3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia"

Átírás

1 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia A felsoktatási intézmények mint regionális tudásközpontok hálózati együttmködése az életen át tartó tanulásban Miskolci Egyetem Felnttképzési Regionális Központ április Vitaindítók 3rd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference The Lifelong Learning Networking Cooperation of Higher Education Institutions as Regional Knowledge Centres University of Miskolc, Hungary Regional Adult Education Centre April 2007 Discussion Primings

2 Felels kiadó/published by: MELLearN-Felsoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület az EULLearNDis European University Lifelong Learning Network támogatásával CP LT-ERASMUS-TND Produced with the support of the European Community in the framework of EULLearNDis, the European University Lifelong Learning Network Dissemination Project CP LT-ERASMUS-TND The contents of this project do not necessarily reflect the position of the European Community, nor do they involve any responsibility on its part. Szerzk/Authors: Prof. Dr. Victor de Kosinsky Sum István Dr. Szcs András Dr. Veres Pál Dr. Wachtler István Fordította/Translated by: B. Varga Éva Szabóné Papp Judit Angol nyelvi lektor/english Language Reviser: John Braidwood Szerkesztette/Edited by: Dr. Kálmán Anikó Technikai szerkeszt/techical editor: Gottfried J. Beáta Borítóterv/Coverdesign: Pálóczi Zsolt ISBN Nyomda/Press: REXPO KFT. A konferencia vitaindító anyaga sem könyv, sem elektronikus formában nem másolható, nem terjeszthet. Saját célra és nem kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzk engedélyét kell kérni. Debrecen,

3 TARTALOMJEGYZÉK Prof. Dr. Victor de Kosinsky A. szekció: EULLearNDis European University Lifelong Learning Dissemination... 4 Sum István B. szekció: Szakképzés és Felsoktatás Dr. Veres Pál B. szekció: Szakképzés és Felsoktatás Dr. Wachtler István C. szekció: A felntt-továbbképzés szerepe az észak-magyarországi régióban Dr. Szcs András D. szekció: Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong-learning támogatására Prof. Dr. Victor de Kosinsky Section A: EULLearNDis European University Lifelong Learning Dissemination István Sum Section B: Vocational Training and Higher Education Dr. Pál Veres Section B: Vocational Training and Higher Education Dr. István Wachtler Section C: The Role of Adult Continuing Education in the North Hungarian Region Dr. András Szcs Section D: Modern Teaching and Learning Environments Supporting LLL

4 A.szekció: EULLearNDis EUROPEAN UNIVERSITY LIFELONG LEARNING DISSEMINATION Témafelels: Dr. Kálmán Anikó, Debreceni Egyetem MELLearN titkár Vitaindítót készítette: Prof. Dr. Victor de Kosinsky, EULLearN Management szakért, Belgium EULLearN Az EULLearN és az EULLearN népszersítésének éve Az élethosszig tartó tanulás hosszú évek óta viták és fejlesztési tevékenység tárgya. Napjainkban azonban az Unió állampolgárai minden eddiginél nagyobb mértékben igénylik mind a tudásalapú társadalom elnyeinek igénybevételéhez, mind a kihívásainak való megfeleléshez szükséges tudás és kompetenciák megszerzését. Amennyiben mindenki számára hozzáférhetvé válnak, az oktatás és a folyamatos tanulás magasabb szintjei lényeges mértékben járulhatnak hozzá az egyenltlenségek csökkentéséhez és a kirekesztdés elkerüléséhez. Ez azonban alapvet kérdéseket vet fel abban a tekintetben, hogy a hagyományos oktatási és képzési rendszerek felszereltsége mennyire képes lépést tartani a körvonalazott elvárásokkal. Az Európai Bizottság Az élethosszig tartó tanulás európai terének megvalósítása cím állásfoglalását követve az interdiszciplináris jelleg EULLearN, az Európai Egyetemek Élethosszig Tartó Tanulási Hálózata az egyetemi szint élethosszig tartó tanulást lehetvé tev egységes stratégiák és gyakorlati módszerek feltárásának célját tzte ki maga elé, arra törekedve, hogy a meglev erforrásokat koncentráltabb és gazdaságosabb módon használjuk fel. A hagyományos rendszereket oly módon kell átalakítanunk, hogy sokkal nyitottabb és rugalmasabb módon tegyék lehetvé a hallgatók számára, hogy megtalálják a szükségleteiknek és érdekldésüknek megfelel egyéni tanulási módokat, s így életük folyamán egyenl esélyeket élvezhessenek. Akcióterv-javaslat született arról, hogy az európai dimenziójú élethosszig tartó tanulás kiépítéséhez minden szinten stratégiai támogatást nyújtsunk. 4

