Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Horányi Özséb TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Horányi Özséb TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS"

Átírás

1 1.a kommunikációelméleti iskolák rendszere Elméletek és modellek a kommunikációról Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Horányi Özséb

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a kommunikációelmélet főbb kutatási irányaival, iskoláival, a kommunikációelméleti iskolák rendszerével. A kommunikációelméleti iskolákat a tananyag első része ( lecke) két szempontból mutatja be részletesen. Egyrészt tárgyalja a kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgáló iskolákat (a kommunikáció tranzakciós és interakciós felfogása), és bemutatja a kommunikációt mint folyamatot vizsgáló iskolákat (a kultivációs, a participációs és a rituális iskola). Másrészt foglalkozik a kommunikációkutatás folyamat és szemiotikai irányzataival, tárgyalja többek között az interakciós szociolingvisztika, az etnometodológia, a konverzációelemzés és a diskurzuselemzés főbb jellemzőit. A tananyag második felében (5. és 6. lecke) a kommunikációs modellek rendszerének bemutatása következik, amelyben helyet kapnak az általános és személyközi kommunikációs modellek (pl. Shannon Weaver, Newcomb, Jakobson, Schramm és Osgood modellje, Dance spirálmodellje), és vázlatosan említésre kerülnek a főbb tömegkommunikációs modellek is (pl. Lasswel,l Schramm, Katz és Lazarsfeld, Westley és MacLean). Ezekről a modellekről a Tömegkommunikáció és médiaismeret c. tananyagban bővebben lesz majd szó.

3 Tartalom Első rész: A kommunikációelmélet főbb kutatási irányai, iskolái, a kommunikációelméleti iskolák rendszere Második rész: A kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgáló iskolák: a kommunikáció tranzakciós és interakciós felfogása Harmadik rész: A kommunikációt mint folyamatot vizsgáló iskolák: a kultivációs, a participációs és a rituális iskola Negyedik rész: A kommunikációkutatás folyamat és szemiotikai irányzatai: az interakciós szociolingvisztika, az etnometodológia, a beszélés néprajza, Dell Hymes SPEAKING modellje, diskurzuselemzés Ötödik rész: A kommunikációs modellek rendszere; az általános és személyközi kommunikációs modellek: Shannon Weaver, Newcomb, Jakobson, Schramm és Osgood modellje, Dance spirálmodellje Hatodik rész: A kommunikációs modellek rendszere; a tömegkommunikációs modellek: Lasswell transzmissziós modellje, a kapuőrvizsgálatok, Schramm tömegkommunikációs modellje, Katz és Lazarsfeld kétlépcsős modellje, Westley és MacLean modellje

4 Első rész A kommunikációelmélet főbb kutatási irányai, iskolái, modelljei, a kommunikációelméleti iskolák rendszere

5 A kommunikációs iskolák rendszere 1. A kommunikációt egyszeri vagy folyamatos aktusként felfogó csoportosítás 1.1. A kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgáló iskolák A tranzakciós kommunikációs modellek (Barnlund, Berne) Az interakciós modellek (szimbolikus interakcionizmus, beszédaktus-elmélet, relevancia-elmélet) A kommunikációt mint folyamatot vizsgáló iskolák A kommunikáció szocializáló szerepe, a kultivációs iskola (Gerbner) A kommunikáció mint problémamegoldás, Horányi Özséb participációs modellje A kommunikáció mint kultúrateremtés és fenntartás: James Carey rituális modellje, a transzmissziós és a rituális modell összevetése

6 A kommunikációs iskolák rendszere 2. A kommunikációkutatás folyamat és szemiotikai irányzatai 2.1. A folyamatiskola irányzatai, a szociológiai és szociálpszichológiai indíttatású iskolák Az interakciós szociolingvisztika Az etnometodológia 2.2. A szemiotikai iskola irányzatai, a nyelvészeti és esztétikai alapú iskolák A beszélés néprajza Dell Hymes SPEAKING modellje A társalgáselemzés/konverzációelemzés A diskurzuselemzés

7 A kommunikációs iskolák rendszere 3. A kommunikációs modellek csoportosítása 3.1. Az általános és személyközi kommunikációs modellek Shannon Weaver telekommunikációs modellje, információelméleti alapfogalmak Newcomb társadalmi kommunikációs modellje Jakobson kommunikációs modellje, a kommunikáció tényezői és funkciói Wilbur Schramm és Osgood modellje Dance spirálmodellje 3.2. A tömegkommunikációs modellek Lasswell transzmissziós modellje White kapuőr vizsgálatai Schramm tömegkommunikációs modellje Katz és Lazarsfeld kétlépcsős modellje Westley és MacLean tömegkommunikációs modellje A tömegkommunikáció koncentrikus kör modellje

8 A kommunikációt egyszeri vagy folyamatos aktusként felfogó elméletek általános jellemzői

9 A kommunikáció tranzakciós felfogása A kommunikációt szimpla üzenetátadásnak tartja adó és vevő között. Kulcsszava ezeknek az elméleteknek az átadás. A kommunikációt befolyásoló tényezőket csak részlegesen képesek beépíteni a modellbe. A tranzakciós megközelítés megfelelő pl. egy levélírás feladás elolvasás folyamatban, de nem vagy csak nehézkesen működik egy párbeszéd modellálásakor. Több modell is tartozik ehhez a megközelítéshez: Shannon-Weaver, Schramm, Jakobson, Barnlund és Berne neve is ide sorolható.

