Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése"

Átírás

1 Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése A kínaiak isz körül puskaporból tűzijáték petárdákat készítettek. A rakéta haditechnikai alkalmazása 1232-ben kezdődött, amikor Kai-fung-fu város ostrománál a puskaporral kilőtt petárdákhoz rögzített nyilakkal verték vissza a mongolok támadását ban Richard H. Goddard (USA) kilőtte az első, 3.05m hosszú, folyékony üzemanyaggal hajtott rakétát. A következő hatalmas technológiai ugrás a 2. világháborúban volt: Németország Wernher von Braun vezetésével kifejleszti a V2 névre keresztelt megtorlófegyvert. Az egyszerű, teherautón is szállítható kilövőállványról indítható rakéta mintegy 160 kilométer magasra és több száz kilométer távolságra tudott repülni. A V2-t ellátták egyszerű vezérlőrendszerrel is: ennek segítségével állították be a becsapódási célpontot. Habár az irányítórendszer (mechanikus!) a kor tudásához képest hatalmas teljesítmény volt, mégsem volt túl megbízható: a kilőtt 5500 rakétának mintegy a fele célt tévesztett. A háború után a rakétafejlesztésben részt vevő német tudósokat a nagyhatalmak Szovjetunióba illetve az Egyesült Államokba szállítják. Ők adják a hidegháborús űrverseny technikai alapját. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy egy témával foglalkozó filmben az első orosz űrutas hírére az amerikai vezetést megnyugtatja a mérnökök hada: Nem kell félni, a mi németeink jobbak az ő németeiknél! Az űrverseny megindul, eleinte a szovjetek vezetnek: gyakorlatilag a katonai interkontinentális rakétájuk tetejéről lecsavarják a robbanófejet és helyére műholdat, vagy embert szállító űrkabint tesznek. Az amerikaiaknak ekkor rosszul jön fejlettebb technikájuk: a kisebb irányítórendszerrel és robbanófejjel bíró rakéták kicsiny teljesítménye nem elegendő műhold vagy ember Föld körüli pályára állításához. A szovjetek 1957-ben fellövik első műholdjukat, a Szputnyik 1-et. Ez gyakorlatilag csak egy rádióadóval rendelkező, 84 kilós fémgömb négy antennával, mely mindössze pár napot keringett, de a pszihikai hatása az amerikaiakra felmérhetetlen volt. A nyomás csak fokozódott, amikor pár nappal később felküldik az 508 kilós Szputnyik 2-t a fedélzetén Lajka kutyával. Máig sem tudjuk biztosan, hogy ki volt az első ember az űrben a szovjet rendszer ugyanis szisztematikusan minden adatot eltűntetett annyi azonban bizonyos, hogy nem Jurij Gagarin. Gagarin ha egyáltalán fent volt volt az első olyan ember, aki minden probléma nélkül tudott visszajönni az űrutazás során. Előtte volt egy ember a híres Iljusin repülőtervező család sarja ő azonban a visszajövetel után súlyos egyensúlyi és egyéb zavarokkal küzdött így nem volt ildomos utazását bejelenteni a mosolygós, erős hősöket váró népnek. Napjainkban kezdenek csak kiderülni, hogy a ruszkiknak hány halálos kimenetelű űrutazása volt! Fontos, hogy míg az amerikaiak mindig meghívták a sajtót az egyes fellövésekre így azok láthatták az első műhold fellövések sorozatos kudarcát addig az oroszok mindig utólag jelentették be, hogy elértek valamit. A hatalmas orosz űrelőny hatására megindul az amerikai űrprogram feszített fejlesztése: az első sikertelen műhold felbocsátások után az amerikaiak ben már egy új űrutassal büszkélkedhetnek: John Glennel (ő volt az, aki nem olyan régen, immár hajlott korral ismét felment az űrbe az űrsiklóval). Az oroszok azonban tovább növelik előnyüket: végrehajtják az első űrsétát, majd 1966-ban a Luna 9 robotszonda működőképes állapotban leszáll a Holdra. A következő cél mindkét csoport számára egyértelmű: embert juttatni a Holdra. John F. Kennedy amerikai elnök még a hatvanas évek elején kijelenti, hogy az évtized végéig embert juttatunk a Holdra. A Holdraszállás megvalósításához azonban egy sor problémát meg kellet oldani. A Gemini-program gyakorlatilag a Holdraszállás előkészítője volt: segítségével a két fős személyzet megtanult manőverezni az űrben és végrehajtották a világ első űrben történő dokkolását.

