Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Kezdetének az első műhold, a Szputnyik-1 indítását tekintjük.
|
|
- Virág Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Űrtörténelem A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Kezdetének az első műhold, a Szputnyik-1 indítását tekintjük. A kezdetek [szerkesztés] A világűr kutatása a csillagászattal egyidős, az égitestek mozgását az ókori tudósok kezdték el tanulmányozni. A világűrbe jutás, mint önálló tudományág viszont csak a század fordulóján került megalapozásra. Ekkor Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós között több dolgozatában kidolgozta a rakéták működési elvét, megadta a folyékony hajtóanyagú rakéta elméleti leírását. Robert Goddard építette a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját Ciolkovszkij munkássága kizárólag elméleti síkon mozgott, ezzel szemben Robert Goddard amerikában gyakorlati kísérletekbe kezdett március 16-án sikerrel indította el a világ első folyékony hajtóanyagú rakétátját Nell-t. A világűr elérésében harmadikként Hermann Oberth alkotott maradandót, elméleti tudósként. Az 1922-ben írt Rakéta a világűrbe c. dolgozata, valamint a hét évvel későbbi Utak az űrhajózásban c. elméleti munkája a későbbi korszak rakétamérnökeinek szolgált alapműként, és sok űrműveletet kidolgozott, melyet ma a gyakorlatban végeznek. Az űrkorszak [szerkesztés] Németország a II. világháború során hatalmas eredményeket ért el a folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztésében ban egy V 2 rakéta elérte a Kármán Tódor által meghatározott 100 km-es magasságot, vagyis kijutott a világűrbe. A háborút követően a német rakétafejlesztő mérnökök egy csoportja Amerikába került, míg egy másik csoportot a Szovjetunió ejtett hadifogságba. E két helyen indult nagyméretű katonai rakétafejlesztési program. A katonai fejlesztések mellett a világűr elérését is célul tűzték ki, mintegy a hidegháború eszközeként. Ennek jegyében Dwight D. Eisenhower amerikai elnök jelentette be 1957-ben, hogy a Nemzetközi Geofizikai Év tudományos rendezvény- és kísérletsorozat keretében műholdat bocsátanak fel. A Szovjetunió eközben titokban folytatta a maga programját Szergej Koroljov vezetésével, a hadsereg égisze alatt.
2 1957. október 4-én egy továbbfejlesztett R 7 típusú interkontinentális ballisztikus rakétával a Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Szputnyik 1 műholdat, a világ első űreszközét november 4-én pedig egy sokkal nagyobb űrszondával Bajkonurból elindult a Szputnyik 2, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. Az USA ezt "hidegháborús hadüzenetnek" értékelte, és mindenáron válaszolni akart a kihívásra január 31-én - több kudarc után - ez sikerült az Explorer-1 felbocsátásával. Ezzel a világ belépett az "Űrkorszakba". Emberes űrrepülések [szerkesztés] A tanulás korszaka [szerkesztés] A kezdeti sikeres műholdindításokat követően mindkét nagyhatalom az ember űrbe juttatását tűzte ki célul. Amerikában ez nyílt folyamat volt (teljes sajtónyilvánosság előtt hivatalosan megalapították a NASA-t és bejelentették a Mercury-programot), a Szovjetunióban pedig titkos katonai program. A versengés végén április 12-én a Vosztok 1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin végrehajtotta az első űrrepülést. A 108 perces repülés alatt egyszer kerülte meg a Földet. Gagarin repülését újabb hidegháborús vereségként élték meg az USA-ban, ezért John F. Kennedy elnök meghirdette az Apollo-programot, nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót. A történelem az ezt követő űrrepüléseket - és a hozzájuk szervesen kapcsolódó ideológiai harcot - nevezi űrversenynek. A Mercury program és a Vosztok-program az űrbeli tapasztalatgyűjtést szolgálta. Ebben a szovjetek jutottak messzebbre. Mindjárt a második start alkalmával German Tyitov a Vosztok 2-vel egy teljes napot repült. A harmadik és negyedik startra egymást fedő időben került sor, azaz páros repülést mutatott be Adrian Nyikolajev és Pavel Popovics a Vosztok 3 és a Vosztok 4 fedélzetén június 16-án pedig a szintén kettős repülésen részt vevő űrhajó a Vosztok 6 vitte az űrbe a világ első űrhajósnőjét, Valentyina Tyereskovát. A Hold elérése bonyolult űrműveleteket és jobb űrhajókat kívánt, ezért a két nagyhatalom újabb űrprogramot indított. Amerikában elindult a Gemini-program, a Szovjetunióban pedig a Voszhod-program. A Voszhod-program hozott előbb látványos eredményeket október 12-én a Voszhod 1 lett az első, több embert szállító űrhajó Vlagyimir Komarovval, Borisz Jegorovval, Konsztantyin Feoktyisztovval a fedélzetén. A Voszhod 2-ről pedig Alekszej Leonov tette meg a világ első űrsétáját március 18-án.
