Főbb személyiségelméletek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Főbb személyiségelméletek"

Átírás

1 Főbb személyiségelméletek A pszichológia egyik legérdekesebb témája a személyiség természete. Az egyes pszichológiai irányzatokhoz, iskolákhoz tartozó szakemberek eltérően vélekednek arról, hogy mi határozza meg a személyiség alakulását, hogyan működik, melyek a legfontosabb jellemzői. A 20. század eleje óta négy fő személyiségelmélet született meg. Ezek mindegyike más-más tényezőt emel ki, mint fő meghatározót a személyiség működésében. A következő elméletek sorolhatóak ide: 1. Vonás 2. Pszichoanalitikus 3. Behaviorista és szociális tanulás 4. Humanisztikus elméletek. 1. Vonás elméletek Egy egyén személyisége az őt alkotó személyiségvonások alapján írható le. A vonások folytonos dimenziók, melyekből eltérő mértékben rendelkezünk, vagyis az emberek számos személyiségdimenzió mentén különböznek egymástól. Ez a magyarázata annak, hogy az egyes emberek ugyanabban a szituációban eltérő módon reagálnak, hiszen vonásaik is különböznek. Az elmélet képviselői fő feladatuknak e vonások meghatározását és mérését tekintik, vagyis annak megállapítását, hogy ki milyen mértékben jellemezhető az egyes tulajdonságokkal. A vonások biológiailag meghatározottak: vagy az öröklődés vagy bizonyos idegrendszeri működések eredményeként. A vonások relatíve stabilak, nem változnak az idővel, s meghatározzák a viselkedést. Allport elmélete Az 1930-as években Allport ( ) és tanítványai számos szótárt néztek át, hogy a személyiséget jellemző mellékneveket találjanak. Körülbelül jelzőt gyűjtöttek ki, melyek számát bizonyos csoportosítások után kb re csökkentették le. Áttekintve ezeket a mellékneveket Allport különbséget tett közös vonások és személyes diszpozíciók között. A közös vonások olyan vonások, melyek mindnyájunkban megtalálhatók (eltérő mértékben). Ezek mentén az egyének egymással összehasonlíthatóak. A személyes diszpozíciók a vonások egyénen belüli egyedülálló mintázatai, melyek az egyén életének mélyebb elemzésére alkalmasak. A diszpozíciók lehetnek: Kardinális/uralkodó diszpozíciók: azok a vonások, melyek az egyén egész életét uralják; gyakran olyan mértékig, hogy az egyén specifikusan e jegyek révén válik ismertté. Gondoljuk csak át a következő szavak eredetét és jelentését: freudi, nárcizmus, krisztusi, Don Juan, Casanova, stb. Kardinális diszpozícióval csak kevés ember rendelkezik. Centrális diszpozíciók: azon személyiségvonások, melyek a személyiség alapját képezik. Centrális vonások pl.: szégyenlős, intelligens, becsületes, stb. Centrális diszpozícióból néhánnyal mindenki rendelkezik.

2 Másodlagos diszpozíciók: azok a jellemzők, melyek nem központiak a személyiségben, de több specifikus viselkedésünkért felelősek (pl. szűk érdeklődési köreink). Ez a fajta diszpozíció már nagyobb számban megtalálható mindenkinél. Cattell elmélete Allport vezetésével Cattell ( ) tovább redukálta Allport listáját 141 jelzőre. Ezután, a faktoranalízis statisztikai módszerét alkalmazva kezelhető mennyiségre csökkentette a személyiséget leíró vonások számát:16 fő faktort (dimenziót) hozott létre, melyek mentén meghatározható a személyiség vonásmintázata. Különbséget tett a, felszíni és forrás (source) vonások között: előbbiek közé a viselkedés megfigyelhető mintázatai, míg utóbbihoz pedig az ezeket meghatározó belső vonások tartoznak. b, általános és specifikus vonások között: általánosak azok a vonások, melyekkel mindenki rendelkezik, és specifikusak azok, amelyek csakis egy bizonyos emberre jellemzőek. Eysenck elmélete Eysenck ( ) személyiség modellje 3 fő faktort tartalmaz: 1. Introverzió-extraverzió Az introverzió jellemzője a figyelem befelé fordítása a belső élményekre, míg az extraverzió esetében a figyelem kifelé irányul más emberekre, ill. a környezetre. 2. Neuroticitás-érzelmi stabilitás A dimenzió a hangulatingadozás kontra nyugodtság tartományban szemléltethető. A neuroticitás az egyénnek arra a jellegzetességére utal, hogy könnyen feldúlttá és érzelmileg labilissá válik, míg a stabilitás az érzelmi kiegyensúlyozottság tendenciáját jelzi. 3. Pszichocitizmus Azok az egyének, akik magas eredményt érnek el ezen vonás vonatkozásában, nehezen birkóznak meg a realitással, valamint antiszociális, ellenséges, manipulatív viselkedés és az empátia hiánya jellemzi őket. Eysenck szerint személyiségünk túlnyomó részét biológiai tényezők határozzák meg, s a személyiség különféle aspektusait biológiai folyamatokkal kapcsolta össze. Az öt faktor elmélet (the 'Big Five") Ezen elmélet képviselői szerint a személyiség öt dimenzió mentén/kardinális faktorral jellemezhető. Az elmúlt 50 évben számos kutatás látszik igazolni e dimenziók meglétét. Az elmélet fő képviselői Fike, Norman, Smith, Goldberg, McCrae és Costa. Kategóriáik a következőek: Extraverzió: ide olyan jellemvonások sorolhatóak, mint a szociabilitás, beszédesség, asszertivitás, stb. Szeretetreméltóság: olyan attribútumokat tartalmaz, mint a bizalom, kedvesség, altruizmus, jóindulat, stb.

3 Lelkiismeretesség: pl. nagyfokú gondosság, körültekintés, jó impulzus kontroll, célirányos viselkedés Nyitottság: idetartozik a képzelőerő, intuíció, széles körű érdeklődés, stb. Neuroticizmus: idesorolják pl. a szorongást, érzelmi labilitást, irritabilitást, hangulatingadozást. Az egyes dimenziókat alkotó tulajdonságok gyakran mutatnak együttjárást, de nem minden esetben (pl. a társaságkedveők általában beszédesek is, de nem mindig). Az elmélet képviselői szerint a személyiségjellemzők biológiailag meghatározottak, s a tanulás és az élmények kevés vagy szinte semmi befolyással nem bírnak az öt dimenzió alakulására. A korai vonás elméletek oly sok vonást kiiktattak, hogy menet közben az egyén valahol elveszett. A vonáselméleti megközelítések a személyiség változóit határozzák meg, a személyiség működésének dinamikus folyamatairól nem sok mondanivalójuk van. A gyakorlatban pedig a személyiségről alkotott elképzelésük arra csábíthatja a szakembereket, hogy csupán a fő dimenziók mentén összeállított profil alapján adjanak tanácsot a kliensnek. 2. Pszichoanalitikus elméletek A viselkedést tudattalan késztetések, vágyak és nem hozzáférhető korai emlékek határozzák meg. Ezeket a tudattalan folyamatokat különféle mechanizmusokkal (az ún. elhárító mechanizmusokkal) próbáljuk kontrollálni, illetve elnyomni. Nincs szabad akarat, nincs pszichológiai szabadság; ezen kontrollálatlan erők játékszerei vagyunk. A személyiség fejlődésében az első 5 év meghatározó: ha bizonyos problémák az egyes fejlődési szakaszokban feltartják vagy visszavetik a fejlődést, ez tartós hatást gyakorol a személyiség alakulására. Freud elmélete A pszichoanalitikus elmélet megalkotója Sigmund Freud ( ) osztrák orvos volt. Bár gondolatai sokkolóan hatottak abban az időben, s azóta is élénk viták tárgyát képezik, munkája nagy hatással volt számos diszciplinára (pl. pszichológia, szociológia, antropológia, irodalom, stb.) A személyiség alakulásában a tudattalan szerepét és a gyermekkori élmények hatását hangsúlyozta. Freud teóriájának két alapeleme a - tudattalan-tudatos dimenzió - id-ego-szuperego konstrukció. A tudattalan-tudatos dimenzió Freud szerint a lélek három alrendszerből tevődik össze: A tudatos részt azok a gondolataink, érzelmeink, észleleteink, stb. alkotják, melyek épp most zajlanak a tudatunkban.

