NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (( SOPRON 2009

2 2 Tartalomjegyzék Preambulum... 5 I. rész... 5 Bevezetés Bevezető rendelkezések A KSZ hatálya A KSZ módosítása, felmondása és megszűnése A KSZ hatályosulása... 6 II. rész... 6 Munkaügyi kapcsolatok Az Egyetem és a Szakszervezet kapcsolata, együttműködése Az Egyetem és a Szakszervezet együttműködése A Szakszervezet működési feltételeinek biztosítása A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Közalkalmazotti Tanács Érdekegyeztető Tanács... 7 III. rész... 8 A közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazotti jogviszony alanyai A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása Részmunkaidős foglalkoztatás A kinevezés alakszerűsége A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok Külföldi állampolgárok foglalkoztatása A közalkalmazotti jogviszony megszűnése ill. megszüntetése A jogviszony megszűnésének esetei Felmentés Korengedményes nyugdíjazás Prémiumévek program A munkavégzés szabályai A jelenlét igazolása Munkakörön és szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzés Munkaköri leírás Képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés Fizetés nélküli szabadság, kiküldetés, külföldi ösztöndíj Véradás Összeférhetetlenség a közalkalmazotti jogviszonyban; a munkavégzésre irányuló további jogviszony A fegyelmi felelősség A munkaidő és pihenőidő A munkaidő, annak beosztása és a pihenőidő Szabadság és annak kiadása Rendkívüli munkavégzés... 16

3 A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége Előmeneteli és illetményrendszer A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere Illetménykiegészítés, keresetkiegészítés, jutalom, prémium Illetménypótlékok Egyéb illetménypótlékok Rendkívüli munkavégzés díjazása Helyettesítési díj Az illetmény védelme Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, hivatalos belföldi és külföldi kiküldetési költségtérítés, egyéb utazási költségtérítés elszámolása Törzsgárda jutalom adományozása Jóléti, szociális és egyéb juttatások Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás Szociális és temetési segély Étkezési hozzájárulás Üdültetési támogatás Munkaruha juttatás Illetményelőleg Nyugállományba vonuló közalkalmazott egyszeri adómentes természetbeni juttatása Képernyős munkahelyekkel kapcsolatos juttatások Munkáltató által biztosított kedvezményes internet használat Közalkalmazottak lakáscélú támogatása IV. rész Kártérítési felelősség A közalkalmazott kártérítési felelőssége A munkáltató kártérítési felelőssége Munkahelyre bevitt tárgyak Egyetemi tulajdonú eszközök kölcsönadása V. rész Kollektív munkaügyi vita, munkaügyi jogvita Kollektív munkaügyi vita Munkaügyi jogvita VI. rész A sztrájk joga, személy és vagyonvédelem sztrájk esetén A sztrájk joga Személy és vagyonvédelem sztrájk esetén VII. rész Vegyes és záró rendelkezések Záradék MELLÉKLETEK /a. melléklet /b. melléklet /c. melléklet sz. melléklet... 39

4 4 3. sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet... 50

5 5 Preambulum Jelen Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ) a Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) mint munkáltató, másrészről a közalkalmazotti munkavállalók nevében kivéve gyakorló intézmények közalkalmazottai a Nyugat-magyarországi Egyetem Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezet és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (a továbbiakban: szakszervezet) között lefolytatott tárgyalás eredményeképpen jött létre. A KSZ célja, hogy a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, azok gyakorlásának és teljesítésének módját, a kapcsolódó eljárási szabályokat, valamint a szerződést kötő felek kapcsolatrendszerét szabályozza a jogszabályok adta keretek között. I. rész Bevezetés 1. Bevezető rendelkezések Kjt. 2., 8. ; Mt. 13. A KSZ az alábbi jogszabályok: - a munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.), amennyiben az alkalmazását a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. nem tiltja, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.), - a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (Ftv.), - a Kjt. felsőoktatásban történő végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről 53/2006. Korm. rendelet, - a Kjt. végrehajtásáról a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére; valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak figyelembe vételével készült. A KSZ a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésről rendelkezhet, de jogszabályokkal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A KSZ az Mt. III. fejezetében meghatározott szabályoktól, amennyiben azt a törvény nem tiltja, a közalkalmazott javára eltérhet. Minden, ezen szabállyal ellentétes KSZ rendelkezés semmis. 2. A KSZ hatálya Kjt. 12. ; Mt. 36., 38., 41/A. A KSZ személyi hatálya kiterjed gyakorló intézmények közalkalmazottainak kivételével az Egyetemre mint munkáltatóra és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, tekintet nélkül arra, hogy a közalkalmazott tagja-e a szerződést kötő valamelyik Szakszervezetnek.

6 6 A kollektív szerződést a szerződő felek határozatlan időre kötik meg. 3. A KSZ módosítása, felmondása és megszűnése Mt. 37., 39-40/A. A KSZ módosítását a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a másik félnél írásban, de az csak megegyezés alapján módosítható. A KSZ-t bármelyik szerződő fél 3 hónapos felmondási idővel felmondhatja, de ezt a jogot a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A felmondási idő lejártával a KSZ megszűnik. Az Egyetem, illetve a Szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a KSZ hatályát veszti. Bármelyik szerződő fél jogutóddal történő megszűnése a KSZ hatályát közvetlenül nem érinti. A szerződő felek szükség esetén értékelik és egyeztetés után végrehajtják a jogszabályi változások vagy egyéb ok miatt szükséges módosításokat. A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó szabályok szerint kell elbírálni. 4. A KSZ hatályosulása A szerződő felek vállalják, hogy haladéktalanul a másik fél képviselőinek tudomására hozzák, ha a KSZ végrehajtását illetően nehézségek merülnek fel, továbbá saját hatáskörükben intézkednek, ha a KSZ szabályaiba ütköző vagy céljával ellentétes gyakorlat folytatását, intézkedés meghozatalát tapasztalják saját szerveik vagy tisztségviselőik részéről. II. rész Munkaügyi kapcsolatok 1. Az Egyetem és a Szakszervezet kapcsolata, együttműködése Kjt. 4-5., ; Mt. 3. (2), , , 19/A., , 29. (1) 1.1. Az Egyetem és a Szakszervezet együttműködése Az Egyetem kinyilvánítja, hogy együttműködik a Szakszervezettel, tevékenységét támogatja, működésüket elősegíti. A Szakszervezet kijelenti, hogy az Mt.-ben és a Kjt.-ben, valamint a KSZ-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják, a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenységük nem irányulhat az Egyetem