10 A kommunikáció interakciós felfogása Ezek a modellek úgy tekintenek a kommunikáció tartalmára, amelyet a kommunikációban résztvevő felek közösen hoztak létre, nincs aktív és passzív résztvevő, itt az aktivitás mindkét félre jellemző. Ehhez az irányzathoz szorosan kapcsolódik az a nyelvfilozófiai iskola, amely a késő Wittgensteinre építve kidolgozta a beszédaktus-elméletet (John Austin, John Searle, Paul Grice) Az elmélet azt a tételt dolgozza ki, miszerint a szavainkkal nem csupán megnevezni tudunk, hanem a szavakkal cselekedni is lehet. Ez esetben a megnevezés, a kimondás, létrehozás és cselekvés is egyben. Pl.: Egy hajó elnevezése: Ezt a hajót Queen Elisabethnek nevezem el. Ezen mondat kimondásával egyben végre is hajtottam az elnevezési aktust is.

11 A kommunikáció kultivációs és participációs felfogása Kultivációs felfogás: George Gerbner nevéhez fűződik az elmélet, Gerbner azt vizsgálja, hogy a szocializáció szerepét miként vette, veszi át a szülőktől, tanároktól a média, elsősorban a televízió. A kisgyerekek manapság már nem feltétlenül a szüleiktől tanulják meg a követendő viselkedésformákat, hanem a televíziós minták alapján. Gerbner vizsgálataiban arra törekszik, hogy megmutassa azokat a területeket, ahol a televízió különösen sokat torzít, s emellett erősen fellép a televíziót elárasztó erőszakkal szemben. Participációs felfogás: Horányi Özséb nevéhez köthető, aki úgy véli, hogy a kommunikációt az emberek arra használják, hogy felismerjék életükben a problémás helyzeteket, illetve közösen, segítséggel megoldják azokat.

12 A kommunikáció rituális felfogása A kommunikáció rituális elméletének megalkotója James W. Carey. Communication as Culture című könyvében alapvetően fenomenológiai megközelítésben tárgyalja a kommunikáció kérdéskörét. Úgy véli, hogy a valóságra nem mint valami eleve adottra kell tekintenünk, hanem éppen a kommunikáció által létrehozott társadalmi jelenségre. Ugyanakkor kiemeli, hogy nemcsak a valóság létrehozására, de annak folyamatos fenntartására is szolgál a kommunikáció.

13 A kommunikációkutatás folyamat és szemiotikai irányzatainak általános jellemzői

14 A folyamat iskola jellemzői A kommunikációt üzenetátadásnak tekinti (kódolás, dekódolás, csatornák, hatékonyság, pontosság, zavarok létrejöttének okai) Célja: a kommunikációs aktusok vizsgálata. A kommunikáció társadalmi interakció, amely során valaki kapcsolatot létesít valaki mással, közben befolyásolja a másik viselkedését, attitűdjét, érzelmi reakcióját. Az üzenet az, amit a kommunikációs folyamat továbbít, ebben nagy szerepe van az intenciónak (szándéknak). A kommunikáció üzenet átadás, a lényeg annak vizsgálata, hogy az üzenet küldője és befogadója hogyan kódol és dekódol, valamint hogy az átadók hogyan használják a csatornákat a hatékonyság és a pontosság szempontjából. A kommunikáció olyan folyamat,, amelynek során egy személy befolyásol egy másikat. Ha a hatás nem az elvártnak megfelelő, akkor kommunikációs zavarról beszél, vizsgálja a zavar okait. Főként a szociológiai és a pszichológiai alapú kutatások sorolhatók ide.

15 Szemiotikai iskola A kommunikációt a jelentések kialakulásaként és cseréjeként értelmezi. (szöveg kulturális szerepe, szemiotika =jeltudomány) Célja: a szöveg és kultúra kapcsolatának, a szöveg, az üzenet kulturális hatásának és szerepének a vizsgálata. A kommunikáció társadalmi interakció, az a globális folyamat, jelenség, amely során az egyén bizonyos kultúra, társadalom tagjává válik. Az üzenet egy jelképződmény, amely a befogadóval folytatott interakció során jelentést hoz létre. Az üzenet továbbítójának jelentősége háttérbe szorul, a hangsúly magán a szövegen és annak olvasatán van. A kommunikációt, mint a jelentések kialakulását és cseréjét értelmezi. Azt vizsgálja, hogy az üzenetek és a szövegek hogyan hatnak szemantikailag a befogadóra (milyen jelentésértelmezést váltanak ki a befogadóban). A vizsgálat eszközeit a szemantikából vesz. Főként művészeti, nyelvészeti indíttatású kommunikációs kutatásokat folytat.

