı jelleggel - a 11. évfolyamon egy témazáró dolgozat az írásbeli érettségi mintájára - jegyek száma: minimum 3, a végsı osztályzat kialakításában a témazáró jegye nagyobb súllyal szerepel - órai munka értékelése - kiselıadás készítése (szorgalmi jegy) - otthoni kutatómunka, győjtımunka (évente egy otthoni feladat kötelezı minden tanulónak) - forráselemzés - grafikonok, táblázatok önálló elemzése - topográfia a szóbeli és írásbeli számonkérés során - iskolai történelmi háziversenyeken való részvétel (szorgalmi jegy)

7 ANGOL A végzett munka folyamatos értékelésének nagyon fontos szerepe van a tanítási folyamatban. Az ellenırzés folyamatos és idıszakos. Az értékelésben kerülni kell az egyoldalú írásbeliséget! A mérésének alapfeltétele, hogy az tartalmában és módszereiben összhangban legyen a tanulási folyamattal. Fontos tehát, hogy ne csak nyelvtani ismereteket mérjünk, hanem az egyes készségek terén elért fejlıdést is, a különbözı értési és kifejezési stratégiák alkalmazását stb! Ne a tanítási folyamat feladattípusait igazítsuk a mérési folyamat feladattípusaihoz, hanem az fordítva legyen. A receptív készségek /olvasás, hallás/ mérése esetén alapvetı, hogy értési stratégiákat csak ismeretlen szövegen lehet mérni, fontos, hogy a feladatok alapjául gondosan kiválasztott, esetleg adaptált, de mindenképpen autentikus szöveget használjunk. A produktív készségek /írás, beszéd/ mérése nem maradhat el! Mérési céllal végezhetünk szituációs feladatokat. Fontos, hogy a produktív készségek mérése esetén elıre rögzítsük, hogy milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk értékelni a teljesítményeket. Érdemjegyet csak olyan dolgozatra adjunk, amely összhangban van az általunk helyesnek vélt tartalmakkal és módszerekkel! A számonkérés tehát szóban és írásban történik. A tanár osztályzatokkal értékeli alkalmanként a diákok csoport- és pármunkában nyújtott teljesítményét, érdemjegy adható projektek elkészítésére, szorgalmi és házi feladatokra, órai munkára, versenyrészvételre, ill. az ott elért kiemelkedı eredményekre / különös tekintettel az elsı öt helyzetre/. Értékelési szempontok: szóbeli: - a kiejtés helyessége, - a beszédszándékok megvalósítása, - a helyes reagálás, - a kommunikatív cél teljesítése, - a beszédprodukció önállósága, - a beszédprodukció önállósága, - a beszéd folyamatossága, - a tanult szókincs használata, - a feladatmegoldási képesség szintje, - a nyelvhelyesség. írásbeli: - a kommunikatív cél teljesítése, - a tartalmi elemek értéke, - a mőfaji sajátosságok betartása, - a tanult szókincs használata, - az alapvetı szövegösszefüggés megteremtése, a szövegkohéziós elemek megléte, - nyelvhelyesség, - írásmő terjedelme, - a feladatmegoldási képesség szintje, - a kreativitás, - az együttmőködési készség a közös feladatok megoldása során, - az önálló tanulás képessége,

