Az állati termékek világpiaci kilátásai. Budapest,

Átírás

1 POPP JÓZSEFJ Az állati termékek világpiaci kilátásai Budapest, Nemzetközi zi Agrárpiaci rpiaci Kilátások Konferencia

2 A világ g hústermelh stermelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) marhahús 25% (13% kerül külpiacra) juhhús 5% (5-6% kerül külpiacra) sertéshús 38% (5-6% kerül külpiacra) baromfihús 32% (9-10% kerül külpiacra) Világtermel gtermelés: 270 millió tonna Megjegyzés: a világkereskedelem 24 millió tonna hús volt (termelés 9%-a) OECD-FAO (2008)

3 A világ g baromfihús s termelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Egyéb 31% (31%) USA 22% (22%) Japán 1% (1%) India 1% (1%) Kína 16% (17%) Kanada 2% (1%) Mexikó 3% (3%) Brazília 11% (12%) EU-27 13% (12%) Világtermel gtermelés: 2007-ben: 85 millió tonna (2/3: USA, Kína, K EU és s Brazília) 2017-ben: 106 millió tonna OECD-FAO (2008)

4 Egész csirke (bratfertig( bratfertig) ) feldolgozói értékesítési si ára Magyarország EU Ft/kg USA Brazília jan. ápr. júl. okt jan. ápr. júl. okt jan. Brazília USA EU Magyarország AMA (Wien), USDA, EU Bizottság, AKI PÁIRP

5 A vágócsirke termelői árának alakulása (élősúly) USD/t, EUR/t EU: EUR/t USA: USD/t OECD 2008 (EU) USDA 2008 (USA) OECD-FAO (2008), USDA (2008)

6 EU: baromfihús-fogyaszt fogyasztás s gyorsabb ütemben nő, n, mint a termelés s (nettó importőr r lesz) Termelés, fogyasztás, s, külkereskedelem k (millió t) 15,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 5,0 12,0 4,0 Termelés, fogyasztás 9,0 6,0 Termelés Fogyasztás 3,0 2,0 Külk lkereskedelem Export 3,0 1,0 0,0 Import ,0 EU Bizottság g (2008)

7 A világ g jelentős s baromfihús-export exportőr és -importőr országai 5 Világkereskedelem: 8,4-ről l 10,7 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 10% marad 4 3 millió tonna Brazília USA EU-27 Mexikó Japán Szaúd-Arábia Kína Oroszország export átlag export 2017 import átlag import 2017 Megjegyzés: EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (USA 10 éve nem exportálhat a baromfihús klóros kezelése miatt) Az USA Oroszországba 820, Kínába 66 ezer t baromfihúst exportált (Kínai piacon erősít) OECD-FAO (2008)

8 Magyarország: g: a baromfihús és s csirkehús s exportjának és importjának alakulása ( ) 2007) baromfihús export tonna csirkehús export baromfihús import csirkehús import Baromfihús export Baromfihús import Csirkehús export Csirkehús import Megjegyzés: nettó export pulyka-, liba- és kacsahús; csirkehúsból nettó export csak értékben KSH tájékoztatt koztatási adatbázis

9 A világ g sertésh shús-termelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Kanada 2% (2%) Brazília 3% (4%) Oroszország 2% (2%) Egyéb 15% (16%) Kína 49% (49%) US A 9% (9%) OECD-FAO (2008) EU-27 20% (18%) Világtermel gtermelés s 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna

10 Kína: sertéshús-előállítás Sertésh shús s termelői ára kilogrammonként nt (élősúly)( ly) között: k 10 Yuan-ról Yuan-ra (430 Ft/kg-ra) emelkedett (1 Yuan: : 24 Ft) takarmány nyár r emelkedése (kukorica: 200$/t) hús- és s csontliszt legális lis takarmány (fehérjeimport és s vágóhídi v mellékterm ktermék k csökken) állategészségügyi gyi problémák: PRSS vírusv genetikai, technológiai fejlesztés s tőkeigt keigényes (átáll( llás s házth ztáji gazdaságr gról l nagygazdaságra) gra) naturális mutatók k javítása szüks kséges Évi húsfogyaszth sfogyasztás s 55 kg/fő: : 65%-a a sertésh shús s (ért( rtékes hús: h fül, f orr, fejhús, csülök, köröm) k Feldolgozóipar max.. kapacitása: 2,5 millió sertés/ s/év v (beszáll llítás s km rádiusz) r - száll llítási költsk ltség g (élősúly( ly kg): 20 Ft/1000 km (EU: hasonló érték k magasabb energiaárak rak mellett) Külkereskedelem minimális: import politikai kérdk rdés s is (beszáll llító: : USA, de Dánia D is) - a sertésh shús s világkereskedelme Kína K fogyasztásának (50 millió t) 10%-át t teszi ki Élelmezés-biztonságot nemzeti feladatként kezelik - önellátottság g fenntartása növekvn vekvő takarmányimportot igényel (szója + kukorica)

