3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Átírás

1 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia A felsoktatási intézmények mint regionális tudásközpontok hálózati együttmködése az életen át tartó tanulásban Miskolci Egyetem Felnttképzési Regionális Központ április Vitaindítók 3rd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference The Lifelong Learning Networking Cooperation of Higher Education Institutions as Regional Knowledge Centres University of Miskolc, Hungary Regional Adult Education Centre April 2007 Discussion Primings

2 Felels kiadó/published by: MELLearN-Felsoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület az EULLearNDis European University Lifelong Learning Network támogatásával CP LT-ERASMUS-TND Produced with the support of the European Community in the framework of EULLearNDis, the European University Lifelong Learning Network Dissemination Project CP LT-ERASMUS-TND The contents of this project do not necessarily reflect the position of the European Community, nor do they involve any responsibility on its part. Szerzk/Authors: Prof. Dr. Victor de Kosinsky Sum István Dr. Szcs András Dr. Veres Pál Dr. Wachtler István Fordította/Translated by: B. Varga Éva Szabóné Papp Judit Angol nyelvi lektor/english Language Reviser: John Braidwood Szerkesztette/Edited by: Dr. Kálmán Anikó Technikai szerkeszt/techical editor: Gottfried J. Beáta Borítóterv/Coverdesign: Pálóczi Zsolt ISBN Nyomda/Press: REXPO KFT. A konferencia vitaindító anyaga sem könyv, sem elektronikus formában nem másolható, nem terjeszthet. Saját célra és nem kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzk engedélyét kell kérni. Debrecen,

3 TARTALOMJEGYZÉK Prof. Dr. Victor de Kosinsky A. szekció: EULLearNDis European University Lifelong Learning Dissemination... 4 Sum István B. szekció: Szakképzés és Felsoktatás Dr. Veres Pál B. szekció: Szakképzés és Felsoktatás Dr. Wachtler István C. szekció: A felntt-továbbképzés szerepe az észak-magyarországi régióban Dr. Szcs András D. szekció: Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong-learning támogatására Prof. Dr. Victor de Kosinsky Section A: EULLearNDis European University Lifelong Learning Dissemination István Sum Section B: Vocational Training and Higher Education Dr. Pál Veres Section B: Vocational Training and Higher Education Dr. István Wachtler Section C: The Role of Adult Continuing Education in the North Hungarian Region Dr. András Szcs Section D: Modern Teaching and Learning Environments Supporting LLL

4 A.szekció: EULLearNDis EUROPEAN UNIVERSITY LIFELONG LEARNING DISSEMINATION Témafelels: Dr. Kálmán Anikó, Debreceni Egyetem MELLearN titkár Vitaindítót készítette: Prof. Dr. Victor de Kosinsky, EULLearN Management szakért, Belgium EULLearN Az EULLearN és az EULLearN népszersítésének éve Az élethosszig tartó tanulás hosszú évek óta viták és fejlesztési tevékenység tárgya. Napjainkban azonban az Unió állampolgárai minden eddiginél nagyobb mértékben igénylik mind a tudásalapú társadalom elnyeinek igénybevételéhez, mind a kihívásainak való megfeleléshez szükséges tudás és kompetenciák megszerzését. Amennyiben mindenki számára hozzáférhetvé válnak, az oktatás és a folyamatos tanulás magasabb szintjei lényeges mértékben járulhatnak hozzá az egyenltlenségek csökkentéséhez és a kirekesztdés elkerüléséhez. Ez azonban alapvet kérdéseket vet fel abban a tekintetben, hogy a hagyományos oktatási és képzési rendszerek felszereltsége mennyire képes lépést tartani a körvonalazott elvárásokkal. Az Európai Bizottság Az élethosszig tartó tanulás európai terének megvalósítása cím állásfoglalását követve az interdiszciplináris jelleg EULLearN, az Európai Egyetemek Élethosszig Tartó Tanulási Hálózata az egyetemi szint élethosszig tartó tanulást lehetvé tev egységes stratégiák és gyakorlati módszerek feltárásának célját tzte ki maga elé, arra törekedve, hogy a meglev erforrásokat koncentráltabb és gazdaságosabb módon használjuk fel. A hagyományos rendszereket oly módon kell átalakítanunk, hogy sokkal nyitottabb és rugalmasabb módon tegyék lehetvé a hallgatók számára, hogy megtalálják a szükségleteiknek és érdekldésüknek megfelel egyéni tanulási módokat, s így életük folyamán egyenl esélyeket élvezhessenek. Akcióterv-javaslat született arról, hogy az európai dimenziójú élethosszig tartó tanulás kiépítéséhez minden szinten stratégiai támogatást nyújtsunk. 4

