Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A globalizáció vonzásában Belső konzulens: Dr. Takács Dávid Külső Konzulens: Pataki Dávid Németh András Nappali Gazdálkodási és Menedzsment Szak Vállalkozásszervező Szakirány 2011

3

4 NYILATKOZAT Alulírott Németh András (sz.: an.: Némethné Paksi Irén) büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, január 4. hallgató aláírása

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Globalizáció Új fejezet a világgazdaság történelmében? Fellendül a világkereskedelem ( ) A korlátozások korszaka ( ) A világháborútól a nagy gazdasági válságon át Bretton Woodsig ( ) Bretton Woods (1944. július 1.-) Ragadozók vagy jótevők? A globalizációval mindenki nyer? Az ír csoda? Újabb világválság Az összeomlás szélén az Európai Unió? A nemzetállam diszfunkcionálissá válik? Összefoglalás

6 Bevezetés Eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe 1 Dolgozatom fő témája a globalizáció, európai szemmel nézve, ugyanakkor magyar szemüvegen keresztül. Többek között azon kérdésekre is keresem a választ, hogy mi volt a globalizáció előtt, közben, és hogy mi lesz utána? Egyáltalán kinek és mit jelent ez a szó? Azt is vizsgálom, hogy milyen gazdasági szerepe van napjainkban a multinacionális vállalatoknak. Jótevők ők vagy igazi nagyragadozók? Vajon mi a globalizáció valóságos hatása ebben az összekapcsolt, egybeépült világgazdaságban? Valóban minden ország nyer vele? Ahogy azt hívei hirdetik. Vagy, ahogy az ellenzői mondják: kizsákmányolásról, imperializmusról, a szegény és gazdag országok közötti különbség végletes szétnyílásáról beszélhetünk? Végül, s talán ez dolgozatom kulcskérdése: Hogyan érinti mindez az Európai Unió tagországait? A fenti idézetet figyelembe véve, még eszmélhet Európa? Esetleg sorsa már megpecsételődött? 1 Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 2

7 2. Globalizáció Gyakori és indulatos viták középpontjában álló fogalom. Ezek a viták a világon szinte mindenütt, a Föld nevű bolygó megannyi országában jelen vannak. A globálisan értelmezett szegénység, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerepe a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatok alakításában, az adósságkérdés, a multinacionális vállalatok jelentősége, a környezetre gyakorolt hatások, a pénzügyi piacok szerepe és általában a világgazdaság integrációjának legújabb kori története mind gyakran és indulatos elszántsággal tárgyalt kényes kérdés. A globalizációról szóló viták ma igen gyakran egészen konkrét politikai, adott esetben utcai eseményekhez kapcsolódnak. Az utóbbiak részben a nemzetközi nagyvállalatokat, részben pedig a gazdag országok döntéshozóit veszik célba, időnként a lehető legkonkrétabb formában. Semmiképpen sem lehet úgy tenni, mintha merőben akadémikus vitáról volna szó; a globalizációról szóló polémia ma egyértelműen politikai jellegű is. Szinte minden szakma képviselője kompetensnek érzi magát arra, hogy átfogó jelleggel állást foglaljon, talán ezért választottam én is ezt a témát. Felelősségteljes és elég összetett feladat, de egyben nagyon érdekes és vonzó téma. Ugyanakkor a globalizációról szóló magyar nyelvű írások jelentős része publicisztikai szintű, kevés a szakmailag alaposan kimunkált és érvekkel alátámasztott irodalom. Egy általános definíció szerint, a globalizáció nem más, mint az a folyamat, amelynek következtében a különböző országok gazdaságai egymással szorosan összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi a termékek, a szolgáltatások, tőke és tudás szabad áramlását. 2 Joseph Schumpeter pusztító teremtésnek tartja, amiért a fejlett világ is nagy árat fizet. 3 2 Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából. Kairosz Kiadó, Budapest 3 Almási Miklós (1998): Üveggolyók. Az ezredvég globális játszmái. Helikon Kiadó, Budapest 3

