PSZICHOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Pszichológia középszint 1611 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 24. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók a javításhoz Az írásbeli feladatsor megoldására maximálisan 90 pont adható az alábbi táblázat szerint: I. Fogalom II. Kísérlet III. Rövid esszé IV. Hosszú esszé 5x5=25 pont 15 pont 15 pont 35 pont Az alábbi javítási-értékelési útmutatóban szereplő elemekért, a tartalmilag helyes válaszokért akkor is megadható a megjelölt pontszám, ha a vizsgázó a fogalmat vagy a pszichológiai jelenséget nem a megadott szakkifejezésekkel írja le. A szaknyelv helyes használatáért az esszékérdések esetén külön pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban a zárójelek ( ) közt megadott információk nem szükségesek a teljes pontszámhoz, ezek a helyes választ kiegészítő elemek vagy egyéb információk a javító számára, illetve olyan pontosításai a válasznak, amik nélkül is megítélhető az adott pontszám. A ferde vonallal a / jellel megadott fogalmaknak bármelyike elfogadható, és csak az egyik megnevezése esetén is jár a maximális pontszám. Mind a rövid (III.), mind pedig a hosszú esszé (IV.) esetében csak az egyik kérdéskört kell kifejteni. A bekarikázással megjelölt esszé kifejtését pontozzuk, ha esetleg mindkettőt kidolgozza, a nem jelöltet figyelmen kívül hagyjuk. Amennyiben nincs jelölve a választott esszé, és mindkettő kidolgozásra kerül, és nem jelzi egyértelműen (pl. áthúzással), hogy melyik a választott esszé, akkor az elsőként kifejtettet kell értékelni. I. FOGALOM (összesen 25 pont) Határozza meg az alábbi fogalmakat, kiemelve a leglényegesebb sajátosságokat, vagy hozhat jellegzetes példát! Ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg azokat is! a) az észlelési küszöb és típusai Az inger erősségének az az éréke, ami már kiváltja az inger észlelését, illetve az az ingererősségbeli különbség, növekedés vagy csökkenés, ami a személy számára már 5 pont észlelhető változás. Típusai: abszolút küszöb és relatív/különbségi küszöb. kiváltja az inger észlelését az észlelés számára minimálisan elégséges erősségű inger az észlelés számára minimálisan elégséges ingerváltozás abszolút küszöb relatív/különbségi küszöb írásbeli vizsga / május 24.

3 b) az amnézia fogalma és típusai Az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése, mely előállhat különböző okokból: idegrendszeri sérülés, idegrendszeri megbetegedések (Parkinson- vagy Alzheimer-kór, 5 pont Korszakov-szindróma, SMP), időskori emlékezet-gyengülés, szenvedélybetegség (alkoholizmus) következtében. Típusai: anterográd és retrográd amnézia. emlékezeti működés zavara lehet részleges vagy teljes többféle okból bekövetkezhet idegrendszeri sérülés megbetegedések / Parkinson- / Alzheimer-kór / Korszakov-szindróma / SMP (általában a betegségek említése, illetve egyetlen konkrét példa is ) időskori emlékezetgyengülés / demencia szenvedélybetegség anterográd amnézia és retrográd amnézia (csak az egyik említése 0 pont) c) a temperamentum fogalma és típusai A személyiség öröklött jellemzője, ami befolyásolja a személy hangulatát és viselkedését. A személy egyéni érzékenysége a külvilág ingereire és annak változásaira. 5 pont Típusai: könnyű, nehéz, lassan felmelegedő típus. a személyiség öröklött jellemzője befolyásolja a személy hangulatát / viselkedését a személy egyéni érzékenysége a külvilág ingereire / a külvilág változásaira típusai: könnyű, nehéz (csak az egyik megnevezése esetén 0 pont) lassan felmelegedő típus d) moratórium A serdülőkor identitásválasztási krízisének átélése, ami természetes jellemzője a fejlődésnek. Ebben a fejlődési fázisban a fiatal még nem köteleződik el identitás szempontjából. 5 pont a serdülőkor jellemző fejlődési szakasza nem minden serdülő éli át ezt az állapotot identitásválasztás krízisének átélése (csak az identitásválasztás, vagy csak a krízis említése esetén ) természetes jellemzője a fejlődésnek a fiatal még nem köteleződik el identitás szempontjából aktív indentitáskeresés állapota írásbeli vizsga / május 24.

4 e) a társas lazsálás és okai A csoportban végzett tevékenység esetén a személy nem tesz akkora erőfeszítést a feladat elvégzésére, mint amire képes lenne, vagy amit a tevékenységet egyedül végezve megtenne. Ennek oka lehet a motiváció hiánya: ellenőrzés vagy az egyéni felelősség hiánya / a felelősség megoszlása, illetve annak feltételezése, hogy más is la- 5 pont zsál, vagy a koordinációs veszteség / a feladatmegosztás problémái. csoportban végzett tevékenység esetén lép fel a személy nem tesz akkora erőfeszítést a feladat elvégzésére, mint amire képes lenne 2 pont a személy nem tesz akkora erőfeszítést, mintha a feladatot egyedül végezné oka lehet a motiváció hiánya / az ellenőrzés hiánya oka lehet a felelősség megoszlása / az egyéni felelősség hiánya oka lehet koordinációs veszteség / a feladatmegosztás problémái II. Kísérlet (összesen 15 pont) Ismertesse Asch csoportnyomással kapcsolatos kísérletét! Térjen ki arra is, hogy milyen okokból enged valaki a csoportnyomásnak, és hány fős csoport kell a jelenség kiváltásához! Részpontok Összesen A kísérleti elrendezés leírása: a feladat leírása vonalak hosszát kellett három megadott vonalhoz 2 pont hasonlítani úgy tudta a kísérleti személy, hogy egy észlelési kísérletben vesz részt a csoport tagjai egy kivétellel be voltak avatva mindenki nyilvánosan mondta a megoldást (az esetek egy részében) a beavatottak egyforma rossz választ adtak 2 pont max. 9 pont a kísérleti személy a válaszolók többsége után következett a kísérlet eredménye, hogy a kísérleti személyek a válaszok 30%-ában / 1/3-ában ugyanazt a hibás választ adták, mint a beavatottak / a kísérleti személyek 25%-a adott hibás választ (csak az egyik említése is ) Az engedelmesség okai: személyes konformitás (példa nélkül is) példa a személyes konformitásra: elbizonytalanodás, észlelés torzulása (csak az egyik szempont említése esetén is) nyilvános konformitás (példa nélkül is) példa a nyilvános konformitásra: kínos vállalni az ellenkező max. 6 pont véleményt minimálisan három beavatott (már kiváltja a maximális csoportnyomást) egyöntetű vélemény szükséges a beavatottak részéről Összesen legfeljebb 15 pont írásbeli vizsga / május 24.

5 III. Rövid esszé (összesen 15 pont) Az alábbi két kérdéskör közül válassza ki az egyiket, és fejtse ki az ezzel kapcsolatos ismereteit! A választott rövid esszé sorszáma (karikázza be): Mutassa be a pszichológia alapterületeit, és térjen ki arra is, hogy ezen területeket milyen szempont alapján soroljuk két alcsoportba! Hozzon példákat az alcsoportokon belül is! Részpontok Összesen akadémikus pszichológia említése alkalmazott pszichológia említése az akadémikus pszichológia rövid jellemzése tudományos bizonyítékokon alapul / szisztematikus adatgyűjtés / adatok tudományos elemzése (egyik említése esetén 2 pont is 2 pont) elméletek megfogalmazása az akadémikus pszichológiai területeinek említése (pl. általános-, fejlődés-, szociál-, személyiségpszichológia) az alkalmazott pszichológia rövid jellemzése a pszichológiai (elméleti) ismeretek felhasználása a mindennapi gyakorlatban általánosan nem, hanem csak konkrét példán keresztül mutatja be az alkalmazást az alkalmazott pszichológiai területeinek említése (pl. klinikai, iskola-, sport-, reklám-, szervezet/munka-, nevelés-, kriminál-, szexuálpszichológia) a leírás koherenciája (logikus felépítés) szaknyelvi megfogalmazás egy vagy két terület említése, három vagy több említése 2 pont 2 pont két vagy három terület említése, négy vagy több említése 2 pont max. 3 pont Összesen legfeljebb 15 pont írásbeli vizsga / május 24.

6 2. Ismertesse C. Rogers elméletének fő jellemzőit: az elmélet megközelítésmódját, az emberekkel való bánásmód alapelveit! Fejtse ki részletesen az énképre vonatkozó gondolatait és az ezekkel kapcsolatos gyakorlati tanulságokat is! Részpontok A humanisztikus megközelítés megfogalmazása: fejlődésre képes ember, önmegvalósítás (az egyik szempont említése esetén is jár a pont) C. Rogers elméletének alapfogalmai empátia pozitív elfogadás kongruencia / őszinteség / nyíltság Az énkép fogalma és típusai az énkép fogalma: a személy tudása önmagáról és arról, hogy mások hogyan vélekednek róla szubjektív énkép megfogalmazása: a személy önmagáról alkotott aktuális elképzelése és ennek értékelése / pozitív és negatív énkép objektív énkép: mások milyennek látják a személyt én-ideál: a vágyott énkép / elképzelés arról, milyen szeretne lenni elvárt-én: amit a környezet / a személy számára fontos személyek elvárnak nem kívánt én: olyan tulajdonságok, amilyen nem szeretne lenni Gyakorlati tanulságok, példa említése: Például: Az én-ideál és a szubjektív én közötti túl nagy eltérés elégedetlenséget / szomorúságot okoz. Az elvárt-én és a szubjektív én közötti túl nagy eltérés szorongást, bűntudatot, az önbizalom csökkenését okozhatja. A leírás koherenciája (logikus felépítés) Szaknyelvi megfogalmazás példánként 1- Összesen max. 3 pont max. 6 pont Összesen legfeljebb 15 pont írásbeli vizsga / május 24.

7 IV. Hosszú esszé (összesen 35 pont) Az alábbi két kérdéskör közül válassza ki az egyiket, és fejtse ki az ezzel kapcsolatos ismereteit! A választott hosszú esszé sorszáma (karikázza be): Ismertesse a figyelem fogalmát és jellemzőit! Térjen ki a figyelem típusaira, elméleteire és a figyelem szerepére az észlelésben! Hozzon példákat is a jellemzés során! Részpontok Összesen A figyelem fogalmának meghatározása: a környezet ingereinek kiemelése / észlelése A figyelem általános jellemzői: szelektív folyamat (nem minden ingert észlelünk) erőfeszítést igényel 2 pont éber állapotot feltételező / fenntartó folyamat 2 pont Típusai: spontán figyelem a spontán figyelmet kiváltó ingerek jellemzői újszerűség, ingererősség, váratlanság, veszélyhelyzet (egy 1- példa említése, két vagy több példa 2 pont) szándékos / akaratlagos figyelem 2 pont Szűréssel kapcsolatos elképzelések: korai szűrés elmélete: az inger felismerése előtt már szűrés történik (ha csak megnevezi, vagy csak meghatározza 1- az elméletet, akkor ) késői szűrés elmélete: a szűrés a jelentésazonosítás alapján / után történik (ha csak megnevezi, vagy csak meghatározza 1- az elméletet, akkor ) a nem figyelt ingereket is feldolgozza az észlelő rendszerünk valamilyen mértékben (nem tudatos formában) Az akaratlagos figyelmi működés jellemzői: figyelem tartóssága figyelem tartóssága függ a monotonitástól figyelem tartóssága függ a motivációtól / érdeklődéstől figyelem tartóssága függ az éberségi szinttől figyelem tartóssága függ az inger újszerűségétől max. 4 pont figyelem tartóssága függ a feladattudattól figyelem tartóssága függ az életkortól A figyelem váltása / elterelődése A figyelem megoszthatósága A figyelem megosztás során a figyelmi teljesítmény csökken (kivéve az automatikus tevékenységeknél) A figyelem terjedelme (7 + / 2 inger) Gyakorlati példa a figyelemre vonatkozóan (pl. koktélparti-jelenség, reklámok, tájékozódási / orientációs reakció, zaj / zavaró ingerek szerepe, saját névre figyelés) Az esszé koherenciája, szaknyelvhasználat példánként 2-2 pont max. 4 pont max. 6 pont Összesen legfeljebb 35 pont írásbeli vizsga / május 24.

8 2. Mutassa be az agresszió fogalmát és típusait! Írjon legalább négy gyakorlati példát is az agresszió típusaira! Fejtse ki az agresszióval kapcsolatos pszichológiai elméleteket, ahol lehet, utaljon röviden a kapcsolódó kísérletre, vizsgálatra is! Írjon legalább két gyakorlati példát az elméletek gyakorlati felhasználási lehetőségeire is! Részpontok Összesen Az agresszió fogalma kellemetlenség / ártalomokozás / averzív ingerlés szándékosság Az agresszió típusai (csak a szópár mindkét tagjának megnevezése esetén adunk 2 pontot, egyébként 0 pont) aktív passzív 2 pont közvetett közvetlen 2 pont fizikai verbális 2 pont düh kiváltott / érzelemvezérelt instrumentális 2 pont max. 8 pont auto hetero 2 pont antiszociális proszociális 2 pont Az agresszióval kapcsolatos pszichológiai elméletek Frusztráció-agresszió hipotézis említése agresszió drive vezérelt és a drive fogalma (hajtóerő) a frusztráció fogalma (a szándék / cél elérésének akadályoztatása max. 4 pont elmélet kifejtése: az agressziót a frusztráció váltja ki a frusztráció levezethető más tárgyon is / áttolás Szociális tanuláselmélet említése / az agresszió, mint tanult válasz Bandura, mint szerző (Bobo doll) kísérlet említése modell hatása elmélet kifejtése: modellkövetés / utánzás max. 5 pont jutalmazott válasz utánzása médiaerőszak problémájának említése Katarzis-elmélet említése elmélet kifejtése: az elfojtott agresszió feszültséget okoz / megbetegítő a személy számára az agresszió kifejezése csökkenti személy által átélt max. 4 pont feszültséget (és csökken a további agresszív viselkedés) vizsgálatok alapján az elmélet kritikája az agresszív viselkedést az agresszió kifejezése nem csökkenti Gyakorlati példa az agresszió típusainak szemléltetésére (düh kiváltotta: kiabálás; instrumentális: versengés passzív: nem példánként teszem meg, amire a másiknak szüksége lenne; közvetlen: verekedés; 1- közvetett: másik önértékelésének megsértése, szidalmazás; max. 4 pont autoagresszió: önsebzés, szerfüggőség) Az elméletek gyakorlati felhasználási lehetőségei (például: agresszió feldolgozás fontossága a terápiában, gyermeknevelésben a modellkövetés szerepe, az agresszív magatartás jutalmazásának kerülése) Az esszé koherenciája, szaknyelvhasználat példánként 1- max. 6 pont Összesen legfeljebb 35 pont írásbeli vizsga / május 24.