8 - a nyelvtudás továbbfejlesztésének képessége. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minısíteni kell! A tesztekben és a szódolgozatokban elért teljesítményt pontozzuk, és százalékban fejezzük ki, ennek alapján alakítjuk ki az osztályzatot: 0-49 % = elégtelen % = elégséges % = közepes % = jó % = jeles Az érettségi feladat típusainak értékelését az érettségi dolgozatok javítási útmutatója alapján történik. Ilyen jellegő feladatok a 9. évfolyamtól kezdve adhatók, ezek nehézségi fokának megállapításánál a tanulók addigi ismereteit figyelembe véve. Évente évfolyamonként egy ilyen közös dolgozatot is íratunk, ezeket fokozatosan közelítjük az érettségi vizsga követelményeihez. A teljesítmények értékelésében az osztályzatot jól egészítheti ki a tanár /írásban rögzített/ szöveges értékelése, amely a tanuló számára az "objektív" mérıszám mellett jelzi, hogy ı "szubjektíve", saját adottságaihoz képest hol tart, szorgalmával mire jutott, és lehetıséget ad az alapkészségekben elért szinteket külön-külön is értékelni, a nehézségekre rámutatni. Az írásbeli ellenırzés típusai: írásbeli felelet /röpdolgozat/, szódolgozat, feladatlapok kitöltése, nagydolgozat, házi feladat, projektek. A nagydolgozatok nagyobb tananyagegységet áfogó, mind a négy alapkészséges mérı komplex feladatsorok, otthoni munkára olyan feladat adható, amely az addig elsajátított tananyag alapján mind idıben, mind megoldhatóságát illetıen reálisan teljesíthetı. A félévi, ill. az év végi osztályzatok kialakításánál nem a jegyek átlagát vesszük figyelembe, a nagydolgozatok érdemjegyei 1,5-szer súlyosabbak, ezek piros színnel kerülnek az osztálynaplóba. törtjegy nem adható. A végsı osztályzatok megállapításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni fejlıdését. Évente egy közös dolgozatot írnak a tanulók. A tanulók felkészültségét havonta, heti 4 nyelvi óránál, ill. 6 óra esetén minimum egy írásbeli és egy szóbeli jeggyel minısítjük. Az írásbeli és szóbeli feleletekre egy jegy adható, ezek a végsı osztályzat kialakítása szempontjából egyenlı súllyal szerepelnek. Heti 4, ill. 6 órás nyelvi oktatásnál legalább 3 nagydolgozatot kell íratni. A próbaérettségi dolgozatok elbírálásánál az érettségi vizsga útmutatóját kell figyelembe venni. Az írásbeli dolgozatok kijavításának határideje 10 munkanap. A diákoknak lehetıséget kell biztosítani érdemjegyeik javítására ez azonban nem korlátozódhat csupán a félévi és év végi jegyek lezárását közvetlenül megelızı idıszakra, azt folyamatosan biztosítani kell. Nagyobb óraszámú hiányzás esetén /lásd iskolánk pedagógiai programjának iskolai szintő szabályozását!/ lehetıséget kell adni beszámolókra mind írásban, mind szóban nagyobb tananyagból is.

9 NÉMET A végzett munka folyamatos értékelésének nagyon fontos szerepe van a tanítási folyamatban. Az ellenırzés folyamatos és idıszakos. Az értékelésben kerülni kell az egyoldalú írásbeliséget! A mérésének alapfeltétele, hogy az tartalmában és módszereiben összhangban legyen a tanulási folyamattal. Fontos tehát, hogy ne csak nyelvtani ismereteket mérjünk, hanem az egyes készségek terén elért fejlıdést is, a különbözı értési és kifejezési stratégiák alkalmazását stb! Ne a tanítási folyamat feladattípusait igazítsuk a mérési folyamat feladattípusaihoz, hanem az fordítva legyen. A receptív készségek / olvasás, hallás/ mérése esetén alapvetı, hogy értési stratégiákat csak ismeretlen szövegen lehet mérni, fontos, hogy a feladatok alapjául gondosan kiválasztott, esetleg adaptált, de mindenképpen autentikus szöveget használjunk. A produktív készségek /írás, beszéd/ mérése nem maradhat el! Mérési céllal végezhetünk szituációs feladatokat. Fontos, hogy a produktív készségek mérése esetén elıre rögzítsük, hogy milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk értékelni a teljesítményeket. Érdemjegyet csak olyan dolgozatra adjunk, amely összhangban van az általunk helyesnek vélt tartalmakkal és módszerekkel! A számonkérés tehát szóban és írásban történik. A tanár osztályzatokkal értékeli alkalmanként a diákok csoport- és pármunkában nyújtott teljesítményét, érdemjegy adható projektek elkészítésére, szorgalmi és házi feladatokra, órai munkára, versenyrészvételre, ill. az ott elért kiemelkedı eredményekre /az elsı öt helyezettre különös tekintettel/. Értékelési szempontok: szóbeli: - a kiejtés helyessége, - a beszédszándékok megvalósítása, - a helyes reagálás, - a kommunikatív cél teljesítése, - a beszédprodukció önállósága, - a beszédprodukció önállósága, - a beszéd folyamatossága, - a tanult szókincs használata, - a feladatmegoldási képesség szintje,

