A nyelvi folyamatok mechanizmusa: szabályos és analógiás változások? Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina február 28.

Átírás

1 A nyelvi folyamatok mechanizmusa: szabályos és analógiás változások? Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina február 28.

2 A lipcsei újgrammatizmus a schleicheri tanokat megkérdőjelező fiatal indogermanisták és szlavisták koncepciója

3 A kivételek problémája Ha elfogadunk tetszőleges, véletlen, egymással semmiféle összefüggésbe nem hozható eltéréseket, ezzel alapjában véve azt állítjuk, hogy vizsgálataink tárgya, a nyelv, nem hozzáférhető a tudományos megismerés számára (August Leskien, 1876) a kivétel nélküli hangtörvények tétele

4 A természeti törvények problémája a rekonstruált elemek a történeti nyelvi alakulatok megítélésében általános mértékké váltak, annyira, hogy az összehasonlító nyelvtudomány lényegében az [ ] alapformák segítségével alkotta meg általános elképzeléseit arról, hogy a nyelvek hogyan élnek, fejlődnek és alakulnak át. Hogy ez az út nem visz helyes vezérelvekhez a formák változásának és megújulásának kutatásában [ ], ez annyira nyilvánvaló, hogy csak csodálkozhatunk, miért nem látták be oly sokan még mindig. Vajon nem éppen attól függ-e az elhihetősége, a tudományos valószínűsége ezeknek a tisztán hipotetikus [ ] alapformáknak, hogy mennyiben egyeznek a nyelvi formák fejlődéséről alkotott helyes elképzeléssel egyáltalán és hogy helyes módszertani alapelvek szerint vannak-e szerkesztve (Hermann Osthoff Karl Brugmann, 1878) történeti szemlélet biogenetikus alaptörvény : kiindulópont az egyéni beszédtevékenység

5 Konceptuális bizonytalanság Hermann Paul: a Sprachusus Sprechtätigkeit ellentmondás Berthold Delbrück: a kivétel nélküli hangtörvények problémája

6 Konceptuális bizonytalanság az újgrammatikus nyelvkép egyszerre végletesen abszolút és szélsőségesen relatív a kutatási program megvalósíthatósági akadályai: a korabeli eszközfonetikai és pszichológiai mérések korlátai

7 Konceptuális kétféleség óriási kontraszt az elmélet és a gyakorlat között: egyidejűleg teoretikus és pozitivista irányzat a schleicheriánus összehasonlító tanokkal szembe is helyezkedik, ugyanakkor illeszkedik is azokhoz

8 A hazai újgrammatizmus a századforduló magyar nyelvészete nemzetközileg elismert Gombocz Zoltán konceptuális kétféleség

9 Hangtörvény és analógia a kritika kereszttüzében: a hangtörvény-vita szigorú elvünk [...] az, hogy addig nem folyamodunk az analógiához, amíg erre a hangtörvények nem kényszerítenek. A formatársítás számunkra is még mindig»ultimum refugium«[...], a különbség csak annyi, hogy mi jóval hamarabb és jóval gyakrabban érezzük szükségét, mint a többiek, éppen ezért, mert szigorúan vesszük a hangtörvényeket, és mert meggyőződésünk, hogy az analógia hatásának legmerészebb feltevése, ha a lehetséges határán belül marad, még mindig több hitelt érdemel, mint a mechanikus hangtörvények önkényes megkerülései (Osthoff Brugmann, 1878) belső paradoxonokkal járó látszatmegoldás: abszolút törvény és relatív(abb) analógia

10 A hazai újgrammatizmus a hangtörvény analógia okozta ellentmondások Gombocz Zoltán Paul-recenzió (1898)

11 Gombocz és az újgrammatizmus hangváltozás-tipológia (1921)

12 Gombocz és az újgrammatizmus szemantika és mondattan: Paul helyett Wundt követője

13 Hermann Paul és Wilhelm Wundt Paul: herbartiánus individuálpszichológia az egyén eleve adott, algebrai úton leírható asszociációi Wundt: Völkerpsychologie közösségi motiváltságú asszociációk abszolút képzetmechanika relatív néplélektan