5 Az EULLearN az Európai Egyetemek Élethosszig Tartó Tanulást Támogató Tematikus Hálózata, amely a litván ISM Üzleti és Közgazdasági Egyetem koordinálásával, a 32 ország 112 partnerintézménye közt létrejött Socrates intézményi szerzdés keretei között mködik. Ez a Tematikus Hálózat a bevált módszerek és tapasztalatok cseréjét, valamint a közös problémák, ötletek és prioritások feltárását három tematikus munkacsoportjának (EULLearN TTG) tevékenységén keresztül segíti el: TTG A ( A munkacsoport) LLL módszerek, tanulási környezet, alaptananyagok, tanulási segédanyagok Vezet: Dr Helka Urponen, Lapp Egyetem, Finnország. helka.urponen@ulapland.fi Célkitzések: - Innovatív, webalapú adatbázis kifejlesztése az élethosszig tartó tanulás témakörében az oktatási menedzsment, a tanárok és egyéb végfelhasználók számára. - Közös európai mesterképzési program kidolgozása Az élethosszig tartó tanulás szerepe a regionális fejlesztésekben címmel. - Az európai egyetemek továbbképzési igazgatói számára összeállított e-kézikönyv átdolgozása. TTG B ( B munkacsoport) Az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatai és az európai együttmködés Vezet: Dr Kálmán Anikó, Debreceni Egyetem, Magyarország. kalmanak@lifelong.hu Célkitzések: - Az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatai tevékenységének fejlesztése és kibvítése. - Összehasonlító tanulmány elkészítése az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatairól. 5

6 - Esettanulmányok gyjtése és közreadása a partnerországok hálózatainak fejlesztésérl. - EULLearN TTG B szemináriumok szervezése a felsoktatási intézmények, valamint a nem felsoktatási jelleg, társadalmi-gazdasági partnerek közti együttmködésrl. TTG C ( C munkacsoport) Akkreditáció, összehangolás, munkatapasztalatok beszámítása (APEL), Európai Kreditszerzési és -átszámítási Rendszerek az élethosszig tartó tanulásban Vezet: Dr Aune Valk, Tartui Egyetem, Észtország. aunevalk@ut.ee Célkitzések: - Lehetség megteremtése az egyetemi LLL-lel kapcsolatos harmonizálásra és kreditbeszámításra (TUNING, ECATS) vonatkozó tapasztalatcserére. - Munkatapasztalatok beszámításával (APEL) kapcsolatos szemináriumok szervezése az európai szint és egyes országokon belüli élethosszig tartó tanulási programok segítése céljából. - Kiadvány összeállítása és kiadása a munkatapasztalatok beszámításával (APEL) kapcsolatos aktuális európai kérdésekrl abból a célból, hogy az egyes európai országokban az ezzel kapcsolatos ismereteket bvítsük és a módszer használatát terjesszük. Az EULLearN népszersítésének éve Az EULLearn Év az EULLearNDis - akcióinak célja az, hogy az élethosszig tartó tanulás európai terének létrehozása érdekében lerövidítsük az elméleti tudástól a gyakorlati alkalmazásig vezet utat. Az élethosszig tartó tanulás az együttmködést minden szinten hathatósan képes elsegíteni. Azáltal, hogy a hálózati partnerek és kockázatviselk körében népszersíti az élethosszig tartó tanulás terén jelenleg uralkodó elveket, elsegíti a gondolkodásmód alapvet megváltoztatására irányuló igény kielégítését, továbbá az európai élethosszig tartó tanulási tér harmonizációja 6

7 érdekében a tények és fogalmak megértését a gyakorlati tevékenységgel köti össze. Az EULLearN számos olyan kiadványt készített, amelyek az élethosszig tartó tanulás európai fejlesztése céljából igen értékesek, ilyen például a WELL, az E-kézikönyv menedzserek számára, valamint az APEL-kézikönyv, ezeknek a kiadványoknak a terjesztése azonban csak nemrégiben kezddött meg. Így a különféle népszersít tevékenységek és módszerek alkalmazása révén az EULLearnDis elsegíti az EULLearN eredményeinek/termékeinek az oktatási-tanulási folyamatba való beépítését, az élethosszig tartó tanulás területén tevékenyked más Socrates Tematikus Hálózatoknak a terjesztési tevékenységbe való bevonását, az Európai Konföderáció létrehozásával hozzájárul az egyes országok LLL hálózatainak fejldéséhez és az LLL területén elsegíti az európai együttmködést. Folytatjuk a Hálózat által elállított anyagok és bevált módszerek terjesztését a Hálózat európai kockázatviseli az egyetemek (tanárok, diákok), a kormányzati testületek, az üzleti szféra, a nem kormányszint szervezetek és az Európai Bizottság körében. Ez oly módon járul hozzá az élethosszig tartó tanulás európai terének kibvítéséhez, hogy tudatosítja az EU szociális, politikai, technológiai, kulturális és gazdasági, valamint versenyképességet érint célkitzéseit, amelyek a Hálózat tevékenységének vezérfonalát jelentik. Az EULLearNDis általános célkitzése az, hogy elmélyítse az egyetemi és nem felsoktatási partnereknek a tanulás és a bevált módszerek fejlesztésével, közkinccsé tételével és terjesztésével kapcsolatos tudatosságát és növelje azokban való részvételét; elsegítse a partneregyetemek LLL struktúráinak összehangolását, valamint a Socrates programon belül és azon túl is elmozdítsa a más projektekhez való kapcsolódást. Az LLL módszerek, tanulási környezet, alaptananyagok, tanulási segédanyagok területét illeten a konkrét célkitzések a következk: A WELL elnevezés, LLL célját szolgáló innovatív, web alapú adatbank terjesztése, népszersítése a vezetk, tanárok és más LLL végfelhasználók körében. Közös európai mesterprogram indítása. Az Európai Egyetemi Továbbképzési Menedzser E-kézikönyv terjesztése. 7

8 Az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatai és az európai együttmködés területét illeten a konkrét célkitzések a következk: Az egyes országok hálózatainak fejlesztése és további kiterjesztése, bevonásuk az EULLearN eredményeinek terjesztésébe; Az egyes országok LLL hálózatairól készült összehasonlító tanulmány terjesztése; Az egyes országok hálózatainak fejldésérl készült esettanulmányok partnerországokban való terjesztése. Az LLL akkreditáció, összehangolás és munkatapasztalat-beszámítás (APEL) területét illeten a konkrét célkitzések a következk: Az egyetemi élethosszig tartó tanulás összehangolásával kapcsolatos elképzelések és gyakorlati megoldások terjesztési lehetségének megteremtése; Szemináriumok és konferencia szervezése a döntéshozók számára az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos európai és országos stratégiákat támogató munkatapasztalat-beszámításról (APEL); Az APEL aktuális problémáiról összeállított kézikönyv terjesztése Európában, lehetséget teremtve arra, hogy a különböz európai országokban, fleg Közép-Kelet-Európában bvítsük az APEL ismeretét és használatát. Új terjesztési tevékenység elindítása a FELLOWS (Európai Élethosszig Tartó Tanulási Szervezetek Együttmköd Konföderációja) létrehozása a következ konkrét célkitzésekkel: A hálózat tevékenysége folyamatosságának biztosítása a Socrates támogatás csökkentése, illetve megsznése után; A jelenleg mköd országos LLL hálózatok tevékenységének támogatása, a tapasztalatok és bevált módszerek közkinccsé tétele; A projekten belüli partneri/hálózati együttmködés kibvítése a Socrates-finanszírozás ideje alatt és azon túl. 8

9 A munkatapasztalaton alapuló tanulás beszámítása az európai egyetemek gyakorlatában (APEL- kézikönyv 2006) Szerkesztette Aune Valk, Consuelo Corradi, Arnaud Haeringer, Norman Evans Miért érdemes tördni az elzetes munkatapasztalaton alapuló tudás beszámításával (APEL)? Mai feladatom az, hogy bemutassam a könyvet és meggyzzem önöket arról, hogy a munkatapasztalaton alapuló tanulási szint felmérése (APEL) az ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS kulcsfontosságú összetevje, amit nagyon komolyan kell vennünk. Ennek számos oka van, amelyek közül kettt szeretnék kiemelni. Nem szükséges önök eltt újra elmondanom, hogy a felsoktatás egésze változásban van; az irányítás, az oktatói gárda és mindenekfelett a hallgatók, de egy dolog teljesen világos akár tetszik nekünk, akár nem, a bizonyítványok korát éljük. A képesítés az, ami számít. Az APEL pedig számos ponton kapcsolódik a képesítésekhez. A második okom arra, hogy önöket arra kérjem, vegyék komolyan az APELt, az, hogy napjainkban csaknem korlátlan lehetségek nyílnak a tanulásra. A formális oktatási rendszer monopóliuma megsznt. Az Internet a nap 24 órájában, az egyén kívánságának megfelelen biztosítja a tanulás lehetségét. A felsoktatás területét kezdik meghódítani a magánkézben lev, profitorientált intézmények a University of Phoenix-et például jegyzik a new yorki tzsdén. Az egyetemek által helyben kínált APEL-lehetségek viszont bizonyos esetekben olyan vonzóert jelenthetnek, amellyel a webhelyek nem tudnak versenyezni. Ha ezt a két dolgot együttesen mérlegeljük, világossá válik az egyetemeket mint intézményeket érint fenyegetés. Az APEL csökkenti a veszteségeket is. Nk és férfiak ezrei járják a városok utcáit és dolgoznak a falvakban anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy munkájuk és életük folyamán olyan tudást és készségeket szereztek meg, amelyek az oktatásban is értékelhetk. Viszont nincsen róluk papírjuk, így hivatalosan nem tudják hasznukat venni. Az újrakezdk, a késn érk, 9

10 az elrelépés lehetségeit keresk a munkavállalók közül sokan jóval a képességeik alatti munkát végeznek -, és azok, akik egyszeren csak felsoktatási tanulmányokat szeretnének folytatni, nos, k alkotják többek között azokat a csoportokat, amelyeket az APEL kiszolgálni képes. Az APEL ezeknek a férfiaknak és nknek kínál lehetséget arra, hogy tudásukat és képességeiket oly módon érvényesítsék, hogy arra felsoktatási képesítést kaphassanak. Az APEL megbízhatósága és érvényessége, az, hogy a legszigorúbb követelményeknek is képes eleget tenni, ma már nemzetközi szinten is bizonyított. Szó sincs arról, hogy az APEL a képesítések megszerzésének valamifajta könny, slampos módját kínálná. Arra a felismerésre épül, hogy a nem formális körülmények között, a gyakorlatban megszerzett ismeret is egyenérték lehet a tantermekben megszerzett tudással. A könyv elkészítésekor abból indultunk ki, hogy az APEL az oktatási szolgáltatások kiszélesítésének gazdag és sokrét lehetségeit kínálja. A 11. részben felsorolt gyakorlati példák megersítik ezt az állítást. Finnországban a gyakorlattal rendelkez iparosok a gyakorlati munka során megszerzett tudást beszámíttathatják tanári képesítés megszerzésénél. Olaszországban a közhasznú, nem profitorientált munkavégzés bizonyos fajtái beszámíttathatók a diplomába. Észtországban az APEL csak a posztgraduális kurzusokra való felvételnél alkalmazható. Az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában az APEL alkalmazható a felsoktatási programokba való felvételnél, illetve az els vagy másoddiplomába kreditként beszámíttatható. Franciaország egyedülálló abból a szempontból, hogy ott teljes diploma szerezhet APEL-lel. Reméljük, hogy ily módon példákon keresztül mutathatjuk meg, mi mindent lehet tenni ezen a téren, s ösztönözhetjük az intézményeket arra, hogy kidolgozzák az APEL alkalmazásának saját körülményeikhez ill módjait. A lényeg az, hogy az APEL alkalmazására nincs egyedül üdvözít recept. Ez az oka annak, hogy a 11. rész a könyv leghosszabb fejezete. Az 1. rész bemutatja az APEL kezdeti korszakának történeti hátterét az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában, valamint az APEL egyes pedagógiai vonatkozásait. A 11. rész összefoglalja az APEL-lel kapcsolatos kulcskérdéseket azok számára, akik ténylegesen szeretnének eljutni az ismerettl a cselekvésig. Victor de Kosinsky szavait és Stephen Adam fejezetzáró mondatait idézve 10

11 A megvalósítás (beszámítás) eszközei nagyrészt megvannak. Már csak arra van szükség, hogy szembenézzünk a napjaink új oktatási világa által kínált lehetségeket. A terminológia és a definíciók egységesítése lehetetlen volt, mivel a kötetbe felvett publikációk ehhez túl változatosak és sokrétek. A fejezetek egyes esetekben formájukat és tartalmukat tekintve átfedik egymást, máskor eltérnek. Az érdekldés tárgyának megfelelen sorban egymás után is olvashatók, de lehet ugrani is köztük. Ahogy John Berry írta, a sokféleség az életnek olyan ténye, amely a napjaink pszichológiai, szociális, kulturális és politikai kérdéseivel foglalkozók számára vagy különlegesen izgalmas, mint a fszerek vagy irritáló (Berry 1997, 138). Az élethosszig tartó tanulás terén az APEL ilyen: különlegesen izgalmas vagy irritáló. 11