5 Az EULLearN az Európai Egyetemek Élethosszig Tartó Tanulást Támogató Tematikus Hálózata, amely a litván ISM Üzleti és Közgazdasági Egyetem koordinálásával, a 32 ország 112 partnerintézménye közt létrejött Socrates intézményi szerzdés keretei között mködik. Ez a Tematikus Hálózat a bevált módszerek és tapasztalatok cseréjét, valamint a közös problémák, ötletek és prioritások feltárását három tematikus munkacsoportjának (EULLearN TTG) tevékenységén keresztül segíti el: TTG A ( A munkacsoport) LLL módszerek, tanulási környezet, alaptananyagok, tanulási segédanyagok Vezet: Dr Helka Urponen, Lapp Egyetem, Finnország. Célkitzések: - Innovatív, webalapú adatbázis kifejlesztése az élethosszig tartó tanulás témakörében az oktatási menedzsment, a tanárok és egyéb végfelhasználók számára. - Közös európai mesterképzési program kidolgozása Az élethosszig tartó tanulás szerepe a regionális fejlesztésekben címmel. - Az európai egyetemek továbbképzési igazgatói számára összeállított e-kézikönyv átdolgozása. TTG B ( B munkacsoport) Az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatai és az európai együttmködés Vezet: Dr Kálmán Anikó, Debreceni Egyetem, Magyarország. Célkitzések: - Az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatai tevékenységének fejlesztése és kibvítése. - Összehasonlító tanulmány elkészítése az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatairól. 5

6 - Esettanulmányok gyjtése és közreadása a partnerországok hálózatainak fejlesztésérl. - EULLearN TTG B szemináriumok szervezése a felsoktatási intézmények, valamint a nem felsoktatási jelleg, társadalmi-gazdasági partnerek közti együttmködésrl. TTG C ( C munkacsoport) Akkreditáció, összehangolás, munkatapasztalatok beszámítása (APEL), Európai Kreditszerzési és -átszámítási Rendszerek az élethosszig tartó tanulásban Vezet: Dr Aune Valk, Tartui Egyetem, Észtország. Célkitzések: - Lehetség megteremtése az egyetemi LLL-lel kapcsolatos harmonizálásra és kreditbeszámításra (TUNING, ECATS) vonatkozó tapasztalatcserére. - Munkatapasztalatok beszámításával (APEL) kapcsolatos szemináriumok szervezése az európai szint és egyes országokon belüli élethosszig tartó tanulási programok segítése céljából. - Kiadvány összeállítása és kiadása a munkatapasztalatok beszámításával (APEL) kapcsolatos aktuális európai kérdésekrl abból a célból, hogy az egyes európai országokban az ezzel kapcsolatos ismereteket bvítsük és a módszer használatát terjesszük. Az EULLearN népszersítésének éve Az EULLearn Év az EULLearNDis - akcióinak célja az, hogy az élethosszig tartó tanulás európai terének létrehozása érdekében lerövidítsük az elméleti tudástól a gyakorlati alkalmazásig vezet utat. Az élethosszig tartó tanulás az együttmködést minden szinten hathatósan képes elsegíteni. Azáltal, hogy a hálózati partnerek és kockázatviselk körében népszersíti az élethosszig tartó tanulás terén jelenleg uralkodó elveket, elsegíti a gondolkodásmód alapvet megváltoztatására irányuló igény kielégítését, továbbá az európai élethosszig tartó tanulási tér harmonizációja 6

7 érdekében a tények és fogalmak megértését a gyakorlati tevékenységgel köti össze. Az EULLearN számos olyan kiadványt készített, amelyek az élethosszig tartó tanulás európai fejlesztése céljából igen értékesek, ilyen például a WELL, az E-kézikönyv menedzserek számára, valamint az APEL-kézikönyv, ezeknek a kiadványoknak a terjesztése azonban csak nemrégiben kezddött meg. Így a különféle népszersít tevékenységek és módszerek alkalmazása révén az EULLearnDis elsegíti az EULLearN eredményeinek/termékeinek az oktatási-tanulási folyamatba való beépítését, az élethosszig tartó tanulás területén tevékenyked más Socrates Tematikus Hálózatoknak a terjesztési tevékenységbe való bevonását, az Európai Konföderáció létrehozásával hozzájárul az egyes országok LLL hálózatainak fejldéséhez és az LLL területén elsegíti az európai együttmködést. Folytatjuk a Hálózat által elállított anyagok és bevált módszerek terjesztését a Hálózat európai kockázatviseli az egyetemek (tanárok, diákok), a kormányzati testületek, az üzleti szféra, a nem kormányszint szervezetek és az Európai Bizottság körében. Ez oly módon járul hozzá az élethosszig tartó tanulás európai terének kibvítéséhez, hogy tudatosítja az EU szociális, politikai, technológiai, kulturális és gazdasági, valamint versenyképességet érint célkitzéseit, amelyek a Hálózat tevékenységének vezérfonalát jelentik. Az EULLearNDis általános célkitzése az, hogy elmélyítse az egyetemi és nem felsoktatási partnereknek a tanulás és a bevált módszerek fejlesztésével, közkinccsé tételével és terjesztésével kapcsolatos tudatosságát és növelje azokban való részvételét; elsegítse a partneregyetemek LLL struktúráinak összehangolását, valamint a Socrates programon belül és azon túl is elmozdítsa a más projektekhez való kapcsolódást. Az LLL módszerek, tanulási környezet, alaptananyagok, tanulási segédanyagok területét illeten a konkrét célkitzések a következk: A WELL elnevezés, LLL célját szolgáló innovatív, web alapú adatbank terjesztése, népszersítése a vezetk, tanárok és más LLL végfelhasználók körében. Közös európai mesterprogram indítása. Az Európai Egyetemi Továbbképzési Menedzser E-kézikönyv terjesztése. 7