8 Ankie Hoogvelt szerint: -A globalizáció az erős hatalma a gyenge felett as világot fog teremteni, amelyben csak a lakosság 20 százalékának lesz haszna a globalizációból. 4 Jerry Mander és Edward Goldsmith véleménye: -A globalizáció az ipari forradalom óta először, teljesen átalakítja a világ politikai és gazdasági rendjét. 5 E. Luttwak így ír: -A globalizáció fő jellemzője, hogy a termelés óriási mértékben haladja meg a helyi piac igényeit, és ez a termelés bármikor odébbáll, ha máshol olcsóbb termelési feltételeket talál, hátrahagyva az elbocsátott emberek tömegeit. 6 C.E. Morrison gondolatai a következők: Egyrészről jelenti a globalizált termelést, marketinget, kereskedelmet és pénzmozgásokat, valamint az egyes országok egymástól való függőségének erősödését, a külföldi tőkebefektetések növekvő értékét, a legális és illegális munkaerő-áramlást, és a turizmus növekedését. Jelenti továbbá az ötletek, tudás, normák és értékek szabad áramlását és egymásra hatását. 7 Rendkívül összetett fogalom, melyről nehéz pontos definíciót adni. A legcélravezetőbb az, ha magát a globalizálódás jelenségét próbáljuk meghatározni: A világot átfogó társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásának folyamata. Az emberek életének számos területét olyan szervezetek vagy társadalmi hálózatok befolyásolják, amelyek több ezer kilométerre találhatóak attól a társadalomtól, amelyben élnek. A globalizálódás tanulmányozásának egyik legfontosabb problémája a világrendszer megjelenése, más szóval az, hogy bizonyos tekintetben a világ egyetlen társadalmi renddé szerveződik. 8 4 Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából oldal Kairosz Kiadó, Budapest 5 U.o. 6 Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából oldal Kairosz Kiadó, Budapest 7 U.o. 8 George Herbert Mead ( ): /szociologia_fogalmak.doc 4

9 Mindez Bogár László elgondolásában: -A tradicionalitásból a modernitásba, majd a modernitásból a globalitásba vezető úton a termelés fő céljává és motivációjává egyre inkább a hatalommaximalizáció válik. 9 A különböző emberek számára mind más tartalommal bíró elméletek. Meghatározása attól is függ, hogy lényegét, hatásait vagy azok következményeit tartjuk szem előtt. Ahhoz, hogy a fogalmán túl is lássunk, a felsoroltakat lehetőleg együttesen és összességében kell vizsgálni. A folyamat megítéléséhez, egyértelmű állásfoglaláshoz, pozitív vagy negatív kritikák kimondásához körültekintő elemzésre van szükség. A vélemények már a globalizáció kezdetét illetően is elég eltérőek. Adódik tehát az első kérdés: Mikor kezdődött a napjainkban oly divatos fogalom, a globalizáció kora? Egyáltalán új jelenséggel állunk szemben? A XXI. század termékéről van szó? Esetleg egy régóta tartó folyamat, új elnevezése? Egyes vélemények szerint, a rossz hangzású imperializmus helyett használjuk ezt a szót? A történeti áttekintés segíthet a kérdések megválaszolásában. 9 Bogár László (2006): Bokros újratöltve. 56.o. Kairosz Kiadó, Budapest 5