14 Gombocz és a néplélektan az újgrammatikus nézetekhez kritikusabban viszonyul megokolatlan hangtörvények az analógiaelv háttérbe szorítása és következményei az analógia természetének feltárása a néplélektani vizsgálatok keretében

15 Az analógia kétféle felfogása az újgrammatikus analógiaértelmezés kulcsproblémája: a közösségi mintáktól meghatározott, relatív nyelvérzék megnyilvánulása helyett inkább algebrai képletekkel leírható, abszolút képzettársítási mechanizmusok az újgrammatikusok nemcsak a hangtörvények okairól, de még az analógia változó és változatos természetéről sem tudtak számot adni

16 szervetlen többlethangok: inetimologikus, anorganikus, járulékos, másodlagos hangok Rendszertani problémák

17 Rendszertani problémák a szórványos előfordulású hangcserék kategóriájának bevezetése hasonulás és elhasonulás?

18 külső és belső analógia? Rendszertani problémák

19 hang- vagy hangsortársítás? szűkebb vagy tágabb analógia? kontamináció, népetimológia? Rendszertani problémák

20 A nyelvi relativitás magyarázata a környezetéből kiszakított individuum beszédtevékenységére alapozva nem lehet magyarázni a társas viszony legalábbis episztemológiailag elsődleges kell legyen az egyéni pszichikus funkciókhoz képest

21 szemléleti fordulópont lehetett volna A Völkerpsychologie elvi jelentősége Wundt maga sem tudta konzekvensen megvalósítani elveit, következtetéseiben gyakran épp oda jutott, mint ellenfele, Paul

22 Wundt hazai követője nem következett be áttörés nyelvészetében kiindulópont az egyéni változás, a közösségi hatások nem túl lényegesek újgrammatikus etimologizálás

23 Újgrammatikus helyzetkép a változások mozgatórugói kérdőjelesek, de legalábbis bizonytalanok egyedüli stabil fogódzónak a nyelvi adatok látszanak megmarad a hangtani profil a pozitivizmus térnyerése

24 A hazai pozitivista újgrammatizmus a régi nyelvi anyag gyűjtése a század fordulóján minden korábbinál nagyobb lendületet vett Wundt-hatás: csak Gombocz Zoltán és Horger Antal elméleti munkáiban

25 Nyelvtörténeti szótár Simonyi Zsigmond Szarvas Gábor ( )

26 Oklevélszótár Szamota István Zolnai Gyula ( )

27 Etimológiai szótár Gombocz Zoltán Melich János ( )

28 A hazai pozitivista újgrammatizmus módszertan: az adatok önmagukban biztosítják a változások tényszerű megismerhetőségét Meggyőződésem, hogy sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar tárgyas igeragozás és a birtokos személyragozás azonos eredetű. [...] Külön kiemelem, hogy bizonyításomban sohase indultam ki olyan változásokból, amelyek megtörténhettek, hanem csakis olyanokból, amelyek tényleg megtörténtek. Bizonyításomat ezzel tapasztalati: positiv alapra fektettem (Melich János, 1914)

29 A hazai pozitivista újgrammatizmus módszertan: tiltólistán a nyelvérzék Ballagi Aladár és Melich János vitája Ballagi és a Nyelvtörténeti szótár vitája

30 módszertan: tiltólistán a nyelvérzék A hazai pozitivista újgrammatizmus a szerkesztőknek mindenek előtt azzal a kérdéssel kellett tisztába jönnie, hogy oly esetekben, midőn nyelvérzék és eszmélkedés küzdenek egymással s mindegyik a maga jogos követelésével áll elő, melyiknek adjon elsőbbséget, melyiknek a szavára hallgasson. S mi a kérdés megoldását úgy gondoltuk leghelyesebbnek, ha ily kétes esetekben az adatok vallomását fogadjuk el irányadónak (Simonyi Szarvas, 1890)

31 A hazai pozitivista újgrammatizmus a módszertan általános következményei: homogén nyelvkép az ún. belső keletkezésű és idegen eredetű szavak szigorú kettőse állapotok egymásutánja az újgrammatizmus noha elvileg ellentétben állt mint az összehasonlító, mind a strukturális iskolával a megelőző és a következő időszak nyelvészetéhez egyaránt illeszthetővé vált

32 A hazai pozitivista újgrammatizmus a módszertannak az etimologizálásban megnyilvánuló következménye: az uniformizált analógia másodlagos elvként való használata

33 A pozitivista-újgrammatikus etimológiák problémái a hangutánzás és hangfestés jelenségétől való elvi elzárkózás az idegen származtatás előnyben részesítése a belső eredeztetéssel szemben Mindezen s más efféle köz magyar szóknak látszó neveket tehát csak kivételképen s a köznév voltukra nézve kéteseket kétségeimnek határozott kifejezésével iktattam szótáramba, s ha fölvételükben és értelmezésükben talán többször is tévedtem, legyen mentségem az a körülmény, hogy neveink nyomozása terén Melich legutóbbi nagybecsű búvárlataiig jóformán alig történt valami nyelvészeti irodalmunkban. És bármily aggályossággal vetettem is a régi neveket mai magyar szavakkal egybe, már szótáram befejeződése előtt is nem egyről vissza kellett vonnom nemcsak habozva tett, de olykor határozott állításomat is, amint a függeléknek bitó, bot, buga, cseke, duda, illetőleg karácsony és poroszló cikkei tanusítják. A további nyomozások bizonyára egyéb ilyen szókat is idegen eredetűnek fognak könyvemből magyarázni (Szamota Zolnai, )

34 Etimológiák és attitűdök Gombocz Zoltán: szkepszis és rugalmasság Melich János: sarkos pozitivizmus Pais Dezső: köztes hozzáállás

35 Mai helyzetkép terminológiai pontosítás: Bárczi Géza: hangtörvények helyett hangfejlődési tendenciák (1958) minden más lényegében változatlan

36 A továbblépés lehetőségei Paul és Wundt ellentétének tanulsága fordított haladási irány az egyéni nyelvek társas beágyazottsága: a változások mozgatórugói közösségi motiváltságú analógia összhangban a nyelv relatív természetével

37 Az analógia mint kontextuális minta Schuchardt és a neolingvisták Szilárd alapelvként fogadhatjuk el, hogy egy nyelvben minden az analógián alapul, és szerkezete a legfinomabb részletekig is szerves építmény (Humboldt, 1812) Humboldt és Chomsky nézeteinek szembenállása: közösségi ember és analógia vs. autonóm individuum és szabályok

38 Az analógia mint kontextuális minta mind a hangalak, mind a jelentés kontextusába ágyazott csoportidentitás-jelzés: dialektusok és szleng William Labov: az [aw] centralizációja Martha s Vineyard szigetén a szokásos, abszolút szemléletű álláspont helyett, miszerint a hangalak és a jelentés viszonya önkényes: a hangalak és a jelentés kapcsolata relatívan motivált a közösségi nyelv fonotaktikai-szemantikai karaktere összhangban a nyelveredet lehetséges forgatókönyvével

39 Az analógia mint kontextuális minta tudománytörténeti megerősítés: a Nagyszótár etimológiai elvei és gyakorlata romantikus neológia: Herder és a közösségi historizmus

40 A Nagyszótár etimológiái hangalak és jelentés szerves kapcsolata nyelvanyag, nyelvidom és atomi hangok (Hunfalvy, 1851) belső eredeztetés preferálása Megvan nekem a két látó szemem? Vagy tán elfeledtem, nem értek jól magyarul? Tudok én még ítélni, nem fogyatkozott meg az értelmem? Csakugyan az van itt kinyomtatva, hogy a nyelvtudományi osztály választmánya abban állapodott meg, hogy az oly szók, a melyeknek idegensége kétségtelen, óvatosan bár, de hódíttassanak meg a magyar nyelv eredeti birtokául? (Szarvas, 1878)

41 A Nagyszótár etimológiái nyelvérzék és gyökelmélet a Nagyszótárparadoxon

42 A közösségi nyelvháló abszolút szabályok helyett relatív minták inherens változás és változatosság következetes szembenállás mind a pozitivista-összehasonlító nyelvészettel, mind a strukturalizmussal konzekvens megfelelés a herderiánus nyelvkoncepcióknak a gyenge pontok és a megjósolhatóság kontextuális indikátorok, markerek és sztereotípiák statisztikai alapon működő rendszer

43 A nyelvi változások S-görbéje

44 Nyelvháló és statisztika