8 Az egyes országok élethosszig tartó tanulási hálózatai és az európai együttmködés területét illeten a konkrét célkitzések a következk: Az egyes országok hálózatainak fejlesztése és további kiterjesztése, bevonásuk az EULLearN eredményeinek terjesztésébe; Az egyes országok LLL hálózatairól készült összehasonlító tanulmány terjesztése; Az egyes országok hálózatainak fejldésérl készült esettanulmányok partnerországokban való terjesztése. Az LLL akkreditáció, összehangolás és munkatapasztalat-beszámítás (APEL) területét illeten a konkrét célkitzések a következk: Az egyetemi élethosszig tartó tanulás összehangolásával kapcsolatos elképzelések és gyakorlati megoldások terjesztési lehetségének megteremtése; Szemináriumok és konferencia szervezése a döntéshozók számára az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos európai és országos stratégiákat támogató munkatapasztalat-beszámításról (APEL); Az APEL aktuális problémáiról összeállított kézikönyv terjesztése Európában, lehetséget teremtve arra, hogy a különböz európai országokban, fleg Közép-Kelet-Európában bvítsük az APEL ismeretét és használatát. Új terjesztési tevékenység elindítása a FELLOWS (Európai Élethosszig Tartó Tanulási Szervezetek Együttmköd Konföderációja) létrehozása a következ konkrét célkitzésekkel: A hálózat tevékenysége folyamatosságának biztosítása a Socrates támogatás csökkentése, illetve megsznése után; A jelenleg mköd országos LLL hálózatok tevékenységének támogatása, a tapasztalatok és bevált módszerek közkinccsé tétele; A projekten belüli partneri/hálózati együttmködés kibvítése a Socrates-finanszírozás ideje alatt és azon túl. 8

9 A munkatapasztalaton alapuló tanulás beszámítása az európai egyetemek gyakorlatában (APEL- kézikönyv 2006) Szerkesztette Aune Valk, Consuelo Corradi, Arnaud Haeringer, Norman Evans Miért érdemes tördni az elzetes munkatapasztalaton alapuló tudás beszámításával (APEL)? Mai feladatom az, hogy bemutassam a könyvet és meggyzzem önöket arról, hogy a munkatapasztalaton alapuló tanulási szint felmérése (APEL) az ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS kulcsfontosságú összetevje, amit nagyon komolyan kell vennünk. Ennek számos oka van, amelyek közül kettt szeretnék kiemelni. Nem szükséges önök eltt újra elmondanom, hogy a felsoktatás egésze változásban van; az irányítás, az oktatói gárda és mindenekfelett a hallgatók, de egy dolog teljesen világos akár tetszik nekünk, akár nem, a bizonyítványok korát éljük. A képesítés az, ami számít. Az APEL pedig számos ponton kapcsolódik a képesítésekhez. A második okom arra, hogy önöket arra kérjem, vegyék komolyan az APELt, az, hogy napjainkban csaknem korlátlan lehetségek nyílnak a tanulásra. A formális oktatási rendszer monopóliuma megsznt. Az Internet a nap 24 órájában, az egyén kívánságának megfelelen biztosítja a tanulás lehetségét. A felsoktatás területét kezdik meghódítani a magánkézben lev, profitorientált intézmények a University of Phoenix-et például jegyzik a new yorki tzsdén. Az egyetemek által helyben kínált APEL-lehetségek viszont bizonyos esetekben olyan vonzóert jelenthetnek, amellyel a webhelyek nem tudnak versenyezni. Ha ezt a két dolgot együttesen mérlegeljük, világossá válik az egyetemeket mint intézményeket érint fenyegetés. Az APEL csökkenti a veszteségeket is. Nk és férfiak ezrei járják a városok utcáit és dolgoznak a falvakban anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy munkájuk és életük folyamán olyan tudást és készségeket szereztek meg, amelyek az oktatásban is értékelhetk. Viszont nincsen róluk papírjuk, így hivatalosan nem tudják hasznukat venni. Az újrakezdk, a késn érk, 9

10 az elrelépés lehetségeit keresk a munkavállalók közül sokan jóval a képességeik alatti munkát végeznek -, és azok, akik egyszeren csak felsoktatási tanulmányokat szeretnének folytatni, nos, k alkotják többek között azokat a csoportokat, amelyeket az APEL kiszolgálni képes. Az APEL ezeknek a férfiaknak és nknek kínál lehetséget arra, hogy tudásukat és képességeiket oly módon érvényesítsék, hogy arra felsoktatási képesítést kaphassanak. Az APEL megbízhatósága és érvényessége, az, hogy a legszigorúbb követelményeknek is képes eleget tenni, ma már nemzetközi szinten is bizonyított. Szó sincs arról, hogy az APEL a képesítések megszerzésének valamifajta könny, slampos módját kínálná. Arra a felismerésre épül, hogy a nem formális körülmények között, a gyakorlatban megszerzett ismeret is egyenérték lehet a tantermekben megszerzett tudással. A könyv elkészítésekor abból indultunk ki, hogy az APEL az oktatási szolgáltatások kiszélesítésének gazdag és sokrét lehetségeit kínálja. A 11. részben felsorolt gyakorlati példák megersítik ezt az állítást. Finnországban a gyakorlattal rendelkez iparosok a gyakorlati munka során megszerzett tudást beszámíttathatják tanári képesítés megszerzésénél. Olaszországban a közhasznú, nem profitorientált munkavégzés bizonyos fajtái beszámíttathatók a diplomába. Észtországban az APEL csak a posztgraduális kurzusokra való felvételnél alkalmazható. Az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában az APEL alkalmazható a felsoktatási programokba való felvételnél, illetve az els vagy másoddiplomába kreditként beszámíttatható. Franciaország egyedülálló abból a szempontból, hogy ott teljes diploma szerezhet APEL-lel. Reméljük, hogy ily módon példákon keresztül mutathatjuk meg, mi mindent lehet tenni ezen a téren, s ösztönözhetjük az intézményeket arra, hogy kidolgozzák az APEL alkalmazásának saját körülményeikhez ill módjait. A lényeg az, hogy az APEL alkalmazására nincs egyedül üdvözít recept. Ez az oka annak, hogy a 11. rész a könyv leghosszabb fejezete. Az 1. rész bemutatja az APEL kezdeti korszakának történeti hátterét az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában, valamint az APEL egyes pedagógiai vonatkozásait. A 11. rész összefoglalja az APEL-lel kapcsolatos kulcskérdéseket azok számára, akik ténylegesen szeretnének eljutni az ismerettl a cselekvésig. Victor de Kosinsky szavait és Stephen Adam fejezetzáró mondatait idézve 10

11 A megvalósítás (beszámítás) eszközei nagyrészt megvannak. Már csak arra van szükség, hogy szembenézzünk a napjaink új oktatási világa által kínált lehetségeket. A terminológia és a definíciók egységesítése lehetetlen volt, mivel a kötetbe felvett publikációk ehhez túl változatosak és sokrétek. A fejezetek egyes esetekben formájukat és tartalmukat tekintve átfedik egymást, máskor eltérnek. Az érdekldés tárgyának megfelelen sorban egymás után is olvashatók, de lehet ugrani is köztük. Ahogy John Berry írta, a sokféleség az életnek olyan ténye, amely a napjaink pszichológiai, szociális, kulturális és politikai kérdéseivel foglalkozók számára vagy különlegesen izgalmas, mint a fszerek vagy irritáló (Berry 1997, 138). Az élethosszig tartó tanulás terén az APEL ilyen: különlegesen izgalmas vagy irritáló. 11

12 Élethosszig tartó tanulás az európai egyetemeken Menedzser Kézikönyv Az EULLearN az Európai Egyetemek Élethosszig Tartó Tanulási Hálózata az EU Socrates-Erasmus programja által finanszírozott projekt, melynek célja kialakítani az élethosszig tartó tanulás (angol rövidítés: LLL) európai terét elssorban a felsoktatásban, a koherens stratégiák és a gyakorlatban használható eszközök definiálása és feltárása útján. Az EULLearn tevékenységének célja a hagyományos rendszerek lényegesen nyitottabbá és rugalmasabbá tétele, valamint az egyenl esélyek elve érvényesülésének elsegítése abból a célból, hogy az egyének életük folyamán végig megtalálhassák az igényeik és érdekldésük kielégítésére alkalmas oktatási lehetségeket. Jelen e-publikáció az Európai Egyetemi Élethosszig Tartó Tanulás: Menedzser Kézikönyv gyakorlati útmutató az európai egyetemek LLL menedzsmentjéhez, amely képzési formát gyakran felsfokú továbbképzésnek is neveznek. A Kézikönyv 31 európai ország szakérti együttmködésének eredménye, s hasznosítja az LLL területen szerzett tapasztalatokat, gyakorlatot és tudást, amit egyaránt tükröznek a fontosabb menedzsment témakörökre vonatkozó írások, valamint az a több mint 70 esettanulmány, amelyek az LLL területen bevált legjobb európai módszereket mutatják be. Az új (4.) kiadás bemutatja azt a fejldést, ami az európai felsoktatásban és az LLL területén végbement, így például az élethosszig tartó tanulás európai stratégiáját; az Európai Kreditátszámítási Rendszert (ECTS); a Bologna-folyamatot, az AP(E)L-t (elzetes munkatapaszalaton alapuló tudás felmérése); az e-learninget és az ICT-t (Információs és Kommunikációs Technológia), a regionális fejlesztési tevékenységeket, valamint a regionális, országos, európai szint, továbbá nemzetközi együttmködést az élethosszig tartó tanulás területén. A szöveget alaposan átdolgozták, új szerzk írásai is kerültek bele, az esettanulmányok csaknem fele új, a többit pedig aktualizálták. A Kézikönyv új formátumú: a web-es megjelenítés könnyebbé teszi az olvasó számára mind a hozzáférést, mind az t érdekl témák megtalálását. A Kézikönyv nemcsak az LLL stratégia kidolgozói és menedzserei számára készült, hanem mindazon diákok és tanárok számára is, akik résztvevi a számos LLL- és e-learning kurzusnak. Bár a kiadvány alapveten az 12