10 - a nyelvhelyesség, írásbeli: - a kommunikatív cél teljesítése, - a tartalmi elemek értéke, - a mőfaji sajátosságok betartása, - a tanult szókincs használata, - az alapvetı szövegösszefüggés megteremtése, a szövegkohéziós elemek megléte, - nyelvhelyesség, - írásmő terjedelme, - a feladatmegoldási képesség szintje, - a kreativitás, - az együttmőködési készség a közös feladatok megoldása során, - az önálló tanulás képessége, - a nyelvtudás továbbfejlesztésének képessége. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minısíteni kell! A tesztekben és a szódolgozatokban elért teljesítményt pontozzuk, és százalékban fejezzük ki, ennek alapján alakítjuk ki az osztályzatot: 0-49 % = elégtelen % = elégséges % = közepes % = jó % = jeles A teljesítmények értékelésében az osztályzatot jól egészítheti ki a tanár /írásban rögzített/ szöveges értékelése, amely a tanuló számára az "objektív" mérıszám mellett jelzi, hogy ı "szubjektíve", saját adottságaihoz képest hol tart, szorgalmával mire jutott, és lehetıséget ad az alapkészségekben elért szinteket külön-külön is értékelni, a nehézségekre rámutatni. Az írásbeli ellenırzés típusai: írásbeli felelet /röpdolgozat/, szódolgozat, feladatlapok kitöltése, nagydolgozat, házi feladat, projektek. A félévi, ill. az év végi osztályzatok kialakításánál nem a jegyek átlagát vesszük figyelembe, a nagydolgozatok érdemjegyei 1,5-szer súlyosabbak, ezek piros színnel

11 kerülnek az osztálynaplóba. törtjegy nem adható. A végsı osztályzatok megállapításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni fejlıdését. A tanulók felkészültségét heti 2 nyelvi óra esetén havonta minimum egy jeggyel minısítjük, heti 3 és 4 nyelvi óránál minimum egy írásbeli és egy szóbeli jegyet adunk. Az írásbeli és szóbeli feleletekre egy jegy adható, a végsı osztályzat kialakítása szempontjából egyenlı súllyal szerepelnek. Heti 2 órás nyelvtanulás esetén minimum 2 nagydolgozat, heti 3 és 4 órás nyelvi oktatásnál legalább 3 nagydolgozatot kell íratni. Az írásbeli dolgozatok kijavításának határideje 12 munkanap. A diákoknak lehetıséget kell biztosítani érdemjegyeik javítására, ez azonban nem korlátozódhat csupán a félévi és év végi jegyek lezárását közvetlenül megelızı idıszakra, azt folyamatosan biztosítani kell. Nagyobb óraszámú hiányzás esetén /lásd iskolánk pedagógiai programjának iskolai szintő szabályozását!/ lehetıséget kell adni beszámolókra mind írásban, mind szóban nagyobb tananyagból is. RAJZ Ellenırzés, értékelés - Füzetvezetés ellenırzése, órai munka értékelése, felelés - Témakörönkénti számonkérés dolgozat formájában - Házi feladatok kiértékelése