Tax & Legal Alert PwC Magyarország 553. szám május

Átírás

1 Tax & Legal Alert PwC Magyarország 553. szám május A 2016 májusában benyújtott legfontosabb adótörvény-módosító javaslatok Tartalom Az adóeljárást érintő változások...2 A személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót érintő változások...2 Az általános forgalmi adót érintő változások...4 A társasági adót érintő változások...4 A helyi adókat érintő változások...6 A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások...6 A tranzakciós illetéket érintő változások...6 A reklámadót érintő változások...6 Népegészségügyi termékadót érintő változások...6 Jövedéki adót érintő változások...7

2 2016. május 3-án benyújtották az Országgyűlés elé az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/10537-es számú törvényjavaslatot, amelynek továbbá az időközben benyújtott módosító javaslat legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. A törvényjavaslat a jövő évi adóváltozások mellett számos, már az idei évben is alkalmazandó rendelkezést tartalmaz, amelyekre hírlevelünkben külön felhívjuk a figyelmet. Az adóeljárást érintő változások Speciális adózói besorolások A törvényjavaslat értelmében július 1-jétől a megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez nem szükséges legalább 3 év működés. A javaslat szerint a jövőben a kockázatos adózók közé sorolandóak a kényszertörlési eljárás alatt álló cégek, valamint azok az adózók, akik esetében az esedékessé vált mulasztási bírságok összege meghaladja az adóteljesítmény 70 százalékát január 1-jétől a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki. A feltételes adómegállapítás ellenőrzése Új adóhatósági ellenőrzési forma kerül bevezetésre július 1-jétől, melynek célja annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és amennyiben igen, úgy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra nézve kötelező erővel bír-e. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan okiratok bemutatását kérheti, melyekről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy azok kiállítása, megőrzése, illetve vezetése a tényállás megvalósulásának feltétele. A december 31-ig jogerőre emelkedett adó feltételes megállapításáról szóló határozatok tekintetében az adózó maga is kezdeményezheti az eljárás megindítását. További évközi változás, hogy az IFRS szerinti számviteli elszá molást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetében csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét. A csoportmentességi rendeleten alapuló közzétételi kötelezettség A július 1-jétől kötelezően alkalmazandó 651/2014/ EU bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet) 9. cikke alapján az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatások esetén közzétételi kötelezettség terheli az egyes tagállamokat. A javaslat szerint adókedvezmények esetén a törvényben meghatározott közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala a sávosan meghatározott támogatástartalom szerint történik, az adóbevallástól számított egy naptári éven belül. A közzétett adatoknak az adókedvezmény igénybevételét követő 10 éven keresztül kell elérhetőnek lennie. Önellenőrzés lefolytatása elévüléstől függetlenül A törvényjavaslat értelmében július 1-jétől az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is lehetősége nyílik az adózónak, hogy jogerős bírósági döntés alapján, adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak vonatkozásában is önellenőrzést nyújtson be, mely alapján az adóhatóság egy éven belül ellenőrzést folytathat le. Ellenőrzéssel már lezárt időszak tekintetében az adózó kérésére ismételt ellenőrzés keretében korrigálható az érintett adókötelezettség. A személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót érintő változások Pontosítások, fogalmi módosítások a törvényben A javaslat módosítja augusztus 1-jétől a kiküldetés fogalmát, ennek megfelelően kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével. Kisebb módosítások, pontosítások történtek a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó kedvezmény területén, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó adatszolgáltatás tekintetében. Módosul az őstermelő fogalma, és pontosításra kerülnek a tartós befektetésekből származó