13 egyetemek számára íródott, a kézikönyv számos része a felnttképzés egyéb szerepli számára is hasznos, így például a munkaadók, az LLL terén mköd vállalkozások, szakmai és önkéntes (civil) szervezetek számára. A Kézikönyv bemutatja azokat a felsoktatást érint kihívásokat, amelyekkel az LLL fejlesztési területen a megfelel stratégia és gyakorlat kialakítása érdekében a szakembereknek a jövben szembe kell nézniük. Megkísérli feltárni azokat a lehetségeket, amelyekkel a felsoktatási LLL segíteni tudja a tudásalapú társadalom kialakítását. Vizsgálja azon programok és szolgáltatások sorát, amelyek segítik az egyéneket, a vállalkozásokat és a társadalmat, és forrásul szolgál a bevált módszerek és tapasztalat kicseréléséhez. Azáltal, hogy egész Európára kiterjed ismereteket és szakmai tapasztalatokat mutat be, a kiadvány hasznos adalékot nyújt az Európai Bizottság bevált módszereket ismertet adatbázisához is. A Menedzser Kézikönyv fejezeteinek szerzi: Helka Urponen, Valerie Mitchell, Mick Brennan, Danguole Rutkauskiene, Frank Moe és Rob Mark. Az LLL menedzsment tevékenységen belül a következ f témaköröket dolgozzák fel: 1. Az Egyetemi Élethosszig Tartó Tanulás Stratégiája: Áttekintés 2. Az Élethosszig tartó Tanulás Stratégiája 3. Regionális Fejlesztés és az Egyetemi Élethosszig Tartó Tanulás Menedzsmentje 4. Szervezeti felépítés 5. Az E-learning Menedzsmentje 6. Marketing 7. Szakembergárda, szakemberek képzése 8. Pénzügyi menedzsment 9. Minségbiztosítás 10. Kitekintés a jövbe: az egyetemek és az élethosszig tartó tanulás az új Európában. Egész Európából összesen több mint 120 szerz több mint 70 esettanulmányt ad közre a fenti témákban, bemutatva ezzel az LLL gazdag és sokszín európai gyakorlatát és menedzsmentjének módszereit. Az esettanulmányokon keresztül a kézikönyv példákat mutat be arról, hogyan reagálnak az európai egyetemek azokra az új gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és környezetvédelmi kihívásokra, amiket az új Európa és 13

14 a tudásalapú társadalom támaszt. Mindez változásokat jelent a politika, a regionális fejlesztési projektek, az ICT stratégiák, a szervezeti felépítés, a regionális és az európai szint együttmködés, a marketing, a tananyagfejlesztés, a tanítás és a tanulás, a minségbiztosítási és akkreditációs modellek terén és még sok minden másban is. Néhány esettanulmány a nem-felsoktatási LLL területrl származik. Összefoglalva: a Kézikönyv az LLL stratégia kidolgozói és a gyakorlati szakemberek számára új ötletek sokaságát és a változtatás módszereit mutatja meg. (TRANSLATED BY LASZLO SARKOZI) 14

15 B. szekció: SZAKKÉPZÉS ÉS FELSOKTATÁS Témafelels: Sándorné Dr. Kriszt Éva, Budapesti Gazdasági Fiskola Vitaindítót készítette: Sum István, Magyar Posta Zrt. Oktatási Központ A felhasználók igényeinek megfelelen alakítani a szakképzést! A gazdaság fejldésének alapfeltétele, hogy a szakmastruktúra a foglalkoztatási struktúra és a munkahelyi struktúra összhangban legyen és együtt mozogjon. A képzés mindig a jövre készít fel, tehát a jelenlegi képzési/szakma struktúrának a jövbeli foglalkoztatási és munkahelyi struktúrának kell megfelelni. Ahhoz, hogy az illeszkedés nagyobb inkongruencia nélkül megvalósuljon, közép és hosszú távú foglalkoztatási elrejelzésekre van szükség, illetve rugalmasabb, gyorsabb reagálású szakképzésre. Ma a foglalkoztatáspolitika csak rövid távú munkaerprognózisokat készít, a gazdaság szerepli is rövid- és esetlegesen középtávú tervekkel rendelkeznek. A magyar gazdaság ersen a nemzetközi hatások alatt áll, a konjunktúrát és a dekonjunktúrát nem képes befolyásolni, állandó alkalmazkodási kényszerben van. Illeszkedési probléma a szakképzés tartalmának mit tanítsunk, klasszikus oktatási kérdés, meghatározása, olyan tartalomé, amely megfelel a foglalkoztatási csoportok, a munkahelyek azonnali és jövbeni igényének. Az illeszkedés érdekében a tartalmakat a munkakörelemzések, kompetencia vizsgálatok alapján célszer meghatározni. A Kormány 2005-ben stratégiát (1057/2005. kormányhatározat) dolgozott ki annak érdekében, hogy olyan szakképzési intézkedéseket alapozzon meg, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növeléséhez, a fenntartható fejldés biztosításához. A fejldés egyik legjelentsebb erforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A szakképzési stratégia, a humánerforrás fejlesztése és a lakosság szakmai képzettségének növelése érdekében három f célt fogalmaz meg: Minségi szakképzést mindenkinek! Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! Fejlettebb információs rendszert! 15

16 Mai témánk szempontjából az els célkitzéssel foglalkozunk. A minségi szakképzés biztosításában alapvet követelmény, hogy a felhasználók igényeinek feleljen meg a szakképzés. A Kormányhatározat így fogalmaz: Olyan szakképzési rendszer mködtetése a cél, amely a munkaerpiaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével állandóan alkalmazkodni tud a munkaerpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat és kivívja a megrendelk elégedettségét. Ha a bevezetésben megfogalmazottakat és a Kormányhatározat célkitzéseit egybevetjük a gyakorlattal, láthatjuk, hogy elengedhetetlen, hogy a szakképzésben és véleményem szerint a felsoktatásban is, ahol az üzleti szféra számára szakképzett diplomások képzése folyik dolgozók ismerjék a vállalatok humánerforrás kezelésével kapcsolatos bels életét, pontosan tudják, hogy az általuk képzetekkel szemben milyen elvárások vannak, és azok milyen vállalati politikák alapján fogalmazódnak meg. A Kormányhatározat bevezetjében szerepl megállapítás, azaz a fejldés egyik legjelentsebb erforrása a szakképzett munkavállaló a vállalatok bels életére is igaz. Ha megvizsgáljuk, hogy mit tekintettek a vállalatvezetk a stratégiai sikertényeznek, láthatjuk, hogy míg az 50-es években a termelés fejlesztése a f sikertényez, a 60-as években a marketing, a 70-es években a stratégiai tervezés, a 80-as években a minségfejlesztés, a 90-es években a vevközpontúság, addig az ezredforduló óta a tudás és az azt hordozó humán tke milyensége, fejlesztése a f sikertényez. Ettl az idszaktól kezdve beszélhetünk tudásmenedzsmentrl, tudásalapú vállalatokról, stb. Ez azt is jelenti, hogy ma az üzleti stratégia hagyományos elemei (termelés, marketing, pénzügy, beruházás) közé beemeldött a humán terület is. Vagyis a humánstratégia a vállalati stratégia integráns része, az üzleti siker egyik f záloga. A legtöbb vállalatnál a humánstratégia és ebben a humánerforrás f feladata: az üzleti stratégia megvalósítása érdekében a megfelel számú, összetétel, képzettség, motivált és elkötelezett munkaer biztosítása. Ehhez a rendelkezésre álló eszközök: toborzás kiválasztása fejlesztés, képzés karriertervezés, utánpótlás-tervezés leépítés, elbocsátás, stb. Annak érdekében, hogy ezek az eszközök mködtethetk legyenek, szükség van egy keretre, amelyben értelmezhetk a megfelel számú, 16

17 összetétel, képzettség, motivált, elkötelezett követelmények, ez a keret pedig a munkaköri rendszer. Munkaköri rendszert több eljárási módon lehet létrehozni, azonban közös elemük, hogy munkakörökre építenek, és meghatározzák a munkaköri elvárásokat, általában három területen: képzettség képesség készség. Vagyis a munkaköri követelmények kompetencia-alapúak, és komplex módon fogalmazzák meg az elvárásokat. Ezek az elvárások megismerhetk, a képzésnek úgy kell felkészíteni a fiatalokat (vagy felntteket), hogy minél inkább meg tudjanak felelni ezen elvárásoknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságkutató Intézete felmérte, hogy a munkáltatók milyen konkrét elvárásokat fogalmaznak meg a pályakezdkkel szemben. Ez a felmérés igazolta, hogy a megközelítés komplex kell, hogy legyen, a vállalatok üzleti céljaiknak megfelelen hozzák meg döntéseiket. A következ szempontokat vizsgálják, amikor pályakezd alkalmazásáról döntenek: A pályakezd személyisége, munkához való viszonya. A munka világának megtapasztalása. Önismeret, tudatosság és felelsségtudat. Tudatos karrierépítés: Tudja, hogy mivel akar foglalkozni. Reális elvárások. Csapatmunka, kommunikációs készség. Konfliktusmegoldó készség. Szakmai gyakorlati jártasság és elméleti alapok Fentiekben leírtak arra mutatnak, hogy azok az erfeszítések, amelyeket az Európai Unió tagállamai tesznek annak érdekében, hogy oktatási és képzési rendszerüket a tudásalapú társadalom követelményeihez és a foglalkoztatási szint és minség emeléséhez igazítsák, összhangban vannak a vállalatok humánerforrás-gazdálkodási- és fejlesztési elveivel. A kialakítandó Európai és az azzal összhangban lév Nemzeti Képesítési Keretrendszer alapelve, hogy a referenciaszintek leírása tanulmányi eredményeken alapul, amely alatt egy állítás értend arról, amit a tanuló egy tanulási folyamat végén ért és képes elvégezni. A tanulási eredmények így a tudás, a készségek és a kompetencia kombinációjaként jelennek meg. Ez összhangban van a vállalatoknál alkalmazott rendszerekben megfogalmazott elvárásokkal. A most a kifejlesztés és bevezetés alatt álló OKJ is ezeket az elveket követi, így biztosítható, hogy a vállalati 17

