A romák, cigányok oktatási helyzete hazánkban

Átírás

1 I. Integrált szigorlat (Hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok egészségszociológiája, Magyarországi cigányság kultúrája, egészségmagatartása, Sérülékeny csoportok egészségi állapota I-II., Beilleszkedési zavarok szociológiája, Konfliktuskezelés és kommunikáció tárgyakból) 19/4. kidolgozott tétel A romák, cigányok oktatási helyzete hazánkban Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. Levelező Tagozat 1. évfolyam május

2 Az általam szabadon választott tételre az alábbi megfontolásból került sor: Bicskén volt az első cigányiskola hazánkban, amelynek Kerecsendi Kiss Márton ( ) költő, filmforgatókönyv író, tanító) volt az igazgatója. Az előadások lehallgatását követően mély elgondolkodásba estem. A tanultakat továbbgondolásra, szívesen osztom meg mindazokkal, akik érintettek az oktatás, nevelés területén. Egészségszociológiai közhely: egy népcsoport egészségét nem az egészségügyi rendszer, hanem az életminőség: iskolázottság, foglalkoztatási és lakhatási körülmények, civilizációs és kulturális színvonal, normák határozzák meg. Rossz szociális körülmény rosszabb egészségi állapottal jár. Iskolázottság fokozott egészségvédő és kockázat csökkentő szerepe van. Felsőfokú végzettségű analfabéta között 20 év életesély különbség van. Miért? Ok: esélyegyenlőtlenség és kirekesztés az iskolákban, cigányiskolák, cigányosztályok, speciális iskolába irányítás, magántanuló (osztályközösségből kirekesztés). Következmény: alacsony presztízsű-, nehéz fizikai munka, alacsony fizetés, kevés szakmunkás és még kevesebb közép- és felsőfokú végzettség. A hátrányok már iskolás korban hatnak egymásra. Nemzedékeken keresztül öröklődnek. - nyelvi és kulturális ingerek hiánya - otthoni minta nincs nincs motiváció - szociális körülmény minél előbb dolgozzon Ördögi kör: iskolázatlanság szakképzetlenség munkanélküliség lakhatási problémák, szegregáció, mélyszegénység következő generáció Megoldás: az oktatásban! Vegyes házasság társadalmi felemelkedés. Sztereotípiák: ok: maga a kisebbség, motiválatlanok, nemtörődömök, képzésre alkalmatlanok. Történeti áttekintés: 1868 tankötelezettség bevezetése lassú változást hoz összeírás szerint 95%-uk analfabéta ig nagyon kevés roma/cigány gyermek járt iskolába, vagy csak rövid ideig MSZMP Pol. Bizottság célja: a roma/cigány helyzet javítása. - szegényréteg megszüntetése - elutasítja az etnicitást tömeges beiskolázottság, de a felsős évfolyamokba csak 13%-a jutott el. cigányosztályok, cigányiskolák jöttek létre. támogatás nincs, a roma/cigány szülők ellenkeztek a telepek távol volta és a gyenge egészségi állapot miatt. engedékenység,

3 felmentések a hivatal részéről kisegítő osztályokba utalás szegregáció: elkülönülés, gyengébb színvonal, hiányos felszereltség, nincsenek szaktanárok, szakórák as évekre javulás indult meg. 30%-uk eljut a 8. osztályba re 45-50%-uk jut el a 8. osztályba, míg a többségi társadalom 100%-a. Ennek ellenére szélesedik a távolság a roma/cigány és a nem roma/cigány társadalom között. Érettségit még mindig kevesen szerzik meg. A rendszerváltozás után: két egymással ellentétes tendencia jön létre: től csökken a középfokú oktatásba jelentkezők száma a népességszám csökkenése miatt. 2. Bevezetésre került a normatív finanszírozás ez az iskolákat érdekeltté tette tól adatvédelmi szempontok miatt nem vezetnek a roma/cigánygyerekekről statisztikát. Ma roma/cigány fiatal tanul ösztöndíj program keretén belül főiskolán, egyetemen. A roma/cigány és a nem roma/cigány társadalmi olló változatlan, vagy még tovább nőtt a távolság. Jelentős különbség van a falun és a fővárosban felnövő roma/cigánygyerekek közt, az utóbbi javára. Legkedvezőbb a romungrók, legkedvezőtlenebb az oláh cigányok helyzete. A 90-es évektől egy ellentétes kettősség jellemző a roma/cigány oktatásra: Jelentősen nő a r/c hallgatók bekerülése a felsőoktatásba tovább nő a szegregáció os kutatás szerint: 180 r/c általános iskola, 3000 r/c többségű osztály, 1200 homogén r/c osztály (a 80-as években 150 volt!), a r/c tanulók 1/3-a szélsőségesen elkülönített körülmények között tanul. 18 éves korukig 80%-uk elvégzi a 8 osztályt, 20% középiskolai, 10% érettségit szerez. Megjelenik a burkolt szegregált oktatás gyógypedagógiai osztály, speciális iskola formájában ben 800! Homogén r/c gyógypedagógiai osztály működött. A r/c gyerekek aránya 100 fogyatékos gyermek között európai átlaga 2-3 fő, míg Magyarországon 20 fő!!! Egy 2001-es kutatás szerint a év közötti r/c felnőtt %-a analfabéta valamely fokon. Az oktatási szegregáció az esélyegyenlőtlenség bölcsője. Sajnos a tanárok alkalmazkodnak a lemaradókhoz, így csak tovább nő a lemaradásuk. Csak korrepetálnak, nem változtatnak pedagógiai módszert! Minden 6. r/c ált. iskolás gyermek osztályrésze az iskolai szegregáció.