jövedelem adózásának szabályai ezek hatályba lépése eltérő időpontokban történik. A lakáscélú munkáltatói támogatáshoz kapcsolódóan meghatározásra kerül a törvényben a lakáskorszerűsítés, az akadálymentesítés, a méltányolható lakásigény és az együttköltöző, együttlakó családtag fogalma január 1-jétől. A munkaerő mobilitásának elősegítése A munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében több változást is tartalmaz a törvénytervezet január 1-jétől emelkedik a saját gépjárművel történő munkába járás esetén adómentesen adható költségtérítés összege, a jelenlegi 9 Ft/km helyett 15 Ft/km lesz ez az összeg. Ugyancsak a mobilitást elősegítendő, adó men- 2 Tax Alert

3 tesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás, a tör vény ben meghatározott feltételek mellett és meghatározott mértékben. Távmunka esetén is biztosítható a munkába járás költség térí tése adómentesen, a munkáltató székhelye/telephelye és a munkavégzés helye közötti útra, ha ezek eltérő településen fekszenek. A javaslat alapján munkásszállásnak, szolgálati lakásban történő elhelyezésnek és így adómentesen adható juttatásnak minősül a kifizető saját tulajdonú vagy bérelt, több lakóhellyel rendelkező ingatlanja akkor is, ha lakóhelyiségenként csak egy személy elhelyezést szolgálja. Sportrendezvény Új fogalomként kerül meghatározásra augusztus 1-jétől a törvényben a sportrendezvény fogalma. Az új fogalom alapján adómentesen kizárólag sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más szereplői is élhettek ezzel a kedvező lehetőséggel, augusztus 1-jétől erre már nem lesz lehetőségük. Adómentes juttatások A törvényjavaslat új adómentes elemként tartalmazza a munkáltató által minden munkavállalója részére vagy pedig belső szabályzat alapján biztosított meghatározott egészségügyi szűrővizsgálatot, fizikoterápiás és mentál-egészségügyi ellátást. Továbbá adómentes juttatásnak minősül a helyi, ill. nemzetiségi önkormányzat, egyesület, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy által a lakosság, közösség széles körét érintő, tehát nem zártkörű kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen nyújtott szolgáltatás, juttatott étel, ital, valamint meghatározott mértékig ajándék nyújtása. Szociális hozzájárulási adókedvezmények Újraéleszti a törvényjavaslat a Karrier Híd Program intézményét augusztus 1-jétől, amelynek keretében olyan személy alkalmazása esetén, aki közvetlenül megelőzően a közszférában dolgozott, szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe. A tartósan álláskereső és pályakezdő 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén is igénybe vehető a jövőben. A törvény kihirdetését követő naptól új szociális hozzájárulási adókedvezmény kerül bevezetésre saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódóan. Harmadik állam állampolgárának kiküldetése Amennyiben harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállaló külföldi munkáltató alkalmazásában kiküldetés keretében dolgozik Magyarországon, akkor két évet meg nem haladó kiküldetés esetén mentesül a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási fizetés kötelezettsége alól. A törvényjavaslat lehetővé teszi ezen szabály alkalmazását akkor is, ha a harmadik államból kiküldött és ott biztosítással rendelkező olyan magánszemély érkezik Magyarországra, akinek állampolgársága szerinti állammal egyébként Magyarországnak kétoldalú szociális biztonsági egyezménye van. Továbbá olyan EU-s állampolgárok esetén is, akik nem tartoznak a vonatkozó uniós társadalombiztosítási rendeletek hatálya alá, és harmadik országból érkeznek és ott biztosítottak. Ezen szabályok, már január 1-től megkezdett kiküldetések esetén alkalmazhatók. Ha azonban a kiküldetés meghosszabbításra kerül (és így a kiküldetés meghaladja a két évet) a törvény külön szabály alkalmazását írja elő. Amennyiben a hosszabbításra előre nem Tax Alert 3

4 látható okok miatt kerül sor, és erről a munkavállaló a törvényben foglalt feltételeknek megfelelően tájékoztatja az adóhatóságot, akkor szociális hozzájárulási adó, illetve társadalombiztosítási kötelezettség, a jelenlegi szabályoktól eltérően, a második év végétől áll fenn. Az új szabály már a január 1-től megkezdett kiküldetések esetén alkalmazható. Az általános forgalmi adót érintő változások A kedvezőbb áfakulcs kiterjesztése A törvényjavaslat értelmében tovább bővül a kedvező áfakulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások köre január 1-jétől a baromfihús, a tojás illetve a friss tej (kivéve az anyatej; az UHT és az ESL tej) áfakulcsa 5%-ra csökken, az internet-hozzáférési szolgáltatásokra pedig a jelenlegi 27% helyett 18%-os áfakulcsot kell majd alkalmazni. Az áfacsökkentést a vendéglátóiparra is kiterjesztik, melynek eredményeképpen január 1-jétől a jelenlegi 27% helyett 18%, január 1-jétől pedig 5%-os áfa kulcsot kell majd alkalmazni a vendéglátó egységekben nyújtott ételforgalom, és egyes helyben készített nem alkoholos italok forgalma után. Belföldi összesítő jelentés A törvényjavaslat értelmében a jelentés értékhatára 1 millió forint helyett 100 ezer forintra csökken, ennek megfelelően január 1-jétől a vevő adószámát kötelezően fel kell majd tüntetni az ezt az értékhatárt elérő számlákon is. A vevői adószám feltüntetése nem kötelező azokon a számlákon, amelyeket 2016-ban bocsátottak ki, de teljesítési időpontjuk 2017-re esik. Online adatszolgáltatás Online adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek az áfaalanyok az adóhatóság felé az olyan számlázó programmal kibocsátott számláik vonatkozásában, amelyek áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Az új rendelkezés január 1-jén lépne hatályba a törvényjavaslat szerint. Az első félévben a kötelezettek választásuk szerint önkéntes alapon tehetnek eleget ennek az adatszolgáltatásnak, július 1-jétől azonban már kötelező lesz alkalmazniuk az új szabályokat. A törvényjavaslat alapján külön jogszabály teszi lehetővé az adóhatóság számára, hogy a számlázó program működését hírközlő eszköz útján felügyelje, és közvetlen adatlekérést hajtson végre. Belföldi fordított adózás A törvényjavaslat szerint január 1-jétől már nemcsak az építési hatósági engedélyhez, illetve az építési hatósági tudomásvételi eljáráshoz kötött építési szolgáltatások tartoznak a fordított adózás hatálya alá, hanem mindazok az építési szolgáltatások is, melyek egyszerű bejelentéshez kötöttek. A törvényjavaslat továbbá kiterjeszti a fordított adózást a krómhulladék és a vanádiumhulladék, valamint ezek törmelékeinek az értékesítésére is. EKÁER A törvényjavaslat szerint augusztus 1-jétől már nem csupán az útdíjköteles járművel végzett áruszállítások esnek EKÁER bejelentési kötelezettség alá, hanem azok a szállítások is, melyeknél a jármű önmagában ugyan nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt már meghaladja a 3,5 tonnát. További változás, hogy a fuvarozó az adóhatóság által fel he l yezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig meg ő rizni, amíg azt az adóhatóság el nem távolítja. Amennyiben ennek a kötelezettségének a fuvarozó nem tesz eleget, akár 1 mil lió forintos mulasztási bírság is kiszabható lesz, melynek megfize téséig a fuvareszközt az adóhatóság külön határozat nélkül vissza tarthatja. Továbbá mulasztási bírság lesz kiszabható akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét. A bírság mértéke a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet. Automata berendezések online kapcsolata a NAV-val január 1-jétől valamennyi, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést (italautomata stb.) automata felügyeleti egységgel (AFE) kell felszerelni, melyen keresztül az adózónak adatszolgáltatást kell teljesítenie az adóhatóság felé. A törvényjavaslat lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy az automata berendezések működését hírközlő eszköz útján felügyelje, és közvetlen adatlekérést hajtson végre. A társasági adót érintő változások Az adóelkerülésre vonatkozó alapelvek változása január 1-jétől hatályba lépő alapelvi szigorítás, hogy adóelőny nem érvényesíthető abban az esetben, ha a jogügylet fő és nem kizárólagos célja az adóelőny elérése. A jogdíj-kedvezmények változása Évközi módosításként, július 1-jétől jelentősen szűkül a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmény a jogdíj fogalmának újrafogalmazásával; alapvetően e körbe csak a szabadal makból, oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül. A fogalmi szűkítésen túlmenően a jogdíj-ered mény csak olyan mértékben jogosít kedvezményre, amilyen arányban az adott immateriális jószágot saját kutatás-fejlesztési tevékenysége alapján hozta létre az adózó. A saját kutatás-fejlesz tési tevékenység közvetlen költségeként, annak legfeljebb 30 százalékos mértékéig, figyelembe vehető a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a június 30-ig állományba vett immateriális jószágok esetében az adózó még a módosítást megelőző szabályok szerint járhat el. Ingyenes juttatások változása A törvényjavaslat szerint január 1-jétől az ingyenes juttatást juttató adózónak növelnie kell az adóalapját az ingyenes juttatás 4 Tax Alert