11 Kína: sertésv svágás

12 A sertéshús világpiaci árának alakulása 2000 USD/t, EUR/t EU: EUR/t (vágott súly) s USA: USD/t (vágott súly) s USA: USD/t (élősúly:( ly: 51-52% 52% húskihozatal) h FAPRI 2008 (USA) OECD 2008 (USA) OECD 2008 (EU) FAPRI (2008), OECD-FAO (2008)

13 EU: a sertésh shús-termelés és s fogyasztás s alacsonyabb lesz, mint az 1990-es években Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem (millió t) 30,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 6,0 25,0 5,0 Termelés, fogyasztás 20,0 15,0 Termelés Fogyasztás 4,0 3,0 Külkereskedelem 10,0 Export 2,0 5,0 Import 1,0 0, EU Bizottság g (2008) 0,0

14 A világ g jelentős s sertésh shús-exportőr és -importőr országai millió tonna (hasított súly) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 Világkereskedelem: 5,7-ről l 7,9 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 5,5%-ról l 6%-ra nőn Kanada USA EU-27 Brazília Kína Korea Mexikó Oroszország Japán export átlag export 2017 import átlag import 2017 Megjegyzés: Brazília és s az USA versenyképess pességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár) r) EU nemzetközi zi versenyképess pessége csökken (Oroszország, Japán), egységes ges piacon pedig nőn OECD-FAO (2008)

15 Magyarország: g: az élősertés és s a sertésh shús s exportjának és importjának alakulása ( ) 2007) húsexport tonna húsimport élőállat import élőállat export Sertéshús export Sertéshús import Élősertés export Élősertés import Megjegyzés: évi külkereskedelem: export: 240 millió ; import 177 millió (volumen szaldója: 0) KSH tájékoztatt koztatási adatbázis

16 Magyarország: baromfi- és sertéságazat halmozott hátránya Sertésl slétszám: április 1: 4,1 millió április 1.: 3,7 millió Tyúkf kfélék k száma: április 1: 35,1 millió április 1.: 37,2 millió (tojó- és s kacsaállom llomány 1,2, illetve 0,35 millióval nőtt, n pulykaállom llomány 0,3 millióval csökkent) Hasonló naturális hatékonys konysági mutatók k mellett sem tudják k felvenni a versenyt a hazai állattenyésztők k a nyugat-eur európai versenytársakkal rsakkal szemben földrajzi, f gazdaságpolitikai gpolitikai és s társadalmi t okok miatt Földrajzi hátrh trány: drágább fehérjeforr rjeforrás s (száll llítási ktg.), mert a szárazf razföld belsejében ben vagyunk (+ olcsóbb GM növény n ny hiánya) fűtési-hűtési költsk ltség g magasabb, mert nagyobb a hőmérsh rséklet évi ingadozása, mint Észak-és DéL-Európában állatok vemhesülése se (sertés) s) nyáron a magas hőmérsh rséklet miatt csökken Társadalmi probléma ma: magas vagyonvédelmi költsk ltség: kerítés, kamera, vagyonőr, őrkutya (lopások miatt) aggregátor (tartalék): gyakori áramszünet miatt Gazdaságpolitikai probléma ma: idegen tőke t kamata magas (14%) szervezetlen termékp kpálya (kocasüld ldőt t is a sertéshizlal shizlalók k maguk állítják k elő) hiányzik a szervezett, professzionális szaktanácsad csadás fenti problémák k magasabb a fajlagos élőmunka-felhasználás fizetési határid ridő: általában 3 hónaph relatíve magas a hullamegsemmisítés s költsk ltsége (verseny hiánya) megfelelő nagyságú földterület let hiány nyában kiszolgáltatotts ltatottság g (takarmány, trágyaelhelyez gyaelhelyezés)

17 A világ g marha- és s borjúhús-termel termelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Egyéb 29% (25%) USA 17% (16%) Brazília 13% (16%) Mexikó 2% (2%) Oroszország 2% (2%) Kanada 2% (2%) Ausztrália 3% (3%) Argentína 4% (4%) India 5% (6%) Kína 11% (15%) EU-27 12% (9%) OECD-FAO (2008) Világtermel gtermelés s 2007-ben: 67 millió tonna 2017-ben: 79 millió tonna

18 A marhahús s világpiaci ára Ft/kg hasított hideg súly jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. USA, Nebraska, bika kg* EU: fiatal bika R3 USA: hízott h bika Magyarország: g: fiatal bika 02 Argentína na (fiatal bika) Argentína, fiatal bika* márc. EU-27, fiatal bika "R3" Magyarország, fiatal bika "O2" *átszámítási si tényezt nyező élősúlyról l hasított súlyra s 0,63 USDA, EU Bizottság, AKI, PÁIRP

19 A marhahús világpiaci árának alakulása ( ) 3500 USA: USD/t (Nebraska( Nebraska: : hízott h bika; vágott v súly) s 3100 EU: EUR/t (vágott súly, s fiatal bika R3 USD/t, EUR/t USD/t élősúly: ly: Nebraska,, hízott h bika ( kg) FAPRI 2008 (USA) OECD 2008 (USA) OECD 2008 (EU) FAPRI (2008), OECD-FAO (2008)

20 A világ jelentős marhahús-exportőr és -importőr országai 5 Világkereskedelem: 8,4-ről l 11,7 millió t-ra nő ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 12%-ról l 15%-ra nőn 4 3 millió tonna Brazília Ausztrália Kanada Argentína Új-Zéland Uruguay India USA Oroszország Japán EU-27 Dél-Korea Mexikó export átlag export 2017 import átlag import 2017 Megjegyzés: növekvő takarmány nyár r miatt magasabb súllyal s kerül l hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília) EU-Braz Brazília között új j megállapod llapodás: állatok jelölése, nyomon követhetk vethetősége OECD-FAO (2008)

21 EU: marhahúsb sból l nettó importőr r marad (import tovább nő) n Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (millió t) 10,0 9,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 2,5 Termelés, fogyasztás 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 Zárókészlet Fogyasztás Export Import Termelés 2,0 1,5 1,0 Külkereskedelem, készlet 2,0 0,5 1,0 0, EU Bizottság g (2008) 0,0

22 Magyarország: g: élőmarha- és s a marhahús s exportjának és importjának alakulása ( ) 2007) élőmarha export tonna húsexport húsimport élőmarha import Marhahús export Marhahús import Élőmarha export Élőmarha import Megjegyzés: élőmarha-export célországai: Görögország, Ausztria, Horvátország, Olaszország KSH tájékoztatt koztatási adatbázis

23 A világ g tejtermelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Egyéb 28% (25%) Világtermelés 2007-ben: 670 millió tonna 2017-ben: 794 millió tonna EU-27 22% (19%) Ausztrália 1% (2%) Ukrajna 2% (2%) Új-Zéland 2% (2%) Brazília 4% (4%) OECD-FAO (2008) Oroszország 5% (5%) Pakisztán 5% (4%) Kína 6% (8%) India 12% (15%) USA 13% (13%)

24 India: tejtermelő tehén

25 India: tejtermelő bivaly (tej 50%-a bivalytej: 7% zsír)

26 India: tejtermelő bivaly

27 India: tejszáll llítás (környezetbar rnyezetbarát) t)

28 Kína: tejtermelő gazdaság Iskolatej program: 2002 óta (0,5 l/nap/fő) Tejporfogyasztás s rohamosan nőn Sajtfogyasztás s még m g alacsony

29 EU: a tejkvóta ta fékezi f a tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénl nlétszám 160 EU-12 EU-15 EU-25 EU Termelés és feldolgozás (millió t) Tejtermelés Tehénlétszám EU-10 EU-2 Tejfeldolgozás Tehénlétszám (millió egyed) 40 EU-12 EU EU Bizottság g (2008) 0

30 A nyerstej árának alakulása a világon 100,00 90,00 80,00 70,00 Ft/kg 60,00 50,00 40,00 30, Új-Zéland Magyarország USA EU átlag Megjegyzés: Magyarországon a tej termelői átlagára 2008 áprilisában: 85 Ft/kg (csökkenő trend) AKI (PÁIR)

31 A tejtermékek világpiaci árának alakulása USD/t FOB exportőr, Óceánia Sajt: termelés évi 19-rő l 22,3 millió tonnára nő Sovány tejpor: termelés évi 3,2-ről 3,8 millió t-ra nő Zsíros tejpor: termelés évi 4-ről 4,9 millió tonnára nő Vaj: termelés évi 4-ről 4,9 millió tonnára nő 2002/ Sajt (cheddar) Sovány tejpor Vaj (82% zsír) Zsíros tejpor (26% zsír) OECD-FAO (2008)

32 Legnagyobb sajtexportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 1,6-ról l 2,1 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 8%-ról l 10%-ra nőn ezer tonna EU-27 Új-Zéland Ausztrália Oroszország Japán USA export átlag export 2017 import átlag import 2017 Megjegyzés: EU importja nő: preferenciális kedvezmény + szabadkereskedelmi egyezmény Svájccal (2007) OECD-FAO (2008)

33 EU: új j tagországok gok kereslete által vezérelt növekvn vekvő sajtpiac Termelés, fogyasztás és s kereskedelem (millió t) 11,0 10,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 2,2 2,0 9,0 Termelés 1,8 Termelés, fogyasztás 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 Fogyasztás Export 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 Külkereskedelem 3,0 0,6 2,0 1,0 Import 0,4 0,2 0, EU Bizottság g (2008) 0,0

34 ezer tonna Legnagyobb vajexportőr és -importőr országok Új-Zéland Világkereskedelem: 0,8-ról l 0,9 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 9%-ról l 8%-ra csökken EU-27 Ausztrália Oroszország Szaúd-Arábia export átlag export 2017 import átlag import 2017 Kína OECD-FAO (2008)

35 EU: vajmérleg egyensúlya fennmarad a termelés és s a fogyasztás s csökken kkenésével párhuzamosan p (nettó import importőr r lesz) 2,5 Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (millió t) EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 Termelés 1,0 Termelés, fogyasztás 2,0 1,5 1,0 Fogyasztás Export 0,8 0,6 0,4 Külkereskedelem lkereskedelem,, k készlet Zárókészlet Import 0,5 0,2 0, EU Bizottság g (2008) 0,0

36 Legnagyobb soványtejpor nytejpor-exportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 1,1-ről l 1,5 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 34%-ról l 39%-ra nőn ezer tonna Új-Zéland USA Ausztrália EU-27 Mexikó Szaúd-Arábia Indonézia Malájzia Kína export átlag export 2017 import átlag import 2017 OECD-FAO (2008)

37 EU: a sovány tejpor piacát t a stabil fogyasztás és s csökken kkenő export jellemzi Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (millió t) 1,6 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 0,8 Termelés, fogyasztás 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 Termelés Export Fogyasztás 0,6 0,4 Külkereskedelem, készlet 0,4 0,2 Zárókészlet Import 0,2 0, EU Bizottság g (2008) 0,0

38 Legnagyobb zsírostejpor rostejpor-exportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 1,7-ről l 2,2 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 43%-ról l 45%-ra nőn ezer tonna Új-Zéland Arngentína EU-27 Szaúd-Arábia Kína Indonézia Malájzia export átlag export 2017 import átlag import 2017 OECD-FAO (2008)

39 Kína: tejporkínálat (vaj + tejpor importja nő)

40 Magyarország: fő tejtermékek exportja és importja, Megnevezés Export ezer USD Tej, tejszín Tejpor, sűrített s tej Sajt Ezer t Tej, tejszín Sajt 66,4 1,2 60,4 20,2 45,6 23,4 49,4 19,7 113,8 17,5 226,4 13,6 273,9 11,2 Tej, tejszín Import ezer USD Tejföl, joghurt Vaj Sajt Tej, tejszín 1,7 1,1 4,0 29,4 72,7 72,2 124,0 Ezer t Tejföl, joghurt Vaj 8,4 0,9 7,4 0,8 12,1 1,6 18,5 4,3 25,0 3,8 24,3 5,0 34,3 5,6 Sajt 11,1 11,3 12,7 18,3 22,9 31,2 39,2 Megjegyzés: Nyerstej exportja, sajt és vaj importja drasztikusan emelkedett 2007: export 298 millió USD, import 402 millió USD (volumenben és értékben nettó importőr vagyunk) KSH, AKI

41 A juhhús-termelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben) Egyéb 40% (42%) Kína 26% (28%) Törökország 2% (2%) Irán (4%) (4%) Új-Zéland 4% (3%) Pakisztán 4% (5%) India 6% (5%) Ausztrália 6% (5%) EU-27 8% (6%) OECD-FAO (2008) Világtermel gtermelés s 2007-ben: 13,5 millió tonna 2017-ben: 16,0 millió tonna

42 India: hentesbolt Húsfogyasztás s 10 kg/év/f v/fő: : marha-,, baromfi- és s juhhús Egyelőre még m g a vegetári riánus életmód d dominál

43 A világ juhhús-exportőr és -importőr országai Világkereskedelem: 1,1-ről l 2 millió tonnára nő n ( között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 8% marad. 0,6 0,5 0,4 0,3 millió t 0,2 0,1 0-0,1-0,2-0,3-0,4 Új-Zéland Ausztrália EU-27 Szaúd-Arábia USA Mexikó export átlag export 2017 import átlag import 2017 OECD-FAO (2008)

44 EU: juh-/kecskeh /kecskehús s termelése tovább csökken (import nő) n Termelés, fogyasztás és s kereskedelem (millió t) 2,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 1,0 Termelés, fogyasztás 1,5 1,0 Termelés Fogyasztás 0,5 Külkereskedelem 0,5 Export Import 0, EU Bizottság g (2008) 0,0

45 Magyarország: g: a juhhús s exportjának és s importjának alakulása ( ) 2007) tonna húsexport élőjuh import élőjuh export húsimport élőjuh export juhhús export élőjuh import juhhús import Megjegyzés: juhhús s külkereskedelem k 2007-ben: export: 98 tonna, import 157 tonna KSH tájékoztatt koztatási adatbázis

46 A hústermelh stermelés s világpiaci kilátásai Az állategészségügyi betegségek: - befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását (importkorlátozás) - a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között fontos szempont a globális lis export koncentráci ciója a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását (USA és Brazília nemzetközi versenyképessége tovább emelkedik) multiplikátorhat torhatás: : az állategészségügyi gyi betegség g kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és az élelmiszeripar termelésére a pénzp nzügyi és s gazdasági gi veszteségek jelentősek

47 A hústermelh stermelés s várhatv rható alakulása az EU-ban A marhahús s termelése tartósan alacsonyabb lesz a fogyasztásn snál, mert: csökken a tejhasznú tehenek száma (tejkvóta ta korlátozza a termelést) a közvetlen k támogatt mogatásokat leválaszt lasztása sa a termelést stől A sertésh shús s előáll llítás s szerény mértm rtékben emelkedik: a sertésh shús s iránti stabil kereslet hatására a termelés s enyhe mértm rtékben nőn export csökken a növekvn vekvő nemzetközi zi versenyképess pesség g hatására, import alacsony szinten marad A baromfihús s iránti kereslet gyorsabban nő, n, mint a termelés Baromfihúsb sból l az EU nettó importőr r lesz (nemzetközi zi versenyképess pesség csökken) A juh- és s kecskehús-termel termelés s csökken kkenő tendenciája folytatódik

48 Tej és s tejtermékek világpiaci kilátásai Az árak lassan csökkenek Az EU vaj- és s sovány tejpor kivitele visszaesett Új-Zélandon visszaesik a tejtermelés s növekedn vekedésének üteme, de továbbra is a világkereskedelem 35-40% 40%-át t adja Új-Zélandon növekvn vekvő verseny (marha- és s bárányhb nyhús s előáll llítással szemben) tapasztalható a gyepterület letért és s vízkv zkészletért, tejtermelés környezetvédelmi problémái Ausztráli liában az évek óta tartó aszály korlátozta a tejtermelést Argentína na komoly mértm rtékben növeli n zsíros tejpor exportját Kínában gyorsan nőn a vaj, a sovány és s zsíros tejpor importja

49 Tej és s tejtermékek piaci kilátásai az EU-ban A A tejtermékek piaci kilátásai középtk ptávon pozitívak: Belső kereslet nőn a sajt és s egyéb b magas hozzáadott értékű tejtermékek iránt A vaj és s tejpor termelése visszaesik a csökken kkenő támogatás s következtk vetkeztében A A sajt és s egyéb b magas hozzáadott értékű tejtermék felhasználásának nak növekedn vekedése a belső piacon korlátozza az exportlehetőségeket Savóból bioetanolt gyártanak (Müller( Kft)

50