4 Kisegítő iskolák: a 60-as években nőtt a beiskolázási arány megindult az enyhe fogyatékkal élők kisegítő iskolákba való áthelyezésének a gyakorlata. Hiba volt! Mert nem történt egyéni vizsgálat, így szakmailag nem bizonyosodott be az értelmi fogyatékosság ben a r/c tanulók létszáma nőtt a kisegítő iskolákban. Többnyire nem végzett gyógypedagógus foglalkozott velük. A 8 osztály anyaga itt a 6 osztállyal volt egyenértékű, de a tudásszint még annyinak sem felelt meg. Sajnos nem volt visszaút, még akkor sem, ha bebizonyosodott, hogy a gyermek teljesen ép értelmű. Sajnos tovább rontotta a helyzetet, hogy kevés r/c gyerek járt óvodába. Mindössze 50%-a, pedig ennek fontos szocializációs szerepe van! A sikeres iskolai előmenetelnek feltétele az óvodai jó minőségű képzés. (Készségek, képességek elsajátítása). A jó óvoda kezelni tudja a szocio-kulturális különbségeket, a szülők kapcsolatát jó módszer az előítélet-mentes attitűdök kialakulásának megelőzésére. 20%-uk olyan helyen él, ahol nincs óvoda. Ezek a gyerekek mínusszal indulnak iskolába! Óvoda és férőhelyhiány is sújtja őket óta törvény írja elő minden gyerek számára, hogy 5 éves kortól napi 4 óra óvodában eltöltött idő kötelező. Ez sokszor nem valósul meg. Az óvodába nem járó gyerek speciális iskolába jár. Összefoglalva: a r/c gyerekek oktatásában javulás történt, de a r/c és a nem r/c társadalom között nőtt a szakadék. Közgazdasági számítások szerint is a taníttatás befektetés! Megtérülne! 2005-ben a felsőoktatásban tanulók 2%-a vallotta magát roma/cigánynak. Alacsony iskolázottság nő a munkanélküli ráta. A szegregáció megjelenése az oktatásban: A es években az iskolázottsági mutatók nőttek. A többségi társadalom ezt ellenezte. A poroszos hagyományokat követő (tekintélyelvű, központi tanterv és utasítás alapján működő iskolai rendszer) nem tudott mit kezdeni a szegénységből jövő stb. különleges problémákkal. Megjelentek az elkülönítések, rosszabb körülmények, képesítés nélküli tanítók stb. A szegregáció fajtái: lakóhelyi, iskolák közötti, iskolán belüli. - 60%-uk erősen szegregált körülmények között lakik. Sorvadó aprófalvak, slumosodó nagyvárosi lakónegyedek, egykori munkáskolóniák. - az ált. iskolás korú r/c gyerekek 30%-a olyan kisfaluban él, ahol az osztálylétszám 50%-át teszik ki. - Józsefváros, Ferencváros ugrásszerű növekedés érezhető budapesti iskolában között 23%-ról 49%-ra nőtt a r/c gyerekek száma.

5 - Vidéken lábbal szavazás ellenük vagyis, a nem r/c gyerekek átíratása más településre. elvándorlás így cigányiskola marad hátra. - Az iskolák különböző technikákat vetnek be: tagozatos osztályok, felvételi elbeszélgetés, a nem odavalók kiszűrése céljából. Ha bekerül, bebizonyítják, hogy nem odavaló. - A szegregáció együtt jár a pedagógus szelekcióval is. félnek a problémás gyerekektől, fásultak, presztízsveszteség, nincs sikerélmény stb. - A gyerekszám csökkenése miatt munkanélküliség, míg a cigányiskolákban képesítés nélküli tanárok tanítanak!? - Speciális készségfejlesztő módszerek helyett szegregáció alkalmazása jellemző! - A felzárkóztató osztályokban nincsenek speciális programok. - Nem alkalmaznak hátrányokat leküzdő hatékony módszereket. James Hechman Nobel-díjas közgazdász is hasonlóan látja: Ha egyszer egy gyermek lemarad, nagy valószínűséggel később sem fogja utolérni a többieket A szegénység nem igazán a pénz hiányából, hanem a gyermekeket érő kognitív és nem kognitív stimuláció hiányáról szól. (Heckman, 2006) Felhasznált irodalom: Forray R. Katalin: Romonológia Ciganológia Forray R. Katalin: Ismeretek a romológiai alapképzési szakhoz Kemény István: A magyarországi Romák Egyenlőség, egészség és roma/cigány közösség / Madrid, 2007, Kethanipe for the Roma Unity Association Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete Magyarországon / In Kopp Mária (Szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, semmelweis Kiadó Babusik Ferenc: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon PTE-ETK előadások jegyzetei 2006, 2012 / Angyal Magdolna