Új Munka Törvénykönyve változások 2012

Átírás

1 Munka Törvénykönyve 2012 LETÖLTÉS (.doc) - Munka Törvénykönyve 2012 letöltése - ADÓBEVALLÁS 20 Munka Törvénykönyve 2012 LETÖLTÉS (.doc) - Munka Törvénykönyve 2012 letöltése - Új Munka Törvénykönyve változások október 26-án a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv tervezetét, így az Országgyűlés hamarosan tárgyalhatja a tervezetet. Több hónapos társadalmi és közigazgatási egyeztetést követően a kormány rövidesen benyújtja az Országgyűlésnek az új Munka Törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslatot. Új Munka Törvénykönyve változások 2012 Jelen feldolgozott anyag a törvény tervezett szövege alapján készült, a végleges törvény az Országgyűlés elfogadását követően kerül kihirdetésre. I.) Általános jogelvek érvényesülése az új Törvénykönyv tervezetében - I/1. Az elérhető tervezet szövegezése alapvetően és gyökeresen új mind rendszerében, mind megfogalmazásában. Álláspontom alapján a jogalkotó a szövegezés során legnagyobb mértékben a polgárjogból eredeztethető szerződési szabadság elvét igyekezett érvényesíteni, azaz törekedett arra, hogy a Felek több ponton a saját élethelyzetükre és elhatározásukra tekintettel szabadon rendelkezzenek a szerződés vagy megállapodás tartalmáról és kapcsolódó joghatásairól. A tervezetben megjelenő és eddig is jogelvekként létező követelmények, mint elvárhatóság, jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés (103. ), most alapelvként a bevezető rendelkezések sorában kapnak helyet, primer jogi követelményként két fél együttműködési kapcsolatában. A tervezet első szakaszaiban az eddigi szabályozástól eltérően azonban az üzemi tanácsok és szakszervezetek szerepe és alapjogköre már nem jelenik meg olyan markánsan, mint a jelenleg hatályos törvényben. Például: TERVEZET 6. (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 1 / 5

2 HATÁLYOS MT 3. (2) A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. - I/2. Általános elvként megjelenik továbbá a Tervezet 8. (2) bek egy olyan új elem, mely a munkavállaló számára a munkaidő kívül tanúsított magatartásával összefüggő kötelezettséget keletkeztet annak érdekében, hogy a munkáltató megítélése vagy gazdasági érdeke nem sérüljön. Alapvető magatartási követelmények eddig is szerepeltek a Munka Törvénykönyvében, ám a jogalkotó igazodva a gyakorlatban gyakran felmerülő igényekhez új elemmel bővítené a jogi szabályozást. Ezen elem természetesen azt is figyelembe veszi, hogy a követelményt igazítani kell a munkavállaló munkaköréhez, beosztásához és a munkaszervezetben elfoglalt helyéhez. A Javaslat azt fejezi ki, hogy a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkajogviszonyra való tekintettel csak abban az esetben korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható, ha a vélemény nem függ össze a munkaviszonnyal. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint kommunikációs anyajog nem egyszer ellentétbe kerül a munkáltató iránti lojalitással. A véleménynyilvánítás szabadságának terjedelme ugyanakkor szintén differenciált megítélést igényel. Nem közömbös ugyanis, hogy a munkavállaló munkahelyén kívül fejti ki véleményét vagy a munkahelyen tanúsít olyan magatartást, amely zavarhatja adott esetben a munkáltató működési rendjét. Az említett szakasz (3) bekezdése alapvetően a neutrális véleményre vonatkozik, amely nem függ össze a munkaviszonnyal, a munkavállaló munkakörének jellegével illetve a munkáltató szervezetének rendszerében elfoglalt helyével. A munkavállaló által kifejtett véleménynek semlegesnek kell lennie, ami ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy mindettől függetlenül ne legyen alkalmas közvetlenül és ténylegesen munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaiszony céljának veszélyeztetésére. - I/3. A Tervezet 11. -a a munkáltató általános ellenőrzési jogköréről rendelkezik, mely ellenőrzés az alkotmányos alapjogokat nem sértheti, illetve a magánszférára nem irányulhat. Itt kiemelten gondolhat a munkáltató a kamerás megfigyelésre, mely alkalmazásáról továbbra is tájékoztatni kell a munkavállalót. - I/4. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Tervezet 17. -a a munkáltatói szabályzatokról rendelkezik, melynek hatályosságára vonatkozóan egyértelműen rögzíti, hogy a közzététel is ugyanolyan súllyal és joghatással bír, mint a címzetti közlés. A gyakorlatban érvényesülő elv most jogszabályi szintre emelkedik a jogalkotói beépítés által. Ebben az esetben azonban a jogalkotó azt is kiemeli, hogy abban az esetben, ha ezen szabályzat egyoldalú jognyilatkozatként vagy kötelezettségvállalásként funkcionál a jogos érdekek sérelmére nem vezethet. 2 / 5

3 - I/5 Nagyon fontos változás a hatályos szabályokhoz képest, hogy a Tervezetben a jognyilatkozat közlésére vonatkozóan a postai úton tértivevénnyel kézbesített jognyilatkozat az eddigi tizedik munkanap helyett már az ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő átvétel megtagadása vagy adott címen elérhetetlensége esetén. - I/6 Munkajogi igényre vonatkozó elévülési idő 3 év marad a Tervezet szerint, azonban a Javaslat 22. (4) bek megfogalmazza a gyakorlatban érvényesülő és sokkal életszerűbb határidőt, mely az egyoldalú jognyilatkozat (pl: felmondás) megtételekor elmaradó határidőre vonatkozó kioktatási kötelezettség elmaradása esetén a felek számára csak I/7 A hatályos szabályozást kiterjesztve rendelkezik a Tervezet 28. (1) bekezdése (alapja a hatályos MT 7. -a) a jogi kérdés jogcímén való tévedést és kényszerítés fogalmát vezetné be az új munkajogi szabályozásba. II. Munkaviszonyra vonatkozó változások - II/1 A Tervezet II. része foglalkozik a munkaviszonnyal, mely a hatályos törvénykönyv harmadik részében helyezkedik el. A változás oka, hogy a hatályos jogszabályban a második részben a munkaügyi kapcsolatok foglalnak helyet, melyet a jogalkotó most jóval hátrébb sorolt, hiszen a Tervezetben csak a III. részben helyezkedik el. Alapvető változás a II. rész rendszerében, hogy például a munkáltatói jogutódlás tekintetében az eddigi terjedelmes és részletes szabályozástól eltérően sokkal kevesebb szabályt állít fel (MT 85/A ), valamint a korábbi kötelező speciális előírásokat, mint például a szakszervezeti és üzemi tanácsi konzultáció intézményét teljes mértékben kiveszi a jogszabályi körből. Munkavállalói jogként megjelenik a munkáltató jogutódlás esetén munkavállalói felmondás intézménye (javaslat 40. ). Munkavállaló akkor élhetne ezen jogával, ha az új munkáltatónál a reá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonya fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. 30 napos határidő mellett gyakorolható jogként munkavállaló a részére törvényesen járó juttatásoktól sem esne el. - II/2 A munkaszerződés megkötése és alaki követelményei szempontjából a Javaslatban apróbb változások szerepelnek, melyek többségükben határidőre vonatkoznak. A jelenlegi MT 76. -ban előírt tájékoztatási kötelezettség hasonló tartalommal megmarad, mindösszesen annyi változik, hogy az eddig 30 nap helyett a tájékoztatót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell átadni a munkavállaló részére. 15 napos tájékoztatási kötelezettséget tartalmaz a Javaslat a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak változása esetén az eddigi 30 nappal szemben. 3 / 5

4 Általános változásként értékelhető, hogy a Javaslat szóhasználata sok helyen eltér a jelenlegi törvényben használt kifejezésektől. A Javaslat például a munkavégzés helye kifejezés helyett a munkahely szót használja, személyi alapbér helyett alapbér szóhasználat a jellemző. - II/3 Kiemelten fontos szabálytervezet a Javaslat 52. (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely törvényi erővel lépne fel például a borravaló és hálapénz intézményével szemben. Várhatóan ezen tétel bekerülése a végleges törvénybe komoly adózási és járulékfizetési kérdéseket vet majd fel. 52. (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. 52. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. 52. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. - II/4 A Javaslat 56. -a a munkavállalói vétkes kötelezettségszegés esetén alkalmazható jogkövetkezményekről rendelkezik, mely a jelenleg hatályos törvény a épül, ám jelentősen eltér a mostani szabály rendszertől. Új elem, hogy határozott időre lehetne csak megállapítani, valamint, hogy a munkavállaló egyhavi alapbérének összegéig terjedne. Maga a pénzbírság intézménye a jelenlegi törvénybe a hátrányos jogkövetkezményre vonatkozóan nem is szerepel. - II/5 Munkaszerződés módosítás tekintetében jelentős eltérés, hogy a szülési szabadság lejártát követően a Javaslat 59. -a alapján a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló felé (nem feltételként meghatározva) a munkabér módosítására. A Javaslat 61. (2)(3) bek rendezi a munkavállaló részéről történő munkaszerződés módosítás kezdeményezés feltételeit, melynél 15 napos válaszadási kötelezettség terheli a munkáltatót, egyben megjelenik, a kismamák irányába kötelezően alkalmazandó szabály, hogy a munkavállaló ilyen esetben a munkavállaló kérésére köteles a részmunkaidős szerződés megkötésére a gyermek 3 éves koráig. A Javaslat nem tartalmazza a hatályos szabályokban szereplő munkáltatói mérlegelési jogkör, munkaszervezési körülményekre vonatkozó visszautasítási lehetőséget a részmunkaidős módosítások tekintetében, hanem egyértelmű kötelezettségként telepíti a munkáltatóra. 4 / 5

5 (hrdepartment.hu/adobevallas.info) Munka Törvénykönyve 2012 letöltés A Munka Törvénykönyve törvényjavaslat letöltése itt! Joomla SEO powered by JoomSEF 5 / 5