16 1. Azonosságok a két iskola között: Azonosságok és különbségek A kommunikációt azonos módon értelmezik: üzeneteken át zajló társadalmi interakció 2. Különbözőségek: Az interakció meghatározásában: Folyamatiskola szerint a társadalmi interakció az a folyamat, amely során valaki kapcsolatot teremt valaki mással, azért, hogy befolyásolja ez utóbbi viselkedését, érzelmi reakcióját, attitűdjét. A szemiotika szerint az egyén a társadalmi interakció során válik egy bizonyos kultúra, a társadalom tagjává. Az üzenet meghatározásában: A folyamatiskola szerint a kommunikációs folyamat továbbítja az üzenetet és ebben nagy szerepe van a szándékosságnak. Az üzenet az, amit a kommunikátor beleért, vagy kifejez az adott jellel. A szemiotikánál az üzenet egy jelképződmény, amely a befogadóval folytatott interakció során jelentést hoz létre. A hangsúly az üzeneten és annak olvasatán van.

17 Hivatkozott források: Griffin, E Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat. Bp. Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció 1-2. General Press, Bp. Béres István - Horányi Özséb Elöljáróban. A különböző kommunikációs modellekről, elméletekről. In. Béres István.- Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest, Typotex. Róka Jolán Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Bp.

18 Második rész A kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgáló iskolák, a tranzakciós és az interakciós iskola

19 A kommunikáció posztulátumai Dean C. Barnlund alapján 1. a kommunikáció a jelentés evolúcióját írja le - a kommunikáció tranzakció, jelentések produkciója és tulajdonítása a kommunikátor céljainak megvalósítása érdekében 2. a kommunikáció dinamikus - nem dolog és statikus entitás -támpontok (privát és nyilvános) alapján történő absztrahálás 3. a kommunikáció folytonos 4. a kommunikáció körkörös 5. a kommunikáció megismételhetetlen 6. a kommunikáció irreverzibilis (megfordíthatatlan) 7. a kommunikáció összetett - szerkezetileg - dinamikájában - következményeiben

20 A kommunikáció a jelentés evolúcióját írja le. Ennek a posztulátumnak a kiindulópontja, hogy a világ, amelybe beleszülettünk, jelentés nélkül való, s az ember az, aki gyorsan megtölti jelentéssel és renddel a világot. Az érzékelésünk ugyanakkor szelektív, megtanuljuk, hogy mi a fontos a számunkra, mit kell észrevennünk a világból. A kommunikáció szó azokat az aktusokat jelöli, amelyek keretében kifejlődik az emberekben a jelentés. Ezért a kommunikáció se nem reakció, se nem interakció, hanem tranzakció, amelynek keretében az ember jelentéseket produkál és tulajdonít, céljai megvalósítása végett.

21 Dinamikus, folytonos, körkörös 2. A kommunikáció dinamikus. Nem valamiféle statikus entitás, statikus dolog, hanem az interpretálóban lejátszódó dinamikus folyamat. (Személyen belüliséget hangsúlyoz!) 3. A kommunikáció folytonos. Nem egy dolog, nem egy elhatárolható aktus, hanem egy olyan folyamat, amelynek nincs is kezdete meg vége, hanem szinte állandóan tart az emberi élet során, még az alvás ideje alatt is. 4. A kommunikáció körkörös. (Ezt például a Shannon-Weaver-féle egyirányú modellel lehet szembeállítani.)

22 Megismételhetetlen, irreverzibilis, összetett 5. A kommunikáció megismételhetetlen. Elképzelhetetlen hogy kétszer ugyanaz a közlemény kerüljön a rendszerbe, és az kétszer ugyanazt a hatást váltsa ki. A rendszert olyan szabályok irányítják, amelyek maguk is változásnak vannak alávetve. 6. A kommunikáció irreverzibilis. Ahogy az eseményeket, dolgokat nem lehet meg nem történtté tenni, úgy a kommunikációt sem lehet visszafelé gördíteni. 7. A kommunikáció összetett. A jelentés evolúciója a személyiségben magában is több szinten halad egyszerre.

23 Barnlund tranzakciós elmélete Dean C. Barnlund szerint a kommunikáció kifejezés azokat az aktusokat jelöli, amelyek keretében kifejlődik a jelentés az emberben akkor, amikor a neuromotoros válasz kialakul, illetve módosul. A kommunikáció szükségszerű, mely által az én igyekszik csökkenteni bizonytalanságát, hogy képes legyen hatékonyan cselekedni, védekezni, megerősödni. A kommunikáció, leírása szerint nem reakció valamire, sem nem interakció valamivel, hanem tranzakció, amely által az ember jelentéseket produkál és tulajdonít céljai megvalósítása érdekében. Kiegészítő anyag: A kommunikáció tranzakciós modellje

24 Az intraperszonális kommunikáció modellje

25 A modell értelmezése Egy (A) személy nevezzük (P 1 )-nek, aki a szituáció szerint egy klinika rendelőjében ülve, észlel bizonyos támpontokat. Az A mint kommunikációs rendszer dekódolja (D) ezeket, azaz jelentést tulajdonít nekik, oly módon, írja a szerző hogy a szenzoros különbségtételeket neuromuszkuláris komplexumokká alakítja. A nyilakban végződő vonalak azokat az ingereket jelzik, melyek (A) figyelmének a fókuszába kerültek. Barnlund az észlelésben három jelkomplexumot különít el, melyeknek (A) majd jelentést tulajdonít. 1. Nyilvános jelkomplexum (CPU) nevezhetnénk őket ingereknek jellemzője, hogy beletartozik (A) észlelési mezejébe, s már az elemzett eset előtt létrejött. Ezeknek két típusát különbözteti meg: természetes támpontok: melyeket a fizikai világ szolgáltatja, pl.: hőmérséklet a mesterséges támpontok: ahogy az ember módosította a környezetét, pl.: légkondicionálás Azaz mindaz ide tartozik, amit (A) lát, érzékel, ha körbenéz a váróteremben.

26 A modell értelmezése 2. Privát jelkomplexum (CPR) nem mindenki számára hozzáférhetők, pl.: fejhallgatóból szóló zene. (A) esetében ez lehet egy hirtelen a mellkasába nyilalló fájdalom, végül is minden belső érzet. 3. Viselkedési támpontok (C BEHNV ): Ezek nonverbálisak és verbálisak is lehetnek. Az alany (A) generáljaőket, és azőellenőrzése alatt állnak. Pl.: meglátja magát a tükörben, s ezután helyet változtat. Vagyis (A)-nak mindenféle tudatos, verbális vagy nem verbális aktusa ide tartozik. A folyamattal kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az egyének mindig azok felé a támpontok felé törekednek, amelyeknek pozitív értékeket tulajdoníthatnak, amelyek megerősítik saját korábbi támpontjaikat és értelmezéseiket. Ugyanakkor távol tartják magukat azoktól, melyek ellentmondanak kialakult véleményeiknek vagy viselkedési sémáiknak, vagyis egyfajta egyensúlyi állapot fenntartására törekszenek.

27 Az interperszonális kommunikáció modellje

28 A modell értelmezése Az előzőnél bonyolultabb a leírás, ha két személy interakcióba lép. Jelen esetben, ha megjelenik dr. B személy (P 2 ), az orvos, akkor azőérzékelési mezőjébe is beletartoznak nyilvános támpontok, csakúgy mint (A)-éba, de ezek a támpontok nem egyeznek meg a két személy esetében, és nem is ugyanazt jelentik számukra, mert a két személynek mások az értékeik, szemléletük, a hátterük és a céljaik. dr. (B) pl. észreveheti, hogy mennyit mutat a falióra, hogy (A)-n kívül nincs más beteg a váróteremben. dr. (B)-nek is lesznek privát támpontjai, melyeket csak maga ismer és érzékel, pl. mennyire fáradt már, mert 9 órája fogadja a betegeket. Viselkedési támpontjai (C BEHNV ) azok, amelyek a saját mozdulatait kísérik. Mielőtt egyetlen szót is váltanának, bizonyos változás következik be a két fél kommunikációs orientációjában. Mert a másik jelenlétében mindketten öntudatosabbá válnak, s jobban figyelnek saját aktusaikra valamint a nem verbális támpontokra is. Szorosabban és gondosabban ellenőrzik saját akcióikat. Az ábrán megjelenik a közlemény jele (M), valamint a verbális viselkedés jele (C BEHN ).

29 Eric Berne ( ) Életrajz

30 Az elmélet alapja biológiai oldalról, hogy az ember érzelmekre és ingerekre vágyik, s ha nem kapja meg, akkor annak akár szervi (betegség) következményei is lehetnek. Az inger- és élményéhség mellett fontos az elismerés utáni vágy és harmadikként a struktúraéhség. Emiatt alakulnak ki szervezett rendszerek. A játszmák elméletét illetően pedig összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy akármilyen legyen is a társas érintkezés, biológiailag mindenképpen előnyösebb mintha nincs érintkezés. A társas érintkezésből származó előnyök a testi és a lelki egyensúly körül forognak. S a következő tényezőkre vonatkoznak: 1. Feszültségcsökkentés 2. Ártalmas helyzetek elkerülése 3. A simogatás megszerzése Eric Berne: Emberi játszmák 4. A fennálló egyensúly fenntartása

31 Strukturális elemzés Az emberek időről időre figyelemre méltó módon változtatnak viselkedésükön: magatartásukon, nézőpontjukon, hangjukon, szókincsükön. Ezek a változások, változtatások vezettek el az én-állapotok fogalmához. Az én-állapotok esetében érzések rendszerét megfelelő magatartásminták együttese kíséri. Három én-állapotot különböztetnek meg. Szülői én-állapot: szüleink magatartásmintáját követjük, ahogy gyermekeinkkel viselkedünk. Bizonyos válaszokat automatikussá tesz, s ezzel időt takarítunk meg: azért csináljuk így, mert így szokás. A szülői énállapotot feloszthatjuk egy apai és egy anyai részre. Felnőtt én-állapot: ez autonóm, a valóság tárgyilagos értékelésére irányul. Szabályozza ugyanakkor a szülő és a gyermek tevékenységét, esetenként közvetít közöttük. Gyermeki én-állapot: archaikus maradványokra épülő, korai gyermekkorban rögzült minta. Három összetevőre osztható: természetes gyermeki, alkalmazkodó gyermeki és lázadó gyermeki.

32 A tranzakcionális analízis három én-állapota SZ F GY

33 Tranzakcionális analízis A társas érintkezés egységét tranzakciónak nevezzük. Ez egy tranzakciós ingerből és egy tranzakciós válaszból áll. Az egyszerű tranzakciós elemzés annak a megállapításával foglalkozik, hogy milyen én-állapotok mozgósították a tranzakciós ingert és milyenek váltották ki a tranzakciós választ. 1. Egyszerű, kiegészítő jellegű tranzakciók 2. Egyszerű, keresztezett tranzakciók 3. Rejtett, szöget bezáró tranzakció 4. Duplafenekű, rejtett tranzakció

34 Játszmák Berne így ír a Játszmákról könyvében: A Játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad. Köznapibb nyelven: csapdákat állító, vagy trükkös lépések sorozata. Lényegét tekintve a Játszma kezdeményezője győzelemre törekszik. S ezért minden játszma becstelen. A Játszmázást tulajdonképpen három alaphelyzetből végezhetjük: az áldozat, a megmentő, és a végrehajtó szerepből. A Játszma során a szerepek változhatnak. A játszmát Berne megkülönbözteti a művelettől egy szemléletes példával. Amikor valaki bátorításért fordul a másikhoz, s azt megkapja, akkor az egy művelet. Ha valaki bátorításért fordul a másikhoz, s miután megkapta, a másik ellen fordítja, az játszma. Kiegészítő anyag: Emberi játszmák

35 Játszmák menete A kezdeményező valamilyen csalit dob ki a másik elé, akit áldozatul kiszemelt Az áldozat bekapja a csalit ennek megfelelően reagál. A kezdeményező szorít még egyet a helyzeten valahogy. Zavar áll be egy pillanatra csupán. Mindkét játékos megfizeti a játszma árát. A játszmák sémája Horog: a játszmára való felhívást képviselő tranzakcionális inger. Gyenge pont: a tranzakcionális válasz, amelyben a partner elfogadja a játszmára való felhívást. Átkapcsolás: a játszmának az a pontja ahol a játékos a nyereség érdekében szerepet vált. Szembesülés: a partner által közvetlenül az átkapcsolás után megtapasztalt pillanatnyi zavar. Kiegyenlítés: a játszma résztvevői összegyűjtik a különféle sztrókokat a kiértékeléshez.

36 A játszmák osztályozása Vannak kétszemélyes (Ha te nem lennél ), háromszemélyes (Verekedjetek meg értem ), ötszemélyes (Alkoholista) játszmák. Vannak klinikaiak: hisztérikus, paranoid (Miért mindig velem ), depresszív (Már megint beleestem ) Életjátszmák: Adós, Alkoholista, Most rajtacsíptelek, te gazember Házassági játszmák: Sarokba szorítás, Bíróság, Frigid nő, Alvilági játszmák: Rabló-pandúr, Húzzuk be a csőbe Kiegészítő anyag: Játszmaelemzések

37 Az alkoholista életjátszma Öt szereplős: Alkoholista, Üldöző (általában ellenkező nemű, házastárs), Megmentő (orvos), Balek (akitől dugiban pénzt lehet szerezni, alkoholista anyja), Agitátor (barát: gyere igyál meg velem egy ) Két kedvelt időtöltés: Martini (mennyit ittak, milyen keverésben), Másnap reggel (macskajajj, katzenjammer). Tranzakciós szándék: az Alkoholista olyan helyzetet teremt, hogy a Gyermeket szigorúan megdorgálhatja nem csak a benne élő Szülő, de a környezetéből bárki más is. Hasonló játszma: kábítószer élvezőé. Csapda: Ha nem lépnek ki a játszmából,hanem pusztán szerepet cserélnek. Pl. Névtelen Alkoholisták példája: egy esetben üldözővé váltak, majd amikor már nem akadt a csoportban üldözendő, akkor újra elkezdtek inni, csakhogy folytatni lehessen a játszmát.

38 George Herbert Mead és Herbert Blumer ( ) ( ) Életrajz Életrajz

39 A szimbolikus interakcionizmus jellemzői A pszichikum, az én és a társadalom c. mű (1973, Mead nyomán a tanítványai adták ki). Az a szociológiai irányzat, amely az emberek közötti kapcsolatok, interakciók kutatását helyezi középpontba, ezek megfigyelésén keresztül kívánja megismerni a társadalmat. Az ún. makroszociológiai (társadalmi szerkezet, osztályok, rétegek, az intézmények változása) helyett a mikroszociológiai jelenségekre, a mindennapi életre, az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítja a figyelmét. Ezért ebben az irányzatban a szociálpszichológiai szemlélet a domináns, módszerei között pedig a survey-módszernél sokkal lényegesebb szerepe van a megfigyeléseknek, különösen a részt vevő megfigyelésnek.

40 A szimbolikus interakcionizmus jellemzői Az egész irányzat általában nagy figyelmet fordít a deviáns viselkedés vizsgálatára. Az irányzat képviselői hangsúlyozták, hogy a deviáns viselkedés nem egyszerűen valamilyen viselkedés következménye, hanem a deviáns minősítés az interakcióknak, a társadalom többi tagjának reagálása útján kerül valamely magatartásra vagy személyre. Kiegészítő anyag: Szimbolikus interakcionizmus

41 Mead és Blumer nézetei Alapegység az egyén. A nyelv és a szimbólumok jelentősége. Az elme a tapasztalat értelmezésének, reflektálásának és megítélésének folyamata. Viselkedésünket az irányítja, hogy más emberek és tárgyak milyen szimbolikus jelentéssel bírnak számunkra A jelentések nyitottak, változhatnak, alakulhatnak az emberi társas interakció konkrét szituációiban. Három alapelv: jelentés, nyelv, gondolat ennek alapján következtetések a személyiség kialakulásáról és a közösségbe történő szocializálásáról.

42 Jelentés nyelv gondolkodás Előfeltevés: az ember úgy viszonyul a környezetéhez (másokhoz és a tárgyakhoz), ahogyan arról gondolkodik. Ha az emberek egy helyzetet valóságosnak tekintenek, annak valóságos következményei is lesznek. A jelentésalkotás közösségi feladat. A jelentés az emberek közötti társadalmi interakcióból ered. A jelentés a nyelv használata során alakul ki innen származik a szimbolikus interakcionizmus elnevezés. Az interakcionisták szerint csak akkor tudunk valamit, ha meg tudjuk nevezni. A gondolkodás: belső párbeszéd Mead: villámgyors elmélkedés (minding) Különleges képességünk: képesek vagyunk átvenni mások szerepét Mead szerint a gondolkodás: másokkal gondolatban folytatott beszélgetés.

43 A szimbolikus interakcionizmus egyéb képviselői Cooley A tükörkép én (looking glass self): megpróbáljuk elképzelni, hogy milyen benyomást keltünk másokban tetteinkkel, milyen ítéletet alkotnak mások ezekről a cselekedeteinkről, s amikor ezeket a másoktól jövő reakciókat érzékeljük, azok érzelmeket váltanak ki belőlünk. Önmagunkról való képalkotás: mások szerepébe belehelyezkedve, kívülről nézzük magunkat, ahogy mások látnak (tehát nem önmegfigyeléssel). E folyamat révén alakul ki társas énünk. Az énkép alakítása állandó folyamat, amelyben az én és az engem fogalmai kombinálódnak. Általános tükörkép (generalized other): valamennyi tükrözött én összekapcsolása szinonimája az engem -nek.

44 John Austin ( ) Életrajz

45 A beszédaktus-elmélet A beszélést régóta cselekvésként értelmezte a nyelvtudomány, de Austin elmélete előtt soha nem határozták meg, hogy mi minden tartozik bele a beszédtevékenységek körébe. Olyan összefüggéseket kínált, ami alapján a kommunikációs tevékenység, mint cselekvés is kutathatóvá vált. Abból indult ki, hogy miként kezelhetők egy, a logikához csak részben hasonló modellben éppen azok a mondatok, amelyeket a logika kizár vizsgálatai köréből, vagy értelmetlennek minősít, mert nem rendelhető hozzájuk igazságérték. Az elmélet forrásvidéke a filozófiában van, melynek képviselői Gottlob Frege, Russel, Whitehead. Ezen iskola szerint a filozófia feladata a tudomány nyelvének elemzése, a nyelv logikai szerkezetének feltárása. Miként tud a tudomány a nyelv segítségével beszélni a valóságról? Russel nézete szerint a nyelvet atomi kijelentések alkotják. Egy kijelentés igazsága pedig tapasztalati ellenőrzésének módjában van.

46 A beszédaktus-elmélet Austin kidolgozta a beszédaktus-elméletet, melyben szakít az akkor divatos ábrázoló funkció primátusával, és kidolgoz egy új, cselekvésközpontú modellt. Két csoportra osztotta a megnyilatkozásokat: 1. Konstatívumok: ezekkel csak megállapítunk, leírunk valamit. S ezekhez a mondatokhoz lehet igazságértéket rendelni. Pl.: Esik az eső. Sötét van. Éva épp most lép ki a kapun. 2. Performatívok: a mondáson kívül ezekkel a megnyilatkozásokkal cselekszünk is egyben. A mondat kimondása maga a csinálás, egy cselekvés elvégzése. Ezekhez a mondatokhoz nem rendelhetünk igazságértéket, ezeknek sikerességi vagy szerencsefeltételeik vannak. Vagyis ahhoz, hogy sikerültek legyenek, szükség van bizonyos körülmények teljesülésére. Pl.: Fogadok egy húszasba, hogy holnap esni fog. Ígérem, hogy még ma áthozom a könyvet. Részvétem!

