Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900"

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A globalizáció vonzásában Belső konzulens: Dr. Takács Dávid Külső Konzulens: Pataki Dávid Németh András Nappali Gazdálkodási és Menedzsment Szak Vállalkozásszervező Szakirány 2011

3

4 NYILATKOZAT Alulírott Németh András (sz.: an.: Némethné Paksi Irén) büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, január 4. hallgató aláírása

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Globalizáció Új fejezet a világgazdaság történelmében? Fellendül a világkereskedelem ( ) A korlátozások korszaka ( ) A világháborútól a nagy gazdasági válságon át Bretton Woodsig ( ) Bretton Woods (1944. július 1.-) Ragadozók vagy jótevők? A globalizációval mindenki nyer? Az ír csoda? Újabb világválság Az összeomlás szélén az Európai Unió? A nemzetállam diszfunkcionálissá válik? Összefoglalás

6 Bevezetés Eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe 1 Dolgozatom fő témája a globalizáció, európai szemmel nézve, ugyanakkor magyar szemüvegen keresztül. Többek között azon kérdésekre is keresem a választ, hogy mi volt a globalizáció előtt, közben, és hogy mi lesz utána? Egyáltalán kinek és mit jelent ez a szó? Azt is vizsgálom, hogy milyen gazdasági szerepe van napjainkban a multinacionális vállalatoknak. Jótevők ők vagy igazi nagyragadozók? Vajon mi a globalizáció valóságos hatása ebben az összekapcsolt, egybeépült világgazdaságban? Valóban minden ország nyer vele? Ahogy azt hívei hirdetik. Vagy, ahogy az ellenzői mondják: kizsákmányolásról, imperializmusról, a szegény és gazdag országok közötti különbség végletes szétnyílásáról beszélhetünk? Végül, s talán ez dolgozatom kulcskérdése: Hogyan érinti mindez az Európai Unió tagországait? A fenti idézetet figyelembe véve, még eszmélhet Európa? Esetleg sorsa már megpecsételődött? 1 Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 2

7 2. Globalizáció Gyakori és indulatos viták középpontjában álló fogalom. Ezek a viták a világon szinte mindenütt, a Föld nevű bolygó megannyi országában jelen vannak. A globálisan értelmezett szegénység, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerepe a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatok alakításában, az adósságkérdés, a multinacionális vállalatok jelentősége, a környezetre gyakorolt hatások, a pénzügyi piacok szerepe és általában a világgazdaság integrációjának legújabb kori története mind gyakran és indulatos elszántsággal tárgyalt kényes kérdés. A globalizációról szóló viták ma igen gyakran egészen konkrét politikai, adott esetben utcai eseményekhez kapcsolódnak. Az utóbbiak részben a nemzetközi nagyvállalatokat, részben pedig a gazdag országok döntéshozóit veszik célba, időnként a lehető legkonkrétabb formában. Semmiképpen sem lehet úgy tenni, mintha merőben akadémikus vitáról volna szó; a globalizációról szóló polémia ma egyértelműen politikai jellegű is. Szinte minden szakma képviselője kompetensnek érzi magát arra, hogy átfogó jelleggel állást foglaljon, talán ezért választottam én is ezt a témát. Felelősségteljes és elég összetett feladat, de egyben nagyon érdekes és vonzó téma. Ugyanakkor a globalizációról szóló magyar nyelvű írások jelentős része publicisztikai szintű, kevés a szakmailag alaposan kimunkált és érvekkel alátámasztott irodalom. Egy általános definíció szerint, a globalizáció nem más, mint az a folyamat, amelynek következtében a különböző országok gazdaságai egymással szorosan összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi a termékek, a szolgáltatások, tőke és tudás szabad áramlását. 2 Joseph Schumpeter pusztító teremtésnek tartja, amiért a fejlett világ is nagy árat fizet. 3 2 Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából. Kairosz Kiadó, Budapest 3 Almási Miklós (1998): Üveggolyók. Az ezredvég globális játszmái. Helikon Kiadó, Budapest 3

8 Ankie Hoogvelt szerint: -A globalizáció az erős hatalma a gyenge felett as világot fog teremteni, amelyben csak a lakosság 20 százalékának lesz haszna a globalizációból. 4 Jerry Mander és Edward Goldsmith véleménye: -A globalizáció az ipari forradalom óta először, teljesen átalakítja a világ politikai és gazdasági rendjét. 5 E. Luttwak így ír: -A globalizáció fő jellemzője, hogy a termelés óriási mértékben haladja meg a helyi piac igényeit, és ez a termelés bármikor odébbáll, ha máshol olcsóbb termelési feltételeket talál, hátrahagyva az elbocsátott emberek tömegeit. 6 C.E. Morrison gondolatai a következők: Egyrészről jelenti a globalizált termelést, marketinget, kereskedelmet és pénzmozgásokat, valamint az egyes országok egymástól való függőségének erősödését, a külföldi tőkebefektetések növekvő értékét, a legális és illegális munkaerő-áramlást, és a turizmus növekedését. Jelenti továbbá az ötletek, tudás, normák és értékek szabad áramlását és egymásra hatását. 7 Rendkívül összetett fogalom, melyről nehéz pontos definíciót adni. A legcélravezetőbb az, ha magát a globalizálódás jelenségét próbáljuk meghatározni: A világot átfogó társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásának folyamata. Az emberek életének számos területét olyan szervezetek vagy társadalmi hálózatok befolyásolják, amelyek több ezer kilométerre találhatóak attól a társadalomtól, amelyben élnek. A globalizálódás tanulmányozásának egyik legfontosabb problémája a világrendszer megjelenése, más szóval az, hogy bizonyos tekintetben a világ egyetlen társadalmi renddé szerveződik. 8 4 Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából oldal Kairosz Kiadó, Budapest 5 U.o. 6 Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából oldal Kairosz Kiadó, Budapest 7 U.o. 8 George Herbert Mead ( ): /szociologia_fogalmak.doc 4

9 Mindez Bogár László elgondolásában: -A tradicionalitásból a modernitásba, majd a modernitásból a globalitásba vezető úton a termelés fő céljává és motivációjává egyre inkább a hatalommaximalizáció válik. 9 A különböző emberek számára mind más tartalommal bíró elméletek. Meghatározása attól is függ, hogy lényegét, hatásait vagy azok következményeit tartjuk szem előtt. Ahhoz, hogy a fogalmán túl is lássunk, a felsoroltakat lehetőleg együttesen és összességében kell vizsgálni. A folyamat megítéléséhez, egyértelmű állásfoglaláshoz, pozitív vagy negatív kritikák kimondásához körültekintő elemzésre van szükség. A vélemények már a globalizáció kezdetét illetően is elég eltérőek. Adódik tehát az első kérdés: Mikor kezdődött a napjainkban oly divatos fogalom, a globalizáció kora? Egyáltalán új jelenséggel állunk szemben? A XXI. század termékéről van szó? Esetleg egy régóta tartó folyamat, új elnevezése? Egyes vélemények szerint, a rossz hangzású imperializmus helyett használjuk ezt a szót? A történeti áttekintés segíthet a kérdések megválaszolásában. 9 Bogár László (2006): Bokros újratöltve. 56.o. Kairosz Kiadó, Budapest 5