12 Élethosszig tartó tanulás az európai egyetemeken Menedzser Kézikönyv Az EULLearN az Európai Egyetemek Élethosszig Tartó Tanulási Hálózata az EU Socrates-Erasmus programja által finanszírozott projekt, melynek célja kialakítani az élethosszig tartó tanulás (angol rövidítés: LLL) európai terét elssorban a felsoktatásban, a koherens stratégiák és a gyakorlatban használható eszközök definiálása és feltárása útján. Az EULLearn tevékenységének célja a hagyományos rendszerek lényegesen nyitottabbá és rugalmasabbá tétele, valamint az egyenl esélyek elve érvényesülésének elsegítése abból a célból, hogy az egyének életük folyamán végig megtalálhassák az igényeik és érdekldésük kielégítésére alkalmas oktatási lehetségeket. Jelen e-publikáció az Európai Egyetemi Élethosszig Tartó Tanulás: Menedzser Kézikönyv gyakorlati útmutató az európai egyetemek LLL menedzsmentjéhez, amely képzési formát gyakran felsfokú továbbképzésnek is neveznek. A Kézikönyv 31 európai ország szakérti együttmködésének eredménye, s hasznosítja az LLL területen szerzett tapasztalatokat, gyakorlatot és tudást, amit egyaránt tükröznek a fontosabb menedzsment témakörökre vonatkozó írások, valamint az a több mint 70 esettanulmány, amelyek az LLL területen bevált legjobb európai módszereket mutatják be. Az új (4.) kiadás bemutatja azt a fejldést, ami az európai felsoktatásban és az LLL területén végbement, így például az élethosszig tartó tanulás európai stratégiáját; az Európai Kreditátszámítási Rendszert (ECTS); a Bologna-folyamatot, az AP(E)L-t (elzetes munkatapaszalaton alapuló tudás felmérése); az e-learninget és az ICT-t (Információs és Kommunikációs Technológia), a regionális fejlesztési tevékenységeket, valamint a regionális, országos, európai szint, továbbá nemzetközi együttmködést az élethosszig tartó tanulás területén. A szöveget alaposan átdolgozták, új szerzk írásai is kerültek bele, az esettanulmányok csaknem fele új, a többit pedig aktualizálták. A Kézikönyv új formátumú: a web-es megjelenítés könnyebbé teszi az olvasó számára mind a hozzáférést, mind az t érdekl témák megtalálását. A Kézikönyv nemcsak az LLL stratégia kidolgozói és menedzserei számára készült, hanem mindazon diákok és tanárok számára is, akik résztvevi a számos LLL- és e-learning kurzusnak. Bár a kiadvány alapveten az 12

13 egyetemek számára íródott, a kézikönyv számos része a felnttképzés egyéb szerepli számára is hasznos, így például a munkaadók, az LLL terén mköd vállalkozások, szakmai és önkéntes (civil) szervezetek számára. A Kézikönyv bemutatja azokat a felsoktatást érint kihívásokat, amelyekkel az LLL fejlesztési területen a megfelel stratégia és gyakorlat kialakítása érdekében a szakembereknek a jövben szembe kell nézniük. Megkísérli feltárni azokat a lehetségeket, amelyekkel a felsoktatási LLL segíteni tudja a tudásalapú társadalom kialakítását. Vizsgálja azon programok és szolgáltatások sorát, amelyek segítik az egyéneket, a vállalkozásokat és a társadalmat, és forrásul szolgál a bevált módszerek és tapasztalat kicseréléséhez. Azáltal, hogy egész Európára kiterjed ismereteket és szakmai tapasztalatokat mutat be, a kiadvány hasznos adalékot nyújt az Európai Bizottság bevált módszereket ismertet adatbázisához is. A Menedzser Kézikönyv fejezeteinek szerzi: Helka Urponen, Valerie Mitchell, Mick Brennan, Danguole Rutkauskiene, Frank Moe és Rob Mark. Az LLL menedzsment tevékenységen belül a következ f témaköröket dolgozzák fel: 1. Az Egyetemi Élethosszig Tartó Tanulás Stratégiája: Áttekintés 2. Az Élethosszig tartó Tanulás Stratégiája 3. Regionális Fejlesztés és az Egyetemi Élethosszig Tartó Tanulás Menedzsmentje 4. Szervezeti felépítés 5. Az E-learning Menedzsmentje 6. Marketing 7. Szakembergárda, szakemberek képzése 8. Pénzügyi menedzsment 9. Minségbiztosítás 10. Kitekintés a jövbe: az egyetemek és az élethosszig tartó tanulás az új Európában. Egész Európából összesen több mint 120 szerz több mint 70 esettanulmányt ad közre a fenti témákban, bemutatva ezzel az LLL gazdag és sokszín európai gyakorlatát és menedzsmentjének módszereit. Az esettanulmányokon keresztül a kézikönyv példákat mutat be arról, hogyan reagálnak az európai egyetemek azokra az új gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és környezetvédelmi kihívásokra, amiket az új Európa és 13