10 2.1. Új fejezet a világgazdaság történelmében? Fellendül a világkereskedelem ( ) A nagy felfedezések által a technológia, a növények, az állatok és a betegségek olyan óriási terjedése indult útnak, mely korábban nem volt érzékelhető. A világkereskedelem 1492 után virágzásnak indult, ebből adódóan a kereskedelemnek a világ GDP-jéhez viszonyított aránya nagy-mértékben nőtt. Várható volt, hogy az árkülönbségek csökkenni fognak az exportáló és az importáló kereskedelmi központok között, ennek ellenére a kereskedelmi monopóliumok, a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások, a háborúk és a kalózok, valamint mindezek együttesen semlegesítették a felfedezések és a szállítások hatását. 10 A kereskedelem volumenének bővülését a népességnövekedés, eddig kihasználatlan területek megművelése, fokozott tőkefelhalmozás, technológiai változások és még számos dolog befolyásolhatta. Felmerülhet a kérdés, ha nem a kereskedelmi korlátok megszűnése, akkor Kolumbusz utáni időszakban mi magyarázza a világkereskedelem fellendülését? Csupán abból, hogy a világkereskedelem robbanásszerűen növekedett, nem következik az, hogy a nemzetközi kereskedelempolitika liberálisabb lett volna, vagy a szállítási technológiák jelentősen fejlődtek. Kérdésemre a válasz: jövedelmek, vagyis nagyrészt a gazdag európai földbirtokosok jövedelmének növekedésének tudható be. Abban az időben még a tőke valamint a munkaerő áramlás is elég visszafogott volt, mindezek ellenére a korlátozások nélkül a világkereskedelem még ennél is nagyobb mértékben fellendülhetett volna az 1492-től 1820-as évekig tartó időszakban. 10 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán Századvég Kiadó, Budapest 6

11 Érdekes ok-okozati viszony a következő: napjainkban a globalizációból fakadó tényezőnek tartják az országon belüli egyenlőtlenség növekedését. Ellentétben az 1500 és 1800 közötti időszakkal, amikor a művelhető földek szűkössége, a földbérleti díjak és a gazdagok jövedelmének emelkedése volt a jellemző, és pontosan ez a növekvő egyenlőtlenség az eredője a luxuscikkek importja által a kereskedelem növekedésének. Mindez az Atlanti-óceán számos európai kikötőjében éreztette hatását A korlátozások korszaka ( ) Az öreg kontinens a napóleoni háborúk után igyekezett felépülni, eljött a Brit birodalom százada. Az I. világháborút megelőző száz évben a kereskedelmi költségek lényegesen csökkentek, (főként a szállítási költségek) ez jelentős mértékben hozzájárult a világpiac növekvő integrációjához. Az angolszász világban erősödtek a nemzetközi kereskedelem támogatói, de a protekcionizmus hívei ellensúlyozták tevékenységüket, a védővámok, az importkvóták, az adókedvezmények, az állami intervenció az árupiacokon, az importot gátló kormányzati intézkedések, a belgazdaság termelőit védő dömpingellenes rendelkezések, valamint a valutaárfolyamok mind visszafordították ezt a folyamatot. Ázsiában és Afrikában, az európai országok gyarmataiként ezek a szabályozások kevésbé érvényesültek. Ennek eredményeként, az európai országok és a gyarmatok között jelentősebb volt az árkonvergencia, mint az öregkontinensen belül. A XIX. század második felétől tovább erősödött a protekcionizmus hatása, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, és Európa egyes országaiban. Ezzel párhuzamosan világszerte felerősödött a verseny, leginkább a szállítási költségek folyamatos csökkenése okán, olyan helyek is beléptek a gazdasági körforgásba ahol ilyesmi eddig még nem volt tapasztalható. 11 Baier-Bergstrand (2001) In: -Globalizáció és kapitalizmus: Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán Századvég Kiadó, Budapest

12 A csökkenő hajózási költségek nem csak a növekvő kereskedelemben éreztették hatásukat, a nemzetközi migráció addig nem látott méreteket öltött. Ez sem maradt válaszreakció nélkül, kezdett elfogyni az Újvilág bevándorlóinak támogatása, sőt különböző kvótákat vezettek be annak visszaszorítására. A XIX. és a XX. század fordulójára köszönhetően az európai befektetők egyre növekvő bizalmának a tengerentúl felé, a termelési tényezők piaca is egyre inkább integrálódott. Clemens-Williamson odáig merészkedik, hogy: -A globális tőkepiac integráltsága gyorsan emelkedett, és 1913-ra olyan szintre jutott, amit talán a mai napig sem értünk el újra Az első világháborútól a gazdasági válságon át Bretton Woodsig ( ) 1913 után a helyzet alapjaiban változott meg. A jobb tárgyalási alkupozíciók kiharcolása érdekében az I. világháborút követően az európai országok sorra léptettek életbe védővámokat a szomszédokkal szemben. A gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása csaknem mindenhol éreztette hatását. A világpiac jelentős mértékben beszűkült. A kialakult új gazdasági rendszerben szinte az egész világ az Amerikai Egyesült Államok rövidlejáratú kölcsöneitől függött januárjában a Federal Reserve 3,2%- ról 5%-ra emelte az alapkamatot, ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett. Súlyosbította a helyzetet, az 1929 augusztusában kezdődő gazdasági recesszió. Világszinten túltermelés alakult ki, hatalmas mennyiségű árucikk vált eladhatatlanná október 24-én, fekete csütörtökön megkezdődött a részvénypiaci recesszió, ami 12 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán 61.oldal Századvég Kiadó, Budapest 8

13 a nagy gazdasági világválságot tovább mélyítette. Mindezek következménye, hogy a világgazdaság sokat veszített az 1913-ig tapasztalható integráltságából Bretton Woods (1944. július.1.- A II. világháború után forradalmi átalakulás játszódott le a világkereskedelemben. Az alapkőletétel már 1944-ben elkezdődött. Egységes szabad kereskedelmi rendszer távlati megvalósítása, valamint dollárra épülő fix valuta váltási rendszer létrehozása volt a cél, a helyszín pedig egy New Hampsire-i kis üdülővároska, Bretton Woods. A konferencia mely július 1-jétől július 22-ig tartott, a vezető szerep pedig az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttségének jutott. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF 13 ) létrehozása a gazdasági nacionalizmus végét jelenti. (Henry Morgenthau, a konferencián búcsúzóul elhangzott beszédében fejtette ki.) Az IMF egy állandó nemzetközi szervezet szerepét kapta, feladata a valuták közti átváltási arányok szabályozása, és adott esetben segítségnyújtás a fizetési nehézségekkel küzdő országoknak. A Világbank hatásköre pedig a háború utáni újjáépítés, valamint hosszú távú kölcsönök nyújtása által elősegíteni a politikai helyzet és béke stabilizálódását. Az egyezség szerint az országok továbbra is érdekeik szerint cselekszenek, ám kereskedelmi akadályok és befolyásolás gazdasági eszközei nélkül. A konferencia mögött meghúzódó másik elképzelés pedig a nyugati gazdasági és politikai rend együttes kezelése volt. Eszerint a legfejlettebb ipari és demokratikus országoknak csökkenteni kell a kereskedelem útjában álló akadályokat és elő kell segíteniük a szabad tőkeáramlást. 14 A konferencián határozták el a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet létrehozását is. Feladata a kereskedelem szabályainak lefektetése lett volna, mivel több egyeztetés is 13 IMF: International Monetary Fund 14 Rondo Cameron (1998): A világgazdaság rövid története, Maecanas Könyvek, 9

14 kudarcba fulladt, ehelyett jött létre 1947-ben Genfben a korlátozottabb jogkörű Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 15, utóda a WTO 16 ). Az egyezményt aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt rögzítő megállapodások érvényét kiterjesztik más országokra is, csökkentik a vámokat, nem alkalmaznak kvótákat valamint a meglévő korlátokat eltörlik. Az IMF, a Világbank és a GATT, mint komplex rendőrség, ügyészség és bíróság egyben, hatalmas befolyással felruházott gazdasági tényezővé léptek elő. A meghozott döntések következményeit igazán 1959-től lehetett érezni, miután az európai valuta konvertibilis lett. A hatvanas évek végétől jelentős változások következtek. Ilyenek voltak a gyarmati rendszer felbomlása, valamint a fejlődő országok fokozatos integrálódása a világgazdaságba, gyorsütemű fejlődésnek indult a közlekedés, a távközlés valamint az adatátvitel is, aminek legfőbb oka a rohamos műszaki-technológiai fejlődés volt. A technikai fejlődés csökkentette a szállítási és távközlési költségeket. A tengeri áruszállítás költségei 1921 és 1990 között egyharmadukra csökkentek, a légi személyszállítás tarifái hatvan százalékkal apadtak. A nemzetközi távhívás költségei 1940 és 1970 között több mint nyolcvan százalékkal estek vissza, míg 1970 és 1990 között további kilencven százalékkal zuhantak. Az új technikai lehetőségek olyan biztonságossá tették az adatok és információk tárolását, feldolgozását és nemzetközi továbbítását, ami teljesen új viszonyokat teremtett a nemzetközi-pénz és tőkepiacok működéséhez és a nemzetközi vállalatirányítás fejlődéséhez. 17 Az 1970-es évek elején feladják a rögzített valutaárfolyamok rendszerét, ezzel összeomlik a Bretton Woods-i egyezmény, ekkor tör ki az OPEC 18 államok drasztikus olajtermelésének hatására az olajválság. 15 GATT: General Agreement on Tariffs and Trade 16 WTO: World Trade Organization 17 Csáki György (1999): A nemzetközi gazdaságtan alapjai II. Távoktatási Universitas Alapítvány, Budapest 18 Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete: Organization of the Petroleum Exporting Countries 10

15 Ennek következtében az addig állami kézben lévő szektorok közül egyre többet és egyre nagyobb mértékben privatizáltak, mind nagyobb erővel szorították vissza az állami beavatkozásokat, csökkentették a magas jövedelműek valamint a vagyonok adóját. Ezzel egyidejűleg megváltoztak a vállalatok nemzetközi működési feltételei, valamint a működőtőke-áramlások sajátosságai is. Előtérbe került a termelés üzemi szintű specializációja, ugyanakkor az anya és leányvállalatok integrációja is szorosabb lett. A nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalanságai, és a piaci verseny erősödése a jelentős tőkeerővel rendelkező cégeket arra kényszerítette, hogy leányvállalatokat alapítsanak külföldön, méghozzá a tőke megtérülése szempontjából a legkedvezőbb feltételeket kínáló országokba települjenek. Így a termelésük optimalizálása mellett csökkenteni tudták az ár-, árfolyamkockázatokat is. Továbbá mérsékelhették az állami szabályozás hatásait, valamint az adópolitika terheit. Ezen folyamatok erőteljesen növekvő nemzetközi tőkeáramlást indukáltak és 1985 között a külföldi működőtőke-befektetések nagysága a világtermeléssel, a világexporttal azonos ütemben növekedett, s tíz év alatt a duplájára nőtt. A nyolcvanas évek közepétől a tőkeáramlás üteme megdöbbentő mértékben emelkedett: 1985 és 1990 között a direkttőke-beruházások éves értéke az 1975-ös érték nyolcszorosára ugrott, míg ugyanezen időszak alatt a világtermelés és -export csupán megháromszorozódott. A nyolcvanas évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak a világgazdaság motorjává. A kilencvenes évek eleji recesszió hatására a tőkebefektetések megtorpantak, de 1993-ban már elérte az 1990-es szintet, 1996-ban pedig már 75%-kal meg is haladta azt. A hatalmas különbségeket jól mutatja, hogy 1970-ben a világgazdaságban áramló tőke 12 milliárd dollárt tett ki, 1980-ra 47 milliárd volt ez a szám, 1987-ben 100 milliárd dollárra hízott, 1990-ben már 211 milliárd dollárra nőtt, 1996-ban elérte a 350 milliárd dollárt. Legfőképp ennek az erősen emelkedő tőkeáramlásnak köszönhető a világgazdaság globalizációja, amely a multinacionális vállalatok növekvő szerepvállalásának tulajdonítható. 19 (melléklet II.) Elévülhetetlenek az érdemei a kormányok által követett liberalizációs politikának, mellyel új piacok nyíltak és felszámolták az addig gátló akadályokat. A 19 Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon 11

16 fejlett ipari országokban, az államközi viszonyok formálásában olyan erők kerültek többségbe, amelyeknek alapvető érdekeik voltak a piaci korlátok valamint a mobilitást akadályozó tényezők lebontása. A liberalizáció által az új technológiákat világméretekben lehetett kipróbálni a piacokon. A világkereskedelem volumene a II. világháború óta tizenkétszeresére gyarapodott. Míg 1947-ben negyvenhét százalék volt a feldolgozóipari termékek átlagos vámtétele, addig 1980-ban alig hat, a GATT Uruguay-fordulója után pedig három százalékra mérséklődött. 20 Veress József 4 fontos tényezőnek tulajdonítja a globalizálódás kialakulását: Az első, a kommunikációs technika-technológia elképesztő fejlődése, új kommunikációs formák megjelenése, fő elemei a tudáson alapuló kommunikáció valamint a hálózat, mely a kapcsolatok fenntartására szolgál. A második tényező a pénzügyi gazdaság, valamint a reálgazdaság közötti arány felborulása, napjainkban ez szorosra tehető a reálgazdaság kárára. A pénzügyi tranzakciók hihetetlen megnövekedése, 1973-ban napi 15 milliárd dollár vándorolt országhatárokat nem ismerve, napjainkban 1,3 billió dollár vándorol így. Ezen pénzügyi tranzakciók ötvenszer nagyobb összeget tesznek ki, mint a világkereskedelem. A harmadik ok a nemzetállam szerepe egyre jobban csökken, ezáltal a multinacionális vállalatok befolyása ezzel egyenes arányban nő. Megjelennek a nemzetek feletti vállalatok. S végül, de nem utolsósorban az ipari társadalmat felváltó információs társadalom kialakulása, melyben termelői oldalon az információ és a tudás szabad létrehozása és forgalmazása áll, fogyasztói oldalon a hozzáférés és a felhasználók körének eddig soha nem látott kiszélesedése. 21 Az előzőekben feltett kérdésem a globalizáció kezdetét illetően továbbra is fennáll. Mikor indult hódító útjára a globalizáció? Az áru- és tényezőpiacok globalizációja akkor vette kezdetét, amikor Kolumbusz és Vasco da Gama kihajóztak Európából több mint 500 évvel ezelőtt World Developlement Report, 1995 In: -A nemzetközi gazdaságtan alapjai II. 7.o. Csáki György Távoktatási Universitas Alapítvány, Budapest State and Globalization (2000): Veress József Stúdium Kiadó, Nyíregyháza 22 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán 55.oldal Századvég Kiadó, Budapest 12

17 Egyes szakirodalmak szerint az egész történelem a globalizáció története. Hanza városi hálózatra utalnak, amely már a XIII. és XV. század között nemzetközi kereskedelmi rendszert épített ki, mások a XV. és XVI. század fordulójaként említik az Atlanti világkereskedelem kibontakozását, vannak olyan vélemények, akik szerint az ipari forradalom hatásai által a XIX. század hozta el a globalizációt. Ezeken kívül is számos eseményt lehetne említeni, amik nemzetközibbé tették a világgazdaságot. Az általam felsoroltak is nagyban befolyásolták mindazt, amit ma globalizációnak nevezünk. Teljes mértékben elismerem, hogy összetett gazdasági folyamatok vezettek a létrejöttéhez, de véleményem szerint, a multinacionális vállalatok térhódításával egy új jelenség született, elsősorban az erősen emelkedő tőkeáramlásoknak köszönhetően, kezdetét vette a világgazdaság globalizációja Ragadozók vagy jótevők? Ahogy a globalizációról, zászlóshajójáról a multi vagy transznacionális vállalatokról is megoszlanak a vélemények. Jótékony vagy inkább ártalmas ezeknek a vállalatoknak a tevékenysége? Következő fontos kérdésem, amire keresem a választ: ragadozókkal vagy jótevőkkel állunk szemben? Mindenekelőtt fontos érzékeltetni a fent nevezett vállalattípusok közötti különbségeket: Multinacionálisnak nevezzük mindazokat a szervezeti, intézményi, vállalati képződményeket, amelyeken belül kettőnél több állam szervesen összefonódott részvétele jellemző, tehát részvényesei különböző állampolgárságú tulajdonosok, a vállalati működésben viszont ez a tulajdonosi elkülönülés és az ahhoz kapcsolódó illetékességi elhatárolódás közvetlenül nem érvényesül, vagyis üzletpolitikája és irányítása egységes, és nyereségorientált. A multinacionális vállalatok tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket nem egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő és a világpiacon értékesítik. Az egyes tevékenységeket a tőke megtérülése szempontjából legkedvezőbb országba, régióba 13

18 telepítik, ezáltal a termelési költségeket minimálisra csökkentik, céljuk a lehető legmagasabb nyereség elérése. 23 Transznacionálisnak tekinthető az a vállalat, melynek működése egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki, tőketulajdona többnyire (de nem feltétlenül) multinacionális, üzletpolitikája pedig a vállalat összműködésének eredményességére, globális optimalizálására orientált, valamint elsősorban az anyagazdaságban lévő bázis, illetve irányító csoport érdekei által meghatározott. A transznacionális vállalatok száma jóval meghaladja a multinacionális vállalatokét. 24 Az UNCTAD 25 kimutatásai alapján 1970-ben 4000 multinacionális vállalat volt a világon, napjainkban meghaladta a t, leányvállalataik száma elérte a félmilliót a világ 178 országában. A világ ipari termelésének egyharmadát multinacionális vállalatok állítják elő, még megdöbbentőbb adat, hogy a világ ipari exportjának háromnegyedét bonyolítják le. A multinacionális vállalatok hatalmas erejét mutatja az is, hogy a világ kutatás-fejlesztés beruházásainak 70 százalékát ők fektetik be, ami a technikai fejlődés alapja. A külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya az 1982-ben 719 milliárd dollárról 2001-ben 6486 milliárd dollárra nőtt. 26 Éves növekedési üteme 20-22% körül mozgott. Ez messze felülmúlja a világkereskedelem növekedési ütemét, amely ugyanerre az időszakra kivetítve átlagosan 4-5 százalék volt. A fenti tendencia a világgazdaság eddigi legmélyebb integrációját eredményezte. 27 Sokan felróják a multi-, illetve transznacionális vállalatoknak, hogy bárhová mennek, kárt okoznak, kizsákmányolva a fogadó országot és munkásaikat, csak mélyítik a szakadékot a szegények és gazdagok között. A nagy ellátórendszerek (energia, közlekedés, hírközlés) privatizációja, ami egyébként szinte automatikusan liberalizálással és deregulációval jár együtt, döntően 23 Csáki György (1999): A nemzetközi gazdaságtan alapjai II. Távoktatási Universitas Alapítvány, Budapest 24 U.o. 25 United Nations Conference on Trade and Development ben 1GBP 1,8-1,6 USD-vel volt egyenértékű ben 1 font 1,4 dollárt ért. Tisztában vagyok azzal is, hogy az óriási növekedésben nyilván az infláció is szerepet játszik, 100 dollár kevesebbet ér évtizedek multán, ennek ellenére érdekes adat World Investment Report (WIR) 2002: Overview; 1. táblázat, 1.oldal 14

19 arra irányul, hogy a globális birodalom hatalomgazdasági aktorai, a transznacionális vállalatbirodalmak, szabad kezet kapjanak az árak emelésére. E stratégia a»világpiaci árszínvonal«mitologikus metakategóriájára hivatkozva az árakat fokozatosan arra a szintre igyekszik emelni, amit csak azok képesek fogyasztási szerkezetük súlyos deformálódása nélkül megfizetni, akiknek vagy közvetlenül globális piaci teljesítményük van, vagy a globális elit kiszolgáló-beszállító rétegéhez tartoznak. 28 A Nobel díjas Vidiadhar Surajprasad Naipaul Gerillák című regényének nyitófejezetében így ír: -A külföldi beruházóknak adóparadicsomot ajánlottak, sokan jöttek is, aztán odébbálltak. Véleménye az, hogy a multinacionális cégek jót profitáltak az alacsony adókból, majd továbbköltöztek, de semmit sem hagytak ott. 29 Naipaul érvelése mellett szól, és valós veszélynek tűnik, hogy egyes országok egymás között olyan gyilkos adócsökkentési versenybe fogtak a külföldi befektetők kedvét keresve, hogy végül nettó veszteséget szenvedtek el. Ez még az Amerikai Egyesült Államokat is érinti, ahol a verseny a szövetségi államok között zajlik. Kényes kérdés a politikába történő beleszólása a nagyvállalatoknak. Amikor Chile elnökének Salvador Allendét választotta meg, és multinacionális cégek elleni politikába fogott, többek között a CIA, és a Pepsi szerepet játszott a megválasztott chilei elnök elleni puccsban. Egy másik példa Patrice Lumumbát Kongó első megválasztott vezetőjét gyilkolták meg, s ültették Csombét a helyére, aki egy báb volt. Mohammad Mossadeghet is eltávolította a CIA az óriás olajvállalatok érdekében. Közép- és Dél- Amerikában pedig olyan nemzetközi nagyvállalatok kereskedelmi érdekeit védte, mint az United Fruit Company. 30 Ezek egyáltalán nem atipikus esetek. A nemzetek felett álló vállalatok térnyerése nem új jelenség, a fejlett ipari országokban az ipar leépülését figyelhetjük meg az elmúlt évtizedekben. Pár évtizeddel ezelőtt, a fejlett Nyugat Európában a nemzeti jövedelem felét az ipar állította elő, az ezredforduló után már csak egynegyedét. 28 Bogár László (2006): Bokros újratöltve oldal Kairosz Kiadó, Budapest 29 Vidiadhar Surajprasad Naipaul (1975): Gerillák 5.o. 30 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán o. Századvég Kiadó, Budapest Kinzer, 2003 A Mossadegh elleni puccs, New York Times riportere 15

20 Mindez a multinacionális vállatok tevékenységének tudható be, ugyanis számos iparágat kitelepítenek a fejlett országokból a harmadik világba. Főként azoknál az ágazatoknál tapasztalható ezen folyamat, amelyeknél a munkabér meghatározó a termelési költségeik között. Az olcsó munkabérű országokba építik a különböző gyárakat, hiszen ott a munkabér 7-8 százaléka csupán a fejlett országokban fizetett munkabéreknek. A másik fontos tényező, ami indokolja az ipari kivonulást a környezetvédelem. A szabályozások arra késztették a vállalatokat, hogy az erősen szennyező iparágakat, mint a bőripar, feldolgozóipar, vegyipar alapágait kitelepítsék az országból, oda ahol enyhébbek a környezeti előírások. A finomfeldolgozó ágazatokat viszont a saját országukban hagyták, akár a bőripar finomfeldolgozó ágait vagy a vegyiparban a gyógyszer vegyészetet. A nemzetközi szabályozás és a multinacionális vállalatok lobbizása is sokak által vitatott téma. A vállalatok káros lobbitevékenységének friss és vezető példája a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos. A WTO-rendszerre és a szegény országokra gyakorolt káros hatás jelentős. Látszólag a szóban forgó kérdés a szabadalmak után járó díjak beszedése, ami így nem tartozik a WTO-hoz hiszen, ez kereskedelmi intézmény. A gyógyszergyártó és szoftvercégek azonban sikeresen beépültek a WTO-ba, s azt díjbeszedő ügynökséggé változtatták azon egyszerű oknál fogva, hogy a WTO kereskedelmi szankciókat alkalmazhat. A szellemi tulajdon védelmének WTO-ba csempészése azzal jár, hogy ezek a lobbik kereskedelmi szankciókat alkalmazhatnak a szabadalmi díjak beszedése érdekében. 31 Más megközelítés szerint, a világgazdaságban befektetett közvetlen külföldi tőkeberuházások által a tőkebeáramláson kívül, több hozadéka is van a transznacionális vállalatok működésének. 31 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán 265. o. Századvég Kiadó, Budapest 16