4 A tudatelőttes azon gondolatok, emlékek, érzelmek, stb. összessége, melyeknek épp nem vagyunk tudatában, de könnyen és gyorsan figyelmünk középpontjába tudjuk idézni őket. A tudattalan rész gyakorolja a legnagyobb hatást viselkedésünkre. Ez olyan érzések, késztetések, emlékek tárháza, melyeknek nem vagyunk tudatában. Freud szerint az emberi lélek egy jéghegyhez hasonlítható, mivel legnagyobb része (a tudattalan), számunkra láthatatlan. Csak egy kis részéről van tudomásunk (a tudatos rész), ami a víz felszíne felett látható. Freud ezt az elképzelését később tovább fejlesztette, s megalkotta a személyiség strukturális modelljét, az id-ego-szuperego konstrukciót. Az id-ego-szuperego konstrukció A személyiség három összetevője az id, ego és a szuperego. Ezek együttműködve hoznak létre komplex viselkedéseket. Az id az egyetlen olyan személyiségrész, mely már a születéstől fogva jelen van. Teljességgel tudattalan, s primitív viselkedések és ösztönök alkotják. Azonnali kielégülésre törekszik, nem tűri a feszültséget, s az örömelv alapján működik: a saját örömét keresi anélkül, hogy tekintettel lenne mások szükségleteire. Az ego az első néhány életév során alakul ki. Tudatos és tudatelőttes szinten működik, s a realitás elvnek engedelmeskedik: próbál egyensúlyt teremteni az id impulzusai és a környezet elvárásai között oly módon, hogy eldönti, az id mely impulzusai és milyen formában elégíthetőek ki. A szuperego 6 éves kor táján jelenik meg. Azon morális elveket és értékeket foglalja magába, melyeket a szüleinktől vettünk át. Működésének célja viselkedésünk civilizálása és tökéletesítése. Mindhárom alrendszerben jelen van ( tudattalantudatelőttes-tudatos). Freud szerint a személyiség egészséges működéséhez az id, az ego és a szuperego egyensúlya, együttműködése szükséges. Freud úgy vélte, hogy a korai pszichoszexuális fejlődés meghatározó szerepet játszik a személyiség alakulásában. A legtöbb felnőttkori pszichés probléma gyermekkori traumákra vezethető vissza, melyek megakasztották vagy visszavetették a személyiség fejlődését. Bár Freud elméletét számos szakember elutasította a kezdetekben, nagyon sok követője is akadt. Tanítványai közül később sokan elfordultak Freud tanaitól, s megalapították saját új iskoláikat (pl. Jung, Adler, Erikson, stb.). Freud elméletét több szempontból is kritizálták, pl.: - Freud az elméletét csupán kis számú neurotikus beteg megfigyelésére alapozta - túlságosan leegyszerűsítettek az elképzelései ahhoz, hogy a komplex pszichés működéseket meg lehetne velük magyarázni - sötét képet fest az emberi természetről, hiszen leegyszerűsítve azt állítja, hogy csupán két ösztön, az agresszió és a szexualitás vezérli minden cselekedetünket.

5 3. Behaviorista és szociális tanulás elméletek Behaviorizmus: fő feladatának a viselkedés tanulmányozását tekintette. A behaviorista elképzelések szerint a személyiség az egyén és a környezete közötti interakció eredménye. A viselkedés oka a külvilágból jövő inger, s nem belső, mentális okok. Az ingereken túl a tágabb környezet is alakítja a viselkedést azzal, hogy jutalmazza vagy bünteti azt. A behavioristák fő feladatuknak tartották a megfigyelhető és mérhető viselkedések tanulmányozását, mivel szerintük más absztrakciók, mint például a hangulat, az érzelmek vagy a gondolatok túlságosan szubjektívek. Ez az elképzelés jó 50 évig uralta a pszichológiai kutatást az USA-ban. Szociális tanulás elmélet: a behaviorizmus kiterjesztése. Az elmélet szerint a személyiséget az egyén viselkedésének, saját pszichés folyamatainak és környezetének egymásra hatása alakítja. Ha megváltoztatjuk az egyén környezetét, akkor meg tudjuk változtatni viselkedését ( és személyiségét) is. A személyiség passzív, kizárólag külső erők alakítják. Legjelentősebb képviselői Watson, Skinner, Dollard, Miller és Bandura voltak. Watson ( ) volt az első, aki azt tanulmányozta, hogyan hat a tanulás folyamata a viselkedésre, s ő alapította meg a behaviorizmus iskoláját, melynek jelenkori leszármazottja a szociális tanulás elmélet. Talán a legismertebb behaviorista Skinner ( ) volt. Sok mindenben követte Watsont, azonban ő hitt abban, hogy a belső állapotok ugyanúgy befolyásolhatják a viselkedést, mint a külső ingerek. Dollard és Miller inger-válasz elmélete A 20. század közepén kifejlesztett elméletükben Dollard és Miller a tanulás fontosságát hangsúlyozták a személyiség alakulásában. Szerintük..."ahhoz, hogy megtanuljunk valamit, akarni kell valamit, észre kell vennünk valamit, csinálnunk kell valamit, s kapnunk kell valamit." Pontosabban megfogalmazva ezek a tényezők a drive (késztetés), az inger, a válasz és a jutalom. Úgy vélték, hogy ha egy inger és egy válasz gyakran együtt jár, és jutalom követi ezt az együttjárást, akkor az egyén nagy valószínűséggel meg fogja ismételni ezt a viselkedést. Ha az ingerre adott választ nem követi jutalom, akkor a viselkedés kioltódik, el fog tűnni. A jutalommal járó viselkedések az ismétlések révén szokásainkká válnak, s ezek a szokások fogják alkotni személyiségünket ( vagyis a drive-ok, az ingerek és válaszok között kiépült asszociációk). Személyiségünk tehát tanulási tapasztalatainkon alapszik, s ahogy új tapasztalatok érnek, úgy fog ezek függvényében személyiségünk is változni. Freud személyiségstruktúrája (id, ego, szuperego) ebben az elképzelésben szokások halmazára esik szét. Amit Freud ösztönöknek nevezett, Miller és Dollard drive-oknak nevezi. A személyiség alakulásában Freud a gyermekkori élményeket, a behavioristák pedig a tanulási élményeket tartják kulcsfontosságúnak. Bandura szociális tanulás elmélete

6 Bandura (1925- ) szerint nem csupán úgy tanulunk meg valamit, hogy egy viselkedésünket jutalom követi, hanem az emberek elsősorban megfigyelésen, utánzáson és modellnyújtáson keresztül tanulnak egymástól. Úgy vélte, hogy a személyiség a az egyén pszichológiai folyamatainak, viselkedésének és környezetének egymásra hatása folyamán fejlődik.jelentős megállapítása, hogy a minket körülvevő társadalom nagyon nagy szerepet játszik abban, ahogyan magunkról és a világról gondolkodunk, s ahogyan ennek következtében viselkedünk. - A behaviorizmus egysíkúan közelíti meg a személyiséget, s csupán a külső hatásokra reagáló robotnak tekinti az egyént. - A behaviorista elméletek nem veszik figyelembe a szabad akarat és a belső lelki történések (pl. hangulatok, érzelmek, gondolatok) szerepét a viselkedés és a személyiség alakulásában. - A szociális tanulás elméletek elutasítják a viselkedés biológiai meghatározottságát (pl. az öröklődés révén), s kizárólag a környezeti meghatározókra koncentrálnak. - Pozitívumként tekinthető viszont, hogy megállapításai könnyen értelmezhetőek és kísérletileg igazolhatóak, valamint a tanulási elvek terápiás alkalmazása sikeres egyes maladaptív ( nem megfelelően alkalmazkodó) viselkedésformák kezelésében. 4. Humanisztikus elméletek A szabad akarat és a szubjektív élmény szerepét hangsúlyozzák a személyiség fejlődésében. Képviselői kiemelik az önmegvalósítás fogalmát: szerintük mindenkiben működik egy belső késztetés a személyes növekedésre, s ez motiválja a viselkedést. Bár biológiai és környezeti változók befolyásolhatják a viselkedést, ám az egyén maga határozza meg és alakítja sorsát. Az emberi természet pozitív, optimista felfogását hangsúlyozzák. Az elképzelés az 50-es években keletkezett a pszichoanalízisre és a behaviorizmusra való reakcióként. A mozgalom vezéralakjai Abraham Maslow ( ) és Carl Rogers ( ) voltak. Az öndeterminációt és az önmegvalósítást valós emberi motívumként értelmezték, s hangsúlyozták az emberi potenciál jelentőségét. Maslow elmélete Legismertebb konstruktuma a szükségletek hierarchiája, melyet a humanisztikus pszichológia elképzeléseinek összegzésének is tekinthetjük. Lényege, hogy mindnyájan bizonyos alapszükségletekkel születünk, s amíg ezek nincsenek kielégítve, addig nem tudjuk kiteljesíteni potenciálunkat. Mind a behaviorista, mind a freudi pszichoanalitikus elképzeléseket kritikával illette. Bár elismerte a tudattalan létét, de abban nem értett egyet Freuddal, hogy személyiségünk túlnyomó része a tudattalanban rejtőzik előlünk. Maslow szerint nagy részben tudatában vagyunk késztetéseinknek és motívumainknak, s ha nem lennének az élet akadályai, akkor mindnyájan lelkileg egészséges emberek lennénk. Míg Freud emberképe negativisztikus, addig Maslow a pozitívumokra összpontosít, s a determinisztikus felfogással szemben a szabad akarat szerepét hangsúlyozza.

7 Rogers elmélete Rogers szerint ahhoz, hogy az egyén "növekedhessen", kiteljesedhessen, olyan környezetre van szüksége, amely biztosítja számára a hitelességet (nyíltságot és önfeltárást), a feltétel nélküli pozitív elfogadást és az empátiát (az odafigyelést és megértést). Ezek nélkül sem az egyén, sem a kapcsolatai nem tudnak megfelelően fejlődni, mint ahogy egy fa sem tud víz és napfény nélkül növekedni. Rogers hitt abban, hogy mindnyájunkban létezik egy késztetés arra, hogy önmagunkat megvalósítsuk, potenciálunkat kiteljesítsük. Az önmegvalósításhoz vezető út az önfelfedezés és önmegismerés folyamata, melynek során érzéseinket és szükségleteinket elfogadva oly módon kell cselekednünk, hogy azok őszintén kifejeződésre juthassanak. A self (én) fogalma központi szerepet játszik elméletében: a self a személyiség végrehajtó rendszere, mely alakítja a világhoz való kapcsolódásunkat. Ahogyan magunkról gondolkozunk, az az észlelt énképünkben tükröződik, amilyenekké válni szeretnénk, az az énideálunkban, s ahogy mások látnak bennünket, az az aktuális én. Minél jobban hasonlít ez a három egymáshoz, annál egészségesebbek és boldogabbak vagyunk. Bár sokan nem tartják tudományos elméletnek, s azzal vádolják, hogy túl sokat törődik az egyénnel, azonban mégis a humanisztikus pszichológia volt az első, mely az egyént ténylegesen különleges, individuális lénynek tekintette. A teljes, egészséges emberre összpontosít, s az emberi természet pozitív, optimista szemléletét hangsúlyozza. Források: dakota.fmpdata.net/psychai/printfiles/perstheories.pdf - Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J. (1995): Pszichológia. Osiris, Budapest.

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A psz A pszichológia irányzatai

A psz A pszichológia irányzatai A pszichológia irányzatai 1879 - Suplicz Sándor BMF-TMPK Kísérleti pszichológia Weber Fechner Wundt Mérhetőség, megismételhetőség, törvényszerűségek megállapítása. Wilhelm Wundt 1879-ben pszichológiai

Részletesebben

Személyiség és pszichológiai zavarok. Kuritárné Dr. Szabó Ildikó DE Magatartástudományi Intézet 2014.10.29.

Személyiség és pszichológiai zavarok. Kuritárné Dr. Szabó Ildikó DE Magatartástudományi Intézet 2014.10.29. Személyiség és pszichológiai zavarok Kuritárné Dr. Szabó Ildikó DE Magatartástudományi Intézet 2014.10.29. Személyiségmodellek Pszichoanalitikus személyiségmodellek Szociális tanuláselméleti modell Fenomenológiai

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 1. A személyiség szerkezete és működése

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 1. A személyiség szerkezete és működése III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 1. A személyiség szerkezete és működése Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalízis megteremtője: Sigmund Freud (1856-1939) A pszichoanalízis

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A S ZEMÉLYISÉG SZEMÉLYISÉG FEJL

SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A S ZEMÉLYISÉG SZEMÉLYISÉG FEJL SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE Vizkeleti Györgyi SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK Miben áll a személyiség? Hogyan alakul ki? Milyen módon működik? Mi adja a személyek különbözőségét? I. DISZPOZICIONÁLIS

Részletesebben

Csoportok, pszichológiai iskolák, alapvető elméletek

Csoportok, pszichológiai iskolák, alapvető elméletek Csoportok, pszichológiai iskolák, alapvető elméletek Dr. Kollár János Egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet Mi a csoport?

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Milyen előfeltevésekkel vághatunk neki a személyiség megismerésének? 9 alternatív feltevés-pár (részben összefüggnek):

Milyen előfeltevésekkel vághatunk neki a személyiség megismerésének? 9 alternatív feltevés-pár (részben összefüggnek): Személyiséglélektan BPST 102, Pszichológia II. (D félév) előadó: Martos Tamás, martos.tamas@btk.ppke.hu 1. Személyiségpszichológia: a terület feltérképezése; történeti áttekintés; a személyiség meghatározása;

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Különböző pszichoterápiás módszerek. Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 11. 15.

Különböző pszichoterápiás módszerek. Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 11. 15. Különböző pszichoterápiás módszerek Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 11. 15. Legismertebb pszichoterápiás megközelítések Pszichoanalitikus Fenomenológiai Kognitív- és viselkedésterápiás

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 3.

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 3. MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 3. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 Személyiségelméletek, személyiségfejlıdés, identitás Minden elmélet

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Személyiség, társadalom és a nemek

Személyiség, társadalom és a nemek Személyiség, társadalom és a nemek Prof. Dr. Kéri Szabolcs A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított Áttekintés Képességek és személyiségvonások

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

Családi szocializáció és fejlődés

Családi szocializáció és fejlődés Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális

Részletesebben

Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában Gyöngyösiné Kiss Enikő

Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában Gyöngyösiné Kiss Enikő Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában Gyöngyösiné Kiss Enikő Megjelent: Gyöngyösiné Kiss Enikő, Oláh Attila (szerk.) (2007): Vázlatok a személyiségről

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő beavatkozás. A követelménymodul megnevezése: Egyéni fejlesztés és segítő támogatás

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő beavatkozás. A követelménymodul megnevezése: Egyéni fejlesztés és segítő támogatás Vályi Gábor A segítő beavatkozás A követelménymodul megnevezése: Egyéni fejlesztés és segítő támogatás A követelménymodul száma: 1896-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50 A SEGÍTŐ

Részletesebben

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Mindegy hol tartunk és milyen gyorsan haladunk az úton, az irány a fontos.

Mindegy hol tartunk és milyen gyorsan haladunk az úton, az irány a fontos. A SZEMÉLYISÉG Mindegy hol tartunk és milyen gyorsan haladunk az úton, az irány a fontos. A SZEMÉLYISÉG A viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

A személyiség: pszichoanalitikus, behaviorista és fenomenológiai megközelítés

A személyiség: pszichoanalitikus, behaviorista és fenomenológiai megközelítés A személyiség: pszichoanalitikus, behaviorista és fenomenológiai megközelítés Andrejkovics Mónika PhD klinikai szakpszichológus DE NK Magatartástudományi Intézet 2014. okt. 21. Személyiség fogalma: az

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Pszichológiatörténet Dr. Szondy Máté

Pszichológiatörténet Dr. Szondy Máté Pszichológiatörténet Dr. Szondy Máté Ókor XVI XVII. szd. XIX. század XX. szd. eleje Hippokratész - Galénosz Racionalista empirista vita Struktruralizmus - funkcionalizmus Pszichoanalízis Behaviorizmus

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar. E GY L a f v sz. 2. Tantárgyfelelős tanszék Humántudományi és Kommunikáció Tanszék

TANTÁRGY ADATLAP. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar. E GY L a f v sz. 2. Tantárgyfelelős tanszék Humántudományi és Kommunikáció Tanszék Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar TANTÁRGY ADATLAP A modul Heti óra Követelmény* Kredit Szemeszter E GY L a f v sz FXNASZPSZI Személyiség- és szociálpszichológia 1 1 * 2 2 2 1. Szak OMTN,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Típustanok és vonáselméletek

Típustanok és vonáselméletek Típustanok és vonáselméletek Diszpozícionális megközelítés A típustanokról z A legrégebbi pszichológiai elméletek: már az ókortól (India, Görögország) z A sokféleség visszavezetése néhány sajátosságra

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem. Pszichológia BA szak záróvizsga tételei (2016. tavaszi félévtől)

Károli Gáspár Református Egyetem. Pszichológia BA szak záróvizsga tételei (2016. tavaszi félévtől) Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia BA szak záróvizsga tételei (2016. tavaszi félévtől) ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN 1. AZ ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS PSZICHOFIZIKAI ÉS PSZICHOBIOLÓGIAI NÉZŐPONTBÓL Kulcsszavak:

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

II. Biológiai perspektíva

II. Biológiai perspektíva II. Biológiai perspektíva Személyiség: idegrendszeri és hormonális rendszerek működésének következménye. 2 témakör: A személyiség örökletes meghatározottsága (öröklődés, evolúció, személyiség kapcsolata)

Részletesebben

Malovics Éva SZERVEZETI VISELKEDÉS

Malovics Éva SZERVEZETI VISELKEDÉS Malovics Éva SZERVEZETI VISELKEDÉS I. Lektor: Dr. Vasadi Anna Szövegszerkesztés: JGYF Kiadó Kiadó: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Felelős kiadó: Pitrik József menedzserigazgató Terjedelem: 6,75 ív (B5)

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Hol a lélek lakhelye? Mi a gondolkozás szerve? Honnét származnak az ismereteink? Hol tároljuk az emlékeinket? Mi az érzékelés módja?

Hol a lélek lakhelye? Mi a gondolkozás szerve? Honnét származnak az ismereteink? Hol tároljuk az emlékeinket? Mi az érzékelés módja? A pszichológia Pszichológia = lélektan Hol a lélek lakhelye? Mi a gondolkozás szerve? Honnét származnak az ismereteink? Hol tároljuk az emlékeinket? Mi az érzékelés módja? - Démokritosz DÉMOKRITOSZ /ie:.

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Tematika és tájékoztató a Pszichológia 1 tantárgy oktatásáról és a követelményeiről

Tematika és tájékoztató a Pszichológia 1 tantárgy oktatásáról és a követelményeiről NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGATARTÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK Tematika és tájékoztató a Pszichológia 1 tantárgy oktatásáról és a követelményeiről A tantárgy oktatásának a célja: A Pszichológia

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Mit mondanak a belső hangok?

Mit mondanak a belső hangok? Mit mondanak a belső hangok? Sportpszichológia egy sportoló pszichológus szemével Természettudományi Kar, Biológiai Intézet Tematika Előzmények A sport és a személyiség kapcsolata A sport és az optimális

Részletesebben

Farkas Zoltán AZ EGYÉN, A KÖRNYEZET ÉS A CSELEKVÉS

Farkas Zoltán AZ EGYÉN, A KÖRNYEZET ÉS A CSELEKVÉS Farkas Zoltán AZ EGYÉN, A KÖRNYEZET ÉS A CSELEKVÉS Miskolci Egyetem, 2004 TARTALOM 1. A cselekvés megközelítése 1.1. Az egyén és a környezet A) A személyiség és alakulása a) A személyiség fogalma b) A

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA DEVIANCIA EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA A. negatív és pozitív Negatív: valaminek a hiánya pl. a betegség hiánya Pozitív: kívánatos tulajdonság jelenléte pl. testi jóllét, lelki jóllét B. objektív és szubjektív

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Motiváció. A motiváció belső indítékokból eredően dinamizálja, és irányítja a célirányos és szervezett viselkedést.

Motiváció. A motiváció belső indítékokból eredően dinamizálja, és irányítja a célirányos és szervezett viselkedést. Motiváció A motiváció belső indítékokból eredően dinamizálja, és irányítja a célirányos és szervezett viselkedést. Gordon Allport szerint a személyiség bármely elmélete a motiváció körül forog. Kimeríthetetlen

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

1879 Lipcse: első pszichológiai laboratórium. Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt

1879 Lipcse: első pszichológiai laboratórium. Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt 1879 Lipcse: első pszichológiai laboratórium Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt Kísérleti introspekciós pszichológia elemi szintű mentális jelenségek (fények, hangok tulajdonságai W.M. Wundt (1832-1920)

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26.

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26. Gábor Edina Balogh Judit Mentálhigi Munkahely lhigiénés s szervezetek örömteli szerepe az egészs szségfejleszt szervezet? gfejlesztésbensben Jelen és s jövőj 2004. április 26. Magyarország évközi lakosságszáma

Részletesebben

PSZICHOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

PSZICHOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK PSZICHOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Témák 1. Források használata és értékelése Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban.

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, ÁPOLÁSTANI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK ÁOK I. évfolyam 2014/2015. tanév tavaszi szemeszter

PSZICHOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, ÁPOLÁSTANI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK ÁOK I. évfolyam 2014/2015. tanév tavaszi szemeszter Általános Orvostudományi Kar MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Faculty of Medicine DEPARTMENT OF BEHAVIOUR SCIENCES PSZICHOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, ÁPOLÁSTANI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK ÁOK I. évfolyam 2014/2015.

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Főbb pszichológiai irányzatok. Kiegészítő anyag az első neveléslélektan előadáshoz. Belső használatra I. A PSZICHOANALÍZISRŐL RÖVIDEN

Főbb pszichológiai irányzatok. Kiegészítő anyag az első neveléslélektan előadáshoz. Belső használatra I. A PSZICHOANALÍZISRŐL RÖVIDEN Főbb pszichológiai irányzatok Kiegészítő anyag az első neveléslélektan előadáshoz Belső használatra I. A PSZICHOANALÍZISRŐL RÖVIDEN A Sigmund Freud (1856-1939) nevével fémjelzett irányzat 1900-ban indult

Részletesebben

PSZICHOTERÁPI DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS. http://psychiatry.pote.hu

PSZICHOTERÁPI DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS. http://psychiatry.pote.hu PSZICHOTERÁPI PIÁK DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS http://psychiatry.pote.hu A pszichoterápia definíciója miről beszélünk? A pszichoterápiás elméletek összetevői

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs

Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs 1. Általános pszichoterápiás kérdések 1.1. A pszichoterápia története, hazai története, jelen helyzete 1.2. A pszichoterápiás diagnosztikai rendszerek 1.3. A pszichoterápiás

Részletesebben