7 7 rendeltetésszerű működésének megzavarására, akadályozására, csak a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére A Szakszervezet működési feltételeinek biztosítása Az Egyetem a közalkalmazottak javára végzett szakszervezeti munkát a következők szerint támogatja: - az Egyetem a Szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéhez munkaidőben és munkaidőn kívül - az egyetemi igénybevételi rend keretei között biztosítja az egyetemi helyiségek térítésmentes használatát; - biztosítja a közlemények, felhívások, tájékoztatók céljára az egyetemi információs csatornák (egyetemi újság, elektromos hirdetőtábla, posta, telefon, fax, internet, hirdetőtábla) térítésmentes használatát; - a Szakszervezet megfelelő működéséhez szükséges további egyéb feltételeket (pl.: irodaszer) igény szerint biztosítja A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem A Szakszervezet választott tisztségviselője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetése a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehetséges. A Szakszervezet vállalja, hogy a tisztségviselők névsorát, illetve a változásokat az Egyetem illetékes munkáltatói jogkörű vezetőjének, továbbá a főtitkárnak, és a gazdasági főigazgatóságnak a rendelkezésére bocsátja A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye A választott tisztségviselőt az Mt.-ben meghatározott munkaidő-kedvezmény illeti meg, melynek időtartamára távolléti díj jár. 2. Közalkalmazotti Tanács Kjt ; Mt (4)-(5), , 50.. (2), 52., 53. (1)-(2), (1) és (3)- (4), (1)-(3), A Közalkalmazotti Tanács működéséről az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje rendelkezik 3. Érdekegyeztető Tanács Kjt Az Egyetem annak érdekében, hogy a közalkalmazottak munkaviszonyával, élet és munkakörülményeivel kapcsolatos döntései meghozatalában a közalkalmazottak közösségének és érdekvédelmi szerveinek jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítsa, Érdekegyeztető Tanácsot működtet. Az Érdekegyeztető Tanács jogállásáról, összetételéről, feladatáról, hatásköréről és működéséről az Érdekegyeztető Tanács Ügyrendje rendelkezik.

8 8 A KSZ-t megkötő felek mint az Érdekegyeztető Tanács tagjai megállapodnak abban, hogy az Érdekegyeztető Tanács feladat illetve hatáskörébe utalják, különösen: a) a KSZ szövegének aláírás előtti végleges egyeztetését; b) az illetményemelésre fordítható pénzügyi keretek munkáltatói szintek (szervezeti egységek) közötti felosztását; c) a rendkívüli fizetett szabadság alapelveinek meghatározását; d) a kollektív munkaügyi vita első egyeztetését; e) a költségvetési javaslatnak, illetve a költségvetés felhasználásának a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő tételei meghatározását; f) a szociális alapok felosztási elveinek meghatározását; g) a jóléti intézmények létesítése és megszüntetése ügyében döntést, illetve ez intézmények működtetésének szabályozását. III. rész A közalkalmazotti jogviszony 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai Kjt. 20., 85. (7); Mt /A. A közalkalmazotti jogviszony alanyai az Egyetem, mint munkáltató és a közalkalmazott, mint munkavállaló. A munkáltató nevében munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint. 2. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása Kjt ; Mt. 5., 75/A., 76. (3) és (7)-(8), 76/A-78/A., 79. (2)-(3) és (5)-(6), 80-85/A. (1)-(4), 85/B Részmunkaidős foglalkoztatás Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazható, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg A kinevezés alakszerűsége A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell: a) a kinevezéssel kapcsolatos alapvető feltételeket: aa) a kinevezés hatályát (kezdő időpontját), ab) a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre vonatkozó létesítését (utóbbi esetben ennek időtartamát), ac) az ellátandó munkakört és beosztást, ad) részmunkaidőben történő alkalmazás esetén annak mértékét és a munkaidőbeosztás szabályait,

9 9 ae) a munkavégzés helyét, több képzési hely (kari, illetve szervezeti egység) esetén a változó munkahelyre történő alkalmazás feltételeit, af) a megállapodás szerinti próbaidő tartamát, továbbá egyéb megegyezés szerinti feltételeket; - az alkalmazás költségeinek forrását, - a vezető megnevezését, beosztását, akinek közvetlen irányításával végzi a közalkalmazott munkáját, - a munkaidőt és annak szabályait, - esetleges szakmai követelményekre vonatkozó megállapodást, - azon foglalkoztatási feltételeket, amit a felek fontosnak tartanak, - szerződéskötés dátumát, a szerződő felek aláírását. a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását; a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolását; a munkaköri besorolás szerint járó illetmény és illetménypótlék(ok) megállapítását; a jogorvoslat lehetőségére történő felhívást. A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltató a közalkalmazottat tájékoztatja: - az irányadó munkarendről, - a munkabér egyéb elemeiről, - a bérfizetés napjáról, - a munkába lépés napjáról, - a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési idő megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató Kollektív Szerződés hatálya alá tartozik-e. Az előírt tájékoztatást a kinevezést követő 30 napon belül köteles átadni a közalkalmazott részére. Ez a tájékoztatás a Kollektív Szerződésre való hivatkozással is biztosítható. A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott írja alá. A kinevezéshez mellékelni kell a közalkalmazott feladatait részletező munkaköri leírást, melyet a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetője készít el, valamint további jogviszony esetén a bejelentési nyilatkozatot is. Az Egyetem által alkalmazott kinevezések mintáit a KSZ 1. sz. melléklete, a munkaköri leírás mintáját a KSZ 3. sz. melléklete tartalmazza A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok a) Az Egyetemnek írásba kell foglalnia az alábbiakat: - a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit (pl.: belső helyettesítés), - az Egyetem intézményén belüli más munkakörbe történő beosztást (átirányítást), amely nem haladhatja meg naptári évenként a 44 napot, illetve összeszámítva az Mt. 105., 106. és a 150. (1) szakaszain alapuló intézkedések időtartamát, a 110 munkanapot, - az állandó munkahelyen kívüli és - más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését, - a túlmunka, a készenlét és az ügyelet elrendelését, - a pihenőnapon és munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelését, kivéve a folytonos üzemű munkahelyeken (pl. porta szolgálat), - minden olyan munkavégzés elrendelését, amelynek teljesítéséért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg, illetve amelyért az Egyetem díjazást, juttatást biztosít,