14 a tudásalapú társadalom támaszt. Mindez változásokat jelent a politika, a regionális fejlesztési projektek, az ICT stratégiák, a szervezeti felépítés, a regionális és az európai szint együttmködés, a marketing, a tananyagfejlesztés, a tanítás és a tanulás, a minségbiztosítási és akkreditációs modellek terén és még sok minden másban is. Néhány esettanulmány a nem-felsoktatási LLL területrl származik. Összefoglalva: a Kézikönyv az LLL stratégia kidolgozói és a gyakorlati szakemberek számára új ötletek sokaságát és a változtatás módszereit mutatja meg. (TRANSLATED BY LASZLO SARKOZI) 14

15 B. szekció: SZAKKÉPZÉS ÉS FELSOKTATÁS Témafelels: Sándorné Dr. Kriszt Éva, Budapesti Gazdasági Fiskola Vitaindítót készítette: Sum István, Magyar Posta Zrt. Oktatási Központ A felhasználók igényeinek megfelelen alakítani a szakképzést! A gazdaság fejldésének alapfeltétele, hogy a szakmastruktúra a foglalkoztatási struktúra és a munkahelyi struktúra összhangban legyen és együtt mozogjon. A képzés mindig a jövre készít fel, tehát a jelenlegi képzési/szakma struktúrának a jövbeli foglalkoztatási és munkahelyi struktúrának kell megfelelni. Ahhoz, hogy az illeszkedés nagyobb inkongruencia nélkül megvalósuljon, közép és hosszú távú foglalkoztatási elrejelzésekre van szükség, illetve rugalmasabb, gyorsabb reagálású szakképzésre. Ma a foglalkoztatáspolitika csak rövid távú munkaerprognózisokat készít, a gazdaság szerepli is rövid- és esetlegesen középtávú tervekkel rendelkeznek. A magyar gazdaság ersen a nemzetközi hatások alatt áll, a konjunktúrát és a dekonjunktúrát nem képes befolyásolni, állandó alkalmazkodási kényszerben van. Illeszkedési probléma a szakképzés tartalmának mit tanítsunk, klasszikus oktatási kérdés, meghatározása, olyan tartalomé, amely megfelel a foglalkoztatási csoportok, a munkahelyek azonnali és jövbeni igényének. Az illeszkedés érdekében a tartalmakat a munkakörelemzések, kompetencia vizsgálatok alapján célszer meghatározni. A Kormány 2005-ben stratégiát (1057/2005. kormányhatározat) dolgozott ki annak érdekében, hogy olyan szakképzési intézkedéseket alapozzon meg, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növeléséhez, a fenntartható fejldés biztosításához. A fejldés egyik legjelentsebb erforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A szakképzési stratégia, a humánerforrás fejlesztése és a lakosság szakmai képzettségének növelése érdekében három f célt fogalmaz meg: Minségi szakképzést mindenkinek! Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! Fejlettebb információs rendszert! 15

16 Mai témánk szempontjából az els célkitzéssel foglalkozunk. A minségi szakképzés biztosításában alapvet követelmény, hogy a felhasználók igényeinek feleljen meg a szakképzés. A Kormányhatározat így fogalmaz: Olyan szakképzési rendszer mködtetése a cél, amely a munkaerpiaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével állandóan alkalmazkodni tud a munkaerpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat és kivívja a megrendelk elégedettségét. Ha a bevezetésben megfogalmazottakat és a Kormányhatározat célkitzéseit egybevetjük a gyakorlattal, láthatjuk, hogy elengedhetetlen, hogy a szakképzésben és véleményem szerint a felsoktatásban is, ahol az üzleti szféra számára szakképzett diplomások képzése folyik dolgozók ismerjék a vállalatok humánerforrás kezelésével kapcsolatos bels életét, pontosan tudják, hogy az általuk képzetekkel szemben milyen elvárások vannak, és azok milyen vállalati politikák alapján fogalmazódnak meg. A Kormányhatározat bevezetjében szerepl megállapítás, azaz a fejldés egyik legjelentsebb erforrása a szakképzett munkavállaló a vállalatok bels életére is igaz. Ha megvizsgáljuk, hogy mit tekintettek a vállalatvezetk a stratégiai sikertényeznek, láthatjuk, hogy míg az 50-es években a termelés fejlesztése a f sikertényez, a 60-as években a marketing, a 70-es években a stratégiai tervezés, a 80-as években a minségfejlesztés, a 90-es években a vevközpontúság, addig az ezredforduló óta a tudás és az azt hordozó humán tke milyensége, fejlesztése a f sikertényez. Ettl az idszaktól kezdve beszélhetünk tudásmenedzsmentrl, tudásalapú vállalatokról, stb. Ez azt is jelenti, hogy ma az üzleti stratégia hagyományos elemei (termelés, marketing, pénzügy, beruházás) közé beemeldött a humán terület is. Vagyis a humánstratégia a vállalati stratégia integráns része, az üzleti siker egyik f záloga. A legtöbb vállalatnál a humánstratégia és ebben a humánerforrás f feladata: az üzleti stratégia megvalósítása érdekében a megfelel számú, összetétel, képzettség, motivált és elkötelezett munkaer biztosítása. Ehhez a rendelkezésre álló eszközök: toborzás kiválasztása fejlesztés, képzés karriertervezés, utánpótlás-tervezés leépítés, elbocsátás, stb. Annak érdekében, hogy ezek az eszközök mködtethetk legyenek, szükség van egy keretre, amelyben értelmezhetk a megfelel számú, 16

17 összetétel, képzettség, motivált, elkötelezett követelmények, ez a keret pedig a munkaköri rendszer. Munkaköri rendszert több eljárási módon lehet létrehozni, azonban közös elemük, hogy munkakörökre építenek, és meghatározzák a munkaköri elvárásokat, általában három területen: képzettség képesség készség. Vagyis a munkaköri követelmények kompetencia-alapúak, és komplex módon fogalmazzák meg az elvárásokat. Ezek az elvárások megismerhetk, a képzésnek úgy kell felkészíteni a fiatalokat (vagy felntteket), hogy minél inkább meg tudjanak felelni ezen elvárásoknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságkutató Intézete felmérte, hogy a munkáltatók milyen konkrét elvárásokat fogalmaznak meg a pályakezdkkel szemben. Ez a felmérés igazolta, hogy a megközelítés komplex kell, hogy legyen, a vállalatok üzleti céljaiknak megfelelen hozzák meg döntéseiket. A következ szempontokat vizsgálják, amikor pályakezd alkalmazásáról döntenek: A pályakezd személyisége, munkához való viszonya. A munka világának megtapasztalása. Önismeret, tudatosság és felelsségtudat. Tudatos karrierépítés: Tudja, hogy mivel akar foglalkozni. Reális elvárások. Csapatmunka, kommunikációs készség. Konfliktusmegoldó készség. Szakmai gyakorlati jártasság és elméleti alapok Fentiekben leírtak arra mutatnak, hogy azok az erfeszítések, amelyeket az Európai Unió tagállamai tesznek annak érdekében, hogy oktatási és képzési rendszerüket a tudásalapú társadalom követelményeihez és a foglalkoztatási szint és minség emeléséhez igazítsák, összhangban vannak a vállalatok humánerforrás-gazdálkodási- és fejlesztési elveivel. A kialakítandó Európai és az azzal összhangban lév Nemzeti Képesítési Keretrendszer alapelve, hogy a referenciaszintek leírása tanulmányi eredményeken alapul, amely alatt egy állítás értend arról, amit a tanuló egy tanulási folyamat végén ért és képes elvégezni. A tanulási eredmények így a tudás, a készségek és a kompetencia kombinációjaként jelennek meg. Ez összhangban van a vállalatoknál alkalmazott rendszerekben megfogalmazott elvárásokkal. A most a kifejlesztés és bevezetés alatt álló OKJ is ezeket az elveket követi, így biztosítható, hogy a vállalati 17

18 humánerforrás-gazdálkodással foglalkozó szakemberek és a szakképzésben dolgozók egy nyelvet beszéljenek, és közös céljaikat elérjék. 18

19 B. szekció: SZAKKÉPZÉS ÉS FELSOKTATÁS Témafelels: Sándorné Dr. Kriszt Éva, Budapesti Gazdasági Fiskola Vitaindítót készítette: Dr. Veres Pál, Oktatási és Kulturális Minisztérium A gazdaság és a felsoktatás kapcsolata, a felsoktatás, mint gazdasági-üzleti tevékenység aktuális kérdései A felsoktatási rendszert a modern vegyes gazdaság meghatározó alrendszereként értelmezzük. Az oktatáskutatás számos szempontból mutatta be az oktatás és a gazdaság közötti kölcsönhatás rendszerét. Ma, amikor tudástársadalomról, a humán tkérl, mint a modern gazdaság meghatározó erforrásáról beszélünk, az oktatás és a kutatás a gazdasági rendszer húzó ágazatának tekinthet. Az oktatás tehát erforrással látja el a gazdaságot, miközben maga is gazdasági tevékenység, társadalmilag igen jelents erforrás felhasználással. Ezért egyre határozottabb követelmény az oktatással szemben, hogy ne csak kielégítse a társadalom humán erforrás igényét, hanem mindezt hatékonyan tegye. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogyan értelmezhet az oktatás, pontosabban a felsoktatás a modern vegyes gazdaság intézményi rendszerében. A modern vegyes gazdasági rendszerek számos jellemzje közül választott témánk szempontjából az alábbiakat emeljük ki. Tulajdon és koordináció a felsoktatásban A fejlett modern gazdaságok alapveten piacgazdaságok, miközben az államnak, az un. bürokratikus koordinációnak is meghatározó szerepe van. A piac mködése dönten a teljesítmény elven alapul, az állam gazdasági szerepvállalása pedig részben a piaci kudarcok kezelését, a méltányossági elv érvényesülését, részben a piac fenntartását szolgálja. A piac és az állam közötti munkamegosztás, a helyek arányok megtalálása minden gazdasági rendszer egyik legnagyobb dilemmája. A gazdaság mely területein és milyen feltételek között hatékonyabb, vagy legalábbis indokolt az állami tulajdon fenntartása? A gazdasági tevékenységek, az erforrások és jövedelmek 19

20 elosztása milyen mértékben történjen a piaci és milyen mértékben az állami (bürokratikus) szabályok szerint. A felsoktatás tekintetében ez a dilemma úgy merül fel, hogy milyen szerepet játsszon az állam a felsoktatási tevékenységben. Milyen mértékben legyen tulajdonos, milyen mértékben és módon ossza meg tulajdonosi jogait más érdekelt szereplkkel, illetve mondjon le azokról. Ami a koordinációt illeti, a felsoktatási intézmények döntési szabadságáról, az autonómia fokáról beszélhetünk. A tulajdon és a koordináció kérdése nem vizsgálható egymástól függetlenül. A felsoktatás tekintetében sem merül fel másként a dilemma, mint a gazdaság más területein mköd szervezetek esetében. A tulajdoni és koordinációs pozíció a felsoktatás esetében meghatározó például az alábbi szempontokból: Milyen mértékben érzékeli, követi és szolgálja a felsoktatás a társadalom és a gazdaság érdekeit. Mennyiben a hatékonysági és mennyiben a méltányossági követelmények, illetve értékek mozgatják a felsoktatási szereplket. Mennyiben felelsek a felsoktatási szereplk tevékenységükért. Látjuk tehát, hogy a felsoktatási intézmények küls és bels viszonyrendszere nem választható el egymástól. Hipotézisként az állíthatjuk, hogy a felsoktatás annál inkább szolgálja a gazdasági érdekeket, minél inkább piaci logikában is, maga is üzleti szervezetként mködik. Az üzleti szervezetként mködés egyik meghatározó jellemzje a vertikális bels koordináció, az egyszemélyi felelsség és a hatékony tulajdonos megléte. Els állításunk tehát az, hogy a gazdaság szempontjából hatékony felsoktatás feltételezi a tulajdoni és koordinációs viszonyok rendezését. A felsoktatás és gazdaság kapcsolatát közvetlenebbé kell tenni. A évi CXXXIX. törvény számos lépést tett abba az irányba, hogy az állami tulajdon fenntartása mellett más érdekelt szereplk is rendelkezzenek tulajdonosi jogosítványokkal. Ugyancsak ersödik a piaci szereplk befolyása a felsoktatási tevékenységre. Nem sikerült ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntése miatt keresztülvinni a gazdasági tanácsok döntési jogosítványát és az egyszemélyi felels vezetés tekintetében sem történt dönt elrelépés. 20