10 2.1. Új fejezet a világgazdaság történelmében? Fellendül a világkereskedelem ( ) A nagy felfedezések által a technológia, a növények, az állatok és a betegségek olyan óriási terjedése indult útnak, mely korábban nem volt érzékelhető. A világkereskedelem 1492 után virágzásnak indult, ebből adódóan a kereskedelemnek a világ GDP-jéhez viszonyított aránya nagy-mértékben nőtt. Várható volt, hogy az árkülönbségek csökkenni fognak az exportáló és az importáló kereskedelmi központok között, ennek ellenére a kereskedelmi monopóliumok, a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások, a háborúk és a kalózok, valamint mindezek együttesen semlegesítették a felfedezések és a szállítások hatását. 10 A kereskedelem volumenének bővülését a népességnövekedés, eddig kihasználatlan területek megművelése, fokozott tőkefelhalmozás, technológiai változások és még számos dolog befolyásolhatta. Felmerülhet a kérdés, ha nem a kereskedelmi korlátok megszűnése, akkor Kolumbusz utáni időszakban mi magyarázza a világkereskedelem fellendülését? Csupán abból, hogy a világkereskedelem robbanásszerűen növekedett, nem következik az, hogy a nemzetközi kereskedelempolitika liberálisabb lett volna, vagy a szállítási technológiák jelentősen fejlődtek. Kérdésemre a válasz: jövedelmek, vagyis nagyrészt a gazdag európai földbirtokosok jövedelmének növekedésének tudható be. Abban az időben még a tőke valamint a munkaerő áramlás is elég visszafogott volt, mindezek ellenére a korlátozások nélkül a világkereskedelem még ennél is nagyobb mértékben fellendülhetett volna az 1492-től 1820-as évekig tartó időszakban. 10 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán Századvég Kiadó, Budapest 6

11 Érdekes ok-okozati viszony a következő: napjainkban a globalizációból fakadó tényezőnek tartják az országon belüli egyenlőtlenség növekedését. Ellentétben az 1500 és 1800 közötti időszakkal, amikor a művelhető földek szűkössége, a földbérleti díjak és a gazdagok jövedelmének emelkedése volt a jellemző, és pontosan ez a növekvő egyenlőtlenség az eredője a luxuscikkek importja által a kereskedelem növekedésének. Mindez az Atlanti-óceán számos európai kikötőjében éreztette hatását A korlátozások korszaka ( ) Az öreg kontinens a napóleoni háborúk után igyekezett felépülni, eljött a Brit birodalom százada. Az I. világháborút megelőző száz évben a kereskedelmi költségek lényegesen csökkentek, (főként a szállítási költségek) ez jelentős mértékben hozzájárult a világpiac növekvő integrációjához. Az angolszász világban erősödtek a nemzetközi kereskedelem támogatói, de a protekcionizmus hívei ellensúlyozták tevékenységüket, a védővámok, az importkvóták, az adókedvezmények, az állami intervenció az árupiacokon, az importot gátló kormányzati intézkedések, a belgazdaság termelőit védő dömpingellenes rendelkezések, valamint a valutaárfolyamok mind visszafordították ezt a folyamatot. Ázsiában és Afrikában, az európai országok gyarmataiként ezek a szabályozások kevésbé érvényesültek. Ennek eredményeként, az európai országok és a gyarmatok között jelentősebb volt az árkonvergencia, mint az öregkontinensen belül. A XIX. század második felétől tovább erősödött a protekcionizmus hatása, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, és Európa egyes országaiban. Ezzel párhuzamosan világszerte felerősödött a verseny, leginkább a szállítási költségek folyamatos csökkenése okán, olyan helyek is beléptek a gazdasági körforgásba ahol ilyesmi eddig még nem volt tapasztalható. 11 Baier-Bergstrand (2001) In: -Globalizáció és kapitalizmus: Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán Századvég Kiadó, Budapest

12 A csökkenő hajózási költségek nem csak a növekvő kereskedelemben éreztették hatásukat, a nemzetközi migráció addig nem látott méreteket öltött. Ez sem maradt válaszreakció nélkül, kezdett elfogyni az Újvilág bevándorlóinak támogatása, sőt különböző kvótákat vezettek be annak visszaszorítására. A XIX. és a XX. század fordulójára köszönhetően az európai befektetők egyre növekvő bizalmának a tengerentúl felé, a termelési tényezők piaca is egyre inkább integrálódott. Clemens-Williamson odáig merészkedik, hogy: -A globális tőkepiac integráltsága gyorsan emelkedett, és 1913-ra olyan szintre jutott, amit talán a mai napig sem értünk el újra Az első világháborútól a gazdasági válságon át Bretton Woodsig ( ) 1913 után a helyzet alapjaiban változott meg. A jobb tárgyalási alkupozíciók kiharcolása érdekében az I. világháborút követően az európai országok sorra léptettek életbe védővámokat a szomszédokkal szemben. A gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása csaknem mindenhol éreztette hatását. A világpiac jelentős mértékben beszűkült. A kialakult új gazdasági rendszerben szinte az egész világ az Amerikai Egyesült Államok rövidlejáratú kölcsöneitől függött januárjában a Federal Reserve 3,2%- ról 5%-ra emelte az alapkamatot, ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett. Súlyosbította a helyzetet, az 1929 augusztusában kezdődő gazdasági recesszió. Világszinten túltermelés alakult ki, hatalmas mennyiségű árucikk vált eladhatatlanná október 24-én, fekete csütörtökön megkezdődött a részvénypiaci recesszió, ami 12 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán 61.oldal Századvég Kiadó, Budapest 8

13 a nagy gazdasági világválságot tovább mélyítette. Mindezek következménye, hogy a világgazdaság sokat veszített az 1913-ig tapasztalható integráltságából Bretton Woods (1944. július.1.- A II. világháború után forradalmi átalakulás játszódott le a világkereskedelemben. Az alapkőletétel már 1944-ben elkezdődött. Egységes szabad kereskedelmi rendszer távlati megvalósítása, valamint dollárra épülő fix valuta váltási rendszer létrehozása volt a cél, a helyszín pedig egy New Hampsire-i kis üdülővároska, Bretton Woods. A konferencia mely július 1-jétől július 22-ig tartott, a vezető szerep pedig az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttségének jutott. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF 13 ) létrehozása a gazdasági nacionalizmus végét jelenti. (Henry Morgenthau, a konferencián búcsúzóul elhangzott beszédében fejtette ki.) Az IMF egy állandó nemzetközi szervezet szerepét kapta, feladata a valuták közti átváltási arányok szabályozása, és adott esetben segítségnyújtás a fizetési nehézségekkel küzdő országoknak. A Világbank hatásköre pedig a háború utáni újjáépítés, valamint hosszú távú kölcsönök nyújtása által elősegíteni a politikai helyzet és béke stabilizálódását. Az egyezség szerint az országok továbbra is érdekeik szerint cselekszenek, ám kereskedelmi akadályok és befolyásolás gazdasági eszközei nélkül. A konferencia mögött meghúzódó másik elképzelés pedig a nyugati gazdasági és politikai rend együttes kezelése volt. Eszerint a legfejlettebb ipari és demokratikus országoknak csökkenteni kell a kereskedelem útjában álló akadályokat és elő kell segíteniük a szabad tőkeáramlást. 14 A konferencián határozták el a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet létrehozását is. Feladata a kereskedelem szabályainak lefektetése lett volna, mivel több egyeztetés is 13 IMF: International Monetary Fund 14 Rondo Cameron (1998): A világgazdaság rövid története, Maecanas Könyvek, 9

14 kudarcba fulladt, ehelyett jött létre 1947-ben Genfben a korlátozottabb jogkörű Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 15, utóda a WTO 16 ). Az egyezményt aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt rögzítő megállapodások érvényét kiterjesztik más országokra is, csökkentik a vámokat, nem alkalmaznak kvótákat valamint a meglévő korlátokat eltörlik. Az IMF, a Világbank és a GATT, mint komplex rendőrség, ügyészség és bíróság egyben, hatalmas befolyással felruházott gazdasági tényezővé léptek elő. A meghozott döntések következményeit igazán 1959-től lehetett érezni, miután az európai valuta konvertibilis lett. A hatvanas évek végétől jelentős változások következtek. Ilyenek voltak a gyarmati rendszer felbomlása, valamint a fejlődő országok fokozatos integrálódása a világgazdaságba, gyorsütemű fejlődésnek indult a közlekedés, a távközlés valamint az adatátvitel is, aminek legfőbb oka a rohamos műszaki-technológiai fejlődés volt. A technikai fejlődés csökkentette a szállítási és távközlési költségeket. A tengeri áruszállítás költségei 1921 és 1990 között egyharmadukra csökkentek, a légi személyszállítás tarifái hatvan százalékkal apadtak. A nemzetközi távhívás költségei 1940 és 1970 között több mint nyolcvan százalékkal estek vissza, míg 1970 és 1990 között további kilencven százalékkal zuhantak. Az új technikai lehetőségek olyan biztonságossá tették az adatok és információk tárolását, feldolgozását és nemzetközi továbbítását, ami teljesen új viszonyokat teremtett a nemzetközi-pénz és tőkepiacok működéséhez és a nemzetközi vállalatirányítás fejlődéséhez. 17 Az 1970-es évek elején feladják a rögzített valutaárfolyamok rendszerét, ezzel összeomlik a Bretton Woods-i egyezmény, ekkor tör ki az OPEC 18 államok drasztikus olajtermelésének hatására az olajválság. 15 GATT: General Agreement on Tariffs and Trade 16 WTO: World Trade Organization 17 Csáki György (1999): A nemzetközi gazdaságtan alapjai II. Távoktatási Universitas Alapítvány, Budapest 18 Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete: Organization of the Petroleum Exporting Countries 10

15 Ennek következtében az addig állami kézben lévő szektorok közül egyre többet és egyre nagyobb mértékben privatizáltak, mind nagyobb erővel szorították vissza az állami beavatkozásokat, csökkentették a magas jövedelműek valamint a vagyonok adóját. Ezzel egyidejűleg megváltoztak a vállalatok nemzetközi működési feltételei, valamint a működőtőke-áramlások sajátosságai is. Előtérbe került a termelés üzemi szintű specializációja, ugyanakkor az anya és leányvállalatok integrációja is szorosabb lett. A nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalanságai, és a piaci verseny erősödése a jelentős tőkeerővel rendelkező cégeket arra kényszerítette, hogy leányvállalatokat alapítsanak külföldön, méghozzá a tőke megtérülése szempontjából a legkedvezőbb feltételeket kínáló országokba települjenek. Így a termelésük optimalizálása mellett csökkenteni tudták az ár-, árfolyamkockázatokat is. Továbbá mérsékelhették az állami szabályozás hatásait, valamint az adópolitika terheit. Ezen folyamatok erőteljesen növekvő nemzetközi tőkeáramlást indukáltak és 1985 között a külföldi működőtőke-befektetések nagysága a világtermeléssel, a világexporttal azonos ütemben növekedett, s tíz év alatt a duplájára nőtt. A nyolcvanas évek közepétől a tőkeáramlás üteme megdöbbentő mértékben emelkedett: 1985 és 1990 között a direkttőke-beruházások éves értéke az 1975-ös érték nyolcszorosára ugrott, míg ugyanezen időszak alatt a világtermelés és -export csupán megháromszorozódott. A nyolcvanas évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak a világgazdaság motorjává. A kilencvenes évek eleji recesszió hatására a tőkebefektetések megtorpantak, de 1993-ban már elérte az 1990-es szintet, 1996-ban pedig már 75%-kal meg is haladta azt. A hatalmas különbségeket jól mutatja, hogy 1970-ben a világgazdaságban áramló tőke 12 milliárd dollárt tett ki, 1980-ra 47 milliárd volt ez a szám, 1987-ben 100 milliárd dollárra hízott, 1990-ben már 211 milliárd dollárra nőtt, 1996-ban elérte a 350 milliárd dollárt. Legfőképp ennek az erősen emelkedő tőkeáramlásnak köszönhető a világgazdaság globalizációja, amely a multinacionális vállalatok növekvő szerepvállalásának tulajdonítható. 19 (melléklet II.) Elévülhetetlenek az érdemei a kormányok által követett liberalizációs politikának, mellyel új piacok nyíltak és felszámolták az addig gátló akadályokat. A 19 Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon 11

16 fejlett ipari országokban, az államközi viszonyok formálásában olyan erők kerültek többségbe, amelyeknek alapvető érdekeik voltak a piaci korlátok valamint a mobilitást akadályozó tényezők lebontása. A liberalizáció által az új technológiákat világméretekben lehetett kipróbálni a piacokon. A világkereskedelem volumene a II. világháború óta tizenkétszeresére gyarapodott. Míg 1947-ben negyvenhét százalék volt a feldolgozóipari termékek átlagos vámtétele, addig 1980-ban alig hat, a GATT Uruguay-fordulója után pedig három százalékra mérséklődött. 20 Veress József 4 fontos tényezőnek tulajdonítja a globalizálódás kialakulását: Az első, a kommunikációs technika-technológia elképesztő fejlődése, új kommunikációs formák megjelenése, fő elemei a tudáson alapuló kommunikáció valamint a hálózat, mely a kapcsolatok fenntartására szolgál. A második tényező a pénzügyi gazdaság, valamint a reálgazdaság közötti arány felborulása, napjainkban ez szorosra tehető a reálgazdaság kárára. A pénzügyi tranzakciók hihetetlen megnövekedése, 1973-ban napi 15 milliárd dollár vándorolt országhatárokat nem ismerve, napjainkban 1,3 billió dollár vándorol így. Ezen pénzügyi tranzakciók ötvenszer nagyobb összeget tesznek ki, mint a világkereskedelem. A harmadik ok a nemzetállam szerepe egyre jobban csökken, ezáltal a multinacionális vállalatok befolyása ezzel egyenes arányban nő. Megjelennek a nemzetek feletti vállalatok. S végül, de nem utolsósorban az ipari társadalmat felváltó információs társadalom kialakulása, melyben termelői oldalon az információ és a tudás szabad létrehozása és forgalmazása áll, fogyasztói oldalon a hozzáférés és a felhasználók körének eddig soha nem látott kiszélesedése. 21 Az előzőekben feltett kérdésem a globalizáció kezdetét illetően továbbra is fennáll. Mikor indult hódító útjára a globalizáció? Az áru- és tényezőpiacok globalizációja akkor vette kezdetét, amikor Kolumbusz és Vasco da Gama kihajóztak Európából több mint 500 évvel ezelőtt World Developlement Report, 1995 In: -A nemzetközi gazdaságtan alapjai II. 7.o. Csáki György Távoktatási Universitas Alapítvány, Budapest State and Globalization (2000): Veress József Stúdium Kiadó, Nyíregyháza 22 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán 55.oldal Századvég Kiadó, Budapest 12

17 Egyes szakirodalmak szerint az egész történelem a globalizáció története. Hanza városi hálózatra utalnak, amely már a XIII. és XV. század között nemzetközi kereskedelmi rendszert épített ki, mások a XV. és XVI. század fordulójaként említik az Atlanti világkereskedelem kibontakozását, vannak olyan vélemények, akik szerint az ipari forradalom hatásai által a XIX. század hozta el a globalizációt. Ezeken kívül is számos eseményt lehetne említeni, amik nemzetközibbé tették a világgazdaságot. Az általam felsoroltak is nagyban befolyásolták mindazt, amit ma globalizációnak nevezünk. Teljes mértékben elismerem, hogy összetett gazdasági folyamatok vezettek a létrejöttéhez, de véleményem szerint, a multinacionális vállalatok térhódításával egy új jelenség született, elsősorban az erősen emelkedő tőkeáramlásoknak köszönhetően, kezdetét vette a világgazdaság globalizációja Ragadozók vagy jótevők? Ahogy a globalizációról, zászlóshajójáról a multi vagy transznacionális vállalatokról is megoszlanak a vélemények. Jótékony vagy inkább ártalmas ezeknek a vállalatoknak a tevékenysége? Következő fontos kérdésem, amire keresem a választ: ragadozókkal vagy jótevőkkel állunk szemben? Mindenekelőtt fontos érzékeltetni a fent nevezett vállalattípusok közötti különbségeket: Multinacionálisnak nevezzük mindazokat a szervezeti, intézményi, vállalati képződményeket, amelyeken belül kettőnél több állam szervesen összefonódott részvétele jellemző, tehát részvényesei különböző állampolgárságú tulajdonosok, a vállalati működésben viszont ez a tulajdonosi elkülönülés és az ahhoz kapcsolódó illetékességi elhatárolódás közvetlenül nem érvényesül, vagyis üzletpolitikája és irányítása egységes, és nyereségorientált. A multinacionális vállalatok tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket nem egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő és a világpiacon értékesítik. Az egyes tevékenységeket a tőke megtérülése szempontjából legkedvezőbb országba, régióba 13

18 telepítik, ezáltal a termelési költségeket minimálisra csökkentik, céljuk a lehető legmagasabb nyereség elérése. 23 Transznacionálisnak tekinthető az a vállalat, melynek működése egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki, tőketulajdona többnyire (de nem feltétlenül) multinacionális, üzletpolitikája pedig a vállalat összműködésének eredményességére, globális optimalizálására orientált, valamint elsősorban az anyagazdaságban lévő bázis, illetve irányító csoport érdekei által meghatározott. A transznacionális vállalatok száma jóval meghaladja a multinacionális vállalatokét. 24 Az UNCTAD 25 kimutatásai alapján 1970-ben 4000 multinacionális vállalat volt a világon, napjainkban meghaladta a t, leányvállalataik száma elérte a félmilliót a világ 178 országában. A világ ipari termelésének egyharmadát multinacionális vállalatok állítják elő, még megdöbbentőbb adat, hogy a világ ipari exportjának háromnegyedét bonyolítják le. A multinacionális vállalatok hatalmas erejét mutatja az is, hogy a világ kutatás-fejlesztés beruházásainak 70 százalékát ők fektetik be, ami a technikai fejlődés alapja. A külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya az 1982-ben 719 milliárd dollárról 2001-ben 6486 milliárd dollárra nőtt. 26 Éves növekedési üteme 20-22% körül mozgott. Ez messze felülmúlja a világkereskedelem növekedési ütemét, amely ugyanerre az időszakra kivetítve átlagosan 4-5 százalék volt. A fenti tendencia a világgazdaság eddigi legmélyebb integrációját eredményezte. 27 Sokan felróják a multi-, illetve transznacionális vállalatoknak, hogy bárhová mennek, kárt okoznak, kizsákmányolva a fogadó országot és munkásaikat, csak mélyítik a szakadékot a szegények és gazdagok között. A nagy ellátórendszerek (energia, közlekedés, hírközlés) privatizációja, ami egyébként szinte automatikusan liberalizálással és deregulációval jár együtt, döntően 23 Csáki György (1999): A nemzetközi gazdaságtan alapjai II. Távoktatási Universitas Alapítvány, Budapest 24 U.o. 25 United Nations Conference on Trade and Development ben 1GBP 1,8-1,6 USD-vel volt egyenértékű ben 1 font 1,4 dollárt ért. Tisztában vagyok azzal is, hogy az óriási növekedésben nyilván az infláció is szerepet játszik, 100 dollár kevesebbet ér évtizedek multán, ennek ellenére érdekes adat. 27 World Investment Report (WIR) 2002: Overview; 1. táblázat, 1.oldal 14

19 arra irányul, hogy a globális birodalom hatalomgazdasági aktorai, a transznacionális vállalatbirodalmak, szabad kezet kapjanak az árak emelésére. E stratégia a»világpiaci árszínvonal«mitologikus metakategóriájára hivatkozva az árakat fokozatosan arra a szintre igyekszik emelni, amit csak azok képesek fogyasztási szerkezetük súlyos deformálódása nélkül megfizetni, akiknek vagy közvetlenül globális piaci teljesítményük van, vagy a globális elit kiszolgáló-beszállító rétegéhez tartoznak. 28 A Nobel díjas Vidiadhar Surajprasad Naipaul Gerillák című regényének nyitófejezetében így ír: -A külföldi beruházóknak adóparadicsomot ajánlottak, sokan jöttek is, aztán odébbálltak. Véleménye az, hogy a multinacionális cégek jót profitáltak az alacsony adókból, majd továbbköltöztek, de semmit sem hagytak ott. 29 Naipaul érvelése mellett szól, és valós veszélynek tűnik, hogy egyes országok egymás között olyan gyilkos adócsökkentési versenybe fogtak a külföldi befektetők kedvét keresve, hogy végül nettó veszteséget szenvedtek el. Ez még az Amerikai Egyesült Államokat is érinti, ahol a verseny a szövetségi államok között zajlik. Kényes kérdés a politikába történő beleszólása a nagyvállalatoknak. Amikor Chile elnökének Salvador Allendét választotta meg, és multinacionális cégek elleni politikába fogott, többek között a CIA, és a Pepsi szerepet játszott a megválasztott chilei elnök elleni puccsban. Egy másik példa Patrice Lumumbát Kongó első megválasztott vezetőjét gyilkolták meg, s ültették Csombét a helyére, aki egy báb volt. Mohammad Mossadeghet is eltávolította a CIA az óriás olajvállalatok érdekében. Közép- és Dél- Amerikában pedig olyan nemzetközi nagyvállalatok kereskedelmi érdekeit védte, mint az United Fruit Company. 30 Ezek egyáltalán nem atipikus esetek. A nemzetek felett álló vállalatok térnyerése nem új jelenség, a fejlett ipari országokban az ipar leépülését figyelhetjük meg az elmúlt évtizedekben. Pár évtizeddel ezelőtt, a fejlett Nyugat Európában a nemzeti jövedelem felét az ipar állította elő, az ezredforduló után már csak egynegyedét. 28 Bogár László (2006): Bokros újratöltve oldal Kairosz Kiadó, Budapest 29 Vidiadhar Surajprasad Naipaul (1975): Gerillák 5.o. 30 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán o. Századvég Kiadó, Budapest Kinzer, 2003 A Mossadegh elleni puccs, New York Times riportere 15

20 Mindez a multinacionális vállatok tevékenységének tudható be, ugyanis számos iparágat kitelepítenek a fejlett országokból a harmadik világba. Főként azoknál az ágazatoknál tapasztalható ezen folyamat, amelyeknél a munkabér meghatározó a termelési költségeik között. Az olcsó munkabérű országokba építik a különböző gyárakat, hiszen ott a munkabér 7-8 százaléka csupán a fejlett országokban fizetett munkabéreknek. A másik fontos tényező, ami indokolja az ipari kivonulást a környezetvédelem. A szabályozások arra késztették a vállalatokat, hogy az erősen szennyező iparágakat, mint a bőripar, feldolgozóipar, vegyipar alapágait kitelepítsék az országból, oda ahol enyhébbek a környezeti előírások. A finomfeldolgozó ágazatokat viszont a saját országukban hagyták, akár a bőripar finomfeldolgozó ágait vagy a vegyiparban a gyógyszer vegyészetet. A nemzetközi szabályozás és a multinacionális vállalatok lobbizása is sokak által vitatott téma. A vállalatok káros lobbitevékenységének friss és vezető példája a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos. A WTO-rendszerre és a szegény országokra gyakorolt káros hatás jelentős. Látszólag a szóban forgó kérdés a szabadalmak után járó díjak beszedése, ami így nem tartozik a WTO-hoz hiszen, ez kereskedelmi intézmény. A gyógyszergyártó és szoftvercégek azonban sikeresen beépültek a WTO-ba, s azt díjbeszedő ügynökséggé változtatták azon egyszerű oknál fogva, hogy a WTO kereskedelmi szankciókat alkalmazhat. A szellemi tulajdon védelmének WTO-ba csempészése azzal jár, hogy ezek a lobbik kereskedelmi szankciókat alkalmazhatnak a szabadalmi díjak beszedése érdekében. 31 Más megközelítés szerint, a világgazdaságban befektetett közvetlen külföldi tőkeberuházások által a tőkebeáramláson kívül, több hozadéka is van a transznacionális vállalatok működésének. 31 Globalizáció és kapitalizmus (2008): Szilágyi Katalin, Balázs Zoltán 265. o. Századvég Kiadó, Budapest 16

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

A termékek új generációja

A termékek új generációja Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 185-192. o. A termékek új generációja A szellemi tulajdon nemzetközi

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben