NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZDÉS

Átírás

1 FELSOKTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE AGRÁR OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE TUDOMÁNYOS DOLGOZÓK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZDÉS SOPRON 2006.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. RÉSZ... 6 BEVEZETÉS BEVEZET RENDELKEZÉSEK A KSZ HATÁLYA A KSZ MEGKÖTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, FELMONDÁSA ÉS MEGSZNÉSE A KSZ HATÁLYOSULÁSA... 7 II. RÉSZ... 8 MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ EGYETEM ÉS A SZAKSZERVEZET KAPCSOLATA, EGYÜTTMKÖDÉSE AZ EGYETEM ÉS A SZAKSZERVEZET EGYÜTTMKÖDÉSE AZ EGYÜTTMKÖDÉS JOGI ÉS SZERVEZETI ALAPJAI A SZAKSZERVEZET MKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELKET MEGILLET VÉDELEM A SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELK MUNKAID-KEDVEZMÉNYE KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTET TANÁCS III. RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ALANYAI A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE RÉSZMUNKAIDS FOGLALKOZTATÁS KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY IDTARTAMA A KINEVEZÉS ALAKSZERSÉGE PRÓBAID GYAKORNOKI FOGLALKOZTATÁS MAGASABB VEZETI ÉS VEZETI MEGBÍZÁS: KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK FOGLALKOZTATÁSA A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZNÉSE ILL. MEGSZÜNTETÉSE A JOGVISZONY MEGSZNÉSÉNEK ESETEI FELMENTÉS VÉGKIELÉGÍTÉS KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁS PRÉMIUMÉVEK PROGRAM A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI ALKALMAZÁSI FELTÉTEL, MUNKÁRA KÉPES ÁLLAPOT A JELENLÉT IGAZOLÁSA A MUNKAVÉGZÉS HELYE MUNKAKÖRÖN ÉS SZOKÁSOS MUNKAVÉGZÉSI HELYEN KÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 19

3 KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS, TANULMÁNYI SZERZDÉS ALKOTÓI SZABADSÁG MINSÍTÉS MUNKAVÉGZÉS ALÓLI MENTESÍTÉS, BETEGSZABADSÁG, FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG, KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS, KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJ VÉRADÁS MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE A FEGYELMI FELELSSÉG A MUNKAID ÉS PIHENID A MUNKAID, ANNAK BEOSZTÁSA ÉS A PIHENID SZABADSÁG ÉS ANNAK KIADÁSA RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS A MUNKÁLTATÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE, A KÖZALKALMAZOTTAK ÉS A FELSOKTATÁSI KÖZALKALMAZOTTAK NYILVÁNTARTÁSA ELMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZER A KÖZALKALMAZOTTAK ELMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE ILLETMÉNYKIEGÉSZÍTÉS - KERESETKIEGÉSZÍTÉS ILLETMÉNYPÓTLÉKOK IDEGENNYELV-TUDÁSI PÓTLÉK EGYÉB ILLETMÉNYPÓTLÉKOK RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ PÓTLÉK HELYETTESÍTÉSI DÍJ TIZENHARMADIK HAVI ILLETMÉNY JUBILEUMI JUTALOM JUTALOM TÁVOLÉTI DÍJ, ÁTLAGKERESET AZ ILLETMÉNY VÉDELME MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS, HIVATALOS BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS, EGYÉB UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ELSZÁMOLÁSA JÓLÉTI, SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRI TÁMOGATÁS SZOCIÁLIS ÉS TEMETÉSI SEGÉLY ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÜDÜLTETÉSI TÁMOGATÁS BANKKÁRTYA UTÁNI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MUNKARUHA JUTTATÁS ILLETMÉNYELLEG NYUGÁLLOMÁNYBA VONULÓ KÖZALKALMAZOTT EGYSZERI ADÓMENTES TERMÉSZETBENI JUTTATÁSA KÉPERNYS MUNKAHELYEKKEL KAPCSOLATOS JUTTATÁSOK SPORT TÁMOGATÁS MUNKÁLTATÓ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT KEDVEZMÉNYES INTERNET HASZNÁLAT KÖZALKALMAZOTTAK LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSA IV. RÉSZ KÁRTÉRÍTÉSI FELELSSÉG A KÖZALKALMAZOTT KÁRTÉRÍTÉSI FELELSSÉGE A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELSSÉGE EGYETEMI TULAJDONÚ ESZKÖZÖK KÖLCSÖNADÁSA V. RÉSZ KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA, MUNKAÜGYI JOGVITA... 37

4 4 1. KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA MUNKAÜGYI JOGVITA VI. RÉSZ A SZTRÁJKJOG SZEMÉLY ÉS VAGYONVÉDELEM SZTRÁJK ESETÉN A SZTRÁJKJOG SZEMÉLY ÉS VAGYONVÉDELEM SZTRÁJK ESETÉN VII. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZDÉSÉNEK MELLÉKLETEI ! " # $ " % & ' ( ) *... 58!!" ""# #" " " NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZDÉSÉNEK EGYSÉGES... 75

5 5 FÜGGELÉKE... 75!, # # " - # !, "... 79!, " # "... 81

6 6 Preambulum A jelen Kollektív Szerzdést (a továbbiakban: KSZ) egyrészrl a Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) mint munkáltató, másrészrl a közalkalmazotti munkavállalók nevében kivéve gyakorló intézmények közalkalmazottai a Nyugat-Magyarországi Egyetem Felsoktatási Dolgozók Szakszervezete (Apáczai Csere János Tanítóképz Fiskolai Kar, Benedek Elek Pedagógiai Fiskolai Kar, Soproni Egyetemi Karok: Erdmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Közgazdaságtudományi Kar), Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) valamint Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) mint reprezentatív szakszervezetek (a továbbiakban: Szakszervezet) kötik meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a munka törvénykönyve felhatalmazása alapján. A KSZ célja, hogy a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, a kapcsolódó eljárási szabályokat, valamint a szerzdést köt felek kapcsolatrendszerét szabályozza a jogszabályok adta keretek között. I. rész Bevezetés 1. Bevezet rendelkezések Kjt. 2., 8. ; Mt. 76. (2) 1.1. A KSZ az alábbi jogszabályok és az Egyetem Szervezeti és Mködési Szabályzatában foglaltak figyelembevételével készült: - A munka törvénykönyvérl szóló többszörösen módosított évi XXII. törvény (Mt.), amennyiben az alkalmazását a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. nem tiltja, - A közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított évi XXXIII. törvény (Kjt.), - A felsoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (Ftv.), - A Kjt. felsoktatásban történ végrehajtásáról szóló 53/2006. Korm. rendelet, - A Kjt. mvészeti, a közmveldési és közgyjteményi területen történ végrehajtásáról szóló többszörösen módosított 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet, - A Kjt. központi költségvetési szervként mköd, kutató és kutatást kiegészít intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történ végrehajtásáról szóló többszörösen módosított 49/1993.(III. 26.) Korm. rendelet, - A szociális, egészségügyi, család- gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatra vonatkozó 113/1992.(VII. 24.) Korm. rendelet, - A NYME alapvet vonatkozó bels szabályzatai A KSZ jogszabályokkal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat, illetve törvény felhatalmazása alapján rendelkezhet a közalkalmazottakra a törvényben elírtnál kedvezbb feltételek megállapításáról. A KSZ-nek a fenti tilalomba ütköz megállapodása semmis. 2. A KSZ hatálya Kjt. 12. ; Mt. 36., 38., 41/A.

7 A KSZ személyi hatálya kiterjed gyakorló intézmények közalkalmazottainak kivételével az Egyetemre mint munkáltatóra és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, tekintet nélkül arra, hogy a közalkalmazott tagja-e a szerzdést köt valamelyik Szakszervezetnek Jelen Kollektív Szerzdés a VII. rész 1. pontjában foglaltak szerint lép hatályba. A KSZ akkor minsül kihirdetettnek, ha a szerzdés egy-egy példányát az Egyetem valamennyi szervezeti egysége, vezetje kézhez kapja azzal, hogy az abban foglaltakat a szervezeti egység közalkalmazottaival 15 napon belül köteles megismertetni Az új közalkalmazottakkal az illetékes szervezeti egység vezetje a munkába állás els napján köteles megismertetni a Kollektív Szerzdés rendelkezéseit A Kollektív Szerzdést a szerzd felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak a megkötést követ 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni. A felek kötelesek továbbá a kollektív szerzdés módosítását, felmondását, hatályának változását illetve megszntetését a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet szerint bejelenteni. 3. A KSZ megkötése, módosítása, felmondása és megsznése Mt. 37., A KSZ-t a szerzd felek határozatlan idre kötik meg. A KSZ-t a munkáltató részérl az Egyetem Rektora, mint az intézmény vezetje, a Szakszervezet részérl a Felsoktatási Dolgozók Szakszervezetének, Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviseli írják alá A KSZ módosítását a szerzd felek bármelyike kezdeményezheti a másik félnél írásban, de az csak megegyezés alapján módosítható A KSZ-t bármelyik szerzd fél 3 hónapos felmondási idvel felmondhatja, de ezt a jogot a szerzdés megkötésétl számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A felmondási id lejártával a KSZ megsznik Az Egyetem, illetve a Szakszervezet jogutód nélküli megsznésével a KSZ hatályát veszti. Bármelyik szerzd fél jogutóddal történ megsznése a KSZ hatályát közvetlenül nem érinti A szerzd felek szükség esetén értékelik és egyeztetés után végrehajtják a jogszabályi változások vagy egyéb ok miatt szükséges módosításokat A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó szabályok szerint kell elbírálni. 4. A KSZ hatályosulása A szerzd felek vállalják, hogy haladéktalanul a másik fél képviselinek tudomására hozzák az általuk megismert tényeket, ha a KSZ végrehajtását illeten nehézségek merülnek fel, továbbá saját hatáskörükben intézkednek, ha a KSZ szabályaiba ütköz vagy céljával ellentétes gyakorlat folytatását, intézkedés meghozatalát tapasztalják saját szerveik vagy tisztségviselik részérl.