18 humánerforrás-gazdálkodással foglalkozó szakemberek és a szakképzésben dolgozók egy nyelvet beszéljenek, és közös céljaikat elérjék. 18

19 B. szekció: SZAKKÉPZÉS ÉS FELSOKTATÁS Témafelels: Sándorné Dr. Kriszt Éva, Budapesti Gazdasági Fiskola Vitaindítót készítette: Dr. Veres Pál, Oktatási és Kulturális Minisztérium A gazdaság és a felsoktatás kapcsolata, a felsoktatás, mint gazdasági-üzleti tevékenység aktuális kérdései A felsoktatási rendszert a modern vegyes gazdaság meghatározó alrendszereként értelmezzük. Az oktatáskutatás számos szempontból mutatta be az oktatás és a gazdaság közötti kölcsönhatás rendszerét. Ma, amikor tudástársadalomról, a humán tkérl, mint a modern gazdaság meghatározó erforrásáról beszélünk, az oktatás és a kutatás a gazdasági rendszer húzó ágazatának tekinthet. Az oktatás tehát erforrással látja el a gazdaságot, miközben maga is gazdasági tevékenység, társadalmilag igen jelents erforrás felhasználással. Ezért egyre határozottabb követelmény az oktatással szemben, hogy ne csak kielégítse a társadalom humán erforrás igényét, hanem mindezt hatékonyan tegye. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogyan értelmezhet az oktatás, pontosabban a felsoktatás a modern vegyes gazdaság intézményi rendszerében. A modern vegyes gazdasági rendszerek számos jellemzje közül választott témánk szempontjából az alábbiakat emeljük ki. Tulajdon és koordináció a felsoktatásban A fejlett modern gazdaságok alapveten piacgazdaságok, miközben az államnak, az un. bürokratikus koordinációnak is meghatározó szerepe van. A piac mködése dönten a teljesítmény elven alapul, az állam gazdasági szerepvállalása pedig részben a piaci kudarcok kezelését, a méltányossági elv érvényesülését, részben a piac fenntartását szolgálja. A piac és az állam közötti munkamegosztás, a helyek arányok megtalálása minden gazdasági rendszer egyik legnagyobb dilemmája. A gazdaság mely területein és milyen feltételek között hatékonyabb, vagy legalábbis indokolt az állami tulajdon fenntartása? A gazdasági tevékenységek, az erforrások és jövedelmek 19

20 elosztása milyen mértékben történjen a piaci és milyen mértékben az állami (bürokratikus) szabályok szerint. A felsoktatás tekintetében ez a dilemma úgy merül fel, hogy milyen szerepet játsszon az állam a felsoktatási tevékenységben. Milyen mértékben legyen tulajdonos, milyen mértékben és módon ossza meg tulajdonosi jogait más érdekelt szereplkkel, illetve mondjon le azokról. Ami a koordinációt illeti, a felsoktatási intézmények döntési szabadságáról, az autonómia fokáról beszélhetünk. A tulajdon és a koordináció kérdése nem vizsgálható egymástól függetlenül. A felsoktatás tekintetében sem merül fel másként a dilemma, mint a gazdaság más területein mköd szervezetek esetében. A tulajdoni és koordinációs pozíció a felsoktatás esetében meghatározó például az alábbi szempontokból: Milyen mértékben érzékeli, követi és szolgálja a felsoktatás a társadalom és a gazdaság érdekeit. Mennyiben a hatékonysági és mennyiben a méltányossági követelmények, illetve értékek mozgatják a felsoktatási szereplket. Mennyiben felelsek a felsoktatási szereplk tevékenységükért. Látjuk tehát, hogy a felsoktatási intézmények küls és bels viszonyrendszere nem választható el egymástól. Hipotézisként az állíthatjuk, hogy a felsoktatás annál inkább szolgálja a gazdasági érdekeket, minél inkább piaci logikában is, maga is üzleti szervezetként mködik. Az üzleti szervezetként mködés egyik meghatározó jellemzje a vertikális bels koordináció, az egyszemélyi felelsség és a hatékony tulajdonos megléte. Els állításunk tehát az, hogy a gazdaság szempontjából hatékony felsoktatás feltételezi a tulajdoni és koordinációs viszonyok rendezését. A felsoktatás és gazdaság kapcsolatát közvetlenebbé kell tenni. A évi CXXXIX. törvény számos lépést tett abba az irányba, hogy az állami tulajdon fenntartása mellett más érdekelt szereplk is rendelkezzenek tulajdonosi jogosítványokkal. Ugyancsak ersödik a piaci szereplk befolyása a felsoktatási tevékenységre. Nem sikerült ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntése miatt keresztülvinni a gazdasági tanácsok döntési jogosítványát és az egyszemélyi felels vezetés tekintetében sem történt dönt elrelépés. 20

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

zi Lifelong Learning Konferencia

zi Lifelong Learning Konferencia Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia A. Szekció beszámol moló EULLearNDis The European University Lifelong Learning Network Dissemination EULLearN the European University Lifelong

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

Sum István. zpontvezet. Miskolc, 2007. április 12.

Sum István. zpontvezet. Miskolc, 2007. április 12. A felhasználók k igényeinek megfelelen en alakítani a szakképz pzést! Sum István Magyar Posta Zrt.. Oktatási KözpontvezetK zpontvezet Stratégiai Bizottság, elnök Miskolc, 2007. április 12. 1 Tartalom A

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Campus Hungary Program a magyar felsoktatás nemzetköziesítésére

Campus Hungary Program a magyar felsoktatás nemzetköziesítésére Campus Hungary Program a magyar felsoktatás nemzetköziesítésére Balassi Intézet Csek Krisztina Campus Hungary programvezet 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. Április 26.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

zi Lifelong Learning Konferencia

zi Lifelong Learning Konferencia 3. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia A felsoktatási intézmények mint regionális tudásközpontok hálózati együttmködése az életen át tartó tanulásban Miskolci Egyetem Felnttképzési

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Felsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1

Felsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Felsoktatási projekt (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Emlékszik? (1999) Quali-Társ Bt. 2 Elnyök Hallgatók A képzés gyakorlati vonatkozásainak ersítése a TÜV Rheinland InterCert Kft. Akadémia üzletág

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29.

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. GYÖNGYÖS Dr. Piros Márta, M Fodor Mónika, M Dr. Réthy István MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. Károly Róbert R FiskolaF bemutatása 20 éve folyó közgazdasági, gi, és s a Fiskola F több, t mint

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

2nd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Proceeding

2nd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Proceeding 2nd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Proceeding Tartalomjegyzék / Contents HUNGARIAN-ENGLISH Dr. Klinghammer István Elszó... 10 Dr. István Klinghammer Foreword...12 2.

Részletesebben

Innováci. oktatásban. A MELLearN tíz t éve 2002-2012. Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27.

Innováci. oktatásban. A MELLearN tíz t éve 2002-2012. Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27. Verseny és s együttm ttmködés: Innováci ció a felsoktat oktatásban A MELLearN tíz t éve 2002-2012 2012 Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27. Mirl l lesz szó? Elzmények, kezdetek Magyarországi

Részletesebben

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács alapító titkára

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács alapító titkára D szekció, Mobilitás: a mozgás és változás TéT-je a felsoktatásban Vitaindító szekció-eladás a pályamodellek és életpálya-tanácsadás témakörében 2011. április 21-22. programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

az egyetemek vezetésére

az egyetemek vezetésére A Bologna folyamat hatása az egyetemek vezetésére Barakonyi Károly DSc Szent-Györgyi Albert díjas Jean Monnet egyetemi tanár barakonyi@ktk.pte.hu bara3859@gmail.com Lifelong Learning Konferencia Nyíregyháza,

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN Dr. Koltai Zoltán PhD, egyetemi docens (PTE FEEK) Dr. habil. Nemeskéri Zsolt, egyetemi docens (PTE

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Katona Miklós projektvezetı Életpályák HAGYOMÁNYOS Egy

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Az ISO 10015 Minségirányítás A képzés irányelvei nemzetközi szabvány

Az ISO 10015 Minségirányítás A képzés irányelvei nemzetközi szabvány Az ISO 10015 Minségirányítás A képzés irányelvei nemzetközi szabvány /ISO 10015:1999 (E) Quality Management - Guidelines for training/ Pappné Buzás Erika Az ISO 10015 fordítását végezte: Barabás Eszter

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Kraiciné Szokoly Mária PhD 7. Nemzeti és Nemzetközi Mellearn Konferencia Pannon Egyetem 2011. április 21-22. Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott Fenntartható

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

15 éves csúcson van az álláskeresk létszáma. Magyarországon 9,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, EU -27: 8,0 százalék (2009.február) 2008.

15 éves csúcson van az álláskeresk létszáma. Magyarországon 9,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, EU -27: 8,0 százalék (2009.február) 2008. Kerül Judit ! 15 éves csúcson van az álláskeresk létszáma. Magyarországon 9,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, EU -27: 8,0 százalék (2009.február) 2008. augusztusához viszonyítottan 50 ezer fvel ntt

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A PROJEKT CÉLJAINAK BEMUTATÓJA FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN.

A PROJEKT CÉLJAINAK BEMUTATÓJA FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN. FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A PROJEKT CÉLJAINAK C ÉS S TEVÉKENYS KENYSÉGÉNEK NEK BEMUTATÓJA Dr. Dobos LászlL szló felnttk ttképzési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Miskolci Egyetem Felnttképzési Regionális Központ. University of Miskolc, Hungary Regional Adult Education Centre PROGRAM / PROGRAMME

Miskolci Egyetem Felnttképzési Regionális Központ. University of Miskolc, Hungary Regional Adult Education Centre PROGRAM / PROGRAMME 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 3 rd Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Miskolci Egyetem Felnttképzési Regionális Központ University of Miskolc,

Részletesebben

Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Lukács Edit Beiskolázási és Idegennyelv oktatási igazgató ME, Gazdaságtudományi Kar vgtedith@uni-miskolc.hu A Miskolci

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben