dr. Nemcsik János 1. Bevezetés Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományok Doktori Iskola PhD Disszertáció 2. Célkituzések

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományok Doktori Iskola PhD Disszertáció A nitrogénmonoxid, az ösztrogén, a thrombocyta aktiváló faktor és a vazopresszin kölcsönhatásai a kardiovaszkuláris védelmi mechanizmusokban patkányban dr. Nemcsik János Témavezeto: Dr. László Ferenc DSc Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2005, Budapest 1. Bevezetés Robert Furschgott és John Zawadski 1980-ban fedezte fel az endothelium fontosságát az acetilkolin-indukálta vazodilatációban. Késobb Luis Ignarro és Salvador Moncada írta le és azonosította a nitrogénmonoxidot, mint az endothelfüggo relaxáló faktort. A nitrogénmonoxid (NO) l-argininbol keletkezik az NO szintáznak nevezett, komplex fehérjestruktúrájú enzimcsalád termékeként. Az endogén ösztrogének a keringési rendszert védo hatással bírnak. Ugyanakkor, amikor az ösztrogének termelése vagy sebészi, vagy természetes úton leáll, a kardiovaszkuláris események száma drámai mértékben növekszik meg a nok körében. A nagy szekunder vagy primer prevenciós klinikai vizsgálatok során, mint a HERS vagy a WHI, melyek a hagyományos hormonpótló kezelés hatását vizsgálták a kardiovaszkuláris események gyakoriságára, nem mutatkozott javulás vagy szignifikáns romlást tapasztaltak. Ezzel ellentétben a szelektív ösztrogén receptor modulátor (SERM) raloxifennel való kezelés (mely a csontrendszerben ösztrogén agonista, az emlore és az uterusra antagonista hatású) szignifikánsan csökkentette megnövekedett kardiovaszkuláris rizikójú nokben a kardiovaszkuláris események számát a MORE vizsgálat eredményei alapján. A thrombocyta aktiváló faktor (PAF) egy foszfolipid mediátor, mely nevét az elsoként leírt szerepérol kapta. A PAF kardiovaszkuláris rendszerben kifejtett szerepe szélesköru kutatások tárgyát képezte. Az in vivo állatkísérletek ellentmondásos eredményekre vezettek. A PAF a koronáriakeringés csökkentése révén befolyásolja a kardiális funkciót, az elérheto oxigén mennyiségének redukálásával a szívizom csökkent muködését kiváltva. Az arginin-vazopresszin (vazopresszin, AVP) egy neurohipofízis hormon, mely antidiuretikus hormon néven is ismert, a magnocelluláris sejtekben szintetizálódik. A szíveben dózisfüggoen koszorúér összehúzódást, szívizom muködéscsökkenést és a koronáriák simaizomsejtjeinek proliferációját okozza fiziológiás koncentrációban, mely hatások V 1 receptor antagonisták segítségével felfüggeszthetok. 2. Célkituzések Elso célunk az volt, hogy a konstitutív nitrogénmonoxid szintáz enzim (cnos) aktivitását mérjük hím és nostény patkányok szívében és aortájában, esetleges nemi különbségek kimutatására. Amikor szexuális dimorfizmust 2

2 tapasztaltunk, az endogén ösztrogének hatását akartuk vizsgálni a cnos enzim aktivitására in vivo körülmények között, ovariektómizált patkányok szívében és aortájában. Célunk volt, hogy mérjük a vazopresszin kiváltotta vérnyomásválaszt fentolamin elokezelt (a katekolamin redszer hatástalanítása miatt) ovariektómizált és ösztrogénnel vagy raloxifennel szubsztituált nosténypatkányokban a cnos enzim aktivitás változásával párhuzamosan. Új szívizom iszkémia modelleket fejlesztettünk ki, melyekkel célunk volt az ösztrogén és raloxifen pótlás hatását vizsgálni a szívizom iszkémia kialakulásara, a cnos aktivitás változásának további in vivo hatásait keresve. Végül célunk volt a vazopresszin és a PAF szerepének tanulmányozása iszkémia modelljeinkben olyan ismert antagonistákkal való elokezelés segítségével, mint a PAF antagonista BN és a vazopresszin antagonista Manning peptid. 3. Módszerek 3.1. Felhasznált állatok Munkánk során hetes Wistar patkányokkal dolgoztunk. Minden kísérlet a helyi Etikai Bizottság és az Európai Uniós Szakbizottság 86/609/EEC rendeletének idevonatkozó ajánlásait figyelembevéve történt Ovariektómia A kétoldali ovariektómia és áloperáció ketamin-medetomidin (75mg/kg, 0,5mg/kg i.p.) narkózisban történt. Az állatok a mutét után egy hónapig regenerálódtak. A cnos aktivitás nemi különbségeit vizsgáló kísérlteink során az ovariektómizált állatok 2 hetes ösztrogénpótlásban részesültek (17-? -ösztradiol, ?g/kg/nap, s.c.). A vérnyomásválasz vizsgálatok során az ovariektómizált állatok egyes csoportjai egy hónapon keresztül részesültek raloxifen (0.3-1 mg/kg/nap, p.o.) vagy 17?-ösztradiol (0.3 mg/kg/nap, p.o.) pótlásban. A raloxifen kardiális iszkémiára kifejtetett hatásának vizsgálata során bizonyos ovariektómizált állatcsoportok ösztrogén (17? -ösztradiol, 0.3 mg/kg/nap, p.o.) vagy raloxifen (0.2-5 mg/kg/nap, p.o.) szubsztitúcióban részesültek A nitrogénmonoxid szintáz enzim aktivitásának mérése A NOS aktivitás meghatározása az L- [ 14 C]arginin monohidroklorid L- [ 14 C]citrullinná való átalakulásának mérésével történt. Spektrofotometriás módszerrel határoztuk meg a minták fehérje tartalmát (Bio Rad Protein Assay), a 3 cnos aktivitást pmol/perc/mg fehérje mértékegységben adtuk meg. A teljes NOS aktivitást a NOS gátló N G -nitro-l-argininnal (L-NNA, 1 mm) való inkubációig képzodött citrullin mennyiségébol számoltuk. Az alap L-NNA aktivitás EGTA hozzáadásával gátolt része adta a kalciumfüggo NOS aktivitást. Az L-NNA szenzitív aktivitásból az EGTA hozzáadásával mért aktivitást kivonva kaptuk a kalcium független (inos) aktivitást A vérnyomásválasz és a szívizom iszkémia mérése A méréseket uretán (1,25 g/kg i.p.) altatásban végeztük, a vérnyomásválasz mérése során fentolamin elokezelést alkalmaztunk (10 mg/kg i.p.). A vérnyomásválasz vizsgálatánál arginin-vazopresszin ( µ g/kg, i.v.) egyszeri, bólus injekcióját adtuk farokvénán keresztül, az alap vérnyomás stabilizálódását követoen. A vérnyomás emelkedés mérése a jobb arteria carotis kanülálása segítségével történt. A szívizom iszkémia mérése során 15 perc nyugalmi periódust követoen az artériás középnyomást és a standard II-es elvezetésu EKG-t szimultán rögzítettük. A szívizom iszkémia mérésére az STszakasz változását vizsgáltuk. Az ST-szakasz értéke az S hullámot 13 ms -el követoen lett definiálva Az ornipresszin kiváltotta kísérletes szívizom iszkémia modell Az ornipresszin modellben a szelektív V 1 receptor agonista ornitinvazopresszint (ornipresszin; 0,5 IU/kg, 0,2ml fiziológiás sóban oldva) adtuk i.v. bólusban az állatoknak, farokvénán keresztül Az adrenalin és fentolamin kiváltotta kíséletes iszkémia modell Az adrenalin és fentolamin modellben az adrenalin (10 µ g/kg) egyszeri dózisának beadása után a maximális vérnyomásválasz elérését követoen, vagyis kb. 30 másodperccel késobb az a-adrenerg receptor gátló fentolamin (15 mg/kg) került beadásra i.v., a farokvénán keresztül Az L-NAME hatása az ST-depresszióra Az állatok bizonyos csoportjai a NOS inhibítor N G -nitro-l-arginin metil észter (L-NAME; 5 mg/kg, s.c.) elokezelést kapták 15 perccel az ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin kiváltotta szívizom iszkémia kiváltását megelozoen. 4

3 3.8. PAF és vazopresszin antagoista elokezelés önmagában vagy kombinációban Az állatok különbözo csoportjai a PAF receptor antagonista BN ( mg/kg, s.c.) vagy a vazopresszin V 1 receptor antagonista Manning peptid ( ?g/kg, s.c.) elokezelést kapták 15 perccel az iszkémia kiváltása elott. Az antagonisták 0,2 ml térfogatra, fiziológiás sóban voltak oldva. Egyes állatcsoportok a két antagonista küszöb alatti dózisával együttesen lettek elokezelve azonos idoben (15 perccel az angina kiváltása elott) és azonos úton (s.c.). A PAF antagonista (0,25 mg/kg) és a vazopresszin antagonista (0,02?g/kg) küszöb alatti dózisa a jelen vizsgálataink során nyert dózis -hatás görbék elemzése során lett megállapítva Statisztika Az adatokat átlag ± S.E.M. módon tüntettük fel. Az adatokat a Mann- Whitney-féle U-teszttel és ahol szükséges volt, a Tukey-Kramer típusú többelemu összehasonlítást alkalmazva elemeztük. A különbségeket a p<0,05 érteknél tekintettük szignifikánsnak. 4. Eredmények 4.1. Az ösztrogén hatása a cnos enzim aktivitására A cnos aktivitást magasabbnak találtuk a nostény patkányok aortájában (105±10% -kal) és szívében (104±18%-kal) a hím patkányokkal összehasonlítva (p<0,001). Ovariektómiát követoen mindkét szövetben a hím patkányokhoz hasonló szintre csökkent cnos aktivitást mértünk (58? 6%-ra az aortában és 49?4% -ra a szívben, p<0.001). Az ösztrogénpótlás az ovariektómizált állatokban a cnos aktivitás dózisfüggo emelkedéséhez vezetett a szívben és aortában. A legnagyobb alkalmazott dózis (100µg) az aktivitást az intakt nostényekben mért szintre állította vissza A raloxifen hatása az aorta cnos aktivitására Az ovariektómizált patkányok csökkent cnos aktivitása visszaállítható volt az intakt nostényekben tapasztalt szintre mind 17? -ösztradiol (0.3 mg/kg), mind raloxifen (1 mg/kg) szubsztitúcióval. Sem az ovariektómia, sem a 17?- ösztradiol vagy raloxifen kezelés nem befolyásolta az inos enzim aktivitását Az ovariektómia, majd a raloxifen vagy ösztrogén pótlás hatása a szívizom cnos aktivitására Az ovariektómia szignifikánsan csökkentette a szívizom cnos enzim aktivitását a patkányokban (51±7%-kal, p<0,005). 17? -ösztradiol (0.3 mg/kg) vagy raloxifen (5 mg/kg) pótlás az ovariektómizált állatoknál a cnos enzim aktivitását az intakt nostényekben tapasztalt szintre állította vissza Az ösztrogén hatása a vérnyomásválaszra Arginin-vazopresszin adására dózisfüggo módon artériás középnyomás emelkedés következett be mind az intakt, mind az ovariektómizált patkányokban. Az ovariektómizált állatoknál szignifikánsan nagyobb választ tapasztaltunk. Az ösztrogénpótlás eltüntette a megfigyelt szignifikáns vérnyomásválasz különbséget, hasonlóképpen a raloxifen szubsztitúcióhoz, amikor dózisfüggo módon csökkent az arginin-vazopresszin kiváltotta megnövekedett vérnyomásválasz az ovariektómizált patkányban Az ovariektómia, a raloxifen és az ösztrogén hatása a szívizom iszkémiára Az ornipresszin (0,5 IU/kg) vagy az önmagában adott adrenalin (10 µg/kg) az artériás középnyomás hasonló, 80-90%-os emelkedéséhez vezetett az összes vizsgált csoportban. Fentolamin (15 mg/kg) hatására az artériás középnyomás gyors, % -os esése volt megfigyelheto (30 másodperccel a fentolamin beadása után), majd lassú, mérsékelt vérnyomásemelkedés volt tapasztalható a vizsgálati periódus végéig. Nem volt szignifikáns vérnyomásváltozásbeli különbség a vizsgált csoportok között. Hatvan másodperccel az ornipresszin beadását követoen szignifikáns ST-szakasz depresszió jelent meg a hím és az ovariektómizált nostény patkányokban. Az intakt és az ovariektómiát követoen ösztrogénnel vagy raloxifennel pótolt nostény patkányoknál nem jelent meg ST depresszió az EKG-n. Az adenalin önmagában egyik vizsgált csoportban sem okozott szignifikáns ST-szakasz változást. A fentolamin beadása 30 másodperccel az adrenalint követoen szignifikáns ST depressziót váltott ki a hím és az ovariektómizált nostény patkányokban. Ezzel szemben az intakt illetve ösztrogén vagy raloxifen-kezelt ovariektómizált patkányokban ST depresszió nem volt megfigyelheto. A szívfrekvencia változásában nem volt szignifikáns különbség a vizsgált csoportok között. 6

4 4.6. A NOS gátlás hatása a szívizom iszkémia kialakulására L-NAME (5 mg/kg) elokezelés a nostény állatok artériás középnyomását 60-70% -kal emelte a szívizom iszkémia kiváltásáig eltelt 15 perces periódus alatt. Nem volt szignifikáns különbség a vizsgált csoportok között az L-NAME-re adott vérnyomásválasz tekintetében. L-NAME elokezelés után, ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin beadását követoen szignifikáns ST depresszió jelent meg az intakt és az ösztrogénnel vagy raloxifennel pótolt ovariektómizált nostényekben is. Az L-NAME fokozta a meglévo ST depresszió mértékét az ovariektómizált nostényekben, mindkét iszkémia modell esetében. A NOS gátlást követoen megjeleno ST depresszió mértéke szignifikánsan magasabb volt az intakt és ösztrogén vagy raloxifen-pótolt ovariektómizált állatokban mint az ovariektómiát követoen semmilyen szubsztitúciót nem kapott nostényekben A PAF antagonista hatása az ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin kiváltotta szívizom iszkémiára Hím patkányokban a PAF antagonista BN el (2,5 mg/kg) történo elokezelés (15 perc, s.c.) nem befolyásolta az artériás középnyomás vagy a szívfrekvencia ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin hatására bekövetkezo változásait, de mindkét iszkémia modellben szignifikánsan csökkentette az ST depresszió mértékét. A BN elokezelést követo ST depresszió csökkenés dózisfüggo (0,25-2,5 mg/kg) módon következett be. A BN leghatékonyabb dózisa 1 mg/kg volt (maximális hatékonyság: 69±11%, p<0,005) az ornipresszin és 2,5 mg/kg (maximális hatékonyság: 54±11%, p<0,01) az adrenalin és fentolamin modellben A vazopresszin antagonista hatása az ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin kiváltotta szívizom iszkémiára A V 1 receptor antagonista Manning peptiddel (0,2 µg/kg s.c.) való 15 perces elokezelés után az ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin kiváltotta szívfrekvencia és vérnyomás válaszok nem változtak szignifikáns mértékben. Ugyanakkor az ST-szakasz depresszió mindkét modellben szignifikáns mértékben csökkent. A V 1 receptor antagonista által kiváltott ST depresszió csökkenés dózisfüggo módon jelent meg. A vazopresszin antagonistával elért legnagyobb hatékonyság az ornipresszin modellben 94±13% volt (a 0,2 µg/kg-os dózissal, p<0,001), míg az adrenalin és fentolamin modellben 84±19% (a 0,1 µg/kg-os dózissal, p<0,005) A PAF és a vazopresszin antagonisták interakciója az oripresszin vagy adrenalin és fentolamin kiváltotta szívizom iszkémiában Az antagonisták esetleges kardiális iszkémia kialakításában fennálló interakciójának vizsgálata céljából a PAF antagonista (0,25 mg/kg) és a vazopresszin antagonista (0,02 µg/kg) 15 perces, együttes elokezelését alkalmaztuk küszöb alatti dózisban az iszkémia modelljeinkben. A vérnyomás és szívfrekvencia változásaiban nem találtunk szignifikáns különbséget az ornipresszin vagy az adrenalin és fentolamin beadását követoen. Ugyanakkor az ST depresszió mértéke szignifikáns módon csökkent mindkét modellben, az ornipresszin modell esetében 70±9% -os (p<0,01), míg az adrenalin és fentolamin modell esetében 56±10%-os (p<0,05) hatékonysággal. 5. Diszkusszió A cnos enzim csökkent aktivitását találtuk méréseink során az aortában és a szívizom szövetben ösztrogénhiányos állapotban (hím és ovariektómizált nostény patkányoknál). Vizsgálatainkban az exogén ösztrogénnel való kezelés dózisfüggo módon növelte, majd visszaállította az ovariektómizált állatok szívizom és aorta szövetének cnos aktivitását az intakt nostényekben mért szintre. Nagyszámú vizsgálat igazolta, hogy a cnos által szintetizált NO-nak kulcsfontosságú szerepe van az erek integritásának fenntartásában. Ismert, hogy a cnos gátlása növeli a vérnyomást, a thrombocyta aggregációt és a neutrophil leukocyták érfalhoz való kitapadását. Számos megfigyelés támasztja alá, hogy a vaszkuláris endothélium által termelt NO (enos) dönto szerepet játszik a jótékony vaszkuláris hatásokban. A vérnyomásválasz változásaival kapcsolatos eredményeink összhangban állnak azokkal a korábbi megfigyelésekkel, melyek szerint a vazokonstriktor tónus megemelkedik különbözo érterületeken ovariektómiát követoen, mely hatás felfüggesztheto ösztrogén vagy raloxifen kezeléssel. A csökkent vazodilatáció ovariektómiát követoen feltehetoen a cnos csökkent aktivitásából ered. Így, ovariektómizált állapotban ösztrogén hiányában a cnos csökkent expressziója és/vagy aktivitása magyarázatot szolgáltathat az arginin-vazopresszin adására tapasztalt megnövekedett vérnyomásválaszra. 7 8

5 Az ösztrogének a NOS enzim muködését genomikus és nongenomikus módon befolyásolják. A mi vizsgálataink során a szívizom iszkémiára való csökkent hajlamot az ösztrogének és a raloxifen genomikus úton, a NOS expresszió fokozásával érték el. Kísérleteinkben L-NAME adása nyomán fokozódott a szívizom iszkémia az ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin beadását követoen az összes vizsgált csoportban, jóllehet az ST depresszió súlyosbodásának mértéke az ovariektómizált állatokban kevésbé volt kifejezett. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a NO szint szabályozása mellett egyéb, NO-független mechanizmusok is részt vesznek az ösztrogén közvetítette kardiális védelemben. Nemi különbséget találtunk a patkány szívben és aortában mért cnos aktivitásban a hím és nostény állatok között. Angina modelljeinkben azt találtuk, hogy az azonos dózisú ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin szignifikáns ST depressziót váltott ki a hím patkányokban, míg intakt nostényekben ez nem volt megfigyelheto. Az ovariektómia eltüntette a nemi különbségeket, de az ösztrogén vagy raloxifen pótlás visszaállította az eredetileg tapasztalt cnos aktivitási szinteket és a kardiális iszkémiára való csökkent hajlamot. Eredményeinkbol arra a következtetésre jutottunk, hogy a megfigyelt cnos aktivitásbeli különbség legalább részben hozzájárul a szívizom iszkémiára való hajlamnál fennálló nemi különbséghez. A raloxifennel való hormonpótló kezelés jótékony hatással bír az ovariektómizált nostény patkányok anginára való hajlamára és a humán vizsgálatok kedvezo kimenetele esetén menopauzát követoen szerephez juthat a kardiális védelem elosegítésében. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a PAF antagonista BN dózisfüggo módon csökkenti a szívizom iszkémia kialakulását modelljeinkben, ami a PAF agresszív szerepét támasztja alá az iszkémia kialakulásában. Hasonlóképp, a V 1 receptor antagoista Manning peptid is protektív hatást fejtett ki a szívizom iszkémia kialakulásával szemben, mely a vazopresszin agresszív szerepére utal az iszkémia keletkezéséhez vezeto folyamatokban. Kísérleteinkben a küszöb alatti dózisban egyszerre beadott PAF és V 1 receptor antagonista a szívizom iszkémia szignifikáns csökkenését váltotta ki, mely a két anyag pozitív interakciójára utal. angina modelljeinkben megjeleno kardiális iszkémiában. Ezek az ovariektómiát követo változások visszaállíthatók a természetes ösztrogén 17ß-ösztradiol és a szelektív ösztrogén receptor modulátor raloxifen kezelés segítségével. Ezek alapján a raloxifen ösztrogén receptor agonistaként viselkedik a vaszkuláris cnos, az arginin-vazopresszinre adott vérnyomásválasz és a szívizom iszkémia kialakulása tekintetében in vivo. Eredményeink alátámasztják, hogy az endogén ösztrogének fokozzák a cnos enzim aktivitást patkány szívben és aortában. Ez az ösztrogén közvetítette emelkedett NO szint magyarázat lehet az iszkémiás szívbetegség elofordulásában megfigyelt szexuális dimorfizmusra, amennyiben a nemzoképes korban levo nok kevésbé érintettek, mint a férfiak. A PAF és vazopresszin antagonistával történo vizsgálataink iszkémia modelljeinkben azt mu tatták, hogy az endogén vazopresszin és thrombocyta aktiváló faktor agresszív szerepet játszik az ornipresszin vagy adrenalin és fentolamin kiváltotta kardiális iszkémia kialakulásában in vivo patkányban. A PAF és a vazopresszin szinergisztikus kapcsolatban áll a szívizom iszkémiához vezeto folymatok kialakításában. 7. Köszönetnyilvánítás Kiemelt hálával tartozom témavezetomnek, dr. László Ferencnek, aki éveken át mutatta az utat kutatói munkám során. Hasonló hálával tartozom dr. Morschl Évának, aki a laboratóriumi munka gyakorlati elsajátításában nyújtott felbecsülhetetlen segítséget. Kettejük nélkül ez a munka nem jött volna létre. Szintén hálás vagyok dr. Kordás Krisztina és dr. Egresits József kollégáimnak, akik segítettek a kísérletek kivitelezésében, melyeket a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben végeztem. Hálával tartozom az intézet alkalmazottainak professzionális személyes és technikai segítségükért. E munkához anyagi támogatást nyújtottak a Lilly Center for Women Health (1999/2000), az ETT (T ) és az OTKA (84/2000) elnyert pályázatai. A kísérletek elvégzése idején a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója voltam. 6. Következtetések Eredményeink azt mutatták, hogy ösztrogénhiányos állapotban a cnos aktivitása csökkent az aortában és a szívben, ami valószínusíti szerepét az érrendszer arginin-vazopresszinre adott fokozott vazokonstriktor válaszában és az 9 10

6 8. Saját publikációk, melyekre a disszertáció épül: É Morschl, I Bretus, J Nemcsik, F László, I Pávó. Estrogen-mediated up-regulation of the Ca-dependent constitutive nitric oxide synthase in the rat aorta and heart. Life Sci 2000; 68: I Pávó, F László, É Morschl, J Nemcsik, A Berkó, D A Cox, F A László. Raloxifene, a selective oestrogen-receptor modulator, prevents ovariectomy-induced enhancement of pressure responses to vasopressin in rats Eur J Pharmacol 2000; 410: J Nemcsik, É Morschl, J Egresits, K Kordás, F László, FA László, I Pávó. Raloxifene lowers ischemia susceptibility by increasing nitric oxide generation in the heart of ovariectomized rats in vivo. Eur J Pharmacol Jul 14;495(2-3): J Nemcsik, K Kordas, J Egresits, F Laszlo, FA Laszlo, I Pavo, E Morschl. Synergistic interaction of endogenous platelet-activating factor and vasopressin in generating angina in rats. Eur J Pharmacol Sep 13;498(1-3): A disszertációtól független egyéb saját publikációk: I Pávó, J Pozsár, É Morschl, J Nemcsik, F László, BJ Whittle. Interactions of pro inflammatory and vasoactive mediators with nitric oxide in the regulation of rat vascular permeability during laparatomy. Eur J Pharmacol 2000; 402(1-2): É Morschl, J Nemcsik, G Varga, F László, BJR Whittle Endogenuos bacteria-triggered inducible nitric oxid synthase activation protects the ovariectomized rat stomach. J Physiol (Paris) 2001;95(1-6): Z Szepes, J Kiss, D Lamarque, AP Moran, J Nemcsik, É Morschl, F László, BJR Whittle. Attenuation of Helicobacter pylori endotoxin-provoked rat intestinal inflammation by selective inhibition of the inducible nitric oxide synthase. J Physiol (Paris) 2001;95(1-6): K Farkas, E Kolossváry, Z Járai, J Nemcsik, Cs Farsang. Non-invasive assessment of microvascular function by laser Doppler flowmetry in patients with essential hypertension. Atherosclerosis 2004 Mar;173(1): Finta Ervin, Alföldi Sándor, László Ferenc, Nemcsik János, Kun Edit, Eross Attila, Farsang Csaba, Kiss István. Rilmenidin hatása hypertoniások szívfrekvencia-variabilitására és spontán baroreflex-érzékenységére Hypertonia és Nephrológia 2004; 8: