PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Pszichológia középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók a javításhoz Az írásbeli feladatsor megoldására maximálisan 90 pont adható az alábbi táblázat szerint: I. Fogalom II. Kísérlet III. Rövid esszé IV. Hosszú esszé 5x5= Az alábbi javítási-értékelési útmutatóban szereplő elemekért, a tartalmilag helyes válaszokért akkor is megadható a megjelölt pontszám, ha a vizsgázó a fogalmat vagy a pszichológiai jelenséget nem a megadott szakkifejezésekkel írja le. A szaknyelv helyes használatáért az esszékérdések esetén külön pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban a zárójelek ( ) közt megadott információk nem szükségesek a teljes pontszámhoz, ezek a helyes választ kiegészítő elemek vagy egyéb információk a javító számára, illetve olyan pontosításai a válasznak, amik nélkül is megítélhető az adott pontszám. A ferde vonallal a / jellel megadott fogalmaknak bármelyike elfogadható, és csak az egyik megnevezése esetén is jár a maximális pontszám. Mind a rövid (III.), mind pedig a hosszú esszé (IV.) esetében csak az egyik kérdéskört kell kifejteni. A bekarikázással megjelölt esszé kifejtését pontozzuk, ha esetleg mindkettőt kidolgozza, a nem jelöltet figyelmen kívül hagyjuk. Amennyiben nincs jelölve a választott esszé, és mindkettő kidolgozásra kerül, és nem jelzi egyértelműen (pl. áthúzással), hogy melyik a választott esszé, akkor az elsőként kifejtettet kell értékelni írásbeli vizsga 2 / október 19.

3 I. FOGALOM (összesen 2) Határozza meg az alábbi fogalmakat, kiemelve a leglényegesebb jellemzőiket, és hozhat jellegzetes példát is! a) konstruktív emlékezet (Írjon példát is arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a konstruktív emlékezetet!) Az emlékezet konstruktív és rekonstruktív folyamat. A konstruktív emlékezés esetén az eseményekről alkotott emlékek eltérnek az őket kiváltó objektív valóságtól, mind kialakításuk pillanatában, mind a későbbiek folyamán, mert bizonyos részeit kiegészítjük előzetes tudásunk/ismereteink, sémáink, elvárásaink alapján. aktívan hozzuk létre az emlékképeket az emlékek eltérnek az őket kiváltó objektív valóságtól / emlékezetünk átalakíthatja, torzíthatja a kapott információkat az információk bizonyos részeit kiegészítjük / hozzá is tehetünk az eredeti tartalomhoz az emlékezetet befolyásolhatják külső tényezők (pl. irányító kérdés) az emlékezetet befolyásolhatják belső tényezők (előzetes tudásunk, sémáink elvárásaink, érzelmi állapotunk hatása) ha az emlékezetet befolyásoló akár külső, akár belső tényezőkre konkrét példát is hoz (lásd pl. a zárójelekben megadottak) Összesen legfeljebb b) hipnózis Olyan módosult tudatállapot, mely során az együttműködésre hajlandó, hipnotizált személy lemond viselkedése kontrolljáról, és egy másik személy (a hipnoterapeuta) szuggesztióit hajtja végre, elfogadja a valóság bizonyos fokú torzítását. Jellemző a figyelem szelektívvé válása, és kiváltható továbbá az észlelés torzulása / pozitív és negatív hallucinációk, gazdag fantáziatevékenység, a viselkedéstervezés megszűnése, az emlékezet megváltozása / poszthipnotikus amnézia. módosult tudatállapot a személy lemond viselkedése kontrolljáról / egy másik személy (hipnoterapeuta) szuggesztióit hajtja végre észlelés torzulása / pozitív és negatív hallucinációk az emlékezet megváltozása / poszthipnotikus amnézia a figyelem szelektívvé válása gazdag fantáziatevékenység szuggesztiótípusok közül minimum kettő említése (poszthipnotikus, regressziós, mozgáskontroll) Összesen legfeljebb 1711 írásbeli vizsga 3 / október 19.

4 c) faciális feedback hipotézis Az az érzelmekkel kapcsolatos elmélet, mely szerint az arckifejezés által keltett fiziológiai reakciókról (arousalról) kapott visszajelzés befolyásolja az érzelem intenzitását és/vagy minőségét. érzelmekkel kapcsolatos elmélet (akkor is megadjuk a pontot, ha a megfogalmazásban az arckifejezés érzelemre gyakorolt hatásáról ír, de explicit módon elméletet nem említ) érzelmeink egyik összetevője az arckifejezés arckifejezés hat az átélt érzelemre az arckifejezés maga is fiziológiai változásokat okoz fiziológia reakció / arousal visszacsatolása hat az érzelmekre befolyásolja az érzelem intenzitását és/vagy minőségét konkrét példán keresztül mutatja be a jelenséget (szájban tartott toll kísérlete, keep smiling) Összesen legfeljebb d) anális fázis (Térjen ki arra is, hogy kinek az elméletében szerepel!) A freudi pszichoanalitikus fejlődéselmélet szerint a pszichoszexuális fejlődés második szakasza, ami az orális fázist követi. A libidó/ösztönkésztetések energiája a végbél környékét szállja meg. A kielégülés és a konfliktus forrása ebben a szakaszban a székletürítéshez és -visszatartáshoz kapcsolódik. a freudi elmélet/pszichoanalitikus elmélet fogalma a pszichoszexuális fejlődés második szakasza/második libidófejlődési stádium az orális fázist követi/fallikust előzi meg/kisgyermekkor/két-három éves kor libidó/ösztönkésztetések energiája a végbél környékét szállja meg a szakasz fő témája a székletürítés akaratlagossá válása a szakaszhoz kötődő problémák később az elengedéssel/megtartással kapcsolatosak/ konkrét példán bemutatva is (fukarság, kényszeresség, székletürítési problémák) Összesen legfeljebb e) extraverzió (Térjen ki arra is, hogy kiknek a nevéhez kötődik ez a fogalom!) Az extraverzió fogalmát elsőként C. Jung (típusként) írta le, Eysenck (szuper)vonásként határozta meg. Az extravertált személyek figyelme nagyobb mértékben a külvilág irányába, kifelé irányul. Társaságkedvelő egyének, akik szeretik, ha állandóan sokan vannak körülöttük, és közvetlen kapcsolatban lehetnek másokkal. Stressz esetén inkább emberek közé mennek. Magabiztosak, dominánsak, beszédesek, önbizalom jellemzi őket. Jung / Eysenck említése egyik említése, kettő említése a vonáselméletek egyik alapdimenziója / Big Five (Nagy Ötök) említése figyelme nagyobb mértékben a külvilág irányába, kifelé irányul társaságkedvelő egyének említése / szeretik, ha közvetlen kapcsolatban lehetnek másokkal stressz esetén inkább emberek közé mennek, társaságot keresnek magabiztosak, dominánsak, beszédesek, önbizalom jellemzi őket stb. egy tulajdonság esetén 0 pont, kettő vagy több említése esetén Összesen legfeljebb 1711 írásbeli vizsga 4 / október 19.

5 II. Kísérlet (összesen 1) Ismertesse Schachter és Singer (1962) az érzelmek alakulásával kapcsolatos kísérletét! Fejtse ki, hogy milyen tanulságai vannak, és milyen kritikák fogalmazódtak meg a kísérlettel szemben! a kísérlet az érzelmek kognitív kiértékeléséről szól / az észlelt jelenségek értelmezésétől függ az érzelem átélése / az érzelem két tényezős elmélete (fiziológiai változás és kognitív kiértékelés) az egyik megfogalmazás esetén is. az érzelmek aktivációnövekedést okoznak a kísérletben két (kísérleti és kontroll-) csoport vett részt, mindkettőben adrenalin injekciót kaptak akkor is megadjuk a pontot, ha a két csoport neve nem szerepel az egyik csoport téves információt (a szer izomlazító hatású), másik valós információt kapott a szer hatásáról az adrenalin emeli a vegetatív működést (szívritmusemelkedést, légzésszámnövekedést, izomremegést okoz) akkor is megadjuk a pontot, ha a zárójelben levők egyikét említi csak mindkét csoportnak egy (provokatív/megalázó) kérdőívet kellett kitölteni / várakozni kellett a kísérlet folytatására az egyik helyzeti jellemző említésére is megadjuk a pontot mindkét csoportban levők egy olyan (beavatott) társsal voltak együtt, aki heves +/ érzelmeket mutatott (felháborodott/vidáman játszadozott : papírgalacsinokat hajigált a szemétkosárba stb.) az egyik érzelem említésére is megadjuk a pontot akik téves információt kaptak, ugyanolyan érzelmi állapotról számoltak be, mint amit a beavatott személy mutatott akit informáltak az adrenalin hatásáról, nem élt át érzelmet / aki téves információt kapott, az aktivációemelkedést a (beavatott személyen) látott érzelemmel kötötte össze akit informáltak az adrenalin hatásáról az átélt izgalmat a kapott adrenalinnak tulajdonította akit tévesen informáltak, az az aktivációemelkedést a saját érzelmének a jeleként értelmezte kritikai szempontok (kicsi / nem szignifikáns különbségek a csoportok közt, a placebót kapottak nem a várt módon viselkedtek, a kiváltott érzelmek erősebbek voltak, mint a modellé) az egyik szempont említésekor is a leírás koherenciája, szaknyelv használata 3 pont Összesen legfeljebb írásbeli vizsga 5 / október 19.

6 III. Rövid esszé (összesen 1) Az alábbi két kérdéskör közül válassza ki az egyiket, és fejtse ki az ezzel kapcsolatos ismereteit! 1. Sorolja fel a Kurt Lewin által leírt vezetési stílusokat! Ismertesse ezek közül az autokratikus stílus jellemzőit! Térjen ki arra, hogy mik jellemzik az autokratikus vezető magatartását, a csoport légkörét és a teljesítményt! Részpontok a típusok megnevezése az autokratikus megnevezéséért nem jár pont, a demokratikus és laissez-faire / megengedő közül egyet említ, kettőt említ az autokratikus vezetési stílus esetén a vezető magatartása a döntést a vezető hozza a tevékenységet lépésenként szabályozza feladatot a vezető osztja el (szerepek kiosztása) szubjektív dicséret vagy kritika / a visszajelzés a személyre vonatkozik, nem a tevékenységre csak a dicséret vagy csak a kritika esetén is csoportlégkör (szempontonként 1-, de 3 pont adható) bűnbakképzés konfliktusok/feszültségek az elkészült munkák rongálása a társ munkájának kritizálása rivalizálás teljesítmény a teljesítmény csökken, ha a vezető elhagyja a termet sokszor magas teljesítmény hatékony, ha időnyomás és jól definiált feladat van egy szempont említése esetén is az esszé koherenciája, szaknyelvhasználat Összesen 3 pont 3 pont Összesen legfeljebb írásbeli vizsga 6 / október 19.

7 2. Mutassa be a pszichológia vizsgálati módszereit! Hozzon példákat is ezekre! (Ne írja le a tudományos vizsgálatokhoz használt statisztikai, mintavételi szempontokat és eljárásokat!) Részpontok Összesen a kísérlet (mint vizsgálati módszer) megemlítése a kísérlet meghatározása: szabályozott feltételek között mérések egy jellemző végzése a változók közötti összefüggések (korreláció) kimutatása említése érdekében; esetén függő, független változó / kísérleti és kontrollcsoport megemlítése / hipotézisek tesztelése a tesztek megemlítése a teszt definiálása: személyiségjellemzők vagy képességek feltérképezésére szolgál csak mindkettő említése esetén adunk pontot a megfigyelés megemlítése a megfigyelés végezhető természetes vagy laboratóriumi/mesterséges körülmények között a megfigyelés előre meghatározott szempontok szerint történik az esettanulmány megemlítése az esettanulmány definiálása: egy adott személy tudományos célú, részleges / adott szempontú életrajza / problématörténete kérdőív / attitűdskála említése példák említése: konkrét kutatás, auto-/heteroanamnézis, projektív teszt, IQ stb.) a leírás koherenciája (logikus felépítés) és szaknyelvi megfogalmazás példánként 1 pont Összesen legfeljebb 1 IV. Hosszú esszé (összesen 3) Az alábbi két kérdéskör közül válassza ki az egyiket, és fejtse ki az ezzel kapcsolatos ismereteit! 1. Kinek a nevéhez fűződik a pszichoanalitikus személyiségelmélet? Ismertesse a személyiség szerkezetét és működését pszichoanalitikus nézőpontból! Ahol lehet, említsen példát! 1711 írásbeli vizsga 7 / október 19.

8 Részpontok pszichoanalitikus elmélet szerint gondolatainkat, tetteinket nagyrészt tudattalan folyamatok irányítják/ a pszichológiai determinizmus említése az egyik említése esetén is Freud topografikus/jéghegy modelljének általános jellemzői: Freud mint a pszichoanalitikus elmélet megalkotójának említése topografikus / jéghegymodell említése az egyik említése esetén is a tudatos tartomány említése a tudatos tartomány meghatározása: amiről pillanatnyilag tudomásunk van a tudatelőttes tartomány említése a tudatelőttes tartomány meghatározása: mindazon információ, amire pillanatnyilag nem gondolunk, de amely szükség esetén tudatossá tehető a tudattalan tartomány említése a tudattalan tartomány meghatározása: a gondolatainkat, cselekedeteinket befolyásoló késztetések, vágyak, hozzáférhetetlen emlékek egyfajta raktára a tudatos és a tudatelőttes között a lelki tartalmak könnyen mozognak oda és vissza mindkét (a tudatos és a tudatelőttes) részből lekerülhetnek tartalmak a tudattalanba az elfojtás említése az elfojtás meghatározása: a túl ijesztő / fájdalmas / (társadalmilag) nem elfogadható impulzusokat, emlékeket kizárjuk a tudatunkból, ami tudattalanná vált, akaratlagosan nem tudatosítható egy példa említése pszichológiai feszültség oldása: humor, felejtés, nyelvbotlás,, álom, elszólás, elvétés két, vagy több példa a személyiség szerkezete / strukturális modell: a strukturális modell megemlítése az ösztönén/id megemlítése az ösztönén/id meghatározása: a személyiség ősi/születéstől fogva adott/öröklött része az id az ösztönimpulzusok azonnali kielégítésére törekszik /örömelv alapján működik az én/ego említése az én/ego meghatározása: a személyiség végrehajtó szerve, közvetítő része az ego a valóságelv alapján működik a felettes én/szuperego említése a felettes én/szuperego meghatározása: a cselekedetek helyes vagy helytelen voltát elbíráló személyiségrész / a társadalom értékeinek, normáinak belső képviselője a felettes én az egyén lelkiismerete, erkölcse alapján működik az id egésze, az ego és a szuperego egy része a tudattalanba merül, az ego és a szuperego másik része pedig tudatos vagy tudatelőttes egy pontot adunk, ha a leírás nem teljes, de a topográfikus és strukturális modell összekapcsolását leírja a személyiségen belül a három összetevő (id, ego, szuperego) között konfliktusok léphetnek fel / a szorongás elkerülésének módja: az elhárító mechanizmusok működtetése az egyik említése esetén is konkrét példa az elfojtásra és további elhárító mechanizmusok említése (szublimáció, tagadás, eltolás, racionalizáció, intellektualizáció, reakcióképzés), ill. ezekre is konkrét példák. az esszé koherenciája, szaknyelvhasználat példánként 1- Összesen Összesen legfeljebb írásbeli vizsga 8 / október 19.

9 2. Mutassa be az intelligencia fogalmát és jellemzőit! Térjen ki az intelligencia természetével kapcsolatos vitákra, valamint fejtse ki mérésének módját, alapelveit, és kritikáját! Ahol tud, írjon példát! Részpontok Összesen az intelligencia fogalma nincs mindenki által elfogadott, egységes definíció, bármely szempont esetén is 1pont, elfogadható az is, hogy: az a tulajdonság, amit az intelligenciateszt mér általános értelmi és megértési képesség az intelligencia megléte lehetővé teszi: a célszerű cselekvést a környezet hatékony kezelését a racionális gondolkodást/következtetést szempontonként a helyes döntéshozatalt a szabályszerűségek felismerését a tapasztalatokból való tanulást az elvont gondolkodást viták az intelligencia természetéről, eredetéről I. általános-többszörös intelligencia problémájának említése Gardner többszörös intelligencia komponensei (Gardner nevének említése nélkül is) nyelvi logikai-matematikai téri zenei testi-mozgásos személyes II. az öröklés és környezet / tanulás kérdéskörének említése a vita a környezet és az öröklés arányáról szól (egypetéjű) ikrek vizsgálata utal az öröklés szerepére környezeti tényezők befolyásoló szerepe: a gyermek általános egészségi állapota az általa fogyasztott élelmiszerek minősége, mennyisége szempontonként a gyermeket ért ingerek mennyisége és milyensége a család légköre a környezet teljesítményhez való viszonyulása stb. az intelligencia mérése, intelligenciahányados (IQ) fogalma és számítása Binet nevéhez fűződik mentális kor meghatározása: az intelligencia mérésében bevezetett mértékegység, azt fejezi ki, hogy az értelmi teljesítmény milyen életkorú gyerekek teljesítményének felel meg az intelligenciahányados említése az intelligenciahányados számítása (kezdetben / mentális kor alapján): az életkor elosztva a mentális korral és szorozva százzal az a gyerek, akinek a mentális kora nagyobb az életkoránál, az fejlett / akié kisebb, annak alacsony az intelligenciája ma: egy adott életkori sávba tartozó gyerekeknek az értelmi teljesítmény szerinti eloszlása alapján határozzuk meg a 100-as érték jelzi az átlagos intelligenciát legalább egy IQ teszt említése: pl. Stanford-Binet, MAWI, Raven, Eysenck stb. a mérés kritikái: verbális IQ túlsúlya, kultúrafüggő, előny az példánként iskolázottság, csak bizonyos területeket mér 1- az intelligencia mérésével kapcsolatos további fogalmak, tények említése (normál eloszlás, szórásonkénti kategóriák, IQ-az iskolai teljesítményt jelzi előre stb.) az esszé koherenciája, szaknyelvhasználat Összesen legfeljebb 3 pont 4 pont írásbeli vizsga 9 / október 19.