10 10 - az Egyetem valamennyi nyilatkozatát a közalkalmazott kérésére vagy jogszabály előírása alapján. b) A közalkalmazottnak írásba kell foglalnia az alábbi fontosabb nyilatkozatokat: - összeférhetetlenségi nyilatkozatot (KSZ 5. sz. melléklet), - az egyetemi tulajdonú eszközök kölcsönzésére vonatkozó kérelmet, - a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésére irányuló bejelentését, illetve kérelmét, melyet azonban nem köteles indokolni Külföldi állampolgárok foglalkoztatása 8/1999.(XI. 10.) SzCsM rendelet Külföldi állampolgár a jogszabályban foglaltak alapján a kivételektől eltekintve csak engedély alapján foglalkozatható. A foglalkoztatás engedélyeztetését, valamint az eljárás ügyrendjét részleteiben a fent hivatkozott jogszabály határozza meg, amelynek betartása, illetve betartatása - különösen az engedélyeztetési határidőkre vonatkozóan valamennyi külföldi munkavállalót foglalkoztató munkáltatói jogkörű vezető felelőssége. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése ill. megszüntetése Kjt /A. ; Mt. 86/B-86/D., 87. (2)-(3), 89. (7), 90., 93. (3)-(4), 94., 97., 98. (2)-(4) 3.1. A jogviszony megszűnésének esetei A közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 25. (1) bekezdés a)-e) pontjai szerint szűnik meg és a Kjt. 25. (2) bekezdés a)-h) pontjai szerint szüntethető meg Felmentés A felmentést megelőzően a közalkalmazottal nyugellátási jogosultságának megszerzése előtt 1 évvel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbeszélést kezdeményez. Ennek során kölcsönösen tájékoztatják egymást a jogviszonyt érintő további elképzeléseikről. Ha a közalkalmazott felmentésének indoka a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával összefüggésben a munkaköri feladatainak ellátására való tartós alkalmatlansága, vagy nem megfelelő munkavégzése, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Ennek megfelelően az Egyetem a felmentés előtt legalább 10 nappal korábban köteles a közalkalmazottal írásban közölni a kifogásait. A közalkalmazott a közöléstől számított 8 napon belül védekezést terjeszthet elő. A felmentési eljárásban a Szakszervezet képviselheti tagját. 1 Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg. A felmentési idő a) öt évet el nem érő jogviszony esetén 60 nap + 1 hónap; 1 Módosítva október 7. napjától

11 11 b) öt év után 60 nap + 2 hónap; c) tíz év után 60 nap + 3 hónap; d) tizenöt év után 60 nap + 4 hónap; e) húsz év után 60 nap + 5 hónap; f) huszonöt év után 60 nap + 6 hónap; g) harminc év után 60 nap + 6 hónap Korengedményes nyugdíjazás 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet Intézményi érdek esetén, amennyiben forrás biztosítható, a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a közalkalmazottal megállapodhat korengedményes nyugdíjazásról Prémiumévek program évi CXXII. tv.; Kjt. 25. (1) bekezdés e) pont 4. A munkavégzés szabályai Kjt , 54. ; Mt. 83/A, , 107., , 129/A A jelenlét igazolása Az Egyetem szervezeti egységeinél a közalkalmazottnak a munkahelyén való megjelenését, illetve a munkahelyről való távolmaradást (szabadság, betegség stb.) jelenléti íven kell vezetni, nyilvántartani, feltüntetve a munkahelyen való megjelenés és távozás időpontját is Munkakörön és szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzés Mt. 83/A., Az átirányítás és helyettesítés alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot. Egy naptári éven belül az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés és a más munkáltatónál történő munkavégzés együttes időtartama a 110 munkanapot nem haladhatja meg Munkaköri leírás A szervezeti egység vezetője köteles az irányítása alá tartozó valamennyi közalkalmazott részére a munkaköri leírást elkészíteni, melyet a munkáltatói jogkörű vezető hagy jóvá. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásulvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja és részére egy példányt át kell adni. A munkaköri lírás mintája a KSZ 3. sz. melléklete tartalmazza Képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés Mt Az Egyetem szakember utánpótlásának biztosítása és fejlesztése érdekében a jogszabályok és a költségvetési lehetőségek keretei között - támogatja a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak szakmai, tudományos, idegen nyelvi képzését, továbbtanulását, tovább-képzését és átképzését.