8 8 II. rész Munkaügyi kapcsolatok 1. Az Egyetem és a Szakszervezet kapcsolata, együttmködése Kjt. 4-5., ; Mt. 3. (2), , , 19/A., , 29. (1) 1.1. Az Egyetem és a Szakszervezet együttmködése Az Egyetem az Mt ában foglaltak értelmében együttmködik a Szakszervezettel, tevékenységüket támogatja, mködésüket elsegíti. A Szakszervezet kijelenti, hogy az Mt.-ben és a Kjt.-ben, valamint a KSZ-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelen gyakorolják, a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenységük nem irányulhat az Egyetem rendeltetésszer mködésének megzavarására, akadályozására, csak a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére. A Szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek a munkáltató területére történ belépését a munkáltató nem tagadhatja meg, ha a Szakszervezet a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal rendelkezik. A Szakszervezetnek minderrl a munkáltatót elzetesen értesítenie kell. Az Egyetem és a Szakszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy írásban tájékoztatják egymást azon tervezett intézkedésekrl, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. Az Egyetemet tájékoztatási kötelezettség terheli: - illetmények színvonalának alakulása, - bérarányok változása, - bérfedezet alakulása, - a munkaidvel és munkarenddel összefügg kérdések, - a munkavégzés körülményeinek alakulása, - létszámfejlesztés, a létszámleépítések és minden olyan kérdés tekintetében, amely a közalkalmazottak közösségének közalkalmazotti jogviszonyát érinti, a közalkalmazottak életkörülményeit lényegesen befolyásolja Az együttmködés jogi és szervezeti alapjai A Szakszervezetet törvény alapján megillet véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspont közlési jogok gyakorlása tekintetében, valamint az általuk kezdeményezett konzultációkon az Egyetem, illetleg a nevében eljáró vezet a szakszervezeti elterjesztésekre álláspontját kifejti és az elterjesztett állásponttól eltér álláspontját megindokolja. Az Egyetem köteles a Szakszervezet által írásban elterjesztett észrevételekre a kézhezvételtl számított 15 napon belül írásban választ adni. A felek vállalják, hogy az egyeztetések során tudomásukra jutott, a másik féltl kapott információkat, tájékoztatásokat, adatokat bizalmasan kezelik. A Szakszervezet vállalja, hogy az intézményi titkokat és a személyiségi jogi védelem alá es adatok titkosságát megrzi. Az Egyetem a közalkalmazottakra vonatkozó tényt, adatot, véleményt, harmadik személlyel ideértve az érdekképviseleteket is csak a törvényben meghatározott esetben, vagy a közalkalmazott hozzájárulásával közölhet. A közalkalmazottra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadható. A közalkalmazottak egyéni érdekvédelmi ügyeiben a szakszervezeti tisztségvisel partnere az Egyetem intézkedésre jogosult adott vezetje. Egyetértés hiányában a rektor és az érintett Kar Reprezentatív Szakszervezetének vezetje egyeztet.

9 9 A Reprezentatív Szakszervezetek Tanácsának képviselje tagja a Szenátusnak. A Kari Tanács ülésein a reprezentatív szakszervezet képviselje tanácskozási joggal jogosult részt venni. Az Egyetemnél képviselettel rendelkez Szakszervezet jogosult a közalkalmazottakat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érint jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogást az Egyetem illetékes munkáltatói jogkör vezetjéhez, a kifogásolt intézkedésrl való tudomásszerzéstl számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétl számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a közalkalmazott jogvitát kezdeményezhet. Ettl eltéren, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségvisel közalkalmazotti jogviszonyát a közvetlen fels szakszervezeti szerv elzetes egyetértése hiányában szüntette meg felmentéssel, a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezet jogosult kifogás benyújtására. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztet tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban 15 napon belül dönt. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztet tárgyalás befejezéséig, illetve a jogers bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni A Szakszervezet mködési feltételeinek biztosítása Az Egyetem a közalkalmazottak javára végzett szakszervezeti munkát a következk szerint támogatja: - Az Egyetem a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéhez munkaidben és munkaidn kívül - az egyetemi igénybevételi rend keretei között biztosítja az egyetemi helyiségek térítésmentes használatát, - biztosítja a közlemények, felhívások, tájékoztatók céljára az egyetemi információs csatornák (egyetemi újság, elektromos hirdettábla, posta, telefon, fax, internet, hirdettábla) térítésmentes használatát, - igény esetén a Reprezentatív Szakszervezet elnökének egy f heti 4 órás adminisztratív munkaert biztosít, akinek illetményét, közterheivel együtt az Egyetem viseli központi keret terhére, - kari szinten, a kar munkáltatói jogkör vezetje biztosítja az indokolt igény szerinti adminisztratív munkaert, - a Szakszervezet megfelel mködéséhez szükséges további egyéb feltételeket (pl.: kiküldetés, irodaszer) igény szerint biztosítja. A Szakszervezet - delegált képviseli útján - részt vesz az Egyetemi Érdekegyeztet Tanács munkájában A szakszervezeti tisztségviselket megillet védelem A Szakszervezet tisztségviselinek munkajogi védelmét illeten az Egyetem kijelenti, hogy velük szemben tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz. A Szakszervezet kijelenti, hogy jogosultságait társadalmi rendeltetésének megfelelen gyakorolja. A felek megállapodnak, hogy a tisztségviseli védelemmel kapcsolatos esetleges vita esetén egyeztet bizottságot vesznek igénybe. A Szakszervezet választott tisztségviselje közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetése a közvetlen felsbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehetséges. A Szakszervezet vállalja, hogy a tisztségviselk névsorát, illetve a változásokat az Egyetem

10 10 illetékes munkáltatói jogkör vezetjének, továbbá a Ftitkárnak, és a Gazdasági Figazgatóságnak a rendelkezésére bocsátja A szakszervezeti tisztségviselk munkaid-kedvezménye A választott tisztségviselt az Mt.-ben meghatározott munkaid-kedvezmény illeti meg, melynek idtartamára távolléti díj jár. A munkaid-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselt figyelembe véve minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) álló szakszervezeti tag után havi két óra. A munkaid-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elre be kell jelenteni. A munkaid-kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás nem számít bele. Ilyen tárgyalásnak kell tekintetni az érdekegyeztet fórumon, a vezeti, vezet testületi és más, az egyetemi munkáltatók mellett mköd állami testületek ülésein való részvételt, minden olyan tanácskozást, amelyre a szakszervezeti tisztségviselt a munkáltató vagy megbízottja érdekképviseleti célból meghívja, valamint a munkáltatói joggal rendelkez vezetvel folytatott egyedi megbeszéléseket. A kedvezményeket a következ naptári évre a szakszervezeti létszám hivatalos közlése alapján a tárgyévet megelz év utolsó hónapjában kell megállapítani és írásba foglalni. A munkaid-kedvezmény és a rendkívüli szabadság igénybevételérl a tisztségvisel munkahelyi vezetjét tájékoztatni kell. A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles elzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehet mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele eltt a munkáltatói jogkört gyakorló vezett legalább harminc nappal értesíteni kell. A szakszervezet kérésére a fentiekben megállapított munkaid-kedvezménybl fel nem használt idtartamot, de legfeljebb a munkaid kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselk átlagos, elz naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag bruttó összegben fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefügg célra használhatja fel. 2. Közalkalmazotti Tanács Kjt ; Mt (4)-(5), , 50.. (2), 52., 53. (1)-(2), (1) és (3)-(4), (1)-(3), A Közalkalmazotti Tanács mködésérl az Egyetemi Szervezeti és Mködési Szabályzat rendelkezik 3. Egyetemi Érdekegyeztet Tanács Kjt Az Érdekegyeztet Tanács mködésérl az Egyetemi Szervezeti és Mködési Szabályzat rendelkezik.

11 11 III. rész A közalkalmazotti jogviszony 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai Kjt. 20., 85. (7); Mt /A., Ftv. 29. (2) és (4)-(5) A közalkalmazotti jogviszony alanyai az Egyetem, mint munkáltató és a közalkalmazott, mint munkavállaló. A munkáltató nevében munkáltatói jogokat a Rektor gyakorolja a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint. 2. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása Kjt ; Mt. 5., 75/A., 76. (3) és (7)-(8), 76/A-78/A., 79. (2)-(3) és (5)-(6), 80-85/A. (1)-(4), 85/B. ; 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 3-5. ; 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet; 53/2006. Korm. rendelet 2.1. A jogviszony létesítése A munkavégzés alapjául szolgáló szerzdés típusának megválasztása nem irányulhat a közalkalmazott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A szerzdés típusát elnevezésétl függetlenül, az eset összes körülményeire így különösen a felek szerzdéskötést megelz tárgyalásaira, a szerzdés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, az Mt okban meghatározott jogokra és kötelezettségekre tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. A közalkalmazotti jogviszony a felek megállapodásának megfelelen állandó vagy változó munkahelyen történ munkavégzésre jön létre. Változó munkavégzési hely esetén a munkavégzési helyre vonatkozó szabályok szempontjából a közalkalmazott munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Változó munkavégzési helyen történ megállapodás esetén a közalkalmazottat els munkavégzési helyérl az egyéb kinevezési feltételek meghatározása mellett tájékoztatni kell. Amennyiben a munkáltató székhelyének megváltozása miatt a közalkalmazott munkavégzési helye módosul, a kinevezést módosítani kell. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idre szóló kinevezéssel és annak a közalkalmazott általi elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott idre történ kinevezéssel is létesíthet. Határozott idej közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni minden olyan alkalmazást is, amikor az elvégzend feladat (munka) finanszírozása meghatározott idre történik. (kutatási témák, pályázatok). Helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére létesített határozott idej közalkalmazotti jogviszony az öt évet meghaladhatja. Tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a közalkalmazottak között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, anyaságuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyzdésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefügg tevékenységük, részmunkaids foglalkoztatásuk, közalkalmazotti jogviszonyuk határozott idtartamra, továbbá minden egyéb, a közalkalmazotti jogviszonnyal össze nem függ körülmény miatt Részmunkaids foglalkoztatás

12 12 Részmunkaids foglakoztatás esetén a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az idarányosság elve alkalmazható, ha a juttatásra való jogosultság a munkaid mértékével összefügg Közalkalmazotti jogviszony idtartama a) A közalkalmazotti jogviszony eltér megállapodás hiányában teljes munkaidben történ foglalkoztatásra jön létre. b) A határozott idej közalkalmazotti jogviszony idtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a közalkalmazotti jogviszony idtartamát nem naptárilag határozzák meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony várható idtartamáról. Ha a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges fiatal munkavállalók, vagy külföldiek magyarországi munkavállalása esetén a közalkalmazotti jogviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott idtartamra létesíthet A kinevezés alakszersége A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell: a) a kinevezéssel kapcsolatos alapvet feltételeket: aa) a kinevezés hatályát (kezd idpontját) ab) a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott idre vonatkozó létesítését (utóbbi esetben ennek idtartamát), ac) az ellátandó munkakört és beosztást, ad) részmunkaidben történ alkalmazás esetén annak mértékét és a munkaid-beosztás szabályait, ae) a munkavégzés helyét, több képzési hely (kari, illetve szervezeti egység) esetén a változó munkahelyre történ alkalmazás feltételeit, af) a megállapodás szerinti próbaid tartamát, továbbá egyéb megegyezés szerinti feltételeket; - az alkalmazás költségeinek forrását, - a vezet megnevezését, beosztását, akinek közvetlen irányításával végzi a közalkalmazott munkáját, - a munkaidt és annak szabályait, - esetleges szakmai követelményekre vonatkozó megállapodást, - azon foglalkoztatási feltételeket, amit a felek fontosnak tartanak, - szerzdéskötés dátumát, a szerzd felek aláírását; b) a közalkalmazotti jogviszonyban töltött id megállapítását; c) a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolását; d) a munkaköri besorolás szerint járó illetmény és illetménypótlék(ok) megállapítását; e) a jogorvoslat lehetségére történ felhívást. A kinevezéssel egyidejleg a munkáltató a közalkalmazottat tájékoztatja: - az irányadó munkarendrl, - a munkabér egyéb elemeirl, - a bérfizetés napjáról, - a munkába lépés napjáról, - a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési id megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató Kollektív Szerzdés hatálya alá tartozik-e.

13 13 Az elírt tájékoztatást a kinevezést követ 30 napon belül köteles átadni a közalkalmazott részére. Ez a tájékoztatás a Kollektív Szerzdésre való hivatkozással is biztosítható. A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott írja alá. A kinevezéshez mellékelni kell a közalkalmazott feladatait részletez munkaköri leírást, melyet a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetje készít el, valamint további jogviszony esetén a bejelentési nyilatkozatot is. Az Egyetem által alkalmazott kinevezések mintáit a KSZ 1. sz. melléklete, a munkaköri leírás mintáját a KSZ 6. sz. melléklete tartalmazza. Az Egyetemnek írásba kell foglalnia az alábbiakat: - a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit (pl.: bels helyettesítés), - az Egyetem intézményén belüli más munkakörbe történ beosztást (átirányítást), amely nem haladhatja meg naptári évenként a 44 napot, illetve összeszámítva az Mt. 105., 106. és a 150. (1) szakaszain alapuló intézkedések idtartamát, a 110 munkanapot, - az állandó munkahelyen kívüli és - más munkáltatónál történ munkavégzés elrendelését, - a túlmunka, a készenlét és az ügyelet elrendelését, - a pihennapon és munkaszüneti napon történ munkavégzés elrendelését, kivéve a folytonos üzem munkahelyeken (pl. porta szolgálat), - minden olyan munkavégzés elrendelését, amelynek teljesítéséért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg, illetve amelyért az Egyetem díjazást, juttatást biztosít, - az Egyetem valamennyi nyilatkozatát a közalkalmazott kérésére vagy jogszabály elírása alapján. A közalkalmazottnak írásba kell foglalnia az alábbi fontosabb nyilatkozatokat: - munkavégzésre irányuló további jogviszony esetén a bejelentési nyilatkozatot (KSZ 11. sz. melléklet), - az egyetemi tulajdonú eszközök kölcsönzésére vonatkozó kérelmet, - a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésére irányuló bejelentését, illetve kérelmét, melyet azonban nem köteles indokolni Próbaid A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor 30 naptól 3 hónapig terjed próbaid köthet ki az Egyetem és a közalkalmazott megállapodása szerint. A próbaid alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Nem köthet ki próbaid: a) pályázat útján betöltött munkakörnél, b) áthelyezéssel az Egyetemhez kerül közalkalmazottnál, c) gyakornoki id és vizsga letételének kikötése esetén Gyakornoki foglalkoztatás A gyakornoki id három évig terjedhet. A gyakornoki id tartamát és a gyakornoki vizsga letételét a kinevezéskor kell elírni. A gyakornoki idhöz kötött munkaköröket az ágazati miniszter határozza meg.

14 2.7. Magasabb vezeti és vezeti megbízás: 14 Magasabb vezetk: - rektor - rektorhelyettes - dékán - dékánhelyettes - figazgató (egyetemen szervezett fiskolai karon) - figazgató helyettes (egyetemen szervezett fiskolai karon( - gazdasági figazgató - könyvtári figazgató - ftitkár - önálló oktatási, kutatási, mvészeti szervezeti egység vezetje: intézetigazgató, tanszékvezet - Egyetemi Informatikai Központ igazgató - Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum elnöke Vezetk: - nem önálló oktatási, tudományos kutatási, mvészeti szervezeti egység vezetje (intézeten belüli tanszék vezetje) - általános gazdasági figazgató-helyettes - mszaki gazdasági figazgató-helyettes - beruházási és vagyongazdálkodási osztályvezet - üzemfenntartási osztályvezet - pénzügyi-számviteli osztályvezet - pénzügyi-számviteli osztályvezet helyettes - humánerforrás-gazdálkodási osztályvezet - humánerforrás-gazdálkodási osztályvezet helyettes - gazdasági kirendeltség vezetk (Gyr, Mosonmagyaróvár, Székesfehérvár) - dékáni hivatalvezet - figazgatói hivatalvezet - kommunikációs irodavezet - tanulmányi osztály, -hivatalvezet - gazdasági kirendeltség-vezet - önálló osztályvezet - önálló állomásvezetk (biotechnikai, nemesítési és fajtafenntartó, termelésfejlesztési) - kari Informatikai Központ vezetje - Botanikus kert vezetje - Faipari Tanmhely vezetje - kari kollégiumigazgató, -vezet - Továbbképz Központ igazgatója - osztályvezet - tangazdaság, tanüzem igazgatója - Soproni Székhely Karok Kollégiumának igazgatója - kari könyvtárigazgató/vezet - levéltárigazgató/vezet - gyjtemény-múzeum igazgató/vezet - vezet bels ellenr

15 15 A közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett magasabb vezeti, illetve vezeti megbízás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A megbízásokat a kinevezési okmánytól külön kell elkészíteni. A magasabb vezeti és vezeti megbízás a 65. életév betöltéséig szólhat. A magasabb vezeti megbízás pályázat kiírása kötelez, a vezeti megbízás csak a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározott esetben. A pályázati eljárás rendjét a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza. Nem bízható meg magasabb vezeti és vezeti megbízás ellátásával az a közalkalmazott, aki a Ptk ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával - a megbízás következtében közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenrzési kapcsolatba kerülne. A magasabb vezeti, valamint a vezeti megbízásokat a megbízatással járó illetménypótlékkal együtt a KSZ 2. számú melléklete tartalmazza Külföldi állampolgárok foglalkoztatása 8/1999.(XI. 10.) SzCsM rendelet Külföldi állampolgár Egyetemünkön a jogszabályban foglaltak alapján a kivételektl eltekintve csak engedély alapján foglalkozatható. A foglalkoztatás engedélyeztetését, valamint az eljárás ügyrendjét részleteiben a fent hivatkozott jogszabály határozza meg, melynek betartása, illetve betartatása - különösen az engedélyeztetési határidkre vonatkozóan valamennyi külföldi munkavállalót foglalkoztató egységvezet, illetve munkáltatói jogkör vezet felelssége. 3. A közalkalmazotti jogviszony megsznése ill. megszüntetése Kjt ; Mt. 86/B-86/D., 87. (2)-(3), 89. (7), 90., 93. (3)-(4), 94., 97., 98. (2)-(4) 3.1. A jogviszony megsznésének esetei A közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 25. (1) bekezdés a)-e) pontjai szerint sznik meg és a Kjt. 25. (2) bekezdés a)-g) pontjai szerint szüntethet meg Felmentés A felmentést megelzen a munkáltatói jogokat gyakorló vezet a közalkalmazott Egyetemen belüli további foglalkoztatása céljából tájékozódhat, felhívást tehet közzé. Az álláshely kereséséhez meg kell adni a közalkalmazott munkakörét, végzettségét, illetve képzettségét, szükség esetén egyéb adatokat. A felhívásban nem adható meg olyan adat - név, személyi adatok -, amely a közalkalmazott személyiségi jogait sértené. Amennyiben másik szervezeti egységtl álláskínálat nem érkezik, illetve a felkínált állást a közalkalmazott nem fogadja el, akkor kerülhet sor a felmentésre, de a felmentési okmányban erre a tényre hivatkozni kell. A felmentést megelzen a közalkalmazottal nyugellátási jogosultságának megszerzése eltt 1 évvel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbeszélést kezdeményez. Ennek során kölcsönösen tájékoztatják egymást a jogviszonyt érint további elképzeléseikrl.

16 16 Ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való tartós alkalmatlansága, vagy nem megfelel munkavégzése miatt került felmentésre, lehetséget kell adni számára a kifogások elleni védekezésre. Ennek megfelelen az Egyetem a felmentés eltt legalább 30 nappal korábban köteles a közalkalmazottal írásban közölni a kifogásait. A közalkalmazott 15 napon belül védekezést terjeszthet el. A felmentési eljárásban a Szakszervezet képviselheti tagját. Felmentés esetén a felmentési id legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hatvannapos felmentési id a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A KSZ az alább felsorolt munkakörökben, illetve beosztásokban foglalkoztatott közalkalmazottak részére további felmentési idt biztosít: Közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött id 0-5 évig 1 hónap 5 év után 1 hónap 10 év után 1 hónap 15 év után 1 hónap 20 év után 1 hónap 25 év után 1 hónap 30 év után - Munkakörök, beosztások: Oktatók, tanárok, kutatók, magasabb vezet beosztású közalkalmazott, vezet beosztású közalkalmazott esetében Az Egyetem legalább a felmentési id felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési id legalább felének megfelel idtartamban - a kívánságának megfelel idben és részletekben kell felmenteni. A felmentési id teljes tartamára mentesíteni lehet a közalkalmazottat a munkavégzés alól, ha a mentesítést intézményi érdek vagy a közalkalmazott eddigi munkája indokolja Végkielégítés Kjt. 37., 37/A., 37./B. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megsznése következtében sznik meg. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelel munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésbb a közalkalmazotti jogviszony megsznésének idpontjában nyugdíjasnak minsül.

17 17 Nyugdíjasnak minsül a közalkalmazott, ha a) a 62. életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idvel rendelkezik, illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése eltt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elrehozott (csökkentett összeg elrehozott) öregségi nyugdíjban, illetve e) szolgálati nyugdíjban részesül, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá es nyugellátásában, vagy h) rokkantsági nyugdíjban (balesetei rokkantsági) nyugdíjban részesül. Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megsznésével sznik meg (ha a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem helyi önkormányzatnak adja át fenntartói jogát), valamint ha az új munkáltató vállalja a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását és a közalkalmazott a tájékoztatást követen 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e továbbfoglalkoztatásához. Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató, egymást követen több esetben létesít határozott idre szóló közalkalmazotti jogviszonyt, az Egyetem a kinevezésben foglalt határozott id lejártával is végkielégítést biztosít a közalkalmazott részére. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a határozott idre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes idtartama alapján a közalkalmazott határozatlan idej jogviszony felmentéssel történ megszüntetése esetén jogosult lenne. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevel munka és a javító-nevel munka idtartamát is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság idtartamát. A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az idtartamot is figyelembe kell venni, amelyet a jogutódlás folytán e törvény hatálya alá kerül munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogeld munkáltatónál munkaviszonyban töltött el. A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött id legalább: a) három év - egy havi b) öt év - két havi c) nyolc év - három havi d) tíz év - négy havi e) tizenhárom év - öt havi f) tizenhat év - hat havi g) húsz év - nyolc havi átlagkeresetének megfelel összeg. A végkielégítés fentiekben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság - 62.

18 18 életév betöltése és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati id - megszerzését megelz öt éven belül sznik meg. A végkielégítés mértéke az elz bekezdésekben foglaltak kétszeresének megfelel összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán sznt meg. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében sznik meg, a végkielégítést - eltér megállapodás hiányában - a munkáltató a felmentési id utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni Korengedményes nyugdíjazás Intézményi érdek esetén, amennyiben forrás biztosítható, a munkáltatói jogkört gyakorló vezet a közalkalmazottal megállapodhat korengedményes nyugdíjazásról Prémiumévek program évi CXXII. tv.; Kjt. 25. (1) bekezdés e) pont 4. A munkavégzés szabályai Kjt , 54. ; Mt , 107., , 129/A. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségeit az Mt a tartalmazza. A közalkalmazott munkavégzési kötelezettségére az Mt vonatkozik Alkalmazási feltétel, munkára képes állapot A közalkalmazottnak a munkavégzés megkezdése eltt kötelez elzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, valamint munkavédelmi és tzvédelmi oktatásban részesülni. A közalkalmazott köteles: - a munkát a munkáltató utasítása szerint ellátni, - az elírt helyen és idben munkára képes állapotban megjelenni. A munkavégzésre képes állapot törvényben foglaltakon túli meghatározása - szükség esetén a munkahelyi, illetve közvetlen vezet joga és kötelessége, - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elírások és utasítások szerint végezni, - munkatársaival együttmködni és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását, vagy helytelen megítélését ne idézze el, - munkáját személyesen ellátni A jelenlét igazolása Az Egyetem szervezeti egységeinél a közalkalmazottnak a munkahelyén való megjelenését, illetve a munkahelyrl való távolmaradást (szabadság, betegség stb.) jelenléti íven kell vezetni, nyilvántartani, feltüntetve a munkahelyen való megjelenés és távozás idpontját is A munkavégzés helye A munkavégzés helyét a kinevezési határozat tartalmazza. A változó munkahelyre történ alkalmazást is a kinevezési határozatban kell feltüntetni.

19 Munkakörön és szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzés Mt. 83/A., Átirányítás A közalkalmazott - a munkáltató mködésével összefügg okból ideiglenesen a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is köteles ellátni (átirányítás). Az átirányítás a közalkalmazottra nézve különösen beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás várható idtartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történ munkavégzés idtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 napot. Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató Mt ain, illetve az Mt (1) bekezdésen alapuló intézkedések együttes idtartama a 110 munkanapot nem haladhatja meg. Az átirányítás idtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a közalkalmazott átlagkereseténél Helyettesítés Ha a közalkalmazott a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés idtartama nem különíthet el, a közalkalmazottat a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani, vagyis a ténylegesen ellátott feladatok arányában Kiküldetés A munkáltató gazdasági érdekbl ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül munkavégzésre kötelezheti a közalkalmazottat. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott ezen idtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkáját. Nem minsül kiküldetésnek, ha a közalkalmazott a munkáját a munka természetébl ereden szokásosan telephelyén kívül végzi (változó munkahely) Kirendelés A közalkalmazott a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történ munkavégzésre is kötelezhet. Ennek részletes szabályait az Mt tartalmazza Munkaköri leírás A szervezeti egység vezetje köteles az irányítása alá tartozó valamennyi közalkalmazott részére a munkaköri leírást elkészíteni, melyet a munkáltatói jogkör vezet hagy jóvá. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásulvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja és részére egy példányt át kell adni. A munkaköri lírás mintáját a KSZ 6. sz. melléklete tartalmazza. A Foglakoztatási Követelményrendszer alapján az oktatók munkaköri leírásában meg kell határozni a kötetlen munkaidvel járó oktatói feladatokon túl azokat a feladatokat is, amelyek biztosítják a hallgatókkal és a doktori képzésben résztvevkkel való kell idtartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, az egyetemi, fiskolai képzési és kutatóhelyek szellemi mhelyként való mködtetését. Az intézményben ellátandó feladatok idpontját és idtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és konzultációk idpontjára figyelemmel a szervezeti

20 20 egység vezetje határozza meg. Intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezleteket, munkamegbeszéléseket, valamint a munkáltatói jogkör vezet, illetve a szervezeti egység vezet által meghatározott egyéb intézményi, tanszéki feladatokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaid beosztásának meghatározása során elírhatja a munkahelyen való tartózkodás feltételeit Képzés, továbbképzés, tanulmányi szerzdés Az Egyetem szakember utánpótlásának biztosítása és fejlesztése érdekében a jogszabályok és a költségvetési lehetségek keretei között - támogatja a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak szakmai, tudományos, idegen nyelvi képzését, továbbtanulását, továbbképzését és átképzését. A közalkalmazottat csak munkakörének és beosztásának megfelel továbbképzésre lehet kötelezni. A közalkalmazott köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésen részt venni és a vizsgákat letenni, kivéve, ha ez a személyi és családi körülményeire tekintettel, reá aránytalanul sérelmes. Ilyen aránytalan sérelemnek minsül és a közalkalmazott kizárólagos hozzájárulásával kötelezhet vizsga letételével járó továbbképzésen való részvételre: a) az, akinek öregségi nyugdíjra való jogosultsága megszerzéséig kevesebb, mint 5 év van hátra, b) a terhes n, c) az anya, aki 1 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, d) az, aki 2 vagy több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel és az Mt. alapján ezért pótszabadságra jogosult. Az Egyetem elsegíti a közalkalmazott munkakörével összefügg képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. Tanulmányi szerzdés csak abban az esetben köthet, amennyiben azt az Egyetem érdeke indokolja, és az álláshely betöltése szakképzett személlyel nem biztosítható. Tanulmányi szerzdést a munkáltató nevében csak a munkáltatói jogkörrel rendelkez vezet köthet. A támogatás mértékét a pénzügyi lehetségek függvényében a munkáltatói jogkör vezet határozza meg. A szerzdésre az Mt ában foglaltak irányadóak. Amennyiben a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségen felül továbbképzésre kötelezi a közalkalmazottat, továbbá jogszabály idszakonként továbbképzést rendel el, nem köthet tanulmányi szerzdés és a költségeket a munkáltató köteles fedezni Alkotói szabadság A felsoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve mvészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elsegítése érdekében - a felsoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi idtartamra - ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó idszak engedélyezhet. Az oktató, a kutatási idszak lejártával - az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint - kutatási eredményeit köteles bemutatni. Egyebekben az Egyetem Szervezeti és Mködési Szabályzatának Az alkotó idszak szabályozásának rendje cím 56. sz. függeléke az irányadó.