3 A Gemini-programmal a világ első űrrandevúját (Gemini 6, Gemini 7 (1965. december 15.) és a világ első űrdokkolását (Gemini 8 (1966. március 16.) érték el az űrhajósok. Holdraszállások Ember a Holdon (Edwin Aldrin, Apollo 11, 1969) A Gemini-program egyben azt a célt is szolgálta, hogy a Hold elérésének merész módszerét, a LOR-t (LOR = "Hold körüli pályán végrehajtott randevú") kikísérletezze. Ennek sikere mellett a szükséges hardver kialakítása is az Apolloprogram első fáziának feladata volt. Először kifejlesztették a Saturn hordozórakéta családot Wernher von Braun vezetésével. A Saturn I, majd a továbbfejlesztéséből származó Saturn IB még csak egy űrhajókomponens pályára állítására volt elegendő, a harmadikként elkészült Saturn 5 azonban már a teljes holdűrhajó rendszert képes volt eljuttatni a Holdra. Az Apollo holdűrhajórendszer egy parancsnoki űrhajóból (CSM) és egy holdkompból állt. A Szovjetunió is kísérletezett a maga holdűrhajó/hordozórakéta rendszerének kialakításával. Ennek keretében kifejlesztették a Szojuz űrhajót, valamint az egyszemélyes LK-1 holdkompot és belekezdtek az N1 holdrakéta fejlesztésébe. Ez utóbbi több kudarc után sikertelenül végződött, így a szovjetek sosem jutottak el a Holdra. A NASA színeiben egy kísérleti repülést (Apollo-7) követően az Apollo-8-cal három űrhajós jutott el először a Hold közelébe, ott 10 keringést végeztek, valamint a holdfelszínen leszállóhelyet kerestek. Két további próbarepülést követően, július 20-án Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-program keretében leszállt a Holdra az Apollo 11 Sas nevű holdkompjával. Az első űrhajósok 2 óra 41 percet töltöttek el a holdfelszínen ig még hat űrhajó indult a Holdhoz, amelyből öt sikeresen le is szállt, így összesen 12 űrhajós járt a Holdon. Az utolsó három küldetésen holdjárót is vittek magukkal az űrhajósok, amely nagyobb távolság megtételét, így több geológiai képződmény megközelítését lehetővé tette. A program december 19-én, az Apollo-17 sikeres leszállásával ért véget. Űrállomások [szerkesztés] Az űrállomások létrehozásának gondolata még azelőttről származik, mielőtt a Szputnyik-1-el az emberiség elérte volna a világűrt. A legrészletesebb elképzelésnek Wernher von Braun és Willy Ley csillagász 1955-ös tanulmányát tekinthetjük, amelyben egy abroncs alakú, 100 fős űrállomást képzeltek el. Az
4 első, gyakorlatban is megvalósított űrállomás egy amerikai katonai program, a MOL (Manned Orbiting Laboratory) keretében jutott fel az űrbe 1966-ban. Az űrállomás programot nem is a NASA, hanem a Pentagon végezte, mivel űrből történő felderítésre szeretett volna fenn állomásoztatni egy állandó kétfős személyzetet. A MOL állomás startja rendben megtörtént, de később sosem használták emberes repülésre. A Szaljut-6 űrállomás két rákapcsolódó űrhajóval Az első, emberekkel is kipróbált űrállomás az április 19-én pályára állt szovjet Szaljut-1 volt. Ezzel kezdetét vette a Szaljut-program, amely Almaz néven szintén tartalmazott katonai alprogramot is. A Szaljut programban összesen 7 állomás repült, amelyek közös jellemzője volt, hogy egy nagyobb testből álltak, és előbb egy, majd két dokkolóegységgel rendelkeztek, amelyre a Szojuz űrhajók - illetve a belőlük kialakított Progresz teherűrhajók - csatlakozhattak. A Szaljut-6 űrállomás fogadta 1980-ban az egyetlen magyar űrhajóst, Farkas Bertalant. A Skylab űrállomás május 14-én indult az űrbe az Egyesült Államok Skylab űrállomása. A Skylab hatalmas volt a Szaljutokhoz képest. Összesen három űrhajón 9 űrhajós látogatta meg a program másfél éve alatt, számos orvosi, műszaki és napmegfigyelési kísérletet végezve. Ehhez a programhoz kötődik az egyik leglátványosabb űrbeli javítási művelet is, mivel az űrállomás sérülten állt pályára, és a használatba vétele csak a javítás elvégzése után volt lehetséges. Az űrállomásépítés a 80-as évek közepén új dimenzióba lépett ban kezdték el az első modulokból álló űrállomás, a Mir építését. Teljes kiépítésében 7 modulból épült fel az űrállomás, amely 15 évig működött, és nemzetközi programoknak is helyet adott március 22-án tervezett módon a Csendesóceán déli részén becsapódott a Mir űrállomás, miután finanszírozási problémák miatt lehetetlenné vált további bolygó körüli pályán való tartása. Építkezési munkálatok a Nemzetközi Űrállomáson őszén A Mir repülésével párhuzamosan vetődött fel egy nagyobb, nemzetközi kooperációban épített és üzemeltetett űrállomás gondolata a 80-as, 90-es évek fordulóján. Tizenhat nemzet összefogása nyomán indult el a Nemzetközi
5 Űrállomás, az ISS programja november 20-án az első modul felküldésével. A modulrendszerűen felépülő állomás teljes kiépítése nagyjából 2010-re várható. Ez lesz a valaha létrehozott legnagyobb ember építette űrobjektum november 2-án érkezett meg az űrállomásra az első állandó személyzet, és azóta is folyamatosan laknak a fedélzetén. Shuttle-korszak [szerkesztés] A kezdeti idők űrhajózását nagyban hátráltatta az akkori "egyszer használatos" technika és annak drágasága. Ezért az 1970-es években az USA-ban hozzáláttak az első újrafelhasználható űreszköz, a Space Shuttle, magyarul űrrepülőgép kifejlesztésének. A rendszer kulcsa egy többször felhasználható hőpajzs kifejlesztése volt, ami sikerrel is járt, a NASA feltalált egy különösen nagy hőtűrőképességű kerámiafajtát. A hivatalosan STS (Space Transportation System) nevű rendszer feladata többrétű. Egyrészt úgy civil, mint katonai programokra is igénybe veszik. A civil programok között szerepelnek a hagyományos (orvosi, műszaki) tudományos kísérletek, de a fő profil a Nemzetközi Űrállomás építése. A tervek között szerepelt műholdak pályára állítása és meghibásodott műholdak befogása, helyszíni javítása, vagy hazahozatala, de műhold visszahozására kereskedelmi igény híján eddig nem volt szükség. Amerikai űrrepülőgép indítása a Kennedy Űrközpontból Az első űrrepülőgép, a Columbia repülésére április 12-én került sor, John Young parancsnok és Robert Crippen másodpilóta részvételével. Szintén a Columbia vitte magával először a Spacelab kutatómodult, egy űrállomás funkciókat betöltő, de csak az űrsiklóval együtt üzemelni képes speciális kutatómodult május 4-én a Magellan Vénusz-szonda volt az első, amelyet űrrepülőgép fedélzetéről indítottak, majd 1989 októberében a Galileo indult az Atlantis segítségével. A leghíresebb űreszköz talán mégis a Discovery által pályára állított Hubble Űrtávcső. A Hubble volt egyébként az az űreszköz, amelyet az STS rendszer eredeti rendeltetésének megfelelően többször is szervizeltek, először az Endeavour legénysége 1993 decemberében. Az űrsiklók kereskedelmi hasznosítása elmaradt, ezért szinte kizárólag tudományos expedíciókra használták őket a 90-es évek második felétől. Ennek jegyében - és a politikai enyhülés hatására - közös orosz-amerikai programok kezdődtek, amelyen orosz űrhajósok először próbálhatták ki az űrrepülőgépet, majd
6 megegyezés született a Mir űrállomás közös használatáról a Shuttle-Mir program keretében. A Mir utáni időszakban a Space Shuttle-flotta legnagyobb feladata az 1998-ban elkezdődött űrállomás építés lett, amelyben a nemzetközi együttműködésben épülő Nemzetközi Űrállomás készül el, és a mai számítások és az STSrendszerre kimondott korlátozás miatt 2010-ig tart majd. Az űrrepülőgép azonban sajnos nem bizonyult sikeres konstrukciónak, drága üzemeltetése mellett két óriási katasztrófa árnyékolta be működését január 28-án a Challenger űrrepülőgép semmisült mega start utáni percekben, még a légköri emelkedés fázisában egy átégett tömítés miatt. A katasztrófában a legénység mind a 7 tagja életét vesztette. Tizenhét év múltán február 1-jén visszatérés közben lezuhant a Columbia űrrepülőgép Texas fölött, kioltva újabb hét űrhajós (köztük az első izraeli űrhajós, Ilan Ramon) életét a hővédő rendszer sérülése miatt. A Shuttle-korszak másik említésre méltó űrtörténelmi eszköze a Buran űrrepülőgép. A Szovjetunió szétesése előtt űrhatalmi pozícióinak bizonyítására az amerikaiakéhoz hasonló, többször felhasználható rendszer kialakítását tűzték ki célul, és megalkották a kívülről a Space Shuttle tökéletes másának tekinthető, ám néhány fontos elemében teljesen más Buran űrrepülőgépet. A rendszer azonban nem került felhasználásra, mert egyetlen november 15-i - sikeres repülés után törölték a programot és az űrhajó nem repült többé. Kína a világűrben [szerkesztés] A világ harmadik országa, amely önállóan, önerőből volt képes űrhajót és űrhajóst juttatni Föld körüli pályára, Kína lett október 15-én. E napon Jang Li-vej űrhajós a Sencsou-5 űrhajóval hajtott végre egy 21 órás repülést. A Sencsou űrhajó és hordozórakétája teljes egészében kínai fejlesztés, bár főleg a mára kissé elavult Szojuz űrhajón alapul. Két évvel később, október 12-én a Sencsou-6 űrhajóval kétfős legénység, Fej Csun-lung és Nie Haj-seng tett ötnapos utat az űrben. Magán űrhajózás [szerkesztés] Az űrrepülések kevesebb, mint öt évtizede alatt csak államok repültettek űrhajókat, űrhajósokat. Az 1990-es évek második felében az amerikai X-Prize alapítvány azt tűzte ki célul, hogy magánfejlesztésű űrhajók kifejlesztőit díjazza, és meghirdette az Ansari X-díjat. Ennek célkitűzése az volt, hogy magánerőből olyan eszközt építsenek, amely két hét alatt kétszer képes 100 kilométer
7 magasságba emelkedni, legalább három utassal (vagy annak megfelelő ballaszttal). A kaliforniai Scaled Composites cég, Burt Rutan vezetésével megtervezte és elkészítette a SpaceShipOne nevű magánűrhajót, amellyel június 21-én, Mike Melville pilótával teljesítette a 100 km magasság elérését, azaz egy űrugrást hajtott végre. Az X-díj elnyeréséhez szükséges kettős repülést pedig szeptember 29-én, valamint október 4-én hajtották végre. Burt Rutan és üzlettársai, Paul Allen és Ted Branson ezután űrturistákat feljuttató vállalkozás alapjait fektették le, és megkezdődött az üzleti célú űrhajó, a SpaceShipTwo kifejlesztése. Műholdak [szerkesztés] A Szputnyik-1 repülését követően szinte azonnal mindenféle űreszközt megpróbált feljuttatni a két űrhatalom. Így hamarosan ketté is vált az alkalmazási és a kutatási céllal felküldött műholdak, űrszondák indítása. Alkalmazási műhold-történelem [szerkesztés] Civil alkalmazások [szerkesztés] Már a legelső időkben nyilvánvalóvá vált, hogy a világűrbe juttatott eszközök révén mind a katonai, mind a civil életben új lehetőségek nyílnak meg. A meterológiai előrejelzés, a távközlés, a katonai felderítés, vagy polgári célú távérzékelés, a navigáció, mind-mind lehetőségeket nyújtottak. Szputnyik-1 A világ első műholdja egyben a világ első kommunikációs műholdja is volt, lévén a Szputnyik-1-nek rádióadója, amelyen jelképes, de jól vehető, 1 W-os teljesítményel csipogó ("bip-bip") jeleket sugárzott a rádióamatőrök számára. Az első, kifejezetten kommunikációs műhold az amerikai SCORE volt december 18-án, amely kísérletei során magnetofonra vette a felé sugárzott jeleket, majd visszajátszotta azokat. Ezt követte az ECHO-1, az első passzív kommunikációs műhold, május 13-án, amely nem volt más, mint egy alumíniummal bevont műanyag gömb, amely tükörként szolgált a rádióhullámok számára. Végül október 14-én állt pályára az első aktív kommunikációs űreszköz, a Courier 1B. Ez a szerkezet már üzenetek továbbítására is alkalmas volt, bit/sec sebességel. Napjainkban a kommunikációs műholdak a nemzetközi telefonbeszélgetések lebonyolítását, televízió és rádióadások, és az internet közvetítését végzik.
8 1960. április 1-jén startolt az első meteorológiai műhold, a TIROS-1. A napelemekkel működő kis műhold 78 napig figyelte kameráival az földfelszínt, és sugárzott adatokat a meteorológusok számára, köztük a világ első tévéfelvételét az űrből. A különböző országok különböző rendszereket alkalmaznak azóta. Európában elsősorban a Meteosat műholdsorozat példányai, Amerikában a GOES, Oroszországban a GOMS, Kínában a Fen-Yung holdak adatait használják. Ma már a GPS szó természetes, mindennapos használatú. A helymeghatározásra, illetve navigációra külön műholdak szakosodtak. Ezek katonai alkalmazásokként indultak, mára azonban széles körben elterjedt civil alkalmazásuk is. A világ első navigációs műholdja a Transit-1B volt, április 13-i startjával. A világ első teljes körű, az egész Földet lefedő helymeghatározó rendszere az amerikai GPS (Global Positioning System) volt, mellette létezik még a nagy lefedettségű, és hamarosan teljes rendszerré kiépülő orosz rendszer, a GLONASSZ, és hamarosan indul az európai fejlesztésű Galileo rendszer is, ez 2008-ban várható. A korábbi katonai alkalmazások, elsősorban a fotófelderítő rendszerek elavulásuk után még jó szolgálatot tesznek civil területeken. A katonai csúcstechnikát képviselő eszközöktől egy fejlődési fokkal gyengébb felbontású eszközökkel, földmegfigyelő műholdak szolgálnak Föld körüli pályán. Ezekkel térképezési, meteorológiai, vagy akár mezőgazdasági termésbecslési feladatokat látnak el. Ilyen például az IKONOS, Landsat, EROS műholdak. Katonai alkalmazások [szerkesztés] A kísérletek titkossága miatt ez kevésbé dokumentált, nehezebben historizálható terület, de az első katonai műhold még táján elindult. A Szovjetunióban a Kozmosz sorozat sok tagja volt katonai műhold, az USA-ban a "Corona" sorozat takart katonai célú eszközöket. Azóta a két nagyhatalom mellé felsorakozott Franciaország, Németország, Anglia, India, Izrael és Kína, mint a katonai műholdak üzemeltetői. A katonai űreszközök működési területei: fotófelderítés rádiólehallgatás rejtjelezett kommunikáció nukleáris robbantások figyelése rakétaindítások megfigyelése
9 A katonai műholdak speciális fajtája az ún. "gyilkos műhold", amelynek feladata más műholdak elpusztítása. Ezt a műveletet nukleáris robbantással (illetve annak másodlagos hatásával, az elektromágneses impulzussal), fizikai ütközéssel, lézerrel végezték volna el konfliktus esetén az erre alkalmas eszközök. Gyakorlatban való alkalmazásukról nincs adat. Űrszondák [szerkesztés] Három titkosított, sikertelen kísérletet követően január 2-án a szovjet Luna 1 űrszonda elsőként hagyta el a Föld vonzáskörét, és 6000 km-re megközelítve a Holdat, heliocentrikus pályára állt. A cél igazán a Holdba való becsapódás lett volna, ám ezt akkor még nem sikerült teljesíteni. Így is ez a szonda lett az első mesterséges bolygó. Néhány hónappal később a Luna 2 becsapódott a Hold felszínébe, a Luna 3 pedig lefényképezte a Hold túlsó oldalát. A Hold elérése után a következő cél a két szomszéd bolygó lett, a Vénusz és a Mars. Több sikertelen kísérlet - amelyek során a rádióösszeköttetés megszakadása után a szonda további sorsa ismeretlenné vált - után az amerikai Mariner-2 lett az első űrszonda, amely elrepült egy másik bolygó mellett december 14-én km-rel repült el a Vénusz mellett. Egy másik Mariner szonda, a Mariner-4 pedig november 28-án a Marsot érte el sikerrel és repült el mellette. Ezt követően az eladdig elért égitestek körüli pályára állás, valamint a leszállás lett a bolygókutatók célja. Először a Luna-9 szállt le a Holdra január 31-én és készített fényképeket a felszínen, majd március 31-én a Luna-10 lett a Hold első mesterséges holdja, miután sikerrel pályára állt körülötte. Ezután a vénuszi leszállás következett. Több szondát is elvesztettek a szovjetek, a váratlanul pokolinak bizonyuló körülmények miatt, mire december 17-én a Venyera-7 lett az első szonda, amely leszállt és rádióüzenetet küldött egy másik bolygó felszínéről. A hihetetlenül forró körülmények közepette az első vénuszszonda mindössze 23 percet bírt ki. A Marsra szintén szovjet szondának sikerült az első leszállás december 2- án a Marsz-3-nak sikerült leszállnia, igaz, a siker nem volt teljes, mivel a szonda mindössze 20 másodpercig küldött adatokat. A Mars kutatásában később az amerikaiak lettek sikeresebbek, a Viking szondák, majd a Mars Pathfinder és a Mars Exploration Rover ikrek, a Spirit és Opportunity legendássá váltak a felszíni kutatásaik révén, míg a Mars körüli pályára állt globális felderítők, Mars Odyssey, Mars Global Surveyor révén ma a legtöbbet talán e bolygószomszédunkról tudunk.
10 A Galileo űrszonda a Jupiter mellett A külső bolygók kutatásában sokkal kevesebb eszközt vetett be az emberiség, ám azok rendkívül sikeresek voltak. A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz megismerésére indult expedíciók egy 70-es évek eleji felismerést használtak ki: a külső bolygók olyan formációban voltak keringési pályájukon, hogy egyetlen űrszondával végig lehetett őket látogatni, így született meg a "Grand Tour" gondolata. A Grand Tour-t egy szondapárossal tervezték teljesíteni, amelyek egyrészt elrepülnek a gázbolygók mellett, másrészt kirepülnek a Naprendszerből. A bizonytalanságok miatt előörsként (a kisbolygóöv áthatolhatóságának viszgálatára) egy másik szondapárost, a Pioneer-10 és Pioneer-11 szondákat indították. Ezek sikeres repülését követően indultak el a Voyager 1 és 2 amerikai űrszondák, amelyek sikerrel teljesítették a kitűzött célt, végiglátogatva a gázbolygók sorát és több mint két évtizedes bolygóközi repülés után elhagyták a Naprendszert. Emellett az emberiség üzenetét is magukkal vitték egy-egy aranylemezen, a naprendszeren túl élő esetleges értelmes civilizációk számára. A nagybolygók vizsgálata és a naprendszer külsőbb vidékeinek felderítése nem ért véget a Voyagerekkel. A Galileo szonda 1995 decemberében a Jupiter, a Cassini pedig 2004 júliusában a Szaturnusz körül állt pályára, és végezte/végzi a bolygó és holdrendszere részletes felderítését.
Csillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenCsillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei
CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)
RészletesebbenA megismételhetetlen űrutazás
A megismételhetetlen űrutazás 52 évvel ezelőtt, 1961 április 12-én a Bajkonurtól 300 km-re lévő Tyuratam kilövőbázisról rakéta emelkedett a magasba. Földkörüli pályára juttatta a Vosztok-1 űrhajót, fedélzetén
RészletesebbenAz űrkutatás története
Szókratész szavai Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra. Szókratész i.e. V. szd. Rakéta: a hasznos terhet a világűrbe juttató eszköz (rakétameghajtás)
Részletesebben/(épek. föl'félleféijijl. tib g"k"ftlfií8. DR. KULlN GYORGY MOLNAR OTTO. Osszeállította: Szaktanácsadó: Szerkesztette: RUZICSKA JOZSEFNÉ
/(épek tib g"k"ftlfií8 föl'félleféijijl Diapozitivek: Ill. rész : 51-75 IV. rész: 76-100 Osszeállította: GAlAMBOS TIBOR Szaktanácsadó: DR. KULlN GYORGY Szerkesztette: RUZICSKA JOZSEFNÉ Grafika, montázs:
RészletesebbenŰrtechnológia február 9. Mesterséges holdak és űrszondák / 2 Űrtechnológia A technológia a mérnöki tudomány eredményeire támaszkodó, azt megtest
Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoport Szabó József Mesterséges holdak, űrszondák, rakéták alapegységek, missziós célok (payloadok) Űrtechnológia Budapest, 2017. február 9. Űrtechnológia
RészletesebbenIrány az ûr! SZKA_210_17
Irány az ûr! SZKA_210_17 TANULÓI IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM 205 KVÍZKÁRTYÁK 17/1A 1. Melyik bolygónak nincs légköre az alábbiak közül? A Jupiter C Vénusz B Merkur D Mars 2. Mennyi a CsE (csillagászati
RészletesebbenÖsszeállította: Juhász Tibor 1
Az első űrhajósok Jurij Gagarin Ember a világűrben Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Állatkísérletek 1942-1952 között USA: majmok 60 km magasságig Szovjetunió: kutyák 100 km-ig Az első élőlény a világűrben
RészletesebbenA Columbia. A legelső űrrepülőgép (az Enterprise-t csak teszt-célokra használták).
Az űrrepülőgép A Columbia A legelső űrrepülőgép (az Enterprise-t csak teszt-célokra használták). Az űrrepülőgép 2003. febr. 1-jén, egy közel 16 napos űrrepülés után a légkörbe való belépésnél 7 űrhajóssal
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
RészletesebbenŰRTAN ÉVKÖNYV az űrkorszak ötvenedik évében
ŰRTAN ÉVKÖNYV az űrkorszak ötvenedik évében Az Asztronautikai Tájékoztató 58. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság 2006. december 8-án a Jövő Házában ünnepi közgyűlésen köszöntöttük az első hazai
RészletesebbenÉlet a Marson? Hamarosan lesz!
PÁLYÁZAT Témakör: Expedíciók a Naprendszerben Élet a Marson? Hamarosan lesz! Készítette: Polák Péter 6b osztályos tanuló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Fényi Gyula Csillagvizsgáló Miskolc
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 150 pont (+ az első fordulóban
RészletesebbenA képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat:)!
Space Shuttle 40 Pont A Space Shuttle (magyarul űrsikló", hivatalos angol nevén: Space Transportation System, STS) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Feladatai
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
Részletesebben- Bérczi Szaniszló - Imrek Gyula 2009. 06. 25.
Hegyi Sándor - Bérczi Szaniszló Csász szár-cs. Péter P - Imrek Gyula 2009. 06. 25. Az embert évezredek óta érdekli az őt körülvevő világ, az élettér, a lakóhely melyben él. Az érdeklődés kihat a Föld és
Részletesebben/(épek. fö"fé"eféböl. ab ií"k"fafd$ GALAMBOS TIBOR. DR. KUlIN GVORGV RUZICSKA JÓZSEFNÉ MOLNÁR OTTÓ MAGYAR DIAFILMGYÁRTÓ VÁLLALAT.
/(épek ab ií"k"fafd$ fö"fé"eféböl Diapozitívek: 1. rész 1-25 II. rész 26-50 Osszeállította: GALAMBOS TIBOR Szaktanácsadó: DR. KUlIN GVORGV Szerkesztette: RUZICSKA JÓZSEFNÉ Grafika, montázs: MOLNÁR OTTÓ
RészletesebbenŰrkutatás, naprendszerünk Önképző kör A rakéták fejlődése
Űrkutatás, naprendszerünk Önképző kör 2004.03.21 A rakéták fejlődése A kínaiak isz. 1000 körül puskaporból tűzijáték petárdákat készítettek. A rakéta haditechnikai alkalmazása 1232-ben kezdődött, amikor
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenŰRKUTATÁS AZ INTERNETEN
Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika Tanszék ŰRKUTATÁS AZ INTERNETEN szakdolgozat Készítette: Pribusz Katalin V. éves fizika szakos hallgató Témavezető: Dr. Szatmáry Károly tudományos főmunkatárs Szeged
RészletesebbenKozmikus környezetvédelem
1 Gesztesi Albert Kozmikus környezetvédelem A környezetvédelem kérdése a 20. században került előtérbe, amikor az ipar és az urbanizáció mértéke már meghaladt egy kritikus mértéket. - erőforrások, nyersanyagok
RészletesebbenA holdraszállás története, ahogy egy gyerek látja
KUTATÓ GYEREKEK TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA 2018 A holdraszállás története, ahogy egy gyerek látja Készítette: Sipos Sztanyik Bulcsú Győző 3. a osztályos tanuló Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános
RészletesebbenVár a világűr. Bacsárdi László. Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkár
Vár a világűr Bacsárdi László Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkár 2011. január 19. - Informatika a Látássérültekért Alapítvány, IT Klub, Budapest Gondolatok az űrkorszakról Képtelenség a Holdra
RészletesebbenSzövegértés 4. osztály. A Plútó
OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenFizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LVII. évfolyam
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenŐrturizmus a XXI. században
A 140 éves Természet Világa születésnapi rendezvénye 140 év 140 gyertya Simonyi rádiókapcsolat Puskás Technikum Budapest, 2009. IV. 5. Őrturizmus a XXI. században zadban Dr. Both Elıd a MANT alelnöke a
RészletesebbenŰrszemét. Összeállította: Gruiz Katalin
Űrszemét Összeállította: Gruiz Katalin Űrszemétnek nevezik mindazokat a világűrben keringő, lebegő mesterséges eredetű tárgyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk. A Vikipédia definíciója szerint
RészletesebbenA Naprendszer meghódítása
A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus
RészletesebbenŰrkutatás és űrutazás a 20. században május 9. A csillagászat története 2.
Űrkutatás és űrutazás a 20. században 2017. május 9. A csillagászat története 2. Cél a világűr 1865, Jules Verne: Utazás a Holdba itt még ágyúval: nem túl praktikus ez ösztönzi a rakétatudomány 3 atyját:
RészletesebbenTÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK AZ ELSŐ LÉPÉSEK
NEGYVENKÉT ÉVE LÉPETT EMBER A MARSRA 2004. május Kilencen válnak ki az emberi nyájból, Ítélet és tanács osztja meg őket: Sorsuk különválik mihelyt elindulnak, Kappa, Théta, Lambda halott, kivetve és szétszóródva.
RészletesebbenFeladatok 2014 Reguar Category / Junior High School Sputnik
Feladatok 2014 Reguar Category / Junior High School Sputnik World Robot Olympiad Magyarország regionális forduló Ez a dokumentum a World Robot Olympiad magyarországi regionális fordulóján érvényes. A Nemzetközi
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenCharles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei Apáthy István, Pázmándi Tamás Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport
Részletesebben1. http://www.minap.hu/news.php?extend.65166.2 2. 3. Miskolci cég munkája az űrben
1. http://www.minap.hu/news.php?extend.65166.2 2. 3. Miskolci cég munkája az űrben 2013-03-05 21:20 Négy éves munka zárását ünnepelte az Admatis Kft. partnerei és a sajtó képviseletében. A miskolci cég
RészletesebbenA Kennedy űrközpont technikusai ellenőrzik a holdjárót
21309 Az Apollo-program 1961. május 25-én, John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke felkérte országát, hogy az évtized vége előtt embert juttasson a Holdra, és onnan biztonságban hozza is vissza. A
RészletesebbenKvantum kommunikáció használata az őrtávközlésben
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Híradástechnikai Tanszék Kvantum kommunikáció használata az őrtávközlésben Bacsárdi László bacsardi@hit.bme.hu 2009. április
RészletesebbenA belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete
A belső bolygók A Mars Miért a Mars? A Mars meghódítása Célpont: a MARS Összeállította: Juhász Tibor - 2002, 2007 - Föld Vénusz Mars Merkúr Hold Külső bolygók: túl hidegek, túl nagyok, nincs szilárd kéreg
RészletesebbenHETED7. Indul a színházi évad QUIMBY 25. Godot-ra várva. Örkény Kert FREE. Budaörsi Latinovits Színház. Budapest Park. Program a Madách téren
FREE HETED7 Erzsébetvárosi közéleti-kulturális és ifjúsági magazin Godot-ra várva Budaörsi Latinovits Színház >>>4. oldal QUIMBY 25 Budapest Park >>> 6. oldal FÓKUSZBAN 12. oldal 1 Örkény Kert Program
RészletesebbenHíradástechnika I. 5.ea
} Híradástechnika I. 5.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja
RészletesebbenA Nemzetközi Ûrállomás
BOTH ELÔD, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója both@hso.hu Kulcsszavak: emberes ûrrepülés, nemzetközi ûrprogramok, mikrogravitáció Az emberes ûrrepülések elsô évtizedében, a 60-as években az ûrhajók csak
RészletesebbenJÖVŐKÉP az ELKÖVETKEZENDŐ SZÁZADOKRA
JÖVŐKÉP az ELKÖVETKEZENDŐ SZÁZADOKRA A XXI. században a világbéke megvalósul, 300 évig fog tartani. A Földön hatalmas földrajzi változások mennek végbe, a tudományos fejlődés lesz a legszembetűnőbb. Majdnem
RészletesebbenTestLine - nummulites_gnss Minta feladatsor
1.* Egy műholdas helymeghatározás lehet egyszerre abszolút és kinematikus. 2.* műholdak pillanatnyi helyzetéből és a megmért távolságokból számítható a vevő pozíciója. 3.* 0:55 Nehéz kinai BEIDOU, az amerikai
RészletesebbenA FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
RészletesebbenA Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába
A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában
RészletesebbenREPÜLÉS A FÖLD HATÁSSZFÉRÁJÁBAN ŰRDINAMIKA SOROZAT 4. RÉSZ
XI. Évfolyam 1. szám - 016. március SZABÓ József szabo.jozsef95@chello.hu REPÜLÉS A FÖLD HATÁSSZFÉRÁJÁBAN ŰRDINAMIKA SOROZAT 4. RÉSZ Absztrakt Cikksorozatunk 4. részében az olvasó találkozik a Föld körüli
RészletesebbenVerseny a Holdért. Csaba Zoltán
Csaba Zoltán Verseny a Holdért z idei évben ismét az emberiség történetének egy nagyon fontos eseményére emlékezünk, mert bármennyire is hihetetlennek tűnik, de 2004. július 20-án lesz 35 éve annak, hogy
RészletesebbenA DINAMIKA FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE AZ ÓKORTÓL AZ ŰRREPÜLÉS ELMÉLETÉIG ŰRDINAMIKA SOROZAT I. RÉSZ
X. Évfolyam. szám - 015. június SZABÓ József szabo.jozsef95@chello.hu A DINAMIKA FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE AZ ÓKORTÓL AZ ŰRREPÜLÉS ELMÉLETÉIG ŰRDINAMIKA SOROZAT I. RÉSZ Absztrakt 1957. október 4-én megkezdődött
RészletesebbenA magyar űrtevékenység
A magyar űrtevékenység és az abban rejlő lehetőségek Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. május 22. Horvai Ferenc, NFM Magyar Űrkutatási Iroda Magyar űrkutatás 1992-ig 1946 Bay Zoltán holdradar-kísérlete
RészletesebbenŰreszköznevek helyesírási kérdéseiről
Kozma Judit 1 Űreszköznevek helyesírási kérdéseiről 1. Bevezetés. Az elmúlt években több előadásomban és tanulmányomban rámutattam arra, hogy szükség lenne csillagászati szaknyelvi helyesírási szabályozásra,
RészletesebbenZA5212. Flash Eurobarometer 272 (Space Activities of the European Union) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA5212 Flash Eurobarometer 272 (Space Activities of the European Union) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 272 SPACE SURVEY 2009 Q1. Mit gondol, fontos e az űr felderítése és más űrtevékenységek
RészletesebbenRádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek
Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek Adó Adó Vevő Jellemzően broadcast adás (széles földrajzi terület besugárzása, TV, Rádió műsor adás) Adó Vevő Vevő Adó Különböző kommunikációs formák. Kis- és nagykapacitású
RészletesebbenIRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_17. A modul szerzôje: Bányai László
P O L G Á R D E M O K R Á C I Á B N IRÁNY Z ÛR! modul szerzôje: Bányai László SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZK_210_17 TNÁRI IRÁNY Z ÛR! 10. ÉVFOLYM 207 MODULVÁZLT Tevékenységek
Részletesebbenkis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, , ) szabályozható hatóerejű bomba
atomakna táskabomba kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, 1958-1962-1978, 1981-1992) pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron
RészletesebbenMelyik földrészen található hazánk?
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola: Csapatnév: 1. Nevezzétek
RészletesebbenA nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel Magyar Örökség Díj Laudáció 2010. március 20.
A nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel Magyar Örökség Díj Laudáció 2010. március 20. A hazai űrtevékenység immár több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, és több száz mérnök, természettudós,
RészletesebbenJUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel
JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenGondolatok az űrkorszakról
Gondolatok az űrkorszakról Képtelenség a Holdra lőni, mert a leghevesebb robbanóanyag sem tud akkorát lőni, hogy eljusson a Holdra KVANTUMKOMMUNIKÁCIÓ AZ ŰRTÁVKÖZLÉSBEN Kvantum-informatika és kommunikáció
RészletesebbenAlmár Iván Csúcsforgalom a geostacionárius pályán 8. Bencze Pál Naptevékenység és a rádióhullámok terjedése 12
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület folyóirata Tartalom TÁVKÖZLÉS ÉS ÛRKUTATÁS (A VENDÉGSZERKESZTÔ BEVEZETÔJE) 1 ÛRÁLLOMÁSOK, MÛHOLDAK Both Elôd A Nemzetközi Ûrállomás 3 Almár Iván Csúcsforgalom
RészletesebbenA Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe
A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,
RészletesebbenA SZOVJET/OROSZ EMBER VEZETTE ŰRJÁRMŰVEK EJTŐERNYŐ-RENDSZEREINEK FEJLŐDÉSE BEVEZETÉS
Szaniszló Zsolt rep. százados A SZOVJET/OROSZ EMBER VEZETTE ŰRJÁRMŰVEK EJTŐERNYŐ-RENDSZEREINEK FEJLŐDÉSE BEVEZETÉS Az űrkorszak kezdetén sok űrprogram sikerének záloga a kozmoszba indított űreszközök egyes
RészletesebbenRepülőbalesetek a közelmúltban / Mi történt 2016 ban? Eger, október 19. dr. Becske Loránd.
Repülőbalesetek a közelmúltban / Mi történt 2016 ban? Eger, 2017. október 19. dr. Becske Loránd. 1 2 Bejelentések száma 3 A KBSZ hez 2016 ban 554 bejelentés érkezett, amelyből 490 el kell(ett) foglalkoznunk.
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenA Mars A vörös bolygó
A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes
RészletesebbenBluetooth és a GPS technológia bemutatása. Készítette: Szentesi Szabolcs Neptun kód: DUOQTK
Bluetooth és a GPS technológia bemutatása Készítette: Szentesi Szabolcs Neptun kód: DUOQTK Mi is valójában a Bluetooth? Történelmi áttekintés X. század : Dán Viking kékfog Harald király egyesítette Dániát
RészletesebbenRet. Major General József Szabó Ph.D. Doctor Of Hunagrian Academy of Science. Mankind and Cosmos. Space Dynamics
Dr. Szabó József nyá. vezérőrnagy az MTA doktora AZ EMBER ÉS A VILÁGŰR, ŰRDINAMIKA Az emberiség első óvatos lépései a világűrben a fejlődés szükségszerű lépései voltak, amelyek nélkül nehezebb lenne megoldani
RészletesebbenKVANTUMKOMMUNIKÁCIÓ AZ ŰRTÁVKÖZLÉSBEN
KVANTUMKOMMUNIKÁCIÓ AZ ŰRTÁVKÖZLÉSBEN Kvantum-informatika és kommunikáció 2011. április 1., Budapest Bacsárdi László doktorjelölt BME Híradástechnikai Tanszék bacsardi@hit.bme.hu Gondolatok az űrkorszakról
RészletesebbenAZ ŰRREPÜLÉS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ŰRDINAMIKA SOROZAT 6. RÉSZ
XI. Évfolyam 3. szám - 2016. szeptember Szabó József szabo.jozsef95@chello.hu AZ ŰRREPÜLÉS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ŰRDINAMIKA SOROZAT 6. RÉSZ Absztrakt Cikksorozatunk 6. részében az olvasó az űrrepülés biztonsági
RészletesebbenA rendszer legfontosabb jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:
GPS nyomkövető készülék, illetve navigációs rendszerek A GPS a Global Positioning System angol rövidítése és globális helymeghatározó rendszert jelent. Egy rendszer, amely 24 műholdból áll, melyet az USA
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2012/2013. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók A feladatlap 4 feladatból áll, melyeket tetszőleges
RészletesebbenAlapok GPS előzmnyei Navstar How the GPS locate the position Tények Q/A GPS. Varsányi Péter
Alapok előzmnyei Navstar How the locate the position Tények Q/A Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ (AREK) Székesfehérvár 2011. december 8. Alapok előzmnyei Navstar How the locate the position Tények
RészletesebbenKvantum Kommunikáció Használata az Űrtávközlésben
Kvantum Kommunikáció Használata az Űrtávközlésben Bacsárdi László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híradástechnikai Tanszék Gondolatok az űrkorszakról Képtelenség a Holdra lőni, mert a leghevesebb
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek
RészletesebbenHegyi Ádám István ELTE, április 25.
Hegyi Ádám István ELTE, 2012. április 25. GPS = Global Positioning System Department of Defense = Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 1973 DNSS = Defense Navigation Satellite System vagy Navstar-GPS
RészletesebbenBEFEKTETÉSI TÁJÉKOZTATÓ
BEFEKTETÉSI TÁJÉKOZTATÓ OUTER SHELL PROPULSION ANALYSIS Burkolati hajtóművek csoportosítása (Az alábbi saját fejlesztésű elméleti hajtómű ágazat) Burkolati hajtóműnek nevezzük azt a meghajtási rendszert,
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 1. Geodézia Fotogrammetria Mesterséges holdak GEOMETRIAI
RészletesebbenA KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A KATONAI LÉGIJÁRMŰ
Seres György A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A rendszerelmélet, mint új tudományos vizsgálati módszer, Angliában keletkezett, a második világháború idején, amikor a német légierő, a Luftwaffe támadásai
Részletesebben2007. július-augusztus XXI. évfolyam, 7-8. szám kézirat gyanánt
Ű R K A L E I D O S Z K Ó P 1027 Budapest, Fő utca 68. Postacím: 1371 Budapest, Pf. 433 Telefon/fax/üzenetrögzítő: (06-1) 201-84-43 www.mant.hu Számlaszám: 10300002-20617536-00003285 2007. július-augusztus
RészletesebbenHD ,06 M 5911 K
Bolygó Távolság(AU) Excentricitás Tömeg(Jup.) Tömeg(Nep.) Tömeg(Föld) Sugár(Jup.) Sugár(Nep.) Sugár(Föld) Inklináció( ) Merkúr 0,387 0,206 0,00017 0,0032 0,055 0,0341 0,099 0,382 3,38 Vénusz 0,723 0,007
RészletesebbenAz Asztronautikai Tájékoztató 62-63. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság
ŰRTAN ÉVKÖNYV 2010-2011 Az Asztronautikai Tájékoztató 62-63. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság Érdeklődők a MANT sátra előtt a budapesti Tudományok Hídja rendezvényen, a Lánchíd pesti hídfőjénél,
RészletesebbenA géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
RészletesebbenA nemzetközi és hazai ûrtevékenység fô területei
A nemzetközi és hazai ûrtevékenység fô területei BOTH ELÔD Magyar Ûrkutatási Iroda both@hso.hu Kulcsszavak: ûrkutatás, ûrtevékenység, Európai Ûrügynökség, mûholdak, Huble-ûrtávcsô Az ûrkutatás, vagy pontosabban
RészletesebbenAz Asztronautikai Tájékoztató 64. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság
ŰRTAN ÉVKÖNYV 2012 Az Asztronautikai Tájékoztató 64. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság A MANT és vele az űrtevékenység is bemutatkozott a 2012. szeptember 22-én tartott Jövő Hídja rendezvényen,
RészletesebbenBBS-INFO Kiadó, 2016.
BBS-INFO Kiadó, 2016. 2 Google Earth a gyakorlatban Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával történhet. A könyv nagyobb mennyiségben
RészletesebbenCIKKEK A CSILLAGÁSZAT TÉMAKÖRÉBŐL
CIKKEK A CSILLAGÁSZAT TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék A Naprendszer kijáratához ért a Voyager 1...3 Az Alienst nézték az űrhajósok az ISS-en...5 Régen voltunk a Holdon...5 Pálcikával kávét...6 Web nincs, email
RészletesebbenKülönleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)
Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második
Részletesebben21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános
2017. 07. 03. Hétfő 20.00-20.35 Kísérletek héliummal, Hogyan szól a mese, ha héliumot nyelünk a tüdőnkbe, vagy ha kézen állunk? Lufikat is fújunk, de mire jó még a hélium? 20.45-21.20 A művészi Világegyetem
RészletesebbenFÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ÉGBOLTON
TÁJÉKOZÓDÁS S A FÖLDÖN TÉRBEN ÉS ID BEN Készítette: Mucsi Zoltán FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ROZÁS S AZ ÉGBOLTON A NAP, A CSILLAGOK ÉS S A HOLD LÁTSZL TSZÓLAGOS MOZGÁSAI AZ ÓKOR ÓTA LÁTÓHATÁR(HORIZONT): AZ
RészletesebbenA VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG
Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben
RészletesebbenAz űrgeneráció nyomában Dr. Strádi Andrea MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoport MANT Űr(felső)oktatás Munkacsoport
Az űrgeneráció nyomában Dr. Strádi Andrea MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoport MANT Űr(felső)oktatás Munkacsoport Ariane 5 by Sylvain Sarrailh A második űrkorszak Napjainkban a fiatalabb generáció figyelme
RészletesebbenAZ APOLLO 1 ŰRHAJÓ TŰZESETE AZ ŰRVERSENY
Barna Péter, Nagy Rudolf AZ APOLLO 1 ŰRHAJÓ TŰZESETE Az 1960-as években az Amerikai Egyesült Államok hatalmas energiát és pénzt fektetett abba, hogy az űrversenyben utolérje és megelőzze a Szovjetuniót.
RészletesebbenTávérzékelés - műholdak
Távérzékelés - műholdak Dr. Berke József www.digkep.hu Kvark Bt., Keszthely Műholdak típusai 1. Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak. 2. Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú
RészletesebbenAz emberes űrprogramok jövője
Szegedi Tudományegyetem TTIK Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Az emberes űrprogramok jövője Készítette: Kiss Péter Fizika BSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Szatmáry Károly habil. egyetemi docens
Részletesebben1. Melyik bolygón van a Naprendszer legmagasabb vulkánja és legmélyebb krátere?
1 Nehézségi szint: KÖNNYŰ 1. Melyik olygón vn Nprenszer legmgs vulkánj és legmélye krátere? Mrs Merkúr Vénusz Jupiter 2. Ki vetette fel 1543-n, hogy Föl és töi olygó kering Np körül? Arisztotelész Glileo
RészletesebbenA KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM
A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy viszonylag nagyobb
RészletesebbenNos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.
BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár
RészletesebbenGPS szótár. A legfontosabb 25 kifejezés a GPS világából. Készítette: Gere Tamás A GPSArena.hu alapítója
A legfontosabb 25 kifejezés a GPS világából Készítette: Gere Tamás A GPSArena.hu alapítója 2D/3D vétel Megadja, hogy a GPS vétel síkbeli (2D) vagy térbeli (3D). Utóbbi esetben magassági adat is rendelkezésre
RészletesebbenCsillagászati megfigyelések
Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan
Részletesebben