12 12 A közalkalmazottat csak munkakörének és beosztásának megfelelő továbbképzésre lehet kötelezni. A közalkalmazott köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésen részt venni és a vizsgákat letenni, kivéve, ha ez a személyi és családi körülményeire tekintettel, reá aránytalanul sérelmes. Ilyen aránytalan sérelemnek minősül és a közalkalmazott kizárólagos hozzájárulásával kötelezhető vizsga letételével járó továbbképzésen való részvételre: a) az, akinek öregségi nyugdíjra való jogosultsága megszerzéséig kevesebb mint 5 év van hátra, b) a terhes nő, c) az anya, aki 1 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, d) az, aki 2 vagy több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel és az Mt. alapján ezért pótszabadságra jogosult. Az Egyetem elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. Tanulmányi szerződés csak abban az esetben köthető, amennyiben azt az Egyetem érdeke indokolja, és az álláshely betöltése szakképzett személlyel nem biztosítható. Tanulmányi szerződést a munkáltató nevében csak a munkáltatói jogkörű vezető köthet. A támogatás mértékét a pénzügyi lehetőségek függvényében a munkáltatói jogkörű vezető határozza meg. A közalkalmazottat vizsgánként négy munkanap szabadidő illeti meg, amelyből két napra távolléti díj jár, a másik két nap nem fizetett igazolt távollét. Diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanap szabadidő jár, távolléti díj mind a tíz munkanapra fizetendő. A vizsga napja a munkaidő kedvezménybe beszámít. Amennyiben a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségen felül továbbképzésre kötelezi a közalkalmazottat, továbbá jogszabály időszakonként továbbképzést rendel el, nem köthető tanulmányi szerződés és a költségeket a munkáltató köteles fedezni Fizetés nélküli szabadság, kiküldetés, külföldi ösztöndíj Mt. 107., A közalkalmazott írásbeli kérelmére, méltányolható egyéni és családi körülményeire tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot. A három hónapnál rövidebb, az Egyetem által jóváhagyott külföldi kiküldetés munkában töltött időnek számít. Ennek időtartamára a közalkalmazott mentesül a munkahelyén végzendő feladatok alól. Erre az időre a közalkalmazottat havi alapilletménye és pótlékai a vezetői és veszélyességi pótlékok kivételével illeti meg. Három hónapot meghaladó, de egy évnél rövidebb időtartamú, az Egyetem által jóváhagyott külföldi kiküldetés esetén a munkavégzés helyének a külföldi intézmény minősül. A kiküldetés idejére a közalkalmazott kinevezését ideiglenesen módosítani kell. Ennek alapján részére havi alapilletményének és pótlékainak (vezető és veszélyességi pótlék kivételével) 50 %-a folyósítható. Egy évet meghaladó külföldi kiküldetés esetén a közalkalmazott nem jogosult díjazásra.

13 13 Ha a közalkalmazott az Egyetem támogatásával állam- és kormányközi egyezmény, magyar állami ösztöndíj, illetve nemzetközi szervezet vagy más külföldi szerv által biztosított keretből három hónapot meg nem haladó időtartamú ösztöndíjas tanulmányúton vesz részt, részére havi alapilletményét és pótlékait (vezetői és veszélyességi pótlék kivételével) kell megállapítani. A 3-12 hónap időtartamú ösztöndíjas tanulmányút esetén havi alapilletményének és pótlékainak (kivéve a vezetői- és a veszélyességi pótlékot) 50 %-a folyósítható. Az egy évet meghaladó ösztöndíjas tanulmányút esetén a közalkalmazott nem jogosult díjazásra Véradás Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól a véradás napján. Ezen túlmenően évente két vagy több véradás esetén egy nap szabadság jár, amelyet igazolni kell a véradó igazolvánnyal, vagy egyéb, a Véradó Állomás által kiállított igazolással Összeférhetetlenség a közalkalmazotti jogviszonyban; a munkavégzésre irányuló további jogviszony 2 Kjt ; Ftv. 81/A., 121. (8) bekezdés Jelen fejezet alkalmazása szempontjából munkavégzésre irányuló további jogviszony minden olyan jogviszony, amelyet a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya mellett munkavégzés céljából létesít: munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati, stb. jogviszony) vállalkozás, megbízás, munkavégzéssel járó tagsági viszony. 1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. 2. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha közeli hozzátartozójával [Mt (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. 3. A magasabb vezető és vezető nem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet (Alapító Okiratban felsorolt alap- és kiegészítő tevékenységek) folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. 4. A magasabb vezető, valamint a vezető megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban (egyetem által alapított vagy részvételével működő gazdasági társaság) vezető tisztségviselői feladatot, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. 5. Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az Egyetemen oktatói, kutatói, tanári munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatóval az 2 Módosítva október 7. napjától

14 14 Egyetem más Karán oktatói, kutatói, tanári munkakörben, munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. 6. Az Egyetem által fenntartott közoktatási intézmény mint önálló jogi személy alkalmazottai létesíthetnek munkavégzésre irányuló további jogviszonyt az Egyetem szervezeti egységeinél, amennyiben az egyéb feltételeknek a foglalkoztatásuk megfelel. 7. A munkaidőt érintő összeférhetetlenség esetei: a) amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltatói jogkörű vezető előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető; b) a közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését köteles a munkáltatói jogkörű vezetőnek előzetesen írásban bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Az Egyetemnek a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen - ebben az esetben - munkaügyi jogvita kezdeményezhető. 8. A közalkalmazott jogviszonyával a jogszabályban meghatározottakon túl összeférhetetlennek minősül: - az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelyben az Egyetem szolgálati (üzleti) titkait képező módszerek, eljárások, ismeretek (know-how) egyéni haszon érdekében történt alkalmazására kerülhet sor; - Egyetemi oktató, kutató, tanár részéről magánszemélyként vagy gazdasági társaság tagjaként ellenszolgáltatásért az általa oktatott hallgatóinak vizsgára és egyéb számonkérésre való felkészítése, -közalkalmazottnak az intézmény hallgatóival bármiféle kereskedelmi tevékenység folytatása, - hallgató igénybevétele bármilyen otthoni (magán), a közalkalmazotti jogviszonytól független munkára, - a közalkalmazott munkakörével összeférhetetlen minden olyan további jogviszony, melyet az egyetemmel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnál üzletvezetésre jogosult tagi, ügyvezetői jogviszonyban végez, feltéve, hogy az egyetem által és a gazdasági társaság által végzett alaptevékenységek megegyeznek, - közalkalmazott részéről olyan tevékenység folytatása, amely sérti az Egyetem jó hírnevét és üzleti érdekét, 9. Eljárási szabályok: A közalkalmazott a jogviszony létesítésekor köteles a mellékletben található összeférhetetlenségi nyilatkozatot kitölteni. A közalkalmazott a jogviszony fennállása alatt 3 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben törvényben, vagy a kollektív szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül, vagy az összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmában bármilyen változás adódik.

15 15 Az összeférhetetlenségi nyilatkozat kitöltése a jogviszony létesítésének feltétele. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatban közöltek tartalmáért a közalkalmazott fegyelmi felelősséggel tartozik. Az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles kivizsgálni és az összeférhetetlenség fennállása esetén a közalkalmazottat az összeférhetetlenségi helyzet 8 napon belüli megszüntetésére írásban felszólítani. A felszólítás eredménytelen volta esetén a munkáltatói jogkörű vezető a közalkalmazottat az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetéséig írásban eltilthatja a munkavégzés alól. Az eltiltás időtartama alatt a közalkalmazotti jogviszony szünetel. Ha ez nem vezet eredményre, a munkáltató a közalkalmazott ellen fegyelmi eljárást indíthat, vagy kezdeményezheti a jogviszony felmentéssel való megszüntetését. A munkavégzésre irányuló további jogviszony nyilvántartásáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodnia. A nyilvántartás egyik példányát a Gazdasági Főigazgatóságra meg kell küldeni, szükség szerint aktualizálni (összeférhetetlenségi vizsgálat miatt). Az összeférhetetlenségi nyilatkozat mintáját a KSZ. 5. sz. melléklete tartalmazza. 10. Hatálybalépés: A kollektív szerződés jelen módosítása a hatálybalépésétől (2009. október. 7.) számítottan új munkakör, vagy vezetői, magasabb vezetői megbízást betöltése esetén alkalmazandó A fegyelmi felelősség Kjt Amennyiben a rektor egyetemi vagy főiskolai tanár ellen indít fegyelmi eljárást, azt a felügyeleti szerv útján a kinevezőnek köteles bejelenteni. Azt is be kell jelenteni, ha a fegyelmi eljárás alá vont egyetemi/főiskolai tanár felfüggesztése szükségessé vált. Mindezen esetekben a Fegyelmi Tanács tárgyalására meg kell hívni a kinevezőt is, aki megbízottja útján megfigyelőként részt vehet a Fegyelmi Tanács tárgyalásán. 5. A munkaidő és pihenőidő Kjt. 55. ; Mt. 117., ; 5.1. A munkaidő, annak beosztása és a pihenőidő 3 A közalkalmazottak, ha a KSZ kivételt nem tesz, általában heti 40 órában, öt napos munkarend szerint, egyműszakos osztatlan munkaidő beosztásban dolgoznak. Az Egyetem általános munkarenden belüli munkaidő beosztását, valamint az általánostól eltérő munkaidő beosztásban foglalkoztatottak, illetve az így dolgozó szervezeti egységek munkarendjét a KSZ 8. sz. melléklete tartalmazza. 3 Módosítva október 7. napjától

16 16 Az oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkeret beosztását a munkáltatói jogkörű vezető állapítja meg. A Foglalkoztatási Követelményrendszer alapján, a kari sajátosságok figyelembe vételével, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, hogy az oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak a felsőoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében munkaidejükből mennyi időt kötelesek a munkaköri leírásban meghatározott feladatok ellátásával a felsőoktatási intézményben tölteni. Az egyetemen ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és konzultációk időpontja, a laboratóriumi, könyvtári, számítógép kapacitás és egyéb szolgáltatásokra figyelemmel a szervezeti egység vezetője határozza meg. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozók, valamint a karok Tanulmányi Osztályán/Csoportján, valamint a könyvtárban dolgozó közalkalmazottak kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret beosztását a munkáltatói jogkörű vezető állapítja meg. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. A megbízott magasabb vezető és vezető vezetői megbízásából fakadó feladatait kötetlen munkaidőben látja el. Az étkezés munkaidőn belül biztosított, a rendelkezésre álló munkaközi szünet 30 perc Szabadság és annak kiadása Kjt. 16., 56-58/A. ; Mt. 130., 132. (1)-(3) és (7), Az oktató, kutató és tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak szabadságát elsősorban július és augusztus hónapban, továbbá a téli és tavaszi szünetben, a vizsgaidőszakban (amennyiben az oktatónak nincsenek vizsgáztatási feladatai) kell kiadni. A szabadságok kiadására minden évben szabadságolási ütemtervet kell minden szervezeti egységnek készíteni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá. A közalkalmazottak által igénybe vehető szabadság táblázatszerű felsorolását a KSZ 6. sz. melléklete tartalmazza Rendkívüli munkavégzés 4 Mt A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben, a szervezeti egység vezető javaslatára, rendkívüli munkavégzésre kötelezheti. A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkörű vezetőnek kell elrendelni. Az elrendelést a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni. Különösen indokolt esetnek minősül többek között: - üzemzavar elhárítása; 4 Módosítva október 7. napjától