5 összegével, ha az ingyenes juttatásban részesülő adózó e bevételre tekintettel társasági adót nem fizet. Kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás A törvényjavaslat szerint január 1-jétől kedvezményezett eszközátruházás esetében, amennyiben az átruházó társaság a kedvezményezett eszközátruházást követően, a halasztott adófizetési kötelezettség időszaka alatt a megszerzett részesedését eladja, úgy a kedvezményezett eszközátruházásra tekintettel adóalapot csökkentő tételként figyelembe vett összeggel (de legfeljebb az átvevő társaság által halasztott adóként még el nem számolt összeggel) vissza kell növelnie az adóalapját, míg az átvevő társaság a továbbiakban az adóhalasztástól függetlenül állapíthatja meg az adóalapját. További változás, hogy kedvezményezett eszközátruházás és átalakulás esetében az adózó köteles az ügylet valós gazdasági és kereskedelmi okait bizonyítani. A kapcsolt vállalkozásokat érintő változások A törvényjavaslat értelmében január 1-jétől a kapcsolt vállal kozások közötti transzferár-csökkentő tétel csak akkor alkalmazható, ha a kapcsolt fél nyilatkozik arról, hogy az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adóalap megállapításakor. Szintén a kapcsolt vállalkozásokat érintő változás, hogy a társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatni a kapcsolt vállalkozásról, valamint az ügyletet megalapozó gazdasági okokról, ha az adózó a kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelése behajthatatlanná válik. A törvényjavaslat szerint nem kell transzferár dokumentációs kötelezettséget teljesítenie a belföldi telephelynek, ha nemzetközi egyezmény alapján belföldön mentesül a társasági adófizetési kötelezettség alól. A mobilitást elősegítő lakhatási támogatás, illetve munkásszállások kialakítása A törvényjavaslat szerint január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatás, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére elszámolt költség összegével csökkenthető a társasági adóalap, legfeljebb a pozitív adózás előtti eredmény összegéig. Munkahelyi bölcsődék működésének támogatása A törvényjavaslat szerint január 1-jétől elismert költségnek, ráfordításnak minősül a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő költség és ráfordítás. Műemlékekhez kapcsolódó kedvezmény A törvényjavaslat szerint január 1-jétől a műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek karbantartási költsége (az adózás előtti nyereség 50 százalékáig) egyszeres, felújítási költsége kétszeres mértékben levonható a társasági adóalapból. Felújítás esetében az adóalap-kedvezmény érvényesítésére jogosult a finanszírozó társaság is. Veszteségelhatárolás K+F tevékenység esetén A törvény kihirdetését követő naptól kezdődő hatállyal, negatív társasági adóalap esetén, a kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel érvényesített adóalap-csökkentő tétel összegének 9,5 százaléka szociális hozzájárulási adókedvezményként érvényesíthető, amennyiben a társaság összes bevételének 40 százaléka K+F tevékenységből származik, legalább egy gyakorlóhelyet biztosít, továbbá a kutató-fejlesztők áltagos állományi létszáma az adóévben legfeljebb 10 százalékkal csökkent. A fentiek szerint érvényesített adóalap-csökkentő tétel 50 százaléka már felhasznált elhatárolt veszteségnek minősül. Tax Alert 5

6 A beruházási adóalap-kedvezmény mértéke és hitelkamat kedvezmény A törvényjavaslat szerint január 1-jétől a kis- és középvállalkozások az új tárgyieszköz-beruházás, ingatlanfelújítás teljes összegével csökkenthetik az adóalapjukat, továbbá nő a beruházási hitelszerződés kamata alapján érvényesíthető adókedvezmény összege. A helyi adókat érintő változások A helyi iparűzési adó alapját érintő változások A javaslat a helyi iparűzési adó alapját érintő egyes tétele ket (jogdíj, kutatás-fejlesztés) közelíti a társaságiadó-szabályozáshoz. Ennek keretében július 1-jétől szűkül a jogdíj fogalma, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérle ti fejlesztés közvetlen költségeként csak a társasági adó alapjában érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapítása során figyelembe venni [2017. január 1-jétől]. A jogdíj-meghatározás tekintetében átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a június 30-ig lezáruló adóévben meghatározott esetekben a korábbi szabályozás alkalmazható. Az egyablakos bevallás-benyújtás bevezetése január 1-jétől az iparűzési adóalanyok elektronikus úton, a NAV-on keresztül is benyújthatják adóbevallásukat az illetékes települési önkormányzathoz. A javaslat szerint az állami adóhatóság a bevallást csak elektronikusan továbbítja az illetékes önkormányzati adóhatóság részére. Az építményadó- és a telekadó-mentesség szigorítása A javaslat alapján január 1-jétől a nonprofit szervezeteknek a helyi adók alóli mentesség érdekében az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a tárgyévet megelőző adóévben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük. Továbbá, a nonprofit szervezeteket az épület, épületrész, telek alapján csak akkor illeti meg adómentesség, ha az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként jegyezték be őket. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalma és mentessége január 1-jétől a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól kivett terület telekadó-mentessége megszűnik, ha az adott területtel határos területen lehetőség van ivóvíz-, villamosenergiavezetékre és szennyvízcsatornára való csatlakozásra. A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások A javaslat alapján január 1-jétől a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadóját január 1-jétől nem a évi, hanem az adóévet megelőző második adóév adóalapja alapján kell megállapítani. A javaslat szerint a különadó mértéke hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalékra, az azt meghaladó részre 0,21 százalékra csökken. A tranzakciós illetéket érintő változások január 1-jétől az adó hatálya kiterjed a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre. Az adó alapja a hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett összeg, az adó mértéke 0,3 százalék. A reklámadót érintő változások A törvényjavaslat értelmében január 1-jétől, amennyiben a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője irányába a reklámadóhoz kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségét, úgy az állami adóhatóság felhívására az adóhatóság irányába kell pótolnia. Ennek elmulasztása esetén 500 ezer forint mulasztási bírság fizetendő, ugyanazon megrendelő irányába történt ismételt mulasztás esetén további 10 millió forint, majd ezen összeg háromszorosa. Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén. További változás, hogy a bevallási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg, amellyel szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül ellenbizonyításnak van helye. Népegészségügyi termékadót érintő változások A javaslat szerint a népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény január 1-jétől a következők szerint változhat: Változó fogalommeghatározások A javaslat alapján a joggyakorlat és az adóköteles termékek meghatározásának könnyítése érdekében az adalékanyag és a gyógynövény fogalma pontosításra kerül; előbbi kivételként nevesíti a közösségi szabályozás szerinti gyógynövénykivonatot. A törvényben új fogalmak is megjelennek: a tejalapanyag, az édesítőszer és a gyógynövényes ital. A javaslat alapján az egészségmegőrző program definíciója úgy módosul, hogy, hogy az már nem kizárólag a bármely magán- 6 Tax Alert

7 személy számára ingyenesen elérhető programokat, hanem a bármely magánszemély számára legfeljebb 500 forint díj ellenében elérhető tevékenységeket is magában foglalja. Adóköteles termékek körét érintő változások A javaslat az adóköteles ízesített sör termékkörét kiegészíti a részben vagy egészben, meghatározott mennyiségű édesítőszerrel édesített termékekkel, ezzel együtt rögzíti, hogy az édesítőszertartalom meghatározásakor az édesítőszereket aszerint kell figyelembe venni, hogy milyen mennyiségű cukor kiváltására alkalmasak. Az alkoholos frissítő termékkör fogalma is változik: hasonlóan az ízesített sörökhöz, ebben a kategóriában is adókötelesnek minősülnek a részben vagy egészben, meghatározott mennyiségű édesítőszerrel édesített termékek. Új elemként jelenik meg, hogy az adalékanyagot tartalmazó alkoholos frissítők is adókötelesnek minősülhetnek, függetlenül attól, hogy tartalmaz nak-e üdítőitalt. A javaslat azt is rögzíti, hogy alkoholos frissítőnek a legfeljebb öt térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező italok minősülhetnek. Az alkoholos italok közül továbbra is adómentesek maradnak a gyümölcspárlatok és a gyógynövényes italok, de utóbbiaknak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük: az az ital lesz adómentes, ami adalékanyagot nem tartalmaz, legalább hét különböző növényből származó gyógynövény felhasználásával készült ide nem értve az ízesített vodkát, összes gyógynövénytartalma meghaladja a 3 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget, és a felhasznált hét különböző növényből származó gyógynövényből növényenként legalább 0,2 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget tartalmaz, azzal, hogy a gyógynövénymennyiséget 15%-os nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni, és az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények íze és illata a domináns. Jövedéki adót érintő változások A javaslat szerint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény szeptember 1-jétől a következők szerint változhat: Jövedékiadó-köteles termékek adómértékének változása A javaslat alapján a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedékiadómértéke a kőolaj világpiaci árához igazodna. A kőolaj világpiaci árától függően a benzin és petróleum adómértéke 5 Ft/literrel, a gázolaj adómértéke 10 Ft/literrel változhat. A javaslat alapján több dohánygyártmány adómértéke is emelkedik: a cigaretta adómértéke a jelenleg alkalmazandó Ft ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegről Ft ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegre emelkedik; a szivar és szivarka adómértéke a jelenleg alkalmazandó kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegről a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegre emelkedik; a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke a jelenlegi Ft-ról Ft-ra emelkedik kilogrammonként Az adómérték emelkedésének háttere, hogy a dohánygyártmá nyokra vonatkozó uniós adóminimum elérése érdekében Magyarországon meg kell emelni a dohánygyártmányok adómértékét. Az uniós adóminimumot hazánk három lépcsőben kívánja elérni, melynek első lépcsőjét tartalmazza a javaslat. Az adó visszatérítésére vonatkozó változások A gázolaj adómértékével összefüggésben változna a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke is. A kőolaj világpiaci árával összefüggésben megállapított küszöbértéktől függően a visszaigényelhető adó mértéke 7 Ft vagy 17 Ft lehet literenként. Hasonló módon változik a mezőgazdasági ágazatban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszaigénylésének mértéke is: a kőolaj világpiaci árával összefüggésben megállapított küszöbértéktől függően a mezőgazdasági termelő részére a felhasznált gázolaj 82 százaléka, illetve 83,5 százaléka téríthető vissza. Tax Alert 7

8 Kapcsolat Lőcsei Tamás, üzletágvezető Tel.: tamas.locsei@hu.pwc.com Paul Grocott Tel.: paul.grocott@hu.pwc.com David Williams Tel.: david.williams@hu.pwc.com Máthé Dóra Tel.: dora.mathe@hu.pwc.com Burján Ákos Tel.: akos.burjan@hu.pwc.com Réti László Tel.: laszlo.reti@hu.pwclegal.com Antall György Tel.: gyorgy.antall@hu.pwclegal.com Mekler Anita Tel: mekler.anita@hu.pwc.com Deák László Tel.: laszlo.deak@hu.pwc.com Réti, Antall & Társai PwC Legal Tax & Legal Alert PwC Magyarország 553. szám május Ez a kiadvány kizárólag általános tájékoztatásul szolgál és nem minősül szakmai tanácsadásnak. Ha a továbbiakban nem szeretne hírlevelet kapni, kérlük jelezze a következő címen: tax.alert@hu.pwc.com 2016 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a PwC kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a weboldalt.