2 Az Apollo-program, melynek célja a Holdraszállás, grandiózus-terv volt: a háromfős legénységet szállító három fokozatú rakéta 110 méter magas: magában foglalt egy kicsiny űrhajót, egy leszállóegységet (továbbiakban: holdkomp), valamint a későbbi leszállások alkalmával egy holdjáró elektromos autót. A képen a hatalmas hordozórakéta látható: A Holdraszállás nagyon komplex folyamat: a három meghajtó-fokozat leválása után az anyaűrhajó (CSM) megfordul, hogy csatlakozzon az holdkomphoz (LM). Az immár összekapcsolódott két egység Hold körüli pályára áll, majd átszáll két asztronauta a holdkompba (egy az anyaűrhajón marad a Hold körül keringve) és leszáll a Holdon. Az első Holdraszállás 1969 július 21.-én történt az Apollo-11 keretében. Szintén nagy áttörés volt bár erről mégsem beszéltek annyit az Apollo-12, mely egy 1966-ban leszállt amerikai űrszondától, a Surveyor 3- tól alig pár száz méterre landolt és az űrhajósok begyűjtve a szonda egyes részeit, tanulmányozták azt. Miután befejezik a felderítést, az űrhajósok visszaszállnak az űrkompba és annak felső fokozata elhagyja a Holdat. Ez a felső fokozat csatlakozik az anyaűrhajóval, az asztronauták átszállnak ide és elindulnak a Föld felé. Először a holdkomp, majd a műszaki egység válik el a legénységet szállító űrkabintól, mely 5 és 7 fokos szög között belép a Föld légkörébe. Mikor a légköri súrlódás eléggé lelassítja, kinyitja ejtőernyőit és leszáll az óceánon, ahonnan egy közeli anyahajóról induló helikopter felveszi az űrhajósokat. A Holdraszállás után a figyelem először az űrállomások fordul. A szovjetek 1971-ben a Szojuz 10 és Szaljut 1 összekapcsolásával létrehozzák első űrállomásokat. Az amerikai válasz sem várat sokáig magára: az Apollo hordózó rakétájának harmadik fokozatának átalakításával létrehozzák a Skylab űrállomást ( között keringett a Föld körül). Létrejön a két versengő nemzet között az első közös űrrepülés 1975-ben: a Szojuz-19 és az Apollo-18 űrhajó összekapcsolódik az űrben. A két rivalizáló nagyhatalom egyre-másra küldözgeti űrszondáit a naprendszer különböző részeibe: 1970-ben a szovjet Venyera-7 elsőként hajt végre sikeres landolást a Vénuszon. Eleddig ez az egyetlen sikeres landolás a Vénuszon (az űrszonda csak pár óráig működött, aztán

3 megolvasztotta a Vénusz magas hője). Az amerikai Viking ban leszáll a Marsra és ben a Voyager elindul a Szaturnusz felé (1980-ban halad el mellette). Az űrprogram mindkét versengő nagyhatalom gazdaságát megviseli: a hidegháború enyhülésével próbálják a kormányok csökkenteni a költségeket. Ennek eredményeképpen az amerikaiak létrehozzák a máig használatos, többször felhasználható űrsiklót (Space Shuttle=Űrkomp), melynek első startja 1981-ben volt. Az oroszok szintén létrehoznak egy hasonló kissé modernebb űrrepülőt (Buran=Hóvihar) és nyolcvanas évek második felében végrehajtják első és egyben utolsó útját, személyzet nélkül. A felbomlás után anyagi gondokkal küzdő Oroszországnak nemhogy új fellövésre, de még az űrrepülőgép szétbontására sincsen pénze. Az űrkutatás megrekedt: csak a régi korból megmaradt Szojuz rakétákat küldözgetik fel. A pénznélküliséget mutatja az is, hogy orosz űrhajóval küldték fel az első űrturistát. A helyzet amerikai részről sem sokkal jobb: a Spacelab (laboratórium, melyet az űrrepülő visz fel) és a Hubble űrtávcső ugyan viszonylag fontos lépés a fejlődésben, de a lefaragott költségvetés ezen kívül csak néhány olcsóbb Mars-expediciót tesz lehetővé. A Columbia 2003-as katasztrófája után űrrepülőgépet nem lőnek fel, csak azután, hogy a vizsgálat kideríti, hogy mi volt a katasztrófa oka (az 1986-os Challenger katasztrófa után egy évig nem indítottak űrsiklót). A vizsgálat idejéig csak az európai Ariane és az orosz Szojuz és Progresz űrhajók visznek fel szerszámokat, embereket (ezek közül csak a Szojuz szállít embereket) a nemzetközi űrállomáshoz. A fejlődés tehát megrekedt, egyedül Kína az, aki hatalmas összegeket emészt az űrprogramba: 2003-ba felküldték első űrhajósukat és habár a közszolgálati sajtó szinte kinevette ezért a késlekedésért, lehet, hogy ez húsz év múlva már nem lesz olyan vicces Naprendszerünk Nap Átmérő: 109 (Föld=1) Tömeg: (Föld=1) Térfogat: (Föld=1) Sűrűség: 1,41 (víz=1) Gravitáció: 27,94 (Föld=1) Felszíni hőmérséklet: 5500 ºC Belső hőmérséklet (becsült): 15 millió ºC minden szempontból átlagos csillag 11 éves napfoltciklusok: 11 évenként megnő a napfoltok száma (akár 100 is lehet egyszerre) régészetben a dentakronológia a napfoltciklusok és a fák évgyűrűiből kormeghatározást végez.

4 Merkúr Átmérő: 0,38 (Föld=1) Tömeg: 0,06 (Föld=1) Térfogat: 0,06 (Föld=1) Sűrűség: 5,43 (víz=1) Gravitáció: 0,38 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: 167 ºC Naptól való távolság: 0,387 CSE (57,9 millió km) Keringési idő: 88 nap Tengelyforgási idő: 58 nap 14 óra (0º) Nincs holdja Nincs légköre nagy hőingadozások: ºC Kráterekkel borított, szürke felszín Ekleptikától (naprendszer síkja) 7º-al tér el (A Plutót kivéve mindegyik bolygó eltérése max. 4º). Vénusz Átmérő: 0,95 (Föld=1) Tömeg: 0,82 (Föld=1) Térfogat: 0,86 (Föld=1) Sűrűség: 5,20 (víz=1) Gravitáció: 0,91 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: 464 ºC Naptól való távolság: 0,723 CSE (108 millió km) Keringési idő: 225 nap Tengelyforgási idő: 243 nap (2,6º tengelyhajlás) Nincs holdja Sűrű légköre van (Szén-dioxid: 96.5%, Nitrogén és gáznyomok: 3.5%) üvegházhatás miatt meleg felszín + 50-szer akkora légnyomás, mint a Földön. Felszínén néhány km/h-s, 50-60km magasan lévő felhők fölött több száz km/h-s szél. Feltűnően kevés kráter van nem olyan régen (kevesebb, mint 1 milliárd év) még aktív tevékenység kellett, hogy legyen. Fordított irányban forog. Ennek okát nem tudják, egy feltevés: később befogott bolygó.

5 Nagyon hasonlít maga a bolygó a Földhöz, a légkör viszont nem. Tanulmányozni kéne, hogy megértsük, hogy miért nem olyan fejlődési utat járt be, mint a Föld (csak a Naptól való távolság miatt?) Minden tájegység neve női, csak Maxwell bácsi árválkodik egyedül egy hegységben Föld Átmérő: km Tömeg: 5.98*10e+21 t Térfogat: 1.08*10e+12 km³ Sűrűség: 5.52 (víz=1) Gravitáció: 1g Átlag hőmérséklet: 15 ºC Naptól való távolság: 149,6 millió km (1 CSE) Keringési idő: 365+¼ nap Tengelyforgási idő: 24 óra (23.5º) Egy holdja van Légköre: Nitrogén 78,1%, Oxigén 20.9%, Vízgőz és gáznyomok 1% 70%-át víz borítja. Hold Átmérő: 0,27 (Föld=1) Tömeg: 0,01 (Föld=1) Térfogat: 0,02 (Föld=1) Sűrűség: 3,34 (víz=1) Gravitáció: 0,17 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: -18 ºC Földtől való távolság: km Keringési idő: 27 nap 7 óra Tengelyforgási idő: 27 nap 7 óra (6.7º) Mivel keringési és tengelyforgási ideje azonos, ezért mindig ugyanazt az arcát mutatja Nincs légköre Kráterekkel borított, szürke felszín. Holdraszállás: 8 orosz űrszonda (Luna: 9, 13, 15, 17, 18, 20, 21, 24) 5 amerikai űrszonda (Surveyor: 1, 3, 4, 5, 6) 6 embert szállító űrhajó szállt le épségben (Apollo: 11, 12, 14, 15, 16, 17)

6 Mars Átmérő: 0,53 (Föld=1) Tömeg: 0,11 (Föld=1) Térfogat: 0,15 (Föld=1) Sűrűség: 3,93 (víz=1) Gravitáció: 0,38 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: -63 ºC Naptól való távolság: 1,524 CSE (228 millió km) Keringési idő: 1,882 év Tengelyforgási idő: 24 óra 37 perc (25,2º) légkör: ritkás, összetétel: 95,3% szén-dioxid, 2,7% nitrogén, 1,6% argon, 0,2% egyéb Sikeres űrszonda leszállások: Marsz-3 (SZU 1971), Viking-1 (USA 1976), Viking-2 (USA 1976), Pathfinder (USA 1997), Spirit és Opportunity (USA 2004) A Mars a Föld típusú belső bolygónégyes utolsó tagja. A felszínét borító sivatagok miatt gyakran nevezik vörös bolygónak is. A Mars évszakváltozásai és a sarki hósapkái emlékeztetnek a Földre. Az utóbbi pár év felfedezéséhez tartozik, hogy víz nem csak itt, hanem az egyenlítő térségében is található a kőzetekben. Légköre olyan ritka, hogy a felszíni nyomás kevesebb, mint 1%-a a Földinek. A hőmérséklet általában fagypont alatt mozog. Az egész év során rendszeresek a helyi porviharok, de a bolygó Nap-közelsége idején ezek az egész bolygóra kiterjednek. A Mars felszíni alakzatait tekintve gyakorlatilag két részre osztható: a déli félteke főleg becsapódásos kráterekkel borított fennsíkokból áll, míg az északi félteke simább. Néhány nagy vulkán is van a bolygón: a legnagyobb a 600km átmérőjű és 25 km magas Olympus Mons, a naprendszer eleddig ismert legmagasabb vulkánja. Másik jellegzetes alakzat a több mnit 4000 km hosszó Valles Marineris kanyonrendszer. A mars felszíne sziklákkal borított, a vasoxidtól rozsdavörös színű, több kilométer mélységig fagyott sivatagra emlékeztet. Sok jel, kiszáradt meder utal arra, hogy a a légköre valamikor sűrűbb, klímája melegebb volt és víz folyt a felszínén. A Marsnak két holdja van: a Phobos és a Deimos. Átmérőjük csupán 22 és 12 km. Gyakorlatilag a Mars által befogott szabálytalan (nem gömb) alakú aszteroidák. A Mars felszíne Az Olympus Mons

7 Jupiter Átmérő: 11,21 (Föld=1) Tömeg: 318 (Föld=1) Térfogat: 1321 (Föld=1) Sűrűség: 1,33 (víz=1) Gravitáció: 2,36 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: -144 ºC Naptól való távolság: 5,203 CSE (778 millió km) Keringési idő: 11,9 év Tengelyforgási idő: 9 óra 50 perc (3,1º) Ismert holdak száma: 16 ebből a 4 Galilei hold: Io (átmérő: 3630 km) Europa (átmérő: 3138 km) Ganymedes (átmérő: 5262 km) Callisto (átmérő: 4840 km) A Jupiter a gázóriások közül a legelső a Naprendszerből kifelé haladva, valamint Naprendszerünk legnagyobb bolygója. Tömege több, mint kétszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. Jellegzetes alakját a légkörében (főként hidrogén és héliumból áll) dúló hatalmas viharok adják. Némelyik vihar igen hosszú ideig tart: a Nagy Vörös Folt egy örvénylő hatalmas ciklon. Egy hét alatt fordul körbe az óramutató járásával ellentétes irányban. Mérete hatalmas: km hosszú és km széles. Ezt a képződményt 1831 óta követik nyomon. Érdekes egy, a Jupiterbe becsapódott pár száz méteres meteorról készült felvétel (baloldali kép). A felvételen látható, hogy a meteor becsapódási helyein fekete porfelhők alakultak ki és fokozatosan terjedtek szét: méretük nagyobb, mint a Földdé!!! A felvétel jól szemlélteti, hogy mi történne egy hasonló méretű objektum Földbe csapódásakor: az általa fölvert porfelhő évekig eltakarná a Napot, miáltal eltűnne bolygónkról gyakorlatilag minden élet. A Jupiterrel kapcsolatban még meg kell említeni annak vékony gyűrűjét, mely a Szaturnuszéhoz hasonlít. A bolygó 16 ismert holdja három csoportba osztható: a bolygó egyenlítői síkjában kör alakú pályán kering a legbelső nyolc hold beleértve a négy Galilei-holdat. Utánuk következik a bolygó egyenlítői síkjához 25-30º szögben hajló középső négy, majd az elliptikus pályákon retrográd irányban mozgó külső négy.

8 A Jupiter holdak közül feltétlenül kell beszélni az Ioról. Ez a legbelső Jupiter hold, átmérőjével a mi holdunkhoz hasonlít. Mivel közel van a Jupiterhez, a gravitációs erők (Jupiter + többi hold) húzd meg-ereszt meg játéka folytán alakja állandóan torzul, minek kapcsán belseje felmelegszik. Ennek köszönhető hatalmas vulkáni aktivitása, melynek folytán a kilövellt kénes anyag akár km magasra is feljut és a hold körül pályára áll. A baloldali kép egy ilyen vulkánkitörést mutat. Szaturnusz Nem kevésbé érdekes a belülről számított második hold, az Europa (ld. bal oldali ábra). A Gallilei holdak közül ő a legkisebb. Felszínét jég borítja, hatalmas repedéshálózattal. A jég alatt melynek vastagságát nem tudjuk víz található, melynek folyékony halmazállapota a már Ionál ismertetett ám annál kisebb mértékű gravitációs erőknek köszönhető. A Gymedes 5262 km-es átmérőjével a Merkúrnál is nagyobb. Felszínét részben kráterekkel borított hatalmas sötét foltok és barázdált világos sávok jellemzik. A legkülső Galilei hold, a Callisto sötét felszínét kráterek szabdalják. Átmérő: 9,14 (Föld=1) Tömeg: 95 (Föld=1) Térfogat: 764 (Föld=1) Sűrűség: 0,69 (víz=1) Gravitáció: 0,92 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: -176 ºC Naptól való távolság: 9,539 CSE (1428 millió km) Keringési idő: 29,5 év Tengelyforgási idő: 10 óra 14 perc (26,7º) Ismert holdak száma: 18 Légköre a Jupiteréhez hasonlít: 96,3% hidrogén, 3,3% hélium és egyéb gázok. A Szaturnusz gyűrűrendszere apró jég- és porszemcsékből valamint több méteres sziklatömbökből épül fel. A gyűrűrendszer km széles, de vastagsága csak néhány száz méter. A Szaturnusznak eleddig 18 ismert holdja van. A legnagyobb közülük az 5150 km átmérőjű Titan, mely a Jupiter Ganymedes holdja után a naprendszer második legnagyobb holdja, és az egyedüli, melynek számottevő légköre van. További holdok: Rhea, Tethys, Dione, Iapetus, Enceladus, Mimas.

9 Uránusz Neptunusz Átmérő: 4,0 (Föld=1) Tömeg: 14,5 (Föld=1) Térfogat: 63 (Föld=1) Sűrűség: 1,32 (víz=1) Gravitáció: 0,89 (Föld=1) Átlag hőmérséklet: -215 ºC Naptól való távolság: 19,191 CSE (2872 millió km) Keringési idő: 84 év Tengelyforgási idő: 17 óra 14 perc (98º) Ismert holdak száma: 17 Légköre: 82,5% hidrogén, 15,2% hélium, 2,3% metán és egyéb gázok. A bolygó legkülönösebb sajátossága, hogy forgástengelye csaknem pontosan a keringési pályasíkban fekszik, azaz oldalt fekve kering. Halvány gyűrűrendszere van. Átmérő: 3,9 (Föld=1) Tömeg: 17,1 (Föld=1) Térfogat: 58 (Föld=1) Sűrűség: 1,64 (víz=1) Gravitáció: 1,12(Föld=1) Átlag hőmérséklet: -215 ºC Naptól való távolság: 30,060 CSE (4498 millió km) Keringési idő: 84 év Tengelyforgási idő: 17 óra 14 perc (28,8º) Ismert holdak száma: 8 Triton holdja retrográd mozgású, ezért úgy vélik, hogy önálló égitest volt, amit a Neptunusz befogott. Légköre: 80% hidrogén, 19% hélium, 1% metán és egyéb gázok. A Neptunusz a legkülső gázóriás. Az Uránuszhoz hasonló hidrogénben, héliumban és metánban gazdag atmoszférája van. A Neptunuszt 1846-ban fedezték fel azáltal, hogy észrevették, hogy valami zavarja az Uránusz pályáját. A számításokat elvégezték és az az alapján előrejelzett helyen megtalálták a Neptunuszt. A Voyager 1989-es elrepüléséig csak szegényes ismereteink voltak róla. Halvány gyűrűrendszere van.

10 Plutó Átmérő: 0,18 (Föld=1) Tömeg: 0,002 (Föld=1) Térfogat: 0,006 (Föld=1) Sűrűség: 2,0 (víz=1) Gravitáció: 0,07(Föld=1) Átlag hőmérséklet: -223 ºC Naptól való távolság: 39,518 CSE (5910 millió km) Keringési idő: 248 év Tengelyforgási idő: 6 nap 10 óra (123º) Az ekleptikától 17,14º-al tér el (legnagyobb eltérés). Szegényes ismereteink vannak róla. Baloldalt látható a legjobb fotó a Plutóról és holdjáról, a Kharonról. A Kharonnal gyakorlatilag kettős bolygó: holdja a bolygó átmérőjének fele, tömege egyötöde. A Plutó és a Kharon mindig ugyanazon arcukat mutatják egymás felé, akárcsak a Föld és a Hold. A kettős bolygó elnyújtott ellipszis pályán kering, időnként a Neptunusz pályájánál közelebb jut a Naphoz (pl.: 1979 és 1999 között). A kettős bolygórendszer inkább a Kuiper-öv tagja (ld. kisbolygók), mint önálló bolygó. Sedna Felfedezése 2004 márciusában történt. Keringési pályája nagyon nyújtott ellipszis, Napközelben kb. 3-szor olyan távol van a Naptól, mint a Plutó. Keringési ideje kb év, tengelyforgási ideje kb. 40 földi nap: Átmérője km közötti, kicsiny mérete miatt inkább a Kuiper-öv egyik kisbolygójának nevezhetnénk (ld. kisbolygók), mint önálló bolygónak. Kisbolygók Kisbolygóknak a Naprendszer kialakulásakor visszamaradt aszteroidákat értjük. Többségük Napkörüli pályája a Mars és a Jupiter között húzódik, de vannak eltévedt belső bolygók pályáit keresztező sziklatömbök (Apollo-aszteroidák). Szintén kisbolygókkal találkozhatunk a Jupiter pályája mögött (trójai kisbolygók) és előtt (trójai aszteroidák) Van egy külső kisbolygóöv a Neptunusz és a Plutó pályájának környékén is (Kujper-öv). A legújabb bolygót A Sednát is a csillagászok a Kuiper-öv egyik tagjának vallják: kicsiny mérete miatt inkább vehető kisbolygónak, mint bolygónak. A Mars és Jupiter pályája között lévő eddig ismert legnagyobb

11 aszteroida a Ceres, átmérője 1006km. De ugyancsak nagy a legnagyobb fényességű kisbolygó a Vesta: 580 km átmérőjű. A képen egy aszteroida fotója látható: Üstökösök és meteorok Az összejegesedett gázokat és port tartalmazó üstökösök elnyújtott parabolikus pályáikon időnként megközelítik a Napot, felmelegszenek, aminek következtében a por és a gáz egy része kiszabadul és csóvát húz. A csóva mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. Az üstökösök (a tudomány mai állása szerint) a külső bolygók kialakulásakor visszamaradt összejegesedett gázokból és szikladarabokból álló szabálytalan alakú testek. Úgy gondoljuk, hogy a naptól több, min egy fényévnyire húzódó Oort-felhőben keringenek. Időnként a szomszédos csillagok hatására egy-egy üstökös belökődik a belső Naprendszerbe, ilyenkor a Földről nézve is látható. Jelenleg pár ezer üstököst ismerünk, de az Oort-felhő és a Kuiper-öv belső régiója valószínűleg több milliárdot tartalmaz. A képen a 76 év keringési idejű Halley-üstökös látható:

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS

Részletesebben

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Kezdetének az első műhold, a Szputnyik-1 indítását tekintjük.

Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Kezdetének az első műhold, a Szputnyik-1 indítását tekintjük. Űrtörténelem A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Kezdetének az első műhold, a Szputnyik-1 indítását tekintjük. A kezdetek [szerkesztés]

Részletesebben

A Mars A vörös bolygó

A Mars A vörös bolygó A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes

Részletesebben

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei

Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

KEDVENC BOLYGÓM A MARS

KEDVENC BOLYGÓM A MARS II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.

Részletesebben

Szövegértés 4. osztály. A Plútó

Szövegértés 4. osztály. A Plútó OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

Irány az ûr! SZKA_210_17

Irány az ûr! SZKA_210_17 Irány az ûr! SZKA_210_17 TANULÓI IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM 205 KVÍZKÁRTYÁK 17/1A 1. Melyik bolygónak nincs légköre az alábbiak közül? A Jupiter C Vénusz B Merkur D Mars 2. Mennyi a CsE (csillagászati

Részletesebben

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013

Részletesebben

Élet a Marson? Hamarosan lesz!

Élet a Marson? Hamarosan lesz! PÁLYÁZAT Témakör: Expedíciók a Naprendszerben Élet a Marson? Hamarosan lesz! Készítette: Polák Péter 6b osztályos tanuló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Fényi Gyula Csillagvizsgáló Miskolc

Részletesebben

ismertető a Merkúr bolygóról

ismertető a Merkúr bolygóról ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.

Részletesebben

Az űrkutatás története

Az űrkutatás története Szókratész szavai Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra. Szókratész i.e. V. szd. Rakéta: a hasznos terhet a világűrbe juttató eszköz (rakétameghajtás)

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1. 2. feladat: havi benzinköltség mc01901 Gábor szeretné megbecsülni, hogy autójának mennyi a havi benzinköltsége. Gábor autóval jár dolgozni, és így átlagosan

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik

Részletesebben

Csillagászati megfigyelések

Csillagászati megfigyelések Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

A belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete

A belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete A belső bolygók A Mars Miért a Mars? A Mars meghódítása Célpont: a MARS Összeállította: Juhász Tibor - 2002, 2007 - Föld Vénusz Mars Merkúr Hold Külső bolygók: túl hidegek, túl nagyok, nincs szilárd kéreg

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

Űrtechnológia február 9. Mesterséges holdak és űrszondák / 2 Űrtechnológia A technológia a mérnöki tudomány eredményeire támaszkodó, azt megtest

Űrtechnológia február 9. Mesterséges holdak és űrszondák / 2 Űrtechnológia A technológia a mérnöki tudomány eredményeire támaszkodó, azt megtest Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoport Szabó József Mesterséges holdak, űrszondák, rakéták alapegységek, missziós célok (payloadok) Űrtechnológia Budapest, 2017. február 9. Űrtechnológia

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője:

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam. Az iskola Név:... Osztály: bélyegzője: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 8. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.

Részletesebben

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet

Részletesebben

Naprendszer mozgásai

Naprendszer mozgásai Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer

Részletesebben

38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók

38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók EMLÉKEZTETŐ A Naprendszer a Nap nevű csillag bolygórendszere, közel egy síkban keringő bolygókkal,

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

A Naprendszer kőzetbolygói

A Naprendszer kőzetbolygói A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését. CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik

Részletesebben

2013. márc. 20. a Naprendszerben.

2013. márc. 20. a Naprendszerben. 2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy

Részletesebben

Kozmikus környezetvédelem

Kozmikus környezetvédelem 1 Gesztesi Albert Kozmikus környezetvédelem A környezetvédelem kérdése a 20. században került előtérbe, amikor az ipar és az urbanizáció mértéke már meghaladt egy kritikus mértéket. - erőforrások, nyersanyagok

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

Űrkutatás és űrutazás a 20. században május 9. A csillagászat története 2.

Űrkutatás és űrutazás a 20. században május 9. A csillagászat története 2. Űrkutatás és űrutazás a 20. században 2017. május 9. A csillagászat története 2. Cél a világűr 1865, Jules Verne: Utazás a Holdba itt még ágyúval: nem túl praktikus ez ösztönzi a rakétatudomány 3 atyját:

Részletesebben

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők

Részletesebben

- Bérczi Szaniszló - Imrek Gyula 2009. 06. 25.

- Bérczi Szaniszló - Imrek Gyula 2009. 06. 25. Hegyi Sándor - Bérczi Szaniszló Csász szár-cs. Péter P - Imrek Gyula 2009. 06. 25. Az embert évezredek óta érdekli az őt körülvevő világ, az élettér, a lakóhely melyben él. Az érdeklődés kihat a Föld és

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

Az Univerzum szerkezete

Az Univerzum szerkezete Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv

Részletesebben

A megismételhetetlen űrutazás

A megismételhetetlen űrutazás A megismételhetetlen űrutazás 52 évvel ezelőtt, 1961 április 12-én a Bajkonurtól 300 km-re lévő Tyuratam kilövőbázisról rakéta emelkedett a magasba. Földkörüli pályára juttatta a Vosztok-1 űrhajót, fedélzetén

Részletesebben

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában

Részletesebben

FELHÍVÁS. Feltétlenül számítunk Rád! Itt a suliújság második száma! Reméljük sok érdekeset találsz benne, amit még nem tudtál. Jó olvasgatást!

FELHÍVÁS. Feltétlenül számítunk Rád! Itt a suliújság második száma! Reméljük sok érdekeset találsz benne, amit még nem tudtál. Jó olvasgatást! N Y Í R T E L E K I Á L T A L Á N O S I S K O L A I. évfolyam 2. szám s A tartalomból: Megalakultunk 1 10 egyszerű fejtörő 2 A fejtörő megoldása 3 Egy kis tudomány 4 Naprendszerünk 5 Érdekességek a naprendszerről

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

Feladatok 2014 Reguar Category / Junior High School Sputnik

Feladatok 2014 Reguar Category / Junior High School Sputnik Feladatok 2014 Reguar Category / Junior High School Sputnik World Robot Olympiad Magyarország regionális forduló Ez a dokumentum a World Robot Olympiad magyarországi regionális fordulóján érvényes. A Nemzetközi

Részletesebben

PLANETÁRIUM (7. szint, 703-as terem) A vetélkedő II. fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN

PLANETÁRIUM (7. szint, 703-as terem) A vetélkedő II. fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN PLANETÁRIUM (7. szint, 703-as terem) A vetélkedő II. fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN Bevezető: A planetárium működése: A planetárium név a planéta = bolygó

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Bolygórendszerek. Holl András

Bolygórendszerek. Holl András Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13.

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13. 2014. 07. 7. Hétfő Kísérletek héliummal, Időpont:, Hely: Bod László Művelődési Ház, (ea: Dr. Vida József, Zoller Gábor). Történelmi nap-és holdfogyatkozások, A diaképes előadás során, megismerkedhetünk

Részletesebben

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/)

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/) OTDK 2008 Az Univerzum születése Rédecsi Mónika [www.space-time.info] Orosháza Város Általános Iskolája Vörösmarty Mihály Tagintézmény 5900 Orosháza, Vörösmarty u.4. Tartalomjegyzék OTDK...1 2008...1 Az

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

ŰRKUTATÁS AZ INTERNETEN

ŰRKUTATÁS AZ INTERNETEN Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika Tanszék ŰRKUTATÁS AZ INTERNETEN szakdolgozat Készítette: Pribusz Katalin V. éves fizika szakos hallgató Témavezető: Dr. Szatmáry Károly tudományos főmunkatárs Szeged

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN 2012. JÚLIUS 02-08. 2012. 07. 02. Hétfő Előadó: Bölcskey Miklós, Vasné Tana Judit Földünk kísérője a Hold Vetítettképes csillagászati előadás.

Részletesebben

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Google Föld 5.0. Google Föld Óceán réteg 2009.04.29.

Google Föld 5.0. Google Föld Óceán réteg 2009.04.29. Google Föld 5.0 Készítette: Tratnyek Csilla Info Savaria 2009 Szombathely tcsilli86@gmail.com Google Föld 5.0 14 nyelvvel bővült (köztük magyarral) Óceán réteg merülj a víz alá! Történelmi képek megtekintése

Részletesebben

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek

Részletesebben

Fizika. ember a természetben műveltségterület. Tanulói munkafüzet. Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva

Fizika. ember a természetben műveltségterület. Tanulói munkafüzet. Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva B Tanulói munkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Brenyóné Malustyik Zsuzsa Jankay Éva Fizika ember a természetben műveltségterület 3 A csillagos ég feltáruló titkai csillagászattörténeti

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 Az első űrhajósok Jurij Gagarin Ember a világűrben Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Állatkísérletek 1942-1952 között USA: majmok 60 km magasságig Szovjetunió: kutyák 100 km-ig Az első élőlény a világűrben

Részletesebben

Jellemző adatai: Átmérője: 4878 km = 0,38 Föld-átmérő. Átlagsűrűsége: 5,44 g/cm 3. Tengelykörüli forgási ideje: 58,646 nap.

Jellemző adatai: Átmérője: 4878 km = 0,38 Föld-átmérő. Átlagsűrűsége: 5,44 g/cm 3. Tengelykörüli forgási ideje: 58,646 nap. A bolygók. Mindegyikükről külön könyvet lehetne írni. A most következő fejezetek a legfontosabb ismereteket tartalmazzák. Valamennyi égitestről beszédes képsorok találhatók a világhálón, és gyönyörű felvételek

Részletesebben

ŰRTAN ÉVKÖNYV az űrkorszak ötvenedik évében

ŰRTAN ÉVKÖNYV az űrkorszak ötvenedik évében ŰRTAN ÉVKÖNYV az űrkorszak ötvenedik évében Az Asztronautikai Tájékoztató 58. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság 2006. december 8-án a Jövő Házában ünnepi közgyűlésen köszöntöttük az első hazai

Részletesebben

REPÜLÉS A FÖLD HATÁSSZFÉRÁJÁBAN ŰRDINAMIKA SOROZAT 4. RÉSZ

REPÜLÉS A FÖLD HATÁSSZFÉRÁJÁBAN ŰRDINAMIKA SOROZAT 4. RÉSZ XI. Évfolyam 1. szám - 016. március SZABÓ József szabo.jozsef95@chello.hu REPÜLÉS A FÖLD HATÁSSZFÉRÁJÁBAN ŰRDINAMIKA SOROZAT 4. RÉSZ Absztrakt Cikksorozatunk 4. részében az olvasó találkozik a Föld körüli

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai Magyar Tudomány Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai 2006 8 909 Magyar Tudomány 2006/8 A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória

A 2010/2011. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 150 pont (+ az első fordulóban

Részletesebben

Milyen messze van a faltól a létra? Milyen messze támasztotta le a mester a létra alját a faltól?

Milyen messze van a faltól a létra? Milyen messze támasztotta le a mester a létra alját a faltól? A kerámia szigetelő a padlótól számítva négy méter magasan van. A kihúzott létra hossza öt méter. Milyen messze van a faltól a létra? Milyen messze támasztotta le a mester a létra alját a faltól? Bármely

Részletesebben

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév:. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév 1. Állapítsátok meg a képek alapján, hogy milyen mozgásokat végez a Föld, és ennek mi a következménye? B mozgás: következmény: 2.

Részletesebben

A "repülö háromszög" (TR-3B) december 04. szombat, 12:51

A repülö háromszög (TR-3B) december 04. szombat, 12:51 Hivatalosan nem létezik. Az Aurora nevezetü, legexotikusabb kémrepülök és egyéb repülö eszközök fejlesztésével foglalkozó "fekete projekt" a hivatalos közlések szerint a hidegháború után megszünt, az SR-71-es

Részletesebben

ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH

ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc) OM 037757 NÉV: VIII. Tollforgató 2016.0.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 3. : 06 29 / 19-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA HOLD- RALI Az agymanók bemutatják A VILÁGŰR LEGSZUPEREBB INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA Illusztrálta: Lisa Swerling és Ralph Lazar Írta: Carole Stott CÉL London, New York, Melbourne, Munich, and Delhi A Dorling

Részletesebben

Vár a világűr. Bacsárdi László. Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkár

Vár a világűr. Bacsárdi László. Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkár Vár a világűr Bacsárdi László Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkár 2011. január 19. - Informatika a Látássérültekért Alapítvány, IT Klub, Budapest Gondolatok az űrkorszakról Képtelenség a Holdra

Részletesebben

Észlelési ajánlat 2009 december havára

Észlelési ajánlat 2009 december havára Észlelési ajánlat 2009 december havára Bolygók Merkúr: A hónap első felében helyzetének köszönhetően észlelésre nem alkalmas. Dec. 18- án kerül legnagyobb keleti elongációjába azaz 20 fokra a Naptól. Ekkor

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Country Movers. Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz. 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet

Country Movers. Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz. 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet Country Movers Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz Mátyás Gede ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet 2016. 11. 25. Tartalom

Részletesebben

IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_17. A modul szerzôje: Bányai László

IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_17. A modul szerzôje: Bányai László P O L G Á R D E M O K R Á C I Á B N IRÁNY Z ÛR! modul szerzôje: Bányai László SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZK_210_17 TNÁRI IRÁNY Z ÛR! 10. ÉVFOLYM 207 MODULVÁZLT Tevékenységek

Részletesebben

Alapok GPS előzmnyei Navstar How the GPS locate the position Tények Q/A GPS. Varsányi Péter

Alapok GPS előzmnyei Navstar How the GPS locate the position Tények Q/A GPS. Varsányi Péter Alapok előzmnyei Navstar How the locate the position Tények Q/A Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ (AREK) Székesfehérvár 2011. december 8. Alapok előzmnyei Navstar How the locate the position Tények

Részletesebben

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G. A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",

Részletesebben