17 17 - rendezvények szervezése; - nyári kollégiumi elszállásolás; - leltározás; - felvételi és vizsgaidőszak; - jelentések, költségvetés, beszámolók, havi illetményszámfejtés elkészítése. Rendkívüli munkavégzésnek minősül - a munkaidő beosztástól eltérő, - a munkaidőkereten felüli munkavégzés. Munkaszüneti napra [Mt (3) bekezdés] rendkívüli munkavégzés csak a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottaknál rendelhető el. Elemi kár, baleset, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzésére, illetve elhárítására a rendkívüli munkavégzés bármely munkakörben, előzetes jóváhagyás, egyeztetés nélkül elrendelhető. Nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként 300 óra A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége Kjt. 83/B-83/D. ; Mt. 140/A. ; Kjt. 5. sz. melléklet, Ftv. 2. sz. melléklet A munkáltató köteles nyilvántartani a közalkalmazottak rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, valamint az egyéb munkaidőkedvezményével kapcsolatos adatokat. A munkáltató ugyancsak köteles nyilvántartani a közalkalmazottak Kjt. 5. sz. és az Ftv. 2. sz. mellékletében előírt adatait. 6. Előmeneteli és illetményrendszer 6.1. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere Kjt , ; Mt. 141., 142/A., 144. (1)-(5) és (7), , 147. (1)-(5), , 165. (1), 165/A. ; A magasabb fizetési fokozatba való lépés három éves várakozási idejét fizetési fokozatonként csökkenteni lehet egy évvel, a tartósan magas színvonalú munkavégzés elismeréseként, illetve kiemelkedő teljesítményért. Kiemelkedő teljesítménynek tekinthető, ha a közalkalmazott miniszteri, rektori kitüntetésben részesül, kiváló dolgozó címet kap, vagy - az oktató, kutatói és tanári munkakör kivételével - tudományos fokozatot szerez. Az 53/2006. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökben, amennyiben a közalkalmazott állami kitüntetésben részesül a művészeti területen foglalkoztatottak kivételével - a megszerzés évében egy évvel csökkenteni kell a fizetési fokozatok közötti várakozási időt. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett, a kinevezésben feltüntetett

18 18 további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van és azzal a közalkalmazott rendelkezik, alap-illetménye az A, B, C, D, E, F, G fizetési osztályban - egy további szakképesítés után 5 %-kal, - kettő vagy több további szakképesítés után 8 %-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10 %-ában hasznosítja. A H, I, J fizetési osztályban az illetménynövekedés mértéke - egy további szakképesítés esetén 7 %, - kettő vagy több további szakképesítés esetén 10 %. Ezen illetménynövekedés mértéke illeti meg a művésztanár, mérnöktanárt, műszaki (gazdasági) tanárt, műszaki (gazdasági) oktatót, nyelvtanárt, testnevelő tanárt, valamint a kollégiumi tanárt, ha a kinevezésében feltüntetett további szakképesítést az Egyetem által indított alapképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben hasznosítja. A garantált illetményű oktatók, kutatók további szakképesítésük után nem jogosultak illetménynövekedésre Illetménykiegészítés, keresetkiegészítés, jutalom, prémium 5 Kjt. 67., 77-77/C. A közalkalmazottak részére adható illetménykiegészítés, keresetkiegészítés, jutalom, valamint a magasabb vezetők és vezetők részére adható prémium és jutalom tárgyában a munkáltatói jogkörű vezető saját mérlegelési jogkörében dönt. A juttatások feltételeit a közalkalmazott kinevezésében, határozatban, vagy a munkaköri leírásban írásban is rögzíteni kell Illetménypótlékok Kjt ; Mt , 147. (1)-(2), A Kjt. alapján fizetendő illetménypótlékok: - a vezetői pótlék, - a címpótlék, - az egészséget károsító kockázattal járó munka címén járó pótlék, - az idegennyelv-tudási pótlék, - tanári munkakörben foglalkoztatottak illetménypótléka. A Kjt. alapján fizetendő illetménypótlékok alapja a mindenkori pótlékalap. Munkakör, kapcsolt munkakör vagy valamely bizottság elnöki tisztsége betöltése alapján, a kari keret terhére egyéb illetménypótlék fizethető. Az illetménypótlékok táblázatszerű felsorolását a KSZ 2. sz. melléklete tartalmazza Egyéb illetménypótlékok 5 Módosítva október 7. napjától

19 19 A közalkalmazott feladatkörébe nem tartozó tevékenységért amennyiben a fedezet biztosított határozott időre, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a többletfeladattal arányos illetménypótlékot is megállapíthat, melynek alapja a mindenkori pótlékalap. Az egyéb oktatói, valamint a nem oktatói, kutatói munkakörben alkalmazott (szakalkalmazott) tudományos fokozattal rendelkező szakalkalmazott nem jogosult a tudományos fokozata után illetménypótlékra Rendkívüli munkavégzés díjazása 6 Kjt. 76. ; Mt. 145., 147. (1)-(5) A rendkívüli munkavégzésért fizetendő bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltatói jogkörű vezető és a közalkalmazott megállapodása alapján ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A túlmunka esetén járó szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. Nem jár rendkívüli munkáért sem díjazás, sem szabadidő, vagy pihenőnap (pihenőidő) a magasabb vezető és vezető beosztású munkakörben dolgozóknak a vezetői feladatokkal kapcsolatos túlmunka esetén Helyettesítési díj Mt. 83/A. (7) A közalkalmazott különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni. Ha a közalkalmazott eredeti munkakörén kívül ideiglenesen más munkakört is ellát úgy, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el (helyettesít), helyettesítési díj illeti meg. Ennek összege az elvégzendő munka mennyiségétől függően a a helyettesített közalkalmazott illetményének figyelembevételével az illetékes munkáltatói jogkörű vezető javaslata alapján kerül meghatározásra. A helyettesítési megbízást és az elvégzendő munka feltételeit írásban kell elrendelni. Ha a helyettesítést több munkavállaló látja el, a helyettesítési díj őket ellenkező megállapodás hiányában - egyenlő arányban illeti meg. Ha a közalkalmazott vezetői pótlékban részesülő vezetőt helyettesít, akkor részére helyettesítési díjként a vezetői pótlékot kell folyósítani. E címen nem számolható el helyettesítési díj, ha a helyettesítés kinevezett (megbízott) helyettes munkakörben történik. 6 Módosítva október 7. napjától

20 20 Oktató egy hónapot meghaladó helyettesítése esetén a helyettesített órák száma alapján számítható óradíjak összege fizethető ki helyettesítési díjként. Külföldi kiküldetés, alkotó szabadság idejére nem jár helyettesítési díj oktatók helyettesítésére. Nem fizethető helyettesítési díj a helyettesített közalkalmazott betegszabadsága és szabadsága idejére Az illetmény védelme Kjt. 79/A. ; Mt (1)-(3), A közalkalmazott részére az illetményt - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve havonta egy alkalommal kell elszámolni a közalkalmazott által megjelölt bankszámlájára való átutalással, vagy postai úton minden hónap 5. napjáig. Az illetmények készpénzben való felvételét az intézménnyel szerződést kötő pénzintézet(ek) bankjegykiadó automatája, illetve más pénzintézeti fióki kifizetés útján biztosítja. A táppénz kifizetés, valamint a megbízási díjak kifizetésének napja megegyezik az illetményfizetés napjával. Az illetmény elszámolásáról a közalkalmazott részére havonta részletes, csak az érintett közalkalmazott számára hozzáférhető (titkosított) írásbeli tájékoztatást kell adni. A tárgyévi illetmény kifizetésekről (megbízási díjak is) személyi jövedelemadó elszámolás céljára a tárgyévet követő január hónap végéig részletes, titkosított kimutatást kell készíteni. A kimutatásokat olyan minőségű nyomtatott formában kell a közalkalmazottak rendelkezésére bocsátani, hogy az SZJA törvényben meghatározott megőrzési idő lejártáig olvasható állapotban legyen Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, hivatalos belföldi és külföldi kiküldetési költségtérítés, egyéb utazási költségtérítés elszámolása Törzsgárda jutalom adományozása Törzsgárda jutalomra jogosult minden közalkalmazott, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a Nyugat-magyarországi Egyetemen vagy annak jogelőd intézményeinél 20, 25, 30, 35, 40 éve fennáll. Az összeg Ft, amely munkáltatói jogkörű vezető döntése alapján - jutalom jogcímen vagy adómentes juttatásként fizethető ki. A törzsgárda jutalom/juttatás évente egy alkalommal állapítható meg kivéve öregségi, előrehozott öregségi nyugdíjazás esetén. Öregségi, előrehozott öregségi nyugdíjazás esetén az adományozás az utolsó munkában töltött napon esedékes. A törzsgárda jutalom/juttatás minden év március 31. napjáig betöltött 20, 25, 30, 35, 40 év betöltött időt figyelembe véve jár. 7 A 6.8.pont rendelkezései és a 4. sz. melléklet október 7. napjától a kollektív szerződésből törlésre kerül

21 21 A törzsgárda jutalom/juttatás adományozása az év április havi illetményével egyidejűleg esedékes. Az év március 31. napja után betöltött törzsgárda idő után járó jutalom/juttatás a következő évben kerül kifizetésre. A törzsgárda időnél nem vehető figyelembe a Nyugat-magyarországi Egyetemnél, illetve annak jogelőd intézményeinél eltöltött időnél a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama, kivéve a gyermekgondozás miatt igénybevett GYED, GYES. Az év március 31. napja előtt vagy március 31. napja után amennyiben megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, törzsgárda jutalom/ juttatás nem jár, kivéve ha az öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt szűnik meg. A január 1-jei hatállyal egyesüléssel létrejött Nyugat-magyarországi Egyetemen törzsgárda jutalom/juttatás kifizetésére első ízben a március 31. napjáig betöltött 20, 25, 30, 35, 40 törzsgárda évvel rendelkezőknél állapítható meg. A köztes törzsgárda évekkel rendelkezőknél kifizetésre nem kerül sor (pld. 22 év...stb). Visszamenőleges törzsgárda jutalom/juttatás méltányosságból sem alkalmazható. A törzsgárda jutalom/juttatás átadására a munkáltatói jogkörű vezető döntésére ünnepélyes alkalom szervezhető. 7. Jóléti, szociális és egyéb juttatások Kjt. 16., 79. ; Mt /A. Az egyetem béren kívüli juttatásokkal is támogatja közalkalmazottait. A támogatás formái: önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás, szociális és temetési segély, étkezési hozzájárulás, üdültetési támogatás, munkaruha juttatás, illetményelőleg, lakáskölcsön, nyugállományba vonuló közalkalmazott egyszeri adómentes természetbeni juttatása, képernyős munkahelyekkel kapcsolatos juttatások, munkáltató által biztosított kedvezményes internet használat, sport támogatás Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás évi XCVI. tv. 12. Az egyetem támogatást nyújt a közalkalmazott részéről választott bármely önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság után. Az önkéntes pénztári tagsággal rendelkező közalkalmazott, a törvény előírásainak megfelelően a munkáltatónál eltöltött legalább 6 hónap közalkalmazotti jogviszony után

22 22 jogosult támogatásra. A munkáltatói hozzájárulás mértékét a KSZ. 7. sz. melléklete tartalmazza Szociális és temetési segély Szociális segély A közalkalmazott kérésére rászorultság esetén rendkívül indokolt esetben és amennyiben a forrás biztosított - szociális segély adható. A segély iránti kérelmet a munkáltatói jogkörű vezetőnek kell benyújtani. A segély megállapításáról a Közalkalmazotti Tanács és az illetékes Kari Reprezentatív Szakszervezet egyetértését kikérve a munkáltatói jogkörű vezető dönt. Szociális segély adható: - gyermekét egyedül nevelő szülőnek, - három vagy többgyermekes családoknak, - megváltozott munkaképességű közalkalmazottaknak, - egy hónapot meghaladó betegállományban lévőknek, - krónikus betegségben szenvedő gyermekét nevelő szülőnek, - minden olyan igénylőnek, akinek átlagkeresete a mindenkori minimálbér összegénél kevesebb. A szervezeti egység létszámából korábban nyugállományba vonult részére az illetékes munkáltatói jogkörű vezető - kérelemre szociális segélyt nyújthat. Temetési segély A közalkalmazott elhalálozása, vagy a közalkalmazott hozzátartozójának elhalálozása esetén írásbeli kérelemre temetési segély adható az illetékes szervezeti egység/kar költségvetési támogatásán felüli bevétele terhére, melynek összegét a munkáltatói jogkörű vezető határozza meg. A temetési segély adható: a) közalkalmazott elhalálozása esetén, b) közalkalmazott amennyiben a temetésről részben vagy egészben gondoskodik - közeli hozzátartozójának [Mt (2)] elhalálozása esetén. A segély mértékét a KSZ 7. sz. melléklete tartalmazza Étkezési hozzájárulás Az Egyetem a közalkalmazottai részére étkezési hozzájárulást biztosíthat. Étkezési hozzájárulás a közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónak, az Egyetem további jogviszonyú közalkalmazottja, valamint bevételi, pályázati pénzforrás terhére foglalkoztatott részére is jár, a havi illetményével egyidejűleg. Nem jár étkezési hozzájárulás a 30 napot meghaladó: - keresőképtelenség idejére - beleértve a szülési szabadság idejét is - a 31. naptól, - tényleges munkavégzés alóli mentesítési idejére a 31. naptól. Nem jár étkezési hozzájárulás az első naptól: - GYED, GYES miatt igénybevett fizetés nélküli szabadság idejére, - külföldi munkavállalásra, - külföldi ösztöndíj idejére,

23 23 - saját erőből családi ház építésére adott fizetés nélküli szabadság idejére, - közeli hozzátartozó ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság idejére, - igazolatlan távollét idejére. Nem jár étkezési hozzájárulás a 87 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottnak. Az étkezési hozzájárulás éves mértékét a KSZ 7. sz. melléklete tartalmazza Üdültetési támogatás Az Egyetem saját kollégiumai és egyéb szálláshelyei révén támogathatja az intézményben foglalkoztatottak és családtagjaik üdülését Munkaruha juttatás Kjt. 79. Ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, az Egyetem munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja formaruhát adhat. A munkaruházati termék az olyan öltözet és tartozéka, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a közalkalmazott egészsége veszélyeztetett, illetve a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be. Kifejezetten jellemző öltözet, a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti. A munkaruha és formaruha az arra jogosult dolgozót a munkába lépés napjától illeti meg. A munka-, formaruha juttatásának ideje a jogosultság napjával kezdődik. Ha a közalkalmazotti jogviszony létesítése próbaidő kikötéssel történik, a munka-, formaruhára való jogosultság a próbaidő elteltével nyílik meg. A munkaruhának a jogosultság időpontjától történő későbbi igénybevétele esetén a kihordási időből egy hónap ismerhető el. A munkaruha, formaruha megőrzése, tisztántartása a dolgozó feladata. A munkaruha juttatás személyi juttatás, amely a karok, illetve a keretgazdálkodó szervezeti egységek költségvetését terheli. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a juttatási idő alatt szűnik meg kivéve nyugdíjazást, elhalálozást a még fennmaradó kihordási idővel arányos munka-, formaruha árát a munkavállaló köteles megtéríteni. A közalkalmazott az őt megillető munka-, formaruhát maga is beszerezheti az engedélyezett összeghatárig. A vásárlás alkalmával munkáltató (Kar) nevére szóló ÁFÁ-s számlával számol el. Vásárlás esetén csak a munkakörre előírt munkaruha számolható el. Munkaruha juttatás a közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónak és az egyetem további jogviszonyú közalkalmazottjának is jár. Saját bevétel terhére foglalkoztatottnak akkor jár, ha a munkaruha juttatást a munkáltatói jogkörű vezető indokoltnak tartja. Ezen esetben a munkaruha juttatás költsége saját pénzforrás terhére finanszírozandó.

24 24 Meghosszabodik a munkaruha juttatás kihordási ideje az alábbi esetekben - keresőképtelenség idejével - beleértve a szülési szabadság idejét is - a 31. naptól, a távollét első napjától - GYED, GYES miatt igénybevett fizetés nélküli szabadság idejével, - külföldi munkavállalással, - külföldi ösztöndíj idejével, - saját erőből családi ház építésére adott fizetés nélküli szabadság idejével, - közeli hozzátartozó ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság idejével, - egyéb jogcímen igénybevett fizetés nélküli szabadság idejével, - tényleges munkavégzés alóli mentesítés idejével. A munkaruha a függelékben meghatározott kihordási idők szerint jár a számla leadásától függetlenül. Amennyiben egy kihordási időtartamon belül nem kerül számla leadásra, úgy az visszamenőlegesen nem követelhető. A munkaruha és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a KSZ 7. sz. melléklete tartalmazza Illetményelőleg A szervezeti egységvezető javaslatára az illetmény-megtakarítás terhére a közalkalmazott indokolt kérésére kivéve a magasabb vezető állású közalkalmazott - a munkáltatói jogkörű vezető illetményelőleg fizetését engedélyezheti. Az illetményelőleg 6 egyenlő havi részletben kerül visszafizetésre (levonásra). Ezt a körülményt az előleg mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni. Illetményelőleg annak a közalkalmazottnak folyósítható, akinek az Egyetemen eltöltött közalkalmazotti jogviszonya az 1 évet meghaladja, a tárgyévben illetményelőleget még nem kapott és tartozása az Egyetemmel szemben nem áll fenn. Amennyiben az illetményelőlegben részesült közalkalmazotti jogviszonya a teljes összeg visszafizetése előtt megszűnik, az előlegtartozást egy összegben kell kiegyenlíteni. Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén illetményelőleg csak kivételesen adható. Az előleg mértékét úgy kell megállapítani, hogy a levonások a határozott idő lejártáig kiegyenlítsék az előlegtartozást. Az illetményelőleg szempontjából nem minősül tartozásnak a munkáltatói lakásépítési és vásárlási kölcsön, ha annak részleteit a kedvezményezett az előírt határidőben rendszeresen fizeti. Az illetményelőleg összegét a KSZ 7. sz. melléklete tartalmazza Nyugállományba vonuló közalkalmazott egyszeri adómentes természetbeni juttatása A nyugállományba vonuló közalkalmazottat az adott szervezeti egység vezetője nyugdíjazásával egyidőben az SZJA törvényben meghatározott egyszeri adómentes