Jelentősebb jogszabályváltozások 2016-ban. előadó: Szopkóné dr. Horváth Ildikó

Átírás

1 Jelentősebb jogszabályváltozások 2016-ban előadó:

2 I. Munka Törvénykönyve Az Mt. módosítás tervezet 2015-ben elkészült, azonban nem került elfogadásra, jelenleg átdolgozás alatt áll. A tervezett módosítások a kialakult bírói gyakorlatot próbálják leképezni, illetve a technológiai fejlődéssel próbálnak lépést tartani.

3 I/1. A felmondás visszavonása Hatályos Mt. Mt. módosítás tervezete Felmondási tilalom A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap. (Mt. 65. (3) bek.) Tájékoztatás Az Mt. 65. (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A hatályos Mt. alapján a munkáltató a felmondást mint egyoldalú nyilatkozatot, amely a közléssel hatályosul csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja vissza. Visszavonás Jogszabályi lehetőség nyílik a felmondás munkáltató általi visszavonására a munkavállaló hozzájárulása nélkül. Határideje: ha a felmondást követően a munkavállaló a munkáltatót az Mt. 65. (3) a) és e) szerinti felmondási tilalomról tájékoztatja, akkor az azt követő 15 napon belül írásban. A felmondás visszavonása esetén: i. munkáltatói jogellenes munkaviszony megszüntetés elkerülhetővé válik azzal, hogy ii. a munkáltató köteles az elmaradt munkabért, egyéb járandóságokat és az ezeket meghaladó kár megtérítésére. 3

4 I/2. Átalány-kártérítés és a munkáltatói kárfelelősség Hatályos Mt. Átalány-kártérítés munkáltatói jogellenes felmondás esetén A munkavállaló követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. (Mt. 82. (4) bek.) Munkáltatói kártérítési felelősség A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. (Mt. 82. (1), (2) bek.) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (Mt (2) bek.) Mt. módosítás tervezete Változás az átalány-kártérítés összegében A munkavállaló a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresének megfelelő összeget követelhet akkor is, ha a munkaviszony jogellenes megszüntetése számára kárt nem okozott., mert például azonnal el tudott helyezkedni és magasabb munkabérért alkalmazzák a jövőben. Munkáltatói kártérítési felelősség Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy a munkavállaló vétkes magatartása okozta, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Nem egyértelmű a kármegosztás alapjául szolgáló feltételekkel kapcsolatos bizonyítási teher telepítése. 4

5 I/3. Írásbeliség és elektronikus dokumentum a munkajogban Hatályos Mt. Mt. módosítás tervezete Az írásba foglalás definíciója hiányzik Jelenleg hiányzik a jognyilatkozat írásba foglaltságának egyértelmű fogalmi meghatározása (Mt. 22. ) Nem egyértelműek az elektronikus dokumentum írásbeli jellege megállapításának feltételei. Az írásba foglalás gyakorlata A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. (Mt. 23. (1) bek.) Új rendelkezés: az írásba foglalás definíciója A jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha a jognyilatkozatát a fél aláírta. Nem szükséges a nyilatkozattevő minősített elektronikus aláírása az elektronikus dokumentum írásbeli jellegének megállapításához (a munkavállalóknak megkönnyíti az elektronikus nyilatkozattételt). Új rendelkezés Munkáltatói írásba foglalási kötelezettségének és az elektronikus dokumentum papír alapú átadási kötelezettségének pontosítása. A megállapodás megkötésétől, vagy az elektronikus dokumentum közlésétől számított 5 nap. 5

6 I/4. A munkavégzés helye Hatályos Mt. Mt. módosítás tervezet A régi Mt-ben a munkavégzés helye kötelező tartalmi eleme volt a munkaszerződésnek. A munkavégzés helye lényeges információ a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése szempontjából. A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (Mt. 45. (3) bek.) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi, erről a munkavállalót az Mt ban foglaltak megfelelő alkalmazásával tájékoztatni kell. A gyakorlatban tehát előfordulhat, hogy sem a munkaszerződés, sem a munkáltatói tájékoztató nem jelöli meg a munkavégzés helyét. Legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a munkavállalót a munkavégzés helyéről is. 6

7 I/5. Az éjszakai munkavégzésre vonatkozó tilalmak enyhítése Hatályos Mt. Mt. módosítás tervezete Abszolút tilalom két munkavállalói csoportra vonatkozóan az éjszakai munkavégzést illetően. Gyakorlatban felmerült igény a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalók részéről. A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el. (Mt (3) bek.) Hozzájárulásukkal éjszakai munka rendelhető el: i. a nő és ii. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermek hároméves koráig, DE a várandósság megállapításától a szülésig terjedő időszakban továbbra is érvényesül az éjszakai munkavégzésre vonatkozó tilalom. 7

8 III. Számvitel A számvitelről szóló évi C törvény legfontosabb változásai 2016-ban Fontos cél az adminisztrációs terhek csökkenése A vállalkozások esetében megemelték az értékhatárokat, amelyek elérése után kötelező az éves beszámoló készítése. i ben 1 milliárd forint felett kellett az egyszerűsített beszámoló helyett éves beszámolót készíteni, ii tól viszont az értékhatár 2,4 milliárd forintra nőtt. A változások csak a január 1-jétől kezdődő beszámolókra érvényesek. DE a évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait, tehát a évi beszámolót is a módosított mérleg és eredmény kimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni! Változik az osztalék kifizetésének és könyvelésének szabályozása i. Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. ii. A 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. iii tól az osztalékról meghozott döntés könyveléséről kötelező még a döntés meghozatalának évében gondoskodni. 8

9 IV. Polgári eljárásjog Új illetékességi szabály a Pp-ben Ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló indít pert, azt a munkavégzés helye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kell megindítania. Ezzel megszűnik az a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó hátrányos szabályozás, miszerint a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Új Polgári Perrendtartás Kodifikáció folyamatban 2017 elejére kormányzati cél egy modern, hatékony, gyors és bürokráciamentes jogérvényesítést lehetővé tevő új polgári perrendtartási kódex országgyűlés általi elfogadása és külön, önálló közigazgatási perrendtartás elfogadása. Koncepció 1. Perelterelés: a felek közötti egyetértés előmozdítása 2. Perkoncentráció és perhatékonyság: a peres eljárás hatékonysága érdekében különválasztják az előkészítő és a tárgyalási szakaszt 3. A perelőkészítés lezárultával rögzül a kereset, viszontkereset, beszámítási kifogás, bizonyítási indítvány ezek megváltoztatása ezt követően csak kivételesen lehetséges 4. Munkaügyi perek szabályainak a különleges eljárások közötti rögzítése 5. Csoportperek haza szabályainak megalkotása 6. Bírói gyakorlat beemelése az új Polgári Perrendtartásba 9

10 V. Emlékeztető! Jegyzett tőke követelmények Minimum jegyzett tőke Kft-nél 3 millió Ft-ra változott (ismét) Megfelelés végső határideje március 15. ezzel egyidejűleg a társaság működését az új Ptk. hatálya alá kell helyezni Cégbírósági bejelentés A Ctv. szerint 30 napon belül (tehát április 15-ig) Késedelem Ft-tól Ft-ig terjedő bírsággal sújtható a cég A bírság kötelező, akár egy napos késedelem esetén is alkalmazandó; az összeg tekintetében mérlegelhet a cégbíróság Mulasztás Ctv. szerint törvényességi felügyeleti eljárás megindítása illetve végső esetben kényszertörlés és eltiltás 10

11 VI/1. Küszöbön álló jogszabályváltozások Új Ptk. 1. A közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítása és az önálló zálogjog újraszabályozása» Jelenleg hitelbiztosítéki nyilvántartás érvényesül, mely csupán azt tanúsítja, hogy a nyilatkozattevő egy rögzített időpontban, a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. A jelenlegi nyilvántartás nem közhiteles, csupán egy közzétételi rendszernek tekinthető. (Ptk. 5:112. (1) bek.)» Felmerült a jogalkotói szándék a közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítására. A régi-új szabályok alapján a Magyar Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartás közhitelesnek lenne tekintendő, a bejegyzések kizárólag közokiraton alapulhatnának, illetve valamely személy vagyontárgyának a zálogjoggal való megterhelését igazolnák.» Sor kerülhet az új Ptk. zálogjogi rendelkezéseinek teljes felülvizsgálatára is, melynek keretében a legjelentősebb változtatás az önálló zálogjog esetleges újraszabályozása lehet. 2. A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok felülvizsgálata» Az új Ptk. alapján a vezető tisztségviselő belső felelősségére (ti. a jogi személy és a vezető tisztségviselő közötti viszonyra) jelenleg a szerződésszegésért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Ez egy szigorúbb felelősségi alakzatot jelent, a vezető tisztségviselő csak három konjunktív kimentési feltétellel mentesülhet a felelősség alól.» Felmerült az igény a régi Gt. 30. (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabály, azaz a szerződésen kívüli károkozás szabályaihoz való visszatérésre. Ez a felelősségi szabályok enyhítésével, a vezető tisztségviselő felelősség alóli mentesülésének könnyítésével járna. 11

12 VI/2. Küszöbön álló jogszabályváltozások» A vezető tisztségviselők külső felelősségét (ti. mikor a vezető tisztségviselő harmadik személynek szerződésen kívül eljárva kárt okoz) jelenleg egy önálló tényállás (Ptk. 6:541. ) szabályozza, mely a módosítás indokolása szerint felesleges, mivel az ezzel kapcsolatos kérdések az alkalmazott és a jogi személy tagja, valamint a megbízott károkozásáért való felelősség szabályai alapján rendezhetők. (Ptk. 6:540. ; Ptk. 6:542. )» A fentiek alapján a vezető tisztségviselő felelősségét kizárólag a szándékosan, vagy a visszaélésszerűen okozott károkra korlátoznák, mely esetekben egyetemlegesen felelne a jogi személlyel. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény» A módosítás legfontosabb céljai között szerepel a hitelezővédelem, a fizetésképtelenségi eljárások egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és gyorsabbá tétele, illetve a felszámoló szervezetek működésének átláthatóbbá tétele. Megjegyzés: mind az új Ptk-t, mind a Csődtv-t érintő módosító törvényjavaslatok benyújtása csak 2016 tavaszán várható 12

13 Köszönjük a figyelmet!