47 Mi kell ahhoz, hogy a beszédaktus szerencsésen működjék? Léteznie kell egy hagyományosan elfogadott, konvencionális hatású eljárásnak, melynek során bizonyos személyeknek adott körülmények között meghatározott szavakat kell kimondaniuk. Az adott esetben az érintett személyeknek és körülményeknek meg kell felelniük az adott helyzetekben megkívánt eljárás kívánalmainak. Ezt az eljárást minden résztvevőnek helyesen és. maradéktalanul végre kell hajtania. Amennyiben, amint az gyakran előfordul, az eljárást végrehajtó személyeknek bizonyos gondolatokat vagy érzéseket tulajdonítanak vagy a résztvevőktől meghatározott magatartást várnak cl, akkor az eljárás szereplőinek és felhasználóinak valóban gondolniuk illetve érezniük kell az említett gondolatokat és érzéseket és a megfelelő magatartásra is hajlandóságot kell mutatniuk, továbbá később ténylegesen így kell viselkedniük.

48 Austin az elméletében megkülönböztette az explicit és az implicit beszédaktusokat. Explicit egy beszédaktus akkor, ha van benne performatív ige: pl. Utasítalak, hogy menj el. Implicit, ha nincs benne performatív ige: pl. Menj el! De hangsúlyozza, hogy ezek a mondatok is explicitté tehetők, ha beletesszük a performatív igét. A beszéd aktusokra bontása A beszélés során, Austin szerint 3 aktust végzünk, ezek a következőek: 1. Lokúciós aktus: egy bizonyos mondat kiejtése egy bizonyos értelemmel és referenciával. a) Fonetikus aktus: hangok kiejtése, esetleg lehetnek zajok, zörejek. b) Fatikus aktus: olyan hangsorkiejtése, mely egy meghatározott grammatikához tartozik. c) Rétikus aktus: a fenti szavak határozott értelemmel és referenciával telítődnek. 2. Illokúciós aktus: valamire használjuk a lokúciós aktust: Pl. kérdés feltevése, kérdés megválaszolása, ítélet kihirdetése, szándék bejelentése. 3. Perlokúciós aktus: A hallgatóra gyakorolt hatás. Vagyis a lokúciós és az illokúciós aktussal elérünk valamit a hallgatóban.

49 A beszédaktusok felosztása 1. Ítélkezők: ez egy tipikus bírói aktus. Pl.: ítélet, döntéshozás, becslés, felmérés. 2. Végrehajtók: hatalom, jogkör gyakorlása során elhangzó mondatok. Pl.: kinevez, elvet, elrendel, koboz, kiközösít, stb. 3. Elkötelezők: A beszélő egy bizonyos cselekvés mellett elkötelezi magát. Pl.: ígér, elvállal, javasol, megfogad, stb. 4. Viselkedők: Az emberi viselkedésre reagálunk velük. Pl.: bocsánatkérés, gratulálás, ajánlás, stb. 5. Bemutatók: ezekkel álláspontot fejtünk ki. Pl.: állít tagad, kijelent, informál, említ, megjegyez, megmond, kérdez, stb.

50 John R. Searle (1932- ) Életrajz

51 Az elmélet továbbfejlesztője: John Searle Ő is három aktusra bontja a beszélést, csak ezt másként teszi mint Austin. Searle három aktusa a következő: 1. Megnyilatkozás aktus 2. Propozíciós aktus: a propozíció kifejezése, predikáció és referálás. 3. Illokúciós aktus: maga a végrehajtott tett, parancs, stb. Ez a felosztás lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük az ugyanahhoz a propozícióhoz tartozó illokúciós aktusokat. Pl.: János elmegy. János menj el! Szeretném, ha János elmenne! Elképzelhetők olyan esetek is, hogy van megnyilatkozás, van illokúciós érték, de nincs propozíció: pl. Szia! Indulatszavak, káromkodások.

52 Az illokúciós aktusoknak három fontos jellemzőjük van: 1. Mindig konkrét kontextusban vannak. 2. Meghatározott feltételek mellett, 3. A beszélő meghatározott szándékával valósulnak meg. Az illokúciós aktust két részre lehet bontani, a mondatokban van propozíciós tartalom és illokúciós erő. Pl.: Megígérem (illokúciós erő), hogy eljövök (propozíciós tartalom). Ez itt egy explicit példa, mert benne van a performatív ige, a megígérem. De előfordulnak implicitek is, ahol csak a kontextusból derül ki a mondat illokúciós ereje.

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának

Részletesebben

Kommunikációelmélet. III. előadás. A tranzakciós és az interakciós elmélet. A tranzakciós és interakciós elmélet

Kommunikációelmélet. III. előadás. A tranzakciós és az interakciós elmélet. A tranzakciós és interakciós elmélet Kommunikációelmélet III. előadás A tranzakciós és az interakciós elmélet A tranzakciós és interakciós elmélet a kommunikációt mint egyszeri aktust vizsgálják (egy üzenetközlést, egy párbeszédet stb.) 1

Részletesebben

3.1. Irányultság szerint... 21 3.2. A partnerek térbeli és időbeli helyzete szerinti...22 3.3. A résztvevők száma szerint... 22

3.1. Irányultság szerint... 21 3.2. A partnerek térbeli és időbeli helyzete szerinti...22 3.3. A résztvevők száma szerint... 22 T a r t a l o m je g y z é k OLDALSZÁM E lő sz ó... 11 I. A kom m unikáció m eghatározása, fogalm a, a la p té te le i. Nyelvi kom petencia - kom m unikációs k o m p eten cia... 13 1. Tanítási c é l...13

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

A pedagógiai kommunikáció értelmezései

A pedagógiai kommunikáció értelmezései A pedagógiai kommunikáció értelmezései SZŐKE-MILINTE Enikő Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Tanárképző Intézet, Piliscsaba szoke-milinte.eniko@btk.ppke.hu A hazai pedagógiai szakirodalom a pedagógiai kommunikációt,

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA Babeş Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus vincze.orsolya@polito.ubbcluj.ro BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Bevezetés a kommunikációelméletbe

Bevezetés a kommunikációelméletbe Bevezetés a kommunikációelméletbe Takács Judit 2015-16. őszi félév Fogadó óra: H 9-10, Sz 9-10 (főép. 336) judtaka@gmail.com Bevezetés a kommunikációelméletbe Tematika: I. A kommunikáció fogalmának értelmezései

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

Kommunikációelmélet. IV. előadás. A kultivációs, a participációs és a rituális modell

Kommunikációelmélet. IV. előadás. A kultivációs, a participációs és a rituális modell Kommunikációelmélet IV. előadás A kultivációs, a participációs és a rituális modell A kommunikációt mint folyamatot három nagy iskola vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen szerepet tölt

Részletesebben

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Barra Mária A BESZÉDJELLEMZŐK ÉS A TESTBESZÉD-JELLEMZŐK ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓBAN

Barra Mária A BESZÉDJELLEMZŐK ÉS A TESTBESZÉD-JELLEMZŐK ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓBAN Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Barra Mária A BESZÉDJELLEMZŐK ÉS A TESTBESZÉD-JELLEMZŐK ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓBAN Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Mindig van választás Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Hallgatói jegyzet SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ LEKTOR: KASZÁS JUDIT NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 7. rész: Tartalomelemzés szövegelemzési módszerek Szerzők: Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Hetedik rész: Tartalomelemzés Szövegelemzési

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot. Meggyőződések, a világról és az életről alkotott elképzelések. Szülő. Felnőtt A realizmus

Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot. Meggyőződések, a világról és az életről alkotott elképzelések. Szülő. Felnőtt A realizmus Tranzakció Analízis 1 l'iedrs. www.iedrs.com - Ce document est notre propriété. Il ne peut ni être copié, ni communiqué à des tiers sans autorisation expresse de Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot Szülő

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja

Részletesebben

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag alcíme Szerző: Béres István Lektor: Horányi Özséb Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a személyközi kommunikáció

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

SÍKLAKI ISTVÁN (SZERK.) Szóbeli befolyásolás II.

SÍKLAKI ISTVÁN (SZERK.) Szóbeli befolyásolás II. SÍKLAKI ISTVÁN (SZERK.) Szóbeli befolyásolás II. TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ SOROZATSZERKESZTŐK HAMP GÁBOR HORÁNYI ÖZSÉB A SOROZAT KÖTETEI Karl Erik Rosengren: Kommunikáció James A. Anderson: A kommunikációelmélet

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Szocio- lingvisztikai alapismeretek Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról Nemesi Attila László Szombathelyi Nóra: Tudatosság a verbális énmegjelenítésben:

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Tartalom. Bevezetés 11

Tartalom. Bevezetés 11 Tartalom Bevezetés 11 TEUN A. VAN DIJK WALTER KINTSCH A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé Síklaki István fordítása 1.1. A beszéd tanulmányozása 37 1.1.1. Történeti háttér 37 1.1.2. Szövegnyelvészet

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban

Interkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban Jean Monnet: Interkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban Haújrakellenekezdenemazeurópaiintegrác iómegvalósítását,valószínűlegakultúrávalkez deném. Urbán Anna Kommunikáció definíció

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

Információ / kommunikáció

Információ / kommunikáció Információ / kommunikáció Ismeret A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Információ fogalmai Az információ olyan jelsorozatok által

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben