A történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése

Átírás

1 A történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése Kojanitz László

2 A történetmeséléstől a forráselemzésig történetek előadása, eljátszása egyre több és összetettebb szöveges és vizuális ismeretforrás használat ismertető, magyarázó és érvelő típusú szövegek megértése és reprodukálása elsődleges források használata ismeretforrásként történelmi korszakok összehasonlítása történelmi párhuzamok megértése és keresése egymástól eltérő interpretációk összehasonlítása a forrásokban talált információk összevetése a korabeli emberek gondolkodására vonatkozó következtetések megfogalmazása a történelmi kontextus megértése problémafelvetés, kérdésorientált információgyűjtés a kérdésekre adott válaszok bizonyítékainak ellenőrzése és értékelése forráselemzés, forrásvizsgálat az információk összevetésén, elemzésén alapuló következtetések, magyarázatok készítése TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG TÖRTÉNETTUDOMÁNY

3 Történelmi hagyomány és történettudomány - forrásai szimbolikus események, helyek és személyek mesék, mondák, mítoszok történelmi anekdoták városi legendák történelmi témájú filmek, szépirodalmi és képzőművészeti alkotások forrásgyűjtemények levéltárak múzeumok tudományos konferenciák monográfiák összefoglaló munkák tanulmánykötetek cikkek, tanulmányok történelemtankönyvek

4 Történelmi hagyomány és történettudomány - jellemzői leegyszerűsített világkép: hősök és gazemberek, barátok és ellenségek, igazság és hamisság örök történelmi igazságok örök ellenségek egyértelmű és kétségeket nem ismerő történelmi igazságtétel erkölcsi igazolás és történelmi elégtétel nyújtása a nemzeti közösségtudat és büszkeség ápolása bizonyítások és cáfolatok viták egymástól eltérő interpretációk a múltra vonatkozó tudással kapcsolatos kétségek és bizonytalanságok elismerése, sőt hangsúlyozása tárgyilagosság, önkritikus elemzések, értékelések

5 A reflektív történelmi tudatosság kialakításának modellje Történelmi tudatosság nem reflektáló reflektáló elbizonytalanítás Kognitív konfliktus Tanulási folyamat Történelmi gondolkodás A múlt kritikus interpretációja

6 A múltra vonatkozó 1. Előzetes ismeretek 2. Interpretációk, következtetések 3. Előzetes értékítéltek Rekonstrukció Dekonstrukció Mások véleményének megértése A múltra vonatkozó 1. Ismeretek 2. Interpretációk 3. Értékítéletek Saját vélemény megfogalmazása Történelmi kérdés Megoldandó probléma Bizonytalanság A megoldás keresése Orientáció/motiváció Hasberg-Körber, 2003 F.Dárdai, 2006

7 Konceptuális tudás Háttértudás Háttértudás Történelmi jelentőség Olyan metafogalmak, Folyamatosság és rendező elvek ismerete változás és használata, amelyek a múltból fennmaradt Fejlődés és hanyatlás források és a múltról szóló információk helyes Bizonyíték értelmezéséhez és értelmes bemutatásához Történelmi empátia szükségesek Pl. a történelmi okok és Okozatiság és motiváció következmények helyes értelmezése Kronológia és narratíva Hasonlóság és különbség Történelmi tudatosság Idő (Lévesque, 2008) Kérdések a múltról Kognitív interakció Alapvető, elsődleges tudás A múltban történetek interpretációja Pl. Narratívák, argumentációk, magyarázatok a múltról (VanSledright & Limón, 2006) Procedurális tudás Stratégiai Stratégiai tudás tudás Az információk Azoknak a megszerzése történettudomány által A narratívák kialakított szabályoknak, megkonstruálása és módszereknek és elemzése (pl. az minőségi kritériumoknak okozati az ismerete és összefüggések alkalmazása, amelyek a megragadása) múltban történtek Érvelés és feltárásához és problémamegoldás bemutatásához (pl. következtetések szükségesek. meggyőzőerejű Pl. Tényekre alapozott bemutatása) érvrendszer kialakítása (Voss & Wiley, 2006)

8 történelmi kérdések megfogalmazása értelmező fogalmak (meta-concepts) használata források használata (vanboxtel, 2016) történelmi gondolkodás (historical reasoning) változások leírása összehasonlítás magyarázat stb. tartalmi fogalmak (substantive concepts) használata kontextusba helyezés érvelés, bizonyítás (argumentation)

9 Kutatásalapú tanulás (inquiry based learning)

10

11 I. Problémák, problémák Folyamatos feladat: diplomataként naplóírása a konferencia eseményeiről I. lépés Négy probléma rangsorolása A három nagy céljainak megismerés Feladat: tanácsadóként meggyőzően érvelni a vezetőnk céljai mellett.

12

13 Döntések, döntések II. lépés A 13 megoldásra váró ügy megismerése Feladat: közös döntés a lehetséges alternatívák között

14 Meglepetés, meglepetés III. lépés A békeszerződések tartalmának megismerés Feladat: a maguk által javasolt megoldások összehasonlítása a valódi döntésekkel. Közös értékelés. Záró feladat: a napló befejező részének megírása.

15 Vitás kérdések, valós problémahelyzetek

16 Újgenerációs történelemtankönyvek

17 Történészek bevonása a tankönyvek készítésébe

18 Változatos ismeretforrások használata

19 Tevékenységekbe ágyazott ismeretszerzés

20 A vizuális ismeretforrások szerepének növelése

21 NKP

22 Részletes tevékenységrendszer a tanulói képességek fejlesztéséhez

23 A tevékenységrendszerre épülő tanmenetjavaslatok

24 A metakognitív tudatosság erősítése a tanulókban

25 Projektfeladatok

26 Az értelmező (diszciplináris) kulcsfogalmak értelmezése és alkalmazása Források, bizonyítékok Okok és a következmények Változás és állandóság Történelmi jelentőség Interpretáció és nézőpontok

27

28

29

30